Rézzel is tisztítható a levegő

Oldal 1 / 2Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#63
meg drotkefevel is...a rezangyalat.
#62
living machines

Kara kánként folytatom tanításom.

#61
"A CO2 kivonására meg vannak módszerek, egyik lehet az, hogy szódavizet csinálsz a legénységnek, és õk egy részét lekötik, a többit meg felböfögik. A felböfögött széndioxiod egy részét élõgépekkel lehet lekötni, megy vegyszerekkel, meg, meg...
Ha tele van a bili, akkor ki is lehet eregetni az óóóceánba."

Hát igen, ez lett volna az eredeti kérdésem, köszi a hasznos választ. Egyébként mik azok az élõgépek?

#60
kálium-peroxid helyett kálium-szuperoxid

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#59
Kimaradt a legjobb eljárás, az igazi ultimate technology:
kálium-peroxidot
CO2(meg egy kis pára) jön, O2 megy, kell ennél jobb?

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#58
Tényleg azt írtad, figyelmetlenül olvastam, bocs.
#57
Mindent mondtam, csak a kérdésedre nem válaszoltam.

Fogalmam sincs hogy mennyire elterjedt az az eljárás. Az biztos hogy élõ technológia.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#56
Egy ideje használják. Akár ipari méretekben is, pl.: földgáz, biogáz széndioxidmentesítésére.
Folyamatosan fejlesztik, egyrészt az amin-t cserélgetik, hogy minél kevesebb kerüljön a levegõbe a folyamat során, másrészt a CO2 visszanyerését fejlesztik, hogy minél kevesebb energiát igényeljen.
Próbálkoznak a vízben oldás helyett, szilárd felületre rögzíteni az amino csoportot.

De azért akadnak alternatívák, fõleg mióta beindult a biogáztermelés:
-Sok helyen elég az egyszerû vizes mosás, vagy nátriumkarbonát oldatos mosás.
-Vízmentes technológia a kalcium(vagy bárium)-oxid karbonáttá alakítása, majd hevítéssel felszabdítják a széndioxidot.
-Szintén vízmentes a PEG(Poly(ethylene glycol)) dimetiléteres oldata amely Selexol néven savas gázokat köt meg (HCl, CO2, HCN, H2S)
-Szén molekulaszitát használnak pl.: nitrogén elõállításra, mert megköti az oxigént meg a széndioxidot, így csepfolyósítás nélkül lehet gyártani nitrogént. (azért nem nevezik egyszerûen aktívszén adszorbernek mert annál sokkal hatékonyabb)
-Vannak membrán "szûrõk is" pl.: HDPE (nagy sûrûségû polietilén) amivel a széndioxidot a hidrogéntõl elválasztják, itt a két oldal között nyomáskülönbséget hoznak létre és a kicsi apoláris komponens (hidrogén, metán) átmegy a túloldalra

Tengeralattjáróra én pl az aminoldatos eljárást találtam.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#55
filcsi!
Ez mennyire napi gyakorlat?

Kara kánként folytatom tanításom.

#54
Van módszer a CO2 kivonásra: #28 hsz.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#53
Amit írtam az a levegõben lévõ széndioxid nagyságrendje.
Amit te írtál az az évente a levegõbe kerülõ széndioxid. Hol it a probléma?

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#52
"Ekkor elõbb-utóbb oxigén marad csak a hajóban."

Ne kergess az elkeseredettségbe. Legalább te ne!

Az ember a levegõbõl csak az oxigént használja el, cserébe CO2-t ürít.
Ha minsig pótolod az elhasznált oxigént és kivonod a felesleges CO2-õt, annyi nagyjából elég is, mert a nitrogén stb. mennyisége nem változik. Legalábbis rövid távon nem.
A CO2 kivonására meg vannak módszerek, egyik lehet az, hogy szódavizet csinálsz a legénységnek, és õk egy részét lekötik, a többit meg felböfögik. A felböfögött széndioxiod egy részét élõgépekkel lehet lekötni, megy vegyszerekkel, meg, meg...
Ha tele van a bili, akkor ki is lehet eregetni az óóóceánba.

Kara kánként folytatom tanításom.

#51
A 48. hsz.-ban elrontottam a linket!
Helyesen: a cikk vége felé
#50
A cikk egy kémiai felfedezést ismertet, ami érdekes.
A "gyakorlati felhasználsát" az olvasó (mi) magyarázza bele.
Ha valami folytán kiderülne, hogy a vegyészek is felvetették ezt a CO2 kivonást a légkörböl, nos annak csak egy oka lehet: így reméltek több pénzt kapni a kutatásaikra (nomeg hírnév, idézettség, stb.) Sajnos, az alapkutatásoknak mostanában nem kedvez a gazdasági-politikai környezet (húúú de finom és szakszerû voltam:-)
#49
Az elõzõ hozzászólás továbbgondolása még ijesztõbb. Mi lesz ezzel a hatalmas iparral 50 év múlva?

