459
-
Soundmaker #81 gombabácsi: az 1800-as évek végén mindenki csak mosolygott Verne Nautilusán, vagy a Holdraszállás ötletén... sorold fel ebből a kettő elképzelésből melyik nem született meg mára? :D -
#82
"Ezt pofáztam"
Nem. Te ilyeneket mondtál, hogy:
"a súlytalanság effektíve a gravitáció hiányát jelenti."
meg hogy:
"A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat."
Ezek az állítások egész egyszerűen nem igazak. Ha olyanokat mondtál volna, amiket én, akkor nem javítalak ki.
Nem kell a melléduma, benézted, van ilyen. -
#83
Csalással elvben el lehet érni ,hogy bármilyen test fénysebességgel utazzon. Ha nem a testet, hanem az azt leíró információt továbbítjuk. Csak akkor kell egy olyan berendezés ami összerakja a célállomáson. Akár embert is lehetne így továbbítani, "A" pontba leszkennelné egy érzékelő, átkonvertálná fényjelekké amit kapott, aztán "B" pontban valami molekuláris assembler összerakná atomról atomra.
Vagyis tulajdonképpen lemásolná. Amolyan szegény ember transzportere. Persze az lenne az igazi, ha a tárgyat energiává tudná konvertálni és azt az energiát át tudná küldeni, amiből összerakná, az esetleges veszteségeket pótolva. Mondjuk nem hiszem(gyakorlatilag fingom sincs, de pssszt!!!) , hogy sok energiáról van szó, szal inkább másolná.
Ha a papír, akarom mondani térhajtogatós vagy egyéb fénynél gyorsabb módszer nem jön össze, lehet, hogy így fognak "utazni" az emberek vagy amik lesznek(hódok), ha lesznek.
Fegyvereket maxiumra, tartalék energiát az elülső védőpajzsokra, Mr. Sulu aktiválja a térhajtóműveket, 7-es fokozat.
-
Szefmester #84 erre való a csillagkapu :D -
gombabácsi #85 ja, ezt szokták elsütni amikor hallják a véleményemet :D
csakhogy szerintem nekem van igazam ettől függetlenül :D
miért is? annyit segítek, hogy főleg nem technikai okai lesznek :D -
#86
Egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy fénysebeséggel utazunk. Mellesleg ez a sebesség is lassúnak mondható csillagközi távoknál, ezért vannak általában más hajtóművek a sci-fikben. ugye Asimov rendesen kitalálta ezt a hiperhajtómű dolgot, azóta is koppintják csak más-más néven.
-
Soundmaker #87 AZ egy dolog hogy te azt hiszed hogy neked van igazad.. :) Az meg egy másik dolog hogy én meg úgy vélem, hogy előbb vagy utóbb ezek a dolgok is megszületnek. Az igazságot meg bízzuk az időre ;)
-
#88
Ezzel az a baj, hogy ha azt szeretnéd, hogy a tudatod egyben maradjon, akkor nem atomi szintű hanem kvantumállapot-szintű szkennelés kell hozzá, az meg a határozatlansági elv miatt borul. (vagy nem :) -
#89
Csókolom, hát mire való a hajó pajzs meg az antigravi? Ha nem erre... 
-
Amergin #90 Ha a "tér" képes a fény sebességénél gyorsabban tágulni [ezért nem látnak a távcsövek végtelen távolságra!] és az anyag a térrel együtt "mozog"[vagyis hát attól elvonatkoztatva nem is értelmezhető], akkor miért is nem lehet a fény sebességénél gyorsabban mozogni?
Ravasz kérdés, tudom.
-
#91
"Ha az idegeneknek sikerülne is megépíteniük egy fénysebesség elérésére képes járművet, akkor sem élnék túl vele az utazást."
Na már most miböl gondoljuk, hogy ETnek aluból lesz az ürhajója? Lehet valami olyan fémszerüböl, ami még a Nap höjét is simán kibirja.
Az energiát, ami a hajónak ütközik meg lekell valamilyen formában vezetni a pajzson keresztül. Valami elnyelö szerkezetbe... De ez mind mind még nagyon messzi dolog, elöbb olyan hajót kéne épitenünk ami egyáltalán saját "lábán" képes kimenni az ürbe és nem holmi rakétákkal. Nem? -
Juszufka #92 A mozgás a térben értelmezett. A tér tágulása nem képezi részét a térbeli mozgást leíró egyenleteknek, csak hátterét adja. -
#93
mennyi fizikus van az sg-n:DDDDD -
Epikurosz #94 Miért nem írod mindig oda, hogy ez az én elméletem?
