37041

Digital Combat Series: World
A DCS World megszületésével a DCS sorozat egyetlen közös magra építve, egy felületről lesz elérhető. Az eddig egyenként telepíthető DCS részek helyett egyetlen közös felületről lesz elérhető, így sokkal könnyebben lehet váltani az egyes kiegészítők között, egyszerűbb és könnyebb lesz a frissítés is. A DCS World folyamatos frissítésekkel, a grafikus rendszer, az AI egységek, AI logika, effektek, stb. együtt fejlődik. Minden ami a szimuláción kívüli repülhető gép, térkép vagy más fizetős tartalom. A jelenlegi DCS World még béta verziós, nem végleges. Az első kiadás ingyen tartalmazza a Flaming Cliffs 2-ből származó repülhető Szuhoj Szu-25T Frogfoot típust.(THX by Sanyo)
*-------*
Nem jogtiszta játék letöltésében, telepítésében és használatában nem tudunk és nem is akarunk segíteni.
Az ilyen jellegű hozzászólások válaszolatlanul lesznek, vagy minden további értesítés nélkül törlésre kerülnek.
HUNAF nyílt facebook csoport KATT IDE!
DCS OFFICIAL fórum KATT IDE!
A DCS HuNAF weoldala KATT IDE!
Szimulátor történelem KATT IDE!
-
sheetoos #11321 Hello!
Lenne egy kis problémám: Ma esti update után a Mig21 műszerei nem működnek (alap dcs world + mig21 pár napja telepítettem). Valakinek van/volt hasonló problémája?? Üdv -
#11320
-
zoltang #11319 Nem olvastam még alaposan végig ezt az 1945-ös jegyzőkönyvet, de az Mauser MG213(C)/20 és /30 -ról nincs pontossági elemzés? Ezt "másolta", ebből "indult ki" az Aden és Defa is a háború után.
Nem tudod, amúgy ezt élesben bevetették a harcokban? Azt tudom, hogy a Ta 152 valamely altípusára (H-1, C ?) és további fejlesztés alatt álló gépnél tervezték beépítését. (Talán a Fw 190 D-12-nél lövész tesztek történtek.) -
#11318
Mivel az USÁ-nak nem kellett bombázókkal számolni, így csak vadászok ellen mentek, amire elég volt a Browning is. Egy vadászrepülőgép sérülékeny, akármennyire is páncélozott. Elég csak kivonni a forgalomból, nem szükséges a megsemmisítés. Ezt Anthony G. Williams, a nagy lőszer szaki is kifejtette. Ha bombázók fenyegették volna az amikat, hamar ráálltak volna a gépágyúkra (Pl HS 404). Egyszerűen nem volt igény a pontosságra 6 Browning mellett, mert terített. -
sakkay #11317
-
kiskorúbézoltán #11316 "Sorozatlövő fegyverekről beszélünk, a gyakori/gyakorlati ellenpélda a mesterlövész puskákról vagy épp páncéltörő ágyúkról ezért nem áll meg"
Persze, világos, csakhogy az eredmény pont ellenkező a várttal mert a sorozatlövők így hozzák ugyanazt a szórást mint az egyeslövést lövők. Aminek ugye nem kéne így lennie.
És igen, az egyik komoly csúszási dolog lehet, hogy milyen távolságokon vizsgáljuk a dolgot. Vagyis nem igazán a távolság, hanem, hogy ugyanaz a távolság-e amin hasonlítgatjuk a fegyvereket. -
#11315
Jogos. Én leragadtam az Emilnél az előző témában :) -
kiskorúbézoltán #11314 Frankó a belövőtáblás cucc. Különösen ha összevetem azzal amit a musztánghoz linkeltél. Most ippen azon pörgök, hogy ha itt a messzer 20-as ágyújának 2,5 a szórása, hogy lehet, hogy 3-4xnagyobb szórású m2-nek szintén pont ekkora szórása van a linkelt ábra alapján? A 600-as értéket néztem és feleztem, hogy kijöjjön a 100m. Még rágom a dolgot mert ugye ez nem lehet, valahol elcsúsztam. -
Kurfürst #11313 Az Emilnél meg a korai gépekre ez igaz, de a 109F-től már szárnyba építhető, kompakt kamerák voltak (BSK 16), igaz, ezeket korántsem általános jelleggel építették be.
