52
-
#52
Úgy cáfolták meg Einsteint, hogy igazolták. -
#51
Igen, ebben lehet valami.
Az elektromágneses kölcsönhatást is a foton közvetíti, de ezt csak úgy tudja megtenni, hogy saját energiájából veszít. Valamit valamiért.
Persze ez már nem sima részecskefizika, bár, ha átlósan vakarom a fejem, akkor beszélhetek energiakvantumokról. Na, mindegy, a Higgs-bozon amúgy sem része a standard modellnek. -
philcsy #50 "De hogy a nehézsúlyú, 112 GeV-os Higgs-bozon hogyan tud tömeget adni a pihesúlyú W- és Z-bozonnak - na ez már meghaladja az én részecskefizikai tudásom."
Ez csak egy tipp:
A 112 GeV-os tömeg a szabad Higgs-bozon tömege. Amikor tömeget ad egy másik részecskének, kölcsönhatásba lép vele és így már a közös tömegük akár csökkenhet is.
Egy szabad proton és neutron össztömege is nagyobb mint a deutérium mag tömege.
A nagy tömegű Higgs-bozon kölcsönhatásba lép a tömeg nélküli anyaggal és az eredmény a Higgs-bozon tömegénél kissebb tömegű anyag.
? -
philcsy #49 Filctoll és már van is magyar billentyűzet. -
n3whous3 #48 igen, de ha nem tud vaktában gépelni, vagy nem volt még magyar billentyűzete, egy ilyen hosszú szöveget nem hiszem, hogy volt kedve végigpötyögni próbálkozásokkal csak a te kedvedért. -
KopaszIsten #47 Egy kis OFF
Ékezetes betűk használatához nem magyar billentyűzet kell, hanem ékezetes (kelet európai) betűkészlet, amit pedig a magyar win. op. rendszerek garantáltan tartalmaznak, de megkockáztatom, hogy a nem magyar nyelvűek is. (Ez utóbbiban azért nem vagyok biztos.) Win XP-nél például ez a nyelvi eszköztárból érhető el. -
n3whous3 #46 Úgy látszik. A következő kérdés már csak az, hogy mi a megállási feltétel, mert lennie kell, hiszen ha nem lenne, mindennek végtelen tömege lenne XD -
#45
Rekurzív részecske?:D -
blessyou #44 és így lett a Chocapic :D -
n3whous3 #43 saját maga :D -
#42
Sin Fein.
(persze 1-es szám 3. személyben) -
djw #41 és a higgsbozonnak mi adja a tömegét? :) -
#40
Hagy irkáljon a nép, mikor elérjük a 7TeV-ot akkor úgyis megnyílik az a fránya portáls és az én térelméletem szerint csokipuding fog belőle kiömleni és mind megfulladunk. (Legalább ez eredeti ötlet a világvégére és legalább annyi valóságalapja van mint a többinek. 
)
Ki kell élvezni addig az életet. -
#39
Na, írtál te is valamit, hogy teljen az idő. -
Intensify #38 Mármint HA létezik és HA megtalálják és HA igazolni is tudják hogy amit találtak az tényleg az.Mert ez a Higgs bozon bújkál előlünk vagy éppen ott van az orrunk előtt csak nem látunk a szemünktől,de az is lehet hogy valami teljesen mást találnak minat amit keresnek,mert ilyen is előfordult már... -
#37
Ha valamit nem tudunk, kedves gyermekeim, akkor olvassunk!
Fürge és szorgos ujjak ezt gépelték be a magyar wikibe:
"A Higgs-bozon maga is rendelkezik tömeggel. A LEP gyorsító eredményei alapján jelenleg 95%-os biztonsággal állítható, hogy a Higgs, ha létezik, akkor nem kisebb 117 GeV-nál. Az őt leíró elmélet ellentmondásossá válik 251 GeV tömeg fölött.
Ha a tömege 117 és 181 GeV között van, akkor a Standard modell egészen majdnem a Planck-skáláig érvényes marad, és nem lesz "új részecskefizika" a Planck-modell skálája fölött. Közvetett, részben asztrofizikai bizonyítékok alapján inkább azt várják, hogy lesz.
Részecskegyorsítókkal megvizsgálták a 117 GeV-ig terjedő energiatartományt, és van néhány olyan esemény, amely úgy is értelmezhető, hogy akár Higgs-bozonból is származhat, de ez nem egyértelmű. Azt várják a fizikusok, hogy a nagy hadronütköztető-gyűrű, az LHC, amely 2008 szeptember 10-én kezdte meg a működését a CERN-ben, képes lesz felfedezni a Higgs-bozont.
Mivel a Higgs-tér skalártér, a Higgs-bozon spinje nulla."
Naszóval!
A Higgs-bozon tömege valszeg 181 és 251 GeV között van. Namármost, hogy az LHC pár TeV-os energiája elegendő lesz-e a kimutatására, az még a jövő zenéje.
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Elementary_particle_interactions.svg -
#36
Igazad van. A cikk butaságokat ír.
"úgynevezett W elsődleges és Z elsődleges bozonokat várják - ezek a gyenge kölcsönhatásokért felelős W és Z bozonok nehezebb változatai."
Kétféle W-bozon van, a W+ (+1 elektromos töltésű) és a W-.
Z bozon csak egyféle van, a Z0.
Ezeknek a bozonoknak kicsi a tömege, 80.4, illetve 91.2 GeV.
Már fel lettek fedezve.
Az LHC a nehezebb bozonok felfedezésére van kihegyezve. Tehát nem nehezebb W és Z-bozonokat, hanem simán nehezebb bozonokat keresnek, mint, amilyen a Higgs-bozon is. Nehezebb bozon felfedezéséhez nagyobb energia kell, ez egyértelmű.
