Hatalmas "szellemgyűrűt" észleltek a Szaturnusz körül
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#154
"elég nagy sûrûség esetén ezek a neutronok párokba rendezõdnek és Bose-kondenzáció lesz belõlük. Ez is stabil, és nem is alacsony hõmérsékletû!"
Én errõl még nem hallottam. A Bose-Einstein kondenzátum 0 K fokhoz közeli hõmérsékleten keletkezik.
Én errõl még nem hallottam. A Bose-Einstein kondenzátum 0 K fokhoz közeli hõmérsékleten keletkezik.
Kara kánként folytatom tanításom.
#153
Attól, hogy a kis laborodban egy anyag nem stabil már nem is érdekes? Sok helyen meg pl az ammónia nem stabil.
Nem csak a PV=NkT állapotegyenlet létezik.
A neutronok szabadon elbomlanak, de elég nagy hõmérsékleten egyensúlyba kerül a béta és inverz béta bomlás. Nahát, stabil. Sõt, elég nagy sûrûség esetén ezek a neutronok párokba rendezõdnek és Bose-kondenzáció lesz belõlük. Ez is stabil, és nem is alacsony hõmérsékletû!
De ilyet sem tudsz otthon csinálni.
"A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni."
Dehogynem: plazma.
Nem csak a PV=NkT állapotegyenlet létezik.
A neutronok szabadon elbomlanak, de elég nagy hõmérsékleten egyensúlyba kerül a béta és inverz béta bomlás. Nahát, stabil. Sõt, elég nagy sûrûség esetén ezek a neutronok párokba rendezõdnek és Bose-kondenzáció lesz belõlük. Ez is stabil, és nem is alacsony hõmérsékletû!
De ilyet sem tudsz otthon csinálni.
"A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni."
Dehogynem: plazma.
#152
Igen, ott van. Gondoltam, a cikk többi része is érdekelhet <#smile>
#151
"a Jupiter még mindig több hõt sugároz, mint amennyit a Naptól kap. A bolygó által termelt hõ, majdnem egyenlõ a kapott napsugárzással.<11> Ezt a hõsugárzást Kelvin-Helmholtz folyamat hozza létre adiabatikus összehúzódással. A folyamat eredményeként a bolygó körülbelül 2 cm-t húzódik össze minden évben.<12> Kialakulásakor a Jupiter kétszer nagyobb átmérõjû és sokkal melegebb volt mint most.<13>"
Kara kánként folytatom tanításom.
#150
Hát, nagyon megerõltetted magad. Hol van a kérdéses mondat?
Kara kánként folytatom tanításom.
#148
Ja, és ne várd azt, hogy majd egy szatyorban hazaviheted, megszagolhatod, és a kémcsövedben elemezheted. A magfizika nem errõl szól. Le vagy maradva!
Kara kánként folytatom tanításom.
#147
"Kémiailag átalakított, más anyag."
Nem kémiailag átalakított és nem más anyag. A többi sem stimmel.
Itt nem vegyi reakciók zajlanak, hanem fizikaiak. Ha ezt nem érted meg, akkor nem tudok segíteni rajtad. Reménytelen eset vagy.
Más anyagnak meg nem más anyag, hanem tök normális anyag: nem sötét anyag, nem sötét energia, még csak nem is antianyag. Az Ántimindenit!
Szerinted azok a nagyfejû magfizikusok mit csináltak itt az utóbbi 100 évben? Ha azt sem tudjuk mi történik a hidrogénnel ahogy nõ a nyomás, akkor megette a fene az egész tudományt. De, tudjuk. Kérdezd csak meg KillerBeet, hátha neked válaszol, mert rám megorrolt és duzzog.
Nem kémiailag átalakított és nem más anyag. A többi sem stimmel.
Itt nem vegyi reakciók zajlanak, hanem fizikaiak. Ha ezt nem érted meg, akkor nem tudok segíteni rajtad. Reménytelen eset vagy.
