Fényt derítenek az egyik legtitokzatosabb részecskére

Oldal 1 / 2Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#65
Tulajdonképpen a neutrínóoszcilláció azt eredményezi, hogy csak egyféle neutrínó van, ami egyforma valószínûséggel található három különféle állapotban (és persze van antineutrínó is).

Ez olyan mint a polarizáció, jön a foton, és egyforma valószínûséggel vízszintesen, illetve függõlegesen polarizált. Senki sem áll neki azon agyalni, hogy most kétféle foton van-e.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#64
Tanár úr, ezt írod:
"A neutrínótípusok között nincs különbség tömegben, az oszcilláció során az energia NEM változik."

Ha ez így van, akkor mi különbözteti meg a neutrínótípusokat egymástól?

Mi a neutrínóoszcilláció?
Létezik olyan oszcilláció, amelynek során az energia nem változik?


Kara kánként folytatom tanításom.

#63
OK, ezt kinyilatkoztatásnak veszem. :-)

Kara kánként folytatom tanításom.

#62
Te Epikurosz, ne terjesszed itt a tévtanaidat, mert úgy jársz mint Husz János <#ejnye1>

Természetesen bárminek meg lehet mérni a tömegét, bármilyen kicsi részecskének.

Egy részecske teljes energiája és tömege pedig két külön dolog. Mindkettõt elektronvoltban mérik, de ez nem jelenti azt, hogy a két mennyiség ugyanaz lenne. Az elektron tömege pl. 0.51 MeV, és a LHC-ben majd 14 TeV energiára fogják felgyorsítani.

A neutrínótípusok között nincs különbség tömegben, az oszcilláció során az energia NEM változik.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#61
Te már kapisgálsz vmit.... :-)

Kara kánként folytatom tanításom.

NEXUS6
#60
Ja ez renben van, csak, ha jól értelmezem akkor a 3 fajta neutrino között igazából csak az energiájuk jelent különbséget, és ha fénnyel párhuzamba állítjuk, akkor olyan mintha egyszer infra fényt érzékelnél, máskor meg a legkeményebb röntgen sugárzást és közben azt mondod, hogy ugyan abból a reakcióból származnak!

Szal nekem marhára érdekesnek tûnik ez az oszcilláció! Energetikailag valahogy nem igazán stimmel. Ha meg valami harmonikus oszcillációról van szó, akkor is valszeg 1/100000000-hoz az esély, hogy egyszer az elektron neutrino helyett tau neutrinót találj. Ha mégsem, és tényleg 1/3-hoz a valós esély, akkor a neutrinó a kifogyhatatlan energia és az örökmozgó forrása!!!
Egely rulez!!!!
<#hehe>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#59
Szóval a neutrínó tömegét is fel lehet írni kilóban:
< 1,82×10^-33 kg
vagy:
< 1,82×10^-36 g

(Az elektron tömegénél a 31-es elõl elfelejtettem a mínusz jelt!)

Jól mondom?

Kara kánként folytatom tanításom.

#58
Egyébként a neutrínóoszcillációval foglalkozó wikis cikkbõl, ha figyelmesen elolvassuk, érdekes dolgokat tudunk meg:

The smallest modification to the Standard Model, which only has left-handed neutrinos, is to allow these left-handed neutrinos to have Majorana masses. The problem with this is that the neutrino masses are implausibly smaller than the rest of the known particles ( at least 500,000 times smaller than the mass of an electron), which, while it does not invalidate the theory, is not very satisfactory.


Magyarán: a neutrínó tömege legalább 500 ezerszer kisebb az elektron tömegénél.
Az elektron tömege pedig 9,10938215(45)×10^31 kg, ami kb. 1848-szor kisebb a proton tömegénél. (Ezt az 1848-as forradalommal kapcsolva könnyen meg tudod jegyezni!)
Ajjajaj!

Kara kánként folytatom tanításom.

#57
A neutrínófajták tömegei ezen a wikis linken láthatók. Tehát a neutrínók tömegét elektron-voltban (eV) fejezzük ki.

Másrészt, ebbõl a jó kis cikkbõl megtudjuk a következõket:

"An electron volt is a unit of energy that is commonly used in particle physics to describe atomic and nuclear processes (a volt, it should be noted, is not). More specifically, it is the kinetic energy gained by an electron as it is accelerated through a potential difference of one volt. A volt is equivalent to one joule (J), another measure of energy, per coulomb (C), a measure of electric charge. A single electron volt comes out to 1.602 × 10-19 J. The record-smashing energy generated by the LHC's collision events, therefore, only corresponds to 3.78 × 10-7 J, a minuscule quantity of energy. A 100-watt light bulb left on for an hour, by comparison, consumes 360,000 J. "



Egyébként, egy test energiája=immanens energia (mc²😉 + mozgási energia + potenciális energia

Tanár úr, ne idegesítsen!

