Rézzel is tisztítható a levegő

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Tetsuo
#13
Vannak emberek, akik hajlandoak lennenek mashogy elni a Fold erdekekben.
Nem mondhatod, h O pl. abszolute nem..

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#12
"Ráadásul az angoloknál a potenciál az U, és a potenviális energia a V."

Fordítva írtam. A potenciális energia jele az U, és az elekrtomos potenciálé a V.

„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t

#11
Sok hülye!
Ha nem lett volna ez a cikk, én lehet, hogy a büdös életben nem hallottam volna errõl, mert nem vagyok Science elõfizetõ.

Ezeknek az Sg-s cikkeknek az az érdeme, hogy több szem többet lát alapon felhívja a figyelmed egy hírre, és ha az téged nagyon érdekel, akkor utánajársz.

Ne akard, hogy mindent a szádba rágjanak, te lusta dög, bunkó!

Ja, és semmi közöm a sg-hez, nem vagyok sem fordítójuk, se semmijük, de felháborító ez a sok finnyás, korlátolt barom.

ezek a disznók nem azt nézik, hogy adott szituból hogyan tudom kihozni a maximumot, hanem húzzák azt a fittyedt, biggyedt szájukat.
Beeee!

Kara kánként folytatom tanításom.

#10
Szerintem ott történt a baki, hogy a Volt az elektromos potenciál mértékegysége, és nem az elektromos potenciális energiának. Mert a mechanikában a potenciális eneriga összetéveszthetõ egy laikus számára az elektromos potenciállal. Megtetézi a helyzetet, hogy az elektomos potenciál özvetlenül számolható a potenciális enegiával, amennyiben a próbatöltésünket egységnek vesszük. Ráadásul az angoloknál a potenciál az U, és a potenviális energia a V. (Vagyis ott a potenciális energia jele az U, válunk pedig a feszültségé, ami a potenciálkülönsbég.) Valójában annyi a kettõ között a különbség, hogy a feszültség egysgnyi tötésre, a potenciális energia q töltésre mennyi energia kell egységnyi távolságra történõ elmozduláshoz. Tehát a fogalmazása nem elegáns, de nem lõtt messzire.

„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t

#9
Szerintem nem annyira gáz, máshol is ez van. Aki akarja azért megérti. Csak egy kis baki, nem kell túldramatizálni.

„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz

#8
1.Bár a Volt kétségtelenül nem az energia mértékegysége, de az elektrokémiában erõs összefüggés van a feszültség és a villamos teljesítmény között. P=I*U vagyis azonos átalakult anyag mennyiség mellett kisebb feszültség mellett kisebb elektromos teljesítményre (energiára) van szükség.
2.Elektronvoltot inkább a fizika egyes területein használják nem a kémiában.
3.Ha egy újságíró tudományos cikkeket próbál írni, kutyakötelessége némileg elmerülni a természet tudományban, persze ha egy természet tudós ír ismeret terjesztõ anyagokat neki is érdemes megtanulni írni.
4.Az eredeti Science-es cikk sem valami részletes, jó.
5.Ez egy véletlen felfedezés, szó nincs MEGOLDÁSRÓL vagy MEGELÖZÉSRÕL. Egyébként a megelõzéssel az az egy baj van hogy a mostani életformánk feladásával járna, amire senki nem hajlandó, még te sem.
#7
namost a bibi nem ott van, hogy az újságíró nem ért a fizikához (ezt senki nem várja el tõlük) a bibi ott van, hogy ezeket az sg-n megjelenõ cikkeket az esetek nagy részében csak fordítják. Tehát a cikk író fordítani nem bír.
Természetesen a mûfordítzás külön szakma és ebben az esetben nem ártott volna ha a fordítás után valaki lektorálja a cikket.

Szóval az sg-n megszokott jelenség az, hogy trehányúl fordítanak.

Egy kis fizikai ismeret a cikk fordítójának:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_%C3%A1ram
#6
Igen, a megelözés jobb (sokszor még olcsóbb is), csak 2 baj van vele:
1 - gondolkodni kéne hozzá, mégpedig elöre!
2 - ha már megtörtént a baj, akkor cseszheted a megelözést 😉

#5
MEGELÕZNI kéne a problémákat, nem MEGOLDANI. Csak persze a megelõzésben nincs haszon....
#4
Ne ebbol az sg-s figyelemfelkelto cikkbol probald megerteni, szerintem szerezd be a Scienceben megjelent eredeti publikaciot, es akkor vilagosabb lesz. Ja es nyilvan nem lehetett abban sok szakmai hiba, ha a Scienceben megjelenhetett... az, hogy itt miket irkalnak ossze egy olyan dologrol, amihez gozuk sincs, az egy dolog 😊
atlagember
#3
Ez a cikk így egy neszesemmifogdmegjól. Sok szakmai hiba van benne és igazából azt sem értem, hogy mi lesz a lítium ionokkal, és hogy ha ilyen rendszereket építenének akkor mi a francot tudnánk kezdeni azzal a sok oxálsavval.

SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu

Berber
#2
Az ujságírók a szavak "mesterei". Közük nincs a tudományhoz álltalában. Ha lenne, akkor rézvegyületekkel babrálnának, nem szavakkal. (Ezért aztán, valószínûleg mangát se fog jól rajzolni.)

Nem vitatkozom, csak igazam van. (Dunning-Kruger)

#1
"0,03 Volt elektromos energiára van szüksége"

A "Volt" mióta energia? Talán "elektronvolt", nem?

TESSÉK MEGTANULNI A FIZIKÁT!

Ha ez nem megy, akkor a kedves cikkíró inkább rajzoljon lolicon mangát, és ne tévessze meg a laikus olvasókat...
← ElőzőOldal 2 / 2