86
-
Doktor Kotász #46 A gyorsuló tágulás azt jelenti, hogy holnap egy adott fényévre lévő objektumok között adott idő alatt nagyobb lesz a távolodás mértéke, mint ma. Ez a ma meg holnap elég kicsi időintervallum, de ha ezer vagy millió évben gondolkodsz, akkor kézzelfoghatóbb. Tehát egymillió éve két egymillió fényévre lévő objektum a tér közéjük születése miatt egy év alatt kevésbé távolodtak egymástól, mint ma. -
Doktor Kotász #45 Persze ez egy szemléltető modell, ami a háttérben van, az szimpla matematika. -
Doktor Kotász #44 A válasz, hogy nem, mert nem érted, hogy mi az, amit nem lehet megérteni.
Az ősrobbanásban keletkezett az idő, a tér, és az anyag/energia. Te meg azt kérdezed, hogy előtte mi volt a valahol. Tehát az időre, térre, anyagra kérdezel rá, mikor ezek a dolgok, fogalmak, az ősrobbanáskor jöttek létre.
Nagyon elnagyoltan, egyetlen húr volt, ami valójában sem időt, sem teret, sem anyagot/energiát nem jelent, mert az maga a semmi, és ez a húr saját magából saját maga ellentéteire bomlott, és úgyanúgy maga a nagy semmi maradt, de sok ellentétes semmi látja a többi semmit alkotó elemeket, a sok-sok húrt. Ezek a húrok egymásra hatva alkotják a teret. Nincsenek anyagi részecskék, mert amit elemi részecskeként értelmezünk, az nem más, mint egy a teret alkotó húr által felvett egyik tulajdonság. Egy részecske úgy mozog, hogy a szomszédos húrok egyikéröl a tulajdonságok átkerülnek a másikra. Azért van a fénysebességnek határa, mert a húrok közötti kvantumcseréknek a terjedése a korlát. Azért áll le az idő a fénysebességgel haladó "részecskéknél" mert a kvantuumtulajdonságok amíg átadódnak, a belső folyamatoknak a lefutására nincs lehetősége a tulajdonságokat felvevő húroknak. Tehát a húrban nem történik belső változás, amikor átadódnak a tulajdonságok a szomszédra. Ha lassan mozog a részecske, akkor van lehetőség a húrban az idő múlására, de ha fénysebességgel mozog, akkor csak a vándorlásra. A tér úgy tágul, hogy a teret alkotó húrok tovább törnek, sokasodnak, saját ellentéteikre. A feketelyuknál pedig a húrok nem széttörnek, hanem egyesülnek. Mintha az egész univerzum egy pixeles kijelző lenne, ahol a pixelek száma nő, míg a feketelyukaknál meg csökken. A tér, a hol, az idő, a mikor, és az anyag/energia, a húrok rezgése az ősrobbanás pillanatában jött létre, ezért nincs válasz a kérdésedre, hogy előtte mi volt. Mert a kérdés értelmetlen. -
#43
2 bránvilág összeütközött. -
Amergin #42 Ez nem fantázia. Ez a ma közkeletűen elfogadott kozmológiából következik. A mindenségnek van olyan része, amiről már soha nem szerezhetünk tudomást, mert gyorsabban nyílik ki a tér közöttünk, mint a fénysebesség...
Például a fenti galaxis is ilyen, mert az a fény, ami MOST elindul róla (illetve arról a szupergalaxisról, amivé az eltelt 13,2 Mrd évben vált), nos az már SOHA nem fog hozzánk elérni.
Soha, soha, soha! -
Pocok44 #41 Nem tudom nem vagyok Stephen Hawking:)
Az ősrobbanás után tágult superluminárisan,de mamár nem, legalábbis ha jól értelmeztem, de azért tágul csak nem warp9 el.
