Daidalosz és Ikarosz nyomán a csillagok felé
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#71
ugyan már, nem nagy só. kínába pikk-pakk legyárcsák, az indiaiak vezérlik, az se drága, mert egybõl elvesztik. az lesz a gond, hogy mire odaér, a dubai brancs hotelt épít oda 😄
#70
"...a fémek szenneyzõdnek..."
Nekem ez tetszett legjobban. Alkalmazni kell tisztítókat (külsõ mosás, belsõt is?). 😛
Látom te már évszázadok óta tanulmányozod az anyagokat, azok hogyan változnak. Na persze sok régi kütyü még ma is mûködik, ennek ellenére a ma kaphatóak jó ha 10 évet kibírnak. 😊
Mindezek ellenére én is eléggé szkeptikus vagyok egy ilyen vállalkozással kapcsolatban. Ennek ellenére egy próbát megérne még a nagy ár ellenére is.
Nekem ez tetszett legjobban. Alkalmazni kell tisztítókat (külsõ mosás, belsõt is?). 😛
Látom te már évszázadok óta tanulmányozod az anyagokat, azok hogyan változnak. Na persze sok régi kütyü még ma is mûködik, ennek ellenére a ma kaphatóak jó ha 10 évet kibírnak. 😊
Mindezek ellenére én is eléggé szkeptikus vagyok egy ilyen vállalkozással kapcsolatban. Ennek ellenére egy próbát megérne még a nagy ár ellenére is.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#69
Ha nem vagy képes az értõ olvasásra, talán a nagybetû még neked is feltûnik. Bár ezek szerint a leírtakat így sem tudod értelmezni.
Gyengébbeknek és neked egy összefoglalás:
A Daedalos nem utasszállító ûrhajó. Gyakorlatilag ugyanolyan ûrszonda, mint amilyen a Pioneer–10 és 11, csak jóval nagyobb méretekben, és hatótávval.
Kilõnék mondjuk a föld körüli összeszerelõpályáról, és a gyorsítási szakasz után maximum némi pályahelyesbítési lehetõséggel beirányoznák a megvizsgálni kívánt hely felé. Az utolsó fokozat hajtómûve a végsõ gyorsítási szakasz után már csak holt teher lenne, a célnál a szonda nem fékezne, a mûszeres felderítés közben átrepülve a térségen folytatná az útját tovább. Esetleg némi pályamódosítással a következõ megvizsgálható térség felé.
Viszont, mivel ezzel a módszerrel lehetetlen a szondát visszahozni, hisz képtelen lenne lefékezni, és visszatérni, vagy legalább lefékezni a célkörzetben, emberi személyzettel nem lehet ellátni. Fõleg nem többgenerációs hajóként. Ahhoz ebben a tervezetben leírt ûrszondánál nagyságrendekkel nagyobb ûrhajót kéne építeni, hogy legyen elég élet és tárolótér. És persze nem ártana a célkörzetrõl is többet tudni. Hogy ne egy hosszadalmas és körülményes kivégzés legye az "expedíció".
Gyengébbeknek és neked egy összefoglalás:
A Daedalos nem utasszállító ûrhajó. Gyakorlatilag ugyanolyan ûrszonda, mint amilyen a Pioneer–10 és 11, csak jóval nagyobb méretekben, és hatótávval.
Kilõnék mondjuk a föld körüli összeszerelõpályáról, és a gyorsítási szakasz után maximum némi pályahelyesbítési lehetõséggel beirányoznák a megvizsgálni kívánt hely felé. Az utolsó fokozat hajtómûve a végsõ gyorsítási szakasz után már csak holt teher lenne, a célnál a szonda nem fékezne, a mûszeres felderítés közben átrepülve a térségen folytatná az útját tovább. Esetleg némi pályamódosítással a következõ megvizsgálható térség felé.
Viszont, mivel ezzel a módszerrel lehetetlen a szondát visszahozni, hisz képtelen lenne lefékezni, és visszatérni, vagy legalább lefékezni a célkörzetben, emberi személyzettel nem lehet ellátni. Fõleg nem többgenerációs hajóként. Ahhoz ebben a tervezetben leírt ûrszondánál nagyságrendekkel nagyobb ûrhajót kéne építeni, hogy legyen elég élet és tárolótér. És persze nem ártana a célkörzetrõl is többet tudni. Hogy ne egy hosszadalmas és körülményes kivégzés legye az "expedíció".
Mondod? Nekem üvöltésnek tûnik. 😄 Örültem.
#67
MONDOM, AUTOMATIKUS SZONDÁN!
Hát az elején felszállnak a szülõk és az unokák csinálják majd a dolgokat. Itt az ember csak sima eszköz. Nem humánus, de megoldás. Az elsõ generáció viszi a tudást még agyban és papíron. A második olvas és csinál. A harmadik is olvas és csinál. Így lesz a kezdetleges szerszámokból laptop a végén, de van rá 200 év...
#65
Honnan veszel egy 100-150 éves útra elküldött AUTOMATIKUS SZONDÁN embereket?
#64
Az az esetleges kisebb anyagcsomók (tulképp porszemcsék) ellen kell. A mikrometeorok ellen, hogy ne forgácsolják szét a kényesebb alkatrészeket.
Mert azt még el lehet hárítani így. De ha ütközik a szonda egy mondjuk félkilós meteorittel, ez a pajzs nem ér semmit sem. Sokkal vastagabb kéne, de azt meg csak sokkal több energiával lehet felgyorsítani.
