164
-
agyalok #84 "...rohadt nehéz pont ugyanarra menni, ugyanis minden mozog, és kva nagy :)"
Ismerem ezt az érzést, Sanyix. Meg azt is, mekkora erő kell ahhoz, hogy elinduljak, aztán meg mikor hazaérek, ahhoz, hogy lefékezzek, nehogy továbbmenjek.
A rakétaelv kezd olyannak tűnni, mint a demokrácia: nem tudunk jobbat. Pedig elég ósdinak hat. Nagyjából olyan, mint a szekér ló nélkül. Ahhoz, hogy menjen, tele kell raknom dinnyével, amit aztán lélekszakadva, sebesen kell az ellenkező irányba hajigálnom, mint ahová megyek. Ha végre megértjük és kezelni tudjuk a gravitációt, meglesz a ló. Ha rá tudunk például koncentrálni a célra, ha kis helyre (az űrhajóba) "be tudjuk fogni" - mondjuk, konkrétan - a Mars gravitációját, megvan az igavonónk. A nehézkes elindulást pedig az AZG (antigravitációs zöld gomb) óvatos, lassú benyomásával tehetjük üde kirándulássá. Érkezés előtt, hogy fékezzünk, természetesen a Föld felé irányítjuk az NGJK (nagyszerű gravitációs jelfogó és koncentráló) készülékünk antennáját. A Nap felé nem, mert az nagy és meleg.
Ha nem azért kell cipelnünk a mozgásunkhoz szükséges energiahordozót, hogy egész úton azt hajigáljuk, megmarad a dinnyénk, amit jó pénzért eladhatunk a marslakóknak, főleg, ha júniusban landolunk, akarom mondani, marsolunk.
-
lapaleves #83 tudom, hogy ez is kicsit zakkant ötlet, de miért kell a böszmeséggel együtt indulni a jómunkásoknak? csinál egy kört a reaktor amíg fel nem gyorsul (volt valami vénuszos tipp), az űrhajósokat meg mellélövik kis hatótávolságú kémiaival.
aztán mikor ott vannak csak lerobbantják magukról előrefelé a böszme reaktort, ők meg belassulva leereszkednek kötélen vagy ilyesmi. aztán a böszmeség megin nyom egy kanyart, kövek zsebbe, spuri haza ugyanígy kis hatótávolságúval a böszmére csatlakozva.
oké, még biztos kell kicsit reszelni rajta, de most csak ennyire futotta. -
kamov #82 Az elektromos rakétáknál, minél nagyobb a kiáramlási sebesség annál nagyobb a hatásfok. A VASIMR-nél is így van ez.
http://forum.nasaspaceflight.com/index.php?topic=18382.90
Itt megtalálhatók a kezdeti VX-10 hajtómű kiáramlási sebesség/hatásfok görbéi. -
#81
Hát ez így még mindig asszem a megvalósíthatatlan kategória!
Valszeg marad az atomerőmű. -
#80
-
#79
A Föld pályáján 1 m2-re kb. 1.3kW teljesítmény jön a Napból, vagyis 100% hatásfokot feltételezve kb. 154,000 m2 napelem kellene. A mai 20% körül kb. 616,000, nem számítva a nem túl lényeges konverziós veszteséget. A Marsnál természetesen ez messze nem elég, perihelionban is majdnem a kétszeres felület kellene, aphelionban pedig majdnem a háromszorosa (2.8). -
#78
Az viszont sérülékeny, és macerás a szervízelése a kiterjedt méretek miatt.
-
bmw #77 Ja tiszta scifi, bar igaz a folytatast mar nem valoszinu, hgy megelem.:))
Sajnos rosszkor szulettem.:) -
#76
De legalább foglalkoznak az üggyel! Lesz még itt 1-2 napos Marsra utazás, meglássátok. -
#75
kb. 1 négyzetkilométer. -
Alfa Of NS #74 Demszky Gábor és a NASA versenyez, hogy mi valósul meg előbb, a 4-s metró vagy a Marsra-szállás. Egyelőre a Nasa van nyerésben 
-
#73
Ha jól tudom az ion hajtómű nem képes legyőzni a föld gravitációs vonzását, tehát hagyományos rakétával kéne felvinni az űrhajót a világűrbe és ott összeszerelni. Mintha gipszelt lábal akarnának sprintelni a 100 méteres síkfutást, hogy elérjék a gyorsvonatot. 
