63
  • szombi
    #1
    "0,03 Volt elektromos energiára van szüksége"

    A "Volt" mióta energia? Talán "elektronvolt", nem?

    TESSÉK MEGTANULNI A FIZIKÁT!

    Ha ez nem megy, akkor a kedves cikkíró inkább rajzoljon lolicon mangát, és ne tévessze meg a laikus olvasókat...
  • Berber
    #2
    Az ujságírók a szavak "mesterei". Közük nincs a tudományhoz álltalában. Ha lenne, akkor rézvegyületekkel babrálnának, nem szavakkal. (Ezért aztán, valószínűleg mangát se fog jól rajzolni.)
  • atlagember
    #3
    Ez a cikk így egy neszesemmifogdmegjól. Sok szakmai hiba van benne és igazából azt sem értem, hogy mi lesz a lítium ionokkal, és hogy ha ilyen rendszereket építenének akkor mi a francot tudnánk kezdeni azzal a sok oxálsavval.
  • szcsongor
    #4
    Ne ebbol az sg-s figyelemfelkelto cikkbol probald megerteni, szerintem szerezd be a Scienceben megjelent eredeti publikaciot, es akkor vilagosabb lesz. Ja es nyilvan nem lehetett abban sok szakmai hiba, ha a Scienceben megjelenhetett... az, hogy itt miket irkalnak ossze egy olyan dologrol, amihez gozuk sincs, az egy dolog :)
  • Matt0123
    #5
    MEGELŐZNI kéne a problémákat, nem MEGOLDANI. Csak persze a megelőzésben nincs haszon....
  • Wharyoo
    #6
    Igen, a megelözés jobb (sokszor még olcsóbb is), csak 2 baj van vele:
    1 - gondolkodni kéne hozzá, mégpedig elöre!
    2 - ha már megtörtént a baj, akkor cseszheted a megelözést ;)
  • MacropusRufus
    #7
    namost a bibi nem ott van, hogy az újságíró nem ért a fizikához (ezt senki nem várja el tőlük) a bibi ott van, hogy ezeket az sg-n megjelenő cikkeket az esetek nagy részében csak fordítják. Tehát a cikk író fordítani nem bír.
    Természetesen a műfordítzás külön szakma és ebben az esetben nem ártott volna ha a fordítás után valaki lektorálja a cikket.

    Szóval az sg-n megszokott jelenség az, hogy trehányúl fordítanak.

    Egy kis fizikai ismeret a cikk fordítójának:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_%C3%A1ram
  • Siva II
    #8
    1.Bár a Volt kétségtelenül nem az energia mértékegysége, de az elektrokémiában erős összefüggés van a feszültség és a villamos teljesítmény között. P=I*U vagyis azonos átalakult anyag mennyiség mellett kisebb feszültség mellett kisebb elektromos teljesítményre (energiára) van szükség.
    2.Elektronvoltot inkább a fizika egyes területein használják nem a kémiában.
    3.Ha egy újságíró tudományos cikkeket próbál írni, kutyakötelessége némileg elmerülni a természet tudományban, persze ha egy természet tudós ír ismeret terjesztő anyagokat neki is érdemes megtanulni írni.
    4.Az eredeti Science-es cikk sem valami részletes, jó.
    5.Ez egy véletlen felfedezés, szó nincs MEGOLDÁSRÓL vagy MEGELÖZÉSRŐL. Egyébként a megelőzéssel az az egy baj van hogy a mostani életformánk feladásával járna, amire senki nem hajlandó, még te sem.
  • uwu
    #9
    Szerintem nem annyira gáz, máshol is ez van. Aki akarja azért megérti. Csak egy kis baki, nem kell túldramatizálni.
  • djhambi
    #10
    Szerintem ott történt a baki, hogy a Volt az elektromos potenciál mértékegysége, és nem az elektromos potenciális energiának. Mert a mechanikában a potenciális eneriga összetéveszthető egy laikus számára az elektromos potenciállal. Megtetézi a helyzetet, hogy az elektomos potenciál özvetlenül számolható a potenciális enegiával, amennyiben a próbatöltésünket egységnek vesszük. Ráadásul az angoloknál a potenciál az U, és a potenviális energia a V. (Vagyis ott a potenciális energia jele az U, válunk pedig a feszültségé, ami a potenciálkülönsbég.) Valójában annyi a kettő között a különbség, hogy a feszültség egysgnyi tötésre, a potenciális energia q töltésre mennyi energia kell egységnyi távolságra történő elmozduláshoz. Tehát a fogalmazása nem elegáns, de nem lőtt messzire.
  • Epikurosz
    #11
    Sok hülye!
    Ha nem lett volna ez a cikk, én lehet, hogy a büdös életben nem hallottam volna erről, mert nem vagyok Science előfizető.