Mert azt még el lehet hárítani így. De ha ütközik a szonda egy mondjuk félkilós meteorittel, ez a pajzs nem ér semmit sem. Sokkal vastagabb kéne, de azt meg csak sokkal több energiával lehet felgyorsítani.
#63
Azért gondolkozhatnál, mikor a szöveget nézed. A fúziós reakció a hajtómûben folyik. Azaz, amint vége a gyorsításnak, vége a fúziós reakciónak -> nincs több hõ.
Az energiaellátást meg másként kell megoldani.
Az energiaellátást meg másként kell megoldani.
Ja kimaradt, hogy a gyártósor elsõ pár lépése emberi erõvel hajtott 😄D
Mi lenne, ha nem minden készülék lenne kész állapotban, csak az alapanyagok utaznának, és érkzeés elõtt gyártaná le a bonyolultabb cuccokat? Bár a gyártósornak is bírnia kellene a 200 évet... Így az a kérdés, hogy hány lépésben lehet ezt magvalósítani olyan módon, hogy a primitív (idõtállóbb😊 eszközök felhasználásával állítunk elõ egy fokkal bonyolultabb egységet és végül a kész/komplex céltárgyat (számítógép). Sima, ütemezett techno evolúció a fedélzeten.
#60
Lene az olyan sûrû, hogy melegít?
#59
Mindennel ami ellen az 50t-ás pajzs szükséges.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#58
Mihez súrlódik a csillagközi térben?
#57
Ráadásul a 'súrlódás' is melegíti.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Csak jelzem, hogy egy fúziós erõmû hajtja az egész miskulanciát, és pár radiátort csak elbír a rendszer...
Mielõtt nagyon "belemelegednénk" a 3 Kelvin dilemmájába.
Mielõtt nagyon "belemelegednénk" a 3 Kelvin dilemmájába.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#55
Ami a reménybeli hajókat illeti tényleg sok alapkutatásra lenne szükség.
A csillagközi ûr hõmérséklete 3 fokkal van az abszolút nulla felett, szóval idáig tudna lehûlni a cucc.
1. probléma. A legtöbb anyag ilyen alacsony hõmérsékleten egészen másként viselkedik, mint az általunk kedvelt hõmérsékleten. Gondolok itt a klasszikus folyékony levegõs demókra (az üvegszerûen törékeny virágok, a tördelhetõ nemezkalap, az ütésre robbanó szilárd benzin, stb.)
Arról nem is szólva, hogy az összetettebb, több féle anyagból álló alkatrészekrõl sem nagyon tudjuk, miként viselkednek a lehûlés folyamán, és azt sem, hogy hogy viselik a tartósan extrém alacsony hõmérsékletet.
2. probléma: Mechanikák. A hõtágulás (ebben az esetben többnyire hideg-zsugorodás) következtében szinte biztos, hogy a köznapi hõmérsékletekre tervezett szerkezetek mozdíthatatlanul beszorulnak. Ráadásul a kenõanyagok többsége hidegben megdermed, ami szintén gátolja a mûködést. A finomabb alkatrészekbõl álló bonyolultabb szerkezetek amúgy is sokkal könnyebben mennek tönkre, mint a robusztus, és egyszerû mechanikák. Szóval a nanorobotok is kilõve.
3. probléma: Élettartam. A legtöbb kommersz elektronika, de mechanika is úgy van megtervezve, hogy a garanciális idõt biztosan kibírja, de aztán minél hamarabb váljon használhatatlanná. Gondolok itt az olcsó, savas ónnal megforrasztott elektronikákra. Alig múlt el a garanciája, azonnal elválik a forrasztás a nyákról, mert a savmaradék szétmarja a forrasztást. Ilyen gikszert nem lehet megengedni egy hosszútávú küldetésnél.
Volt, aki az elektroncsöves készülékeket említette, mint megbízhatóbb alternatívát, de az illetõ nagyon téved. Az elektroncsõ sokkal megbízhatatlanabb, rövidebb élettartamú, mint egy tranzisztor. Ráadásul sokkal nagyobb az energiaigénye egy csöves készüléknek, mint egy tranzisztorosnak. Hogy az integrált áramköröst ne is említsem. Az energiakészlet meg mindig kicsi egy ûrszondában.
Javító mechanizmus. Ugyan azokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint a szonda szerkezetének. Ráadásul, ha elromlik holt súly, amit feleslegesen cipelt a hajó.
A csillagközi ûr hõmérséklete 3 fokkal van az abszolút nulla felett, szóval idáig tudna lehûlni a cucc.
1. probléma. A legtöbb anyag ilyen alacsony hõmérsékleten egészen másként viselkedik, mint az általunk kedvelt hõmérsékleten. Gondolok itt a klasszikus folyékony levegõs demókra (az üvegszerûen törékeny virágok, a tördelhetõ nemezkalap, az ütésre robbanó szilárd benzin, stb.)
Arról nem is szólva, hogy az összetettebb, több féle anyagból álló alkatrészekrõl sem nagyon tudjuk, miként viselkednek a lehûlés folyamán, és azt sem, hogy hogy viselik a tartósan extrém alacsony hõmérsékletet.
2. probléma: Mechanikák. A hõtágulás (ebben az esetben többnyire hideg-zsugorodás) következtében szinte biztos, hogy a köznapi hõmérsékletekre tervezett szerkezetek mozdíthatatlanul beszorulnak. Ráadásul a kenõanyagok többsége hidegben megdermed, ami szintén gátolja a mûködést. A finomabb alkatrészekbõl álló bonyolultabb szerkezetek amúgy is sokkal könnyebben mennek tönkre, mint a robusztus, és egyszerû mechanikák. Szóval a nanorobotok is kilõve.