Más anyagnak meg nem más anyag, hanem tök normális anyag: nem sötét anyag, nem sötét energia, még csak nem is antianyag. Az Ántimindenit!
Szerinted azok a nagyfejû magfizikusok mit csináltak itt az utóbbi 100 évben? Ha azt sem tudjuk mi történik a hidrogénnel ahogy nõ a nyomás, akkor megette a fene az egész tudományt. De, tudjuk. Kérdezd csak meg KillerBeet, hátha neked válaszol, mert rám megorrolt és duzzog.
Kara kánként folytatom tanításom.
#146
Ahogy olvastam, a sok hõt a bolygó összehúzódásából származik. Keletkezésekor kb. 2x ekkora volt (nem tömegre!!!) a Jupiter, mint most. Mindjárt megkeresem az infó forrását <#vigyor2>
#145
Azt úgy mondjuk, hogy "stabil", -is nélkül.
Ne kekeckedj feleslegesen. Józan paraszti ész is van a világon.
Ha nem érted a fémes hidrogént miért nem kérdezel?
A gázóriásokban van akkora nyomás és ezzel együtt hõmérséklet, amely a hidrogénatomokról lemorzsolja az elektronokat, és egymáshoz passzírozza az atommagokat, de ahhoz nem elegendõ, hogy beinduljon a magfúzió. Úgyhogy, ami ott van az hidrogén, testvérek között is.
("A hõmérséklet a mag felszínén 36 000 K, a belsõ nyomás pedig nagyjából 3000-4500 GPa." )
Ami érdekes, hogy a Jupiter több hõt bocsát ki, mint amennyit kap a Naptól, de ez a pluszhõ nem magfúzióból származik, a fent említett okok miatt (nem elég a nyomás és a hõ), hanem a gravitációs súrlódás - vagy mi a fene - az oka.
Ne kekeckedj feleslegesen. Józan paraszti ész is van a világon.
Ha nem érted a fémes hidrogént miért nem kérdezel?
A gázóriásokban van akkora nyomás és ezzel együtt hõmérséklet, amely a hidrogénatomokról lemorzsolja az elektronokat, és egymáshoz passzírozza az atommagokat, de ahhoz nem elegendõ, hogy beinduljon a magfúzió. Úgyhogy, ami ott van az hidrogén, testvérek között is.
("A hõmérséklet a mag felszínén 36 000 K, a belsõ nyomás pedig nagyjából 3000-4500 GPa." )
Ami érdekes, hogy a Jupiter több hõt bocsát ki, mint amennyit kap a Naptól, de ez a pluszhõ nem magfúzióból származik, a fent említett okok miatt (nem elég a nyomás és a hõ), hanem a gravitációs súrlódás - vagy mi a fene - az oka.
Kara kánként folytatom tanításom.
#144
Kémiailag átalakított, más anyag.Azt miért nem írja le senki hogy hány proton van egy molekulában? Talán azért mert nem is lehet megállapítani? Mennyi a molekulasúlya, sûrûsége? Vagy csak valamit észlelek de azt se tudom mi az? Mivel nem stabilis nekem macskafingot se ér.Én stabilis vegyületeket szoktam elõállítani.
#143
Hát akkor mi a szösz?
Kara kánként folytatom tanításom.
#142
"A fémes hidrogén "
Azt kéne csak megérteni hogy ha protonok fémrácsba rendezõdnek az már nem H gáz hanem egy nem stabilis más anyag.Az már nem a H2
Azt kéne csak megérteni hogy ha protonok fémrácsba rendezõdnek az már nem H gáz hanem egy nem stabilis más anyag.Az már nem a H2
#141
Nem hiszem. De miért? Most azzal akarsz jönni, hogy vegyületekben ezeknek az elemeknek változatos színeik lehetnek? Öregem...
#140
Persze. De hol mondtam ennek ellent? A Jupiter belsejében is állandóak a feltételek, szobahõmérsékleten is.
