65
-
Epikurosz #25 Halló, pusztaság, van itt még valaki?
Anybody here? -
Epikurosz #24 Most őszintén: látott vki olyan elektront, amelyik ül a seggén, és nem mozog állandóan, mint Asvérus? -
Epikurosz #23 Mondjuk abban igazad van, hogy az elektronnak is van nyugalmi tömege, de még senki nem csinált elektronlevest, tehát egy olyan térrészt, amelyben mondjuk van 1 kg elektron, és semmi más. Mivel az elektronoknak van elektromos töltésük, -1, ez elvileg baromi nehéz lenne.
Ezzel szemben, a neutrínók, amelyeknek a tömege valahol az elektron tömegével kell, hogy megegyezzen - mondom én ezt hasamra ütve! - nem rendelkeznek elektromos töltéssel, ezért még1x a hasamra ütök, és aszondom, hogy egy befőttes üvegbe bele lehetne tuszkolni egy kiló neutrínót, és lehetne vele kezdeni valamit. Esetleg kenyérre lehetne kenni.
-
waterman #22 "a néhány darabot regisztrálnak naponta" ez nem túl pontos.
Super-Kamiokande Realtime -
Epikurosz #21 Hülye vagy, leülhetsz.
Ha készítesz neutrínókból egy neutrínóantennát, az speciel a neutrínókat el tudja kapni, és egyébként maga az antenna normál anyag, kezedbe veheted, megfoghatod. -
moikboy #20 De a neutrínóantennának akkor is kölcsönhatásba kellene lépnie valamikor a normál anyaggal... A telefonunk nem lehet neutrínóból...
Amúgy pedig az ötleteddel az a probléma, hogy he elég erős lenne a kölcsönhatás a neutrínók és az anyag között, akkor igaz, hogy fel lehetne őket fogni mindenféle antennával, de pontosan az erősebb kölcsönhatás miatt nem tudnának akadálytalanul terjedni. Tehát a módszer önmagát zárja ki. -
Epikurosz #19 Azóta sok minden változott, a neutrínók tömegét ki is számították. Az en.Wiki cikkében van szó erről.
A megfogásukkal kapcsolatban: ha van nyugalmi tömegük, akkor meg is lehet fogni őket. Ha sokat összegyűjtesz, akkor lehet csinálni neutrínóból cuccokat, antennát pl., amin már nem tudnak átmenni a kívülről jövő neutrínók. Egy pókhálószerű neutrínóantenna lenne ez, amikor egy neutrínó ráesik a neutrínóból készült rácsra, azt érezni lehet. Persze, probléma lenne az információ kódolása. Mondjuk a háromféle "íz" emiatt jól jönne, mert 3-as számrendszerben lehetne kódolni az infókat. :-) -
bvalek2 #18 Kelteni őket nem nagy kunszt, egy csomó reakció melléktermékeiként neutrínók is keletkeznek. Felfogni őket viszont nagyon nehéz. Még ezek a több ezer köbméteres föld alatti tartályok is csak néhány darabot regisztrálnak naponta. Az atomos anyag szinte teljesen átlátszó számukra, a neutrínósugár intenzitásának felezéséhez több fényév vastagságú ólomréteg szükséges.
A gravitációt az anyag energia-impulzus tenzora kelti, amiben olyan mennyiségek szerepelnek, mint az energia, lendület, nyomás, és stressz. Tehát nem csak a nyugalmi tömeg (illetve a vele egyenértékű energia) okozza. Régi fizikakönyvekben gyönyörű eszmefuttatásokat lehet olvasni (pl. Asimov neutrínóról szóló könyvében is), hogy miért kell hogy a neutrínónak ne legyen tömege. Nem tudom mi változott azóta.
Köszi, jó ismerősök között lenni :) -
Ahoy #17 Basszus, pont erről ábrántoztam 1-2 hete. :) Örülök, hogy nem csak én aberrálódok ilyesmiken :) Nehézvizes telefonokkal mászkálnánk, és átjátszóállomások nélkül fel tudnánk hívni a bolygó másik felén lakó embert. Mondjuk felmerülne az abszolút lehallgatóság kérdése, hiszen bármit, bárhol lehetne fogni. (bár mint fizikában laikus, fogalmam sincs, hogy lehet létrehozni őket, és hogy terjednek) -
Epikurosz #16 Azta!
1953-ban Jakov Zeldovics, Emil Konopinski és Marx György egymástól függetlenül felismerik a leptontöltés megmaradási törvényét.[2]
1954-ben Szalay Sándor és Csikai Gyula kimutatták közvetett módon a neutrínó létezését. A gyorsan bomló hélium-6 izotóp bomlásakor sikerült lefényképezni, hogy nem csak energia, hanem impulzus is hiányzik. (A kísérlet eredetileg a paritássértést cáfolta volna.)[3]
..........
1963-ban Egyed László geofizikus felállított egy – a Föld átmérőjének növekedésére vonatkozó – hipotézist. Feltételezte, hogy a folyamat oka a radioaktivitás.
