djhambi#20
Én igazat adok Magnul Pl-nek. A matematikában az 1930-as években még születtek nagyszerű ötletek, de manapság matematikus team-ek gyártanak évtizedes kutatómunkával 10 ezer oldalas bizonyításokat úgy, hogy azt egy ember sem képes teljes egészében átlátni. Ugyanígy a fizikában, addig könnyű volt, amíg golókat kellett ejtegetni és ingákat lengetni. De az ember felfogóképességének határa ött kezdődik, hogy okés, de hogy is néz ki egy foton? Egy teljesen "primitív" foton. Csak hogy éreztessem, mit kell felfogni: az elektromos és mágneses tér időbeni egymásba alakulásának térbeli tovaterjedésének kvantált megnyilvánulása, mely impulzust is szállít, de interferál, diffraktál, polarizálódik. Persze könnyű a középiskolás golyócskát elképzelni...
Hogy mi jelenti az emberi korlátot? Az ember tanul, és olyan dolgokat tud magában realizálni, amit érzékszervével megismer. Ha lenne mágneses érzékszervünk, bizonyára az elekromágneses hullámokat is jobban tudnánk abszolválni. Az, hogy olyan pici dolgokról van szó, amit az ember nem lát, nem tapasztal, nem tud mihez viszonyítani, sőt, a tapasztalatnak is ellentmond, csak hosszas tanulással érthető meg. De lesz egy pillanat, ami után nem marad más, csak a matematikai formalizmus.