71
-
kisemlős #31 Naaa, azért nem kell a hattyú halálát eljátszani... a Ford T Modellből is futkoz még jópár darab az utakon!
Persze, igazad van, hogy az elektronikának is van kifutási ideje, de nem biztos, hogy tesco minőségben építenék meg... -
#30
Ez nem cefré, hogy rohadjon. Az összetett anyagok elöregednek, akkor is, ha nem használod őket semmire és sterilen el vannak zárva (kvázi)légüres térben. Átalakulnak, más fizikai formát, vagy vegyi szerkezett vesznek fel, esetleg bediffundálnak más anyagokba és fordítva. DE semmiképpen sem maradnak abban a kondícióban, amiben nekünk kellene... :D -
gezu1025 #29 Azért maradjunk annyiba, hogy nem minden rohad szét. Mivel nincs ami szétrohassza. Nem szükséges levegő: hát nem kell, nem szükséges semmi sem, gyakorlatilag sterilen ott lehet hagyni mindent. Így is szétrohadnak, de bele kell számolni, hogy ha nincs annyi szennyező anyag, körülmény akkor bizony tovább huzzák... -
#28
Nem véletlenül ugye. -
okosan gyerekek #27 Moon (2009). -
#26
Nem akkumlátorokat pakoltak a szondákra, egy speciális hasadóanyagot.
Lásd itt. -
#25
Nomeg telepeket sem igazán lehet olyanokat gyártani, amik kibírják évszázadokig (még évekig sem). Ezért pakolnak ezekre nukleáris reaktorokat (még műholdakba is), mert kémiai akkukat ott nem lehet használni évekig.
Az biztos, hogy karbantartás és folyamatos alkatrészcsere nélkül nincs olyan fejlett gép (jelenleg), ami kibír 200 évet tökéletesen működőképesen csak úgy (kikapcsolva sem). Erre valamit ki kell találni, mivel a mai félvezetőtechnika nem bír ki ilyen időtartamokat, a primitívebb, de tartósabb technika (pl. elektroncsövek) meg nem alkalmas a célra.
A műanyag/gumi alatrészek pl. maguktól elporladnak, a félvezetőkben szanaszét diffundál a szennyeződés ami miatt félvezetők lennének, a kémiai vegyszerek, olajak stb. lebomlanak, vagy semlegessé válnak, az aksik kipurcannak álló helyben, a fémek szenneyződnek, az üvegbe belediffundáló anyagok szennyezése miatt a lencsék nem tudják fókuszálni a lézernyalábokat (és szétégnek/megolvadnak, mert túlmelegszenek), a mégnesen adattárolók lemágneseződnek, az optikaiakban a fémoxid rétegek szétdiffundálnak a hordozóanyagban stb.-stb.
Szal. abszolúte igazad van, aki kicsit is tanult anyagismeretet, fizikát, meg netalántán mérnökként végzett (gépész, villamos stb.), annak tisztában kell lennie azzal, hogy mi most NEM tudunk tartós csúcstechnikájú gépeket gyártani (sem). -
endrev #24 Jesszus, észnél voltak ezek? Mekkora az esélye annak, hogy 50 év alatt ez a benga állat 36 ezer km/s sebességgel belerohan egy kósza atomba és léket kap? És egy porszembe? Az út 1%-áig sem jutna el...
Gyerekes fantázia az egész. :S -
#23
Jesszus mekkora láma vagy. :( -
nagypite #22 ( a földről lézerrel meghajtva) -
nagypite #21 egyszerűbb, olcsóbb és megvalósíthatóbb lenne egy napvitorla hajtású robot szonda azzal is el lehet érni 0,2 fénysebességet -
Mat666 #20 Scfi. -
#19
nem. csináltak két fasza rajzot :) -
#18
Sakcok, ez csak egy koncepció terv. Mondjuk, hogy mi került ebbe 100 ezer órába, azt nem vágom...