.........
1975: Marx György és Szalay Sándor – kozmológiai elméletek alapján – megállapítja a neutrínó tömegének alsó határát.
...... -
#15
köszi a válaszokat :) -
Epikurosz #14 El ne felejtsem a kedvenc falovamat, amelyet mindig bedobok, ha neutrínókrül van szó:
A neutrínók a nagytávolságú kommunikáció ideális vivőközege lehetnének. -
Caro #13 Nem ez az igazi kérdés, az igazi kérdés, hogy nyugalmi tömegük van-e? Mert a neutrínó oszcillációtól eltekintve (ami viszont elég súlyos érv) eddig csak olyat tudtak róla mondani, hogy kisebb mint valamennyi.
Ami alapján akár nulla is lehetne, ahogy a korai részecskefizikai modellek feltételezik. -
Epikurosz #12 "ami feltételezi, hogy a neutrínónak tömege van"
Ez tudvalevő volt eddig is. A világegyetem anyagának kiszámításakor is figyelembe vették őket.
Amúgy üdv itt, mindig örülök, ha benézel. -
idebudanemoda #11 jól látod! azok a vigyorgó pofák a terroristák, mert ez már a kezükbe került! 
-
bvalek2 #10 A Nap-neutrínó problémának a neutrínó-oszcilláció (a három típus periodikus egymásba átalakulása) a lehetséges magyarázata, ami feltételezi, hogy a neutrínónak tömege van. Egyszer valami olyasmit olvastam, hogy a speciális relativitáselmélet szimmetriájának sérülése esetén tömeg nélküli neutrínók is oszcillálhatnak (hogyan, arról gőzöm sincs, személy szerint kétségeim vannak, a spec. rel. elég meggyőzően bizonyított ága a fizikának). -
mynameisbence #9 csak én látom így vagy tényleg vigyorgó pofák vannak a legközelebbi gömbökben? -
Polemius #8 mumpic:
Na épp azért ástak jó mélyen (hogy más részecskék ne kóboroljanak arra) egy bazinyagy lyukat, körbepakolták érzékelőkkel és megtöltötték nehézvízzel. Azt láthatod a fentebbi képen. Azzal próbálják detektálni őket. -
kukacos #7 Szinte mindig áthatol, de kis eséllyel mégis ütközik, és a kölcsönhatás kimutatható. Miután úszunk a netrínókban, venni kell egy nagy darab anyagot és megfigyelni, így van esély, hogy sikerül néhányat elkapni. A neutrínódetektorokban pontosan ez történik. Elég nehéz néhány ezer tonna vízben elkapni néhány aprócska villanást, ezért a detektorokat extrém nyugodt körülmények közé, föld alatti bányákban helyezik el. -
#6
Amúgy némileg kitekerve a fizikát és feltételezve 1-2 olyan dolgot, ami betömi az elmélet hasadékait lehetséges egy olyan fizikai rendszer, ahol ez pontosan úgy zajlana le mint a filmben!
Nem írom le, mert aki kicsit is ért a fizikához, az rögtön kidobná a taccsot és mellesleg kikiáltana egelitáriusnak.
-
#5
Közvetve bizonyították már, hogy a neutrinók típust váltanak, ami azért fontos, mert így megmagyarázható, hogy a napból miért csak 1/3-nyi mennyiségű neutrinót detektáltak eddig, mint amit rendesen kéne.
A neutrinók ugyanis a napban zajló magreakciók egyik végtermékei. Ha 1/3-nyi neutrinó jön onnan az 2 dolgot jelenthet: az egyik, hogy váltják a típusukat a Földig megtett útjuk során. Ez így logikus, illeszkedik az eddigi csillagászati és fizikai rendszereinkbe. Ugyanis pl. azt is jelenti, hogy a neutrinóknak van tömegük, és ezért a világegyetem un. sötét anyagaként is számításba jöhetnek.
Nos a második lehetőség a cikibb, ha nem váltják a típusukat, ez valóban azt jelenti, hogy a Nap belsejében a viszonylag egyszerű csillagmodellekből számított fúziós reakcióknak csak 1/3-a zajlik le!
Ergo lehet eldobni mindazt, amit a csillagfizikáról, meg úgy az ismert univerzum 90%-áról eddig gondoltunk.
Ez persze az úgynevezett legrosszabb eset, de valójában a legizgalmasabb is!
-
#4
Én azt nem értem, hogy ha testünkön, meg az egész bolygón át tudnak haladni ellenállás és kölcsönhatás nélkül, akkor milyen érzékelő az amivel meg tudják figyelni? -
willcox #3 Eddig is vizsgálták - nem sok eredménnyel. Most meg majd 1 év múlva lesz eredmény. Ez biztos valami jósnő lehet. Szart se tudnak ezek, csak ábrándoznak. -
darkhill #2 Szuper ... Csak mindenkepp 2012 Dec 21 elott lecci utana mar ugyis mind1
-
Epikurosz #1 Nem lettem okosabb.