Az LHC Atlas detektora megkezdte a versengést
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#39
Én abszolút nem errõl beszéltem. Én nem azt mondtam, hogy "jaj istenem haldoklik a tudomány", hanem azt, hogy megváltozott a megismerés módszere, egyre fontosabb a szakosodás, nemhogy polihisztorok nincsenek, de az elméleti és kísérleti meg atomfizikus tudásanyaga is jelentõs mértékben eltér. Annyi mindent kell tudni, hogy az emberek részfeladatok megoldására specializálódnak. Nem haldoklik, csak a módszer változik meg. Amikor nem arra adják a matek Nobel-díjat, ha valaki valamit bebizonyít, hanem ha a matematikusok a bizonyítását két évig nem tudják megcáfolni. (Mert nekik is sok, és nem egyértelmûen megérthetõ számukra.)
Egyébként a mondanivalóddal teljesen egyet tudok érteni, csak nem az én gondolatomra való reagálás, mert én nem azt mondtam - amibõl kiinultál - hogy "jaj istenem haldoklik a tudomány".
Egyébként a mondanivalóddal teljesen egyet tudok érteni, csak nem az én gondolatomra való reagálás, mert én nem azt mondtam - amibõl kiinultál - hogy "jaj istenem haldoklik a tudomány".
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#38
"Fizikai világban élünk, és nem matematikaiban..."
Igen de akkor a fizikai világról sem tudunk semmilyen megállapítást tenni, csak a matematikai modell világról.
Igen de akkor a fizikai világról sem tudunk semmilyen megállapítást tenni, csak a matematikai modell világról.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#37
Akkor a Olbers paradoxon is voltaképpen Zénon-paradoxon?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#36
Ez meg tipikus példája az egyik Zénon-paradoxonnak, ami matematika paradoxon és nem fizika. Fizikai világban élünk, és nem matematikaiban... Mint ahogy a teknõst is utoléri nyúl a valóságban ugye?
#35
Nem ezek nem érvek, bizonyítékok. Az idõnek ott van vége ahol a térnek is, tér-idõ (halmaz) önmagában nem képez határokat, mint ahogy egy kád vízben sem lehet egy vízcseppet elkülöníteni a többitõl, még is a víznek a kád fala a vége. Az önmaga szó itt kulcs-szó mivel a fekete lyukak képezhetnek tér-idõ határokat... de ez már egy másik történet.
#34
"jaj istenem haldoklik a tudomány"
Hagyjuk már az ilyet, de most komolyan ennek mi értelme? A tudomány célja a világ megismerése. Attól még h csak eszközök segítségével kerülünk közelebb, és nem tudjuk teljesen elképzelni, csak példákkal attól még közelebb kerültünk az igazsághoz és ez a lényeg.
Egyébként is ez mindig is így volt amióta létezik tudomány, csak neked a rég felfedezett dolgok már triviálisak. Például 19.században amikor felfedezték a vezeték nélküli jeltovábbítást, ez annyira elképzelhetetlen dolog volt, mint most a speciális relativitáselmélet. Ha nem hiszed, járj utána. Hidd el, ha minden hétköznapi ember megtehetné, h fény-közeli sebességgel utazhatna, teljesen triviális dolog lenne számára és meg tudná érteni az idõ függését a sebességtõl.
Hagyjuk már az ilyet, de most komolyan ennek mi értelme? A tudomány célja a világ megismerése. Attól még h csak eszközök segítségével kerülünk közelebb, és nem tudjuk teljesen elképzelni, csak példákkal attól még közelebb kerültünk az igazsághoz és ez a lényeg.
Egyébként is ez mindig is így volt amióta létezik tudomány, csak neked a rég felfedezett dolgok már triviálisak. Például 19.században amikor felfedezték a vezeték nélküli jeltovábbítást, ez annyira elképzelhetetlen dolog volt, mint most a speciális relativitáselmélet. Ha nem hiszed, járj utána. Hidd el, ha minden hétköznapi ember megtehetné, h fény-közeli sebességgel utazhatna, teljesen triviális dolog lenne számára és meg tudná érteni az idõ függését a sebességtõl.
