59
-
#59
Ámen!
-
Epikurosz #58 Majd integetek neked egy ilyen hajóból, oksi?
(te meg azt hiszed, hogy ufó vagyok :-D) -
Epikurosz #57 Én is láttam a fissziós-fúziós csodát, de direkt nem szóltam. -
#56
Ez naggyon fájdalmas volt!
A Blikkben található cikkektől csak a hossza különbözteti meg, abban feleekkora terjedelemben elintézik az ilyet.
-
#55
Indexről tudományt ne! 
-
Epikurosz #54 Erre vártok, nem? -
#53
Az űrprogramok éppen arról szólnak, hogy hatalmas ráfordítással ugyan, de célirányosan fejlesztenek bizonyos technológiákat.
Jelenleg nem fordítanak jelentős forrásokat ilyen áttörés jellegű űrtechnológiákra. Pl ennek a jelenlegi új szállító rendszernek a hozadéka technológiai szempontból majdnem zéro!
Lehet persze várni arra, hogy majd a civilszektor kifejleszt valamit. Csak éppen senki nem fog milliárdokat fordítani pl. egy új hajtóműre. Arra várni, hogy ezek a technológiák a civil szektor fejlesztéseinek melléktermékeként jelenjenek meg kb a lottó 5-ösre várással egyenértékű.
Az civil űriparba rengeteg állami befektetés és megrendelés szükséges, mint ahogy az atomipar esetén is csak így jöhetett létre az a technológia, ami manapság az atomerőművekben ölt testet.
Nem bármi áron kel a Marsra menni, csak azért mert megtehetjük, és mint az 2000X már meg lett tárgyalva egyszerűen nem igaz, hogy nincsenek források. -
Deus Ex #52 #50: Nem mondhatom, hogy meggyőztek volna az érvek, én negyven, több évig tartó, részben egymás eredményeire épülő küldetést hatékonyabbnak és nagyobb területet lefedőnek gondolok, mint egy emberes küldetést. Persze, az volna a jó, ha menne a sok szonda, és végül ahová szükséges, oda az ember is, de utóbbival talán szerencsés volna addig várni, amíg egy vagy több nagyságrenddel csökken a hasznos teher pályára állítási költsége mondjuk pl. a nanotechnológia gyakorlati alkalmazásainak köszönhetően, másrészt a gyors - néhány hetes vagy egy-két hónapos - utazást biztosító hajtóműtecchnológiák kipróbált gyakorlatnak számítanak a több tíz vagy több száz tonnás emberes űrhajók vonatkozásában. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont a becsült költséget lehet parasztvakításnak tekinteni, lévén az emberes űrprogramok költségkeretei ritkán maradnak módosítatlanok. A wiki szerint a Mars Direct egy éves összrepülési és másfél éves felszini idővel számol. A két és fél éves időtartamból fakadó műszaki és emberi oldalon fellépő rengeteg probléma miatt ez már csak ebből a szempontból sem tűnik túl ígéretesnek.
#51: Azt gondolom, logikusan nem lehet arra számítani, hogy a Mars-kutatásból valamilyen rövidtávú és jelentős haszna lesz az emberiségnek. Ez egy szükséges, hosszú távon beláthatatlan hozadékú tevékenység, de pillanatnyilag nincs miért bármi áron odarohanjunk. Lehet, hogy volt rajta élet, lehet, hogy van is. De, erről ráérünk bizonyosságot szerezni két évtized vagy akár két évszázad múlva.
Ha már annyira eröltetni akarunk valamilyen űrprogramot, neki lehet feküdni az ütközéssel veszélyeztető kavicsok keresgélésének illetve az egyenlőre a koncepció szintjén létező eltérítési eljárások gyakorlatba ültetésének.