Pl be van bebizonyítva, hogy működne a hajtómű? -
tamasmester #17 Látszik, hogy nem csak a cikkeket írók, hanem azok olvasói is debilidióták. Kedves Cat, kikapcsolni egy robotot? Tiszta hülye vagy. Nem az a gond, hogy kimerülnek a telepei, hanem, hogy pl. a tömítések elporladnak. Gondolkodjatok emberek! Emelkedjetek már ki az állatvilágból ! Szégyen, hogy az internet világában az emberek jobban elhülyülnek, mint az elektronika korát megelőző időkben :(( Szégyen !
-
Cat #16 "Ebben az esetben valamilyen gyors és nagy hatótávolságú - szubtéradást :) - kellene még kiókumlálni."
Szerintem ha már 100 évig utazott a szonda, az adataira igazán tudunk várni 6-10 évet.
"Jelenleg nem tudunk ekkora időtartamra megbízhatóan működő eszközöket készíteni."
Ha egy robotról van szó, akkor a gyorsítás végeztével gyakorlatilag ki lehet kapcsolni majdnem mindent, nem? Minimális fűtés kell (ez ma is megoldható nukleáris izotópokkal), de egyébként nem nagyon kell működnie semminek, így a károsodás esélye minimálisra csökkenthető.
Ráadásul a műszerek mérete a meghajtáshoz képest elhanyagolható, így könnyedén lehet triplázni, vagy tovább sokszorozni a legfontosabb mérőműszerek számát. -
Thrawn #15 Hogy miért nem lassíthat le? Mert akkor nem 50 ezet tonna lenne, hanem félmillió tonna. El kellene vinni (fel kellene gyorsítani) ugyanis a fékezéshez szükséges üzemanyagot is. Sajnos ezzel nem lineárisan nő a tömeg, hanem exponenciálisan, gúglizd ki Ciolkovszkij rakétaegyenletét! 100-200 év pedig nagyon is számít! Jelenleg nem tudunk ekkora időtartamra megbízhatóan működő eszközöket készíteni. Tegyük fel, hogy ez a jövőben megoldódik. Akkor ott van még az emberi tényező. 50 éves repülés végén (plusz 6 év, mire visszaérnek az adatok) még élhetnek az expedíciót indító fiatal tudósok, mérnökök. Emberi élettartam szerint belátható időn belül eredmény születhet. 200 év irtózatosan hosszú idő, több generáció sem részesülhet az eredményekből. Nem túl lelkesítő. -
Calisius #14 Két fontos tényezőt vegyél még figyelembe!
1 - Ha napjaink technológiáját használva indulna el a küldetés, akkor robotokat (nem mesterséges intelligenciájú, SW típusú gépekre gondolok, hanem "egyszerű" számítógépekre, amiknek beprogramozták a lehetőségeket) is lehetne küldeni egy útra. Nekik nem számít a 100-200 plusz pár év. Ők akkor is elvégzik a feladatot, amikor az ember már megbuggyant az unalomtól. Ebben az esetben valamilyen gyors és nagy hatótávolságú - szubtéradást :) - kellene még kiókumlálni.
2 - Ha feltételezzük, hogy emberi küldetés indul, akkor a rendszer közelébe érve a hajó lelassíthat... - miért nem fékezhet le? Veszít sebességet, de úgyis a célnál van -, ...hogy legyen idő végig pásztázni, átkutatni a rendszert. Ide tehát olyan embereket kell válogatni - vagy olyan környezetet létrehozni a hajón -, akik akkor is képesek épelméjűek maradni - és ezt áthagyományozni gyermekeiknek -, ha generációknak kell közben felnőnie.
+1 - Ez persze mind fantázia, de valamilyen módon megvalósítható. És hatékony is marad.
++1 - Na meg 100-200 év alatt végbe mehet olyan technikai fejlődés, hogy pár év alatt utoléri egy fejlettebb űrhajó a korábban elindultat. -
#13
Heluim3........