#33
Elfogadom, de tudod, hogy mindíg van egy de<#vigyor1>
Amit te leírtál azok érvek (bár jó érvek) a világegyetem anyagban és térben való végességére. Einstein óta azonban tudjuk, hogy térIDÕrõl kell beszélni, ha helyesen akarunk az univerzumra tekinteni, mármost:
a "végtelenség" az az idõbeni "végtelenséget" is magában foglalja...
Arra mi a bizonyíték, hogy idõben is véges?<#papakacsint><#awink><#wink><#hehe>
Amit te leírtál azok érvek (bár jó érvek) a világegyetem anyagban és térben való végességére. Einstein óta azonban tudjuk, hogy térIDÕrõl kell beszélni, ha helyesen akarunk az univerzumra tekinteni, mármost:
a "végtelenség" az az idõbeni "végtelenséget" is magában foglalja...
Arra mi a bizonyíték, hogy idõben is véges?<#papakacsint><#awink><#wink><#hehe>
iSS!
#32
Van:
1. Olbers paradoxon
Egyrészt az energiamegmaradás elve itt is érvényesül, és végtelen számú - végtelen ideje sugárzó - csillag energiája minden irányba egy bivalyerõs egyenletes sugárzást eredményezne - amit nem tapasztalunk egyetlen tartományban sem.
2. Galaxisok vöröseltolódása
3. Az elemek aránya, és térbeli eloszlása a Világegyetemben
4. A csillagok, égitestek kora
5. Mikrohullámú háttérsugárzás
6. Világegyetem térben homogén, és izotrop
... és még rengetett közvetett bizonyíték.
1. Olbers paradoxon
Egyrészt az energiamegmaradás elve itt is érvényesül, és végtelen számú - végtelen ideje sugárzó - csillag energiája minden irányba egy bivalyerõs egyenletes sugárzást eredményezne - amit nem tapasztalunk egyetlen tartományban sem.
2. Galaxisok vöröseltolódása
3. Az elemek aránya, és térbeli eloszlása a Világegyetemben
4. A csillagok, égitestek kora
5. Mikrohullámú háttérsugárzás
6. Világegyetem térben homogén, és izotrop
... és még rengetett közvetett bizonyíték.
#31
Maximum akkor, ha azt mondjuk, hogy az õsrobbanás végtelen idõvel ezelõtt következett be, tehát a világegyetem határai már végtelen távol vannak tõlünk ~ a világegyetem így lehet "végtelen"
#30
Olbers-paradoxon:
A paradoxon feloldható kellõen ritka megfelelõ szerkezetû világegyetemmel.
Ez kb olyan mint egy megfelelõ végtelen tagú összeg, ami eredménye véges.
pl.: 1 + 1/2 + 1/4 + 1/16 + ... = 2
Hiába áll végtelen számú elembõl a végeredmény véges.
Szóval a Olbers-paradoxon önmagában nem bizonyítja a világ végességét.
Az viszont érdekelne hogy az õsrobbanás elmélete összeegyeztethetõ-e a végtelen világegyetemmel.
A paradoxon feloldható kellõen ritka megfelelõ szerkezetû világegyetemmel.
Ez kb olyan mint egy megfelelõ végtelen tagú összeg, ami eredménye véges.
pl.: 1 + 1/2 + 1/4 + 1/16 + ... = 2
Hiába áll végtelen számú elembõl a végeredmény véges.
Szóval a Olbers-paradoxon önmagában nem bizonyítja a világ végességét.
Az viszont érdekelne hogy az õsrobbanás elmélete összeegyeztethetõ-e a végtelen világegyetemmel.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Az ellentétére neked van?😊
De mondjuk ott az Olbers-paradoxon.
De mondjuk ott az Olbers-paradoxon.
#28
Erre mi a bizonyítékod?
iSS!
