14
-
gombabácsi #1 Ez marha jó!
Megjegyezném hogy 1.7Kbyte az marha sok. Az első gépem egy ZX81 volt 1K memóriával... és ez nem 150 éve volt ám. :) -
Alfa Of NS #2 Steam Punk rulez! 
-
MacropusRufus #3 hajaj. Rengeteg, ha az illető tud programozni. :)
Anno írtam egy versenyre a 256bytos kategóriába, nem indúltam vele, csak kíváncsi voltam mit lehet kihozni 256byteból. Hát nagyon sokat, de nekem komoly szívás is volt a kód optimalizálása/minimalizálása.
Régen, ahhogy írtad is - 1KB-on futottak játékok! :)
Nekem is volt ZX81-em, meg Primom, TVC, C64-em (ez jelneleg is van)
Régen még tudtak programozni ha kellett.
Ma meg 640MB egy print screen rutin. ;)
-
polarka #4 Nekem úgy rémlik, h régebben volt róla cikk, h megépítették a gépet, most annyi az újdonság, h tényleg gőz is hajtja meg a mechanikát? -
#5
"Régen, ahhogy írtad is - 1KB-on futottak játékok!"
Na igen de azok olyanok is voltak, manapság meg 50 giga is kicsi!!! -
SpecterMATWRZ #6 Textúrák és zene miatt :( -
gombabácsi #7 Mondjuk persze processzortól is függ, hogy mit lehet kezdeni 1K-val... -
#8
Ez a jövő, ezt nem ütik ki az EMP fegyverek az biztos!
-
#9
Ez az ami olyan mérnöki feladat ami nagyon szép, de gyakorlati haszna nincs. Attól függetlenül baromi jópofa, nagyon remélem, hogy lesz róla még videó, doksi, stb..
Ez is azt mutatja, amiről egy nyitott topik szól. Butábbak voltak a régen az emberek? Nem. Csak az adott kor fejlettésgi szintjétől nem tudtak elszakadni. Attól függetlenül zseniális ötleteik voltak. -
gombabácsi #10 miért ne lett volna gyakorlati haszna? a tanulás az nem haszon? ha ez elkészül, lehet, hogy a bináris logika, matek sokkal hamarabb kifejlődik...
a ma embere se tud elszakadni a kora fejlettségi szintjétől... vagy ha igen, akkor mégis okosabbak vagyunk mint a régi emberek? :) -
#11
Én is azt látom, hogy ugyan ilyen jó kis otthonos gödörben vagyunk sok szempontból.
Pl. hiába alapozták meg jó 100 éve a komplex dinamikus rendszerek elméletét, fektették le matematikai alapjait annak, amit káoszelméletnek hívunk, még mindig csak kapargatjuk valami nagy és értékes aranyrög felszínét.
Pl azért is mert a digitális eszközeink, az adatok kvantálásával, kvázi kerekítésével kizárják azt, hogy a számtek eszközeinkkel ilyen fajta rendszereket modellezzünk. Vagy legalább is iszonyú számtek teljesítményre van szükség ilyen modellek futtatására, miközben egy már létező analóg, vagy analog/digitális hibrid csippel szuperszámítógépeket tudnánk helyettesíteni.
Azért érdekes ez a terület, mert pl. viszonylag egyszerű logaritmusokkal olyan hihetetlenül bonyolult mintázatokat hozhatunk létre mint a fraktálok, de ez csak egy gyerekjáték, egy kalidoszkóp, vannak sokkal komolyabb, gyakorlati alkalmazások.
Pl. az emberi idegrendszert modellező hibridcsippeket képfelismerésre, mesterséges halló és látószervek készítésére használjuk már ma is, és valószínűleg a mesterséges intelligencia kulcsa is itt van.
Ez a terület még is messze van a mainstream technológiától, nagyságrendekkel kevesebb forrást fordítunk ilyen hibrid csippek fejlesztésére, mint az új X magos, X megaherces, X86, vagy más elterjedt architektúrájú digitális csipek fejlesztésére. -
kvp #12 "Ez a terület még is messze van a mainstream technológiától, nagyságrendekkel kevesebb forrást fordítunk ilyen hibrid csippek fejlesztésére, mint az új X magos, X megaherces, X86, vagy más elterjedt architektúrájú digitális csipek fejlesztésére."