Nem vagyok lelkesedéshiányos fatuskó, csak szűkös erőforrások esetén fontossági sorrendet kell felállítani, és a Mars-kutatás, de főleg az emberes Mars repülés előtt még jópár dolog szerepel a listában. -
#51
Miért muszáj megmászni a Mounteverestet, miért muszáj F1-es kocsikat vezetni, vagy nézni, miért muszáj űrtúristáskodni, miért muszáj kutatóbázisokat fenntartani az Antarktiszon, miért muszáj gyereket nemzeni és szülni egy olyan világra, ahol a gyerek biztos, hogy végigxopja az életét, miért érdemes minden nap felkelni?
Gondolom mert emberek vagyunk!
Csak ennyi!
-
kamov #50 A SEI 400 milliárdos adata alapvetően a nyolcvanas években keletkezett. Azóta történt egy pár dolog (Mars Direct, Mars for Less) ami levitte az árat.
Negyven olyan szonda amely a korlátozott méret és tömeg miatt soha nem lesz képes azt a műszerezettséget felvonultatni mint ami egy több tíz tonnás leszállóegységbe az embereken felül befér.
A szondák arra valók amire általában a robotok, elvégezni a monoton felderítést, hogy az emberi munkaerőt a megfelelő pontokon lehessen felhasználni (mélyfúrások, élet utáni kutatás és az ehhez kapcsolódó bonyolultabb biolabor).
-
Deus Ex #49 Emékeim szerint a Nasa Express szondáinak darabja 250 millió dollár volt, a folyamatosan harminc évre lévő Mars-utazásra pedig 300 milliárdos költségvetésről tudok. De legyenek az általad hozott számok, ez így is negyven szondát jelent, amelyek küldetési ideje picit könnyebben hosszabbítható - látsd roverek - mint az emberesé. Ettől kezdve nem egészen értem, miért parasztvakítás kimondani azt, hogy a szondás feltárás hatékonyabb, de ha vannak érveid, szívesen meghallgatom őket.
#46: Ha kifejtenéd, miért muszáj, azt megköszönném. -
llax #48 Persze hogy nem Magyarország. Az USA-nak sokkal több pénze van a "mutyikra" és sokkal hitelesebb politikusaik annak megmagyarázására.
Amit NEXUS6 #44-ben leírt, kiegészíteném:
Amennyit az USA a NASA-n keresztül a meglévő partnercégek (kik lehetnek a nagyobb részvényesek?) meglévő technikáinak módosítására költ (nem eddig - hanem amit össz. a rakétára szán), annyi pénzből:
1: a ruszkik egy teljes, minden igényt lefedő hordozórakéta családot fejlesztettek volna...
2: talán az ESA is fejlesztett volna egy alapjaiban új rakétát... -
kamov #47 Ennek a nagyon népszerű parasztvakításnak egy nagy hibája van. Mégpedig az hogy nem igaz. A felszíni egységek nagyon drágák. A Mars Science Laboratory 2,5 milliárd dollárnál fog megállni. Ez az ISS egyéves üzemeltetési költsége. Egy ilyen méretű szonda 10 év alatt valósul meg épül. És még mindig csak a felszín geológiáját kapirgáljuk.
Ezt kell összevetni egy 100 miliárdos Mars utazással. -
#46
Jelenleg minekután nemzetközi egyezmények kifejezetten tiltják az űrbe és a Holdra fegyver telepítését, az államoknak nem érdeke az emberes űrrepülés erőltetése. Másrészt egyedül az államoknak van akkora pénzügyi, technológiai lehetősége, hogy megteremtsék az emberek folyamatos űrbeli tevékenységének hátterét, kiépítsék egy űripar/űrgazdaság infrastruktúráját.
Nem azért kell az űrbe menni, mert jelenleg marhára megéri, hanem mert eccerűen muszáj!