#27
"A matematikában az 1930-as években még születtek nagyszerû ötletek, de manapság matematikus team-ek gyártanak évtizedes kutatómunkával 10 ezer oldalas bizonyításokat úgy, hogy azt egy ember sem képes teljes egészében átlátni." Majd idõvel újrafogalmazzák, és úgy már közérthetõ lesz. Az újrafogalmazáshoz pedig kidolgoznak majd új eszköztárat amit majd máshol is lehet használni. A mûkedvelõknek meg majd megjelennek a kommersz változatok. Régóta így megy ez.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#26
"Szerintem meg kezdünk eljutni egy olyan szintre a fizikában ahol már az emberi agy a szûk keresztmetcet."
Már régen eljutottunk oda. Éppen erre vannak a számítógépek. Tudom nem erre gondoltál.
Már régen eljutottunk oda. Éppen erre vannak a számítógépek. Tudom nem erre gondoltál.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#25
Ha az univerzum fraktál szerkezetû, az lenne a tudósok rémálma, bármely irányban végtelenségig boncolgathatnák és sose érnének el a nagy megoldáshoz.
Valamikor olvastam róla, hogy van egy holografikus univerzum elmélet is, ami szerint minden pont tartalmazza a teljes rendszerre vonatkozó információt így akkora információ menyiségrõl van, kis és nagy méretek felé elindulva is, ami felfoghatatlan,és lehetetlenné teszi a teljes megértést.
Valamikor olvastam róla, hogy van egy holografikus univerzum elmélet is, ami szerint minden pont tartalmazza a teljes rendszerre vonatkozó információt így akkora információ menyiségrõl van, kis és nagy méretek felé elindulva is, ami felfoghatatlan,és lehetetlenné teszi a teljes megértést.
#24
Van benne valami, méghozzá az, hogy a világegyetem nem végtelen.
#23
a Világegyetem az végtelen* akkor az végtelen "anyag" akkor az végtelen információ?
#22
Van benne valami, de bízom, benne hogy nem értük még el az abszolut genetikai határunkat ilyen téren, vagy képesek leszünk használni a számítógépeket a megoldások kutatására, bár az csak idõhúzás lenne, hiszen aztán pont a gép válaszát nem értenénk (42).
#21
a biteket nem lehet majd tovább bontani és kiderül hogy
anyag=energia=információ
anyag=energia=információ
#20
Én igazat adok Magnul Pl-nek. A matematikában az 1930-as években még születtek nagyszerû ötletek, de manapság matematikus team-ek gyártanak évtizedes kutatómunkával 10 ezer oldalas bizonyításokat úgy, hogy azt egy ember sem képes teljes egészében átlátni. Ugyanígy a fizikában, addig könnyû volt, amíg golókat kellett ejtegetni és ingákat lengetni. De az ember felfogóképességének határa ött kezdõdik, hogy okés, de hogy is néz ki egy foton? Egy teljesen "primitív" foton. Csak hogy éreztessem, mit kell felfogni: az elektromos és mágneses tér idõbeni egymásba alakulásának térbeli tovaterjedésének kvantált megnyilvánulása, mely impulzust is szállít, de interferál, diffraktál, polarizálódik. Persze könnyû a középiskolás golyócskát elképzelni...
Hogy mi jelenti az emberi korlátot? Az ember tanul, és olyan dolgokat tud magában realizálni, amit érzékszervével megismer. Ha lenne mágneses érzékszervünk, bizonyára az elekromágneses hullámokat is jobban tudnánk abszolválni. Az, hogy olyan pici dolgokról van szó, amit az ember nem lát, nem tapasztal, nem tud mihez viszonyítani, sõt, a tapasztalatnak is ellentmond, csak hosszas tanulással érthetõ meg. De lesz egy pillanat, ami után nem marad más, csak a matematikai formalizmus.
Hogy mi jelenti az emberi korlátot? Az ember tanul, és olyan dolgokat tud magában realizálni, amit érzékszervével megismer. Ha lenne mágneses érzékszervünk, bizonyára az elekromágneses hullámokat is jobban tudnánk abszolválni. Az, hogy olyan pici dolgokról van szó, amit az ember nem lát, nem tapasztal, nem tud mihez viszonyítani, sõt, a tapasztalatnak is ellentmond, csak hosszas tanulással érthetõ meg. De lesz egy pillanat, ami után nem marad más, csak a matematikai formalizmus.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#19
A "hülye, analfabéta, lusta" lények körülhatárolható csoportját ugye mindenki jól be tudja azonosítani?