Mi lesz az emberiséggel? Ezért félek a jövõtõl, mert itt iszonyatos pusztulás felé rohanunk, és a "környezetvédõk" nemhogy megállítani tudnák, hanem inkább elõsegítik. Azzal, hogy néhány militáns emberiségellenes bûnözõ az "atomvonat" elé fekszik, az emberiség létét teszik kockára.

Néhány nagyranõtt ventillátor ezt az iszonyat mennyiségû energiát nem fogja megtermelni. Ha valakit ráültetnénk egy szobabiciklire, hogy egyetlen kilogramm olaj energiáját termelje meg, hát bizony megizzadna!
1 kg olaj energiája 33% hatásfokkal kitermelve 14 MJ.
Ha a biciklisünk 50W teljesítménnyel dolgozik (azt hiszem, ez egy reális érték egy edzett ember számára, ha órákon át kell tekerni)
szóval 50W teljesítménnyel bõ 3 napon át kellene egyfolytában tekernie, ha nem eszik, nem alszik, nem pisil...
Érdemes lenne kipróbáltatni az ultra-környezetvédõkkel meg a biciklisnek álcázott terrorista bûnözõkkel
Csak egy kis ízelítõ az emberiség jövõjébõl...azon jövõjébõl, amit neki szántak a civilizáció ellenesek.
#48
Ennél azért pár nagyságrenddel kevesebb. Ne túlozzunk (anélkül is elég félelmetes).
Az emberiség olajfeljasználása naponta kb. 86millió barrel, vagyis évente valamivel kevesebb mint 5 milliárd tonna.

Ha az olajat CH2 csoportokkal közelítjük, amibõl 1 db CO2 és egy darab H2O lesz, akkor ebbõl kb. 17 milliárd tonna CO2 lesz.

Ehhez jön a szénerõmûvekben (fõleg Kína) elégetett szén, valamint a kohászat szükséglete. A világ széntermelése kb. 6 milliárd tonna/év (a Wiki szerint), ebbõl keletkezik 24-25 milliárd tonna CO2

Összesen tehát 43milliárd tonna CO2.
Abban igazad van, hogy ez iszonyú sok. (túlzás nélkül is ijesztõ)
#47
"Amúgy ki mondta, hogy folyamatosan kell üríteni a mérges gázokat? Ha már nem tudják õket lekötni."

Tehát van egy nagy tartály, amiben gyûjtik, vagy hogy?

"Amúgy a levegõ adott, csak az elhasznált oxigént kell pótolnod, de attól a levegõ nem csak oxigénbõl fog állni."

Megint: persze, ha meg tudod tartani az eredeti komponenseket, azaz van egy módszered, amivel a CO2-t kiválasztod, a többit meg otthagyod! Vagy alternatíva: a generált oxigénhez valami semleges gázt adagolsz más forrásból.

#46
"Buborékokat meg nem húznak maguk után mivel csak a széndioxidtól kell megszabadulniuk. Az pedig feloldódik a tengervízben ha kiengedik."

Igen, ha van egy módszerük a CO2 szétválasztására. Itt a kérdés a módszerre vonatkozik, nem arra, hogy mi a búbánatot csinálnak vele, ha már ki van véve... Epi javaslatát úgy lehet értelmezni, hogy nem is kell kivenni, engedjük ki az egészet. Abban pedig nem csak CO2 lesz.

#45
"Epikurosz #27: "rossz levegõ" == "széndioxid" és nem kell kötekedni."

Ha így lenne, akkor arra a kérdésre, hogy hogyan nyeletik el a szén-dioxidot azt válaszolta, hogy hát elnyeletik a szén-dioxidot. Ennél azért többet várok tõle 😊

#44
Továbbgondoltam, és abból következik. Annyit írtál, hogy csinálnak oxigént, a régit meg kiengedik. Ekkor elõbb-utóbb oxigén marad csak a hajóban.

#43
Szalacsi Sándornak igaza volt:
"a vízbül veszi ki a ... a ... az oxigént. Teccik érteni?"
Õ megmondta. Mi meg csak röhögtünk és nem értettük, nem halgattunk erre a nagy emberre.
Mostmeg látjátok! Úgy van ahogyan megmondta. Szórul-szóra!

