86
-
Sir Ny #86 Hogy érted azt, hogy 480 millió évvel? Mi az, hogy 480 millió év? Én ezt sajnos nem tudom értelmezni. Én túl maradi vagyok, nekem ahhoz, hogy egy időt értelmezni tudjak, kell egy hely, és egy sebesség, ahonnan nézve 480 millió év. -
#85
Sosem fogom megérteni hogy egy kép alapján ami számomra egy kék paca, honnan tudják megmondani csak kb.-ra is hogy mikor keletkezett....! Mindenesetre érdekes... -
lotsopa #84 Na ezt most nem igazán értem, de mivel alapjában véve rossz az állítás, kérdés mert klasszikus mechanika nem működik jól és én arra alapoztam a feltevésemet. Másképp: A cikkben említett galaxis 13,2 milliárd fényévre van tőlünk, 480 millió évvel az ősrobbanásnak nevezett folyamat után kezdett a látható tartományban sugározni, (vagy lehet hogy nem is láthatóban). Szóval ezt azt jelenti hogy: 1. 125,4 millió examéterre van.
2. 13,2 milliárd évvel ezelőtti folyamatokat észlelünk
3. 480 millió évvel az Ősrobbanás után keletkezett.
Nekem ebből az következik hogy 480 millió év alatt a képzeletbeli ősrobbanás helyétől ~125,4 millió examéterre került(13,2 milliárd fényév). -
Sir Ny #83 Hol néhány száz millió évvel az ősrobbanás után? Melyik helyen? A Földön? Az ősrobbanás helyén? Álló, avagy mozgó helyen? -
lotsopa #82 Innen a Földröl ha elnézünk tetszőleges irányokba akkor a legtávolabbi objektumok amiket láthatunk ~13,2 milliárd fényév távolságra van tőlünk(?), nyilván nem alkalmazható a klasszikus mechanika ilyenkor mert hamis eredményt kapunk ha megnéznénk hogy milyen messze van a két általunk legtávolabbinak mért test, ami méghozzá 13,2 milliárd éve volt ott ahol most látjuk, szóval alig néhány szám millió évvel az Ősrobbanás után már 26,4 milliárd fényévre volt egymástól a két objektum. Magyarázható relativisztikus mechanikával vajon? -
gybfefe #81 A végtelen bizonyítására - matematikai logikával - ajánlom figyelmedbe Gödel nemteljességi tételét :) - csak azért röhögök mert nem először ajánlom figyelmébe a tisztelt fórumozó társaságnak és ráadásul Gödel nem is a végtelen bizonyítására alkotta, hanem a princípia matematika megdöntésére, mely kísérletet tett a logika önmagát igazolására (természetesen itt is a matematika nyelvén beszélünk azonban ne feledjük a logika mint olyan legnagyobb tudományágának talán jogosultsága is van erre az előjogra ti. a logikáról "legérvényesebben" beszélni, ő utána jön a filozófia és pszichológia amikről már lerí, hogy szubjektívek, azonban a végtelen bizonyítja a matematikáról is ezt) - de hogy kiderüljön mért is a te hozzászólásodra reagálok elmondanám, hogy nincs olyan, hogy nem volt idő, és mivel nem akarok hosszabb fejtegetésbe kezdeni, csak annyit írok még, hogy a végtelenben a végtelen idő is csak egy paraméter, amit végesnek, vagyis kezdeti nem létezőnek csupán az emberi butaság tud elképzelni, mely szintén végtelen, ahogy maga Einstein is deklarálta :) -
shownomarcy #80 Ez elképesztő érdekes! xD
Mi az, hogy nem volt idő? Minden változásnak van valami vetülete időre nézve is, nem? Ha nem lett volna idő, akkor semminek sem lett volna ideje változni és most is csak semmi (sem) lenne, nem? xDDD -
Amergin #79 Egyébként miből gondolják a tudósok, hogy a tágulás üteme gyorsul? A viszonylag távoli objektumokhoz képest a közelebbi szuperhalmazok gyorsabb ütemben távolodnak, mint ahogyan "kellene"? Mert hogy most épp mi van az univerzum általunk egyáltalán belátható részének másik végén arról fingunk sincs. A nap is kihűl, mire onnan bármiféle fény ide elér... 