Miért lopsz? -
Amergin #95 Ezért nem tudjuk megfelelően leírni az ősrobbanást, meglehet... -
#96
"hiszen kb. velünk egy technikai fejlettségük lehet."
Én azért ezt nem mondanám ilyen könnyen. Az ember csak ~50-60 éve van az űrben, ez pedig egy civilizáció életében szinte elhanyagolható időtartam. Vannak egy egy bolygó életében sokkal nagyobb hatások: meteorbecsapódások, amelyek igencsak befolyásolják, mikor-hogyan-milyen élet alakul ki. Mint pl. nálunk is. Volt nagy bumm, dinóknak annyi, jöttünk mi.
Máshol maradtak a dinók, ember (intelligens élet) meg alig van, mert megeszik őket.. :)
Meg aztán mennyi a bolygó forgásának ideje, csillagát mennyi idő alatt kerüli meg, milyen íven, mert lehet, hogy kurvahidegvan folyton, és nincs mezgaz. stbstb.
lehet vitatkozni, én így látom a dolgokat; ha van értelmes élet rajtunk kívül, akkor az vagy túl fejlett hozzánk, vagy még most pattintják a köveket a barlangban...
aki egyetért, írjon, kidolgozzuk az elméletet, csinálunk neki honlapot, publikáljuk és rólunk is csámcsoghatnak majd itt az sg-n a mindenki...
-
djhambi #97 "az űrhajó fedélzetén tehát nulla a gravitáció"
Vagyis a gravitációs mező kikerüli az űrhajót. Ez már majdnem antigravitáció.
"Belátható tehát, hogy a két gyorsulás ellentétes irányú. Mivel az űrhajó akadálytalanul zuhan a Föld felé, ezért belátható, hogy a nagysága is azonos."
Ez nem egészen így van. A gyorsulások vektoriálisan összegezhetők, de ha külön-külön kiszámolod a Földre és az űrhajóra a gyorsulást, nem egyenlő gyorsulásokat kapsz, hiszen a zojjektum gravitációs mezeje függ a tömegétől. Mert te azt mondod, ha leejtek egy kavicsot, az akadálytalanul zuhan a Föld felé, és mivel ő is vonzza a Földet, és a Föld is vonzza a kavicsot, a gyorsulásuk kiejtik egymást és a levegőben lebeg a kavics.
Az űrhajó tömege elhanyagolható a Földéhez képest, ezért az eredő gyorsulás g, és az űrhajó gyorsul a Föld felé. (Ha két Föld zuhanna egymásra, az eredő gyorsulás 2g lenne.) Viszont a súlytalanság azért jön létre, mert nincs alátámasztás, illetve felfüggesztés, tehát az űrhajó az utasaival szabadon esik. Az űrhajónál g gyorsulás pedig nem más mint a centripetális gyorsulás, ami biztosítja a körmozgás dinamikai feltételét. -
djhambi #98 Szerintem sokkal egyszerűbben cáfolható az időutazás, de a tied is jó. De mi van, ha elméletileg lehetséges lenne, csak nem utaznak vissza, mert nem akarnak?
A válasz pofonegyszerű. Az idő nem egy létező mennyiség, az ember azért vezette be, hogy kategorizálni tuda a jelengések egymásutániságát. Az idő definíció szerint az, amit az óra mér. Nem lehet előre-hátra utazni benne. Nem egy létező fizikai mennyiség, mint pl. az energia. Ezt az ember maga kreálta, hogy leírhassa a megváltozásokat. Kezdve a lim dt->0 ds/dt-vel. -
djhambi #99 OFF
"Luke közvetlen a Dagobahra repült, míg Soloék akár hónapokig is menekülhettek a Birodalmiak elől.. az ominózus asteroida kergetőzés, hetekkel vagy hónapokkal később is történhetett a hothi csata után, csak nem rágták az idő múlását a szánkba :D"
Az Ezeréves Sólymon hónapokig egy ruhában, fürdés nélkül sokáig nem bírhatják, olyanok lesznek borotválkozás nélkül, mint csubakka. :P -
Juszufka #100 Most kezdem unni, hogy már megint belém köt valaki, mert nem sikerült megérteni, amit írtam. A Föld g gravitációs gyorsulása, és a műholdhoz rögzített vonatkoztatási rendszerben megjelenő s gyorsulás az űrhajó fedélzetén (de csak ha nem csillagromboló nagyságú hajóról beszélünk) azonos nagyságúak, és ellentétes irányúak. Ez így van. Ez fizika. Ebbe ne kössetek már bele még egyszer. -
Juszufka #101 Meg ne adj a számba szavakat, kérlek. Szó szerint idézhetsz, de ne írd le, hogy "te azt írtad, hogy" és akkor leírsz valami hülyeséget, ami nyilván nem igaz. Próbálj meg tudományos precízséggel diskurálni. Használd azokat a fogalmakat, amiket bevezettem, és ha neked nem jön ki, amit írtam, kérdezz rá a definícióimra, mert ott lesz a megoldás. -
Alaktomos #102 Hát van benne valami, de azt se feledjük el hogy Lord Helmeték az Ürgolyhókban elkpézelhetetlen sebességgel utaztak amihez képest a fénysebesség bakkfitty:). Még sem lett komolyabb bajuk... -
Doktor Kotász #103 "Ahhoz, hogy egy csapat 10 éven belül megtegye a Tejút közepéhez vezető utat, a fény sebességének 99,999998 százalékával kell haladnia."
