Szavak nélkül nincs matematika
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#59
szerintem ez csak egy rossz szokas. Ha valaki irna betartando konvenciokat, (max 4 mondatos netikett felet) es mindig ha valaki nem tartana oket, linkelnenk neki, akkor egy ido utan stilisztikailag szep lenne a forum, meg ha nem is ernenk el, hogy mindenki evolucio hivo legyen
Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz
#58
Sajnos mára ez a tudás már teljesen elveszett, ezért van ennyi barom komment az SG.hu-n!
Ez mindent visz. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
A fogalmak és a szavak egymás megfelelõi.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Ha úgy születtek, azok is maradnak, ha nem tanítják meg nekik a jelnyelvet. Az is nyelv.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#54
Szerintem bizonyos fokig minden fõemlõs képes a számolásra. Maximum a mûveletek azok, amik bonyodalmat okoznak, mert azok tényleg húzós dolgok, még emberek közül se mindenkinek megy, és gyakorolni kell. Ismerek borzalmas fejszámolót, de számológéppel már nagyon jól old meg matematikai feladványokat. Jómagam elég béna fejszámoló vagyok, de csak azért, mert elszoktam tõle, szinte mindent géppel oldok. De érdekes, mert mondjuk egy 3167-42 feladatot kevésbé tudok kiszámolni fejben, mint mondjuk hatványozást/gyökvonást (itt most egész gyökökrõl van szó, meg saccolásról).
És tényleg, az idõérzékkel mi van? mert sok diszkalkuliásnak egyáltalán nincs idõérzéke. Aztán a pénz értékének felfogása is érdekes dolog. (Rainman film, valakI? 😄)
És tényleg, az idõérzékkel mi van? mert sok diszkalkuliásnak egyáltalán nincs idõérzéke. Aztán a pénz értékének felfogása is érdekes dolog. (Rainman film, valakI? 😄)
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
Óriási csúsztatás. de valami óriási, és tényleg nagyon felháborító. Azért mert egy mondjuk 30 különbözõ elembõl álló csoportot nem tud reprodukálni, nem jelenti szükségképp, hogy a matematika teljességgel hozzáférhetetlen számára. Ez megint egy olyan kísérlet, ahol egy hülye gyökér rá akarta vetítetni a meggyõzõdését az eredményekre és olyan -- egyébként csúsztatásoktól hemzsegõ -- érvelés keretén belül számol be azokról és eleve építi azt fel, hogy természetesen a laikusnak az lesz az érzése, hogy még van is értelme annak, amit mond.
Olyan kísérletet kellett volna végezni például, hogy adtak volna 3 almát az egyiknek, majd még kettõt, amiket elrak magának egy privát helyre, és megnézni, hogy hányszor jár még vissza az almákért, persze ha 5-nél többször menne vissza, az sem jelenti szükségképp, hogy ne tudta volna õket megszámolni, jelentheti, hogy elfelejtette. Természetesen ehhez az kellett volna, hogy ez a büdös kurvä ne a saját hipotézisét kívánja bizonyítani, hanem a valóságot feltárni.
Olyan kísérletet kellett volna végezni például, hogy adtak volna 3 almát az egyiknek, majd még kettõt, amiket elrak magának egy privát helyre, és megnézni, hogy hányszor jár még vissza az almákért, persze ha 5-nél többször menne vissza, az sem jelenti szükségképp, hogy ne tudta volna õket megszámolni, jelentheti, hogy elfelejtette. Természetesen ehhez az kellett volna, hogy ez a büdös kurvä ne a saját hipotézisét kívánja bizonyítani, hanem a valóságot feltárni.
#52
Nekem megvan. Mondjuk én egy 9+1-es alakzatot raktam ki fejben lepotyogó anyacsavarokkal(?).
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#51
Hány nagyságrendbeli az eltérés a grav.- és a Coulomb erõ között 2e¯ esetén?
#50
Én anno egy olyan ism.terj.-õt láttam, ahol azt mondták, h a kereskedelemmel és az adózással indult a számolás, elõtte a kisebb ember csoportokban nem vették hasznát erre pl. volt egy afrikai törzs.
#49
Nem kell ilyen komoly megközelítés ehhez. Roppant egyszerû számolj el 1-10ig fejben úgy, hogy soha nem gondolsz a szám nevére(egy,kettõ...) csak az alakját próbálod felidézni 1,2,3... Igazából lehetetlen.
techgarazs.com ingyendomain.tk BME
#48
Aha, egyebkent még a hullok is ilyen szinten vannak.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#47
Pedig majdnem biztosan így van, már csak ha abból indulunk ki, milyen nehézkes szinte bármilyen pókfaj egyedeinek az egymás közti fizikai kontaktust megteremtenie, legyûrve az "alapprogramot", a végtelenül territoriális viselkedést (mely bizonyos fokú önreflexiót is jelenthet, az állat tisztában van vele, hogy nincs mitõl tartania az adott környezetben, csúcsragadozó. Hogy ezt miért nem egyszerû ösztönnek ítélem csupán -van benne bõven az is-, arról késõbb) és közel engednie magához egy fajtájabelit, természetesen ellenkezõ nemmel. Ha a pók nem lenne tisztában azzal, hogy a saját tükörképét látja, csak egy azonos nemû fajtársat látna, mellyel szemben feltétlen agresszióval kéne reagálnia, mégsem teszi.
