Új határait feszegeti a Hubble

Nagyon jó kérdés, a válasz a felfúvódás, nemcsak a galaxisok, galaxishalmazok távolodnak, hanem a köztük lévõ tér is felfúvódik, az õsrobbanás után ez extrém mértékeket öltött superlumináris sebességeken, ez nem sérti, a relativitás elméletet mert a tér nem anyag így nem vonatkozik rá a 300.000km\sec határ, egyébként ezt nem reklámozzák eleget szerintem, minél nagyobb léptéket nézünk annál nagyobb mértékû a felfúvódás, ezért tûnik távolabbra nézve gyorsabbnak.

"Mivel viszi elõre az emberiséget?" Nem tudni. Valószínûleg semmivel de az emberiség úgy halad elõre hogy egy csomó ilyen valószínûleg semmi haszna kisérletbõl 1-2 rõl kiderül hogy mégiscsak volt haszna nem is kevés.

Valamelyik hozzáértõ SG lakóhoz lenne egy kérdésem. Ha jól tudom minél meszebbre nézünk annál pirosabbak a dolgok mert annál gyorsabban távolodnak tõlünk ugyanakkor egy nagy távcsõvel nem csak a térben nézünk messzire hanem az idõben is, illetve legjobb tudomásom szerint a tudomány jelenlegi álláspontja hogy az univerzum gyorsulva tágul.
Kérdés1: Ha a tapasztalat az hogy ha egy objektum minél meszebb van tõlünk annál gyorsabban távolodik illetve idõben és térben is hozzánk közelebb esõ képeket nézve azt tapasztaljuk hogy a dolgok lasabban távolodnak tõlünk mint a távol lévõk akkor ez miért jelenti azt hogy az univerzum gyorsulva tágul?

Nem fognak éhen halni Afrikában.

Lehet a tudósok meglátnak ott valamit, ami által megértnek bizonyos dolgokat, és így tudomisén fognak tudni fúziót csinálni.

Ócsóbb lesz a kenyír.

Ez mind szép és jó. De mért lesz jó az nekünk, ha egyre fiatalabb galaxisokat látunk? Mivel viszi ez elõrébb az emberiséget?

Ez szép volt!

A hullámfüggvény ráadásul egy rettentõen nehezen értelmezhetõ valami.

Amíg eszerint viselkednek a részecskék, addig bizonyos esetben, az ok-okozati és a távolságra vonatkozó makrofizikai elvek is sérülnek.
Bizonyítottan.

Mellesleg a szingularitás, amilyennek az õsrobbanás elõtti világegyetemet mondják, vagy amilyen egy feketelyuk maga is, gyakorlatilag ellenkezik a kvantummechanika törvényeivel.
Ugye ott van a pauli elv, ami kimondja, hogy két azonos kvantumállapotú (beleértve a spint is) fermion nem foglalhatja el a tér ugyanazon pontját. Egyszerûen a részecskéket leíró hullámfüggvények úgy adódnak össze, hogy azon a helyen nullát vesznek fel, ha a másik is ott van.
Ebbõl következik minden olyan dolog, amit mi az ANYAGGAL társítunk: a szilárdság, az hogy nem lehet az egyik anyagot a másikba beleeröltetni, csak határok között.

Pl. vannak a neutroncsillagok, amelyek a ma ismert legsûrûbb anyagi testek. Mert ugye valójában fekete lyukat meg közvetlenül nem láttak, mert nem is lehet õket megfigyelni. ami kb olyan bizonyíték, hogy az bizobnyítja a láthatatlan angyalok létét, hogy nem látjuk õket! A neutron csillagoknál is érvényesül a Pauli elv, ezért nem zuhannak még tovább magukba. De a következõ lépcsõfok a kvarkcsillag lenne, de azt meg nem láttak még túl sokat.

Szóval egyáltalán nem biztos, hogy létezik mindaz amit szingularitásként értelmezünk, vagy pl az sem hogy a vöröseltolódás valóban egyfajta távolodási sebességet, vagy távolságot jelent.
Ha pl ha a téridõ szerkezete kicsiben is nagyon "buborékos", akkor egymás mellett azonos "távolságra" lehetnek olyan részek, amelyek rettentõen eltérõ vöröseltolódási képet mutatnak.

A világegyetemet egyetlen nézõpontból látjuk ma. Kialakítunk egy elméletet erre, de ez nem biztos, hogy az általános nézõpont, és az általános elmélet.

Ha pl. egy völgyben élek egész életemben, akkor gondolhatom, hogy a hegyek és az ég valahol találkoznak. És eszembe sem jut, hogy az egész sokkal nagyobb, és épp ellenkezõleg görbül, és a bolygó is egy végtelen nagy ûr részét képezi.

Azt én értem. De! Akkor mi váltotta ki az õsrobbanást? (elõbb is így akartam írni)

Azt én értem. De! Akkor mi váltotta ki õsrobbanást?

És mikor küldünk oda egy szondát? 😄
Legalább meg kéne tizszerezni a NASA, és a többi ûrkutató intézetek költségvetését. 😞

Nem kérdezheted meg, hogy mi volt elõtte, mert értelmetlen. Nem volt idõ, ezért nem is volt olyan, hogy elõtte. Ezért mond mégis csõdöt a logika 😊

A Doppler radar a sebességet méri az eltolódásból, nem a távolságot.

nemcsak tisztítottak, de közben a tér is tágult

Számos megoldást kitaláltak, távolság és helyzetfüggõ, h melyiket használják.
enwiki összefoglalás

Az ok-okozat az idõ törvénye. Ha visszafelé folyna akkor okozat-ok lenne. Ha van olyan univerzum ahol áll vagy nincs idõ ott ugye nem is beszélhetünk ok-okozatról. A mi téridõnk éppen lehet, hogy az õsrobbanásban keletkezett, de ha azt valami kiváltotta már kicsit borul a bili.

