49
-
Pares #1 Az első dolog ami eszembe jutott az utolsó bekezdés végett, hogy akkor ezt a felfedezést felhasználhatják mondjuk az exobolygók keresésében? Csak kérdem. -
Irasidus #2 Ma közvetett módszer lehet leginkább megtalálni egy bolygót, közvetlen módszerrel meg látható fényben, vagy infravörösben sokkal több fotont bocsát ki mint az Anti-anyag annihilációból keletkező fotonok. Tehát nem fogsz hegesztőszemüvegben keresni egy gyertyát, ha anélkül könnyebben megtalálod, főleg ha nem vagy biztos benne, hogy minden gyertya meg van gyújtva. -
#3
Egyszerűbb a jól bevállt módszerrel kutatni vagyis megvárni amíg a gyertya elhalad egy tökéletes háttérvilágítást adó feketeség előtt. (Ez milyen jó megfogalmazás. 
)
-
#4
Nabameg! -
Nailyenugysincs #5 Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön mert akkor MINNMEGHALUNK
-
Borg18754 #6 fénylő sötétség? 
ez olyan mint ha felkapcsolnád a lámpát és ahelyett hogy világosabb lenne sötétebb lesz
-
Pares #7 Pontosítok, mert látom nem azt írtam le amit gondoltam:
Ha a földön ezek a viharok hozzák létre ezt az anti-anyag-kibocsátást, és azt mondják, hogy a gázóriásokból nem érzékelnek ilyet, akkor nem lehetséges valamilyen módon az, hogy akár a már felfedezett exobolygókat is megvizsgálhatják így? Szóval ha találnak ilyen kibocsátásokat, akkor kategorizálhatják a bolygót, hogy valószínűleg van légköre (ha tudták eddig is, akkor megerősítést nyer), sőt valószínűsíthetően viharok is vannak rajta, és valószínű, hogy nem gázóriás a bolygó. -
Szefmester #8 Szóval Afrikában azért éheznek mert a kaja helyett mindenféle pozitronágyúkra költik a pénzt.. jó'van... időjáráskísérletek meg antianyag.. ezt megjegyeztem jetiópok...
XD -
Zulu12 #9 Dehogy is éheznek csak éppen Norbi ápdéten vannak, meg most érkezett meg az évenkénti egy éves böjtölési szezonjuk, egyébként kutya bajuk 
-
Zolorado #10 Az exogolygókon így keletkező pozitronok nem jutnának el a távcsőig, hogy annak elektronjai oltsák ki őket, sokkal-sokkal-sokkal-sokkal hamarabb találkoznak egy elektronnal, minthogy a távcsőhöz érnek, és csak a gamma-sugárzást lehetne érzékelni. Azonban mivel a világűr tele van gamma-sugárzással, azt a jelet (ami egyébként is észvesztően gyenge), nem lehet kiszűrni. Arról nem is beszélve, hogy pozitronok főként más folyamatokból képződnek (radioaktív bomlások, pl.).
Az exobolygók olyan messze vannak, hogy a fényük (róluk visszaverődő fény) sem jut el a Földre, ami sokkal-sokkal erősebb.
Úgy tudják őket csak megtalálni, hogy a nagy tömegük hat arra a csillagra, ami körül keringenek (aka. gravitáció), és annak kicsit torzul a pályája. Ezért is könnyebb a gázóriásokat megtalálni, mint a kőzetbolygókat, mert az előbbiek tömege hatalmas, az utóbbiaké viszonylag kicsi.
Remélem kielégítő volt a válaszom.
-
Prof William #11 Tuti azért haltak meg madarak mostanában mert halálos antianyagsugár támadás érte őket. Mindjárt itt a 2012. Mindmeghalunk. :) -
philcsy #12 Szerintem elsőre is érthető volt.
Ahhoz hogy érzékeljük, az antianyag-kibocsátásnak elég intenzívnek kell lennie. Viszont a földön ez valószínűleg nem túl intenzív, hiszen ha az lett volna már régebben is felfigyeltek volna rá. Tehát én sem hiszem hogy ezzel "viharos" exobolygókat lehetne azonosítani. Bár nem is kizárt. Lehet hogy vannak olyan bolygók amelyeknek felszínén még durvább viharok alakulhatnak ki. Annyira durvák hogy a keletkező sugárzás a földről is detektálható.