Na azért!<#eplus2>
Egyébként kissé filozófiai megközelítés a részecskékkel kapcsolatban, de a valaminek éppen az a lényege, hogy bármeddig is osztjuk kapunk valamit és ez ugyanúgy igaz a galaxisra, mint egy Higgs-bozonra (bár ezt még meg se találták)
Na azért!<#eplus2>
Egyébként kissé filozófiai megközelítés a részecskékkel kapcsolatban, de a valaminek éppen az a lényege, hogy bármeddig is osztjuk kapunk valamit és ez ugyanúgy igaz a galaxisra, mint egy Higgs-bozonra (bár ezt még meg se találták)
iSS!
#18
Muszáj ezt az antiszemita gondolkodást tukmálni szerintem már belehetne fejezni nincs semmi haszna. Csak a hülye és analfabéta lusta ember tud mindent erõszakkal kezelni lehetne már egy kicsit fejlõdni nem csak tudományilag hanem elmében is.
#17
"Szerintem meg kezdünk eljutni egy olyan szintre a fizikában ahol már az emberi agy a szûk keresztmetcet...."
Az elõzõ cikkben közölt kiborg technika ezt is orvoslná... 😊
Az elõzõ cikkben közölt kiborg technika ezt is orvoslná... 😊
\"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt.\" Albert A. Bartlett
#16
Kedves Magnum PI teljesen marhaság amit írtál azért marhaság mert amíg egy macska elméje és tudása nem fejlõdik de persze ez még változhat az emberi és minden más is az élõ világban fejlõdik és alkalmazkodik úgy hogy ezt az analógiát követve nem lesz olyan hogy emberi szûk keresztmetszet soha. De itt van ég egy példa egy romai kori ember nem gondolkodott azon hogy milyen nukleáris reakció zajlik le a nap belsejében ezért egy mai ember sem fog egy olyan dolgon gondolkodni amirõl még nem is tud.
#15
"Afrikában meg éheznek!"
Ez csak egy mondat amit szinte mindenre lehet mondani.
"Angol tudósok, terroristák keze, zsidó lobby." Ahogy ezeket is.
Ez csak egy mondat amit szinte mindenre lehet mondani.
"Angol tudósok, terroristák keze, zsidó lobby." Ahogy ezeket is.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#14
"abból kiindulva ha a W bozont érzékelik, nagyobb mint a Higgs bozon"
Nem a méret vagy energia határozza meg hogy milyen könnyen lehet õket érzékelni, hanem hogy kölcsönhatásba lép-e a detektorral. Egy neutrínót energiájától függetlenül szinte érzékelhetetlen.
Nem a méret vagy energia határozza meg hogy milyen könnyen lehet õket érzékelni, hanem hogy kölcsönhatásba lép-e a detektorral. Egy neutrínót energiájától függetlenül szinte érzékelhetetlen.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#13
Kicsit uncsi már ez. A túlnépesedés miatt éheznek. Mert olyan szaporák mint a nyulak. Ne mástól várják a megoldást. Nem kell annyit kefélni és akkor lesz mit enni.
#12
Tehát a kölcsönhatásban elveszett energia valószínûleg neutrínó volt, ami a
W-bozon bomlásából keketkezik, a W-bozon pedig a Higgs-bozonból 😊
W-bozon bomlásából keketkezik, a W-bozon pedig a Higgs-bozonból 😊
#11
Azért mert hiányosak az ismereteid a Fizika terén, nem azt jelenti, hogy másnak is. Amirõl te nem tudsz, az nem azt jelenti, hogy más sem tud róla. A fizika ismertei jóval meghaladják, azt amit itt az SG. (rosszúl fordított, vagy éppen kétes forrású) cikkei sugallnak.