-
Kurfürst #11312 "De pillanatnyilag jobban izgat az a kérdés, hogy az mk108-nak, hogy lehet 1.5 mil a szórása ott ahol az M2-nek 6-8(12). Különösen beépítve és a levegőben használva. A csőhossz, a kezdősebesség, a lövedék jellegéből adódó extraalacsony fajlagos terhelés... Elméletileg úgy kéne kóvályognia a levegőben mint a gólyafosnak... És ugye ez után még ott van a rendkívül nagy röppályamagasság. "
A Tom által is linkelt német doksiban leírják miért a rövid, tömzsi csövű, alacsonyabb tűzgyorsaságú, alacsonyabb ballisztikai teljesítményű fegyverek pontosabbak: nem lengetik be a csövet annyira lövésnél, amitől az utána következő lövedékek már máshogyan szállnak ki.
Sorozatlövő fegyverekről beszélünk, a gyakori/gyakorlati ellenpélda a mesterlövész puskákról vagy épp páncéltörő ágyúkról ezért nem áll meg. Ha megnézed, a szórás végén a papíron legcombosabb MK 103 van. A Browning M2 "fiftycal" ugyanez, egy méretéhez képest baromi erős lőszereket lő ki sűrűn egymás után, egy meglehetősen hosszú, filigrán csőből - ami ennek következtében beleng (és hamar felforrósodik, kopik). És maga a fegyver is nehezebb.
A gyakorlati találati valószínűséget persze a nagyobb kezdősebesség nyilván jelentősen javítja, mert ugyan nagyobb a "beépített" hibalehetőség, de sokkal nagyobb a tolerancia a célzási hibahatáron.
Az összképet kell persze nézni meg a felhasználási célt. Kötve hiszem hogy a németeket érdekelte volna a minnél kisebb szórás egy rep. fed. fegyvernél, viszont a súly (és ezzel az okozott teljesítménycsökkenés illetve fajlagos tűzerő) igen. Repülőgépek pedig nem nagyon lőttek vagy méginkább találtak el célt 300 méter felett, tehát csak annyi ballisztika kellett, ami ezen a távon belül elfogadható. A Browning meg mindenki tudja hogy szükségmegoldás volt, egyszerűen nem volt más (fejlesztgettek ők is egy csomó mást, csak a lőtéren kiderült hogy szar mindegyik :D ). A ballisztikai teljesítménye egyszerűen onnan van, hogy eredetileg földi harcokra, harckocsik/senkiföldjén lévő bunkerek ellen lett kitalálva, oda kellett az a 1000-1200 méteres effektiv lőtáv. -
#11311
Gyakorlati mérések? Én nem tudok ilyenről. Ha az jelent valamit, 60 db lőszer volt rendszeresítve akár az MG-FF-hez, akár az MK-108-ashoz, olyan nagyon nem pazarolhatták :)
Mérési hiba lehetséges, hiszen ki nem hibázik (mégha német is ugye :) , de szándékos hamis értékeknek semmi értelme nem lenne, ezeket a teszteket maguknak végezték, hogy megtalálják melyik fegyver jobb vagy rosszabb. Az a gond, hogy az ilyen fegyver-pontossági teszteket nagyon nehéz találni (mármint első kézből való eredeti dokumentumok digitalizált változatát). Van pl. egy 110 oldalas eredeti dokumentum az MG-FF szerkezetéről (most jut eszembe, ez az Oerlikon másolata, esetleg arról van angol teszt is...), egy rohadt szóval nem említik a pontosságot. Van 170 oldalas műszaki leírás a mesza fedélzeti fegyvereiről, ott sem említik a pontosságot. Ez a '44-es tesztjelentés az egyetlen, amiről tudomásunk van, és ami konkrét értéket tartalmaz.