#139
Ne kekckedj, mert többet nem fordítok le neked angol wikis szócikkeket!<#ejnye1>
Kara kánként folytatom tanításom.
#138
Amikor a Bayernél voltam Leverkusenben tanulmányúton az egyik beosztottam meghalt mert féleszû helyettesem feltételezett egy mûveletet és arra utasította szerencsétlent.
#137
" feltételezések szerint "
Ja ha feltételezés, az más.
Ja ha feltételezés, az más.
#136
Na, de térjünk vissza a témánkhoz.
Beidézem a wiki angol szócikkrészletét, és mivel aranylelkem van, megadom a magyar fordítását is:
"Metallic hydrogen is thought to be present in tremendous amounts in the gravitationally compressed interiors of Jupiter, Saturn, and some of the newly discovered extrasolar planets. Because previous predictions of the nature of those interiors had taken for granted metallization at a higher pressure than the one at which we now know it to happen, those predictions must now be adjusted. The new data indicate much more metallic hydrogen must exist inside Jupiter than previously thought, that it comes closer to the surface, and that therefore, Jupiter's tremendous magnetic field, the strongest of any planet in the solar system is, in turn, produced closer to the surface."
"A fémes hidrogén – feltételezések szerint - hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Mivel az említett égitestek belsõ szerkezetére vonatkozó korábbi elõrejelzések a fémesedést nagyobb nyomáson képzelték el, mint amelyrõl ma tudunk, módosítani kell az elméleteket. Az új adatok szerint a Jupiter belsejében sokkal több fémes hidrogén van, mint amennyire korábban számítottak, tehát a felszínhez közelebb van ilyen anyag, és emiatt a Jupiter hatalmas mágneses mezeje is, amely a naprendszer bolygói közül a legerõsebb, a felszínhez közelebb keletkezik."
Reklamációkat elfogadok.
:-)
Beidézem a wiki angol szócikkrészletét, és mivel aranylelkem van, megadom a magyar fordítását is:
"Metallic hydrogen is thought to be present in tremendous amounts in the gravitationally compressed interiors of Jupiter, Saturn, and some of the newly discovered extrasolar planets. Because previous predictions of the nature of those interiors had taken for granted metallization at a higher pressure than the one at which we now know it to happen, those predictions must now be adjusted. The new data indicate much more metallic hydrogen must exist inside Jupiter than previously thought, that it comes closer to the surface, and that therefore, Jupiter's tremendous magnetic field, the strongest of any planet in the solar system is, in turn, produced closer to the surface."
"A fémes hidrogén – feltételezések szerint - hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Mivel az említett égitestek belsõ szerkezetére vonatkozó korábbi elõrejelzések a fémesedést nagyobb nyomáson képzelték el, mint amelyrõl ma tudunk, módosítani kell az elméleteket. Az új adatok szerint a Jupiter belsejében sokkal több fémes hidrogén van, mint amennyire korábban számítottak, tehát a felszínhez közelebb van ilyen anyag, és emiatt a Jupiter hatalmas mágneses mezeje is, amely a naprendszer bolygói közül a legerõsebb, a felszínhez közelebb keletkezik."
Reklamációkat elfogadok.
:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#135
Egyébként, kedves babajaga, nem kell szégyenkezned, mert te vegyész vagy, ez pedig már bõven atomfizika.
Kara kánként folytatom tanításom.
#134
" víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van"
Mióta közvélekedés a fizikai kémiai törvény? A víz kritikus pontja pld 374,2 Celsius fok. Elég világosan leírtam Pkr-t átlépve semilyen energia behatással nem lehet halmazállapotváltozást elérni.
Mióta közvélekedés a fizikai kémiai törvény? A víz kritikus pontja pld 374,2 Celsius fok. Elég világosan leírtam Pkr-t átlépve semilyen energia behatással nem lehet halmazállapotváltozást elérni.
