philcsy#52
"Szóval annak ellenére, hogy a fenti két alapvető dolog határozza meg ezt a tágulást a világegyetemet, akkor miért nem szubatomi részecskék végtelenül ritka egyenletes gáza tölti ki!?"
Az egyenletes ritka gázzal való kitöltés hosszútávon háromféleképpen tud teljesülni:
1.) A részecskék eloszlása minden szinten egyenletes. (És nem csak egyenletesnek tűnik nagy léptékben, a sokaságnak hála, mint például a gázokban.) Ebben az esetben a részecskékre ható erők kiátlagolják egymást, függetlenül az erő természetétől (távolságfüggéstől). Ez egy nagyon szabályos elrendeződés lenne, aminek a létrejötte teljesen valószínűtlen. Lehetetlen hogy ne legyen valami kis eltérés ettől.
2.) A részecskék között nem hat erő, vagy az erő lineáris a részecskék közötti távolsággal. Ezekben az esetekben ha egy kiválasztott részecskére ható bruttó erőt nézed, az 0-lesz, feltéve hogy nagy léptékben egyenletesen oszlanak el a részecskék. És ez független attól hogy kis léptékben (tehát a részecske közvetlen közelében) egyenletes-e az eloszlás vagy sem. A jelenlegi ismereteink a részecskék között ható erőkről ezt kizárják.
Ha se 1) se 2) nem áll fenn, akkor először is a részecskék mozogni fognak mivel a rájuk ható bruttó erő nem lesz 0. Ha mozognak akkor előbb utóbb közel kerülnek egymáshoz annyira hogy a közöttük ható esetleges vonzó erő nagyságrendekkel felülmúlja a többi részecske által kifejtett erőt. Ebben az esetben összetapadnak és aggregátumot alkotnak. Ilyen aggregátumok a protonoktól a galaxisig minden.
3.) Mindig lehet találni olyan szélsőségesen gyors tágulást amelyben ez az aggregáció nem tud lezajlani, függetlenül attól hogy milyen erők hatnak, vagy milyen szinten egyenletes a részecskék eloszlása. A mi galaxisunk tágulása közel sem ilyen gyors.