A németek ráadásul guncamerát sem használtak, mivel a meszához csak egy tégla méretű, bal szárny tetejére szerelhető kamera volt rendszeresítve , amit nem volt pilóta, aki szívesen vitt volna a gépen.
Van néhány fénykép, pl sivatagban fegyverbelövésről (a fegyverbeállító ponyva szerint 100 méterről), ezen a szárnyba épített gépágyú elég szűk területen érte a célt, és nagyjából stimmel is a 2,5 MIL értéknek (ez az a ponyva egyébként: Anschiesscheibe.jpg).
Ha küldesz e-mail címet, megosztom a dropboxba feltett doksikat. Van német és angol is, majd kiválogatod, hogy melyikre vagy kíváncsi. -
#11310
Jónak tünnek a képek, és talán mintha egy kicsit kevésbé lenne az a rajzfilmszerü tempera festékre hajazó hatás,de még mindig tul nyersnek és félkésznek tünik az egész, gondolok a felhők hiányára és a tereptárgyak hiányára.
És az 5. pont , hogy nem adnak vissza pénzt ha már vettél valamit az is elég érdekes, gondolom itt az elöre kifizetett nevadai dolgokra lesz hatással . -
#11309
Azért az FPS és a konfig is ott lehetne mellette... -
beci43 #11308 DCS 2.0 képek. (alul)
Szerintem nem gyenge.Csiszolják,csak már jelenne meg.
Utoljára szerkesztette: beci43, 2014.12.04. 19:22:08 -
kiskorúbézoltán #11307 Én meg csak a maiakból tudok kiindulni mert azokat ismerem és azokkal van (volt most már inkább :D) több-kevesebb tapasztalatom, és gyártom az elméleteket: rosszul értelmezem a leírtakat, rossz adatokból indulok ki, valamit nem veszek figyelembe., stb, stb.
Két dolgon nem is elmélkedem, egyik, hogy a korabeli jelentések hamisítottak lennének, mert mi értelme, a másik, hogy az elmúlt 60-ben visszafelé fejlődött a haditechnika, mert ez meg nem így szokott történni.
FF és 151-nél az is lehet az eltérés, hogy esetleg az újabb, könnyebb volt, megbízhatóbb, olcsóbb, könnyebben gyárthatóbb/karbantarthatóbb/beépíthetőbb, és beáldoztak valamennyit a pontosságból. Ennek is utána lehet nézni. De pillanatnyilag jobban izgat az a kérdés, hogy az mk108-nak, hogy lehet 1.5 mil a szórása ott ahol az M2-nek 6-8(12). Különösen beépítve és a levegőben használva. A csőhossz, a kezdősebesség, a lövedék jellegéből adódó extraalacsony fajlagos terhelés... Elméletileg úgy kéne kóvályognia a levegőben mint a gólyafosnak... És ugye ez után még ott van a rendkívül nagy röppályamagasság.
A szórás mellett nincs valami doksi a gyakorlati találati valószínűségről? -
priluki #11306 ah értem.. igy már világos -
#11305
Ahogy a D-9 fóka, ez a modul sem telepíthető Steam alá, mert még csak Beta. Majd ha kiadják a véglegest, akkor.
DCS oldaláról letölthető DCS World alá lehet csak feltenni.
Utoljára szerkesztette: VO101Tom, 2014.12.04. 18:15:07 -
priluki #11304 nem ,arra gondolok hogy nem lehet a steamen megvenni mert nincs benne nekem a listába :O -
#11303
Én azt hiszem, nem lesz ezzel gond :) -
#11302
Igen az gyakorlatilag a pontosság, hogy a kilőtt lövedékek 100%-a egy annyi x10 cm-es körben csapódott be. De mint mondtam, a repülőgépbe építés ezt jelentősen ronthatta, az MG-FF szárnyba építve pl már pl 2,5 MIL-es értéket kapott. És akkor a szinkronizáció hiánya miatti jobbra-balra rángatást még nem is számoljuk.