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#42
Tengeralattjaro:
-ujabban tengervizbol vonjak ki az oxigent (az oldott oxigent, mint a halak, tehat nem vizbontassal)
-a tengervizzel nyeletik el a szendioxidot
-az eljaras csondes es egyszeru, de nagyobb melysegben mar nem mukodik (a szivattyuk se birjak, de ott nem nagyon van vizben oldott oxigen sem)
-a tengeralattjarok ezert altalaban kozepes melysegben szoktak mozogni (fentrol mar nem latszik, de meg birjak a berendezesek)
#41
Próbálj meg néha az orrodnál tovább látni, és tovább gondolni a partner hsz-ét.
Amúgy ki mondta, hogy folyamatosan kell üríteni a mérges gázokat? Ha már nem tudják õket lekötni.
Amúgy a levegõ adott, csak az elhasznált oxigént kell pótolnod, de attól a levegõ nem csak oxigénbõl fog állni.

Kara kánként folytatom tanításom.

#40
Azért én is azt mondtam hogy vízbontás mellett!
És persze nem tiszta oxigénnel töltik fel a tengeralattjárót. Amit én mondtam annak pedig vannak veszélyei:
HMS Tireless (S88) 2007 az oxigénenerátor felrobbant.

Valahol azt találtam hogy az amerikai atomtengeralattjáróknál vízbontást használnak.
Az ISS-en is vízbontással álítanak elõ oxigént.

A klorátok csak száraz helyen oxidálandó anyag nélkül nem hevítve stabilak. Csak akkor érdemes használni ha nincs felesleges energia és/vagy víz a vízbontásra.

Buborékokat meg nem húznak maguk után mivel csak a széndioxidtól kell megszabadulniuk. Az pedig feloldódik a tengervízben ha kiengedik.

Epikurosz #27: "rossz levegõ" == "széndioxid" és nem kell kötekedni.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#39
Ki beszélt itt tiszta O-rõl?

Kara kánként folytatom tanításom.

#38
Köszi! Ez alapján már találtam linket:

http://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_dioxide_scrubber

#37
Hát ezen nagyon meglepõdnék, ha így lenne. Egyrészt nem jó, ha a tengót egy buborékcsík és annak zaja kíséri, másrészt tiszta oxigént még az ûrhajókon se használnak az Apollo 1 balesete óta. Állítólag az alumínium úgy ég benne, mint egy darab fa. Persze lehetne, hogy adagolnak valamit vagy recirkulálják a nitrogént, de philcsy úgy tûnik, többet tud errõl...

#36
Majd jönnek a pufók ufók (az ügyeletes megváltók), és õk megoldanak mindent - helyettünk.

Kara kánként folytatom tanításom.

#35
"Fogjuk meg, és vigyétek!"

Kara kánként folytatom tanításom.

#34
"Mért nem fûtûnk széndioxiddal ha már annyi van?"
Mert nem lehet.(?)
Vagy én maradtam le valamirõl nagyon?
Mirõl beszélek, széndioxiddal lehet fûteni. Magfúzió! Csináljunk mindenbõl vasat!

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#33
Mért nem fûtûnk széndioxiddal ha már annyi van?
HM? Hol egy értelmes feltaláló aki végre kiállna egy olyan technológiával ami ezt használja?
Tetsuo
#32
Nepessegszabalyozas.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#31

Kara kánként folytatom tanításom.

Tetsuo
#30
Ezt nem tudtam, kosz!
Itt elek Angliaban es villamossagtant, sot elektronikat is tanultam otthon. 😄
Arra nem is gondoltam, h ez is kulonbozhet.. na ezert volt nehany tablazat olyan furcsa.. hm. dolt es nem dolt nagy V. LOL ezek idiotak! 😊

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#29
Az oxigén elõállításra pedig a vízbontáson kívül kémiai oxigéngenerátort használnak:
pl.: nátrium-klorát + vas

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#28
Valamilyen szerves amin vizes oldatában nyeletik el a széndioxidot.
Régen pl.: 2-aminoetanol-t újabban pl.: 3-amino-1,2-propándiolt használnak.A Regenerálást pl.: melegítéssel és/vagy nyomáscsökkentéssel oldják meg.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#27
Az én emlékeim szerint nincs korlát, mert oxigént a víz hidrolízisével korlátlan mennyiségben elõ lehet állítani, ha nagyon muszáj, a rossz levegõt meg ki lehet engedni.

Kara kánként folytatom tanításom.

#26
Amint valami természettudomáyos magyarázatot adtam, a cikktámadók helyét átvették a cikkvédõk! 😊

„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t

#25
Visszafogottabb dinamikával ugyan, de egyet értek Epikurosz kirohanásával.