    Ezeknek az Sg-s cikkeknek az az érdeme, hogy több szem többet lát alapon felhívja a figyelmed egy hírre, és ha az téged nagyon érdekel, akkor utánajársz.

    Ne akard, hogy mindent a szádba rágjanak, te lusta dög, bunkó!

    Ja, és semmi közöm a sg-hez, nem vagyok sem fordítójuk, se semmijük, de felháborító ez a sok finnyás, korlátolt barom.

    ezek a disznók nem azt nézik, hogy adott szituból hogyan tudom kihozni a maximumot, hanem húzzák azt a fittyedt, biggyedt szájukat.
    Beeee!
  • djhambi
    #12
    "Ráadásul az angoloknál a potenciál az U, és a potenviális energia a V."

    Fordítva írtam. A potenciális energia jele az U, és az elekrtomos potenciálé a V.
  • Tetsuo
    #13
    Vannak emberek, akik hajlandoak lennenek mashogy elni a Fold erdekekben.
    Nem mondhatod, h O pl. abszolute nem..
  • kvp
    #14
    Ennel azert van egy egyszerubb megoldas is. Megfelelo energia segitsegevel a szendioxidbol elemi szenet es oxigen gazt lehet eloallitani. Csak ionizalni kell a szennyezett levegot es maris konnyen szetvalaszthato alkotorszeire esik szet. Lehet, hogy nem idealis energetikai szempontbol, de egyszeru es hatasos megoldas. Alternativakent, viz hozzaadasaval metanna lehet alakitani a szendioxidot, ami vagy felhasznalhato uzemanyagkent, vagy tovabb alakithato bonyolultabb szerves molekulakka. A levego tisztitasara csak olyan megoldas hasznalhato, ami nem eredmenyez semmilyen haszontalan mellektermeket es nem igenyel semmilyen csak egyszer felhasznalhato alapanyagot. Az ionizacios technikanak csak energiara van szuksege.
  • Tetsuo
    #15
    Hogy az angolok labat hasznalnak, az ok, es az ebbol fakado kulonbsegeket veletlenul bennehagyjak egy cikkben meg elmegy, pedig kotelezo naluk is az SI mint a legtobb orszagban..
    De hogy meg a potencial mennyisegre is kulon jelet hasznaljanak!! Az mindennek a teteje.
  • Siva II
    #16
    Hozzá szólásomban a " még te sem" a nyomaték kedvéért szerepelt nem univerzális állításként. Csak személyes tapasztalatom, hogy az emberek többsége szerint a környezetvédelem helyzetének javítása mindig a nagy gonosz cégekről szól, nem a minden napi életről.
    Az emberek szívesebben láncolják magukat fához, mint osztályozzák a szemetet nap mint nap.
  • philcsy
    #17
    A szén ugyanolyan melléktermék mint az oxálsav.
  • philcsy
    #18
    "Ez a részlet csak akkor alakulhat ki, ha nem oxigén, hanem széndioxid oxidálódik a réz összetevők körül."
    Ez senkinek nem szúrja a szemét. (Ennyit a kémiatanításról)
    Az elemi oxigén (a szövegkörnyezetből kiderül hogy erről van szó) nem igen oxidálódik. Redukálódik. A széndioxid szintén.
  • philcsy
    #19
    Ha valakinek azon jár az agya hogy a levegőből kiszedi azt a fránya széndioxidot, gondolja át alaposan. Nagyságrendileg ez 10^12 tonna (ezer miliárd tonna). A válalkozókedvűeknek ezekután: Sok szerencsét.
  • djhambi
    #20
    "De hogy meg a potencial mennyisegre is kulon jelet hasznaljanak!! Az mindennek a teteje."

    v - velocity
    s - street
    h - high
    a - acceleration
    t - time
    F - force
    m - mass
    W - work
    E - energy
    I - impulse
    R - resistance