Másrészt póktartóként pontosan érzékelem, hogy határozott hangulat skálával, idézõjeles személyiséggel rendelkezik minden egyed, például azonos alomból származó két pók más-más fajta eleséget preferál jobban, más helyeket, szituációkat kedvel rutin életfunkcióinak lebonyolítására ugyanúgy, mint bármelyik ember vagy sárgarigó. Egy másik példa a szavak nélküli tudatra: Adott hálószövõ pókfaj egyedei azzal növelik meg saját rovarfogási esélyeiket, hogy a réti fûfélék tetején kifeszített hálóba fehér mintázatokat szõnek, melyeket a zsákmányállatok kívánatosnak tartanak és belerepülnek. Minden egyed mintázata más és más, a kísérlet azonban kimuatatta, hogy NEM a mintázat alakja és formája számít a zsákmányállatok szempontjából, csupán a megléte vagy nem megléte, azaz a minta milyensége nem evolucionáris jelentõségû, hanem egyéni preferencia kérdése (amit ugyan nem mernék mûvészi érzéknek nevezni, de nem áll tõle túlságosan messze), márpedig ez valamiféle (önreflexív) tudatot feltételez.
Ugyanilyen példa lehetne a lugasépítõ madarak elképesztõ találékonysága, mellyel saját alkotásokat hoznak létre erre teljesen alkalmatlan testfelépítéssel, ugyanakkor itt a tét a párzás, vagyis nem tekinthetõ pusztán egyéni preferenciának, ettõl függetlenül meghökkentõ dologokat képesek alkotni, melyek bizonyos szintû absztrakciós képességeket nem feltételezve nehezen lennének megmagyarázhatóak.
A közönséges tintahal többszázezer szín, mintázat, bõrminõség és ezek variációjából felépülõ "szóból" álló nyelvi szótárát (az angol nyelv körülbelül 200.000 szót tartalmaz) már meg sem említem...
Másrészt ha azt feltételezed, hogy a nyelv ismerete elengedhetetlen a gondolkodáshoz és az emlékezéshez, ezért nem tudod felidézni a gyerekkorodat, akkor kérlek idézd fel nekem, hogy mit csináltál és mire gondoltál épp egy hete, mondjuk 15 óra 36 perckor...
Menni fog? 😊
Másrészt póktartóként pontosan érzékelem, hogy határozott hangulat skálával, idézõjeles személyiséggel rendelkezik minden egyed, például azonos alomból származó két pók más-más fajta eleséget preferál jobban, más helyeket, szituációkat kedvel rutin életfunkcióinak lebonyolítására ugyanúgy, mint bármelyik ember vagy sárgarigó. Egy másik példa a szavak nélküli tudatra: Adott hálószövõ pókfaj egyedei azzal növelik meg saját rovarfogási esélyeiket, hogy a réti fûfélék tetején kifeszített hálóba fehér mintázatokat szõnek, melyeket a zsákmányállatok kívánatosnak tartanak és belerepülnek. Minden egyed mintázata más és más, a kísérlet azonban kimuatatta, hogy NEM a mintázat alakja és formája számít a zsákmányállatok szempontjából, csupán a megléte vagy nem megléte, azaz a minta milyensége nem evolucionáris jelentõségû, hanem egyéni preferencia kérdése (amit ugyan nem mernék mûvészi érzéknek nevezni, de nem áll tõle túlságosan messze), márpedig ez valamiféle (önreflexív) tudatot feltételez.
Ugyanilyen példa lehetne a lugasépítõ madarak elképesztõ találékonysága, mellyel saját alkotásokat hoznak létre erre teljesen alkalmatlan testfelépítéssel, ugyanakkor itt a tét a párzás, vagyis nem tekinthetõ pusztán egyéni preferenciának, ettõl függetlenül meghökkentõ dologokat képesek alkotni, melyek bizonyos szintû absztrakciós képességeket nem feltételezve nehezen lennének megmagyarázhatóak.
A közönséges tintahal többszázezer szín, mintázat, bõrminõség és ezek variációjából felépülõ "szóból" álló nyelvi szótárát (az angol nyelv körülbelül 200.000 szót tartalmaz) már meg sem említem...
Másrészt ha azt feltételezed, hogy a nyelv ismerete elengedhetetlen a gondolkodáshoz és az emlékezéshez, ezért nem tudod felidézni a gyerekkorodat, akkor kérlek idézd fel nekem, hogy mit csináltál és mire gondoltál épp egy hete, mondjuk 15 óra 36 perckor...
Menni fog? 😊
\"The problem of leadership is inevitably: Who will play God?\"
#46
Hát ez nem egészen igaz <#bee1>
#45
Szegény tudósok felismerhetnék már, hogy nincs olyan, hogy tud számolni és nem tud számolni. Olyan sincs, hogy tud beszélni vagy nem tud beszélni. Átmenetek vannak. Az ember kiugróan intelligensebb minden állatnál. De egyértelmûen látható, hogy állatok is kommunikálnak, beszélnek, csak jóval egyszerûbben. Átmenetek vannak, nem igen vagy nem. Ez minden komplex dologra igaz.