3. probléma: Élettartam. A legtöbb kommersz elektronika, de mechanika is úgy van megtervezve, hogy a garanciális idõt biztosan kibírja, de aztán minél hamarabb váljon használhatatlanná. Gondolok itt az olcsó, savas ónnal megforrasztott elektronikákra. Alig múlt el a garanciája, azonnal elválik a forrasztás a nyákról, mert a savmaradék szétmarja a forrasztást. Ilyen gikszert nem lehet megengedni egy hosszútávú küldetésnél.
Volt, aki az elektroncsöves készülékeket említette, mint megbízhatóbb alternatívát, de az illetõ nagyon téved. Az elektroncsõ sokkal megbízhatatlanabb, rövidebb élettartamú, mint egy tranzisztor. Ráadásul sokkal nagyobb az energiaigénye egy csöves készüléknek, mint egy tranzisztorosnak. Hogy az integrált áramköröst ne is említsem. Az energiakészlet meg mindig kicsi egy ûrszondában.
Javító mechanizmus. Ugyan azokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint a szonda szerkezetének. Ráadásul, ha elromlik holt súly, amit feleslegesen cipelt a hajó.
#54
Azt hiszem, hogy egy részecskegyorsítóval létrehoznak egy erõs sugárnyalábot, amivel mintegy "felsepernék" a hajó útjába esõ port. Valahogy úgy mûködne, ahogy a Star Trekben a deflektor a hajók orrán.
A nagyobb darabok ellen lenne a berillium-pajzs, bár az nem tudom mennyire komálna egy puskagolyó méretû meteoritet.
A nagyobb darabok ellen lenne a berillium-pajzs, bár az nem tudom mennyire komálna egy puskagolyó méretû meteoritet.
#53
"A 50-ton disk of beryllium, 7 millimeters thick, would protect the payload bay from collisions with dust and meteoroids on the interstellar phase during the flight, while an artificially-generated cloud of particles some 200 km ahead of the vehicle would help disperse larger particles as the probe plunged into the planetary system of the target star."
"http://www.daviddarling.info/encyclopedia/D/Daedalus.html"
Tehát lenne egy pajzsa berilliumból (?) illetve egy apró részecskébõl álló "felhõben" utazna, a nagyobb darabok ez utóbbival ütköznének.
Ezt a részecskefelhõt nem tudom pontosan hogy gondolták.
Az is kérdés, hogy mi van akkor, ha valami nagyon nagy darab kerül az útjába. Manõverezni ez nem fog. 😊
"http://www.daviddarling.info/encyclopedia/D/Daedalus.html"
Tehát lenne egy pajzsa berilliumból (?) illetve egy apró részecskébõl álló "felhõben" utazna, a nagyobb darabok ez utóbbival ütköznének.
Ezt a részecskefelhõt nem tudom pontosan hogy gondolták.
Az is kérdés, hogy mi van akkor, ha valami nagyon nagy darab kerül az útjába. Manõverezni ez nem fog. 😊
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#52
Az lényegtelen apróság😊
Viszont kérdés hogy az eredeti tervezetben errõl mit írtak.
Mert az hogy én átsiklok ilyen "apróság" felett az egy dolog, de õk 100 000 munkaóra alatt gondolom ezt is számításba vették.
Viszont kérdés hogy az eredeti tervezetben errõl mit írtak.
Mert az hogy én átsiklok ilyen "apróság" felett az egy dolog, de õk 100 000 munkaóra alatt gondolom ezt is számításba vették.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Majdnem, én is tévedtem, mert nem a fénysebesség 12 százalékával számoltam, hanem a teljessel. :-)
Na mindegy, akkor nagyjából 100-szor kisebb lenne a becsapódás energiája.
Szóval csak a puskagolyó 2,5 milliárdszorosa. :-)
Na mindegy, akkor nagyjából 100-szor kisebb lenne a becsapódás energiája.
Szóval csak a puskagolyó 2,5 milliárdszorosa. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#50
Igazad van.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#49
"Ha valaminek nõ az ellenállása, akkor ugyanazon a feszültségen csökken a rajta átfolyó áramerõsség. A felvett energia pedig az áramerõsséggel négyzetesen arányos, az impedanciával pedig csak szimplán fordítottan."
Nézzünk egy adag sorba kötött áramköri elemet. Ha elég sok van és az egyik impedanciája megnõ a duplájára az az egész impedanciáját ez nem foga megváltoztatni. Éppen ezért a rajta átfolyó áram erõssége sem változik meg. Viszont a kérdéses áramköri elemre esõ teljesítmény duplájára nõ.
Egy processzorban rengeteg elem van. Ha az egyik impedanciája megnõ az nem fog változtatni az áramerõsségeken. Ha a kérdéses elemet vizsgáljuk akkor azt tapasztaljuk hogy a rajta a feszültségesés megnõ. Tehát nincs ezzel semmi baj. Hõ a feszültség, (közel) állandó az áramerõsség, nõ a felvett energia.
Az általad említett villanykörte is így mûködik. Annak is nagyobb az ellenállása mint egy hagyományos vezetékdarabnak, így a rajta esõ feszültség nagyobb, mintha egy sima vezetékdarab lenne ott. Ez utóbbi a rövidzárlat, amikor szintén a legnagyobb ellenállású részen fog esni nagyot a feszültség, ezek a csatlakozások, és ott kezd szikrázni.