Az Univerzum mérete egyébként ma sem biztos csillagászok szerint is van rá egy kis esély hogy végtelen de inkább a végesben hisznek ami nem 13milliárd fényév, pont a felfúvódás miatt, 13-14milliárd év csak a kora, nem a mérete. -
karesz6 #40 Köszi. Ez megválaszolt most egy csomó kérdést és felvetett egy újjat. :)
Tehát ezek szerint lehetséges hogy tőlünk bizonyos dolgok fénysebességnél gyorsabban távolodjanak anélkül hogy alapvető fizikai törvényeket sértenének (nem az objektum távolodik hanem a köztünk lévő tér nő meg). Ugyanakkor minden anyagra vonatkozik a max 300k km/sec illetve ha jól tudom ugyan ez a határ vonatkozik az információra is. Ez nem azt jelenti hogy van(lehet) az univerzumnak olyan területe ahonnan se anyag se energia se info soha nem juthat el hozzánk? Akkor hogyan állíthatjuk hogy az univerzum összes energiája állandó? Ez nem bizonytalansági tényező az univerzum korára méretére stb nézve? Tegyük fel hogy megvalósítják a féreglyuk utazást és ezáltal lehetővé válik hogy elmenjünk egy olyan helyre ami elméletileg már fénysebességnél gyorsabban távolodik tőlünk. Már maga az ottjártunk ténye nem sért nagyon súlyosan fizikai törvényeket? (a testünkel + az űrhajó testével elég jelentékeny mennyiségű energiát képviselünk) Ez egyáltalán nem tenné lehetetlenné magát a mozgást? Hiszen ha lépek egyet előre akkor már egy kicsit más az a terület ami tőlem fénysebességnél gyorsabban távolodik és így nem nyerhetek róla infót hiszen ha lépek egyet előre A ból B pontba és az így (a B ponton) körülöttem lévő "elérhető" univerzum legszéléről valami nagy sebeséggel indul felém és utána egyet visszalépek (A pontba) attól még a nagy sebességű tárgy az "elérhető" univerzum határain belül marad viszont olyan területről indult ahonnan "A" pontot soha semmi nem érheti el.
... Hajjaj egy kicsit elszabadult a fantáziám. XD -
Hungarikum #39 Amúgy mi akadályozza meg a fényt hogy gyorsabban haladjon X km/s-nél, ha a világürben légüres/űrben/ térben tartozkodik? tömeg nélkül miért nem gyorsul a végtelenbe? -
#38
Erről matematikus és Grand Canyon este jut eszembe, mikor megkérdezik tőle, hogy mire jó a matematikia. Errő ő úgy felel.
Ez a kérdés olyam, mintha valaki a Grand Canyon mellett állna és megkérdezi, hogy mire jó az? Nem lenne kedved lerúgni a szikláról..? :) -
Amergin #37 Egy szem kockacukrot kap, aki megmondja, hogy a fentnevezett galaxis most ebben a pillanatban mekkora TÁVOLSÁGRA van tőlünk. -
Pocok44 #36 Nagyon jó kérdés, a válasz a felfúvódás, nemcsak a galaxisok, galaxishalmazok távolodnak, hanem a köztük lévő tér is felfúvódik, az ősrobbanás után ez extrém mértékeket öltött superlumináris sebességeken, ez nem sérti, a relativitás elméletet mert a tér nem anyag így nem vonatkozik rá a 300.000km\sec határ, egyébként ezt nem reklámozzák eleget szerintem, minél nagyobb léptéket nézünk annál nagyobb mértékű a felfúvódás, ezért tűnik távolabbra nézve gyorsabbnak. -
karesz6 #35 "Mivel viszi előre az emberiséget?" Nem tudni. Valószínűleg semmivel de az emberiség úgy halad előre hogy egy csomó ilyen valószínűleg semmi haszna kisérletből 1-2 ről kiderül hogy mégiscsak volt haszna nem is kevés.
Valamelyik hozzáértő SG lakóhoz lenne egy kérdésem. Ha jól tudom minél meszebbre nézünk annál pirosabbak a dolgok mert annál gyorsabban távolodnak tőlünk ugyanakkor egy nagy távcsővel nem csak a térben nézünk messzire hanem az időben is, illetve legjobb tudomásom szerint a tudomány jelenlegi álláspontja hogy az univerzum gyorsulva tágul.
Kérdés1: Ha a tapasztalat az hogy ha egy objektum minél meszebb van tőlünk annál gyorsabban távolodik illetve időben és térben is hozzánk közelebb eső képeket nézve azt tapasztaljuk hogy a dolgok lasabban távolodnak tőlünk mint a távol lévők akkor ez miért jelenti azt hogy az univerzum gyorsulva tágul?
