204
-
Epikurosz #164 íme az anyagállapotok jó kis felsorolása, energiaszintek szerint. -
Epikurosz #163 A hármaspont is egy kritikus pont. -
Epikurosz #162 Különben ez az ábra teljesen világos: ott van rajta a szilárd halmazállapot is. Tehát, a Wikipédia angol szócikke sem pontos. A kritikus pont halmazállapotváltási pont. Punktum.
![]()
-
Epikurosz #161 Én tovább fejlesztettem a fogalmat, és nálam a kritikus pont értelmezése átfogóbb: fémesedési pont, cseppfolyósodási pont, megszilárdulási pont, forráspont, plazmásodási pont.
Nincs pont, mert lehet több is.
Például, éghető gőzöknél van olyan, hogy lobbanáspont, vagy egyéb éghető anyagoknál van gyulladáspont.
Ezek mind kritikus pontok. -
Epikurosz #160 "In physical chemistry, thermodynamics, chemistry and condensed matter physics, a critical point, also called a critical state, specifies the conditions (temperature, pressure and sometimes composition) at which a phase boundary ceases to exist. There are multiple types of critical points such as vapor-liquid critical points and liquid-liquid critical points."
Beeee!
-
#159
"kritikus pont = kritikus hőmérséklet, amikor egy anyag halmazállapotot vált"
Nem éppen, sőt bizonyos szempontból épp az ellenkezője. A kritikus pont azt a hőmérsékletet (kritikus hőmérséklet) ÉS nyomást (kritikus nyomás) jelenti, amelyek együttes fennállása esetén (ill. ezek fölött) megszűnik a folyadék és gáz halmazállapotok közötti különbség.
Tanulj még egy kicsit, de addig is mellőzd a marhaságaid terjesztését.
(Remélem, ezáltal előkelőbb helyre kerülök a feketelistádon, kicsit szégyellem, hogy az utolsó vagyok rajta.) -
Epikurosz #158 kritikus pont = kritikus hőmérséklet, amikor egy anyag halmazállapotot vált
-
Epikurosz #157 Csupa szem és fül vagyok: -
ge3lan #156 Akkor keletkezik BEC, ha elfajul az anyag (amit a Bose-Einstein eloszlás ír le).
Tehát ha több részecske lesz egy térfogategységben, mint a betölthető kvantumcellák száma. Alacsony hőmérsékleten vagy nagy sűrűségen történhet ilyen.
Pontosabban lásd itt
A kritikus sűrűség a hőmérséklet 3/2 hatványával nő. Ennek megfelelően az emberek hideg BEC-et szoktak készíteni, a "csillagok" meg meleget. -
#155
"A víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van: 0 és 100 fok Celsius."
Attól tartok, neked a kritikus pont fogalmának értelmezésével van gondod. -
Epikurosz #154 "elég nagy sűrűség esetén ezek a neutronok párokba rendeződnek és Bose-kondenzáció lesz belőlük. Ez is stabil, és nem is alacsony hőmérsékletű!"
Én erről még nem hallottam. A Bose-Einstein kondenzátum 0 K fokhoz közeli hőmérsékleten keletkezik. -
ge3lan #153 Attól, hogy a kis laborodban egy anyag nem stabil már nem is érdekes? Sok helyen meg pl az ammónia nem stabil.
Nem csak a PV=NkT állapotegyenlet létezik.
A neutronok szabadon elbomlanak, de elég nagy hőmérsékleten egyensúlyba kerül a béta és inverz béta bomlás. Nahát, stabil. Sőt, elég nagy sűrűség esetén ezek a neutronok párokba rendeződnek és Bose-kondenzáció lesz belőlük. Ez is stabil, és nem is alacsony hőmérsékletű!
De ilyet sem tudsz otthon csinálni.
"A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni."
Dehogynem: plazma. -
highpoint #152 Igen, ott van. Gondoltam, a cikk többi része is érdekelhet 
-
Epikurosz #151 "a Jupiter még mindig több hőt sugároz, mint amennyit a Naptól kap. A bolygó által termelt hő, majdnem egyenlő a kapott napsugárzással.[11] Ezt a hősugárzást Kelvin-Helmholtz folyamat hozza létre adiabatikus összehúzódással. A folyamat eredményeként a bolygó körülbelül 2 cm-t húzódik össze minden évben.[12] Kialakulásakor a Jupiter kétszer nagyobb átmérőjű és sokkal melegebb volt mint most.[13]" -
Epikurosz #150 Hát, nagyon megerőltetted magad. Hol van a kérdéses mondat? -
highpoint #149 Na, sejtettem: itt a forrás. -
Epikurosz #148 Ja, és ne várd azt, hogy majd egy szatyorban hazaviheted, megszagolhatod, és a kémcsövedben elemezheted. A magfizika nem erről szól. Le vagy maradva! -
Epikurosz #147 "Kémiailag átalakított, más anyag."
