117
-
#117
Nem mert a tetvek rajtunk is átáalakultak vizitetvekké :))) -
Epikurosz #116 A tetvek köztünk járnak.
Ránk járt a rúd miattuk.
De addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
Amíg el nem húzzák a nótáját. -
xyl #115 Fán lakó majom vakarózott, vizimajom arrajárt, tetvek rámásztak....
"Csak amolyan puhatolózó kérdésként vetném fel a dolgot....Hogyha vízi majmok lettünk volna, legalábbis egy darabig, akkor nem kellett volna kideglenie rólunk a tetveknek?"
-
Madva #114 Csak amolyan puhatolózó kérdésként vetném fel a dolgot....Hogyha vízi majmok lettünk volna, legalábbis egy darabig, akkor nem kellett volna kideglenie rólunk a tetveknek? -
Epikurosz #113 Nyugi! Én sem értem. -
#112
Én arra gondolok, hogy a természet a tovább akarta fejleszteni az életet a bolygónkon az által, hogy kifejleszti az intelligenciát. Erre esetlegesen azért van szükség, hogy az élet el tudjon terjeszkedni más bolygókra vagy naprendszerekbe. (ez persze azt feltételezi, hogy csak a földön van élet) Ezen okból nagy evolúciós nyomásnak tette ki az emberiséget, hogy fejlődjön az agyunk. Gondolok itt arra, hogy elvette a szőrünk és arra kényszeríttette az emberiséget, hogy ruhát használjon és tüzet gyújtson mert különben megfagyunk. Vagy a gyenge szaglás, lassú futás, rossz halás stb.! Minden gyenge fizikai képességünket az intelligenciánkkal kellet „feljavítani”, hogy ne pusztuljunk ki. Remélem értitek mire gondolok.
(legalább nyolcszor írtam le a „hogy” szót, hát nem leszek újságíró.)
-
#111
Mondjuk mi van akkor ha egyetlen génhibás egyed szaporulata nyert... Teszem azt egy szőrtelen egyed a "különlegessége miatt" (lássuk be az idomok szebbek szőrzet nélkül) több vezérhímmel volt lehetőségük párosodni, és utódot létrehozni. Az utódok pedig szintén megfelelő kültakaró hiányában szociálisabbak lettek (többet "bújtak" ) , illetve állandóan fáztak ezért többet kellett tenniük az életben maradásért, ráadásul a társak is, "szívatták" őket ezért a tevékenyebb, tűz körüli, meztelen okosabbja előbb tudott csapatban feladatot ellátni, mivel egyel több közös érdek volt.
Akár...
Innen már csak pár lépés vezetett a Playstation-höz
-
uwu #110 Szerintetek is igazam van?
Tény leg a tűz miatt van? -
#109
OK, akkor éjjeli takaró. :) Hiszen éjjel csak kellett melengetniök magukat valamivel, te is írod, hogy az éjszakák azért arra is tudnak hidegek lenni. Csak a tűz még egy barlangban sem lehetett elég.
Egyebekben egyetértek azzal, amit leírtál, itt a lényeg:
"Nem predikciót látunk működés közben, hanem egy popperi falszifikációs kísérlet elhárítását." -
kukacos #108 Ruha csak úgy százezer éve van, Afrikában ma sem jellemző. Egy ágyékkötő lényegesen kevesebb tetvet tud tartalmazni, mint egy bunda. Tüzet viszont legalább fél-egymillió éve használtak a hominidák. -
Epikurosz #107 "a szőrzet helyett a ruhában bújtak meg"
apránkint tanulgatsz. -
#106
A kulcsszó a szelektív tenyésztés. Ennek hiányában őrült nagy közvetlen és azonnali előnyt kellett jelentenie a szőrtelenségnek ahhoz, hogy a szőrös változat eltűnjék. A tetvekkel ez nem magyarázható, mert a drágák a szőrzet helyett a ruhában bújtak meg és tovább szívták az emberek vérét.
Ráadásul egy mutáció hirtelen jelenik meg, tehát a szőrtelen mutáció csak akkor maradhatott fenn, ha az akkori emberek között a ruhaviselés már általános volt.
Mivel a szőrzet erőssége egy folytonos skálán mozog, valószínű, hogy nem egyszeri mutáció, hanem egy huzamos folyamat eredménye a szőrtelenségünk. -
kukacos #105 Épp az általad leírt nem-logikusság eredményezhette a vicces helyeken megmaradt pamacsokat. A hónaljban és a lábak között súrlódáscsökkentő hatása van, ezen kívül az a néhány pamacs a szexuális érettség feltűnő hirdetése, a szag miatt is. A haj nálunk pontosan olyan, mint a hím agancsa, a dús haj hirdeti, hogy gazdája egészséges, nem szenved hiányt nyersanyagokban. A kopaszság a férfiaknál a tesztoszteron mennyiségéről, így nemzőképességéről árulkodik, a hajvonalból pedig pillanatok alatt meg lehet becsülni valaki korát.