Más:
1. A Standard Modell által leírt, megjósolt részecskéket fedeztek fel eddig, ez nektek hol tûnik cáfolatnak?
2. Mindenre létezik egy egyszerû, ámde hibás válasz.
3. A húrelméet mellet elég sokan vannak még versenyben:
* Húrelmélet/Szuperhúrelmélet/M-elmélet
* Szupergravitáció
* AdS/CFT
* Wheeler-deWitt egyenlet
* Hurok kvantumgravitáció
* Euklideszi kvantumgravitáció
* Nemkommutatív geometriák
* Twistor elmélet
* Diszkrét Lorentzi kvantumgravitáció
* Akusztikus metrika és hasonló elméletek
* Folyamatfizika
* Calogero feltétel
Ezeknek az elméleteknek a célja a természetben fellelhetõ alapvetõ kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése. Van egy közös pontjuk, bizonyítási eljárásban vannak, de még nincsenek bizonyítva. Egyébként a húrelmélet javított változatával is sok probléma van, nem valószínû hogy az lesz a befutó...
Más:
1. A Standard Modell által leírt, megjósolt részecskéket fedeztek fel eddig, ez nektek hol tûnik cáfolatnak?
2. Mindenre létezik egy egyszerû, ámde hibás válasz.
3. A húrelméet mellet elég sokan vannak még versenyben:
* Húrelmélet/Szuperhúrelmélet/M-elmélet
* Szupergravitáció
* AdS/CFT
* Wheeler-deWitt egyenlet
* Hurok kvantumgravitáció
* Euklideszi kvantumgravitáció
* Nemkommutatív geometriák
* Twistor elmélet
* Diszkrét Lorentzi kvantumgravitáció
* Akusztikus metrika és hasonló elméletek
* Folyamatfizika
* Calogero feltétel
Ezeknek az elméleteknek a célja a természetben fellelhetõ alapvetõ kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése. Van egy közös pontjuk, bizonyítási eljárásban vannak, de még nincsenek bizonyítva. Egyébként a húrelmélet javított változatával is sok probléma van, nem valószínû hogy az lesz a befutó...
#10
Afrikában meg éheznek!
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#9
Szerintem meg kezdünk eljutni egy olyan szintre a fizikában ahol már az emberi agy a szûk keresztmetcet. Hiába van ott amit keresünk egyszerüen már nem vagyunk képesek felfogni. Mint ahogy egy macska sem képes felfogni hogy amit a tükörben lát az õ maga. Akár mit csinál akermeddig nézi soha nem fog rájönni mert nem képes rá és kész. Mis bontani fogjuk még jó sokáig a részecskéket és el is fogjuk fogadni amit látunk de soha nem fogjuk megérteni.
#8
A Higgs bozon kisebb mint egy W bozon akkor egy Higgs bozon hogy bomolhat tõle nagyobb részecskére?
(abból kiindulva ha a W bozont érzékelik, nagyobb mint a Higgs bozon)
off: szerintem a részecskék a végtelenig bonthatók a Higgs bozon is csak egy méterkõ...
Szerintem, de lehet rosszul értelmezem a cikket..
(abból kiindulva ha a W bozont érzékelik, nagyobb mint a Higgs bozon)
off: szerintem a részecskék a végtelenig bonthatók a Higgs bozon is csak egy méterkõ...
Szerintem, de lehet rosszul értelmezem a cikket..
#7
Húrelmélet?
iSS!
#6
Mutasd meg hol tévednek. Hajrá.
#5
Bûzlõ dolog ez a részecskefizika és a standard modell, olyan sokféle részecskét fedeznek fel, hogy kezd dugába dõlni az egész. Szerintem a válasz egyszeerûbb ennél, csak valahogy az, ami mindennek az alapja lenne sokféleképp mutatkozhat meg...
púúúúú
#4
Nem ugyanolyanok?
"CMS and Atlas are two of a kind"...<#idiota>
"CMS and Atlas are two of a kind"...<#idiota>
#3
nem ér 1 hozzászólásban ellõni az összes lehetõséget!
De hogy a cikkhez is hozzászóljak: Csak így tovább! Hajrá tudomány.
De hogy a cikkhez is hozzászóljak: Csak így tovább! Hajrá tudomány.
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#2
Angol tudósok, terroristák keze, zsidó lobby.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#1
Techinkailag van különbség az Atlas és a CMS között?
\"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt.\" Albert A. Bartlett
← ElőzőOldal 2 / 2