Megépülhet az 1837-ben megálmodott gőzzel működő számítógép
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#14
Felhasználói szinten ismertem és államvizsgáztam egy elektromechanikus analog rendszerbõl, ami ha úgy vesszük nagyon dúrva volt.😄
Biztosította a parancsok kidolgozását 2 darab légicél elfogásához, 2 másik vadászgéppel. Mindent magától csinált, gyakorlatilag a fogaskerekek egy viszonylag bonyolult differenciál egyenletet tudtak kiszámolni. A viszonylagos gyenge pont az adatbevitel volt, ezt 4 db baka oldotta meg. A saját képernyõjükön joystickkel rávitték a markert a céljelre, amivel legenerálták annak koordinátáját. Volt vagy 100 bit memóriája, asszem az digitális volt, és mágneses alapú, és a rendszer atomháborúban viszonyai között is mûködött (volna).
Kircsi egy szerkezet volt, ma persze egy teló kb 1000000X annyit tud.
<#nyes>
Szóval az biztos, hogy a jelenlegi elektronikus digitális technológia nagyon jó. De nem mindenre a legjobb és a technika erõforrásainak kihasználtsága röhej, óriási mennyiségû redundáns adatot mozgatunk, az operációs rendszereink, a programjaink tele vannak kihasználatlanul bekapcsolt funkciókkal. Persze meg tehetjük, mert bírja a vas.
<#hehe>
Ez a digitális szerkezet viszont csodálatos mérnöki szempontból, döbbenet, hogy már akkor ilyen szerkezeteken gondolkodtak és hátborzongató belegondolni, hogy ha elterjed valamennyire mi mindent megváltoztathatott volna.
Jó kis steampunk regény szerintem a Mars 1910, épp mostanában olvasom, mintha errõl, vagy legalább is hasonló berendezésrõl is szó lenne benne. Ott a hatalmas pályaudvarokon a váltók állítgatását automatizálták vele.
Biztosította a parancsok kidolgozását 2 darab légicél elfogásához, 2 másik vadászgéppel. Mindent magától csinált, gyakorlatilag a fogaskerekek egy viszonylag bonyolult differenciál egyenletet tudtak kiszámolni. A viszonylagos gyenge pont az adatbevitel volt, ezt 4 db baka oldotta meg. A saját képernyõjükön joystickkel rávitték a markert a céljelre, amivel legenerálták annak koordinátáját. Volt vagy 100 bit memóriája, asszem az digitális volt, és mágneses alapú, és a rendszer atomháborúban viszonyai között is mûködött (volna).
Kircsi egy szerkezet volt, ma persze egy teló kb 1000000X annyit tud.
<#nyes>
Szóval az biztos, hogy a jelenlegi elektronikus digitális technológia nagyon jó. De nem mindenre a legjobb és a technika erõforrásainak kihasználtsága röhej, óriási mennyiségû redundáns adatot mozgatunk, az operációs rendszereink, a programjaink tele vannak kihasználatlanul bekapcsolt funkciókkal. Persze meg tehetjük, mert bírja a vas.
<#hehe>
Ez a digitális szerkezet viszont csodálatos mérnöki szempontból, döbbenet, hogy már akkor ilyen szerkezeteken gondolkodtak és hátborzongató belegondolni, hogy ha elterjed valamennyire mi mindent megváltoztathatott volna.
Jó kis steampunk regény szerintem a Mars 1910, épp mostanában olvasom, mintha errõl, vagy legalább is hasonló berendezésrõl is szó lenne benne. Ott a hatalmas pályaudvarokon a váltók állítgatását automatizálták vele.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#13
ez elképesztõ! köszi hogy leírtad!
azt tudni lehet hány biten mûködtek ezek a mûveletek?
add, sub, mul stb... azért ez brutál lehetett megoldani mechanikusan!
nekem amúgy teljesen új hogy egy ilyen létezett 1837-ben...
kb. olyan ez nekem mint Abbott: Flatland c. regényének felfedezése 😊
azt tudni lehet hány biten mûködtek ezek a mûveletek?
add, sub, mul stb... azért ez brutál lehetett megoldani mechanikusan!
nekem amúgy teljesen új hogy egy ilyen létezett 1837-ben...
kb. olyan ez nekem mint Abbott: Flatland c. regényének felfedezése 😊
#12
"Ez a terület még is messze van a mainstream technológiától, nagyságrendekkel kevesebb forrást fordítunk ilyen hibrid csippek fejlesztésére, mint az új X magos, X megaherces, X86, vagy más elterjedt architektúrájú digitális csipek fejlesztésére."
