89
-
philcsy #49 "Ha
1. a Világegyetem végtelen,
2. végtelen számú egyenletesen elhelyezkedő csillagot tartalmaz,
akkor bármely irányba is nézünk, csillagra kellene rálátnunk. A fényesség független a távolságtól, emiatt az éjszakai égboltnak olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillag felszíne."
Itt van egy csúsztatás. "A fényesség független a távolságtól" Ez igaz de amikor az égboltra nézel a látszólagos fényességet látod és az már távolságfüggő.
Az égbolt fényessége a csillagok látszólagos fényességeinek az összege. A tapasztalat az hogy az égbolt fényessége véges. Tehát a csillagok látszólagos fényességének összege véges.
Amennyiben végtelen számú csillag van, akkor a végtelen számú csillag fényességének az összege kellene hogy véges legyen.
Te az ilyen feladatot (speciálisan az 1 + 1/2 + ... = 2 -t) Zénon-paradoxonnak nevezted. -
philcsy #48 "Már hogyne tudnánk vizsgálni a természetet, ezt hívják kutatásnak, illetve kikísérletezésnek."
Ja.
Amit utána csinálsz az pedig a kísérlet kiértékelése. Az már a matematikai modellről szól. És csak utána tudsz bármit kijelenteni.
Önmagában a kísérlettel nem mész semmire. -
Irasidus #47 Miért én fogalmazzam meg, ezt már megtette Olbers... -
Irasidus #46 "A fizikai valóságot nem, rajta végzett mérések alapján összeállított modellt tudod vizsgálni." Már hogyne tudnánk vizsgálni a természetet, ezt hívják kutatásnak, illetve kikísérletezésnek. -
philcsy #45 WTF?
Igen?
Akkor fogalmazd meg hogy szerinted mi a Olbers paradox. -
Irasidus #44 Nem ez az energiamegmaradás törvényével ekvivalens. Egyébként meg nem válaszoltál a kérdésre. -
philcsy #43 "Nekem úgy tűnik tudunk tenni."
Igen úgy tűnik, pedig nem.
A fizikai valóságot nem, rajta végzett mérések alapján összeállított modellt tudod vizsgálni. -
Irasidus #42 A szakosodás nem a megismerés módszerrel van összefüggésben, hanem a mennyiséggel, és kiesebb részben az érdeklődési körrel. Egyébként hamis képet alkotsz ha úgy gondolod a tudomány csak darabolódni tud, ezek a "ismertkutatási" halmazok össze is nőhetnek, lásd: biofizika, asztrobiológia, vagy a multidiszciplináris tudományok (pl.: asztrobiológia). Egyébként a tudomány csak azok számára átláthatatlan, vagy érthetetlen akik nem művelik, nem érdekel, nem veszik a fáradságot hogy legalább ismeretterjesztő szinten átnézzék... -
philcsy #41 "Akkor a Olbers paradoxon is voltaképpen Zénon-paradoxon?"
Miért is?
Az Olbers paradox azzal érvel a világ végtelen volta ellen, hogy az égbolt fényessége (tehát a feltételezett végtelen világban található végtelen objektum fényességének összege) véges. Ez matematikailag ekvivalens a Zénon-paradoxon egy megfogalmazásával. -
Irasidus #40 "Igen de akkor a fizikai világról sem tudunk semmilyen megállapítást tenni, csak a matematikai modell világról."
Nekem úgy tűnik tudunk tenni. A matematika egy nyelv, az emberi megértés és a fizikai világ között. A Zénon-paradoxon nem lehet egy jó modell a fizikai valóságra, mert ugye nem ezt tapasztalom. Olyan (matematikai) modellt is leírhatok ugye, aminek semmi köze a fizikai valósághoz. Ezért a természet a döntőbíró, és nem az ember, vagy a matematika.
"Akkor a Olbers paradoxon is voltaképpen Zénon-paradoxon?"
