Daidalosz és Ikarosz nyomán a csillagok felé

egyszerûbb, olcsóbb és megvalósíthatóbb lenne egy napvitorla hajtású robot szonda azzal is el lehet érni 0,2 fénysebességet

Scfi.

nem. csináltak két fasza rajzot :)

Sakcok, ez csak egy koncepció terv. Mondjuk, hogy mi került ebbe 100 ezer órába, azt nem vágom...

Pl be van bebizonyítva, hogy mûködne a hajtómû?

Látszik, hogy nem csak a cikkeket írók, hanem azok olvasói is debilidióták. Kedves Cat, kikapcsolni egy robotot? Tiszta hülye vagy. Nem az a gond, hogy kimerülnek a telepei, hanem, hogy pl. a tömítések elporladnak. Gondolkodjatok emberek! Emelkedjetek már ki az állatvilágból ! Szégyen, hogy az internet világában az emberek jobban elhülyülnek, mint az elektronika korát megelõzõ idõkben :(( Szégyen !

"Ebben az esetben valamilyen gyors és nagy hatótávolságú - szubtéradást :) - kellene még kiókumlálni."

Szerintem ha már 100 évig utazott a szonda, az adataira igazán tudunk várni 6-10 évet.

"Jelenleg nem tudunk ekkora idõtartamra megbízhatóan mûködõ eszközöket készíteni."

Ha egy robotról van szó, akkor a gyorsítás végeztével gyakorlatilag ki lehet kapcsolni majdnem mindent, nem? Minimális fûtés kell (ez ma is megoldható nukleáris izotópokkal), de egyébként nem nagyon kell mûködnie semminek, így a károsodás esélye minimálisra csökkenthetõ.

Ráadásul a mûszerek mérete a meghajtáshoz képest elhanyagolható, így könnyedén lehet triplázni, vagy tovább sokszorozni a legfontosabb mérõmûszerek számát.

Hogy miért nem lassíthat le? Mert akkor nem 50 ezet tonna lenne, hanem félmillió tonna. El kellene vinni (fel kellene gyorsítani) ugyanis a fékezéshez szükséges üzemanyagot is. Sajnos ezzel nem lineárisan nõ a tömeg, hanem exponenciálisan, gúglizd ki Ciolkovszkij rakétaegyenletét! 100-200 év pedig nagyon is számít! Jelenleg nem tudunk ekkora idõtartamra megbízhatóan mûködõ eszközöket készíteni. Tegyük fel, hogy ez a jövõben megoldódik. Akkor ott van még az emberi tényezõ. 50 éves repülés végén (plusz 6 év, mire visszaérnek az adatok) még élhetnek az expedíciót indító fiatal tudósok, mérnökök. Emberi élettartam szerint belátható idõn belül eredmény születhet. 200 év irtózatosan hosszú idõ, több generáció sem részesülhet az eredményekbõl. Nem túl lelkesítõ.

Két fontos tényezõt vegyél még figyelembe!
1 - Ha napjaink technológiáját használva indulna el a küldetés, akkor robotokat (nem mesterséges intelligenciájú, SW típusú gépekre gondolok, hanem "egyszerû" számítógépekre, amiknek beprogramozták a lehetõségeket) is lehetne küldeni egy útra. Nekik nem számít a 100-200 plusz pár év. Õk akkor is elvégzik a feladatot, amikor az ember már megbuggyant az unalomtól. Ebben az esetben valamilyen gyors és nagy hatótávolságú - szubtéradást :) - kellene még kiókumlálni.
2 - Ha feltételezzük, hogy emberi küldetés indul, akkor a rendszer közelébe érve a hajó lelassíthat... - miért nem fékezhet le? Veszít sebességet, de úgyis a célnál van -, ...hogy legyen idõ végig pásztázni, átkutatni a rendszert. Ide tehát olyan embereket kell válogatni - vagy olyan környezetet létrehozni a hajón -, akik akkor is képesek épelméjûek maradni - és ezt áthagyományozni gyermekeiknek -, ha generációknak kell közben felnõnie.
+1 - Ez persze mind fantázia, de valamilyen módon megvalósítható. És hatékony is marad.
++1 - Na meg 100-200 év alatt végbe mehet olyan technikai fejlõdés, hogy pár év alatt utoléri egy fejlettebb ûrhajó a korábban elindultat.