:) -
Deus Ex #45 Hát, legyen mutyi, legyen lobby, mint ahogyan minden másban is, én nagyobb bajnak látom azt, hogy alapvetően nincs elképzelés arra nézve, minek is ez az egész emberes ürrepülés. Csinálgatják, mert megörökölték, de perpillanat a szorosan vett humánbiológiai kutatásokon kívül nem sok mindenhez kell emberi jelenlét az űrben, s az automatizálás fejlődésével ez egyre inkább így lesz. Amerikában a NASA-n kívül a hadsereg is foglalkozik űrtevékenységgel, nincs saját emberes rendszerük, a költségvetésük viszont egy nagyságrenddel nagyobb a civil szervezeténél. Orbitális pályán keringeni minek, drága pénzen a Holdra menni a porban kotorászni megintcsak minek, a Marsra vinni embert a homokot túrni ismét felesleges. Egy emberes marsrepülés árából az űrszonda felszereltségétől függően több száz, vagy akár másfélezer automata küldetés bonyolítható le, amíg húszezer dollág egy kg hasznos teher orbitális pályára állítása, addig eszetlen pazarlás emberrel repülni. -
#44
Az, hogy mennyi érvet sorakoztatnak fel valami mellett sajna semmit nem bizonyít, ha ott van a mutyi.
Másrészt az az egészben az ismeretlen tényező, hogy amikor kifejlesztenek egy új cuccost az minimum 3 lehetséges módon hat a dolgokra.
1. Nem hozza a várt paramétereket, bármilyen ocsónak és ésszerűnek tűnt. lásd pl Űrsikló
2, Az új cuccos bizonyos tulajdonságainak köszönhetően beláthatatlan lehetőségeket nyit meg, amiket érdemes kihasználni. Lásd Pl Internet.
3. Az új fejlesztés kb. azt hozza amire tervezték. Lásd pl Apollo projekt, (leszámítva persze a járulékos technikai fejlődésbeli hozadékot, ami nagyobb jelentőségű volt, mint hogy hoznak néhány kg követ, meg kitűzik az amcsi zászlót).
Mondják persze, hogy a siker záloga, a célok helyes kiválasztása.:) Ami ugye lehetőséget ad arra, amikor elindul egy fejlesztés alapvetően rossz irányba, akkor ne abba hagyják, hanem a hibás technológiához igazítsák az elvárásokat. Megint csak az Űrrepülőgép, vagy éppeb ez a jelenleg fejlesztés alatt álló űrszállító rendszer a példa erre.
Szal télleg nem Mo. Amikor a kormány megrendel egy jelentést, akkor nem pancser cégek dobnak össze egy 20 oldalas firkálmányt 20 millióért pár óra alatt. Hanem nagyon okos ember csinálják ugyan ezt általában sokkal több pénzért.
Azt viszont kötve hiszem, hogy valahogy ne kerülne bele az az opció, rengeteg sok érvvel megtámasztva, amit végül is a politika megrendelt.
Amikor elindította Bush 2004-ben a SEI programot akkor az Aldridge bizottság 17 területben foglalta össze, hogy mit kell fejleszteni, ekkor még mindenki szabadon járatta a fantáziáját.
A jurney to Inspire, Innovate, and Discover
Az első volt az olcsó nehéz-szállító képesség kialakítása. Aztán jöttek olyan apróságok, mint fejlett, nagyméretű, könnyűsúlyú, moduláris struktúrák kifejlesztése, nukleáris meghajtás fejlesztése, nagy gyorsulást biztosító, hosszú élettartamú, űrben alkalmazott hajtóművek fejlesztése, .... űrbeli erőforrások felhasználása - gyak függetlenítés a földi ellátástól.
Ezer egy perspektivikus projekttel pályáztak a NASA-nál a cégek. És hogy hogy nem a jelenlegi beszállítók, a jelenlegi technológiával kapták meg pl. a szállító képesség űreszközök kialakítására vonatkozó megrendelést.
Az összes többi 16 pont megvalósítása viszont sehol se nincsen úgy najából. Erre is 5 év után fellőttek egy ilyen rakétát, ami hát a messze nem a végleges verzió volt. Csak a booster elejére ráraktak valami makettet és csókolom.