Ugyanez az oka annak hogy szenvednek azzal hogy meghatározzák hogy mi az élet. Átmenet van élõ és élettelen között.
És még lehetne sorolni...
Ugyanez az oka annak hogy szenvednek azzal hogy meghatározzák hogy mi az élet. Átmenet van élõ és élettelen között.
És még lehetne sorolni...
#44
- És szólt az Úr, mondván: "Húzd ki a Szent Biztosítószeget, majd azután számlálj el háromig. Se többet, se kevesebbet. Három legyen, amedig számolsz, s ameddig számolsz, az háromig legyen. Négyig ne számolj hát ezért, sem pedig kettõig. Hacsak nem folytatod a te számolásodat háromig. Az ötöst szádra ne vedd. Midõn a hármashoz érsz, mely sorrendben a harmadik leszen, eldobandod te az Antiochiai Szent Kézigránátot a te ellened felé, ki - mivel nem kedves nekem - megdöglend."
#43
Tekerjétek 2 perchez.
http://muszaly.hu A szingularitás fel fog robbanni. Akármit is jelent.
#42
Erdemes lenne tudni hogy a suket nemak hogyan gondolkoznak? Mozog e a kezuk, vagy erzik e benne a mozgast mikozben ragondonak egy fogalmra. de el tudom kepzelni hogy ez pont ugy tortenik mint a beszelo embereknel, szajmozgas erzettel.
Mikozben valami eszunkbe jut, az agyunkban vegig cikazik a belso erzet, minden lehetseges osszekottetesen ,majd valahol blokkolodik. E ahalozatok szempontjebol bizonyos szempontbol mindegy hogy z inger a szmbol, orrbol, borbol, vagy a limbikus rendszebol jon. aktivizalodnak. minden iranyban. ezert erzed egy fogalom reprezentalta tartgy szagat, tapintasat, jonnek fel vele kapcsolatos emlekek, stb. az hogy nem mindig es nem tul intenziven, az csak a szelektiv blokklas miatt van a periferiakon. de azx egyead vigigjatsza az egesz darabot...
Es minel tobb fole keppen szereztel tapasztalatot valamirol annal jobban megeled, azonositod. ha elotted van egy joszag ami csikos, negy labu, es fura hangot ad akkor azt tudod hogy mi, de nehezebb dolgozni a fogalommal mert csak a szaga van meg, az ize etc,. de nem tudod a szvat kimondani, ra Zebra. Pedig ez az legegyszerubb. Ezert olyan eros fegyver a beszed.
Es az emberi agy ra van hangolodva a szavakra. mert fogalmakra van szuksege a gondolkodas jo hatas fokahoz. szuksege van ra. olyan ez nekunk mint a repules a madaraknak. Akkor is el kezdenek csapkodni a szarnyukkal a fiokak, ha nincs teruk lehetoseguk repulni.
Szerintem nem lehet szet valasztani a ket dolgot, gondolkodas - beszed.
Mikozben valami eszunkbe jut, az agyunkban vegig cikazik a belso erzet, minden lehetseges osszekottetesen ,majd valahol blokkolodik. E ahalozatok szempontjebol bizonyos szempontbol mindegy hogy z inger a szmbol, orrbol, borbol, vagy a limbikus rendszebol jon. aktivizalodnak. minden iranyban. ezert erzed egy fogalom reprezentalta tartgy szagat, tapintasat, jonnek fel vele kapcsolatos emlekek, stb. az hogy nem mindig es nem tul intenziven, az csak a szelektiv blokklas miatt van a periferiakon. de azx egyead vigigjatsza az egesz darabot...
Es minel tobb fole keppen szereztel tapasztalatot valamirol annal jobban megeled, azonositod. ha elotted van egy joszag ami csikos, negy labu, es fura hangot ad akkor azt tudod hogy mi, de nehezebb dolgozni a fogalommal mert csak a szaga van meg, az ize etc,. de nem tudod a szvat kimondani, ra Zebra. Pedig ez az legegyszerubb. Ezert olyan eros fegyver a beszed.
Es az emberi agy ra van hangolodva a szavakra. mert fogalmakra van szuksege a gondolkodas jo hatas fokahoz. szuksege van ra. olyan ez nekunk mint a repules a madaraknak. Akkor is el kezdenek csapkodni a szarnyukkal a fiokak, ha nincs teruk lehetoseguk repulni.
Szerintem nem lehet szet valasztani a ket dolgot, gondolkodas - beszed.
#41
En nem emlitettem hogy a neandervolgyi kihalt, vagy barmi, csak azt hogy mennyire lehetett adott a beszedkepessege.
Amugy ez kerdes mai napig forro pont alegjobb valasz ra hogy "a fene tudja".
4-600000 eve szetvalt a ket vonal, es lehet hgogy ekozben nem keletkezett akkora genetikai szkadek hogy ne johessenek letre szaporodo kepes utodok, vagy legalabbis egy F1 generacio (lsd oszver), de ez nem jelenti azt hogy sokkal vonzobb partnere lett volna az embernek mint mondjuk egy gorilla vagy csimpanz.
