63
-
djhambi #23 Pláne, hogy az angolszász hétköznapokban font, láb, mérföld, stb. van. Csak az időre használnak ugyanolyan mértékegységet. :) -
who am I 7 #22 Üzsd meg! 
-
philcsy #21 Az SI nem kötelező csak ajánlott.
Nekem pl az energia mértékegysége a Hartree és senki nem kérte ezt még rajtam számon. -
djhambi #20 "De hogy meg a potencial mennyisegre is kulon jelet hasznaljanak!! Az mindennek a teteje."
v - velocity
s - street
h - high
a - acceleration
t - time
F - force
m - mass
W - work
E - energy
I - impulse
R - resistance
A fizikai mennyiségeket évszázadok óta angol kedőbetűkből gyártjuk. Ugyanúgy SI-ről van szó, csak az U-t már hamarabb lefoglálták potenciális energiára, és az Ohm törvény náluk emiatt R=V/I. De ezek a jelek nem kőbevésett törvények, mindegy, hogy milyen betűt írsz oda, a lényeg, hogy amire te azt használod, arra jó legyen a számolásod és a mértékegységed. Pl. tanultunk már úgy fizikát, hogy V volt a feszültség jele, p volt az impulzusvektor, az "útszakasz" pedig r, vagy l szokott lenni. Energiára külön lehet kinetikus energiát K-val jelölni, csak energia dimenziójú mennyiségekre használunk E,W,Q,K,U jeleket. Lehetne egyet is használni, indexeléssel, de mindegy, így is több mennyiség van, mint angol+görög kis+nagy betű. -
philcsy #19 Ha valakinek azon jár az agya hogy a levegőből kiszedi azt a fránya széndioxidot, gondolja át alaposan. Nagyságrendileg ez 10^12 tonna (ezer miliárd tonna). A válalkozókedvűeknek ezekután: Sok szerencsét. -
philcsy #18 "Ez a részlet csak akkor alakulhat ki, ha nem oxigén, hanem széndioxid oxidálódik a réz összetevők körül."
Ez senkinek nem szúrja a szemét. (Ennyit a kémiatanításról)
Az elemi oxigén (a szövegkörnyezetből kiderül hogy erről van szó) nem igen oxidálódik. Redukálódik. A széndioxid szintén.
-
philcsy #17 A szén ugyanolyan melléktermék mint az oxálsav. -
Siva II #16 Hozzá szólásomban a " még te sem" a nyomaték kedvéért szerepelt nem univerzális állításként. Csak személyes tapasztalatom, hogy az emberek többsége szerint a környezetvédelem helyzetének javítása mindig a nagy gonosz cégekről szól, nem a minden napi életről.
Az emberek szívesebben láncolják magukat fához, mint osztályozzák a szemetet nap mint nap. -
#15
Hogy az angolok labat hasznalnak, az ok, es az ebbol fakado kulonbsegeket veletlenul bennehagyjak egy cikkben meg elmegy, pedig kotelezo naluk is az SI mint a legtobb orszagban..
De hogy meg a potencial mennyisegre is kulon jelet hasznaljanak!! Az mindennek a teteje. -
kvp #14 Ennel azert van egy egyszerubb megoldas is. Megfelelo energia segitsegevel a szendioxidbol elemi szenet es oxigen gazt lehet eloallitani. Csak ionizalni kell a szennyezett levegot es maris konnyen szetvalaszthato alkotorszeire esik szet. Lehet, hogy nem idealis energetikai szempontbol, de egyszeru es hatasos megoldas. Alternativakent, viz hozzaadasaval metanna lehet alakitani a szendioxidot, ami vagy felhasznalhato uzemanyagkent, vagy tovabb alakithato bonyolultabb szerves molekulakka. A levego tisztitasara csak olyan megoldas hasznalhato, ami nem eredmenyez semmilyen haszontalan mellektermeket es nem igenyel semmilyen csak egyszer felhasznalhato alapanyagot. Az ionizacios technikanak csak energiara van szuksege. -
#13
Vannak emberek, akik hajlandoak lennenek mashogy elni a Fold erdekekben.
Nem mondhatod, h O pl. abszolute nem.. -
djhambi #12 "Ráadásul az angoloknál a potenciál az U, és a potenviális energia a V."
Fordítva írtam. A potenciális energia jele az U, és az elekrtomos potenciálé a V. -
Epikurosz #11 Sok hülye!
Ha nem lett volna ez a cikk, én lehet, hogy a büdös életben nem hallottam volna erről, mert nem vagyok Science előfizető.
Ezeknek az Sg-s cikkeknek az az érdeme, hogy több szem többet lát alapon felhívja a figyelmed egy hírre, és ha az téged nagyon érdekel, akkor utánajársz.
Ne akard, hogy mindent a szádba rágjanak, te lusta dög, bunkó!
