philcsy#49
"Ha
1. a Világegyetem végtelen,
2. végtelen számú egyenletesen elhelyezkedő csillagot tartalmaz,
akkor bármely irányba is nézünk, csillagra kellene rálátnunk. A fényesség független a távolságtól, emiatt az éjszakai égboltnak olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillag felszíne."
Itt van egy csúsztatás. "A fényesség független a távolságtól" Ez igaz de amikor az égboltra nézel a látszólagos fényességet látod és az már távolságfüggő.
Az égbolt fényessége a csillagok látszólagos fényességeinek az összege. A tapasztalat az hogy az égbolt fényessége véges. Tehát a csillagok látszólagos fényességének összege véges.
Amennyiben végtelen számú csillag van, akkor a végtelen számú csillag fényességének az összege kellene hogy véges legyen.
Te az ilyen feladatot (speciálisan az 1 + 1/2 + ... = 2 -t) Zénon-paradoxonnak nevezted.