Nézzünk egy adag sorba kötött áramköri elemet. Ha elég sok van és az egyik impedanciája megnõ a duplájára az az egész impedanciáját ez nem foga megváltoztatni. Éppen ezért a rajta átfolyó áram erõssége sem változik meg. Viszont a kérdéses áramköri elemre esõ teljesítmény duplájára nõ.
Egy processzorban rengeteg elem van. Ha az egyik impedanciája megnõ az nem fog változtatni az áramerõsségeken. Ha a kérdéses elemet vizsgáljuk akkor azt tapasztaljuk hogy a rajta a feszültségesés megnõ. Tehát nincs ezzel semmi baj. Hõ a feszültség, (közel) állandó az áramerõsség, nõ a felvett energia.
Az általad említett villanykörte is így mûködik. Annak is nagyobb az ellenállása mint egy hagyományos vezetékdarabnak, így a rajta esõ feszültség nagyobb, mintha egy sima vezetékdarab lenne ott. Ez utóbbi a rövidzárlat, amikor szintén a legnagyobb ellenállású részen fog esni nagyot a feszültség, ezek a csatlakozások, és ott kezd szikrázni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Akkor megfordítom a kérdést, mert egyáltalán nem érted, és másról beszélsz.
Mi történne a földön álló ûrhajóval, ha egy kavicsot a fénysebesség 12 százalékával hozzávágnánk. Semmiféle relatív tömegnövekedésrõl nincs szó. a newtoni fizika szerint is létezik az 1/2 m x c2.
Tegyük fel, hogy a küzetdarab megfelel tömegében egy puskagolyónak. Mondjuk elhagyta egy aszteroida vagy üstökös, akármi...
300 000 000 m/s sebességgel egy puskagolyó...
Vegyünk egy átlagos törkolati sebességet, ami 600 m/s!
Tehát ez a kõzet 500 000-szer gyorsabb, mint a puskagolyó. Hát akkor a mozgási energiája az kérlek 500 000-szer 500 000-szer nagyobb mozgási energiát képviselne. Tehát 5x10*5 x 5x10*5-en, az 25x10*10-en. Hát az barátok közt is 2,5x10*11-en, azaz 250 milliárdszor nagyobb mozgási energia.
Szerinted ez az izé kibírja egy puskalövésnél 250 milliárdszor erõsebb lövést?
Néha azért az eszünket is illene használni!
Mi történne a földön álló ûrhajóval, ha egy kavicsot a fénysebesség 12 százalékával hozzávágnánk. Semmiféle relatív tömegnövekedésrõl nincs szó. a newtoni fizika szerint is létezik az 1/2 m x c2.
Tegyük fel, hogy a küzetdarab megfelel tömegében egy puskagolyónak. Mondjuk elhagyta egy aszteroida vagy üstökös, akármi...
300 000 000 m/s sebességgel egy puskagolyó...
Vegyünk egy átlagos törkolati sebességet, ami 600 m/s!
Tehát ez a kõzet 500 000-szer gyorsabb, mint a puskagolyó. Hát akkor a mozgási energiája az kérlek 500 000-szer 500 000-szer nagyobb mozgási energiát képviselne. Tehát 5x10*5 x 5x10*5-en, az 25x10*10-en. Hát az barátok közt is 2,5x10*11-en, azaz 250 milliárdszor nagyobb mozgási energia.
Szerinted ez az izé kibírja egy puskalövésnél 250 milliárdszor erõsebb lövést?
Néha azért az eszünket is illene használni!
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Tehát ha lekapcsolod a hûtést és túlhajtod a processzort akkor egy idõ után az áramköri elemek impedanciája elkezd nõni ami fokozza a melegedést, ez pozitívan visszahat az impedancianövekedésre"
Szerintem meg nem igaz az, amit írsz. Dolgokat keversz. Ha valaminek nõ az ellenállása, akkor ugyanazon a feszültségen csökken a rajta átfolyó áramerõsség. A felvett energia pedig az áramerõsséggel négyzetesen arányos, az impedanciával pedig csak szimplán fordítottan. Ha ez nem így lenne, akkor nem mûködne a villanykörte. Bármire, amire feszültséget kötnél, az egyszerûen elfüstölne, még akkor is, ha bármilyen kicsi is az a feszültség. Akár egy milivolt is felgyújtana egy épületet, csak megfelelõ idõ kellene hozzá.
Szerintem meg nem igaz az, amit írsz. Dolgokat keversz. Ha valaminek nõ az ellenállása, akkor ugyanazon a feszültségen csökken a rajta átfolyó áramerõsség. A felvett energia pedig az áramerõsséggel négyzetesen arányos, az impedanciával pedig csak szimplán fordítottan. Ha ez nem így lenne, akkor nem mûködne a villanykörte. Bármire, amire feszültséget kötnél, az egyszerûen elfüstölne, még akkor is, ha bármilyen kicsi is az a feszültség. Akár egy milivolt is felgyújtana egy épületet, csak megfelelõ idõ kellene hozzá.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#46
"Ha jól tudom, akkor a félvezetõk extra alacsony hõmérsékleten elvesztik a félvezetõ tulajdonságaikat."
Én csak a tárolásukról írtam. A jelenlegi tranzisztorokat nem is lehetne mûködés közben nagyon alacsony hõmérsékleten tartani.
