164
-
#44
Nem jó. Mindkét hajóművet fel kell vinni. Az sok plusz tömeg. A hajtómanyag meg végépp. -
#43
Mit modjak én?
Akkor születtem, amikor a holdraszllás ment nagyban. A Szojuz-Apollo repülésekre már emléxem, amikor kistökösként néztem a tv-ben. '82-ben végigizgultam a Columbia első repülését. A Delta című műsorban tátott szájjal bámultam, hogy micsoda nagyszerű űrállomásokat építenek nemsokára, amikből aztán gyak semmi nem valósult meg.
És tartok tőle, hogy az űrrepülőgép utolsó útjával hosszú évekig elfelejthetjük, hogy az űrhajózásra mint, valami nagyhorderejű, roppant látványos dologra gondoljunk.
A Mars-utazást már nem biztos, hogy megérem.
Ennyi volt számomra ez az űrkorszak. -
Szefmester #42 értem én, de ha a gyorsításhoz használja a plazmarakétát, ami folyamatos de kismértékben gyorsít, majd fékezéshez hagyományosabb de erősebb rakétát használnának akkor talán nagyobb végsebességre is tudnak gyorsítani. -
#41
Hát ez nem olyan mint az űrállomáson. Itt nem cserélődnek az emberek, nincs majdnem realtime kommunikáció. A hülyeség a pörgetés elvetése, de az nagyon. Sugárzás nem veszélyes, vízzel le lehet árnyékolni, azt meg így is-úgy is vinniük kell magukkal. -
#40
-mire arra jár egy másik űrhajó, szétoszlik
-ha te beállnál a hajtómű mögé, akkor kb semmi bajod nem lenne a gáztól fizikailag attól hogy nagy sebességgel neked ütközik, mert úgy is ritka, attól lenne bajod hogy ionizál (lopkodja az elektronokat), de az űrben mire követné egy másik űrhajó valószínűleg már szerezne magának egy elektront, ráadásul az űr ezen kívül is tele van ionizált részecskékkel...
- aztán meg az űrben rohadt nehéz pont ugyanarra menni, ugyanis minden mozog, és kva nagy :)
- megfagyás max szilárdulás miatt lehetne gond, de én még olyanról nem hallottam hogy az argon megszilárul, vagy folyadék halmazállapotú. Mellesleg nemesgáz, úgyhogy reakcióba se lép semmivel. -
Thrawn #39 Nem hiszem, hogy a bekattanás gond lenne, a menetidőnél hosszabb időtartamú űrutazások is voltak már, bár mentális problémák azért előfordultak. Landolás után meg annyi újdonság szakad rájuk, hogy nem lesz idejük ilyesmire. A meglevő tervek éppen ezért (is) viszonylag tágas terekkel számolnak. Azt most felejtsük el, hogy az Oriont használnák erre, mint ahogy azt sok (ál)szakcikk sugallja. Az maximum a Föld körüli pályán indulásra kész Mars űrhajóhoz vinné a legénységet.
Szerintem nagyobb probléma - a már említett sugárterhelésen túl - a súlytalanság. 6-7 havi súlytalanság után a Földre visszatérve több hetes (hónapos) rehabilitáció következik. Erre a Marson sem idő, sem lehetőség nem lesz, rögtön hozzá kellene kezdeni a munkához. Igaz, alig harmad akkora gravitáción, de így sem menne zökkenőmentesen a dolog. Miután a leginkább elfogadott tervek egyelőre elvetik a pörgetést, az oda-visszaúton súlytalansággal kell számolni. Ezt pedig jobb a lehető legrövidebb időre korlátozni. -
#38
Tudom. -
#37
Nem rossz ötlet, de vajon ez mekkora tömeget jelentene? Mert ha valami isteni csoda folytán sikerül 20 MW-os reaktort felvinni, abba azért kell hasadóanyag rendesen. A paksi 4 x 470 MW évi 120 tonnát fogyaszt ez lineáris esetet feltételzve csak a hasadóanyag 1,3 tonna körül van. Ez nem tűnik vészesnek. Viszont nem tudom, hogy a reaktor szereléshez odafent mennyire rajongana bárki. -
#36
Az világűr neve azért világűr, mert baromi üres. A felküldött mostani hordozórakétákban is van minimális víztartalom és nincs semmi gond odafent, pedig a LEO pálya viszonylag zsúfolt.