#133
"Normálállapotban a hélium egyatomos gáz. Kizárólag nagy nyomáson szilárdul meg – eközben a sûrûsége jelentõsen megnõ. 4,21 kelvines forráspontja alatt, de a lambda pontnak nevezett 2,1768 kelvin fölött a hélium-4 izotóp normális folyékony állapotban van, amit hélium I-nek neveznek. A lambda pont alatt furcsán kezd viselkedni, és egy hélium II-nek nevezett állapotba kerül. A hélium-3 izotóp viselkedésérõl kevesebbet tudunk."
"A hélium II viselkedését leginkább két, különbözõ tulajdonságú folyadék elegyeként írhatjuk le. Szuperfolyékony: nincs belsõ súrlódása, gyorsan folyik keresztül akár a legkisebb átmérõjû csöveken, és úgy mászik fel a tárolóedény falán – ez a szökõkút-effektus – mintha a gravitáció nem is hatna rá. Hõvezetõ képessége nagyobb bármilyen ismert anyagénál. Ha hõt közlünk vele, a hõ igen gyorsan, hõmérsékleti hullámokban (más terminológiával: második hangként) terjed benne."
Angolul folytatom:
"Unlike any other element, helium will remain liquid down to absolute zero at normal pressures. This is a direct effect of quantum mechanics: specifically, the zero point energy of the system is too high to allow freezing. Solid helium requires a temperature of 1–1.5 K (about –272 °C or –457 °F) and about 25 bar (2.5 MPa) of pressure. It is often hard to distinguish solid from liquid helium since the refractive index of the two phases are nearly the same. The solid has a sharp melting point and has a crystalline structure, but it is highly compressible; applying pressure in a laboratory can decrease its volume by more than 30%. With a bulk modulus on the order of 5×107 Pa it is 50 times more compressible than water. Solid helium has a density of 0.214 ± 0.006 g/ml at 1.15 K and 66 atm; the projected density at 0 K and 25 bar is 0.187 ± 0.009 g/ml."
Ennyit a héliumról!
Találtam azonban egy jó kis wikis szócikket a fémhidrogénrõl, és ezzel megadom néked a kegyelemdöfést!
"Metallic hydrogen results when hydrogen is sufficiently compressed and undergoes a phase change; it is an example of degenerate matter. Solid metallic hydrogen consists of a crystal lattice of atomic nuclei (namely, protons), with a spacing which is significantly smaller than a Bohr radius. Indeed, the spacing is more comparable with an electron wavelength (see De Broglie wavelength). The electrons are unbound and behave like the conduction electrons in a metal. As is the dihydrogen molecule H2, metallic hydrogen is an allotrope. In liquid metallic hydrogen protons do not have lattice ordering i.e. the system is a liquid of protons and electrons."
"A hélium II viselkedését leginkább két, különbözõ tulajdonságú folyadék elegyeként írhatjuk le. Szuperfolyékony: nincs belsõ súrlódása, gyorsan folyik keresztül akár a legkisebb átmérõjû csöveken, és úgy mászik fel a tárolóedény falán – ez a szökõkút-effektus – mintha a gravitáció nem is hatna rá. Hõvezetõ képessége nagyobb bármilyen ismert anyagénál. Ha hõt közlünk vele, a hõ igen gyorsan, hõmérsékleti hullámokban (más terminológiával: második hangként) terjed benne."
Angolul folytatom:
"Unlike any other element, helium will remain liquid down to absolute zero at normal pressures. This is a direct effect of quantum mechanics: specifically, the zero point energy of the system is too high to allow freezing. Solid helium requires a temperature of 1–1.5 K (about –272 °C or –457 °F) and about 25 bar (2.5 MPa) of pressure. It is often hard to distinguish solid from liquid helium since the refractive index of the two phases are nearly the same. The solid has a sharp melting point and has a crystalline structure, but it is highly compressible; applying pressure in a laboratory can decrease its volume by more than 30%. With a bulk modulus on the order of 5×107 Pa it is 50 times more compressible than water. Solid helium has a density of 0.214 ± 0.006 g/ml at 1.15 K and 66 atm; the projected density at 0 K and 25 bar is 0.187 ± 0.009 g/ml."