Nem kémiailag átalakított és nem más anyag. A többi sem stimmel.
Itt nem vegyi reakciók zajlanak, hanem fizikaiak. Ha ezt nem érted meg, akkor nem tudok segíteni rajtad. Reménytelen eset vagy.
Más anyagnak meg nem más anyag, hanem tök normális anyag: nem sötét anyag, nem sötét energia, még csak nem is antianyag. Az Ántimindenit!
Szerinted azok a nagyfejű magfizikusok mit csináltak itt az utóbbi 100 évben? Ha azt sem tudjuk mi történik a hidrogénnel ahogy nő a nyomás, akkor megette a fene az egész tudományt. De, tudjuk. Kérdezd csak meg KillerBeet, hátha neked válaszol, mert rám megorrolt és duzzog. -
highpoint #146 Ahogy olvastam, a sok hőt a bolygó összehúzódásából származik. Keletkezésekor kb. 2x ekkora volt (nem tömegre!!!) a Jupiter, mint most. Mindjárt megkeresem az infó forrását 
-
Epikurosz #145 Azt úgy mondjuk, hogy "stabil", -is nélkül.
Ne kekeckedj feleslegesen. Józan paraszti ész is van a világon.
Ha nem érted a fémes hidrogént miért nem kérdezel?
A gázóriásokban van akkora nyomás és ezzel együtt hőmérséklet, amely a hidrogénatomokról lemorzsolja az elektronokat, és egymáshoz passzírozza az atommagokat, de ahhoz nem elegendő, hogy beinduljon a magfúzió. Úgyhogy, ami ott van az hidrogén, testvérek között is.
("A hőmérséklet a mag felszínén 36 000 K, a belső nyomás pedig nagyjából 3000-4500 GPa." )
Ami érdekes, hogy a Jupiter több hőt bocsát ki, mint amennyit kap a Naptól, de ez a pluszhő nem magfúzióból származik, a fent említett okok miatt (nem elég a nyomás és a hő), hanem a gravitációs súrlódás - vagy mi a fene - az oka.
-
babajaga #144 Kémiailag átalakított, más anyag.Azt miért nem írja le senki hogy hány proton van egy molekulában? Talán azért mert nem is lehet megállapítani? Mennyi a molekulasúlya, sűrűsége? Vagy csak valamit észlelek de azt se tudom mi az? Mivel nem stabilis nekem macskafingot se ér.Én stabilis vegyületeket szoktam előállítani. -
Epikurosz #143 Hát akkor mi a szösz? -
babajaga #142 "A fémes hidrogén "
Azt kéne csak megérteni hogy ha protonok fémrácsba rendeződnek az már nem H gáz hanem egy nem stabilis más anyag.Az már nem a H2 -
kukacos #141 Nem hiszem. De miért? Most azzal akarsz jönni, hogy vegyületekben ezeknek az elemeknek változatos színeik lehetnek? Öregem... -
kukacos #140 Persze. De hol mondtam ennek ellent? A Jupiter belsejében is állandóak a feltételek, szobahőmérsékleten is. -
Epikurosz #139 Ne kekckedj, mert többet nem fordítok le neked angol wikis szócikkeket! 
-
babajaga #138 Amikor a Bayernél voltam Leverkusenben tanulmányúton az egyik beosztottam meghalt mert féleszű helyettesem feltételezett egy műveletet és arra utasította szerencsétlent. -
babajaga #137 " feltételezések szerint "
Ja ha feltételezés, az más. -
Epikurosz #136 Na, de térjünk vissza a témánkhoz.
Beidézem a wiki angol szócikkrészletét, és mivel aranylelkem van, megadom a magyar fordítását is:
"Metallic hydrogen is thought to be present in tremendous amounts in the gravitationally compressed interiors of Jupiter, Saturn, and some of the newly discovered extrasolar planets. Because previous predictions of the nature of those interiors had taken for granted metallization at a higher pressure than the one at which we now know it to happen, those predictions must now be adjusted. The new data indicate much more metallic hydrogen must exist inside Jupiter than previously thought, that it comes closer to the surface, and that therefore, Jupiter's tremendous magnetic field, the strongest of any planet in the solar system is, in turn, produced closer to the surface."
"A fémes hidrogén – feltételezések szerint - hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Mivel az említett égitestek belső szerkezetére vonatkozó korábbi előrejelzések a fémesedést nagyobb nyomáson képzelték el, mint amelyről ma tudunk, módosítani kell az elméleteket. Az új adatok szerint a Jupiter belsejében sokkal több fémes hidrogén van, mint amennyire korábban számítottak, tehát a felszínhez közelebb van ilyen anyag, és emiatt a Jupiter hatalmas mágneses mezeje is, amely a naprendszer bolygói közül a legerősebb, a felszínhez közelebb keletkezik."