-
gybfefe #78 A szimmetria a homogenitáshoz hasonlatos fogalom, szimmetria nélkül nincs asszimmetria, mint hogy homogenitás nélkül nem értelmezhető az inhomogén sem. A homogén inkább tükrözi a semmit, mint az inhomogén, ekként beszélhetünk a végtelen kezdeti szimmetriájáról, mely megbomlott és a semmiből lett valami. -
toto66 #77 A doppler effektus éppen arról szól, hogy a távolodó objektumról érkező hullám frekvenciáját az álló alacsonyabbnak érzékeli. Ez pontosan olyan, mintha (lehet hogy nem is csak mintha) a hullám lassabban haladna. Például a vízben a hang gyorsabban terjed, mint a levegőben, és annál inkább minél nagyobb a víz nyomása. Ezért a mélytengeri búvárok egy viszonylag mély hangot is csilingelőnek hallanak.
ez a fordítottja a jelenségnek. (illetve, ha azt tartanánk normál hangnak, akkor a levegőben lassabban terjedő hangot neveznénk mélyebbnek) Ha a közeget nem vesszük figyelembe, akkor a távolodó hangforrás frekvenciája, vagy a lassabb hang frekvenciája között nincs eltérés, ha a két hatás azonos mértékben torzít. -
karesz6 #76 A világegyetemnek nem azért kéne szimmetrikusnak lennie mert az szép hanem azért kell asszimetrikusnak lenni mert a szimmetrikus unalmas.:) -
Sir Ny #75 Nade honnan ered a zuniverzum asszimetriája? Ha létezne világmindenség, annak szimmetrikusnak kéne lennie, mert az szép, nem? -
karesz6 #74 Szerintem pedig lehet tudni hogy a tágulás vagy lassulás miatt kell több idő a fénynek. Ugyanis a távoli objektumokból (amik gyorsan távolodnak) érkező fotonok hullámai szépen "kilapulnak" ettől pirosak ez pedig a távolodás nem pedig a lassulás velejárója. -
toto66 #73 Miért nem lehet szerkeszteni a fórumot?
Helyesen:
ami pedig hamis eredményt is okozhat. -
toto66 #72 Elfogadom!
Hibás volt a feltevésem.
De, ha tér növekszik, és minden objektum között azonosan, akkor ez nem vehető észre, mert amivel mérsz is növekszik.
Vagyis ha a fénnyel mérsz és azt tapasztalod, hogy a fénynek több időre van szüksége, akkor az megállapíthatatlan, hogy ezt a tér növekedése, vagy a fény lassulása okozza-e. Mert azt még most is fenntartom, hogy a csillagokból érkező fotonok sebességét még nem tudták megmérni. (tükör nélküli mérés nincs, ha egy fotont észlelsz, utána már nem az a foton többé). A Föld légkörében meg természetes, hogy minden fény azonos sebességgel halad. Hiszen a vízben is más a fénysebesség, a levegőben is és a légüres térben is. Ha egy közeg megtudja ilyen mértékben változtatni a fény sebességét, akkor semmilyen helytálló következtetést nem tudunk arról levonni, hogy vákumban állandó-e a fény sebessége. A világűrben pedig nem végeztek el még olyan mérést amely közvetlenül és pontosan megmérné a csillagokból érkező fény terjedési sebességét. Csak közvetve, ami nem pedig hamis eredményt is okozhat. -
Pocok44 #71 Valóban sok fizikus és kutató főleg a régebbiek közül nem volt és ma sem ateista, de én nem is róluk beszéltem, hanem úgy általában az ateistákról.