Szoros volt, alacsonyabb, az emberek szamara furan motyogott, ha motyogott. nem tudott dobni, futni. Fenn elt a hegyekben, az erdosegekben, mig az modern emeber es ose is a nyilt teruleteket reszesitette elonyben, mert a nagy vandorlo csordakat kovette.
Alig talalkoztak. H ameg igen, akkor sem biztos hoigy haboruzni kezdtek. Masreszt ha megis, akkor a modern ember halomra gyilkolaszta oket messzirool. Ij, nyil, darda (20-50m hatotavolsag), parittya, etc. meg se kellett hog kozelitse oket.
A neandervolgyi brutal eros volt es tesztoszteron pisalt, de ha nem tudot megkozeliteni hogy ledofjon akkor sorry, alulmaradt.
Ezert is valoszinusitik hogy a ket populacio egymas mellet elt, sot lehet hogy idoben valtakozva. Es valszeg a neandervolgyi volt az aki inkabb csak kovette az esemenyeket, meg egytszr csak mar nem volt elettere (nagy osszefuggo erdosegek ahol lesbol tamadva tudott elejteni nagy allatokat, hasonloan mint a kardfogu tigris), nem volt kivel gyereket csinalni, es vegul eltunt.
Es teny hogy a europai populacio 4%nyi neander DNSt hordoz egy kutatas szerint, de azt senki nem tudja hogy ez hagy keresztezodesbol szarmazik. lehet hogy csak par Bandi "az alvegrol aki a szmarat is megrakja idonkent"csinalt par gyereket, vagy forditva a sapienst eroszakolta meg a neandervolgyi. aztan ezek a gyerekek erosek voltak mint a daru, meg azert gogyijuk is volt, szoavl jo esellyel eltek tul. Es mikozben a leszarmazottak szepen visszaolvadtak a fragilis testtalkatu sapiens populacioba. És orokitettek a robosztus, agilis agrssziv testalkatot, keverve a sapiens belyegeivel, kifinomult szocialis kepessegek, kommunikacio, mozgekonysag. Es e ketto tulajdonsag csoport letrehozott egy olyan egyedet ami mindig az elre tudott torni a csoportba, igy elterjedt a genallomanya.
Tortent jo par hasonlo eset az irot tortenelemben is. Pl dzsingaszkannak jeleneleg 16millio "utoda van", csak hogy egyet mondjak.
OK az utolso bekezdes sajat megjegyzes, nem olvastam es nem bizonyithato. Csak az en velemenyem.
Vumbi
Amugy ez kerdes mai napig forro pont alegjobb valasz ra hogy "a fene tudja".
4-600000 eve szetvalt a ket vonal, es lehet hgogy ekozben nem keletkezett akkora genetikai szkadek hogy ne johessenek letre szaporodo kepes utodok, vagy legalabbis egy F1 generacio (lsd oszver), de ez nem jelenti azt hogy sokkal vonzobb partnere lett volna az embernek mint mondjuk egy gorilla vagy csimpanz.
Szoros volt, alacsonyabb, az emberek szamara furan motyogott, ha motyogott. nem tudott dobni, futni. Fenn elt a hegyekben, az erdosegekben, mig az modern emeber es ose is a nyilt teruleteket reszesitette elonyben, mert a nagy vandorlo csordakat kovette.
Alig talalkoztak. H ameg igen, akkor sem biztos hoigy haboruzni kezdtek. Masreszt ha megis, akkor a modern ember halomra gyilkolaszta oket messzirool. Ij, nyil, darda (20-50m hatotavolsag), parittya, etc. meg se kellett hog kozelitse oket.
A neandervolgyi brutal eros volt es tesztoszteron pisalt, de ha nem tudot megkozeliteni hogy ledofjon akkor sorry, alulmaradt.
Ezert is valoszinusitik hogy a ket populacio egymas mellet elt, sot lehet hogy idoben valtakozva. Es valszeg a neandervolgyi volt az aki inkabb csak kovette az esemenyeket, meg egytszr csak mar nem volt elettere (nagy osszefuggo erdosegek ahol lesbol tamadva tudott elejteni nagy allatokat, hasonloan mint a kardfogu tigris), nem volt kivel gyereket csinalni, es vegul eltunt.
Es teny hogy a europai populacio 4%nyi neander DNSt hordoz egy kutatas szerint, de azt senki nem tudja hogy ez hagy keresztezodesbol szarmazik. lehet hogy csak par Bandi "az alvegrol aki a szmarat is megrakja idonkent"csinalt par gyereket, vagy forditva a sapienst eroszakolta meg a neandervolgyi. aztan ezek a gyerekek erosek voltak mint a daru, meg azert gogyijuk is volt, szoavl jo esellyel eltek tul. Es mikozben a leszarmazottak szepen visszaolvadtak a fragilis testtalkatu sapiens populacioba. És orokitettek a robosztus, agilis agrssziv testalkatot, keverve a sapiens belyegeivel, kifinomult szocialis kepessegek, kommunikacio, mozgekonysag. Es e ketto tulajdonsag csoport letrehozott egy olyan egyedet ami mindig az elre tudott torni a csoportba, igy elterjedt a genallomanya.