Ami viszont megkavart engem is - de nagyon! - az, hogy a Higgs-bozon tömege nagyobb, mint 112 GeV, és állítólag ez ad minden elemi részecskének tömeget.
De hogy a nehézsúlyú, 112 GeV-os Higgs-bozon hogyan tud tömeget adni a pihesúlyú W- és Z-bozonnak - na ez már meghaladja az én részecskefizikai tudásom. Passz!
-
zOMG #35 ... -
n3whous3 #34 Még mindig nem értem, ott írja, hogy a W és a Z bozonokat már felfedezték, aztán azt írja, hogy a W és Z bozonok felfedezése új ismeretekkel szolgálNA (tehát mintha még nem lenne felfedezve). Többféle Z és W bozon van? :-| -
#33
többféle bozon van. -
n3whous3 #32 Ezt nem értem:
Azt mondja, hogy már 80'-as években felfedezték a W és Z bozonokat.
ezután itt van ez a mondat:
"A nagyobb tömegű W és Z bozonok felfedezése fontos új ismeretekkel szolgálna ezekkel a kölcsönhatásokkal kapcsolatban,"
Dehát már felfedezték, mit kell ezeken még egyszer felfedezni? -
willcox #31 A cikk valóban olvasmányos, mint egy mese. Csak az a baj vele, hogy tévedésekkel és logikai hibákkal van tele. -
andersh #30 A higgs a tömegért felelős. -
#29
De ha egy teljesen reménytelen eset (magyarán: buta) vagy, esetleg nézz/hallgass bele ebbe:
-
#28
Ha nem érted, hogy mire gondolok:
-
#27
Még annyi érdekesség, hogy az éternek tulajdonítottak valamicske közegellenállást, amely miatt a benne mozgó égitestek éteri zenét, a szférák zenéjét produkálták.
Ma is éterinek nevezzük a fennkölt, könnyed, légies, harmonikus zenét. -
djhambi #26 Még annyi érdekesség, hogy azért éternek nevezték el, mert ez mégiscsak olyan közeg lett volna aminek nagyon kicsi a "légellenállása", hiszen az égitestek a méréseik alapján nem lassultak le. -
#25
Ja, és ha ki lehetne festeni a rajzokat, az még érdekesebb lenne. 
-
#24
A cikk tényleg jó, de bevallom én mindig a színes rajzokat imádom a legjobban.
Amit viszont őszintén sajnálok, hogy kiszedték a kedvenceim, a lépőköveket. Pedig olyan aranyosak voltak.
-
#23
Igen.
Ugyanúgy, ahogy a víz hullámokat vet, és a hang a levegőben terjed, teljesen logikusan feltételezték, hogy amennyiben a fény is hullám (márpedig annak bizonyult, eltekintve Newton régi kukacoskodásától, hisz hullámfüggvényekkel írták le), akkor lennie kell egy közegnek, amelyben a fény, általánosabban az elektromágneses hullámok terjedni tudnak. Ezt a közeget nevezték el éternek. Az éter a teljes teret - amely abszolút - kitöltötte volna.
Ez így elméletben nagyon jól hangzott, de aztán jöttek azok a kellemetlen megfigyelések és kísérletek. -
Rotcsa #22 a cikk nagyon teszett!:)) és még egyszerűen érthető is! -
idebudanemoda #21 az lesz a nagy szám, ha először a terroristák kezébe kerül! 
-
philcsy #20 Az éter definíció szerint egy olyan feltételezett közeg, amelyben a fény mindig azonos sebességgel halad. Az ilyen éter létét kisérlettel cáfolták.
Régen azért feltételezték az éter létét, hogy az elektrodinamika és a klasszikus mechanika összeegyeztethető legyen. A jelenlegi világképünkben viszont ilyen ellentét nincs. -
Amergin #19 [URL=http://www.idokep.hu/?oldal=hirek&id=518]Miért nem tud a fény "fénysebességnél" gyorsabban menni?[/URL]
Szabad feltenni ilyen szentségtörő kérdést egyáltalán?
Egyébként meg minmeghalunk!
-
#18
Egyébként imádom, amikor valaki úm. "dióhéjban" bemutat valamit. Csak ne legyen túl nagy az a dió (pl. kókusz). Azt mindenesetre sejtem, hogy a fejemen akarja feltörni. :-D -
slickboy #17 Ááááá, szubatomi molekulák!!!! Mi a lófütty az??? -
#16
Azt gondolom mondanom sem kell, hogy nekem David Miller bácsi magyarázata tetszett a legjobban. Érthető okokból. -
#15
Jut eszembe, kedves doktoranduszok, a wikiben ezt én mertem befirkantani:
"1993-ban a brit tudományügyi miniszter, William Waldegrave, arra kérte az elméleti fizikusokat, hogy legfeljebb egy oldalon magyarázzák már el, hogy „Mi az a Higgs-bozon, és miért kell megtalálni?” Íme az eredmény (angolul)."
Szóval, ha tudni akarod, hogy mi a túró az a Higgs-bozon, olvasgass engem.
-
bobba16 #14 link
amit tudok a reszecskefizikarol az kb ennyi mint ami itt le van irva a ppt-kben , egy ilyen eloadason voltam es ajanlom mindenkinek
tovabbra is kerdesem hogy miert nem a higgs bozonok az eterelmelet kozvetito reszecskei, miert is vetettek el pontosan az eterelmeletet? -
#13
Há'pedig, én erre válaszolgattam már réges-régen.
Csak meg kell nézned a témába vágó hírek kommentjeit, és olyan okos leszel, mint egy kő.