Kb ennyi a nagy elnöki program hozadéka 5 év után, ehhez képest tényleg sokba kerül.
Az Augustine bizottság meg átfutva a jelentést tényleg szép munkát végzett, egy könyvelői precizitású felmérés a jelenlegi helyzetről és arról, hogy a jelenlegi illetve éppen fejlesztés alatt álló eszközökből a legolcsóbban mit lehet kihozni.
És ennek megfelelően kb annyira perspektivikus is, mint egy cég pénzügyi mérlege.
Szerintem. -
T0nk #43 Szerencsére az USA nem Magyarország. Elképzelhető, hogy van némi mutyi, de koránt sem annyi, mint itt. Nagyon durván szakmailag vannak ott alátámasztva az érvek, és nagyon durván dokumentálnak. Egyébiránt érdemes végiglapozgatni az Augustine bizottság végleges jelentését. Gyönyörűen összefoglal mindent, a javaslattétel összesen 1 oldal belőle. Ugyanígy meg volt alapozva a Constellation program útvonala is. A NASA egy nagyon nyílt, a nyilvánosság által állandóan átvilágított szervezet, nagyon nehéz lenne holmi politikai mutyikat végrehajtani. Az más kérdés, hogy a lobbitevékenység természetesen erős, de ha a végeredménye hulladék abból nagyon nagy botrány kerekedik. (Nem úgy mint Magyarországon ugye) -
#42
Szerintem meg Fotosopp. 
-
#41
Általánosságban azt nem értem, hogy gondolhatják: hogy ha ezek maximálisan specializált rendszereket, amelyek ráadásul szélsőséges körülmények között között kell, hogy működjenek, egy teljesen más konfigurációban rakják össze, akkor is maximális, optimális, de akár csak elégséges teljesítményt fognak nyújtani.
Persze lehet egy dízelmotoros buszból is sportkocsit építeni, de lehet, hogy mire eléri egy Ferrári teljesítményét, már régen többe is került és a nevén kívül már nem is ugyan az benne semmilyen alkatrész.
Gombhoz a kabátot tipikus esete. -
#40
És egy tomcat-nál :) -
llax #39 Az egyik probléma, hogy NASA területen csak a két 39-es indítóállás van. Az összes többi a légierő "felségterületén" van. Valamiért soha nem szerettek közösködni...
Szerintem annak, hogy az STS rendszer elemeire építenek és annak kiszolgáló létesítményeit használják, sokkal inkább politikai oka van, nem műszaki és pénzügyi... Ugyanazokat a cégeket "alkalmazzák" tovább, akik az STS projektben is részt vettek (kb. mint nálunk: mindíg ugyanazok férhetnek oda a húsos fazékhoz). Nem kis népharagot váltana ki az USA-ban az sem, ha az STS "kukázása" miatt sok ezer embertől válnának meg a NASA beszállítói... Ráadásul így a nép egyik "státusszimbólumának" elemei (látszólag) tovább élhetnek az új projektben... A műszaki és pénzügyi okok kivételével minden a korábbi rendszer felhasználása mellett szól... -
Deus Ex #38 Ares I a szélcsatornában, megfigyelhetőek ennek a ránézésre egyszerű formának a távolról sem egyszerű lökéshullámrendszere, amely ráadásul folyamatosan mozgásban van.
Ares I szélcsatorna -
Deus Ex #37 A gyűrűk a hangsebességnél gyorsabban repülő rakéta körül alakultak ki, a lökéshullámfrontok váltak láthatóvá azokban a tartományokban, ahol légnyomás lecsökkenése miatt a pára kicsapódik. A cikk képe kevéssel, a kommentben beidézett pedig a hangsebesség átlépését követően későbbi állapotot mutat, ahol már a felső rész minden gyűrűje indukálta lökéshullám látszik.