Ennyit a héliumról!
Találtam azonban egy jó kis wikis szócikket a fémhidrogénrõl, és ezzel megadom néked a kegyelemdöfést!
"Metallic hydrogen results when hydrogen is sufficiently compressed and undergoes a phase change; it is an example of degenerate matter. Solid metallic hydrogen consists of a crystal lattice of atomic nuclei (namely, protons), with a spacing which is significantly smaller than a Bohr radius. Indeed, the spacing is more comparable with an electron wavelength (see De Broglie wavelength). The electrons are unbound and behave like the conduction electrons in a metal. As is the dihydrogen molecule H2, metallic hydrogen is an allotrope. In liquid metallic hydrogen protons do not have lattice ordering i.e. the system is a liquid of protons and electrons."
Kara kánként folytatom tanításom.
#132
"A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni. "
A víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van: 0 és 100 fok Celsius. De emellett kb. 2500 fokon plazmaállapotú lesz, ezt sokan elfelejtik. 0 foknál a cseppfolyós állapotból átmegy szilárdba.
A folyékony (!) He/H is, ha tovább növeled a nyomást "kikristályosodik", fémesedik, szilárd halmazállapotba vált. Nos, ez lehet, hogy nem így van, csak gondolom, logikusan.
A víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van: 0 és 100 fok Celsius. De emellett kb. 2500 fokon plazmaállapotú lesz, ezt sokan elfelejtik. 0 foknál a cseppfolyós állapotból átmegy szilárdba.
A folyékony (!) He/H is, ha tovább növeled a nyomást "kikristályosodik", fémesedik, szilárd halmazállapotba vált. Nos, ez lehet, hogy nem így van, csak gondolom, logikusan.
Kara kánként folytatom tanításom.
#131
Arra gondoltam, hogy a cseppfolyós H/He ha nagyobb nyomást kap, akkor fémessé válik. Errõl szól a történet, nem?
Kara kánként folytatom tanításom.
#130
A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni. A cseppfolyósodott hidrogén nem lesz szilárd és a víz gázállapotát nem lehet cseppfolyóssá tenni. Bármelyik mérnöki kézikönyvben benne vannak ezek az állandók.
#129
Ne viccelj! Csak egy kritikus pont van egy anyagnál.
#128
Láttál egyáltalán olyan kísérletet mint a kalomel próba vagy a pirofóros vas elõállítása?
#127
Cseppfolyóssá válik?
Na, de ha a folyamat (a nyomásnövekedés) folytatódik, lesz egy újabb kritikus pont, nemde?
Na, de ha a folyamat (a nyomásnövekedés) folytatódik, lesz egy újabb kritikus pont, nemde?
Kara kánként folytatom tanításom.
#126
Ha értenél a kémiához akkor tudnád hogy ez az állítás igaz egy adott fizikai kémiai állapotban.
#125
Nédmá, menstruálsz? Kicsit mûvelõdj:
http://en.wikipedia.org/wiki/Compton_scatter
http://en.wikipedia.org/wiki/Compton_scatter
#124
Nem, miért? Állított ilyet valaki?
#123
"fotonok teljes spektrumát képes elnyelni és visszaverni a szabadon kóválygó elektronok"
Elnyelni meg visszaverni neked ugyanaz?
Elnyelni meg visszaverni neked ugyanaz?
#122
Kivétel nélkül minden fém koromfekete. Igaz ez?
#121
A hidrogénnek -239 fok a kritikus hõmérséklete.Ha valamelyik gáz túllépi a kritikus hõmérsékletet mi is történik akkor?