Heluim3........


Pont olyan sokat tudunk róla, hogy annyi elég legyen a hosszú távú tervezésre, vele kapcsolatban! :D

Ez így ebben a formában teljesen értelmetlen. Persze eljátszani érdemes az ötlettel, hátha kisül belõle valami. Most tegyük félre a megvalósítás nehézségeit (mikor tudunk a Jupiterbõl bármit is kinyerni? Kétszáz év múlva?). Tehát rendben elindult a Daedalus. Hová is? A számítások nem véletlenül említenek 6 fényévet. Az eredeti cél a 6 fényévnyire levõ Barnard csillag. A hetvenes években bolygókat gyanítottak a csillag körül, ezért lett célpont). Azután kiderült, a kor eszközeinek pontatlanságából szármató mérési hiba volt. Tehát akkor hová is? Minden egyes plusz fényév nagyjából plusz 8 év repülési idõ. 50 év még belefér, a mai ûreszközök között is vannak 30 évesnél öregebb, jól mûködõ példányok (pl. Voyagerek). No de ha 100-200 évre növekszik a repülési idõ? Talán addig sikerül közeli csillagok körül kõzetbolygókat kimutatni, hiszen azok lennének érdekes célpontok. A maximális távolságot viszont sajnos nagyon szûkre kell szabni (legyen mondjuk 10 fényév), ezen belül pedig nincs sok csillag.
A másik probléma: a Daedalus nem fékez az adott csillagrendszert elérve, szondákat bocsát ki, amik szétszóródva az eredeti sebességgel átrepülnek a rendszeren. Az érdemi, kutatásra fordítható idõ maximum néhány nap, vagy még annyi sem. A Plutó pályájának átmérõjének megfelelõ távot ez a szonda kb. 80 óra alatt megteszi. A számunkra érdekes terület ennél nagyságrenddel kisebb. Mert azért egy, a lakható szférában keringõ bolygó lenne az igazi. Néhány nap, 80-100 év repülés után. Nem túl hatékony.

"galaktika 80as vagy a 90es évek elejei számában ezt már leírták"

A mai fiatalok tényleg nem tudnak olvasni. Ha tudnál, láttad volna, hogy ez '73 és '78 között lett kidolgozva, és a hír az, hogy ezt a régi projektet a mai technikai fejlettséget figyelembe véve aktualizálják.

"Az ókoriak szerint csupán vakmerõ volt, én azonban inkább úgy gondolok rá, mint az az ember, aki fényt derített egy komoly konstrukciós hibára"

Építsük meg a világ kormányainak összefogásával, a világ összes polgára mondjon le egy évig a fizetése felérõl, majd miután az indításkor felrobban, elénk tárják: Aha, ez egy komoly konstrukciós hiba volt! <#banplz>

Érdekes, hogy az elején hogy beindultunk, az elsõ ûreszköz (1957) és az elsõ holdraszállás (1969) között 12 év telt el és akkor még technikailag nem voltunk ilyen fejlettek. Véleményem szerint az olyan ugrás volt mintha mostantól számolva 12 éven belül eljutnánk a Marsra és kolonizálnánk ( ugye erre szinte 0 az esély)Kíváncsi lennék miért álltunk le (jó tudom hidegháború meg ilyenek, de akkor is ).

De legalább elméletben foglalkoznak vele! Nagyon jó, csak így tovább.

A térhajtómû sokkal jobb technológia! <#nevetes2>

ezek a tervek egyike sem újkeletû már.
galaktika 80as vagy a 90es évek elejei számában ezt már leírták .sõt a képek is ugyan azok.hát ez marha nagy hír.

A Daedalus-t már rég mgépítették és nem ilyen gagyi cucc hanem akár másik galaxisokba is el tud mennni(Csillagkapu<#idiota>)

Sajnos nem foglalkozhat mindenki SMS-ben küldhetõ 'tutibiznisz' csengõhangokkal meg ezer éves internetes mémekkel. Valakinek kell valami hasznosat is csinálni, amibõl majd a következõ 'tutibidznidz' megszületik.

a probléma az, hogy az álmaik csak álmok maradnak.

Így kell ezt, õk mernek nagyon álmodni.

Egy jegyet kérek.Csak oda<#banplz>