Katonai es tudomanyos celra mar ma is kaphatoak ilyen chip-ek. Az x86-os architektura fejlesztesebe meg nem igazn fektetnek penzt, igazabol a mostani legujabb megoldasok is a PII-es architekturajat hasznaljak, mivel a P4 utan rajottek, hogy ez egyreszt jobb, masreszt evekig lehet fejlesztgetni, a pipe-ok atkonfiguralasaval. Amire sok penz megy el, az a szilicium alapu technologia fejlesztese, amibol az analog chip-ek is profitalhatnak.
"miközben egy már létező analóg, vagy analog/digitális hibrid csippel szuperszámítógépeket tudnánk helyettesíteni."
Van ilyen, pl. az amerikai raketavedelmi rendszerben is ilyeneket hasznalnak. Es anno en is ellenoriztem, hogy lehet-e egy analog/digitalis hibrid cnn chip-et kodtoresre hasznalni. Lehet...
Visszaterve a cikkre:
Megneztem a gep mukodeset, es mai szavakkal egy harvard architekuraju altalanos gepet jelent, decimalis integer aritmetikaval. A tamogatott utasitasok:
-load variable
-store variable
-add, substract, multiply, divide, stb.
-shift left, shift right, etc.
-unconditional relative jump
-conditional relative jump
-i/o port input
-i/o port output
-halt
-no operation
A gepben van egy mechanikus adat memoria, egy lyukkartyas program memoria, egy regiszter (mill, lasd fenti kep) es egy darab flag (run up lever). Program szamlalo nem kell, mert a lyukkartyas memoria fizikai mozgatasaval tarolja az eppen futo kartya (utasitas) poziciojat. Gyakorlatilag ezt az elvet koveti minden mai szamitogep, csak az adat es a program memoria kozos taroloban van. Ez utobbit hivjuk Neumann archiekturanak.
Az elso hasonlo es megepitett gep egyebkent a lyukkartyas szovoszek volt, ami a teljes utasitas keszletbol csak az i/o port write-ot es az unconditional jump-ot tamogatta. (mivel fix programu volt es csak vezerlesre hasznaltak) Neumann egyebkent a Babbage fele gep papiron futo valtozatat hasznalta a programozas alapelveinek oktatasara. A mai legjobb megvalositasa a klasszikus Babbage fele gepnek a microchip pic mikrovezerlo, ami a nasa apollo navigacios szamitogepenek leszarmazottja es vegulis eljutottunk vele a Holdig. -
gombabácsi #13 ez elképesztő! köszi hogy leírtad!
azt tudni lehet hány biten működtek ezek a műveletek?
add, sub, mul stb... azért ez brutál lehetett megoldani mechanikusan!
nekem amúgy teljesen új hogy egy ilyen létezett 1837-ben...
kb. olyan ez nekem mint Abbott: Flatland c. regényének felfedezése :) -
#14
Felhasználói szinten ismertem és államvizsgáztam egy elektromechanikus analog rendszerből, ami ha úgy vesszük nagyon dúrva volt.:D
Biztosította a parancsok kidolgozását 2 darab légicél elfogásához, 2 másik vadászgéppel. Mindent magától csinált, gyakorlatilag a fogaskerekek egy viszonylag bonyolult differenciál egyenletet tudtak kiszámolni. A viszonylagos gyenge pont az adatbevitel volt, ezt 4 db baka oldotta meg. A saját képernyőjükön joystickkel rávitték a markert a céljelre, amivel legenerálták annak koordinátáját. Volt vagy 100 bit memóriája, asszem az digitális volt, és mágneses alapú, és a rendszer atomháborúban viszonyai között is működött (volna).
Kircsi egy szerkezet volt, ma persze egy teló kb 1000000X annyit tud.
Szóval az biztos, hogy a jelenlegi elektronikus digitális technológia nagyon jó. De nem mindenre a legjobb és a technika erőforrásainak kihasználtsága röhej, óriási mennyiségű redundáns adatot mozgatunk, az operációs rendszereink, a programjaink tele vannak kihasználatlanul bekapcsolt funkciókkal. Persze meg tehetjük, mert bírja a vas.
Ez a digitális szerkezet viszont csodálatos mérnöki szempontból, döbbenet, hogy már akkor ilyen szerkezeteken gondolkodtak és hátborzongató belegondolni, hogy ha elterjed valamennyire mi mindent megváltoztathatott volna.
Jó kis steampunk regény szerintem a Mars 1910, épp mostanában olvasom, mintha erről, vagy legalább is hasonló berendezésről is szó lenne benne. Ott a hatalmas pályaudvarokon a váltók állítgatását automatizálták vele.