#120
Szinte az összes fém szürke színû, mert a fotonok teljes spektrumát képes elnyelni és visszaverni a szabadon kóválygó elektronok. Az arany/réz esetében ugyanez okozza a csillogást, viszont a sárga szín dominanciája speciális eset, történetesen egy relativisztikus hatást látunk mûködni az elektronpályákon:
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/SR/gold_color.html
Az égésszag a tudatlanságod következménye, vagy csak elkapott az inkvizíció?
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/SR/gold_color.html
Az égésszag a tudatlanságod következménye, vagy csak elkapott az inkvizíció?
#119
"Nagy nyomáson a gáz elõször cseppfolyóssá, majd miután mégjobban összenyomódik, "fémessé" válik."
Hallottál olyanról hogy kritikus hõmérséklet? Mi is történik a gázokkal ha egyre jobban összenyomják? Lehül talán?
Hallottál olyanról hogy kritikus hõmérséklet? Mi is történik a gázokkal ha egyre jobban összenyomják? Lehül talán?
#118
A Szaturnusznál ezirányból több esély van, a sugárzási öveit lenyeli a gyûrûje.
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetosphere_of_Saturn#Radiation_belts
A Jupiter holdjainak mélyén is lehet valami, mert ott véd a bolygó sok kilométeres jégpáncélja. 2020 körül akarnak is egy szondát, ami lefúrna (pontosabban leolvadna) az aljáig:
http://en.wikipedia.org/wiki/Europa_Jupiter_System_Mission
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetosphere_of_Saturn#Radiation_belts
A Jupiter holdjainak mélyén is lehet valami, mert ott véd a bolygó sok kilométeres jégpáncélja. 2020 körül akarnak is egy szondát, ami lefúrna (pontosabban leolvadna) az aljáig:
http://en.wikipedia.org/wiki/Europa_Jupiter_System_Mission
#117
"pl. a szürke, csillogó szín a szabad elektronok következménye"
És a sárga csillogó szín meg az arany következménye, az ezüstös csillogó szín meg az ezüst következménye. Az alaptalan feltételezés meg a hülyeség következménye.
És a sárga csillogó szín meg az arany következménye, az ezüstös csillogó szín meg az ezüst következménye. Az alaptalan feltételezés meg a hülyeség következménye.
#116
Sajnos igen. Mint ahogy nem létezik gazdag szegény nélkül, szép csúnya nélkül, okos buta nélkül, boldog boldogtalan nélkül stb. Hogy ez a fizikai létünk törvényszerûsége-e, mely megtalálható minden szinten növényektõl, állatokon át az emberekig, ezt nem tudom. Úgy gondolom ha sikerül nekünk azt elérni, hogy ez eltûnjön; talán a létezés egy magasabb szintjére lépünk. De ez csak filozofálgatás egy késõi órában.
Azért örülök hogy van más is aki nem szereti az "Erõsebb kutya ba**ik elvet". De a világ tényleg így mûködik, ez pedig tény.
Azért örülök hogy van más is aki nem szereti az "Erõsebb kutya ba**ik elvet". De a világ tényleg így mûködik, ez pedig tény.
#115
De ebbõl nagyjából minden következik, amiért a fémet fémnek gondoljuk... pl. a szürke, csillogó szín a szabad elektronok következménye.
#114
Ezt mond a globintnek ("Úgy gondolom, ha valahol, hát a Szaturnusz és a Jupiter környékén érdemes élet után kutatni.")
Kara kánként folytatom tanításom.
#113
A belegyaloglás fel is pezsdítette a topikot <#boxer> <#violent> <#smile>
És köszönöm a választ! Ilyesmire gondoltam. Szóval akkor "csak" az elektronvezetési képességére utal.
És köszönöm a választ! Ilyesmire gondoltam. Szóval akkor "csak" az elektronvezetési képességére utal.
#112
Én is a Iapetusról szóltam elõször, csak aztán véletlen belegyalogoltam az óvodások homokvárába...