Szerintem ehhez 30 ezer év kellene. -
n3whous3 #104 Ha az idegeneknek sikerülne is megépíteniük egy fénysebesség elérésére képes járművet, akkor sem élnék túl vele az utazást.
fuck yeah, még mindig itt tartunk, ósdi nézetek baszdmeg, féregjárat ésatöbbi hol van? -
Juszufka #105 Üdv az "észreveszem tizedikként ugyanazt a hibát, amiről kilencszer már elmondták, miért nem hiba" klubban! -
#106
Ugye most csak viccelsz, és megpróbálsz a magad szokásos elkúrt módján jópofa lenni? :) -
n3whous3 #107 Már megbocsássatok ti tízen, de ti hallottatok esetleg arról, hogy mi is az, hogy relatív idő? Az utazó szempontjából igenis 10 év telik el és nem 30 ezer. Majd ha kijártátok az általánost, vagy a középsulit, akkor térjetek ide vissza a szerkesztőt szidni, de addig lehetőleg kuss. -
n3whous3 #108 ja bocsánat nem ti tizen, hanem az a maradék x, akik azt hiszik, ami a másik üzenet volt, kicsit már késő van azt hiszem -
#109
szerintem nem a sebbességet kell növelni,hanem az a és b pont közötti távolságot kell csökkenteni. Tér zsugorítás. :) Az űr nagyon híg sűrítsük össze az anyagot.:D -
Rundstedt17 #110 Remélhetőleg a sok barom felhagy az idegenek köztünk vannak elméketeikkel...és beletörödnek hogy ha létezik is vmi élet a világegyetemben az elérhetetlen mind nekünk,mind nekik. -
Epikurosz #111 Nem. Ezt be tudom bizonyítani. -
Epikurosz #112 Különben, rég hiányolom az SG-n, hogy egy bizonyos felhasználó összes hozzászólását nem lehet kigyűjteni. Így évekre visszamenni elég macerás. -
djhambi #113 Figyelj. Hibás az interpretációd. Ne gyorsulással, hanem erőkkel számolj! Addig okés, hogy a Föld és az űrhajó is F12 erővel hatnak egymásra, ellentétes irányban. De nem mondhatod azt, hogy kiegyenlítik egymást, mert ellentétes irányúak, mert nem egy testre hat a két erő. Használható a Newtoni képlet: F12 = GMm/r^2. Ismeretes, hogy egy testre ható erők eredője a mozgásegyelet (Newton II) miatt m·a.
A műholdra csak az F12 erő hat. F12 = GMm/r^2 = m·a.
m-mel egyszerűsítve a műhold gyorsulása a = GM/r^2. Láthaó, hogy a gyorsulás függ a Föld tömegétől (M), és függ a távolságuk négyzetétől is.
A Föld tömege M=5,9742·10^24 [kg]. Egy műhold magassága átlgosan kb. 20 ezer km, a nagyságrend számít igazán. r=2·10^8 [m]. A G megmért állandó 6.67·10^-11.
Így egy 20 ezer km magasan lévő műhold a Föld felé a Föld grav. mezeje révén gyorsul: a = 0.00995 [m/s^2]. Ez természetesen kisebb a g értékénél, hiszen a rávolsággal négyzetesen csökken a gravitációs erő, és egy műhold esetében ez számottevő.
Most számoljuk ki, hogy a műhold gravitációs mezeje milyen gyorsulással vonzza magához a Földet!
a = Gm/r^2, használva az előző levezetést. Ha a műhold tömege kb. 3 tonna, amit a google-keresőben találtam, akkor a műhold magához a Földet ilyen gyorsulássa vonzza:
a = 5.0025·10^-24 [m/s^2], ez pdig 24 nagyságrenddel kisebb az előzőnél. (Tehát koránt sem egyforma nagyok, ugyanis a gyorsulás függ a másik objektum tömegétől!) Az egymás felé vett gyorsulás ezek szuperpozíciója, vagyis össze kell adni őket. Az erdő pillanatnyi gyorsulás ilyen magasságban a = 0.00995 [m/s^2].
