86
-
nagypite #1 A új Webb távcsőre nem kell az évtized végéig várnunk 2014 vége a tervezett indítás. -
#2
Sosem tudtam elképzelni, hogy a realtíve sűrű anyagcsoportosulások - galaxisok -mikép tisztították ki gravitációjukkal az űrt. Vagy nem ez történt? Alapból "anyagcsomók" voltak és azok lettek még sűrűbbek?
Az is fura, hogy távolról nézve milyen fényeges a gázhalmazok és galaxisok, de az egyik szélén csücsülve közelről milyen halvány.
Még egy csillag közelében a galaxisban is nagyon ritka az anyag jelenléte. Milyen elképesztően ritka lehet a csillagközi vagy galaxisközi tér? -
willcox #3 Nevetséges. -
#4
Akkor jó mulatást! -
peterx #5 Hm.. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben elfogunk látni az univerzum határáig ahol épp tart a "tér" kialakulása? (ha nem volt az ősrobbanás előtt "semmi"-t feltételezzük) -
Irasidus #6 A tér mindenhol tágul, nem úgy mint egy lufi. Ami látunk az már a múlt, és nem valaminek a széle. -
andersh #7 Mivan?
Nem halvány, ha felnézel az égre, van egy sáv ami fényesebb, a Tejút, az a mi galaxisunk... -
Amergin #8 Miért "robbant fel" az a hihetetlenül sűrű és forró ősleves? Azon hihetetlenül forró és sűrű anyagcsomók, amiről ma tudunk nem felrobbanni szoktak, hanem magukba szoktak zuhanni (fekete lyuk). Vajon az univerzum miért nem ezt tette?
Vagy ezt tette, csak mi "belül" vagyunk?
Azt mondta egy tudós, hogy az ősrobbanás elméletében a szingularitás megléte azt jelenti, hogy nem tudunk még eleget a dologról... -
djhambi #9 "Alapból "anyagcsomók" voltak és azok lettek még sűrűbbek?"
Úgy tudom, hogy kezdetben nem volt a szó mai értelmében vett anyag. Olyan magas hőmérsékletű volt, hogy nem tudtak összeállni az atomok. Mikor lehült a világegyetem, a gravitáció jobban és jobban elkezdte összehúzni. Nagy segítségre volt ebben a "sötét anyag" gravitációja. Először csak gáz és porfelhők voltak, majd később kialakultak a csillagködök és a csillagok, melyek galaxisokba csoportosultak ugyanezen erő miatt. -
djhambi #10 Úgy tudom, hogy ami volt az ősrobbanás utáni 10^-20 másodperc előtt, azt a tudósok nem nagyon tudják. -
Kurosora #11 Igazából talán pont a lényeg maradt ki a cikkből: a kis galaxis vöröseltolódása, ez pedig z = 10.3, bár ezt csak közvetetten tudták megmérni. Ahogy közeledünk a Világegyetem általunk ismert korához, a fényévben kifejezett távolság semmitmondóvá válik. -
Doktor Kotász #12 "Mivan?
Nem halvány, ha felnézel az égre, van egy sáv ami fényesebb, a Tejút, az a mi galaxisunk..."
Szabad szemel csak 1000 fényévnyi távolságban látod a csillagokat. Tehát, ha felnézel az égre, nem látod a Tejutat. Az kérlek 100 ezer fényév átmérőjű. Talán még a százezred részét sem látod. Amit látsz, az egy 1000 fényév sugarú gömbben a csillagok. -
karesz6 #13 Javítsatok ki a ha tévedek de nincs még egy rohadt nagy porfelhő is ami eltakarja a galaxisunk nagy részét előlünk? -
Kryon #14 Az ősrobbanást nem úgy kell elképzelni, hogy meghatározott helyen és időben felrobbant valami, mert a téridő is akkor keletkezett, ezen a ponton az emberi logika már csődöt mond. -
paj01 #15 ...amik a tejútnak a csillagai, szóval csak látjuk a tejutat:)ha csak egy részét is. -
Terence007 #16 Valaki magyarázza már el, hogy hogyan látunk el ilyen messzire, illetve az oké, hogy a fény megtette ezt az utat 13,2 milliárd év alatt, ezért mi látjuk most, de honnan tudjuk, hogy az a fény milyen messziről jött? -
dyra #17 nem mond az csődöt :) Mert ugye akkor megkérdezem tőled mi volt előtte? Ugye a semmit nem mondhatod, mert a semmiből nem lesz valami (persze előbb lehet tisztázni kellene mi a semmi). Ebből következik, hogy bár lehet, hogy a mi téridőnk az ősrobbanásban keletkezett de valamiért az csak megtörtént. És ha megtörtént logikus a feltételezés, hogy valami kiváltotta. Ami valószínűleg a mi téridőnkön kívül volt (Isten vagy kicsi zöld emberkék vagy ki tudja). -
Irasidus #18 A vöröseltolódás mértékéből lehet távolságot számolni. Hasonlóan mint a doppler radarral a repülő távolságát, sebbegéset. Stb. -
Kryon #19 Akkor mi van, ha esetleg az ok-okozat csak a mi univerzumunk törvénye, és amúgy csak "megtörténnek" dolgok, ez sem zárható ki. -
dyra #20 Az ok-okozat az idő törvénye. Ha visszafelé folyna akkor okozat-ok lenne. Ha van olyan univerzum ahol áll vagy nincs idő ott ugye nem is beszélhetünk ok-okozatról. A mi téridőnk éppen lehet, hogy az ősrobbanásban keletkezett, de ha azt valami kiváltotta már kicsit borul a bili. -
polarka #21 Számos megoldást kitaláltak, távolság és helyzetfüggő, h melyiket használják.