Miért is? -
djhambi #39 Én abszolút nem erről beszéltem. Én nem azt mondtam, hogy "jaj istenem haldoklik a tudomány", hanem azt, hogy megváltozott a megismerés módszere, egyre fontosabb a szakosodás, nemhogy polihisztorok nincsenek, de az elméleti és kísérleti meg atomfizikus tudásanyaga is jelentős mértékben eltér. Annyi mindent kell tudni, hogy az emberek részfeladatok megoldására specializálódnak. Nem haldoklik, csak a módszer változik meg. Amikor nem arra adják a matek Nobel-díjat, ha valaki valamit bebizonyít, hanem ha a matematikusok a bizonyítását két évig nem tudják megcáfolni. (Mert nekik is sok, és nem egyértelműen megérthető számukra.)
Egyébként a mondanivalóddal teljesen egyet tudok érteni, csak nem az én gondolatomra való reagálás, mert én nem azt mondtam - amiből kiinultál - hogy "jaj istenem haldoklik a tudomány". -
philcsy #38 "Fizikai világban élünk, és nem matematikaiban..."
Igen de akkor a fizikai világról sem tudunk semmilyen megállapítást tenni, csak a matematikai modell világról. -
philcsy #37 Akkor a Olbers paradoxon is voltaképpen Zénon-paradoxon? -
Irasidus #36 Ez meg tipikus példája az egyik Zénon-paradoxonnak, ami matematika paradoxon és nem fizika. Fizikai világban élünk, és nem matematikaiban... Mint ahogy a teknőst is utoléri nyúl a valóságban ugye? -
Irasidus #35 Nem ezek nem érvek, bizonyítékok. Az időnek ott van vége ahol a térnek is, tér-idő (halmaz) önmagában nem képez határokat, mint ahogy egy kád vízben sem lehet egy vízcseppet elkülöníteni a többitől, még is a víznek a kád fala a vége. Az önmaga szó itt kulcs-szó mivel a fekete lyukak képezhetnek tér-idő határokat... de ez már egy másik történet. -
nnyiti #34 "jaj istenem haldoklik a tudomány"
Hagyjuk már az ilyet, de most komolyan ennek mi értelme? A tudomány célja a világ megismerése. Attól még h csak eszközök segítségével kerülünk közelebb, és nem tudjuk teljesen elképzelni, csak példákkal attól még közelebb kerültünk az igazsághoz és ez a lényeg.
Egyébként is ez mindig is így volt amióta létezik tudomány, csak neked a rég felfedezett dolgok már triviálisak. Például 19.században amikor felfedezték a vezeték nélküli jeltovábbítást, ez annyira elképzelhetetlen dolog volt, mint most a speciális relativitáselmélet. Ha nem hiszed, járj utána. Hidd el, ha minden hétköznapi ember megtehetné, h fény-közeli sebességgel utazhatna, teljesen triviális dolog lenne számára és meg tudná érteni az idő függését a sebességtől. -
Amergin #33 Elfogadom, de tudod, hogy mindíg van egy de 
Amit te leírtál azok érvek (bár jó érvek) a világegyetem anyagban és térben való végességére. Einstein óta azonban tudjuk, hogy térIDŐről kell beszélni, ha helyesen akarunk az univerzumra tekinteni, mármost:
a "végtelenség" az az időbeni "végtelenséget" is magában foglalja...
Arra mi a bizonyíték, hogy időben is véges?
-
Irasidus #32 Van:
1. Olbers paradoxon
Egyrészt az energiamegmaradás elve itt is érvényesül, és végtelen számú - végtelen ideje sugárzó - csillag energiája minden irányba egy bivalyerős egyenletes sugárzást eredményezne - amit nem tapasztalunk egyetlen tartományban sem.
2. Galaxisok vöröseltolódása
3. Az elemek aránya, és térbeli eloszlása a Világegyetemben
4. A csillagok, égitestek kora
5. Mikrohullámú háttérsugárzás
6. Világegyetem térben homogén, és izotrop
... és még rengetett közvetett bizonyíték. -
moikboy #31 Maximum akkor, ha azt mondjuk, hogy az ősrobbanás végtelen idővel ezelőtt következett be, tehát a világegyetem határai már végtelen távol vannak tőlünk ~ a világegyetem így lehet "végtelen" -
philcsy #30 Olbers-paradoxon:
A paradoxon feloldható kellően ritka megfelelő szerkezetű világegyetemmel.