Ha idő nem is volt az ősrobbanás előtt ez logikus, de más lehetett amit nem ismerünk, lehet nem csak az általunk ismert lineáris idő létezik, sokszor a mai qvantummechanika kísérletek is sértik az ok okozati viszonyt, szóval az idő egyáltalán nem valami atom stabil dolog, sebességgel növekedésével lassul például.
A húr elméletnél is kellett egy kezdő energialöket vagy akarat nevezzük aminek akarjuk, semmiből nem jön létre valami mert sérti az energiamegmaradás törvényét, ergo az Univerzum előtt ha nem is volt a mi értelmünk által behatárolható létezés de valaminek lennie kellett vagy talán még most is van. -
Doktor Kotász #70 Ha széthúznak egy gumiszőnyeget, akkor mindenki, aki rajta áll, az távolodik a többitől. De ettől még lehet a gumiszőnyegen mászkálni. -
Doktor Kotász #69 Nem, mert az idő nem emberi fogalom. A húrok állapotot váltanak, és az állapotváltás érzékelése az idő. Ha egy részecske mozog, akkor azért lassul benne az idő, mert a szomszédos hurra az információ átvitelekor nem zajlanak le benne belső folyamatok. Ha a fénysebességet eléri, akkor csak vándorol a hűrokon, míg "benne" nem történik semmi. -
Doktor Kotász #68 Hibás a logikád. Minden olyan pont, ami elég meszse van egy teszőlegesen kiragadott pontjától az univerzumnak, az a fénysebességnél gyorsabban távolodik a tetszólegesen kiragadott ponttól. A logikus megoldás erre az, hogy az Univerzum minden pontja része az ősrobbanás középpontjának. Tehát a robbanás nem kifele dobta az anyagot, hanem a tér tágul, magával sodorva a benne lévő anyagot, azaz a tér nem kifelé robbant, hanem befelé sokasodott.
A legszemléltetőbb példa, hogy egy monitoron a pixelek száma nő, de a részecskéket jelentő színes pixelek száma meg nem. A légüres tér pedig a fekete pixeleknek felel meg. Egyszerűen a monitor ugyanakkora marad, de két színes pixel között egyre több fekete lesz. A pixelek is kisebbek lesznek, de mindegyik ugyanúgy lesz kisebb, így egymáshoz képest ezt nem tudják érzékelni. -
torreadorz #67 Miért beszélsz mellé?
Nem azt kérdeztük, hogy mennyi idős az univerzum, hanem hogy mi volt előtte. Mellesleg az idő csak egy emberi fogalom, ami egy ok-okozati összefüggést takar ami független attól hogy az univerzum éppen milyen állapotában leledzik.
A kérdést pedig megvilágítom egy példával:
Mi volt a születésed előtt egy évvel? Erre a te válaszod az lenne, hogy előtte nem volt semmi, mert onnantól keletkeztél hogy megszülettél.
De azért azt csak belátod, hogy attól még valami az előtt is volt hogy te megszülettél.
Az univerzum előtt kellet hogy legyen valami, mivel ha nem lett volna, akkor az univerzum sem keletkezett volna. Lévén nincs meg az ok-okozati összefüggés.
-
Doktor Kotász #66 Jók a meglátásaid, de félúton megálltál. Ha a rendszer részeikén nem lehet értelmezni a rendszeren kívülit, akkor miért képzeled azt, hogy volt előtte idő? Én azt gondolom, hogy az idő a robbanással jött létre, így értelmetlen az előttről beszélni. A mi volt, az nem idő volt, nem tér volt, nem anyag vagy energia volt, hanem valami olyasmi, ami kívül esik a fogalmi rendszereinken kívűl. Az idő meg bele tartozik a fogalmi rendszereinkbe, ezért sántít az érvelésed. -
Doktor Kotász #65 "Én is megpróbálok egy hasonlót feltenni: ha az ősrobbanás nem egy termodinamikai értelemben vett robbanás, hiszen 1.) nem anyagi részek, atomok molekulák, atomi részek, röppenek szét (legalább is kezdetben) 2.) a tágulás nem a kis helyről kiszabaduló részecskéket jelent, hanem a tér növekedését, ami azt jelenti, hogy elvileg minden részecske között növekszik a tér a köztük ható erők ellenére.