-
Pares #34 Nem fognak éhen halni Afrikában. -
#33
Lehet a tudósok meglátnak ott valamit, ami által megértnek bizonyos dolgokat, és így tudomisén fognak tudni fúziót csinálni. -
MaRee #32 Ócsóbb lesz a kenyír. -
Grodt #31 Ez mind szép és jó. De mért lesz jó az nekünk, ha egyre fiatalabb galaxisokat látunk? Mivel viszi ez előrébb az emberiséget? -
kisemlős #30 Ez szép volt! -
#29
A hullámfüggvény ráadásul egy rettentően nehezen értelmezhető valami.
Amíg eszerint viselkednek a részecskék, addig bizonyos esetben, az ok-okozati és a távolságra vonatkozó makrofizikai elvek is sérülnek.
Bizonyítottan. -
#28
Mellesleg a szingularitás, amilyennek az ősrobbanás előtti világegyetemet mondják, vagy amilyen egy feketelyuk maga is, gyakorlatilag ellenkezik a kvantummechanika törvényeivel.
Ugye ott van a pauli elv, ami kimondja, hogy két azonos kvantumállapotú (beleértve a spint is) fermion nem foglalhatja el a tér ugyanazon pontját. Egyszerűen a részecskéket leíró hullámfüggvények úgy adódnak össze, hogy azon a helyen nullát vesznek fel, ha a másik is ott van.
Ebből következik minden olyan dolog, amit mi az ANYAGGAL társítunk: a szilárdság, az hogy nem lehet az egyik anyagot a másikba beleeröltetni, csak határok között.
Pl. vannak a neutroncsillagok, amelyek a ma ismert legsűrűbb anyagi testek. Mert ugye valójában fekete lyukat meg közvetlenül nem láttak, mert nem is lehet őket megfigyelni. ami kb olyan bizonyíték, hogy az bizobnyítja a láthatatlan angyalok létét, hogy nem látjuk őket! A neutron csillagoknál is érvényesül a Pauli elv, ezért nem zuhannak még tovább magukba. De a következő lépcsőfok a kvarkcsillag lenne, de azt meg nem láttak még túl sokat.
Szóval egyáltalán nem biztos, hogy létezik mindaz amit szingularitásként értelmezünk, vagy pl az sem hogy a vöröseltolódás valóban egyfajta távolodási sebességet, vagy távolságot jelent.
Ha pl ha a téridő szerkezete kicsiben is nagyon "buborékos", akkor egymás mellett azonos "távolságra" lehetnek olyan részek, amelyek rettentően eltérő vöröseltolódási képet mutatnak.
A világegyetemet egyetlen nézőpontból látjuk ma. Kialakítunk egy elméletet erre, de ez nem biztos, hogy az általános nézőpont, és az általános elmélet.
Ha pl. egy völgyben élek egész életemben, akkor gondolhatom, hogy a hegyek és az ég valahol találkoznak. És eszembe sem jut, hogy az egész sokkal nagyobb, és épp ellenkezőleg görbül, és a bolygó is egy végtelen nagy űr részét képezi. -
dyra #27 Azt én értem. De! Akkor mi váltotta ki az ősrobbanást? (előbb is így akartam írni) -
dyra #26 Azt én értem. De! Akkor mi váltotta ki ősrobbanást? -
EnxTheOne #25 És mikor küldünk oda egy szondát? :D
Legalább meg kéne tizszerezni a NASA, és a többi űrkutató intézetek költségvetését. :( -
endrow #24 Nem kérdezheted meg, hogy mi volt előtte, mert értelmetlen. Nem volt idő, ezért nem is volt olyan, hogy előtte. Ezért mond mégis csődöt a logika :) -
#23
A Doppler radar a sebességet méri az eltolódásból, nem a távolságot. -
polarka #22 nemcsak tisztítottak, de közben a tér is tágult -
polarka #21 Számos megoldást kitaláltak, távolság és helyzetfüggő, h melyiket használják.