Afrikában is igen hidegek tudnak lenni az éjszakák, a szőrzet így a tüzet készíteni nem tudó állatoknál nem hátrány, egyébként energiát veszítenének azzal, hogy megpróbálják a testhőmérsékletüket fenntartani.
Persze mindig az az elvi nehézség az adaptációs programokkal, hogy információk hiányában az adatokhoz illesztett elméletekről van szó. Tudjuk, hogy csupaszak vagyunk, de pár helyen szőrösek, tehát annyit tudok csak mondani, hogy a végeredményből következik, hogy a csupaszság előnyei kifizetődőek voltak, a pár helyen szőrösség pedig pozitív mellékhatásokkal bír. Ha szőrösek lennénk de pár helyen csupaszak, akkor fordítva tenném.
Ezért érzik sokan tudománytalannak az evolúciót, mert úgy érzik, "minden magyarázható", pedig csak arról van szó, hogy félreértik az állítást. Az állítás nem az, hogy a modellemből az következik, hogy a csupaszság előnyös, amit a természet megerősít. Senki sem rendelkezik többszázezer év változó környezetével ekvivalens laboratóriummal, csak néhány egyedi esetben tehető ilyen irányú következtetés.
Az itt vitatott adaptációs programok célja csak az lehet, hogy igazolja, hogy *akár* megtörténhetett evolúcióval is, tehát az evolúció elmélete továbbra is helyes. Nem predikciót látunk működés közben, hanem egy popperi falszifikációs kísérlet elhárítását. Ha például valamiért tudnánk, hogy a szőrösség óriási előnyt jelentett volna elődeinknek, akkor egy rejtéllyel állnánk szemben, ami kikezdi az evolúciót is.
Az evolúció tud predikálni ("magyarázni") is, de ezekben a mesés magyarázatokban nem ez a dolga. Egyszerűen nincs elég információ, hogy eldöntsük, mi történt valójában a szőrünkkel. Ha valahogy meg tudnánk figyelni őseinket néhány ezer év különbséggel, két perc alatt nyilvánvaló lenne a sztori. -
uwu #104 Lehet, hogy kicsit túlragozom a jelentőségét a tűznek, és tényleg a megváltozott életmód együttes hatása az ami a változást okozta.
De ha ki kell emelni valami fő okot akkor én mindenképp ezt emelném ki. Végülis a ruházkodás és tkakarózás is a tűz használatának az edménye.
Tehát kiválasztódás szempontjából a kiváltó ok tényleg sokrétű, de alapvetően a tűz változtatott meg mindent. Ennyivel még kiegészíteném a mondókámat, mert sajnos nem sikerült olyan jól szavakba önteni. -
uwu #103 LOL
Mi az hogy meggyullad a tűzben?
Te se ültél még tábortűz mellett?
Az ember attól ember, hogy tud tüzet rakni. A csupasz részek jobban melegednek a tűz mellett. Tehát mióta tüzet rakunk és a tűzhöz járunk melegedni a csupaszság előny. A takarózás és a ruházat használata is ezt támasztja alá. Emellett még a többi a cikkben is felsorolt előny is érvényesülhet, de a kiváltó oka ami beindította a "csupaszodást" biztosan a tűz.
Hőmérséklet szempontjából az éjszaka a kritikus, főleg az alvás álalpota, ilyenkor a legfájdalmasabb a hőveszteség mozás híján. Mióta tűz mellett alszunk, tehát hülső energiát használunk fel kicsit másabb a szitu. A takarózás és a ruházat használata is optimalizálja a tűz hatását hőmérleg szempontjából. Egyebek mellett ez az elmélet még a hajlatokban maradt szőrzetre is magyarázatot ad.
-
Yutani #102 Kicsit más irány, de talán érdemes lenne megnézni, hogy a szőrtelen kutyák és macskák hogyan alakutak ki? Erre a válasz az, hogy a megjelenő mutációt megtartották, és tenyésztették.
Tehát lehet, hogy az embereknél is egy olyan mutációról van szó, ami több okból kifolyólag (parazita, tűz, víz, öltözet alkalmazása) nyerőnek mutatkozott, és továbbörökítésre került. Ha azt hinnénk, hogy ez valami konkrét ok miatt alakult ki (meggyullad a tűzben -> ne nőjön több szőr), akkor mondhatni tudatos tervezésről beszélnénk, és az valahogy nem férne bele az evolúciós nézetekbe. -
uwu #101 Hiába agyaltok, én már kitaláltam.