Kara kánként folytatom tanításom.

#56
Az ilyen kis részecskéknél nem lehet mérni a tömeget, ezt te is tudod, így a mozgási energiát mérik eV-ban, és ezzel fejezik ki a tömeget.

Kara kánként folytatom tanításom.

#55
Mozgási energia != tömeg! <#ejnye1>

Ezek felsõ határok, sebességmérésekkel határozták meg õket egyes kísérletekben. Eddig minden mérés hibahatáron belül fénysebességet állapított meg, és ha ragaszkodunk hozzá, hogy van nyugalmi tömegük, akkor persze fénysebességgel nem közlekedhetnek. Ekkor viszont a hibahatár egy felsõ határt szab a tömegre. A valóságos tömegek nyugodtan lehetnek egyformák, akár nullák is.

Egyébként itt is az van, mint a sötét anyagos elméleteknél, egyesek készpénznek vesznek teóriákat. A neutrínóoszcilláció kísérleti eredmény, de a neutrínók tömege csak feltételezés, nincs kísérletek által megerõsítve. Tömeg feltételezése nem az egyetlen lehetséges magyarázat a jelenségre, van aki a speciális relativitás elméletében a téridõ szimmetriájának sérülésére gyanakszik.

A fotonost nem értem...

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#54
Semmit. Segít beszúrni szimbólumokat.

Kara kánként folytatom tanításom.

#53
No, de a 3 fajta neutrínó tömege (mozgási energiája) között elég nagy különbségek vannak:

e neutrínó: < 2,2 eV
m neutrínó: < 170 keV (kb. 77 ezerszer nagyobb energia)
t neutrínó: < 15.5 MeV (kb. 7 milliószor nagyobb energia)

Persze, lehet, hogy ez is olyan, mint az elektromágneses sugárzás (foton), hogy ott is különbözõ frekvenciája van a hullámnak, és a becsapódó foton is ettõl függõen nagyobb kárt tud tenni. Mégis ott nem beszélünk fotonok fajtáiról.

Lemaradtam valamirõl?

:-)

Kara kánként folytatom tanításom.

jhetedikj
#52
Mit jelent ez az aláírás?

anno 1987

#51
Hát, ha nagyon ragaszkodunk ehhez a hasonlathoz, akkor tényleg magától vált állapotot. Valójában a neutrínó persze nem vált semmilyen állapotot, hanem egyfajta neutrínó keletkezik, és egy mérés során egyenlõ eséllyel három különbözõ állapotban lévõnek látjuk. Mint egy elektron, ami néha ilyen spinû, néha olyan. Ez nem befolyásolja lényegében a részecske természetét.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#50
Kutyaharapást kutyaszõrével.

Kara kánként folytatom tanításom.

#49
A fantáziámat eröltettem, és tényleg ott meg lehet fogni a neutrínókat. C:
Szóval a befõttes üvegnek is neutrínókból kellen állnia, amit szintén egy neutrínókból álló beföttesüveg tartana össze...

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#48
Ez világos, én csak azon aggályoskodtam, hogy magától képes lenne állapotot váltani. Valamivel kölcsön kell hatnia azért, hogy elinduljon mondjuk tau neutrínóként a Napból, és becsapódjon e neutrínóként a Földbe. Olyan lenne ez, mint a "fény elfáradása", mondjuk a gravitáció hatására.

Kara kánként folytatom tanításom.

#47
Nem értem, miért akkora probléma a harmad annyi detektált cucc. Durván meg kell szorozni HÁROMMAL a detektált mennyiséget és hopp már meg is van a full mennyiség. Vagy nem 😊
#46
Ennek ehhez semmi köze, magától oszcillál. Igazából ez nem is jó szó rá, egyszerûen arról van szó, hogy ha detektálsz egy neutrínót, akkor 1/3 az esélyed arra, hogy egy bizonyos típust találsz. Függetlenül attól, hogy milyen reakcióból származik. Viszont a kölcsönhatása függ attól, hogy éppen akkor ilyen állapotban van, tehát elektronnal elektron-neutrínó hat kölcsön müonnal müon-neutrínó, stb. Ezért van az, hogy egy bizonyos típusra tervezett detektor csak harmadannyi neutrínót észlel ugyanabból a reakcióból.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#45
BE kondenzátumot még csak parányi mennyiségben tudtak elõállítani. Ha sikerülne nagyobb mennyiséget elõállítani, gond lenne a detektálással, szerintem.