Pont olyan sokat tudunk róla, hogy annyi elég legyen a hosszú távú tervezésre, vele kapcsolatban! :D -
Thrawn #12 Ez így ebben a formában teljesen értelmetlen. Persze eljátszani érdemes az ötlettel, hátha kisül belőle valami. Most tegyük félre a megvalósítás nehézségeit (mikor tudunk a Jupiterből bármit is kinyerni? Kétszáz év múlva?). Tehát rendben elindult a Daedalus. Hová is? A számítások nem véletlenül említenek 6 fényévet. Az eredeti cél a 6 fényévnyire levő Barnard csillag. A hetvenes években bolygókat gyanítottak a csillag körül, ezért lett célpont). Azután kiderült, a kor eszközeinek pontatlanságából szármató mérési hiba volt. Tehát akkor hová is? Minden egyes plusz fényév nagyjából plusz 8 év repülési idő. 50 év még belefér, a mai űreszközök között is vannak 30 évesnél öregebb, jól működő példányok (pl. Voyagerek). No de ha 100-200 évre növekszik a repülési idő? Talán addig sikerül közeli csillagok körül kőzetbolygókat kimutatni, hiszen azok lennének érdekes célpontok. A maximális távolságot viszont sajnos nagyon szűkre kell szabni (legyen mondjuk 10 fényév), ezen belül pedig nincs sok csillag.
A másik probléma: a Daedalus nem fékez az adott csillagrendszert elérve, szondákat bocsát ki, amik szétszóródva az eredeti sebességgel átrepülnek a rendszeren. Az érdemi, kutatásra fordítható idő maximum néhány nap, vagy még annyi sem. A Plutó pályájának átmérőjének megfelelő távot ez a szonda kb. 80 óra alatt megteszi. A számunkra érdekes terület ennél nagyságrenddel kisebb. Mert azért egy, a lakható szférában keringő bolygó lenne az igazi. Néhány nap, 80-100 év repülés után. Nem túl hatékony. -
Cat #11 "galaktika 80as vagy a 90es évek elejei számában ezt már leírták"
A mai fiatalok tényleg nem tudnak olvasni. Ha tudnál, láttad volna, hogy ez '73 és '78 között lett kidolgozva, és a hír az, hogy ezt a régi projektet a mai technikai fejlettséget figyelembe véve aktualizálják. -
kisemlős #10 "Az ókoriak szerint csupán vakmerő volt, én azonban inkább úgy gondolok rá, mint az az ember, aki fényt derített egy komoly konstrukciós hibára"
Építsük meg a világ kormányainak összefogásával, a világ összes polgára mondjon le egy évig a fizetése feléről, majd miután az indításkor felrobban, elénk tárják: Aha, ez egy komoly konstrukciós hiba volt!
-
morden #9 Érdekes, hogy az elején hogy beindultunk, az első űreszköz (1957) és az első holdraszállás (1969) között 12 év telt el és akkor még technikailag nem voltunk ilyen fejlettek. Véleményem szerint az olyan ugrás volt mintha mostantól számolva 12 éven belül eljutnánk a Marsra és kolonizálnánk ( ugye erre szinte 0 az esély)Kíváncsi lennék miért álltunk le (jó tudom hidegháború meg ilyenek, de akkor is ). -
#8
De legalább elméletben foglalkoznak vele! Nagyon jó, csak így tovább. -
#7
A térhajtómű sokkal jobb technológia! 
-
sad1976 #6 ezek a tervek egyike sem újkeletű már.
galaktika 80as vagy a 90es évek elejei számában ezt már leírták .sőt a képek is ugyan azok.hát ez marha nagy hír. -
Nailyenugysincs #5 A Daedalus-t már rég mgépítették és nem ilyen gagyi cucc hanem akár másik galaxisokba is el tud mennni(Csillagkapu 
)
-
T0nk #4 Sajnos nem foglalkozhat mindenki SMS-ben küldhető 'tutibiznisz' csengőhangokkal meg ezer éves internetes mémekkel. Valakinek kell valami hasznosat is csinálni, amiből majd a következő 'tutibidznidz' megszületik. -
#3
a probléma az, hogy az álmaik csak álmok maradnak. -
Cat #2 Így kell ezt, ők mernek nagyon álmodni. -
#1
Egy jegyet kérek.Csak oda