enwiki összefoglalás -
dyra #20 Az ok-okozat az idő törvénye. Ha visszafelé folyna akkor okozat-ok lenne. Ha van olyan univerzum ahol áll vagy nincs idő ott ugye nem is beszélhetünk ok-okozatról. A mi téridőnk éppen lehet, hogy az ősrobbanásban keletkezett, de ha azt valami kiváltotta már kicsit borul a bili. -
Kryon #19 Akkor mi van, ha esetleg az ok-okozat csak a mi univerzumunk törvénye, és amúgy csak "megtörténnek" dolgok, ez sem zárható ki. -
Irasidus #18 A vöröseltolódás mértékéből lehet távolságot számolni. Hasonlóan mint a doppler radarral a repülő távolságát, sebbegéset. Stb. -
dyra #17 nem mond az csődöt :) Mert ugye akkor megkérdezem tőled mi volt előtte? Ugye a semmit nem mondhatod, mert a semmiből nem lesz valami (persze előbb lehet tisztázni kellene mi a semmi). Ebből következik, hogy bár lehet, hogy a mi téridőnk az ősrobbanásban keletkezett de valamiért az csak megtörtént. És ha megtörtént logikus a feltételezés, hogy valami kiváltotta. Ami valószínűleg a mi téridőnkön kívül volt (Isten vagy kicsi zöld emberkék vagy ki tudja). -
Terence007 #16 Valaki magyarázza már el, hogy hogyan látunk el ilyen messzire, illetve az oké, hogy a fény megtette ezt az utat 13,2 milliárd év alatt, ezért mi látjuk most, de honnan tudjuk, hogy az a fény milyen messziről jött? -
paj01 #15 ...amik a tejútnak a csillagai, szóval csak látjuk a tejutat:)ha csak egy részét is. -
Kryon #14 Az ősrobbanást nem úgy kell elképzelni, hogy meghatározott helyen és időben felrobbant valami, mert a téridő is akkor keletkezett, ezen a ponton az emberi logika már csődöt mond. -
karesz6 #13 Javítsatok ki a ha tévedek de nincs még egy rohadt nagy porfelhő is ami eltakarja a galaxisunk nagy részét előlünk? -
Doktor Kotász #12 "Mivan?
Nem halvány, ha felnézel az égre, van egy sáv ami fényesebb, a Tejút, az a mi galaxisunk..."
Szabad szemel csak 1000 fényévnyi távolságban látod a csillagokat. Tehát, ha felnézel az égre, nem látod a Tejutat. Az kérlek 100 ezer fényév átmérőjű. Talán még a százezred részét sem látod. Amit látsz, az egy 1000 fényév sugarú gömbben a csillagok. -
Kurosora #11 Igazából talán pont a lényeg maradt ki a cikkből: a kis galaxis vöröseltolódása, ez pedig z = 10.3, bár ezt csak közvetetten tudták megmérni. Ahogy közeledünk a Világegyetem általunk ismert korához, a fényévben kifejezett távolság semmitmondóvá válik. -
djhambi #10 Úgy tudom, hogy ami volt az ősrobbanás utáni 10^-20 másodperc előtt, azt a tudósok nem nagyon tudják. -
djhambi #9 "Alapból "anyagcsomók" voltak és azok lettek még sűrűbbek?"
Úgy tudom, hogy kezdetben nem volt a szó mai értelmében vett anyag. Olyan magas hőmérsékletű volt, hogy nem tudtak összeállni az atomok. Mikor lehült a világegyetem, a gravitáció jobban és jobban elkezdte összehúzni. Nagy segítségre volt ebben a "sötét anyag" gravitációja. Először csak gáz és porfelhők voltak, majd később kialakultak a csillagködök és a csillagok, melyek galaxisokba csoportosultak ugyanezen erő miatt. -
Amergin #8 Miért "robbant fel" az a hihetetlenül sűrű és forró ősleves? Azon hihetetlenül forró és sűrű anyagcsomók, amiről ma tudunk nem felrobbanni szoktak, hanem magukba szoktak zuhanni (fekete lyuk). Vajon az univerzum miért nem ezt tette?
Vagy ezt tette, csak mi "belül" vagyunk?
Azt mondta egy tudós, hogy az ősrobbanás elméletében a szingularitás megléte azt jelenti, hogy nem tudunk még eleget a dologról... -
andersh #7 Mivan?
Nem halvány, ha felnézel az égre, van egy sáv ami fényesebb, a Tejút, az a mi galaxisunk...