-
#72
Mert kicsi a tolóerő a nagy kiáramlási sebesség ellenére. lassabban gyorsulsz, de kevés hajtóanyaggal. Az állandóan meg nem véletlenül volt idézőjelben. Egy kémiai elven működő hajtóműhöz képest baromi hosszú ideig kell működtetni. -
dzsagon #71 200 kilowatt nem is sebesség -
#70
200MW napelem az mekkora lehet?
30 négyzetkilóméter?
Csak találgatok.
-
#69
and beyond!
-
#68
Az ionhajtomuhoz a Nap energiajat is hasznalnak, nem?? Ugy lenne csak 200MW kulonben soha.
Amugy mostanaban nem megyunk a Marsra az tuti. Vannak itt a Foldon nagyobb gondok is. -
Sir Ny #67 "minthogy "állandóan" menjen a hajtómű"
öhömm. miért kéne a hajtóművnek állandóan mennie? egyszer meggyorsítod magadat, aztán ellenállás híján elrobogol simán a Marsig. -
Sir Ny #66 "Azért nem gyorsítják jobban a rakétát mert az ember nem bírná v. mert nem tudják?"
ember nem bírná? mondd, mikor tanultál te fizikát? -
#65
Éppen erről van szó, a VASIMR-nél műszakilag sokkal könnyebb változtatni a kiáramlási sebességet. Ezáltal beállítható egy optimális kompromisszum a hatásfok és a szükséges reaktív anyag között. Ugyanis minél nagyobb a kiáramlási sebesség, annál rosszabb a hatásfok, ám annál kevesebb reaktív anyagot kell Föld körüli pályára juttatni és később gyorsítani (nagy specific impulse). Értelemszerűen minél kisebb a kiáramlási sebesség, annál jobb a hatásfok, ám annál több reaktív anyag szükséges (kis specific impulse). Lényegében a reaktor tömege és a reaktív anyag tömege (és ára) között kell egyensúlyozni. -
#64
Talán a gravitáció is befolyásolja a dolgot. Nem tudom, hogy a Nap gravitációs hatása mikor gyengít és a Mars hatása mikor erősít be. -
Pares #63 Amíg újra nem lesz "haszon" (anyagi, ideológiai) az űrutazás, addig úgy se jutunk a Marsra. Vagy ha igen, akkor majd leghamarabb olyan 30-40 év múlva. Addig is figyeljük az USA világhódítósdiját! Következő felvonás: Irán. -
Pares #62 Szerintem ne tedd, mert akkorra már rég nem lesz senki, aki felébresztene... :) -
waterman #61 nem frissítettem:) -
waterman #60 plazma vagy ionizált állapotban egy vagy több elektron leszakad az atomról, ezáltal töltése lesz az egész atomnak és így már hat rá az elektromágnes, amivel gyorsítják az atomokat. egy zsák sima argonra nem igazán hatna az az elektromágnes. -
#59
egyrészt mert hőtágulás, másrészt meg töltése lesz, amire ugye az elekromágneseknek jó hatása van :) -
bundee #58 Miért kell plazma állapotra hevíteni a gázt? -
tom36 #57 nah akor most következik az hogy hibernáltatom magam ,azt 50 év mulva mire talán lesz valami eböl az egészböl ,kiolvasztatom magam -
MacropusRufus #56 waterman: akkor tömegben majdnem ott vagyunk mint egy hagyományos rakétánál? Csak ez utóbbinál az üzemnyál a sok, az elöbbinél meg az erömű... :)
-
waterman #55 éppen ez a dolog lényege, hogy a plasma hajtóműnek nem kell sok anyag. azaz nem az üzemanyag a "nehéz", hanem a hajtómű, meg a "pár" megawattos atomerőmű. -
waterman #54 ez stimmel. ezért is írtam, hogy félúttól meg lassítanak. mert ugye ha már fenn van az atomerőmű, és minél gyorsabban akarok odaérni, akkor az utolsó pillanatig gyorsítok. ez pedig valahol félúton lehet. szvsz. -
#53
-Küldjünk ki lassu sebességgel üzemanyagot (amennyi kell a visszatérésre) és állítsuk mars körüli pályára.
