Zolorado#10
Az exogolygókon így keletkező pozitronok nem jutnának el a távcsőig, hogy annak elektronjai oltsák ki őket, sokkal-sokkal-sokkal-sokkal hamarabb találkoznak egy elektronnal, minthogy a távcsőhöz érnek, és csak a gamma-sugárzást lehetne érzékelni. Azonban mivel a világűr tele van gamma-sugárzással, azt a jelet (ami egyébként is észvesztően gyenge), nem lehet kiszűrni. Arról nem is beszélve, hogy pozitronok főként más folyamatokból képződnek (radioaktív bomlások, pl.).
Az exobolygók olyan messze vannak, hogy a fényük (róluk visszaverődő fény) sem jut el a Földre, ami sokkal-sokkal erősebb.
Úgy tudják őket csak megtalálni, hogy a nagy tömegük hat arra a csillagra, ami körül keringenek (aka. gravitáció), és annak kicsit torzul a pályája. Ezért is könnyebb a gázóriásokat megtalálni, mint a kőzetbolygókat, mert az előbbiek tömege hatalmas, az utóbbiaké viszonylag kicsi.