Szóval annak ellenére, hogy a fenti két alapvető dolog határozza meg ezt a tágulást a világegyetemet, akkor miért nem szubatomi részecskék végtelenül ritka egyenletes gáza tölti ki!?"
Az első bekezdés helyes meglátás.
A második bekezdésedre a válasz pedig az, hogy de igen. Maga a tér olyan elemi részecskék (húrok) egybekapcsolódása, amely részecskék felveszik az általad észlelt anyagi részecskék és energia kvantumtulajdonságait. Tehát, ha egy részecske mozog, az csak annyit jelent, hogy a tér egymással kölcsönhatásban lévő húrjainak egyikéről átugrik a kvantumtulajdonság a "szomszédos" húrra.
Tehát képzeld el, hogy az univerzum egy LCD kijelző, az elemi részecskék meg színes pixelek a fekete háttérben. Nem maga a színes pixelek mozognak, hanem az egyik pixelen eltűnik a szín, a szomszédoson meg megjelenik.
A tágulása az univerzumnak meg azt jelenti, hogy nő a felbontása a kijelzőnek, de a színes pöttyök száma nem. -
Doktor Kotász #64 "Nem értelmetlen a kérdés, csak nemvalószínű hogy meglehet válaszolni,ilyenkor azért elég nehéz dolga van az ateistáknak, nem bántásból mondom, csak tény. Egy ilyen csodálatos alkotás mint az Univerzum nem keletkezhet csak úgy a semmiből, de ez csak a személyes véleményem, ki miben hisz, mert, hogy az ősrobbanás előtt mi volt az végül is hit kérdése(és itt nem vallási hovatartozásra gondolok) és-vagy filozófia."
A legtöbb nagy fizikus nem volt ateista.
De megint feltetted sokak kérdését, hogy mi volt előtte. Értelmetlen a kérdés, mert az idő is az ősrobbanással keletkezett. Az univerzum első pillanata maga az ősrobbanás volt. Az Univerzum nem végtelenül idős. Nem volt előtte. Az Univerzum kora véges. -
xrt #63 Megint tudatlanságomat bizonyítom a következő kérdéssel: Mi a tágulás középpontja?
Vagy minden távolodik mindentől? De akkor meg miért ütköznek galaxisok? Miért nem mérhető a tágulás a naprendszerünkben? -
karesz6 #62 Valahol a hozzászólások első felében már leírták a válasz lényegét a kérdésedre arra a kérdésre válaszként amit én tettem fel.
Ha jól értelmeztem hasonló lenne majd a lényege. A világegyetem minden pontja folyamatosan távolabb kerül az összes többi ponttól, ami pedig azzal jár hogy két pont minél meszebb van egymástól annál nagyobb távolodást fogunk érzékelni. Képzelj el egy lufit amin pöttyök vannak és jelölj ki egy pöttyöt. Mérd meg a kijelölt pötty távolságát az összes többitől majd fújj bele mondjuk 10 sec ig levegőt és mérd meg újra a távolságokat. Ki fog derülni hogy azok a pontok amik távolabb voltak egymástól meszebbre kerültek, jóval nagyobb sebességet értek el mint mondjuk két szomszédos pötty egymáshoz viszonyított sebessége. Na most ha a világűrben kijelölsz 2 (A és C)pontot amik olyan messze vannak egymástól hogy a köztük lévő távolság gyorsabban nő mint a fénysebesség akkor A pontból semmiféle infót nem nyerhetsz C pontról. Viszont ha a kettő közé félútra felveszel egy B pontot akkor onnan eljuthatnak fotonok A és C pontból is, viszont ha egy foton már eljutott C ből B be akkor ugyan az a foton miért ne juthatna el már B ből A ba? Pedig C és A között a távolság növekedése nagyobb mint a fénysebesség. Én ezt nem értem.:) A kérdésedre a válasz pedig ha A ból látjuk B-t és B ből C-t attól még az A-B B-C távolodás lehet azonos mértékű de A és C távolodása pont kétszeres lesz (ha B félúton van) én úgy képzelem el mintha A és C is B től távolodna B pedig egyhelyben marad. -
archrodney #61 :DDD -
archrodney #60 "nagy valószínűséggel egy fiatal, forró csillagokból álló csoportról van szó, ami század része az általunk lakott Tejútnak."
