65
-
bvalek2 #65 Tulajdonképpen a neutrínóoszcilláció azt eredményezi, hogy csak egyféle neutrínó van, ami egyforma valószínűséggel található három különféle állapotban (és persze van antineutrínó is).
Ez olyan mint a polarizáció, jön a foton, és egyforma valószínűséggel vízszintesen, illetve függőlegesen polarizált. Senki sem áll neki azon agyalni, hogy most kétféle foton van-e. -
Epikurosz #64 Tanár úr, ezt írod:
"A neutrínótípusok között nincs különbség tömegben, az oszcilláció során az energia NEM változik."
Ha ez így van, akkor mi különbözteti meg a neutrínótípusokat egymástól?
Mi a neutrínóoszcilláció?
Létezik olyan oszcilláció, amelynek során az energia nem változik?
-
Epikurosz #63 OK, ezt kinyilatkoztatásnak veszem. :-) -
bvalek2 #62 Te Epikurosz, ne terjesszed itt a tévtanaidat, mert úgy jársz mint Husz János 
Természetesen bárminek meg lehet mérni a tömegét, bármilyen kicsi részecskének.
Egy részecske teljes energiája és tömege pedig két külön dolog. Mindkettőt elektronvoltban mérik, de ez nem jelenti azt, hogy a két mennyiség ugyanaz lenne. Az elektron tömege pl. 0.51 MeV, és a LHC-ben majd 14 TeV energiára fogják felgyorsítani.
A neutrínótípusok között nincs különbség tömegben, az oszcilláció során az energia NEM változik. -
Epikurosz #61 Te már kapisgálsz vmit.... :-) -
#60
Ja ez renben van, csak, ha jól értelmezem akkor a 3 fajta neutrino között igazából csak az energiájuk jelent különbséget, és ha fénnyel párhuzamba állítjuk, akkor olyan mintha egyszer infra fényt érzékelnél, máskor meg a legkeményebb röntgen sugárzást és közben azt mondod, hogy ugyan abból a reakcióból származnak!
Szal nekem marhára érdekesnek tűnik ez az oszcilláció! Energetikailag valahogy nem igazán stimmel. Ha meg valami harmonikus oszcillációról van szó, akkor is valszeg 1/100000000-hoz az esély, hogy egyszer az elektron neutrino helyett tau neutrinót találj. Ha mégsem, és tényleg 1/3-hoz a valós esély, akkor a neutrinó a kifogyhatatlan energia és az örökmozgó forrása!!!
Egely rulez!!!!
-
Epikurosz #59 Szóval a neutrínó tömegét is fel lehet írni kilóban:
< 1,82×10^-33 kg
vagy:
< 1,82×10^-36 g
(Az elektron tömegénél a 31-es elől elfelejtettem a mínusz jelt!)
Jól mondom? -
Epikurosz #58 Egyébként a neutrínóoszcillációval foglalkozó wikis cikkből, ha figyelmesen elolvassuk, érdekes dolgokat tudunk meg:
The smallest modification to the Standard Model, which only has left-handed neutrinos, is to allow these left-handed neutrinos to have Majorana masses. The problem with this is that the neutrino masses are implausibly smaller than the rest of the known particles ( at least 500,000 times smaller than the mass of an electron), which, while it does not invalidate the theory, is not very satisfactory.
Magyarán: a neutrínó tömege legalább 500 ezerszer kisebb az elektron tömegénél.
Az elektron tömege pedig 9,10938215(45)×10^31 kg, ami kb. 1848-szor kisebb a proton tömegénél. (Ezt az 1848-as forradalommal kapcsolva könnyen meg tudod jegyezni!)
Ajjajaj! -
Epikurosz #57 A neutrínófajták tömegei ezen a wikis linken láthatók. Tehát a neutrínók tömegét elektron-voltban (eV) fejezzük ki.