Ez kb olyan mint egy megfelelő végtelen tagú összeg, ami eredménye véges.
pl.: 1 + 1/2 + 1/4 + 1/16 + ... = 2
Hiába áll végtelen számú elemből a végeredmény véges.
Szóval a Olbers-paradoxon önmagában nem bizonyítja a világ végességét.
Az viszont érdekelne hogy az ősrobbanás elmélete összeegyeztethető-e a végtelen világegyetemmel. -
WoodrowWilson #29 Az ellentétére neked van?:)
De mondjuk ott az Olbers-paradoxon. -
Amergin #28 Erre mi a bizonyítékod? -
philcsy #27 "A matematikában az 1930-as években még születtek nagyszerű ötletek, de manapság matematikus team-ek gyártanak évtizedes kutatómunkával 10 ezer oldalas bizonyításokat úgy, hogy azt egy ember sem képes teljes egészében átlátni." Majd idővel újrafogalmazzák, és úgy már közérthető lesz. Az újrafogalmazáshoz pedig kidolgoznak majd új eszköztárat amit majd máshol is lehet használni. A műkedvelőknek meg majd megjelennek a kommersz változatok. Régóta így megy ez. -
philcsy #26 "Szerintem meg kezdünk eljutni egy olyan szintre a fizikában ahol már az emberi agy a szűk keresztmetcet."
Már régen eljutottunk oda. Éppen erre vannak a számítógépek. Tudom nem erre gondoltál. -
Kryon #25 Ha az univerzum fraktál szerkezetű, az lenne a tudósok rémálma, bármely irányban végtelenségig boncolgathatnák és sose érnének el a nagy megoldáshoz.
Valamikor olvastam róla, hogy van egy holografikus univerzum elmélet is, ami szerint minden pont tartalmazza a teljes rendszerre vonatkozó információt így akkora információ menyiségről van, kis és nagy méretek felé elindulva is, ami felfoghatatlan,és lehetetlenné teszi a teljes megértést. -
Irasidus #24 Van benne valami, méghozzá az, hogy a világegyetem nem végtelen. -
Jerry90 #23 a Világegyetem az végtelen* akkor az végtelen "anyag" akkor az végtelen információ? -
Drinkman #22 Van benne valami, de bízom, benne hogy nem értük még el az abszolut genetikai határunkat ilyen téren, vagy képesek leszünk használni a számítógépeket a megoldások kutatására, bár az csak időhúzás lenne, hiszen aztán pont a gép válaszát nem értenénk (42). -
gombabácsi #21 a biteket nem lehet majd tovább bontani és kiderül hogy
anyag=energia=információ -
djhambi #20 Én igazat adok Magnul Pl-nek. A matematikában az 1930-as években még születtek nagyszerű ötletek, de manapság matematikus team-ek gyártanak évtizedes kutatómunkával 10 ezer oldalas bizonyításokat úgy, hogy azt egy ember sem képes teljes egészében átlátni. Ugyanígy a fizikában, addig könnyű volt, amíg golókat kellett ejtegetni és ingákat lengetni. De az ember felfogóképességének határa ött kezdődik, hogy okés, de hogy is néz ki egy foton? Egy teljesen "primitív" foton. Csak hogy éreztessem, mit kell felfogni: az elektromos és mágneses tér időbeni egymásba alakulásának térbeli tovaterjedésének kvantált megnyilvánulása, mely impulzust is szállít, de interferál, diffraktál, polarizálódik. Persze könnyű a középiskolás golyócskát elképzelni...
Hogy mi jelenti az emberi korlátot? Az ember tanul, és olyan dolgokat tud magában realizálni, amit érzékszervével megismer. Ha lenne mágneses érzékszervünk, bizonyára az elekromágneses hullámokat is jobban tudnánk abszolválni. Az, hogy olyan pici dolgokról van szó, amit az ember nem lát, nem tapasztal, nem tud mihez viszonyítani, sőt, a tapasztalatnak is ellentmond, csak hosszas tanulással érthető meg. De lesz egy pillanat, ami után nem marad más, csak a matematikai formalizmus. -
Amergin #19 A "hülye, analfabéta, lusta" lények körülhatárolható csoportját ugye mindenki jól be tudja azonosítani?