A maiakkal összehasonlítást passzolom, de ha megnézed az MG151 ami szintén későbbi, sokkal sikeresebb és jobb fegyvernek számított mint az MG-FF, az szintén rosszabb pontosságot ért el a hosszabb cső és nagyobb kezdősebesség ellenére (pár fegyverszakértő szerint éppen azért, ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom :) ). Kétségtelen, hogy az MG-FF-et a fókán később is használták, a szárnytőbe épített gépágyúk voltak ilyenek (Nem a D-n, az MG-151-et használ már).
Utoljára szerkesztette: VO101Tom, 2014.12.04. 18:06:51 -
#11301
Ha a háttérképre (Theme) gondolsz, az nagyon hülye kérdés, hogy megvetted-e a modult?... a nem sztímesben legalábbis nekem csak azokat adja be, amiket meg is vettem, vagy ingyenesek. -
zoltang #11300 Op ez a 108-as... :)
-
zoltang #11299 -
priluki #11298 steames dcs-be miért nem találom ezt?? -
#11297
Ez a nap is eljött
-
kiskorúbézoltán #11296 A 3. bekezdés Entfernung oszlopa lenne a pontosság? Sajnos nem beszélem a germánus nyelvet... :(
Amúgy megdöbbentőek számora ezek a pontosságok, azon elmélkedtem, hogy egy pct. ágyúval simán pariban vannak, pedig azok lövedéktömege, kezdősebessége sokszorosa ezeknek a gépágyúknak. Konkrétan a pontosságáról híres MT-12-es ágyú (3100kg, értelemszerűen hátrsikló cső (ez nagyon fontos ugye szórás miatt), 1575m/s, 3kgos APFSDS) tud 1 milt... Ami ugyanaz mint az MG FF és nem sokkal jobb mint MK108. Gyakorlatilag a gépágyú kategóriában nem is találok ilyen pontos fegyvereket a mai cuccok közt. -
sakkay #11295 Akkor pláne
-
#11294
Azt a német jegyzőkönyvet megtaláltam, még régebben feltettem pumaszállásra amikor clod-os fórumokon volt téma a "túl pontos" német fegyverek.
ammunitions.pdf
Itt azt tesztelték, hogy az egyre súlyosabb német bombázó támadások ellen milyen mix-et kellene használni, felhasználva az akkori készletüket (ezért van benne MG-FF is, ami háború eleji fegyver). A 2. oldalon van az a rövid összefoglaló a fegyverekről, felette írják, hogy 100% os lövedék szóródással mértek, nem csak 80%-ossal, ahogy az angolok. Máshol írták, hogy a fegyvereket gépbe szerelve tesztelték (gép szerkezeti mozgása itt már számít visszarúgásnál) viszont a gépek földön álltak. Ezért pontosabb eredmény lehet mint repülés közben.
A tesztekben egyébként arra jutottak, hogy a légcsavartengelybe épített fegyver a legpontosabb, a motor fölé tett 1-2 MIL-t, a szárnyba tett 3-6 MIL-t ront az eredeti értékeken, pusztán csak a szerkezeti mozgás miatt. Ráadásul a szárnyágyúk nincsenek szinkronizálva (egymással) ezért elég hosszú erőkaron jobbra-balra rángatják a gépet, ami persze a németeknél volt komolyabb probléma, a 6-8 gépágyús angolszász gépeken sokkal simábban oszlott meg a rángás a két oldal között.