Ez azt jelentené, hogy a műhold lezuhan. Kivéve persze, ha a jól ismert körmozgáshoz folyamodunk. Ebben az esetben v^2/r = a = GM/r^2, mivel a centripetális feltétel maga a gravitácós gyorsulás. Ez esetben v = √(GM/r) kerületi sebesség esetén a műhold nem zuhan le. Ez v = 1411.02 [m/s]. Soknak tűnhet, de erre kell felgyorsítani, hogy sohase zuhanjon le (rakéta). (A súrlódások mégis lekényszerítik a pályáról évtizedek alatt.)
Tehát amit érdemes megjegyezned, az az, hogy
- nincs nulla gravitáció, csak az űrhajós egy rendszerben zuhan az űrhajóval, és mivel az űrahajónak nincs alátámasztása, vagy felfüggesztése, addig súlytalan, hiszen nem hat rá nyomóerő
- törekedj a helyes modellalkotásra! a műhold "közel" körpályán mozog, és ezt a cetripetális feltételt maga a gravitációs gyorsulás biztosítja.
- ne keverd össze a rendszereket, egy példát egy rendszerből nézz!
- a műhold és a Föld azonos erővel hatnak egymásra, de mivel más a tömegük, F = ma miatt különböző gyorsulással mozognak egymás felé, ezek szuperponálódnak.
- érdemes leellenőrizned az állításaidat példával (ha nem lenne igaz, hogy a centripetális gyorsuás maga a grav. gyorsulás, akkor a műhold lezuhanna a Földre, mint egy kavics.) -
Justil #114 pedig gombabácsinak milyen igaza van.
hamarabb fogunk a saját szemetünkbe belefulladni, illetve hamarabb halunk éhen és szomjan, mintsem hogy más csillagokhoz jussunk el.
há' vegyük már észre, hogy legkisebb gondunk is nagyobb annál, hogy hogyan jutunk el a vegára... -
Epikurosz #115 Ez is érdeeks volt:
http://www.sg.hu/cikkek/24226/egyszeru_felszerelessel_leptek_at_a_fenysebesseget -
#116
LOL Ilyen bulvar cikkek kb az origon szoktak megjenni.. :D
1. a fenysebessegen, gondolom a fenysebesseghez kozeli sebesseget ertik, nem pedig pontosan azt..
2. ha azt a sebesseget urhajokkal elerjuk, akkor a reszecskek ellen is vedekezni fogunk. ;)
3. az emberisegnek kisebb gondja is nagyobb ennel, jelenleg.. -
kukacos #117 Na ezt már nem állom meg szó nélkül... Nyomultok a gimis tudásotokkal, és abban a keretben persze igazatok van. De Juszufka nem erről beszélt.
Azt próbálja nektek elmagyarázni, hogy az általános relativitáselmélet szerint a newtoni szemlélet helyett valójában azt kellene mondanunk, hogy a Föld körül keringő test valójában egyenletes vonalú, egyenletes mozgást végez. Még pontosabban a minimális hatásintegrálú pályát követi. Csak épp a görbült téridőben.
Einstein apónak ugyanis az ütött szöget a fejébe, hogy ha az ISS-en lezárják az ablakokat, a büdös életben nem lennének képesek megmondani, hogy ők most egy minden gravitációs hatástól távoli, vagy egy Föld körül keringő űrhajóban ülnek. Nincs az a kísérlet, amit elvégezve különbséget tudnának tenni. Einstein zseniális fizikai érzéke abban rejlett, hogy azt mondta, hogy akkor a két helyzetnek fizikailag pontosan ugyanannak kell lennie.
Hogyan lehetséges akkor, hogy mégis görbén közlekedik az űrhajó? Úgy, hogy a tömeg megváltoztatja a téridő szerkezetét. Erről szól az egész általános relativitás. Einstein posztulátumából apró különbségek következnek néhány jelenségre, amiket megvizsgálva ma úgy gondoljuk, hogy a kócos bácsinak igaza volt.
No ennyit mára, tessék olvasgatni még fizikát. -
#118
Ezzel egyet ertek.. -
#119
A "motorháztetőre" kell ültetni egy kis kínait pinpongütővél, és ha látja hogy jön a hidrogén, odébbüti.
-
Merces #120 no jó az itt leirtak, szinte mindenkié szép és jó, meg müködhet is miért ne ,csak azt meséljétek el honnan vesszük hozzá a kakaót (a térhajtogatósok válaszai különössen érdekelnek mer azé az meg pláne nincs ingyen :)