(Bár a témához nincs hozzáfûznivalóm, ez nem fog minket megváltani.)
#24
Tudja valaki, hogy mit használnak atomtengeralattjárókban? Emlékeim szerint elsõsorban a CO2 eltávolító berendezések kapacitása korlátozza a víz alatti õrjáratok hosszát (80-100 nap).

#23
Pláne, hogy az angolszász hétköznapokban font, láb, mérföld, stb. van. Csak az idõre használnak ugyanolyan mértékegységet. 😊

„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t

#22
Üzsd meg! <#boxer><#hehe>

FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P

#21
Az SI nem kötelezõ csak ajánlott.
Nekem pl az energia mértékegysége a Hartree és senki nem kérte ezt még rajtam számon.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#20
"De hogy meg a potencial mennyisegre is kulon jelet hasznaljanak!! Az mindennek a teteje."

v - velocity
s - street
h - high
a - acceleration
t - time
F - force
m - mass
W - work
E - energy
I - impulse
R - resistance

A fizikai mennyiségeket évszázadok óta angol kedõbetûkbõl gyártjuk. Ugyanúgy SI-rõl van szó, csak az U-t már hamarabb lefoglálták potenciális energiára, és az Ohm törvény náluk emiatt R=V/I. De ezek a jelek nem kõbevésett törvények, mindegy, hogy milyen betût írsz oda, a lényeg, hogy amire te azt használod, arra jó legyen a számolásod és a mértékegységed. Pl. tanultunk már úgy fizikát, hogy V volt a feszültség jele, p volt az impulzusvektor, az "útszakasz" pedig r, vagy l szokott lenni. Energiára külön lehet kinetikus energiát K-val jelölni, csak energia dimenziójú mennyiségekre használunk E,W,Q,K,U jeleket. Lehetne egyet is használni, indexeléssel, de mindegy, így is több mennyiség van, mint angol+görög kis+nagy betû.

&#8222;[&#8230;] &#8211; a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!&#8221; IV. &#8750;Bdl &#8801; &#956;&#8721;\'I+&#956;&#949;d/dt&#8747;EdA &raquo; rotH &#8801; J+&#8706;D/&#8706;t

#19
Ha valakinek azon jár az agya hogy a levegõbõl kiszedi azt a fránya széndioxidot, gondolja át alaposan. Nagyságrendileg ez 10^12 tonna (ezer miliárd tonna). A válalkozókedvûeknek ezekután: Sok szerencsét.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#18
"Ez a részlet csak akkor alakulhat ki, ha nem oxigén, hanem széndioxid oxidálódik a réz összetevõk körül."
Ez senkinek nem szúrja a szemét. (Ennyit a kémiatanításról)
Az elemi oxigén (a szövegkörnyezetbõl kiderül hogy errõl van szó) nem igen oxidálódik. Redukálódik. A széndioxid szintén.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#17
A szén ugyanolyan melléktermék mint az oxálsav.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#16
Hozzá szólásomban a " még te sem" a nyomaték kedvéért szerepelt nem univerzális állításként. Csak személyes tapasztalatom, hogy az emberek többsége szerint a környezetvédelem helyzetének javítása mindig a nagy gonosz cégekrõl szól, nem a minden napi életrõl.
Az emberek szívesebben láncolják magukat fához, mint osztályozzák a szemetet nap mint nap.
Tetsuo
#15
Hogy az angolok labat hasznalnak, az ok, es az ebbol fakado kulonbsegeket veletlenul bennehagyjak egy cikkben meg elmegy, pedig kotelezo naluk is az SI mint a legtobb orszagban..
De hogy meg a potencial mennyisegre is kulon jelet hasznaljanak!! Az mindennek a teteje.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#14
Ennel azert van egy egyszerubb megoldas is. Megfelelo energia segitsegevel a szendioxidbol elemi szenet es oxigen gazt lehet eloallitani. Csak ionizalni kell a szennyezett levegot es maris konnyen szetvalaszthato alkotorszeire esik szet. Lehet, hogy nem idealis energetikai szempontbol, de egyszeru es hatasos megoldas. Alternativakent, viz hozzaadasaval metanna lehet alakitani a szendioxidot, ami vagy felhasznalhato uzemanyagkent, vagy tovabb alakithato bonyolultabb szerves molekulakka. A levego tisztitasara csak olyan megoldas hasznalhato, ami nem eredmenyez semmilyen haszontalan mellektermeket es nem igenyel semmilyen csak egyszer felhasznalhato alapanyagot. Az ionizacios technikanak csak energiara van szuksege.
Oldal 1 / 2Következő →