Itt van egyébként egy táblázat musztánghoz is, itt látszik, hogy mennyivel nagyobb a szórása mint a német nagykaliberé. 600 méterről az egyes fegyverek olyan 7-8 láb átmérőjű körben érnek célt, ami kb 2-2,5 méter ugye. Ugyanitt a német fegyvereknek kb 60-90 centis szórása van (mondjuk az angoloknak kifejezetten jó is volt ez, ők direkt nem koncentrálták a lövedékeket egy pontba, vadászok ellen jó volt ez is, célozni viszont könnyebb volt így, nagyobb a hibahatár. A németeknek bombázók ellen kellett a nagypuska és a koncentrált lövés.. http://kepkezelo.com/images/6ize9o14yr0nc841udw.jpg -
kiskorúbézoltán #11293 
Kíváncsian várom. ;) -
kiskorúbézoltán #11292 Én azért élnék a gyanúval, hogy a dcs ennél egyszerűbb sérülésmodellezéssel rendelkezik. Ami keveset tudok a dcs-ből annak java része a találatkapás, sérülés és sérült géppel hazavánszorgás triumvirátusból kerül ki... :D -
#11291
Ok, este feldobom ezeket dropboxra, és átküldöm a linket. -
#11290
Ez csakis attól függ, hogy a hitboxokat a 3D modellező milyen sűrűn pakolta a szárnyra. A szárnyat szélességében több részre osztják, meg az irányító felületek, plusz az olyan belső részek, mint fegyver, futómű a szárnyba húzva, főtartók, ilyenek.
Ez pl a clod-os mesza:
szárnyfelület
belső
A hitboxnál megadhatsz anyagokat is, amiknek a keménysége átütőképessége változik (volt bug, hogy azért nem sérült egy gép, mert alumínium helyett acélnak volt megadva egy-két elem), vannak különleges hitbox-ok, mint pl az üza tank, az ha gyújtó lőszerrel találatot kap, akkor jön a láng effekt, ami sérti a mögötte lévő hitboxokat is. A vászonborítású wellingtonnál pl a hajtómű tűz könnyen átterjedhet a törzsre is, és ez a clodban létező sérülésfajta.
A fegyverek modellezése úgy történik, hogy megadod a lövedék típusát (acélmagvas AP, gyújtó vagy robbanó), a kalibert, a súlyát (teljes súly, és ha van a robbanóanyag súlyát és anyagát(!), a lövedék torkolati sebességet, fegyver tűzgyorsaságot és pontosságot (MIL-ben). Ezt sima wordpad-es táblázatban ki kell tölteni. Ezután a progi számolja a lövedék röppályát és azt, hogy milyen anyagot mennyire sért meg. Persze vitázni mindig lehet mindenről, de az azért látszik, hogy eléggé megbonyolították ezt a dolgot.
Én nem gondolom, hogy a DCS sokkal egyszerűbben oldaná meg, már csak azért sem, mert a kabinok, fedélzeti rendszerek részletesebben ki vannak dolgozva, mint clodnál. -
kiskorúbézoltán #11289 Óóó... Megtennéd, hogy linkeled ezeket a mért eredményeket? A ballisztikát mindig szerettem. :) Egyszerűen hihetetlen, hogy egy 30-as gránátvető 4-5x olyan pontos legyen mint az ami M2-es. Sőtt, ez gyakorlatilag jobb mint amit a mai gránátvetők elérnek vagy akár némely komoly ágyúval is összevethető... :) -
kiskorúbézoltán #11288 Mert ruszkik... ha valamivel nem végeznek december végéig akkor a január teljesen kiesik már, náluk a szabadságolások dec végén kezdődnek és akkor van kari is náluk. Szóval január elmegy az IHB rendezvényekre meg a gyógyulásra utána. Aztán még vissza is kell találniuk a munkahelyükre és újjászervezni a megmaradt agysejeteket... Ez időbe tellik. :)