Ugyanez a jelenség a Saturn VB esetében:
Saturn VB
Illetve az űrsikló rendszernél:
STS -
kamov #36 A Delta-IV-et függőlegesen szerelik össze, mind az LC-37-es álláson Cape Canaveralon, mind az LC-6-os álláson Vandenbergen.
Annyiba került volna az egész mint amit a 398B-re költöttek tavaly. -
T0nk #35 39a és 39b. Bocs. -
T0nk #34 Amikor az új rakéták mellett döntöttek valószínüleg figyelembe vették az összes tényezőt. Jelenleg a NASA a 38a és 38b jelű indítóállásokat használja emberes kilövésekhez, és a VAB-ban állítja össze függőlegesen a gépeket. A Delta rakétákat vízszintesen szerelik, és a 37-es indítópadon emelik rájuk a terhet. Gondolom többe kerülne az infrastruktúra megépítése egy Delta rakétához, mint a jelenlegi infrastruktúrához fejleszteni egy rakétát. Lásd Ares-I építés, szállítás, kilövés képei - gyakorlatilag a Space Shuttle infrastruktúrájával építették, szállították ki, és indították. -
T0nk #33 A súly miatt valóban. Igaz. -
#32
kerozin olcsóbb mint a h, és könnyebb kordában tartani (gyak a h mindig szivárog). -
#31
és ez repülőknél is előfordul hangsebesség közelében, vagy akár az alatt is erős manővereknél látható a szárnyvégeken. -
llax #30 Első fokozatban nem. -
#29
Furcsa, hidrogén jobb mint a kerozin nem? -
kamov #28 Mind az Atlas-V Heavy 25,4 tonnás mind a Delta-4 Heavy 26,8 tonnás teherbírása lehetővé tenné hogy az Ares-I gyengesége miatt teljesen kispórolt 607. Orion változatról visszatérjenek az erősebb 606. számú változatra.
Üzemeltetési költségben a legjobbak az Atlas alapú változatok lennének a kerozinos első fokozat meg az ebből adódó kisebb méret és könnyebb kezelhetőség miatt.
2004-ben az OSP program során ezeket már részletesen kielemezték. -
kamov #27 Ahogy a rakéta hasítja a levegőt, alacsonyabb nyomású területek keletkeznek, ahol a levegőben lévő vízpára kicsapódik. -
#26
Egy:
orion nagy átmérője miatt az említett rakéták nem alkalmasak. (6 személy)
Másrészt a súly miatt kell új rakéta.
És még nem beszéltünk arról hogy melyik rakéta üzemeltetése (nem a kifejlesztése) olcsóbb -
#25
ez a gyűrű miért keletkezett? mi ez oka? -
llax #24 Nem vinné fel. Még a sokkal erősebb Proton sem. -
amitakartok #23 Hadd éhezzenek. Eddig is éheztek és senkit sem zavart, ezután sem fog. Plusz ha pár százezren éhenhalnak, a többieknek talán elég lesz a helyi kaja. Túlnépesedést népességcsökkentéssel kell megoldani, nem külső segítséggel (honnan szednének kaját, ha mindenki éhezne az egész Földön? Rossz a jelenlegi gondolkodásuk). -
kvp #22 "Márpedig láthatóan versenyeznek az idővel: többek között azért forgatják az SRB-t, hogy minél gyorsabban tudják gyújtani a 2. fokozatot (akármilyen ritka a légkör 40km-en, azért fékez még rendesen)."
Orosz megoldas: Akkor kell gyujtani amikor meg ossze vannak kapcsolva. Ezert racsos sok orosz raketanal a csatlakozasi felulet ket fokozat kozott. Igy a kovetkezo fokozat elloki magatol az elozot es a toloero sem csokken a szetkapcsolas idejere. Egyszeru es olcso megoldas. -
T0nk #21 Mondok egy csúnyát: egy Szojuz rakéta is felvinné... -
Cat #20 Ez a gyűrű tényleg jól néz ki:
![]()