"Egyébként nem gondoltak bele abba, ha valamit felgyorsítanak a fénysebesség 12 százalékára"
Külsõ megfigyelõ által észlelt relativisztikus tömegnövekedés:
m=m0/sqrt(1-(v/c)^2)=m0/sqrt(1-0.12^2)=m0/sqrt(1-0,0144)=1.007m0
Ez a sebesség egyáltalán nem vészes. 0.99c-tõl kezdõdnek az érdekes dolgok.
Én csak a tárolásukról írtam. A jelenlegi tranzisztorokat nem is lehetne mûködés közben nagyon alacsony hõmérsékleten tartani.
"Egyébként nem gondoltak bele abba, ha valamit felgyorsítanak a fénysebesség 12 százalékára"
Külsõ megfigyelõ által észlelt relativisztikus tömegnövekedés:
m=m0/sqrt(1-(v/c)^2)=m0/sqrt(1-0.12^2)=m0/sqrt(1-0,0144)=1.007m0
Ez a sebesség egyáltalán nem vészes. 0.99c-tõl kezdõdnek az érdekes dolgok.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#45
Mielõtt valaki belekötne:
Egy tranzisztorban három félvezetõ réteg van.
Egy tranzisztorban három félvezetõ réteg van.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ha jól tudom, akkor a félvezetõk extra alacsony hõmérsékleten elvesztik a félvezetõ tulajdonságaikat.
Egyébként nem gondoltak bele abba, ha valamit felgyorsítanak a fénysebesség 12 százalékára, akkor az útjában bóklászó köbkilométerenkénti porszemek egyszerûen szétroncsolják a szerkezetét? De ha egyszer egy centiméteres közetbe ütközik ekkora sebességgel, az olyan hatást gyakorolna, mintha itt a földön nekimenne egy gyorsvonat.
Egyébként nem gondoltak bele abba, ha valamit felgyorsítanak a fénysebesség 12 százalékára, akkor az útjában bóklászó köbkilométerenkénti porszemek egyszerûen szétroncsolják a szerkezetét? De ha egyszer egy centiméteres közetbe ütközik ekkora sebességgel, az olyan hatást gyakorolna, mintha itt a földön nekimenne egy gyorsvonat.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#43
"nem hinném, hogy a diffúzió miatt nõne meg az ellenállásuk"
Egészen pontosan impedancia.
Ebben az esetben diffúzió során ugye atomok vándorolnak.
-vezetõ: mi történik akkor ha a jó vezetõbe idegen atomok kerülnek? megnõ az ellenállásuk
-kondenzátor: mi történik ha magas dielektromos állandójú anyagba idegen atomok kerülnek? lecsökken a dielektromos állandója, ezzel a kapacitása, ezzel megnõ az impedanciája
-maga a félvezetõ anyag:
"Mivel eleve diffúzióval viszik fel a szilíciumra a szennyezõdést, így ezzel a "módszerrel" tönkre is tehetõ az egész. Ha túlmelegítesz egy procát, akkor az élettartama ezért évekkel csökkenhet (pont mint bármely félvezetõé)."
Teljesen igazad van. De ez nem úgy megy, hogy egy ideig félvezetõ az anyag aztán meg nem. Azzal hogy kidiffundálnak belõle a szennyezõk elkezd nõni az ellenállása, mert ugye a szennyezõk biztosítják a (fél)vezetéshez szükséges elektronokat vagy elektron lyukakat. Ezek hiányában az ellenállás nõ.
Tehát ha lekapcsolod a hûtést és túlhajtod a processzort akkor egy idõ után az áramköri elemek impedanciája elkezd nõni ami fokozza a melegedést, ez pozitívan visszahat az impedancianövekedésre. Ez ez öngerjesztõ folyamat ami addig tart, amíg valahol rövidzárlat nem keletkezik. Ez ha egyszer beindul, akkor pillanatokon belül elfüstöl a proci. Errõl beszéltem én.
Amit te írsz, az öregedés gyorsulása, akkor következik be, ha folyamatosan magas, de nem túl magas hõmérsékleten megy a proci. Tehát nem áll le a hûtés, csak pl.: csökken a hatékonysága, mert belepte a por. Ekkor az egy tranzisztorban egymás mellett lévõ két különbözõ félvezetõ réteg "mosódik össze". Ezzel megváltozik a karakterisztikája (I-U görbe), ami egy idõ után az adott feszültség mellett bizonytalanná teszi a mûködését. Ekkor attól függõen hogy pontosan hol történt a hiba, vagy hibásan, vagy sehogy se fog mûködni a proci.
Nem keverek semmit, csak nem teljesen ugyanarról beszéltünk. De a lényeg ugyan az: magas hõmérséklet -> diffúzió -> hello proci
Egészen pontosan impedancia.
Ebben az esetben diffúzió során ugye atomok vándorolnak.
-vezetõ: mi történik akkor ha a jó vezetõbe idegen atomok kerülnek? megnõ az ellenállásuk
-kondenzátor: mi történik ha magas dielektromos állandójú anyagba idegen atomok kerülnek? lecsökken a dielektromos állandója, ezzel a kapacitása, ezzel megnõ az impedanciája
-maga a félvezetõ anyag:
"Mivel eleve diffúzióval viszik fel a szilíciumra a szennyezõdést, így ezzel a "módszerrel" tönkre is tehetõ az egész. Ha túlmelegítesz egy procát, akkor az élettartama ezért évekkel csökkenhet (pont mint bármely félvezetõé)."