Tortent jo par hasonlo eset az irot tortenelemben is. Pl dzsingaszkannak jeleneleg 16millio "utoda van", csak hogy egyet mondjak.
OK az utolso bekezdes sajat megjegyzes, nem olvastam es nem bizonyithato. Csak az en velemenyem.
Vumbi
#40
En az ugropokrol egy ismeretterjeszto filmrol tudok, ezert nem veszem teljesen tutira amit ok mondtak. Egy rovid jelenet volt amiben meglatott a hosunk egy masik pokot, a "zsakmanyt" majd ahelyett hogy egyenesen nekiment volna, megkerulte, fdelmaszott egy fdelette levo levelre és onnan tamadott. Ill kiemeltek hogy a szemei specialisak, kepesek 3D kepet ealkotni. szoval spec a joszag az tuti. A vadasz viselkedese sztem lehet egy berogzot reflex, hasnlo mint egy csipbe egetett progi. Lehet hogy gyorsan es valtozatosan tud megoldani egy neki fontos es mindennapi problemat (cserkeszes). De hogy ekeozben foleg az osztoneit hasznalja, es csak nehany valtoazot helyettesit be a pillanatnyi ertekre. Ertsd: "tamadj akkor ha alattad, es elotted van" - ez a progi. Es addig maszik amig meg nem latj azt a kepet maga elott amire beugrik a FIRE!!! felirata a kis agyaba. A zsenialitasa pedig abban nyilvanulhat meg, hogy korbepillantv teruleten felmeri hogy melyik lesz az a pozcio, ill melyik az ehhez vezeto legrovidebb ut, ahol majd bevillan neki ez a "kep". Ez a kep amugy a kereso kep. Pl ha valakivel tallakozol, es azt mondja kek kabatban jovok, akko rautomatikusan a kek kabatos alakokat pasztazod, es pl ha az ileto zoldben jelenik meg, akkor lehet hogy tobbszor is elmesz mellette. a termeszet nagfyon sok dologra kepes, nehagy egyszeru kirako darabka kombinalasaval.
#39
Úgy alakult ki a háromig számolás képessége, hogy amikor az emberek elkezdtek nagyobb közösségekben élni és egyre több kapcsolatot létesíteni, a társadalmi béke érdekében mindenkinek meg kellett tanulni magában elszámolni háromig mielõtt véleményezi a másikat.
#38
Szerintem a számolás "kultúrája" akkor született meg amikor az elsõ õsközösségek áttértek a vadászó életmódról a földmûvelésre, és nagyobb közösségeket kezdtek kialakítani mint amilyenek a mostani bennszülöttek. Amikor rá volt szorulva az ember mondjuk az adott termõföld egyenlõ felosztására, vagy olyan kõ/agyag kunyhóépítésére amiben 2-3 családnál többen is tudtak lakni teljes biztonsággal, vagy amikor számon kellett tartani hogy 20 kecskébõl mennyi jött vissza a legelõrõl. De ott ahol nem volt lehetõség erre, ahol még most is vadászatból és bogyógyûjtögetésbõl élnek a népek, ott értelem szerûen nem volt szükség a konkrét számfogalmak kialakulására.
Ki a rákot érdekel a gép konfigurációm?
#37
Számold össze anélkül, hogy az egeret vagy az ujjadat használnád :F
Ki a rákot érdekel a gép konfigurációm?
#36
Ez nem minden esetben van így. Annyira nem hogy néha pont a gondolatok megfogalmazásával van gond. Ha szavakban gondolkoznánk akkor ez nem lenne.
Fogalmakban gondolkozunk, és a fogalmakhoz rendelünk szavakat. Aki fordítva teszi az csak beszél a nagyvilágba.
Ellenpélda: egy süketnéma ha nem tanítunk meg neki jelbeszédet akkor nem tud gondolkozni?
Fogalmakban gondolkozunk, és a fogalmakhoz rendelünk szavakat. Aki fordítva teszi az csak beszél a nagyvilágba.
Ellenpélda: egy süketnéma ha nem tanítunk meg neki jelbeszédet akkor nem tud gondolkozni?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#35
ha igaz volna hogy szavak nelkul nincs gondolkodas a suket nemak a csecsemo sinten maradnanak <#nemtudom>
#34
Talán a duna tv-ben vagy a spektrumon láttam, egy dokumentumfilmben. Egy monitorban látta önmagát, s elkezdett mozogni figyelve a másik(önmaga) képét a monitoron, közben magyarázták az okosok, hogy mi mit jelent, majd azt a következtetést vonták le, hogy felismeri önmagát. Viszonylag rövid idõ után rájött, hogy önmagát látja nem egy másik pókot. Ne kérdezd mit magyaráztak, már nem emlékszem, de a lényeg megmaradt, hogy felismeri önmagát. Ha megtalálom a neten belinkelem. Ha tévedek, akkor mea culpa. 😊
#33
<#wave>
#32
Az ugropok identitasa nekem is uj, viszont valoszinuleg egy tulelesi reflex lehet csupan, amit vizipokokrol jobban el tudok kepzelni. Mondjuk a taplalekot meg kell kulonboztetnie onmaga tukorkepetol, amit a vizfelszinen lat v ilyesmi.