Kara kánként folytatom tanításom.

drfaust
#44
Ez már megint a Standart Model foltozásának tûnik. Amugy a Bose-Einstein kondenzátumból nem lehetne jobb detektor "anyagot" csinálni, mint a nehézvízbõl?

Csak a semmi lehet tökéletes!

gothmog
#43
Vagy a határozatlansági elv terhére. (igen, ez egy ilyen mindenre jó, bedobható válasz)

NEXUS6
#42
Úgy érted 10 millió másik neutrinótól!?
<#nyes>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#41
Na, de ha nem kap valahonnan, kívülrõl energiát, magától nem kezd el oszcillálni...

Kara kánként folytatom tanításom.

#40
Magától oszcillál. NEXUS6 talán a neutrínó mozgási energiájáról beszél, az nem befolyásolja a típusát.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#39
Egy másik neutrínótól.

\"See you kids. Study your math. Key to the Universe.\"

wareszsg
#38
Neutrino pisztolyommal lõttem a nap felé, de hamar visszaesett a lövedékem, mert a szembe jövõ részecskék visszalökdösték.
Na ez a szopás!

#37
Látod, ez nekem is eszembe jutott.
:-)

Kara kánként folytatom tanításom.

NEXUS6
#36
Amúgy ez a roppant szép nevû részecske mi is?
1/2 spin, meg egy kis energia, és kb ennyi!
Pont azért tételezték fel, hogy bizonyos magreakciók ne sértsék az energia/töltés megmaradást.

Számomra mondjuk nem világos, hogy egy adott energiájú részecske hogyan oszcillál magasabb energiájú állapotok között, vagy is egy 2,5 eV energiájú elektron neutrinóból, hogy lesz egyszercsak 18 MeV energiájú Tau neutrinó!?
<#hehe>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

NEXUS6
#35
Most már világos!
<#eplus2>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#34
Annyit elárulok, hogy a "Neutrino confinement" a cucc lényege. :-D

Kara kánként folytatom tanításom.

#33
Várjuk! 😄
#32
<#integet2>Na, most figyeljetek!<#nezze>

<#heureka>Hamarosan egy szenzációs bejelentést fogok tenni!<#email>

(De csigázási okokból lehet, hogy Karácsonyra fogom idõzíteni!!!!!!)

<#felkialtas>A Nobel-díjat egy késõbb megadandó postafiókra kérem!<#eljen><#wave><#taps>

Kara kánként folytatom tanításom.

#31
hát ez legyen a legkevesebb.
majd nyitok egy biztonságos neutrínó VPN kapcsolatot.
#30
A befõttes üveget ne szó szerint értsd.
Kicsit erõltesd meg a fantáziádat.

Kara kánként folytatom tanításom.

#29
"aszondom, hogy egy befõttes üvegbe bele lehetne tuszkolni egy kiló neutrínót, "

De ha nem lép kölcsönhatásba az anyaggal, akkor a befõttes üveg nem képes összetartani. Hiszen a beföttes üvegnek még a levegõvel is kölcsönhatásba kell legyen, hogy az ne szökjön el.
A töltés meg éppen elõny ha részecskéket akarunk fogvatartani, hiszen nem kell hozzá közvetlen anyagi kapcsolat, lebegtethetõ elektromos térben.

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#28
Persze, ilyen hitgyülisen is lehet mondani:


Szegény neutrínóm...
<#mf2>

Kara kánként folytatom tanításom.

#27
A detektorba beesõ neutrínó zenéje:

Kara kánként folytatom tanításom.

#26
off
(Asvérus legendája, de szerintem a "bolygó hollandi" is errõl szól. Eppur si muove! és Navigare necesse est!)

Kara kánként folytatom tanításom.

#25
Halló, pusztaság, van itt még valaki?

Anybody here?

Kara kánként folytatom tanításom.

#24
Most õszintén: látott vki olyan elektront, amelyik ül a seggén, és nem mozog állandóan, mint Asvérus?

Kara kánként folytatom tanításom.

#23
Mondjuk abban igazad van, hogy az elektronnak is van nyugalmi tömege, de még senki nem csinált elektronlevest, tehát egy olyan térrészt, amelyben mondjuk van 1 kg elektron, és semmi más. Mivel az elektronoknak van elektromos töltésük, -1, ez elvileg baromi nehéz lenne.
Ezzel szemben, a neutrínók, amelyeknek a tömege valahol az elektron tömegével kell, hogy megegyezzen - mondom én ezt hasamra ütve! - nem rendelkeznek elektromos töltéssel, ezért még1x a hasamra ütök, és aszondom, hogy egy befõttes üvegbe bele lehetne tuszkolni egy kiló neutrínót, és lehetne vele kezdeni valamit. Esetleg kenyérre lehetne kenni. <#wow1><#nyes>

Kara kánként folytatom tanításom.