Akkor mi van, ha esetleg az ok-okozat csak a mi univerzumunk törvénye, és amúgy csak "megtörténnek" dolgok, ez sem zárható ki.

A vöröseltolódás mértékébõl lehet távolságot számolni. Hasonlóan mint a doppler radarral a repülõ távolságát, sebbegéset. Stb.

nem mond az csõdöt 😊 Mert ugye akkor megkérdezem tõled mi volt elõtte? Ugye a semmit nem mondhatod, mert a semmibõl nem lesz valami (persze elõbb lehet tisztázni kellene mi a semmi). Ebbõl következik, hogy bár lehet, hogy a mi téridõnk az õsrobbanásban keletkezett de valamiért az csak megtörtént. És ha megtörtént logikus a feltételezés, hogy valami kiváltotta. Ami valószínûleg a mi téridõnkön kívül volt (Isten vagy kicsi zöld emberkék vagy ki tudja).

Valaki magyarázza már el, hogy hogyan látunk el ilyen messzire, illetve az oké, hogy a fény megtette ezt az utat 13,2 milliárd év alatt, ezért mi látjuk most, de honnan tudjuk, hogy az a fény milyen messzirõl jött?

...amik a tejútnak a csillagai, szóval csak látjuk a tejutat😊ha csak egy részét is.

Az õsrobbanást nem úgy kell elképzelni, hogy meghatározott helyen és idõben felrobbant valami, mert a téridõ is akkor keletkezett, ezen a ponton az emberi logika már csõdöt mond.

Javítsatok ki a ha tévedek de nincs még egy rohadt nagy porfelhõ is ami eltakarja a galaxisunk nagy részét elõlünk?

"Mivan?
Nem halvány, ha felnézel az égre, van egy sáv ami fényesebb, a Tejút, az a mi galaxisunk..."

Szabad szemel csak 1000 fényévnyi távolságban látod a csillagokat. Tehát, ha felnézel az égre, nem látod a Tejutat. Az kérlek 100 ezer fényév átmérõjû. Talán még a százezred részét sem látod. Amit látsz, az egy 1000 fényév sugarú gömbben a csillagok.

Igazából talán pont a lényeg maradt ki a cikkbõl: a kis galaxis vöröseltolódása, ez pedig z = 10.3, bár ezt csak közvetetten tudták megmérni. Ahogy közeledünk a Világegyetem általunk ismert korához, a fényévben kifejezett távolság semmitmondóvá válik.

Úgy tudom, hogy ami volt az õsrobbanás utáni 10^-20 másodperc elõtt, azt a tudósok nem nagyon tudják.

"Alapból "anyagcsomók" voltak és azok lettek még sûrûbbek?"

Úgy tudom, hogy kezdetben nem volt a szó mai értelmében vett anyag. Olyan magas hõmérsékletû volt, hogy nem tudtak összeállni az atomok. Mikor lehült a világegyetem, a gravitáció jobban és jobban elkezdte összehúzni. Nagy segítségre volt ebben a "sötét anyag" gravitációja. Elõször csak gáz és porfelhõk voltak, majd késõbb kialakultak a csillagködök és a csillagok, melyek galaxisokba csoportosultak ugyanezen erõ miatt.

Miért "robbant fel" az a hihetetlenül sûrû és forró õsleves? Azon hihetetlenül forró és sûrû anyagcsomók, amirõl ma tudunk nem felrobbanni szoktak, hanem magukba szoktak zuhanni (fekete lyuk). Vajon az univerzum miért nem ezt tette?
Vagy ezt tette, csak mi "belül" vagyunk?<#eplus2>
Azt mondta egy tudós, hogy az õsrobbanás elméletében a szingularitás megléte azt jelenti, hogy nem tudunk még eleget a dologról...

Mivan?
Nem halvány, ha felnézel az égre, van egy sáv ami fényesebb, a Tejút, az a mi galaxisunk...

A tér mindenhol tágul, nem úgy mint egy lufi. Ami látunk az már a múlt, és nem valaminek a széle.

Hm.. Ez azt jelenti, hogy a közeljövõben elfogunk látni az univerzum határáig ahol épp tart a "tér" kialakulása? (ha nem volt az õsrobbanás elõtt "semmi"-t feltételezzük)

Akkor jó mulatást!

Nevetséges.

Sosem tudtam elképzelni, hogy a realtíve sûrû anyagcsoportosulások - galaxisok -mikép tisztították ki gravitációjukkal az ûrt. Vagy nem ez történt? Alapból "anyagcsomók" voltak és azok lettek még sûrûbbek?

Az is fura, hogy távolról nézve milyen fényeges a gázhalmazok és galaxisok, de az egyik szélén csücsülve közelrõl milyen halvány.

Még egy csillag közelében a galaxisban is nagyon ritka az anyag jelenléte. Milyen elképesztõen ritka lehet a csillagközi vagy galaxisközi tér?

A új Webb távcsõre nem kell az évtized végéig várnunk 2014 vége a tervezett indítás.