Katonai es tudomanyos celra mar ma is kaphatoak ilyen chip-ek. Az x86-os architektura fejlesztesebe meg nem igazn fektetnek penzt, igazabol a mostani legujabb megoldasok is a PII-es architekturajat hasznaljak, mivel a P4 utan rajottek, hogy ez egyreszt jobb, masreszt evekig lehet fejlesztgetni, a pipe-ok atkonfiguralasaval. Amire sok penz megy el, az a szilicium alapu technologia fejlesztese, amibol az analog chip-ek is profitalhatnak.
"miközben egy már létezõ analóg, vagy analog/digitális hibrid csippel szuperszámítógépeket tudnánk helyettesíteni."
Van ilyen, pl. az amerikai raketavedelmi rendszerben is ilyeneket hasznalnak. Es anno en is ellenoriztem, hogy lehet-e egy analog/digitalis hibrid cnn chip-et kodtoresre hasznalni. Lehet...
Visszaterve a cikkre:
Megneztem a gep mukodeset, es mai szavakkal egy harvard architekuraju altalanos gepet jelent, decimalis integer aritmetikaval. A tamogatott utasitasok:
-load variable
-store variable
-add, substract, multiply, divide, stb.
-shift left, shift right, etc.
-unconditional relative jump
-conditional relative jump
-i/o port input
-i/o port output
-halt
-no operation
A gepben van egy mechanikus adat memoria, egy lyukkartyas program memoria, egy regiszter (mill, lasd fenti kep) es egy darab flag (run up lever). Program szamlalo nem kell, mert a lyukkartyas memoria fizikai mozgatasaval tarolja az eppen futo kartya (utasitas) poziciojat. Gyakorlatilag ezt az elvet koveti minden mai szamitogep, csak az adat es a program memoria kozos taroloban van. Ez utobbit hivjuk Neumann archiekturanak.
Az elso hasonlo es megepitett gep egyebkent a lyukkartyas szovoszek volt, ami a teljes utasitas keszletbol csak az i/o port write-ot es az unconditional jump-ot tamogatta. (mivel fix programu volt es csak vezerlesre hasznaltak) Neumann egyebkent a Babbage fele gep papiron futo valtozatat hasznalta a programozas alapelveinek oktatasara. A mai legjobb megvalositasa a klasszikus Babbage fele gepnek a microchip pic mikrovezerlo, ami a nasa apollo navigacios szamitogepenek leszarmazottja es vegulis eljutottunk vele a Holdig.
Katonai es tudomanyos celra mar ma is kaphatoak ilyen chip-ek. Az x86-os architektura fejlesztesebe meg nem igazn fektetnek penzt, igazabol a mostani legujabb megoldasok is a PII-es architekturajat hasznaljak, mivel a P4 utan rajottek, hogy ez egyreszt jobb, masreszt evekig lehet fejlesztgetni, a pipe-ok atkonfiguralasaval. Amire sok penz megy el, az a szilicium alapu technologia fejlesztese, amibol az analog chip-ek is profitalhatnak.
"miközben egy már létezõ analóg, vagy analog/digitális hibrid csippel szuperszámítógépeket tudnánk helyettesíteni."
Van ilyen, pl. az amerikai raketavedelmi rendszerben is ilyeneket hasznalnak. Es anno en is ellenoriztem, hogy lehet-e egy analog/digitalis hibrid cnn chip-et kodtoresre hasznalni. Lehet...