Másrészt, ebből a jó kis cikkből megtudjuk a következőket:
"An electron volt is a unit of energy that is commonly used in particle physics to describe atomic and nuclear processes (a volt, it should be noted, is not). More specifically, it is the kinetic energy gained by an electron as it is accelerated through a potential difference of one volt. A volt is equivalent to one joule (J), another measure of energy, per coulomb (C), a measure of electric charge. A single electron volt comes out to 1.602 × 10-19 J. The record-smashing energy generated by the LHC's collision events, therefore, only corresponds to 3.78 × 10-7 J, a minuscule quantity of energy. A 100-watt light bulb left on for an hour, by comparison, consumes 360,000 J. "
Egyébként, egy test energiája=immanens energia (mc²) + mozgási energia + potenciális energia
Tanár úr, ne idegesítsen! -
Epikurosz #56 Az ilyen kis részecskéknél nem lehet mérni a tömeget, ezt te is tudod, így a mozgási energiát mérik eV-ban, és ezzel fejezik ki a tömeget. -
bvalek2 #55 Mozgási energia != tömeg!
Ezek felső határok, sebességmérésekkel határozták meg őket egyes kísérletekben. Eddig minden mérés hibahatáron belül fénysebességet állapított meg, és ha ragaszkodunk hozzá, hogy van nyugalmi tömegük, akkor persze fénysebességgel nem közlekedhetnek. Ekkor viszont a hibahatár egy felső határt szab a tömegre. A valóságos tömegek nyugodtan lehetnek egyformák, akár nullák is.
Egyébként itt is az van, mint a sötét anyagos elméleteknél, egyesek készpénznek vesznek teóriákat. A neutrínóoszcilláció kísérleti eredmény, de a neutrínók tömege csak feltételezés, nincs kísérletek által megerősítve. Tömeg feltételezése nem az egyetlen lehetséges magyarázat a jelenségre, van aki a speciális relativitás elméletében a téridő szimmetriájának sérülésére gyanakszik.
A fotonost nem értem... -
Epikurosz #54 Semmit. Segít beszúrni szimbólumokat. -
Epikurosz #53 No, de a 3 fajta neutrínó tömege (mozgási energiája) között elég nagy különbségek vannak:
e neutrínó: < 2,2 eV
m neutrínó: < 170 keV (kb. 77 ezerszer nagyobb energia)
t neutrínó: < 15.5 MeV (kb. 7 milliószor nagyobb energia)
Persze, lehet, hogy ez is olyan, mint az elektromágneses sugárzás (foton), hogy ott is különböző frekvenciája van a hullámnak, és a becsapódó foton is ettől függően nagyobb kárt tud tenni. Mégis ott nem beszélünk fotonok fajtáiról.
Lemaradtam valamiről?
:-) -
#52
Mit jelent ez az aláírás? -
bvalek2 #51 Hát, ha nagyon ragaszkodunk ehhez a hasonlathoz, akkor tényleg magától vált állapotot. Valójában a neutrínó persze nem vált semmilyen állapotot, hanem egyfajta neutrínó keletkezik, és egy mérés során egyenlő eséllyel három különböző állapotban lévőnek látjuk. Mint egy elektron, ami néha ilyen spinű, néha olyan. Ez nem befolyásolja lényegében a részecske természetét. -
Epikurosz #50 Kutyaharapást kutyaszőrével. -
toto66 #49 A fantáziámat eröltettem, és tényleg ott meg lehet fogni a neutrínókat. C:
Szóval a befőttes üvegnek is neutrínókból kellen állnia, amit szintén egy neutrínókból álló beföttesüveg tartana össze... -
Epikurosz #48 Ez világos, én csak azon aggályoskodtam, hogy magától képes lenne állapotot váltani. Valamivel kölcsön kell hatnia azért, hogy elinduljon mondjuk tau neutrínóként a Napból, és becsapódjon e neutrínóként a Földbe. Olyan lenne ez, mint a "fény elfáradása", mondjuk a gravitáció hatására. -