Egoja biztos nincs egy izeltlabunak. Csanyi Vilmos szerint az ego csak komlex tudatnal jelenik meg, ahol pl. mult es lehetseges jovokepek is megjelennek, tobbnyire foemlosoknel. 😉
Egoja biztos nincs egy izeltlabunak. Csanyi Vilmos szerint az ego csak komlex tudatnal jelenik meg, ahol pl. mult es lehetseges jovokepek is megjelennek, tobbnyire foemlosoknel. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#31
Ez baromsag.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#30
Az átmenet erõsen folytonos, pontosabban az emberi agy elég bonyolult ahhoz, hogy folytonosnak tûnjön. Akkor is megfigyelhetõ, amikor elalszunk, és fokozatosan kapcsolnak ki az agyunkban a különbözõ modulok, vagy amikor ébredés után bebootolunk.
#29
Valóban szükség van a beszédre a memória kialakításához és az önreflektáló gondolatokhoz, de philcsynek annyiban igaza van, hogy a matematikai gondolkodásnak nem csak verbális oldala létezik. Ami egy jó matekost jó matekossá tesz, az épp hogy nem fogható meg szavakkal; intuíció, játékosság, a feladat új, meglepõ irányból való megközelítése. Amikor ránézel egy geometriai problémára, és mondjuk azt mondod, hogy "nézzük meg a körülírt kört", akkor nem gondolkodunk az általad vett értelemben.
Mondhatnám, hogy egyértelmûen az emberi gondolkodásról, tehát az állatvilágtól eltérõ, magasabb emberi síkról van szó, de nem teszem.
Mert lehetne azon is filozofálni, hogy hol kezdõdik a gondolkodás, és hol a tanult rögzülések. Mert nem biztos, hogy az a gondolkodás, hogy ha egy esemény rendre egy kellemetlen kimenetet ad, akkor az eseményt kerüljük. Tehát mondjuk tehén és a villanypásztor. A gondolkodás az lenne, ha a tehén értené is, hogy mi történik, és nem csak egy tapasztalatból kialakult reflex tartaná távol a kerítéstõl...
Mert lehetne azon is filozofálni, hogy hol kezdõdik a gondolkodás, és hol a tanult rögzülések. Mert nem biztos, hogy az a gondolkodás, hogy ha egy esemény rendre egy kellemetlen kimenetet ad, akkor az eseményt kerüljük. Tehát mondjuk tehén és a villanypásztor. A gondolkodás az lenne, ha a tehén értené is, hogy mi történik, és nem csak egy tapasztalatból kialakult reflex tartaná távol a kerítéstõl...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"A beszéd csak ahhoz kell hogy ne kelljen megtanulni mindent mindenkinek egyedül autodidakta módon, hanem fel tudjuk halmozni idõvel a tudást."
Akkor gondolj végig valamit.
Mindegy mit. Valamin gondolkodjál.
Ha megvolt, akkor idézd fel, hogy mi játszódott le benned.
Ugye, hogy halkan magadban beszéltél?
Minden gondolkodásban fogalmakat használunk, és a fogalmakat szavakkal vagy látvánnyal képezzük le. Ha nem vizuális tartalomról van szó, akkor a gondolat nyelvi elemekbõl áll. Éppen ezért nem emlékszel a korai gyermekkorodra. Mert nem voltál képes akkor szavakba önteni a történteket, így gondolkodni sem igazán tudtál. Amíg nem beszél egy gyerek, addig nem értelmesebb egy kutyánál. Éppen ezért felidézni sem tudod, hogy mi történt akkor, maximum egy sokkoló tragédiát, de azt is csak érzelmi szinten.
Akkor gondolj végig valamit.
Mindegy mit. Valamin gondolkodjál.
Ha megvolt, akkor idézd fel, hogy mi játszódott le benned.
Ugye, hogy halkan magadban beszéltél?
Minden gondolkodásban fogalmakat használunk, és a fogalmakat szavakkal vagy látvánnyal képezzük le. Ha nem vizuális tartalomról van szó, akkor a gondolat nyelvi elemekbõl áll. Éppen ezért nem emlékszel a korai gyermekkorodra. Mert nem voltál képes akkor szavakba önteni a történteket, így gondolkodni sem igazán tudtál. Amíg nem beszél egy gyerek, addig nem értelmesebb egy kutyánál. Éppen ezért felidézni sem tudod, hogy mi történt akkor, maximum egy sokkoló tragédiát, de azt is csak érzelmi szinten.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Bocs, de a neandervölgyi nem szimplán kihalt, hanem beolvadt a crogmagnoni populációba. Mint ahogyan a fehér ember dug egy kínaival, és fordítva. Állíts egymás mellé egy 2 méteres négert és egy kínait. Ránézésre is óriásiak a különbségek. Na ennyire lehetett külön faj a neandervölgyi. Nekem mindig is ez volt a véleményem, illetve az, hogy a neandervölgyit abban az idõben nyílvánították nem mai embernek, amikor még a fehér ember rabszolgának való majomnak nézte a négert. A legújabb elméletek a neandervölgyit beolvadt kissebbségnek tartja. Biztos volt hadakozás a crogmanoni törzsekkel, de az is biztos, hogy a gyõztes a csata után meghágta a legyõzött nõstényeket, és ez egy ideig oda-vissza játék volt.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#25
"Szavak nélkül gondolkodás sincs." nem?