Én személy szerint komolyabb leárazásokkal mindig megvehető vagyok, pl egy 70%-os 21-essel be is fognám a számat feb végéig. :) -
#11287
Az Mk-108 ahogy a legtöbb német nagykaliber kivételesen pontos fegyver volt. A németek tesztelték még 44-ben a fegyvereiket, hogy bombázók ellen mi lenne a legjob mix. Többek között pontosságukat is lemérték (erről van eredeti jegyzőkönyv, nem valami Földi Pál regényből vett infó). MG-FF pl 1.0 MIL, Mk-108 1.5 MIL értéket produkált (fontos persze, hogy hova építették be, de pont a légcsavartengelybe épített a legstabilabb megoldás, a szárnyra szerelés olyan 2-3 MIL-t ad ehhez az értékhez). Ez az amerikai .50-es 6-9 MIL értékéhez mérve nagyon pontos (1 MIL azt jelenti, hogy 100 méterről a lövedékek egy 10 cm átmérőjű körben érnek célt). Amin persze ront a gép mozgása, levegő dobálása, de amilyen tűzgyorsasággal ezek kimentek, ha a revit célon tartod, akkor az oda is fog menni egyik a másik után. De ha nem is azt nézed, hogy pontosan a 20-as által ütött lyukon megy be, az a terület már ki van könnyítve, ott már könnyebben átszakad a robbanó vagy a gyújtó lövedék is. Meg persze később időzíteni is lehetett, hogy ne a lemezen pukkanjon el és vesszen kárba a drága robbanóanyag :) -
kiskorúbézoltán #11286 Szerintem nem, ahogy azt se vizsgálja, hogy pontosan hol keletkezett a sérülés. Bármelyik részegység (és szerintem egyik gép sincs nagyon sokfelé szétbontva) találatát ugyanolyannak veheti a program, tekintet nélkül, hogy pl a szárny csücskét csípte a lövés vagy telibeverte a közepét. Ha csak a szélét kapná - nyilván a valóságban - majdnem felezné is a pusztítást, ha meg telibe akkor... lásd Tom videnyóját a spittel. -
kiskorúbézoltán #11285 Hmmm, ha a pct akkora lukat üt amibe simán betalál utána a robbanó akkor minek a robbanó? :) Vagy ennyire precíz cucc lett volna az mk 108? :)
Jó, tényleg nem volt szép a fórumot belekeverni, de a többség - hangos kisebbség? - összesírt egy kisebb folyót... :D Szóval igen, igazad van, volt aki nem sírt, csak tíz síró jutott mindegyikükre. :D -
#11284
Az előbbit valódi fegyverekre írtam, szimulátorok általában nem ennyire kidolgozottak. Pontosabban a DCS modelljeit nem láttam még "szétszedve", elvileg ez csak programozás kérdése. Ha az AP lőszer hatása gyengíti az adott hitbox anyagát (általában sűrűségét, átütési értékét kell megadni), és az AP lőszer találat után a nem AP lőszerek jobban átmennek rajta, akkor lehetséges. Azt biztosan tudom viszont, hogy az il-2 CloD pl nem ilyen. Ott is mélyebbre megy az AP mint a nem AP, viszont nincs hatása arra, hogy ami utána jön az meddig jut el. -
zoltang #11283 Arra a DCS sérülésmodellje nem nagyon alkalmas, hogy szimulálja. Vagy igen?
Utoljára szerkesztette: zoltang, 2014.12.04. 12:17:41 -
#11282
100 méterről erre képes egyetlen találat, Spit szárnyán tesztelték még anno az angolok.
https://www.youtube.com/watch?v=ZoLLDi-M3fk
Az Mgeschoss egyetlen hátránya az volt hogy a gyújtón nem volt késleltetés és páncélátütő képessége is nyilván kevesebb volt mint a kifejezetten AP lőszernek, ezért bombázók ellen vegyesen kellett tárazni. AP utat nyit, a 108-as meg elvégzi amit el kell, odabent.
Utoljára szerkesztette: VO101Tom, 2014.12.04. 12:08:24