Szóval nem volt hülyeség az amit írtál. Szerintem. -
Zolorado #13 Az antianyag-sugárzás nagyon rövid életű, mert rövid úton anyaggal találkozik, és gamma-sugárzássá alakul. És mivel világűr tele van sugárzással, szerintem kizárt, hogy egy exobolygó csekély sugárzását ki lehessen szűrni a zajból. -
pasi29uk #14 Építsünk tornádó generátort az LHC belsejébe
-
kvp #15 Egyvalamit neztek be a kutatok. Azt, hogy gamma sugarzas keletkezhet fuzios folyamatok eredmenyekeppen is. Marpedig a legkorben sokkal nagyobb a valoszinusege, hogy a villamlas altal ionizalt gazban (plazmaban) talalkozik ket fuziora kepes atommag, mint hogy antianyag legyen benne. A muszer csak a gamma sugarzast kepes merni, tehat annak pontos keletkezeset nem, ezert az johet barmelyik ismert gamma sugarzast eredmenyezo folyamatbol. A foldi legkor eseten velemenyem szerint a fuziohoz vannak meg a szukseges alapanyagok. (hidrogen es izotopjai, vizpara formajaban) -
endrev #16 Jól mondod, KVP! :) (Úgy értem komolyan, nem gúnyolódom.) -
blessyou #17 Ha a műszer méri a gamma sugárzás energiáját (frekvenciáját), akkor elég jól meg lehet állapítani az eredetét. Például a pozitronannihiláció során erősen monokromatikus 511 keV-es gamma sugárzás lép fel. Ugye mc^2 egységekben az elektron tömege (és a pozitroné is) 511 keV, vagyis annihiláció során általában két 511 keV-es gamma foton repül átellenes irányba (az energia- és az impulzusmegmaradás miatt). Ezt használják a PET-nél.
Magfúzió során viszont általában nem ilyen energiájú gamma-fotonok keletkeznek, azok MeV-es nagyságrendűek. -
iambg #18 Ja, én is pont ezt akartam mondani! 
-
#19
2012-Világvége!
BETEGSÉG MIATT ELMARAD -
#20
A fönti cikk ,csak azt bizonyítja ,hogy semmit sem tudnak a tudosok!
Ez a jelenség gondolom már évmilliárdok óta így megy a földön.
:)
Úgy sem igaz semmi, mert a szemünk is hazudik,minden csak káprázat.
A temészet úgy játszik velünk ,mint mi a kismacskával. -
philcsy #21 Az elektron-pozitron annihiláció során keletkező sugárzás energiája jellegzetes. Így elkülöníthető a háttérsugárzástól. Főleg ha kellő felbontásban tudnánk vizsgálni elérni. (Itt mind térbeli mind energiabeli felbontásról beszélek.)
Hogy a béta+ bomlás során keletkező pozitronok mennyiben zavarnának? Ebbe szerintem ne mennyünk bele. Igazad van, akár zavarhatnak, de az is lehet hogy nem. Ehhez eldöntésére olyan adatokra lenne szükség ami számunkra (legalább is számomra :) ) nem elérhető. -
philcsy #22 "A temészet úgy játszik velünk ,mint mi a kismacskával."
Ráadásul ott van az agyunk, az is meghamisítja a rajta áthaladó információkat feldolgozás címén. Innen-onnan elvesz, itt-ott kiegészít, aztán az adatokat is erősen veszteségesen tárolja. :) -
Zolorado #23 Túl gyenge a jel ahhoz, hogy ki lehessen szűrni. Ha a Földön is csak most észlelték, amikor itt van helyben, akkor többszáz fényévnyire annyira gyenge, még ha viharos a bolygó, akkor is! (Hozzátenném, hogy a viharokhoz kellenek felhők is, amik árnyékolják a jelenséget, minél nagyobb a vihar, annál több a felhő is.) Ha tudnák, akkor látnák az exobolygókat, de nem látják.
A gamma-sugárzás pedig nem monokromatikus. Különböző folyamatokban különböző hullámhosszok keletkeznek.
Szerintem nem lehet fúzió.
1.) Szerintem a villámlás nem képes akkora hőt felszabadítani (vö. atombomba), hogy beinduljon a fúzió.