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
Hût neked nem nagyon sikerült összerakni mirõl van szó.
Nem a matematika és a világ összefüggéserirõl, hanem a matematikai gondolkodásról.
Nem a matematika és a világ összefüggéserirõl, hanem a matematikai gondolkodásról.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Sem az elõtted szóló kommentekben, sem a cikkben nincs ilyesmirõl szó...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Kétlem, hogy az ugrópók magát ismerné fel a tükörben. Maximum egy másik pókot lát. A fõemlõsöknek is idübe tellik, míg rájönnek, hogy a tükörben magukat látják.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#21
Na és a kondicionálással számolni tanított fõemlõsökkel mi van? Azok nem beszélnek de számolnak.
Itt a beszéd és a számolás között inkább az az összefüggés hogy a beszéd segítségével hatékonyabban tudnak tanulni.
De maga a kísérlet is azt bizonyította hogy megfelelõ szavak nélkül is kialakul egyfajta matematikai érzék, csak ez sokkal gyengébb.
A beszéd csak ahhoz kell hogy ne kelljen megtanulni mindent mindenkinek egyedül autodidakta módon, hanem fel tudjuk halmozni idõvel a tudást.
Itt a beszéd és a számolás között inkább az az összefüggés hogy a beszéd segítségével hatékonyabban tudnak tanulni.
De maga a kísérlet is azt bizonyította hogy megfelelõ szavak nélkül is kialakul egyfajta matematikai érzék, csak ez sokkal gyengébb.
A beszéd csak ahhoz kell hogy ne kelljen megtanulni mindent mindenkinek egyedül autodidakta módon, hanem fel tudjuk halmozni idõvel a tudást.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#20
Ok, bocs.
Mondjuk a gondolkodast mindenkeppen az ember vitte a legmagasabb szintre. Az ugro pok meglepo pelda, mert kicsi az agya megis kepes elore tervezni, ill azt hogy felismerni-e on magat, na azt nem tudom. de az azert ketsegbe vonhato sokat otolne az eleten.
Viszont az maig kerderse hogy nema volt e az õsember. A csimpanzok kulonbozo morgasokat hasznalnak, amelyek szavak. Nem alkotnak belole mondatot, de mindegyiknek egyertelmu jelentese van, ill populacionkent valtozo, tehat nem oroklott, hanem tanult jelek. Toluk mar 6-8 millio eve elvalt az emeber leszarmazasi vonala, tehat mar csak emiatt is valoszinu hogy egy min millio ev megejelent valami primitiv nyelv.
A neander volgyi gegeje pl alkalmas emberi beszedre, meg ha csak toredeknyi hangra lenne kepes az homo sapiens skalajabol.
A gorillak pedig kepesek 300-1000 suket nema kezjel megtanulasara, mondatba rendezesere, valamint uj szokapcsolatok megalkotasara.
Szoval ez anyelv dolog egyaltalan nem uj dolog, a gyokerei melyre nyulnak, es az elmult par millio evben keresendo a valasz hogy miert poont a homo sapiens fejlesztette ki ennyire.
Mondjuk a gondolkodast mindenkeppen az ember vitte a legmagasabb szintre. Az ugro pok meglepo pelda, mert kicsi az agya megis kepes elore tervezni, ill azt hogy felismerni-e on magat, na azt nem tudom. de az azert ketsegbe vonhato sokat otolne az eleten.
Viszont az maig kerderse hogy nema volt e az õsember. A csimpanzok kulonbozo morgasokat hasznalnak, amelyek szavak. Nem alkotnak belole mondatot, de mindegyiknek egyertelmu jelentese van, ill populacionkent valtozo, tehat nem oroklott, hanem tanult jelek. Toluk mar 6-8 millio eve elvalt az emeber leszarmazasi vonala, tehat mar csak emiatt is valoszinu hogy egy min millio ev megejelent valami primitiv nyelv.
A neander volgyi gegeje pl alkalmas emberi beszedre, meg ha csak toredeknyi hangra lenne kepes az homo sapiens skalajabol.
A gorillak pedig kepesek 300-1000 suket nema kezjel megtanulasara, mondatba rendezesere, valamint uj szokapcsolatok megalkotasara.
Szoval ez anyelv dolog egyaltalan nem uj dolog, a gyokerei melyre nyulnak, es az elmult par millio evben keresendo a valasz hogy miert poont a homo sapiens fejlesztette ki ennyire.
#19
echo '| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |'|wc # 26
#18
A kérdést az egerek sem tudták pontosan meghatározni, ezért építették Bölcs Elmét, aki azt a bizonyos számot adta.
#17
Szerintem is valami ilyesmi lehet a dologban: nem azért nem rendelkeznek fejlett számolási készséggel, mert a nyelvük nem tartalmaz számoláshoz szükséges kifejezéseket, hanem azért nincsenek a nyelvükben ilyen kifejezések, mert nem volt szükségük erre, nyilván ezért nem alakult ki ez a készség.