Teljesen igazad van. De ez nem úgy megy, hogy egy ideig félvezetõ az anyag aztán meg nem. Azzal hogy kidiffundálnak belõle a szennyezõk elkezd nõni az ellenállása, mert ugye a szennyezõk biztosítják a (fél)vezetéshez szükséges elektronokat vagy elektron lyukakat. Ezek hiányában az ellenállás nõ.
Tehát ha lekapcsolod a hûtést és túlhajtod a processzort akkor egy idõ után az áramköri elemek impedanciája elkezd nõni ami fokozza a melegedést, ez pozitívan visszahat az impedancianövekedésre. Ez ez öngerjesztõ folyamat ami addig tart, amíg valahol rövidzárlat nem keletkezik. Ez ha egyszer beindul, akkor pillanatokon belül elfüstöl a proci. Errõl beszéltem én.
Amit te írsz, az öregedés gyorsulása, akkor következik be, ha folyamatosan magas, de nem túl magas hõmérsékleten megy a proci. Tehát nem áll le a hûtés, csak pl.: csökken a hatékonysága, mert belepte a por. Ekkor az egy tranzisztorban egymás mellett lévõ két különbözõ félvezetõ réteg "mosódik össze". Ezzel megváltozik a karakterisztikája (I-U görbe), ami egy idõ után az adott feszültség mellett bizonytalanná teszi a mûködését. Ekkor attól függõen hogy pontosan hol történt a hiba, vagy hibásan, vagy sehogy se fog mûködni a proci.
Nem keverek semmit, csak nem teljesen ugyanarról beszéltünk. De a lényeg ugyan az: magas hõmérséklet -> diffúzió -> hello proci
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#42
Képzelj el egy pohár sós és egy pohár desztillált vizet. Tedd lehetõvé köztük a diffúziót és mérd a sós víz ellenálását. Hogyan változik?
#41
Hmmm, szerintem te valamit keversz, nem hinném, hogy a diffúzió miatt nõne meg az ellenállásuk. Attól az élettartamuk csökken, hiszen a szennyezõdés nekiáll gyorsabban szétvándorolni a hordozóban. Mivel eleve diffúzióval viszik fel a szilíciumra a szennyezõdést, így ezzel a "módszerrel" tönkre is tehetõ az egész. Ha túlmelegítesz egy procát, akkor az élettartama ezért évekkel csökkenhet (pont mint bármely félvezetõé).
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#40
"Én nem tudok olyan összetett gépekrõl (számítógépek, robotok, vezérlõrendszerek) a mai szondákon és ûrhajókon, amiket direkt hagynának fûtés nélkül az ûr hidegében, hátha úgy tovább bírja (not)."
Még egy gondolat: A processzorokat is azért kell hûteni, mert ha nagyon felmelegednek, akkor felgyorsul a diffúzió, ami miatt megnõ az ellenállásuk, amivel még jobban felmelegszenek <...> és a végén elfüstöl az egész.
Tehát már ma is használjuk a hûtést a diffúzió kordában tartására.
Viszont egy processzortól senki sem várja el hogy >200 évig mûködjön, így nem is kell annyira lehûteni.
Még egy gondolat: A processzorokat is azért kell hûteni, mert ha nagyon felmelegednek, akkor felgyorsul a diffúzió, ami miatt megnõ az ellenállásuk, amivel még jobban felmelegszenek <...> és a végén elfüstöl az egész.
Tehát már ma is használjuk a hûtést a diffúzió kordában tartására.
Viszont egy processzortól senki sem várja el hogy >200 évig mûködjön, így nem is kell annyira lehûteni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#39
"Én nem tudok olyan összetett gépekrõl (számítógépek, robotok, vezérlõrendszerek) a mai szondákon és ûrhajókon, amiket direkt hagynának fûtés nélkül az ûr hidegében, hátha úgy tovább bírja (not)."
Talán mert az õ életciklusuk alatt a diffúzió semmi problémát nem okoz.
Valahogy azt érzem ki a szavaidból hogy MOST EZT ERRE NEM LENNÉNK KÉPESEK. Igazad van! De senki nem mondta hogy most hanem a jövõben. Mondjál elvi akadályát a digitális adatok tárolásának. Szupravezetõ gyûrûben keltett köráram nagyon hosszú ideig képes változatlanul megmaradni. Ezekkel tárolhatnak biteket. Miért nincs ilyen? Mert nincs rá szükség! Sokkal olcsóbb ha az adatokat folyamatosan frissítik és redundánsan tárolják hagyományos eszközökön.
Talán mert az õ életciklusuk alatt a diffúzió semmi problémát nem okoz.
Valahogy azt érzem ki a szavaidból hogy MOST EZT ERRE NEM LENNÉNK KÉPESEK. Igazad van! De senki nem mondta hogy most hanem a jövõben. Mondjál elvi akadályát a digitális adatok tárolásának. Szupravezetõ gyûrûben keltett köráram nagyon hosszú ideig képes változatlanul megmaradni. Ezekkel tárolhatnak biteket. Miért nincs ilyen? Mert nincs rá szükség! Sokkal olcsóbb ha az adatokat folyamatosan frissítik és redundánsan tárolják hagyományos eszközökön.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#38
"Persze ehhez az szükséges, hogy az eszközök erre fel legyenek készítve..."
Valóban. Én nem tudok olyan összetett gépekrõl (számítógépek, robotok, vezérlõrendszerek) a mai szondákon és ûrhajókon, amiket direkt hagynának fûtés nélkül az ûr hidegében, hátha úgy tovább bírja (not).