Ja, és semmi közöm a sg-hez, nem vagyok sem fordítójuk, se semmijük, de felháborító ez a sok finnyás, korlátolt barom.
ezek a disznók nem azt nézik, hogy adott szituból hogyan tudom kihozni a maximumot, hanem húzzák azt a fittyedt, biggyedt szájukat.
Beeee! -
djhambi #10 Szerintem ott történt a baki, hogy a Volt az elektromos potenciál mértékegysége, és nem az elektromos potenciális energiának. Mert a mechanikában a potenciális eneriga összetéveszthető egy laikus számára az elektromos potenciállal. Megtetézi a helyzetet, hogy az elektomos potenciál özvetlenül számolható a potenciális enegiával, amennyiben a próbatöltésünket egységnek vesszük. Ráadásul az angoloknál a potenciál az U, és a potenviális energia a V. (Vagyis ott a potenciális energia jele az U, válunk pedig a feszültségé, ami a potenciálkülönsbég.) Valójában annyi a kettő között a különbség, hogy a feszültség egysgnyi tötésre, a potenciális energia q töltésre mennyi energia kell egységnyi távolságra történő elmozduláshoz. Tehát a fogalmazása nem elegáns, de nem lőtt messzire. -
uwu #9 Szerintem nem annyira gáz, máshol is ez van. Aki akarja azért megérti. Csak egy kis baki, nem kell túldramatizálni. -
Siva II #8 1.Bár a Volt kétségtelenül nem az energia mértékegysége, de az elektrokémiában erős összefüggés van a feszültség és a villamos teljesítmény között. P=I*U vagyis azonos átalakult anyag mennyiség mellett kisebb feszültség mellett kisebb elektromos teljesítményre (energiára) van szükség.
2.Elektronvoltot inkább a fizika egyes területein használják nem a kémiában.
3.Ha egy újságíró tudományos cikkeket próbál írni, kutyakötelessége némileg elmerülni a természet tudományban, persze ha egy természet tudós ír ismeret terjesztő anyagokat neki is érdemes megtanulni írni.
4.Az eredeti Science-es cikk sem valami részletes, jó.
5.Ez egy véletlen felfedezés, szó nincs MEGOLDÁSRÓL vagy MEGELÖZÉSRŐL. Egyébként a megelőzéssel az az egy baj van hogy a mostani életformánk feladásával járna, amire senki nem hajlandó, még te sem. -
MacropusRufus #7 namost a bibi nem ott van, hogy az újságíró nem ért a fizikához (ezt senki nem várja el tőlük) a bibi ott van, hogy ezeket az sg-n megjelenő cikkeket az esetek nagy részében csak fordítják. Tehát a cikk író fordítani nem bír.
Természetesen a műfordítzás külön szakma és ebben az esetben nem ártott volna ha a fordítás után valaki lektorálja a cikket.
Szóval az sg-n megszokott jelenség az, hogy trehányúl fordítanak.
Egy kis fizikai ismeret a cikk fordítójának:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_%C3%A1ram -
Wharyoo #6 Igen, a megelözés jobb (sokszor még olcsóbb is), csak 2 baj van vele:
1 - gondolkodni kéne hozzá, mégpedig elöre!
2 - ha már megtörtént a baj, akkor cseszheted a megelözést ;) -
Matt0123 #5 MEGELŐZNI kéne a problémákat, nem MEGOLDANI. Csak persze a megelőzésben nincs haszon.... -
szcsongor #4 Ne ebbol az sg-s figyelemfelkelto cikkbol probald megerteni, szerintem szerezd be a Scienceben megjelent eredeti publikaciot, es akkor vilagosabb lesz. Ja es nyilvan nem lehetett abban sok szakmai hiba, ha a Scienceben megjelenhetett... az, hogy itt miket irkalnak ossze egy olyan dologrol, amihez gozuk sincs, az egy dolog :) -
#3
Ez a cikk így egy neszesemmifogdmegjól. Sok szakmai hiba van benne és igazából azt sem értem, hogy mi lesz a lítium ionokkal, és hogy ha ilyen rendszereket építenének akkor mi a francot tudnánk kezdeni azzal a sok oxálsavval. -
#2
Az ujságírók a szavak "mesterei". Közük nincs a tudományhoz álltalában. Ha lenne, akkor rézvegyületekkel babrálnának, nem szavakkal. (Ezért aztán, valószínűleg mangát se fog jól rajzolni.) -
szombi #1 "0,03 Volt elektromos energiára van szüksége"
A "Volt" mióta energia? Talán "elektronvolt", nem?
TESSÉK MEGTANULNI A FIZIKÁT!
Ha ez nem megy, akkor a kedves cikkíró inkább rajzoljon lolicon mangát, és ne tévessze meg a laikus olvasókat...
![]()