Visszaterve a cikkre:
Megneztem a gep mukodeset, es mai szavakkal egy harvard architekuraju altalanos gepet jelent, decimalis integer aritmetikaval. A tamogatott utasitasok:
-load variable
-store variable
-add, substract, multiply, divide, stb.
-shift left, shift right, etc.
-unconditional relative jump
-conditional relative jump
-i/o port input
-i/o port output
-halt
-no operation
A gepben van egy mechanikus adat memoria, egy lyukkartyas program memoria, egy regiszter (mill, lasd fenti kep) es egy darab flag (run up lever). Program szamlalo nem kell, mert a lyukkartyas memoria fizikai mozgatasaval tarolja az eppen futo kartya (utasitas) poziciojat. Gyakorlatilag ezt az elvet koveti minden mai szamitogep, csak az adat es a program memoria kozos taroloban van. Ez utobbit hivjuk Neumann archiekturanak.
Az elso hasonlo es megepitett gep egyebkent a lyukkartyas szovoszek volt, ami a teljes utasitas keszletbol csak az i/o port write-ot es az unconditional jump-ot tamogatta. (mivel fix programu volt es csak vezerlesre hasznaltak) Neumann egyebkent a Babbage fele gep papiron futo valtozatat hasznalta a programozas alapelveinek oktatasara. A mai legjobb megvalositasa a klasszikus Babbage fele gepnek a microchip pic mikrovezerlo, ami a nasa apollo navigacios szamitogepenek leszarmazottja es vegulis eljutottunk vele a Holdig.
#11
Én is azt látom, hogy ugyan ilyen jó kis otthonos gödörben vagyunk sok szempontból.
Pl. hiába alapozták meg jó 100 éve a komplex dinamikus rendszerek elméletét, fektették le matematikai alapjait annak, amit káoszelméletnek hívunk, még mindig csak kapargatjuk valami nagy és értékes aranyrög felszínét.
Pl azért is mert a digitális eszközeink, az adatok kvantálásával, kvázi kerekítésével kizárják azt, hogy a számtek eszközeinkkel ilyen fajta rendszereket modellezzünk. Vagy legalább is iszonyú számtek teljesítményre van szükség ilyen modellek futtatására, miközben egy már létezõ analóg, vagy analog/digitális hibrid csippel szuperszámítógépeket tudnánk helyettesíteni.
Azért érdekes ez a terület, mert pl. viszonylag egyszerû logaritmusokkal olyan hihetetlenül bonyolult mintázatokat hozhatunk létre mint a fraktálok, de ez csak egy gyerekjáték, egy kalidoszkóp, vannak sokkal komolyabb, gyakorlati alkalmazások.
Pl. az emberi idegrendszert modellezõ hibridcsippeket képfelismerésre, mesterséges halló és látószervek készítésére használjuk már ma is, és valószínûleg a mesterséges intelligencia kulcsa is itt van.
Ez a terület még is messze van a mainstream technológiától, nagyságrendekkel kevesebb forrást fordítunk ilyen hibrid csippek fejlesztésére, mint az új X magos, X megaherces, X86, vagy más elterjedt architektúrájú digitális csipek fejlesztésére.
Pl. hiába alapozták meg jó 100 éve a komplex dinamikus rendszerek elméletét, fektették le matematikai alapjait annak, amit káoszelméletnek hívunk, még mindig csak kapargatjuk valami nagy és értékes aranyrög felszínét.
Pl azért is mert a digitális eszközeink, az adatok kvantálásával, kvázi kerekítésével kizárják azt, hogy a számtek eszközeinkkel ilyen fajta rendszereket modellezzünk. Vagy legalább is iszonyú számtek teljesítményre van szükség ilyen modellek futtatására, miközben egy már létezõ analóg, vagy analog/digitális hibrid csippel szuperszámítógépeket tudnánk helyettesíteni.
Azért érdekes ez a terület, mert pl. viszonylag egyszerû logaritmusokkal olyan hihetetlenül bonyolult mintázatokat hozhatunk létre mint a fraktálok, de ez csak egy gyerekjáték, egy kalidoszkóp, vannak sokkal komolyabb, gyakorlati alkalmazások.