Ilyen nagy lenne az általunk lakott Tejút?? :) -
servell #59 egyébként szerintem inkább az a tök érdekes, hogy amit most látunk az valamikor még iszonyatrégen történt, és ha most odateremnénk valahogy, valószínűleg nem sok mindent találnánk. -
dyra #58 Hmmm így kezded "Nagyon elnagyoltan, egyetlen húr volt,". Ezek szerint te nem érted amit mondani akartam. Ha ugyanis az "volt" akkor az már egy előzmény aminek a következménye a mai világ. Ha pedig nincs idő, nem történik semmi, vagy, egyszerre történik minden. Nem a térre és az időre kérdeztem rá hanem az "OK" -ra. Az ok -ra ami kiváltotta az ősrobbanást. Tehát egyáltalán nem értelmetlen a kérdés. Ha ugyanis valami kiváltotta az OK - OKOZATI gondolkodással nem mondhatom, hogy nem előtte volt. Még ha akkor nem is volt "IDŐ". -
tatish #57 Én meg észrevettem, hogy a hozzászólások többször érdekesebbek mint a cikk maga :) -
toto66 #56 A világegyetem a fénysebességnél gyorsabban tágul.
Akkor vegyünk három pontot mint egy viszonyítási rendszert.
Az A-ból látjuk B-t, de C-t nem a tágulás miatt.
Akkor C-ből sem lehet A-t látni, de B-t igen.
Melyik szakaszon nagyobb a tágulás sebessége?
A-B vagy B-C?
Mert ha azonos, akkor nem láthatjuk A-ból a B-t, hiszen az a fénysebességnél gyorsabban távolodik. Éppen így C-ből B-t sem.
Ha a tágulás nem azonos, akkor van a világegyetemnek középpontja. Ha van középpontja, akkor onnan indult ki az ősrobbanás.
De az elmélet szerint ez nem igaz, mert a tér is benne volt.
Szóval valamelyik állítás nem igaz. -
torreadorz #55 ". A tér, a hol, az idő, a mikor, és az anyag/energia, a húrok rezgése az ősrobbanás pillanatában jött létre, ezért nincs válasz a kérdésedre, hogy előtte mi volt. Mert a kérdés értelmetlen."
Haha. Ez csak mellébeszélés és rizsa.
Remélem tudod, hogy amit most mondtál, az kb. egyenértékü azzal, mint amikor a vallások kijelentik hogy Isten örökké van volt lesz és pont. Aki mást mond az megy a máglyára.
A világegyetemnek valamikor létre kellet jönnie, különben ma sem létezne. Ha pedig létre kellet jönnie, akkor valaminek lenni kellet előtte is.
Na mármost, az hogy a világegyetemben miből keletkezett, meghaladja az emberi felfogoképességet, sőt jó eséllyel mindig is meg fogja haladni azt.
Mivel a rendszer része vagyunk, sosem fogjuk tudni megmagyarázni azt ami a rendszeren kivül van.
Igy talán nem is annyira hülyeség, amikor azt mondanám, hogy a világegyetem vagy örökké létezett, vagy a semmiből jött létre. Az hogy ezek ellenkeznek a fizikával nem számít, mert nem tudjuk felfogni, hogy mi van a rendszeren kivül.