Reklamációkat elfogadok.
:-)
-
Epikurosz #135 Egyébként, kedves babajaga, nem kell szégyenkezned, mert te vegyész vagy, ez pedig már bőven atomfizika. -
babajaga #134 " víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van"
Mióta közvélekedés a fizikai kémiai törvény? A víz kritikus pontja pld 374,2 Celsius fok. Elég világosan leírtam Pkr-t átlépve semilyen energia behatással nem lehet halmazállapotváltozást elérni. -
Epikurosz #133 "Normálállapotban a hélium egyatomos gáz. Kizárólag nagy nyomáson szilárdul meg – eközben a sűrűsége jelentősen megnő. 4,21 kelvines forráspontja alatt, de a lambda pontnak nevezett 2,1768 kelvin fölött a hélium-4 izotóp normális folyékony állapotban van, amit hélium I-nek neveznek. A lambda pont alatt furcsán kezd viselkedni, és egy hélium II-nek nevezett állapotba kerül. A hélium-3 izotóp viselkedéséről kevesebbet tudunk."
"A hélium II viselkedését leginkább két, különböző tulajdonságú folyadék elegyeként írhatjuk le. Szuperfolyékony: nincs belső súrlódása, gyorsan folyik keresztül akár a legkisebb átmérőjű csöveken, és úgy mászik fel a tárolóedény falán – ez a szökőkút-effektus – mintha a gravitáció nem is hatna rá. Hővezető képessége nagyobb bármilyen ismert anyagénál. Ha hőt közlünk vele, a hő igen gyorsan, hőmérsékleti hullámokban (más terminológiával: második hangként) terjed benne."
Angolul folytatom:
"Unlike any other element, helium will remain liquid down to absolute zero at normal pressures. This is a direct effect of quantum mechanics: specifically, the zero point energy of the system is too high to allow freezing. Solid helium requires a temperature of 1–1.5 K (about –272 °C or –457 °F) and about 25 bar (2.5 MPa) of pressure. It is often hard to distinguish solid from liquid helium since the refractive index of the two phases are nearly the same. The solid has a sharp melting point and has a crystalline structure, but it is highly compressible; applying pressure in a laboratory can decrease its volume by more than 30%. With a bulk modulus on the order of 5×107 Pa it is 50 times more compressible than water. Solid helium has a density of 0.214 ± 0.006 g/ml at 1.15 K and 66 atm; the projected density at 0 K and 25 bar is 0.187 ± 0.009 g/ml."
Ennyit a héliumról!
Találtam azonban egy jó kis wikis szócikket a fémhidrogénről, és ezzel megadom néked a kegyelemdöfést!
"Metallic hydrogen results when hydrogen is sufficiently compressed and undergoes a phase change; it is an example of degenerate matter. Solid metallic hydrogen consists of a crystal lattice of atomic nuclei (namely, protons), with a spacing which is significantly smaller than a Bohr radius. Indeed, the spacing is more comparable with an electron wavelength (see De Broglie wavelength). The electrons are unbound and behave like the conduction electrons in a metal. As is the dihydrogen molecule H2, metallic hydrogen is an allotrope. In liquid metallic hydrogen protons do not have lattice ordering i.e. the system is a liquid of protons and electrons."
-
Epikurosz #132 "A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni. "
A víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van: 0 és 100 fok Celsius. De emellett kb. 2500 fokon plazmaállapotú lesz, ezt sokan elfelejtik. 0 foknál a cseppfolyós állapotból átmegy szilárdba.
A folyékony (!) He/H is, ha tovább növeled a nyomást "kikristályosodik", fémesedik, szilárd halmazállapotba vált. Nos, ez lehet, hogy nem így van, csak gondolom, logikusan.
-
Epikurosz #131 Arra gondoltam, hogy a cseppfolyós H/He ha nagyobb nyomást kap, akkor fémessé válik. Erről szól a történet, nem? -
babajaga #130 A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni. A cseppfolyósodott hidrogén nem lesz szilárd és a víz gázállapotát nem lehet cseppfolyóssá tenni. Bármelyik mérnöki kézikönyvben benne vannak ezek az állandók. -
babajaga #129 Ne viccelj! Csak egy kritikus pont van egy anyagnál. -
babajaga #128 Láttál egyáltalán olyan kísérletet mint a kalomel próba vagy a pirofóros vas előállítása? -
Epikurosz #127 Cseppfolyóssá válik?
Na, de ha a folyamat (a nyomásnövekedés) folytatódik, lesz egy újabb kritikus pont, nemde? -
babajaga #126 Ha értenél a kémiához akkor tudnád hogy ez az állítás igaz egy adott fizikai kémiai állapotban. -
kukacos #125 Nédmá, menstruálsz? Kicsit művelődj:
http://en.wikipedia.org/wiki/Compton_scatter