johnsmitheger #47 Nem értem, miért akkora probléma a harmad annyi detektált cucc. Durván meg kell szorozni HÁROMMAL a detektált mennyiséget és hopp már meg is van a full mennyiség. Vagy nem :) -
bvalek2 #46 Ennek ehhez semmi köze, magától oszcillál. Igazából ez nem is jó szó rá, egyszerűen arról van szó, hogy ha detektálsz egy neutrínót, akkor 1/3 az esélyed arra, hogy egy bizonyos típust találsz. Függetlenül attól, hogy milyen reakcióból származik. Viszont a kölcsönhatása függ attól, hogy éppen akkor ilyen állapotban van, tehát elektronnal elektron-neutrínó hat kölcsön müonnal müon-neutrínó, stb. Ezért van az, hogy egy bizonyos típusra tervezett detektor csak harmadannyi neutrínót észlel ugyanabból a reakcióból. -
Epikurosz #45 BE kondenzátumot még csak parányi mennyiségben tudtak előállítani. Ha sikerülne nagyobb mennyiséget előállítani, gond lenne a detektálással, szerintem. -
#44
Ez már megint a Standart Model foltozásának tűnik. Amugy a Bose-Einstein kondenzátumból nem lehetne jobb detektor "anyagot" csinálni, mint a nehézvízből? -
#43
Vagy a határozatlansági elv terhére. (igen, ez egy ilyen mindenre jó, bedobható válasz) -
#42
Úgy érted 10 millió másik neutrinótól!?
-
Epikurosz #41 Na, de ha nem kap valahonnan, kívülről energiát, magától nem kezd el oszcillálni... -
bvalek2 #40 Magától oszcillál. NEXUS6 talán a neutrínó mozgási energiájáról beszél, az nem befolyásolja a típusát. -
lordofchaos #39 Egy másik neutrínótól. -
#38
Neutrino pisztolyommal lőttem a nap felé, de hamar visszaesett a lövedékem, mert a szembe jövő részecskék visszalökdösték.
Na ez a szopás!
-
Epikurosz #37 Látod, ez nekem is eszembe jutott.
:-) -
#36
Amúgy ez a roppant szép nevű részecske mi is?
1/2 spin, meg egy kis energia, és kb ennyi!
Pont azért tételezték fel, hogy bizonyos magreakciók ne sértsék az energia/töltés megmaradást.
Számomra mondjuk nem világos, hogy egy adott energiájú részecske hogyan oszcillál magasabb energiájú állapotok között, vagy is egy 2,5 eV energiájú elektron neutrinóból, hogy lesz egyszercsak 18 MeV energiájú Tau neutrinó!?
-
#35
Most már világos!
-
Epikurosz #34 Annyit elárulok, hogy a "Neutrino confinement" a cucc lényege. :-D -
FecaA #33 Várjuk! :D -
Epikurosz #32 
Na, most figyeljetek!
Hamarosan egy szenzációs bejelentést fogok tenni!
(De csigázási okokból lehet, hogy Karácsonyra fogom időzíteni!!!!!!)
A Nobel-díjat egy később megadandó postafiókra kérem!
-
andersh #31 hát ez legyen a legkevesebb.
majd nyitok egy biztonságos neutrínó VPN kapcsolatot. -
Epikurosz #30 A befőttes üveget ne szó szerint értsd.
Kicsit erőltesd meg a fantáziádat. -
toto66 #29 "aszondom, hogy egy befőttes üvegbe bele lehetne tuszkolni egy kiló neutrínót, "
De ha nem lép kölcsönhatásba az anyaggal, akkor a befőttes üveg nem képes összetartani. Hiszen a beföttes üvegnek még a levegővel is kölcsönhatásba kell legyen, hogy az ne szökjön el.
A töltés meg éppen előny ha részecskéket akarunk fogvatartani, hiszen nem kell hozzá közvetlen anyagi kapcsolat, lebegtethető elektromos térben. -
Epikurosz #28 Persze, ilyen hitgyülisen is lehet mondani:
Szegény neutrínóm...
-
Epikurosz #27 A detektorba beeső neutrínó zenéje:
-
Epikurosz #26 off
(Asvérus legendája, de szerintem a "bolygó hollandi" is erről szól. Eppur si muove! és Navigare necesse est!)