Kb. mintha egy képzeletbeli egy két dimenziós lények világára leszállna egy három dimenziós ürhajó. Az amit ők ebből fel tudnak fogni, sosem lesz elég arra hogy megmagyarázzák ezt az eseményt. -
Spheriot #54 Még egy kicsit távolabbra nézünk és megdől a nagy bumm. -
#53
Kár hogy magammal kell beszélgetnem.
Szóval amit írsz az nem a jó válasz, a jelenleg is elfogadott kozmológiai modell szerint sem az, szorri. A helyes válasz az univerzum "fölfúvódása" lenne arra a kérdésre, hogy miért is van akármilyen, de főleg nagy léptékű struktúrája, inhomogenitása az univerzumot betöltő anyagnak.
A kérdés akkor meg az, ha azt elfogadjuk, hogy az amit mi ősrobbanásnak hívunk, akkor ez minimum 3 nagy korszakát jelöl, hogy akkor miért váltott egyikből a másikba az univerzum? A nagy itt viszonylagos, mivel az első időszakban az univerzum végtelenül kicsi, és sűrű, azonban az azt betöltő anyag és energia valamint idő már létrejött, így ez alatt az időszak alatt is a már létező részecskék között legalább annyi interakció történik, mint az utána következő milliárd években. Azonban van ezzel egy gond, hogy ebből a kvantumfizikai jelenségek uralta állapotból elvileg az univerzumnak soha a büdös életbe nem szabadott volna kiszabadulnia!
Aztán ugye jön a "felfúvódás korszaka" amikor a tér maga a fénysebességet meghaladó mértékben tágul. Na most ezt az eddig még nem látott jelenséget pont az előbbi okból kellett bevezetni és a magyarázat, maga az univerzum: ha feltesszük, hogy volt előtte ez az ősi korszak, akkor abból csak a fölfúvódás miatt jöhetett ki. Tiszta sor, a láthatatlan angyalok meg esnek ki a szekrényből. Na de kell erre valami mélyebb magyarázat ugye, hogy mi tette ezt lehetővé. Ja hát a vákuum-energia, magyarul tér-energia. Na jó de akkor még kicsi volt a tér, akkor hol volt ez az energia egyáltalán? Sőt tudjuk azt egyáltalán, hogy mennyi energia tartalma van a térnek és az honnan van? Őööö, na még egy láthatatlan angyal leesett a plafonról.
És gyerekek ekkor képzeljétek el, hogy nagyhirtelen ez a korszak is eccercsak véget ért és így jutottunk el az univerzum eredetileg is feltételezett, többé kevésbé a termodinamika, és más makrofizikai törvények által leírt ősrobbanásos állapotába.
Bocsi, de most egy pillanatra kimegyek kinyitni az ajtót, mert úgy hallom rengeteg láthatatlan angyalka dörömböl az ajtómon. Nemsokára viszajövök, bár szerintem biztos azért jöttek, hogy magukkal vigyenek a mennybe. -
philcsy #52 "Szóval annak ellenére, hogy a fenti két alapvető dolog határozza meg ezt a tágulást a világegyetemet, akkor miért nem szubatomi részecskék végtelenül ritka egyenletes gáza tölti ki!?"
Az egyenletes ritka gázzal való kitöltés hosszútávon háromféleképpen tud teljesülni:
1.) A részecskék eloszlása minden szinten egyenletes. (És nem csak egyenletesnek tűnik nagy léptékben, a sokaságnak hála, mint például a gázokban.) Ebben az esetben a részecskékre ható erők kiátlagolják egymást, függetlenül az erő természetétől (távolságfüggéstől). Ez egy nagyon szabályos elrendeződés lenne, aminek a létrejötte teljesen valószínűtlen. Lehetetlen hogy ne legyen valami kis eltérés ettől.
2.) A részecskék között nem hat erő, vagy az erő lineáris a részecskék közötti távolsággal. Ezekben az esetekben ha egy kiválasztott részecskére ható bruttó erőt nézed, az 0-lesz, feltéve hogy nagy léptékben egyenletesen oszlanak el a részecskék. És ez független attól hogy kis léptékben (tehát a részecske közvetlen közelében) egyenletes-e az eloszlás vagy sem. A jelenlegi ismereteink a részecskék között ható erőkről ezt kizárják.