    A fizikai mennyiségeket évszázadok óta angol kedőbetűkből gyártjuk. Ugyanúgy SI-ről van szó, csak az U-t már hamarabb lefoglálták potenciális energiára, és az Ohm törvény náluk emiatt R=V/I. De ezek a jelek nem kőbevésett törvények, mindegy, hogy milyen betűt írsz oda, a lényeg, hogy amire te azt használod, arra jó legyen a számolásod és a mértékegységed. Pl. tanultunk már úgy fizikát, hogy V volt a feszültség jele, p volt az impulzusvektor, az "útszakasz" pedig r, vagy l szokott lenni. Energiára külön lehet kinetikus energiát K-val jelölni, csak energia dimenziójú mennyiségekre használunk E,W,Q,K,U jeleket. Lehetne egyet is használni, indexeléssel, de mindegy, így is több mennyiség van, mint angol+görög kis+nagy betű.
  • philcsy
    #21
    Az SI nem kötelező csak ajánlott.
    Nekem pl az energia mértékegysége a Hartree és senki nem kérte ezt még rajtam számon.
  • who am I 7
    #22
    Üzsd meg!
  • djhambi
    #23
    Pláne, hogy az angolszász hétköznapokban font, láb, mérföld, stb. van. Csak az időre használnak ugyanolyan mértékegységet. :)
  • kukacos
    #24
    Tudja valaki, hogy mit használnak atomtengeralattjárókban? Emlékeim szerint elsősorban a CO2 eltávolító berendezések kapacitása korlátozza a víz alatti őrjáratok hosszát (80-100 nap).
  • Nos
    #25
    Visszafogottabb dinamikával ugyan, de egyet értek Epikurosz kirohanásával.

    (Bár a témához nincs hozzáfűznivalóm, ez nem fog minket megváltani.)
  • djhambi
    #26
    Amint valami természettudomáyos magyarázatot adtam, a cikktámadók helyét átvették a cikkvédők! :)
  • Epikurosz
    #27
    Az én emlékeim szerint nincs korlát, mert oxigént a víz hidrolízisével korlátlan mennyiségben elő lehet állítani, ha nagyon muszáj, a rossz levegőt meg ki lehet engedni.
  • philcsy
    #28
    Valamilyen szerves amin vizes oldatában nyeletik el a széndioxidot.
    Régen pl.: 2-aminoetanol-t újabban pl.: 3-amino-1,2-propándiolt használnak.A Regenerálást pl.: melegítéssel és/vagy nyomáscsökkentéssel oldják meg.
  • philcsy
    #29
    Az oxigén előállításra pedig a vízbontáson kívül kémiai oxigéngenerátort használnak:
    pl.: nátrium-klorát + vas
  • Tetsuo
    #30
    Ezt nem tudtam, kosz!
    Itt elek Angliaban es villamossagtant, sot elektronikat is tanultam otthon. :D
    Arra nem is gondoltam, h ez is kulonbozhet.. na ezert volt nehany tablazat olyan furcsa.. hm. dolt es nem dolt nagy V. LOL ezek idiotak! :)
  • Epikurosz
    #31
    Afrikában meg éheznek, ugyi?
  • Tetsuo
    #32
    Nepessegszabalyozas.
  • Retechegér
    #33
    Mért nem fűtűnk széndioxiddal ha már annyi van?
    HM? Hol egy értelmes feltaláló aki végre kiállna egy olyan technológiával ami ezt használja?
  • philcsy
    #34
    "Mért nem fűtűnk széndioxiddal ha már annyi van?"
    Mert nem lehet.(?)
    Vagy én maradtam le valamiről nagyon?
    Miről beszélek, széndioxiddal lehet fűteni. Magfúzió! Csináljunk mindenből vasat!
  • Epikurosz
    #35
    "Fogjuk meg, és vigyétek!"
  • Epikurosz
    #36
    Majd jönnek a pufók ufók (az ügyeletes megváltók), és ők megoldanak mindent - helyettünk.
  • kukacos
    #37
    Hát ezen nagyon meglepődnék, ha így lenne. Egyrészt nem jó, ha a tengót egy buborékcsík és annak zaja kíséri, másrészt tiszta oxigént még az űrhajókon se használnak az Apollo 1 balesete óta. Állítólag az alumínium úgy ég benne, mint egy darab fa. Persze lehetne, hogy adagolnak valamit vagy recirkulálják a nitrogént, de philcsy úgy tűnik, többet tud erről...
  • kukacos
    #38
    Köszi! Ez alapján már találtam linket:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_dioxide_scrubber
  • Epikurosz
    #39
    Ki beszélt itt tiszta O-ről?
  • philcsy
    #40
    Azért én is azt mondtam hogy vízbontás mellett!
    És persze nem tiszta oxigénnel töltik fel a tengeralattjárót. Amit én mondtam annak pedig vannak veszélyei:
    HMS Tireless (S88) 2007 az oxigénenerátor felrobbant.

    Valahol azt találtam hogy az amerikai atomtengeralattjáróknál vízbontást használnak.
    Az ISS-en is vízbontással álítanak elő oxigént.

    A klorátok csak száraz helyen oxidálandó anyag nélkül nem hevítve stabilak. Csak akkor érdemes használni ha nincs felesleges energia és/vagy víz a vízbontásra.

    Buborékokat meg nem húznak maguk után mivel csak a széndioxidtól kell megszabadulniuk. Az pedig feloldódik a tengervízben ha kiengedik.

    Epikurosz #27: "rossz levegő" == "széndioxid" és nem kell kötekedni.