Pl. az emberi idegrendszert modellezõ hibridcsippeket képfelismerésre, mesterséges halló és látószervek készítésére használjuk már ma is, és valószínûleg a mesterséges intelligencia kulcsa is itt van.
Ez a terület még is messze van a mainstream technológiától, nagyságrendekkel kevesebb forrást fordítunk ilyen hibrid csippek fejlesztésére, mint az új X magos, X megaherces, X86, vagy más elterjedt architektúrájú digitális csipek fejlesztésére.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#10
miért ne lett volna gyakorlati haszna? a tanulás az nem haszon? ha ez elkészül, lehet, hogy a bináris logika, matek sokkal hamarabb kifejlõdik...
a ma embere se tud elszakadni a kora fejlettségi szintjétõl... vagy ha igen, akkor mégis okosabbak vagyunk mint a régi emberek? 😊
a ma embere se tud elszakadni a kora fejlettségi szintjétõl... vagy ha igen, akkor mégis okosabbak vagyunk mint a régi emberek? 😊
#9
Ez az ami olyan mérnöki feladat ami nagyon szép, de gyakorlati haszna nincs. Attól függetlenül baromi jópofa, nagyon remélem, hogy lesz róla még videó, doksi, stb..
Ez is azt mutatja, amirõl egy nyitott topik szól. Butábbak voltak a régen az emberek? Nem. Csak az adott kor fejlettésgi szintjétõl nem tudtak elszakadni. Attól függetlenül zseniális ötleteik voltak.
Ez is azt mutatja, amirõl egy nyitott topik szól. Butábbak voltak a régen az emberek? Nem. Csak az adott kor fejlettésgi szintjétõl nem tudtak elszakadni. Attól függetlenül zseniális ötleteik voltak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#8
Ez a jövõ, ezt nem ütik ki az EMP fegyverek az biztos!
<#smile>
<#smile>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Mondjuk persze processzortól is függ, hogy mit lehet kezdeni 1K-val...
Textúrák és zene miatt 😞
#5
"Régen, ahhogy írtad is - 1KB-on futottak játékok!"
Na igen de azok olyanok is voltak, manapság meg 50 giga is kicsi!!!
Na igen de azok olyanok is voltak, manapság meg 50 giga is kicsi!!!
A
#4
Nekem úgy rémlik, h régebben volt róla cikk, h megépítették a gépet, most annyi az újdonság, h tényleg gõz is hajtja meg a mechanikát?
hajaj. Rengeteg, ha az illetõ tud programozni. 😊
Anno írtam egy versenyre a 256bytos kategóriába, nem indúltam vele, csak kíváncsi voltam mit lehet kihozni 256byteból. Hát nagyon sokat, de nekem komoly szívás is volt a kód optimalizálása/minimalizálása.
Régen, ahhogy írtad is - 1KB-on futottak játékok! 😊
Nekem is volt ZX81-em, meg Primom, TVC, C64-em (ez jelneleg is van)
Régen még tudtak programozni ha kellett.
Ma meg 640MB egy print screen rutin. 😉
Anno írtam egy versenyre a 256bytos kategóriába, nem indúltam vele, csak kíváncsi voltam mit lehet kihozni 256byteból. Hát nagyon sokat, de nekem komoly szívás is volt a kód optimalizálása/minimalizálása.
Régen, ahhogy írtad is - 1KB-on futottak játékok! 😊
Nekem is volt ZX81-em, meg Primom, TVC, C64-em (ez jelneleg is van)
Régen még tudtak programozni ha kellett.
Ma meg 640MB egy print screen rutin. 😉
Steam Punk rulez! <#nyes>
Ez marha jó!
Megjegyezném hogy 1.7Kbyte az marha sok. Az elsõ gépem egy ZX81 volt 1K memóriával... és ez nem 150 éve volt ám. 😊
Megjegyezném hogy 1.7Kbyte az marha sok. Az elsõ gépem egy ZX81 volt 1K memóriával... és ez nem 150 éve volt ám. 😊