A fémes az elektronvezetési tulajdonságára vonatkozik. Ezért van a Jupiternek olyan rohadt erõs mágneses tere, hogy ember még csak a közelébe se mehet a csapdába ejtett sugárzás miatt. A nagyobb holdjai közül talán egyedül a Callisto-ra tudunk majd egyszer valamikor leszállni. Beljebb még az ûrszondáknak is speciális védelem kell.
A fémes az elektronvezetési tulajdonságára vonatkozik. Ezért van a Jupiternek olyan rohadt erõs mágneses tere, hogy ember még csak a közelébe se mehet a csapdába ejtett sugárzás miatt. A nagyobb holdjai közül talán egyedül a Callisto-ra tudunk majd egyszer valamikor leszállni. Beljebb még az ûrszondáknak is speciális védelem kell.
#111
Epikurosznak is írtam, hogy ez esetben nem "szilárd", hanem folyékony fémes állapotról van szó.
#110
Ja, és a politikusokat meg a nép választja.
A karácsonyfát pedig az angyalnéni hozza.
A karácsonyfát pedig az angyalnéni hozza.
Kara kánként folytatom tanításom.
#109
"Nagy nyomáson a gáz elõször cseppfolyóssá, majd miután mégjobban összenyomódik, "fémessé" válik."
A cseppfolyósság után nem hiszem, hogy egy másik, higanyszerû cseppfolyósság jön. Vagy mégis?
Szerintem kristályszerû állapotot vesz fel, mint a szilárd fémek. Vagy mégsem?
A cseppfolyósság után nem hiszem, hogy egy másik, higanyszerû cseppfolyósság jön. Vagy mégis?
Szerintem kristályszerû állapotot vesz fel, mint a szilárd fémek. Vagy mégsem?
Kara kánként folytatom tanításom.
#108
Szerintem meg épp nekünk jó, mi csináltuk. A mai életszínvonal-különbség a régiók között ennek a következménye. Csak épp mostanra jutottunk oda, hogy tovább már fenntarthatatlan.
A többség egyébként azt felejti el, hogy ha egy gazdasági rendszer problémás, akkor elsõsorban a szabályrendszer a rossz. Magyarán a hibák a politikusok bûnei, a gazdaság szereplõi csak azt csinálják, amit a rendszer lehetõvé tesz. A spekuláns azt játssza, amit a játékszabályok engednek, ezt várják tõle, ez a dolga. A játékszabályokat viszont a politikusok hozzák.
A többség egyébként azt felejti el, hogy ha egy gazdasági rendszer problémás, akkor elsõsorban a szabályrendszer a rossz. Magyarán a hibák a politikusok bûnei, a gazdaság szereplõi csak azt csinálják, amit a rendszer lehetõvé tesz. A spekuláns azt játssza, amit a játékszabályok engednek, ezt várják tõle, ez a dolga. A játékszabályokat viszont a politikusok hozzák.
#107
Van ugye a vízgõz, meg a "fémes" jég....
Sántító hasonlat, de talán segítség.
Nagy nyomáson a gáz elõször cseppfolyóssá, majd miután mégjobban összenyomódik, "fémessé" válik.
Amúgy nem valószínû, hogy itt a földön tudunk a közeljövõben fémes hidrogént elõállítani.
Sántító hasonlat, de talán segítség.
Nagy nyomáson a gáz elõször cseppfolyóssá, majd miután mégjobban összenyomódik, "fémessé" válik.
Amúgy nem valószínû, hogy itt a földön tudunk a közeljövõben fémes hidrogént elõállítani.
http://www.tradeximp.com/
#106
Nem, az óriásbolygók esetében folyákony fémes állapotról van szó. (Mint a higany, olyannak tudom elképzelni. Csak kicsit melegebb <#circling> )
#105
Persze, az elektronok nem száguldoznak csak úgy a fématommagok körül. Nem ám.
Kara kánként folytatom tanításom.