A Mars-Föld utazás kapcsán zsúfoltságról beszélni elég vicces lenne. Szerintem semmi ilyesmi nem áll fent. Mivel az űr nagyrész üres, te töltheted fel anyaggal villámgyorsan 0 közeli koncentráció lesz ott bármiből. -
#35
van ilyen minimumenergiás pálya, amit Hohmann pályának hívnak. De az éppen az, amelyiknél sok hónapig tart az utazás, amiről eddig filóztak, és amitől állítólag bekattannának az űrhajósok a sok idő miatt. Az űrben vagy úgy van, hogy gyorsan mész de gazdaságtalanul, vagy lassan de gazdaságosan. Még ezt lehet kavarni gazdaságosan a hintamanőverekkel, de annak a belsőnaprendszerhez max üzemanyagsporolásra van értelme. Üzemanyagspórolásra, ÉS mellé gyorsabb úthoz csak a külső naprendszer felé van értelme, hosszabb utakra.
(például lehetne spórolgatni a mars utazáshoz vénuszos hintamanőverekkel, de lehet nem lenne gyorsabb, sőt talán lassabb lenne, csak üzemanyagból fogyna kevesebb).
A VASIMR-nek éppen az lenne a lényege, hogy gazdaságtalan de gyors pályán ér oda, hiszen "csak" áram kell hozzá, ami összességében még egy reaktor súlyával is gazdaságosabb mint egy kémiai rakéta. Egy ilyen hajtóművel, párszáz tonnás össztömeggel el lehetne érni ugyanazt a deltaV-t mint egy kémiai rakétánál többtízezer tonnányi üzemanyaggal. -
Crane #34 Ammm... namost, az lenne a kérdésem, hogy a plazmasugár előállításához használt rádióhullámok előállítása, és a plazma "kilövellését" létrehozó mágnesek működtetéséhez mennyi villamosenergia szükséges, és ezt az energiát mivel, és hogyan termelnék meg odafönt?
Vagy erre lenne megoldás a nukleáris energia?
-
#33
Hát kb semmi. Ráadásul mind2-nek olyan hatása van, mintha egy sima rakéta felrobbanna.
Ugyanis hihetetlen módon nem a reaktor sugárzik, hanem a benne lévő üzemanyag!
És így lehetne azt a csodálatosan bonyolult dolgot megoldani, hogy felküldik a kész reaktort, majd egy kisebb (és biztonságosabb) rakétán, egy vastagfalú tartályban küldik fel azt a pár kiló üzemanyagot, ami kibír simán egy légkörbelépést, és földbecsapódást... sőt még fékernyőt is rakhatnak rá, és akkor vékonyabb falú tartály is elég.
Csakhogy a reaktorok még mindig nehezek. -
Epikurosz #32 Ha 100 évet tököltünk, mit számít az a pár évtized? -
emile zola #31 na lemaradt a lényeg, nem történnek kutatások -
emile zola #30 a gond az h kutatások űrhajózással kapcsolatban, ilyen tempóban már amikor nyugdíjhas bácsi leszek még akkor is a Marssal fognak tökölni -
#29
Nem tudom, bármilyet, ezért kérdezem. Lehet nagy baromság, de pl. megfagy és a következő járműnek, ami arra jár, rongálja a burkolatát, vagy ilyesmit nem okozhat? -
#28
Mármint milyen gondokat? -
#27
Azért, mert az energiafelhasználást optimalizálni kell. Ha tovább gyorsítasz, akkor tovább is fékezel, több hajtóanyag kell, akkor nagyobb hajót kell emelni a föld légköréből. A nagyobb hajó gyorsításához több hajtóanyag kell, ami nagyobb tömeg és így tovább. Van egy optimum, aminél nem érdemes jobban gyorsítani. Inkább tartson tovább az út, minthogy "állandóan" menjen a hajtómű. -
#26
Durva. De azért van különbség aközött, hogy most megy 200 kilowatton, és 10-20 megawatt kellene a Marsig. Meg nem lesz nehezebb alkalmanként 0,3 tonna argont összeszedni, mint 7,5 tonna hagyományos üzemanyagot? És mi lesz az elhasznált üzemanyaggal? Az argon-maradvány felhők nem okozhatnak később gondot az űrhajóknak pl.? -
MacropusRufus #25 "Egyszerűen túl nagy egy ekkora teljesítményű reaktor, mind méretek, mind súly tekintetében. "
én nem vinném a Holdig a cuccost. Földkörűl keringene és itt építeném össze, ui. a súlyprobléma a Holdon is fent fog állni csak éppen hatod akkora mind a Földön. A világűrben meg nincs súly. Csak tömeg. :)) és innetől kezdve már előnyben vagyunk.
De nem értem miért nagy szám ez a hír, kb. fél éve fent volt már a liveleak-en egy videó az oroszok(!) plazma halytóműjéről. Az sem tudott többet mint egy 0.2mm-es acéllemezt fújdogálni.
Miért nem képes a tudomány túllépni a hatás-ellenhatás törvényén? Meg a sebesség határokon?