enwiki összefoglalás -
polarka #22 nemcsak tisztítottak, de közben a tér is tágult -
#23
A Doppler radar a sebességet méri az eltolódásból, nem a távolságot. -
endrow #24 Nem kérdezheted meg, hogy mi volt előtte, mert értelmetlen. Nem volt idő, ezért nem is volt olyan, hogy előtte. Ezért mond mégis csődöt a logika :) -
EnxTheOne #25 És mikor küldünk oda egy szondát? :D
Legalább meg kéne tizszerezni a NASA, és a többi űrkutató intézetek költségvetését. :( -
dyra #26 Azt én értem. De! Akkor mi váltotta ki ősrobbanást? -
dyra #27 Azt én értem. De! Akkor mi váltotta ki az ősrobbanást? (előbb is így akartam írni) -
#28
Mellesleg a szingularitás, amilyennek az ősrobbanás előtti világegyetemet mondják, vagy amilyen egy feketelyuk maga is, gyakorlatilag ellenkezik a kvantummechanika törvényeivel.
Ugye ott van a pauli elv, ami kimondja, hogy két azonos kvantumállapotú (beleértve a spint is) fermion nem foglalhatja el a tér ugyanazon pontját. Egyszerűen a részecskéket leíró hullámfüggvények úgy adódnak össze, hogy azon a helyen nullát vesznek fel, ha a másik is ott van.
Ebből következik minden olyan dolog, amit mi az ANYAGGAL társítunk: a szilárdság, az hogy nem lehet az egyik anyagot a másikba beleeröltetni, csak határok között.
Pl. vannak a neutroncsillagok, amelyek a ma ismert legsűrűbb anyagi testek. Mert ugye valójában fekete lyukat meg közvetlenül nem láttak, mert nem is lehet őket megfigyelni. ami kb olyan bizonyíték, hogy az bizobnyítja a láthatatlan angyalok létét, hogy nem látjuk őket! A neutron csillagoknál is érvényesül a Pauli elv, ezért nem zuhannak még tovább magukba. De a következő lépcsőfok a kvarkcsillag lenne, de azt meg nem láttak még túl sokat.
Szóval egyáltalán nem biztos, hogy létezik mindaz amit szingularitásként értelmezünk, vagy pl az sem hogy a vöröseltolódás valóban egyfajta távolodási sebességet, vagy távolságot jelent.
Ha pl ha a téridő szerkezete kicsiben is nagyon "buborékos", akkor egymás mellett azonos "távolságra" lehetnek olyan részek, amelyek rettentően eltérő vöröseltolódási képet mutatnak.
A világegyetemet egyetlen nézőpontból látjuk ma. Kialakítunk egy elméletet erre, de ez nem biztos, hogy az általános nézőpont, és az általános elmélet.
Ha pl. egy völgyben élek egész életemben, akkor gondolhatom, hogy a hegyek és az ég valahol találkoznak. És eszembe sem jut, hogy az egész sokkal nagyobb, és épp ellenkezőleg görbül, és a bolygó is egy végtelen nagy űr részét képezi. -
#29
A hullámfüggvény ráadásul egy rettentően nehezen értelmezhető valami.
Amíg eszerint viselkednek a részecskék, addig bizonyos esetben, az ok-okozati és a távolságra vonatkozó makrofizikai elvek is sérülnek.