Ettől leszek majd híres tudós:D -
#100
Az élősködők dolga logikusnak tűnik, ám akkor felmerül a kérdés, miért épp a testhajlatok környékén maradt mégis meg a szőrzet (a fejtetőn kívül).
Másfelől a trópusokon is vannak dús bundával rendelkező állatok, náluk a hőtartás inkább hátrány, a csupasz bőrük meg szintúgy pigmentálódhatott volna, a kisebb sérülések ellen pedig elég egy megvastagodott bőrréteg. Mégis alig találunk szőrtelen szárazföldi állatot, inkább csak a szőrzet hossza változik.
Azt se feledjük, hogy az evolúció során kialakuló képletek a mi logikánk szerint nem feltétlenül hasznosak, vagyis nem biztos, hogy a mi érvelésünk mentén alakultak a dolgok. A hím szarvasok agancsa bizony inkább hátrány és a nőstényekért folytatott versenyben kialakulhatott volna valami kevésbé akadályozó "versenytárgy" is. Csak hát a véletlen ezt hozta és ez fejlődött tovább. (A minta persze megvan egyes hím madarak díszes fejtollazatában, csak az nem akadályozza őket annyira, mint a szarvast egy hatalmas agancs.)
Az ember vakbele sem feltétlenül azért fejlődött vissza, mert nem lenne rá szükséfünk. Az emberszabásúak étrendje nem nagyon tér el a miénktől, náluk mégis jobban kifejlődött, mint nálunk. Ezt nem indokolhatja a mi húsfogyasztásunk, mert az emberi törzsfejlődés során a nagyobb mennyiségű hús fogyasztása elég újkeletű jelenség. -
#99
"Amúgy ezeket KillerBee biztos nem kedvelné, mert nagyorrúak, nem nagyf...úak"
Mi méhecskék általában nem kedveljük a majmokat, mert a szőrzetük miatt csak az orrukon lehet megcsípni őket. Kivétel persze az olyan gyérebb szőrzetű majom, mint te, drága Fütty Imre. Te azért is ideális alany vagy, mert a nagy arcodon egy egész méhcsalád kényelmesen elfér. -
uwu #98 A sok nagy tudós sosem ült még tábortűz meleltt?
A tűz miatt van bakker, nincs itt semmiféle rejtély.
Hogy felejthetik ki a felsorolásból azt, ami kiemelt minket az állatvilágból?
Asszem írok is egy könyvet erről, mert szerintem napnál világosabb a dolog, nem értem miért okoz ez problémát. -
#97
"A szőrzet FEHÉRJE. (eggyetlen budibíldinges sincsen itten?)" - Nincs, bakker! Itt csupa-csupa kocka geek van.
![]()
A builderek gyúrnak, wazze, a pincében! -
Archenemy #96 hádeháha lenne szőre az ősembernek, akkor kevésbé fázna, és akkor kevesebb energija kellene neki, hogy fűccse magát, ami miatt kevesebb kajgli kellene nekije, hászóval asziszemén hogy az álláspontya kissé átgondolatlan, sherlock!
:p
-
Epikurosz #95 Tudtommal a szőrzet ,mint minden más emberi szövet, fehérjékből épül fel, de a sejtek között már inkább szénhidrátok vannak. -
halgatyó #94 Hát... nekem kell messzi külhonból szikrát csiholnom, késő este.. 
A szőrzet FEHÉRJE. (eggyetlen budibíldinges sincsen itten?)
Az emberi szervezetet (és az állatokét is) az evilúció irtózatos éhezésekkel alakította olyanná, amilyenek.
(Az "evilúció" szándékos elírás:-)
Nem véletlen az elhízásra való, sokszor és nagyon elátkozott hajlamunk (főleg a nőké)
Nem véletlen, hogy ha abbahagyjuk a sportolást, izmaink rohamosan esnek össze, tömegük csökken. Pedig azt hihetnénk, hogy egy Conan képességű ősember nagyobb eséllyel maradt életben. De ezek szerint nem.
A természet elsősorban a táplálékhiánnyal puszította az élőlényeket, másodsorban a hideggel. Harmadsorban kórokozókkal. (A nagy izom csak a negyedik.)
Az evolúció eredményei sok tanulsággal szolgálnak. -
Epikurosz #93 főleg, ha fürödnek is. -
Epikurosz #92 másszóval: a ruhátlan emberek (naturisták) előnyben vannak. -
Epikurosz #91 "kórokozó vírusokat, baktériumok, sőt, férgeket közvetíthetnek a gazdaegyedek között. Az ember egyik tetve, a ruhatetű például a kiütéses tífusz és a visszatérő láz kórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti."..."Sok madár és emlős állat fürdik vízben, porban, sárban, vagy éppen napfényben, ez is hatékony védekezés lehet." (wikk) -
kukacos #90 Szerintem az élősködők eltávolítása volt a fő faktor a szőr elvesztésében. Minden majomcsapat hosszú időt tölt tetvészkedéssel, nemcsak szocializációs okokból. A tetvek száma elsősorban a szőrös felület arányától függ, mert a következő generáció a szőrszálakra rakja a petéit.