2.) Nem hiszem, hogy abban a pillanatban éppen egymás közvetlen közelében lenne annyi H-molekula (illetve deutérium), hogy fúzióba lépjenek egymással: a molekuláris hidrogén gyakorlatilag nem létezik a légkörben, mert az oxigénnel szikra hatására is (villám!) vízzé alakul. Ezen felül a fúzió deutériummal játszódik le, ami a hidrogén eléggé ritka izotópja. Tehát egyrészt deutérium, másrészt atomos hidrogén, harmadrészt még találkozniuk is kell: túl sok a véletlen. Antianyaghoz pedig csak kellő mennyiségű energia szükséges. -
Irasidus #24 Már bocsánat, de itt sem pozitronokat észleltek, hanem a pozitronok annihilációból keletkező gamma-fotonokat! Ami egy jellegzetes hullámhossz ad, kísérletileg ellenőrzött. Az ábrán fent is leolvasható... -
vumbi #25 Ilyen egyszeru. :) -
vumbi #26 Nem tudom milyen homersekletu a villam, de az biztos hogy ahol athalad ott nincs ketatomos anyag egy ideig, csak plazma.
Mas szemszogbol nezve ahol fuzio jatszodik (~ 20.000.000+°C) ott nincsenek molekulak sem atomok, csak ionozalt plazma.
Tehat a kiyaro kriterium az nem a atomossag, hanem vagz a homerseklet(erre syvayok leginkabb) vagy hianyzo iztopok (ey meg a non plus ultra kriterium) -
#27
arra lennék kíváncsi, hogy erre rájöttünk, mit lehetne kihozni belőle. Ekkora energiák szabadulnak fel a bolygónkon és mi nem használjuk ki. Begyűjthetnénk a villámot , mint a Stardust filmben csinálta Robert de Niro :D -
#28
Egy kis kvantum fizika ,persze akit érdekel engem megindított :)
KVANTUM-RADAR -
Irasidus #29 Plazma (fizikában): elektronjait elvesztett nukleonok. Ehhez nem feltétlenül szükséges fúzió, vagy magas hőmérséklet. Sokféleképpen lehet plazmát előállítani, akár egy mikróval is... -
Irasidus #30 Plazma (fizikában): elektronjait elvesztett nukleonok + elektronok keveréke. Mielőtt belekötnétek, hogy nem pontos, és lőn valóban nem volt az. -
UnnameD #31 Fúzióhoz abszolút nem elég a villámplazma hőmérséklete, még nagyságrendben sem. Még a legkisebb hőmérsékletű TD fúzió is 40millió fok felett indul be csak igazán. -
Piel #32 Rendkívül érdekes és elgondolkodtató cikk. -
philcsy #33 Nukleonok helyett atomok. (Mert bár az atommag nukleonokból áll, a kettő nem ugyanaz.) -
#34
ha jól emlékszem akkor ez egy magyar kutatás.... -
dzsagon #35 ennél nagyobb ökörséget én méf életemben nem hallottam
-
LaoCe #36 Már az első mondatban van megkérdőjelezhető dolog! Miért pont a légkörön kívülre sugárzódik az antianyag? Másodsorban pedig a tudatlan cikkíró(tudós?) elfelejti azt az egyszerű tényt ha anyag antianyaggal érintkezik az annihilálódik tehát nem jut el a műholdig!!!Itt valami másról lehet szó vagy pedig félrevezetés mint Einstein elve! Vagy csak egyszerűen a HAARP mellékhatásait észlelik! -
Irasidus #37 Igen anihilálódik, és gamma-fotonok lesznek belőle. Hányszor kell még leírni, hogy nem a pozitront érzékelik, hanem ennek szétsugárzódását (Ami jellegzetes (összetéveszthetetlen) hullámhosszgörbét ad. Ott van az ábra is...)
Na még valaki, hogy a pozitront nem is lehet érzékelni? Olyan jó volna még 5x olvasni! -
LaoCe #38 Na és hogy van az hogy csak a légkörön kívülre megy a sugár a Földön miért nem észlelik? -
philcsy #39 Az az igazság hogy itt pozitron detektálásról van szó és nem gamma-foton detektálásról. Ugyanis a detektorba pozitron érkezik és nem gamma-foton. Természetesen a pozitronból először gamma-foton lesz úgy hogy a detektor egy elektronjával annihilálódik, és a keletkező gamma-fotont detektálja a készülék. -
Irasidus #40 Rosszul értelmezed a cikket, nem a detektorban keletkezik gamma-foton, oda beérkezik és így detektálják, mint szemedbe a fény... Egyébként jól írtam, nukleon és elektronok keverékéből áll, nem atomokból áll a plazma.
"A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Mivel az elektronok már nem lesznek az atomokhoz kötve, hanem a plazmában szabadon mozoghatnak, a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lép."