-A jövőbeli utasaink csak annyi üzemanyagot vigyenel amennyi odáig kell. így kis tömeget kell lassítani.
-Visszafele "felkapják" a már ott lévő üzemanyagot ami visszafele kell és megint kicsi lesz a tömegük mire lassitani kell őket -
#52
nem azzal van baj hogy hogyan lassítanak, hanem azzal hogy ugyanannyi energia kell hozzá, mint amennyi a gyorsításra.
Persze még ott van a légköri fékezés is, de azt sem lehet ész nélkül csinálni. -
#51
Hát azt hogy konkrétan a kezdetek óta így megy ez :D retrográd poziciónak hívják. -
waterman #50 nem vagyok nasa mérnök, de szerintem máshogy nem is lehetne, ha plasma hajtóművel akarnak dolgozni. ezek amik most léteznek, talán olyan erősek, mintha nagyon lágyan fújnál egy papírzsepit. heteken át kéne járatni egy ilyen hajtóművet, aztán félúttól meg lassítani, ha nem akarják még 20szor megkerülni a marsot, mire valamilyen elfogadható orbitális pályára állnak. mert ugye itt a fenn maradó egység hozná vissza a legénységet, nem lehet a hordozó egységet elhajítani a fenébe, hanem mars körüli pályára kell állítani, minél rövidebb idő alatt. mert ha mondjuk a leszálló egység gyorsan le is tud fékeződni, mert mondjuk kis tömegű, és a fenn hagyott hazautazó egység a maga brutál tömegével pár hónap keringés alatt áll be a megfelelő orbitális pályára (amíg a marson a legénység felfedez), akkor ugye a beállás idejére nincs menekülési lehetősége a marsraszállt legénységnek. -
#49
A marsraszállás már megtörtént. Csak épp nem emberekkel.. :) -
#48
Ezt csinálták mindig szerintem. -
Betonparaszt #47 A fékezés megoldását feszegető kérdések olvasása közben felmerült bennem egy ötlet. Lehet, hogy hülyeség, de nekem teljesen egyszerűnek tűnik. Az űrhajó lassításához használhatnák a főhajtóművet is ha 180 fokos tengely körüli fordulatot tennének, úgy hogy a hajtómű nézzen a menetiránnyal szemben. Ekkor az űrhajó csak simán újra begyújtaná a főhajtóművet és fokozatosan lassíthatná azt. Persze nem biztos, hogy ilyen egyszerű lehet a dolog. Mit gondoltok róla? -
Thrawn #46 Hát akkor mit mondjak én? Kiskölyökként láttam Armstrong holdraszállását, akkor még úgy volt, hogy emberes Mars expedíció legkésőbb a nyolcvanas években. Mármint a XX. század nyolcvanas éveiben. Azután az 1975-ös csillagászati évkönyv Viking cikke mág arról írt, hogy emberes küldetés helyett mintahozó küldetés legkésőbb a kilencvenes években. Na, ahhoz képest már most van vagy 25-30 év lemaradás. Most úgy néz ki, hogy viszonylag optimistán számolva a várható élettartamom, a 2040 még belefér. Nekem. A NASA-nak meg sajnos úgy néz ki, nemigen. Részemről már beletörődtem, hogy nem érem meg a marsraszállást, pedig nagyon szeretném.
-
Thrawn #45 Hagyományos hajtóműnél a kiáramlási sebesség nagyságrenddel kisebb, így óriási mennyiségű üzemanyagot kellene vinni a fékezéshez, Plusz dupla hajtómű. Akkor viszont több kellene a gyorsításhoz is, majdnem ott lennénk, mint a jelenlegi állapot.