A kérdés inkább így merül fel: mi változott meg az ember életmódjában, ami feleslegessé tette a szőrt? A cikk szerint a szőr védelmet nyújt a napsugárzás ellen - ezt megoldotta a pigmentálódott bőr. Éjszaka melegít - lehet, de volt tüzünk és ruhánk. A horzsolások elleni védelmet bőven kárpótolja a tetvek hiánya. Szerintem nincs itt semmi csoda, egyszerűen feleslegessé vált.
Egy másik, drasztikusabb lehetőség valami súlyos ragályos betegség, amit tetvek terjesztenek, és egy pár generáció alatt kiválogatódtak azok az emberek, akik csupaszak voltak. Még Toba-féle katasztrófa se kell egy ilyen bottleneckhez. -
Epikurosz #89 Mindenestre, azok a majmok, amelyeket én láttam úgy emlékeztem, hogy orángutánok, de wiki szerint ez nem lehet, mert az orángután a "vizet afrikai rokonaihoz hasonlóan kerüli, így úszni sem tud." 
-
Epikurosz #88 Jópofák ezek a majmok. A borneói nagyorrúmajmoknál (cerkóffélék) érdekes megfigyelni, hogy az alsó végtagjaik és a hasuk testszőrzete sokkal ritkább, mint máshol. (Amúgy ezeket KillerBee biztos nem kedvelné, mert nagyorrúak, nem nagyf...úak :-D) -
#87
Vegyes a helyzet. Vannak majmok, akik természetes környezetükben a víz alól IS szerzik a táplálékukat, ők tudnak úszni. Mocsári cerkóf életmódja. Borneói nagyorrúmajom életmódja. Viszont az emberszabásúak nem szeretik a vizet. Állatkertben őket kerítés helyett elég vízsávval is elválasztani a látogatóktól. -
savior #86 szerintem:
eheshiany volt -> az embereken keves volt a zsir -> fazni kezdtek -> ruhat keszitettek maguknak -> sokszor tuzet is raktak -> feleslegesse valt a szorzet es fokozatosan csokkent -
#85
Haha, 
Fütty Imre, olyat már láttam, hogy valaki bolhából elefántot csinált, de olyat még nem, hogy méhecskéből majmot.
Gyúrj még egy kicsit erre.
-
#84
Szegény Fütty Imre: Nem csak az urán sugároz, már amelyik izotópja. -
Archenemy #83
"De milyen úszás az, könyörgöm?! 3 km/h tempó igen nagy erőkifejtés mellet, minden, csak nem hatékony. Meg lehet nézni az úszó vb-t, vagy olimpiát, amikor a világ legjobbjai úsznak, a bíró meg kényelmesen sétál a medence mellett, kísérve őket."
Én meg láttam, amint egy vízben úszó kacsa felett elszállt egy másik, és az sokkal gyorsabb volt! Tehát a kacsa nyilvánvalóan nem vízi élőlény! -
#82
És melyik van közelebb a nagyvárosokhoz? Mire a szél elvisz valamit többezer km-re milyen a koncentráció? Az erőmű meg a nagyvárosokhoz közel van (alig van ilyen Ausztráliában), mert a több ezer km vezeték vesztesége elég vicces lenne. -
Epikurosz #81 Érdekes, hogy nem akarsz gondolkodni. Szerinted hun van több urán: a szénbányában, szénerőmű füstjében, vagy uránbánya meddőjében, amit elvisz a szél? Eh, hiába. -
Epikurosz #80 Na, nem találom a vízi majmokat. Ezek itt jó jelöltek, de nem őket láttam. Megtaláltam viszont Killerbee-t egy másik videjón. :-D -
#79
Én is erről beszéltem ezért kérdeztem rá, a természetes állapotban találhatóra. Viszont a szénporban is vannak readiaktív elemek és az elégetett szép végeredménye is tartalmaz ám olyat, erőmű kéményén is jön ki ez a dózis. Több, mint ami Paksot elhagyja. Sokkal. Ausztráliában tudtommal szénerőművek elég rendesen vannak, ezért nem is írta alá a Kyoto-i egyezményt. Emiatt nem aggódnak? Érdekes. -
#78
A cikkhez kicsit kapcsolódik csak ,de gondoltam belinkelek pár dolgot mikre képes a mutáció:
http://www.youtube.com/watch?v=O2sZelFCyWI
kép1
kép2