Erről a hajtómről írták, hogy 39 nap (936ó) alatt el lehetne vele érni a Marsot Hát ez nem valami gyors. Földi viszonylatban igen, de Föld-Mars távolságban már nem. Ez kb. 85ezer km/h.... Azért nem gyorsítják jobban a rakétát mert az ember nem bírná v. mert nem tudják? Ha nem tudják akkor meg hogyan lehetséges, hogy a plútó szonda ennél kb. 5x gyorsabban megy?
Majd megvárom az első rakétát ami ezt használja, elvégre foton hajtómű is létezik, csak használhatatlan, viszont szépen pörgeti a kb. 0.1grammos fém propellert a fotonok nyomása...
-
waterman #24 igen egyszerű lenne megoldani, hogy ne hulljon vissza a cucc. az űrben kell összetákolni és az indításhoz szükséges hasadóanyagot is szépen apránként felhordani.
200 megawatt, az egy fél paksi blokk. gondolom, ha egyszer feljuttatják, akkor nem csak egyszer használatos lenne a dolog. elmegy a marsig, visszajön, kering kicsit, elmegy máshova, vagy vissza a marsra. csak akarniuk kéne és megoldanák. -
#23
Az, hogyha egy reaktor szétmenne kilövés közben, akkor igen nagy területet beteríthet a sugárzó anyag. Ez meg is történt egyszer, egy szovjet RORSAT indítása nem sikerült a '80-as években. -
Epikurosz #22 Ahhoz képest, hogy mennyi bazi nagy atombombát felrobbantottak már a levegőben, SŐŐŐT, a kozmoszban is, amíg meg nem tiltották, egy ilyen űrhajó felbocsátása nem lenne olyan nagy kockázat. De persze, a legkisebb kockázat sem megengedhető, úgyhogy tessék megépíteni a Holdon, akár nem a Földről származó hasadóanyagokkal. Mindenesetre jobb lenne, mint várni a csodára, a fejlettebb technológiákra. -
rgranc #21 "egyesség született"
Egyesség, mi?
-
#20
Bizonyám, jól hiszed. -
#19
Ennek meg szerintem méretbeli okai vannak. Egyszerűen túl nagy egy ekkora teljesítményű reaktor, mind méretek, mind súly tekintetében. De ha lenne pl. Holdbázis, ahol össze lehetne naaagy dolgokat, akkor ez nem lenne probléma. Vagy marad a miniatürizálás. Egyelőre épp csak keret nincs rá, mert mindennmásrakell... :| -
qwas #18 Noss, ebben azt hiszem akkor a válasz is ott rejlik valahol... -
#17
A tengeralattjárót nem látod és nem hullik a fejedre... -
qwas #16 Mi a hatás beli különbség ha egy tengeralattjáró meghibásodik a tenger mélyén és/vagy elmerül a fenékre valamint ha egy atomerőművel felpakolt rakéta felrobban 10km magasan? -
nyalógép #15 Azért 200 kilowattos hajtóműtől egy lemezdarab kilengésénél többet vártam volna. -
endrev #14 Még mindig nem tudnak elszakadni kaptafától... :S -
Epikurosz #13 A plazma egyébként ionizált gáz, úgyhogy kuss.
Amúgy meg: plazmarakéta, plazmahajtómű, plazmatévé, plazmacsoki. -
Epikurosz #12 Mer tiltyák a nemzetközi egyezmények. -
djw #11 tényleg... miért nem telepítenek fel egy atomerőművet? tengeralattjárókon már van... űrhajókon miért nincs? -
#10
Bár végül is erre is vannak tervek:
![]()
-
#9
lízeres enerrgiaátvitel kíremszípen. -
#8
Nemtom a wiki mennyire autentikus forrás, de a VASIMR ott is mint ionhajtómű szerepel.
Pláne, hogy rengeteg fajta ionhajtómű létezik.
Sajna viszont 200MW-os teljesítményt nem tudom honnan vesznek majd, az már egy rendes atomerőmű feltelepítését jelentené az űrbe! -
harcu #7 Na jó, de ilyen kicsinységeken már nem kell fennakadni az SG-n. Valóban plazma alapú hajtómű. Az angol cikkben mindenhol olyan szövegek szerepelnek, mint "The VASIMR(R) engine works with plasma", avagy "Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket, VASIMR(R) is a new high-power plasma-based space propulsion technology".
Az egyik fórumban aztán feltették a végső kérdést. Ez mint szép és jó, de az egyetlen probléma, hogy az űrben mivel biztosítják a működtetéséhez szükséges energiát? -
wolruf #6 Ebből kell kettő, és kész a TIE Fighter (Twin Ion Engine :) )
-
#5