Ha se 1) se 2) nem áll fenn, akkor először is a részecskék mozogni fognak mivel a rájuk ható bruttó erő nem lesz 0. Ha mozognak akkor előbb utóbb közel kerülnek egymáshoz annyira hogy a közöttük ható esetleges vonzó erő nagyságrendekkel felülmúlja a többi részecske által kifejtett erőt. Ebben az esetben összetapadnak és aggregátumot alkotnak. Ilyen aggregátumok a protonoktól a galaxisig minden.
3.) Mindig lehet találni olyan szélsőségesen gyors tágulást amelyben ez az aggregáció nem tud lezajlani, függetlenül attól hogy milyen erők hatnak, vagy milyen szinten egyenletes a részecskék eloszlása. A mi galaxisunk tágulása közel sem ilyen gyors. -
moikboy #51 Amúgy, miért kell feltétlenül valami ok a Világegyetem megszületéséhez? Elvégre, ha a Világegyetem létezése, és jelen állapota nem ütközik semmiféle fundamentális fizikai törvénybe, akkor kijelethetjük, hogy valamilyen nem nulla valószínűséggel bármikor átugorhat ebbe az állapotba. Igaz, hogy ez a valószínűség elképzelhetetlenül kicsi, de nem nulla! Hiszen ha nulla lenne, akkor nem létezhetne most sem az univerzum :)
Tehát, ahogyan kvantummechanikai okokból egy elektron bizonyos valószínűséggel az univerzum összes pontján megtalálható, úgy miért ne lehetne az univerzum létrejötte is valamilyen borzasztó kicsiny valószínűséggel bekövetkező, de egyébként ok nélkül álló esemény?
:D -
#50
Hát kb ez a kérdés a lényeg!
(Válasz persze nincs!:)
Én is megpróbálok egy hasonlót feltenni: ha az ősrobbanás nem egy termodinamikai értelemben vett robbanás, hiszen 1.) nem anyagi részek, atomok molekulák, atomi részek, röppenek szét (legalább is kezdetben) 2.) a tágulás nem a kis helyről kiszabaduló részecskéket jelent, hanem a tér növekedését, ami azt jelenti, hogy elvileg minden részecske között növekszik a tér a köztük ható erők ellenére.
Szóval annak ellenére, hogy a fenti két alapvető dolog határozza meg ezt a tágulást a világegyetemet, akkor miért nem szubatomi részecskék végtelenül ritka egyenletes gáza tölti ki!? -
#49
ahha akkor isten teremtette a viláegyetemet, isten miből keletkezettt,hol volt a világegyetem teremtése előtt,ahol isten volt a világegyetem teremtése előtt az hogy keletkezett...stb
hit még annyit se magyaráz meg mint a tudomány+teljesen szubjektív, ha én mondok egy oltári baromságot azt se mondhatná senki nagyobb hülyeségnek mint amibe ők hisznek.
Tehát mért magyarázna meg egy olyan dolog vmit ami ahány ember annyi féle lehet? -
Pocok44 #48 Nem értelmetlen a kérdés, csak nemvalószínű hogy meglehet válaszolni,ilyenkor azért elég nehéz dolga van az ateistáknak, nem bántásból mondom, csak tény. Egy ilyen csodálatos alkotás mint az Univerzum nem keletkezhet csak úgy a semmiből, de ez csak a személyes véleményem, ki miben hisz, mert, hogy az ősrobbanás előtt mi volt az végül is hit kérdése(és itt nem vallási hovatartozásra gondolok) és-vagy filozófia. -
idebudanemoda #47 tolem is. valaki kerdezte, hogy tagul-e a vilagegyetem. nem tudjuk. tudjuk, hogy tagult, vagy bizonyos reszeben ma is tagul. de... szóval milyen, melyik koordinátarendszerben?