Na azért!
Egyébként kissé filozófiai megközelítés a részecskékkel kapcsolatban, de a valaminek éppen az a lényege, hogy bármeddig is osztjuk kapunk valamit és ez ugyanúgy igaz a galaxisra, mint egy Higgs-bozonra (bár ezt még meg se találták) -
pifoeko #18 Muszáj ezt az antiszemita gondolkodást tukmálni szerintem már belehetne fejezni nincs semmi haszna. Csak a hülye és analfabéta lusta ember tud mindent erőszakkal kezelni lehetne már egy kicsit fejlődni nem csak tudományilag hanem elmében is. -
Talgi #17 "Szerintem meg kezdünk eljutni egy olyan szintre a fizikában ahol már az emberi agy a szűk keresztmetcet...."
Az előző cikkben közölt kiborg technika ezt is orvoslná... :) -
pifoeko #16 Kedves Magnum PI teljesen marhaság amit írtál azért marhaság mert amíg egy macska elméje és tudása nem fejlődik de persze ez még változhat az emberi és minden más is az élő világban fejlődik és alkalmazkodik úgy hogy ezt az analógiát követve nem lesz olyan hogy emberi szűk keresztmetszet soha. De itt van ég egy példa egy romai kori ember nem gondolkodott azon hogy milyen nukleáris reakció zajlik le a nap belsejében ezért egy mai ember sem fog egy olyan dolgon gondolkodni amiről még nem is tud. -
philcsy #15 "Afrikában meg éheznek!"
Ez csak egy mondat amit szinte mindenre lehet mondani.
"Angol tudósok, terroristák keze, zsidó lobby." Ahogy ezeket is. -
philcsy #14 "abból kiindulva ha a W bozont érzékelik, nagyobb mint a Higgs bozon"
Nem a méret vagy energia határozza meg hogy milyen könnyen lehet őket érzékelni, hanem hogy kölcsönhatásba lép-e a detektorral. Egy neutrínót energiájától függetlenül szinte érzékelhetetlen.
-
atys2 #13 Kicsit uncsi már ez. A túlnépesedés miatt éheznek. Mert olyan szaporák mint a nyulak. Ne mástól várják a megoldást. Nem kell annyit kefélni és akkor lesz mit enni. -
ACmotor #12 Tehát a kölcsönhatásban elveszett energia valószínűleg neutrínó volt, ami a
W-bozon bomlásából keketkezik, a W-bozon pedig a Higgs-bozonból :) -
Irasidus #11 Azért mert hiányosak az ismereteid a Fizika terén, nem azt jelenti, hogy másnak is. Amiről te nem tudsz, az nem azt jelenti, hogy más sem tud róla. A fizika ismertei jóval meghaladják, azt amit itt az SG. (rosszúl fordított, vagy éppen kétes forrású) cikkei sugallnak.
Más:
1. A Standard Modell által leírt, megjósolt részecskéket fedeztek fel eddig, ez nektek hol tűnik cáfolatnak?
2. Mindenre létezik egy egyszerű, ámde hibás válasz.
3. A húrelméet mellet elég sokan vannak még versenyben:
* Húrelmélet/Szuperhúrelmélet/M-elmélet
* Szupergravitáció
* AdS/CFT
* Wheeler-deWitt egyenlet
* Hurok kvantumgravitáció
* Euklideszi kvantumgravitáció
* Nemkommutatív geometriák
* Twistor elmélet
* Diszkrét Lorentzi kvantumgravitáció
* Akusztikus metrika és hasonló elméletek
* Folyamatfizika
* Calogero feltétel
Ezeknek az elméleteknek a célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése. Van egy közös pontjuk, bizonyítási eljárásban vannak, de még nincsenek bizonyítva. Egyébként a húrelmélet javított változatával is sok probléma van, nem valószínű hogy az lesz a befutó... -
Sir Ny #10 Afrikában meg éheznek!