Bizonyítottan. -
kisemlős #30 Ez szép volt! -
Grodt #31 Ez mind szép és jó. De mért lesz jó az nekünk, ha egyre fiatalabb galaxisokat látunk? Mivel viszi ez előrébb az emberiséget? -
MaRee #32 Ócsóbb lesz a kenyír. -
#33
Lehet a tudósok meglátnak ott valamit, ami által megértnek bizonyos dolgokat, és így tudomisén fognak tudni fúziót csinálni. -
Pares #34 Nem fognak éhen halni Afrikában. -
karesz6 #35 "Mivel viszi előre az emberiséget?" Nem tudni. Valószínűleg semmivel de az emberiség úgy halad előre hogy egy csomó ilyen valószínűleg semmi haszna kisérletből 1-2 ről kiderül hogy mégiscsak volt haszna nem is kevés.
Valamelyik hozzáértő SG lakóhoz lenne egy kérdésem. Ha jól tudom minél meszebbre nézünk annál pirosabbak a dolgok mert annál gyorsabban távolodnak tőlünk ugyanakkor egy nagy távcsővel nem csak a térben nézünk messzire hanem az időben is, illetve legjobb tudomásom szerint a tudomány jelenlegi álláspontja hogy az univerzum gyorsulva tágul.
Kérdés1: Ha a tapasztalat az hogy ha egy objektum minél meszebb van tőlünk annál gyorsabban távolodik illetve időben és térben is hozzánk közelebb eső képeket nézve azt tapasztaljuk hogy a dolgok lasabban távolodnak tőlünk mint a távol lévők akkor ez miért jelenti azt hogy az univerzum gyorsulva tágul?
-
Pocok44 #36 Nagyon jó kérdés, a válasz a felfúvódás, nemcsak a galaxisok, galaxishalmazok távolodnak, hanem a köztük lévő tér is felfúvódik, az ősrobbanás után ez extrém mértékeket öltött superlumináris sebességeken, ez nem sérti, a relativitás elméletet mert a tér nem anyag így nem vonatkozik rá a 300.000km\sec határ, egyébként ezt nem reklámozzák eleget szerintem, minél nagyobb léptéket nézünk annál nagyobb mértékű a felfúvódás, ezért tűnik távolabbra nézve gyorsabbnak. -
Amergin #37 Egy szem kockacukrot kap, aki megmondja, hogy a fentnevezett galaxis most ebben a pillanatban mekkora TÁVOLSÁGRA van tőlünk. -
#38
Erről matematikus és Grand Canyon este jut eszembe, mikor megkérdezik tőle, hogy mire jó a matematikia. Errő ő úgy felel.
Ez a kérdés olyam, mintha valaki a Grand Canyon mellett állna és megkérdezi, hogy mire jó az? Nem lenne kedved lerúgni a szikláról..? :) -
Hungarikum #39 Amúgy mi akadályozza meg a fényt hogy gyorsabban haladjon X km/s-nél, ha a világürben légüres/űrben/ térben tartozkodik? tömeg nélkül miért nem gyorsul a végtelenbe? -
karesz6 #40 Köszi. Ez megválaszolt most egy csomó kérdést és felvetett egy újjat. :)
Tehát ezek szerint lehetséges hogy tőlünk bizonyos dolgok fénysebességnél gyorsabban távolodjanak anélkül hogy alapvető fizikai törvényeket sértenének (nem az objektum távolodik hanem a köztünk lévő tér nő meg). Ugyanakkor minden anyagra vonatkozik a max 300k km/sec illetve ha jól tudom ugyan ez a határ vonatkozik az információra is. Ez nem azt jelenti hogy van(lehet) az univerzumnak olyan területe ahonnan se anyag se energia se info soha nem juthat el hozzánk? Akkor hogyan állíthatjuk hogy az univerzum összes energiája állandó? Ez nem bizonytalansági tényező az univerzum korára méretére stb nézve? Tegyük fel hogy megvalósítják a féreglyuk utazást és ezáltal lehetővé válik hogy elmenjünk egy olyan helyre ami elméletileg már fénysebességnél gyorsabban távolodik tőlünk. Már maga az ottjártunk ténye nem sért nagyon súlyosan fizikai törvényeket? (a testünkel + az űrhajó testével elég jelentékeny mennyiségű energiát képviselünk) Ez egyáltalán nem tenné lehetetlenné magát a mozgást? Hiszen ha lépek egyet előre akkor már egy kicsit más az a terület ami tőlem fénysebességnél gyorsabban távolodik és így nem nyerhetek róla infót hiszen ha lépek egyet előre A ból B pontba és az így (a B ponton) körülöttem lévő "elérhető" univerzum legszéléről valami nagy sebeséggel indul felém és utána egyet visszalépek (A pontba) attól még a nagy sebességű tárgy az "elérhető" univerzum határain belül marad viszont olyan területről indult ahonnan "A" pontot soha semmi nem érheti el.
... Hajjaj egy kicsit elszabadult a fantáziám. XD