Az viszont nyilvánvalóan igaz, hogy egy olyan nyelvvel, melyben megvannak ezek az eszközök, sokkal könnyebb elsajátítani ezeket a készségeket.
Az viszont nyilvánvalóan igaz, hogy egy olyan nyelvvel, melyben megvannak ezek az eszközök, sokkal könnyebb elsajátítani ezeket a készségeket.
\"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt.\" Albert A. Bartlett
#16
A számolás és a nyelv már össze van mosódva. A számolás nem létezik nyelv nélkül, de a nyelv létezik számolás nélkül
#15
És mi a kérdés?
Gaming is believing.
#14
Olvasd el mire válaszoltam.
#13
42
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#12
Hát egyrészt beszéd nélkül is van matematika: gondolom, senki sem képzeli, hogy a Naprendszer 9 (8-10 mindegy) bolygója azért épp annyi, mert valaki megfogalmazta ezt, vagy a Tejút tíz a sokadikon darab csillaga megszámlálhatatlan lenne, ha nem lenne nyelv. Fel nem tudom fogni, hogy ezek a kutatók mit is akarnak vizsgálni, meg miért. Elõször matekoztatnak egy olyan törzset, ami totál el van zárva a civilizációtól, és akiket valamiért sosem érdekeltek a számok, aztán meg egy olyan közösséget vizsgálnak, akiknek minden problémájuk nagyobb, mint a számokkal való játszás; és a végén levonják azt a szuper következtetést, hogy bizony be kell magolni kiskorodban, hogy 1,2,3,4... 100, még, ha nem is tudod, mit jelent, mert késõbb majd nem fogsz tudni számolni. (Nem mondom, hogy nem igaz, csak éppen nem következik egyikbõl a másik.) Mellesleg, ha nekem olyan számokat mondanak, amivel nem találkozok a mindennapok során, azokkal én se tudok semmit se kezdeni: például ha egy Kanadai város metróépítése 1000000000000 dollárba kerül, az nekem pont ugyanannyit mond, mint az, hogy 20000000000000000 dollárba kerül. De arra azért kíváncsi vagyok, hogy ez most kanadai vagy usa dodó. :-)
#11
Akit mélyebben érdekel a téma, olvassa el Dehaene Számérzék c. könyvét.
Valamilyen szinten minden élõlénynek szüksége van a számokra. Például egy kacsamamának fontos, hogy tudja, hogy az ötbõl egy kiskacsa elveszett, és hápogni kell neki. A kísérletekbõl úgy tûnik, 3-5 közötti számosságig valószínûleg ez az õsi modul végez "azonnali" felismerést az emberi agyban is. Afölött azonban valóban a nyelvi képességeinket használjuk.
Megint más kérdés a kiemelkedõ matematikai képességû emberek esete. Az extrém matematikai képesség "parazita", hiszen õseinknek nem volt szüksége arra, hogy tízjegyû számokból gyököt vonjanak. Nekem úgy tûnik, kétféle extrém matematikai képesség van: az egyik valóban a beszédmodulra (pl. Terence Tao) kapcsolódik, de létezik olyan is, ami a látási modulra (pl. Ramanujan). Nem igaz tehát, hogy a beszéd képessége "minden", ami a matekhoz kell.
Valamilyen szinten minden élõlénynek szüksége van a számokra. Például egy kacsamamának fontos, hogy tudja, hogy az ötbõl egy kiskacsa elveszett, és hápogni kell neki. A kísérletekbõl úgy tûnik, 3-5 közötti számosságig valószínûleg ez az õsi modul végez "azonnali" felismerést az emberi agyban is. Afölött azonban valóban a nyelvi képességeinket használjuk.
Megint más kérdés a kiemelkedõ matematikai képességû emberek esete. Az extrém matematikai képesség "parazita", hiszen õseinknek nem volt szüksége arra, hogy tízjegyû számokból gyököt vonjanak. Nekem úgy tûnik, kétféle extrém matematikai képesség van: az egyik valóban a beszédmodulra (pl. Terence Tao) kapcsolódik, de létezik olyan is, ami a látási modulra (pl. Ramanujan). Nem igaz tehát, hogy a beszéd képessége "minden", ami a matekhoz kell.
#10
A gondolkodás érzékszimuláció. Minél konkrétabb információk állnak rendelkezésre, annál komplexebb szimulációkat képes végrehajtani az agy. Lehet gondolkodni beszéd nélkül is, de az kb pont egy emlõs állat gondolkodásával ér fel.
Az olvasás/írás magán a beszéden felül szintén egy mérföldkõ, mert az akkusztikus információ mellé párhuzamosan még egy vizuális információhalmazt is biztosít ugyanazzal az adattartalommal más megközelítésbõl, így sokkal jobb konzisztenciájú szimulációra képes az agy.
Az olvasás/írás magán a beszéden felül szintén egy mérföldkõ, mert az akkusztikus információ mellé párhuzamosan még egy vizuális információhalmazt is biztosít ugyanazzal az adattartalommal más megközelítésbõl, így sokkal jobb konzisztenciájú szimulációra képes az agy.
Oldal 1 / 2Következő →