Valaki itt felhozta a T-Modelleket. Nos az a gépjármû úgy viszonyul egy mai ûrhajóhoz, mint az ásóbot egy John Deere kombájnhoz. Még szép hogy mûködik (igaz azt is folyamatos karbantartás és alkatrészcserék mellett, esetleg restaurálva, felújítva).
Amíg komoly problémát okoz a digitális adatok TARTÓS tárolása a világon (nemrég errõl is volt itt egy cikk), addig nem túl reális 200 éves ûrutakról álmodozni... 😄DD
Valóban. Én nem tudok olyan összetett gépekrõl (számítógépek, robotok, vezérlõrendszerek) a mai szondákon és ûrhajókon, amiket direkt hagynának fûtés nélkül az ûr hidegében, hátha úgy tovább bírja (not).
Valaki itt felhozta a T-Modelleket. Nos az a gépjármû úgy viszonyul egy mai ûrhajóhoz, mint az ásóbot egy John Deere kombájnhoz. Még szép hogy mûködik (igaz azt is folyamatos karbantartás és alkatrészcserék mellett, esetleg restaurálva, felújítva).
Amíg komoly problémát okoz a digitális adatok TARTÓS tárolása a világon (nemrég errõl is volt itt egy cikk), addig nem túl reális 200 éves ûrutakról álmodozni... 😄DD
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#36
Szerintem az a világ hihetetlenül gazdag volt a maihoz képest. Ma minden ország el van adósodva, a pénz meg néhány kiváltságos ember, vagy inkább üzleti érdekcsoportok kezében van.
#35
"Aki kicsit is tanult anyagismeretet, fizikát, meg netalántán mérnökként végzett (gépész, villamos stb.), annak tisztában kell lennie azzal" hogy a diffúzió sebessége a hõmérséklettel exponenciálisan csökken. Tehát ez nem lehet probléma. Persze ehhez az szükséges, hogy az eszközök erre fel legyenek készítve, legfõképp ne keletkezzen bennük mechanikai feszültség a hõtágulás miatt. Mivel a kémiai reakciók sebessége is exponenciálisan csökken a hõmérséklettel, a vegyületek is eltarthatóak. Megfelelõ hûtéssel még összetett rendszerek (pl diszperz, vagy meghatározott belsõ struktúrával rendelkezõk) is károsodás nélkül tartósíthatóak.
Tehát az elszállított és épen nem használt eszközöket lehetne tartósítani.
Azt is fontolóra kell venni, hogy sok eszközt félkész állapotban is lehet szállítani.
A folyamatosan használt eszközöket viszont automatikusan karban kellene tartani, beleértve önmagát a karbantartó rendszert is. Ez jelentené a legnagyobb problémát. Ennek a hajónak egy komplett automatikus szerelõüzemet kellene magával vinnie.
Most semmiképpen sem megoldható, de nincs elvi akadálya. Amint valaki ténylegesen szemet vet egy kibányászandó aszteroidára, ezek a technikák ki fognak fejlõdni.
Tehát az elszállított és épen nem használt eszközöket lehetne tartósítani.
Azt is fontolóra kell venni, hogy sok eszközt félkész állapotban is lehet szállítani.
A folyamatosan használt eszközöket viszont automatikusan karban kellene tartani, beleértve önmagát a karbantartó rendszert is. Ez jelentené a legnagyobb problémát. Ennek a hajónak egy komplett automatikus szerelõüzemet kellene magával vinnie.
Most semmiképpen sem megoldható, de nincs elvi akadálya. Amint valaki ténylegesen szemet vet egy kibányászandó aszteroidára, ezek a technikák ki fognak fejlõdni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#34
Az elõbb elfelejtettem: a Kepler ûrtávcsõ talán talál megfelelõ célpontot (bármit is talál, az messze lesz), bár azt hiszem, ez ma pusztán elméleti jelentõségû.
#33
Ha az eredeti terv 50 évét nézzük, akkor nem is reménytelen a helyzet. A Voyagerek 1977 óta mûködnek, nemrég olvastam a Pioneer 6 szondáról, amit 1965-ben álítottak pályára és 2000-ben még kapcsolatot tudtak létesíteni vele.
Azon problémázunk, amit lentebb írtam: a Barnard csillag immár nem érdekes célpont, az alfa Centauri kivételével (kettõs csillag, elvben létezik így is stabil bolygópálya, de nem hallottam kísérõ felfedezésérõl) csak távolabbi célpontok vannak. Mindenképp öreg, Nap típusú, vagy kisebb csillag kellene, ha olyan bolygók után kutatunk, ami életet hordozhat. Tau Ceti, Epszilon Indy, Epszilon Eridani, ezek esetleg szóba jöhetnek 10-11 fényéves távolsággal, ami ugye 80-90 év repülési idõ. A többi csak messzebb van.
Azon problémázunk, amit lentebb írtam: a Barnard csillag immár nem érdekes célpont, az alfa Centauri kivételével (kettõs csillag, elvben létezik így is stabil bolygópálya, de nem hallottam kísérõ felfedezésérõl) csak távolabbi célpontok vannak. Mindenképp öreg, Nap típusú, vagy kisebb csillag kellene, ha olyan bolygók után kutatunk, ami életet hordozhat. Tau Ceti, Epszilon Indy, Epszilon Eridani, ezek esetleg szóba jöhetnek 10-11 fényéves távolsággal, ami ugye 80-90 év repülési idõ. A többi csak messzebb van.