#22
"a néhány darabot regisztrálnak naponta" ez nem túl pontos.

Super-Kamiokande Realtime

\"The voices are back... Excellent.\"

#21
Hülye vagy, leülhetsz.
Ha készítesz neutrínókból egy neutrínóantennát, az speciel a neutrínókat el tudja kapni, és egyébként maga az antenna normál anyag, kezedbe veheted, megfoghatod.

Kara kánként folytatom tanításom.

#20
De a neutrínóantennának akkor is kölcsönhatásba kellene lépnie valamikor a normál anyaggal... A telefonunk nem lehet neutrínóból...

Amúgy pedig az ötleteddel az a probléma, hogy he elég erõs lenne a kölcsönhatás a neutrínók és az anyag között, akkor igaz, hogy fel lehetne õket fogni mindenféle antennával, de pontosan az erõsebb kölcsönhatás miatt nem tudnának akadálytalanul terjedni. Tehát a módszer önmagát zárja ki.

#19
Azóta sok minden változott, a neutrínók tömegét ki is számították. Az en.Wiki cikkében van szó errõl.

A megfogásukkal kapcsolatban: ha van nyugalmi tömegük, akkor meg is lehet fogni õket. Ha sokat összegyûjtesz, akkor lehet csinálni neutrínóból cuccokat, antennát pl., amin már nem tudnak átmenni a kívülrõl jövõ neutrínók. Egy pókhálószerû neutrínóantenna lenne ez, amikor egy neutrínó ráesik a neutrínóból készült rácsra, azt érezni lehet. Persze, probléma lenne az információ kódolása. Mondjuk a háromféle "íz" emiatt jól jönne, mert 3-as számrendszerben lehetne kódolni az infókat. :-)

Kara kánként folytatom tanításom.

#18
Kelteni õket nem nagy kunszt, egy csomó reakció melléktermékeiként neutrínók is keletkeznek. Felfogni õket viszont nagyon nehéz. Még ezek a több ezer köbméteres föld alatti tartályok is csak néhány darabot regisztrálnak naponta. Az atomos anyag szinte teljesen átlátszó számukra, a neutrínósugár intenzitásának felezéséhez több fényév vastagságú ólomréteg szükséges.

A gravitációt az anyag energia-impulzus tenzora kelti, amiben olyan mennyiségek szerepelnek, mint az energia, lendület, nyomás, és stressz. Tehát nem csak a nyugalmi tömeg (illetve a vele egyenértékû energia) okozza. Régi fizikakönyvekben gyönyörû eszmefuttatásokat lehet olvasni (pl. Asimov neutrínóról szóló könyvében is), hogy miért kell hogy a neutrínónak ne legyen tömege. Nem tudom mi változott azóta.

Köszi, jó ismerõsök között lenni 😊

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#17
Basszus, pont errõl ábrántoztam 1-2 hete. 😊 Örülök, hogy nem csak én aberrálódok ilyesmiken 😊 Nehézvizes telefonokkal mászkálnánk, és átjátszóállomások nélkül fel tudnánk hívni a bolygó másik felén lakó embert. Mondjuk felmerülne az abszolút lehallgatóság kérdése, hiszen bármit, bárhol lehetne fogni. (bár mint fizikában laikus, fogalmam sincs, hogy lehet létrehozni õket, és hogy terjednek)
#16
Azta!

1953-ban Jakov Zeldovics, Emil Konopinski és Marx György egymástól függetlenül felismerik a leptontöltés megmaradási törvényét.<2>
1954-ben Szalay Sándor és Csikai Gyula kimutatták közvetett módon a neutrínó létezését. A gyorsan bomló hélium-6 izotóp bomlásakor sikerült lefényképezni, hogy nem csak energia, hanem impulzus is hiányzik. (A kísérlet eredetileg a paritássértést cáfolta volna.)❤️>
..........
1963-ban Egyed László geofizikus felállított egy – a Föld átmérõjének növekedésére vonatkozó – hipotézist. Feltételezte, hogy a folyamat oka a radioaktivitás.
.........
1975: Marx György és Szalay Sándor – kozmológiai elméletek alapján – megállapítja a neutrínó tömegének alsó határát.
......

Kara kánként folytatom tanításom.

Oldal 1 / 2Következő →