#32
De hát ez alatt a 100 000 belefektetett munkaóra alatt csak kitaláltak már valamit erre az esetleges diffundálásra, az eszközök tönkremenetelére, problémákra. Vagy nem "részletezték" szerintetek? Itt mindenki annyira biztosan állítja, hogy nem lehet biztosan megvalósítani a projectet (vagy csak csekély eséllyel).
Ekkora barmok lennének ezek a tervezõk, meg a tanácsadók??
Ekkora barmok lennének ezek a tervezõk, meg a tanácsadók??
#31
Naaa, azért nem kell a hattyú halálát eljátszani... a Ford T Modellbõl is futkoz még jópár darab az utakon!
Persze, igazad van, hogy az elektronikának is van kifutási ideje, de nem biztos, hogy tesco minõségben építenék meg...
Persze, igazad van, hogy az elektronikának is van kifutási ideje, de nem biztos, hogy tesco minõségben építenék meg...
http://vakond.hu/
#30
Ez nem cefré, hogy rohadjon. Az összetett anyagok elöregednek, akkor is, ha nem használod õket semmire és sterilen el vannak zárva (kvázi)légüres térben. Átalakulnak, más fizikai formát, vagy vegyi szerkezett vesznek fel, esetleg bediffundálnak más anyagokba és fordítva. DE semmiképpen sem maradnak abban a kondícióban, amiben nekünk kellene... 😄
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#29
Azért maradjunk annyiba, hogy nem minden rohad szét. Mivel nincs ami szétrohassza. Nem szükséges levegõ: hát nem kell, nem szükséges semmi sem, gyakorlatilag sterilen ott lehet hagyni mindent. Így is szétrohadnak, de bele kell számolni, hogy ha nincs annyi szennyezõ anyag, körülmény akkor bizony tovább huzzák...
#28
Nem véletlenül ugye.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
Moon (2009).
#26
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#25
Nomeg telepeket sem igazán lehet olyanokat gyártani, amik kibírják évszázadokig (még évekig sem). Ezért pakolnak ezekre nukleáris reaktorokat (még mûholdakba is), mert kémiai akkukat ott nem lehet használni évekig.
Az biztos, hogy karbantartás és folyamatos alkatrészcsere nélkül nincs olyan fejlett gép (jelenleg), ami kibír 200 évet tökéletesen mûködõképesen csak úgy (kikapcsolva sem). Erre valamit ki kell találni, mivel a mai félvezetõtechnika nem bír ki ilyen idõtartamokat, a primitívebb, de tartósabb technika (pl. elektroncsövek) meg nem alkalmas a célra.
A mûanyag/gumi alatrészek pl. maguktól elporladnak, a félvezetõkben szanaszét diffundál a szennyezõdés ami miatt félvezetõk lennének, a kémiai vegyszerek, olajak stb. lebomlanak, vagy semlegessé válnak, az aksik kipurcannak álló helyben, a fémek szenneyzõdnek, az üvegbe belediffundáló anyagok szennyezése miatt a lencsék nem tudják fókuszálni a lézernyalábokat (és szétégnek/megolvadnak, mert túlmelegszenek), a mégnesen adattárolók lemágnesezõdnek, az optikaiakban a fémoxid rétegek szétdiffundálnak a hordozóanyagban stb.-stb.
Szal. abszolúte igazad van, aki kicsit is tanult anyagismeretet, fizikát, meg netalántán mérnökként végzett (gépész, villamos stb.), annak tisztában kell lennie azzal, hogy mi most NEM tudunk tartós csúcstechnikájú gépeket gyártani (sem).
Az biztos, hogy karbantartás és folyamatos alkatrészcsere nélkül nincs olyan fejlett gép (jelenleg), ami kibír 200 évet tökéletesen mûködõképesen csak úgy (kikapcsolva sem). Erre valamit ki kell találni, mivel a mai félvezetõtechnika nem bír ki ilyen idõtartamokat, a primitívebb, de tartósabb technika (pl. elektroncsövek) meg nem alkalmas a célra.
A mûanyag/gumi alatrészek pl. maguktól elporladnak, a félvezetõkben szanaszét diffundál a szennyezõdés ami miatt félvezetõk lennének, a kémiai vegyszerek, olajak stb. lebomlanak, vagy semlegessé válnak, az aksik kipurcannak álló helyben, a fémek szenneyzõdnek, az üvegbe belediffundáló anyagok szennyezése miatt a lencsék nem tudják fókuszálni a lézernyalábokat (és szétégnek/megolvadnak, mert túlmelegszenek), a mégnesen adattárolók lemágnesezõdnek, az optikaiakban a fémoxid rétegek szétdiffundálnak a hordozóanyagban stb.-stb.
Szal. abszolúte igazad van, aki kicsit is tanult anyagismeretet, fizikát, meg netalántán mérnökként végzett (gépész, villamos stb.), annak tisztában kell lennie azzal, hogy mi most NEM tudunk tartós csúcstechnikájú gépeket gyártani (sem).
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#24
Jesszus, észnél voltak ezek? Mekkora az esélye annak, hogy 50 év alatt ez a benga állat 36 ezer km/s sebességgel belerohan egy kósza atomba és léket kap? És egy porszembe? Az út 1%-áig sem jutna el...
Gyerekes fantázia az egész. :S
Gyerekes fantázia az egész. :S
#23
Jesszus mekkora láma vagy. 😞
#22
( a földrõl lézerrel meghajtva)
Oldal 1 / 2Következő →