61
-
Epikurosz #21 Könyvészet
![]()
-
nextman #20 Nem arra gondoltam, hogy építenek egy bazi nagy sáskát:)
Csak a hasonlóságra alapozva megépíteni nagyban, de nem ugyanazt.
Változtatva is a modellen, ha kell, a követelményeknek megfelelően.
Persze ez hosszadalmas munka lenne, de nem biztos, hogy lehetetlen.
Pl nagyobb szárnyak, kisebb test, stb. okosan változtatva mindig, amit lehet. -
Epikurosz #19 ellentmondtam neked #17-ben.
A magyarázat penig eccerű: a szúnyogok a meleget szeretik, a legyek alkalmazkodtak a hűvösebb levegőhöz is. -
#18
Én arra tippelek, hogy azér a rovarok elég "határon" vannak a repülés képességgel. Ha feljebb mész, ritkább a levegő, ergo a felhajtóerő is. -
Epikurosz #17 vannak viszont legyek. -
Alfa Of NS #16 " Érdekes, hogy kb. 600-650 méter magasság felett szinte teljesen, vagy teljesen eltűnnek a rovarok."
Több oka lehet, de a magasság növekedésével csökken az oxigén mennyisége a levegőben, és mivel a rovaroknál ez számít, ezért ahogy növekszik a magasság elméletileg csak egyre kisebb rovarok képesek megélni. De számíthat a hőmérséklet is talán. -
Alfa Of NS #15 Egyszerü oka van, hogy miért nem lehet nagyban megcsinálni. Ha fogsz egy legyet mondjuk és kétszeresére növeled a méretét, tehát kétszer hosszab, szélesebb és magasabb lesz, akkor az izomereje a négyszeresére növekszik, míg a tömege a nyolcszorosára. A méret növelésével a tömeg jobban nő, mint az izomerő, így ha nagyban csinálod, akkor nem bír repülni. Ezért van az is, hogy egy egér elbír a hátán egy másik egeret, míg egy elefánt nem bír el egy másik elefántot. -
Bwanamon #14 Akkor csak megoldották a paradoxont, most végleg kicsinálták :) -
#13
Évek óta minden nyáron a Mátrában túrzok. Érdekes, hogy kb. 600-650 méter magasság felett szinte teljesen, vagy teljesen eltűnnek a rovarok. Érdekes.
A saját műlegyeidet meg tévedésből más ragadozó elkaphatja és akkor oda a drága cucc. Ezek, ha lesznek gyanítom nem filléres dolgok lesznek. -
babajaga #12 Az nem úgy van hogy felnagyítok valamit és az ugyanúgy működik. Gondold el egy bolha ugrik 20cm-t. Egy száz kilós bolha ha a súlyához képest feleakkorát ugrik mi történik földetéréskor? Nem véletlen hogy a csapkodószárnyú repülés nem kivitelezhető nagyban. -
#11
Nem, nagyon nem. Éppen emiatt a tény miatt tartotta magát aza bizonyos mondás. A hasonlósági törvények vizsgálata a kulcs. Teljesen más Reynolsd szám tartományokról van szó, az az áramlásban részt vevő anyagog relatív és abszolút érdessége is teljesen más, a testek deformációja, stb.
A probléma lényega pont az, hogy a természet ilyen léptékben nagyon messze áll a műszaki gyakorlatban előforduló modellezési módszertől és léptéktől.
A legegyszerűbb szélcsatorna és áramlási vizsgálatoknál nem is lehet minden hasonlósági számot azonosan tartani. Pl. a hajók hullám és súrlódási ellenállását külön tudják vizsgálni és tapasztalati úton a két különálló mérésből kapnak valami eredő ellenállást.
A repcsik vizsgálatánál, pl. ha kisebb modellet építesz, akkor növelni kellene az áramlási sebességet, hogy valóban azt áramlási sebességet vizsgáld, amit a valóságban lenne, hogy a vizsgálat a megfelelő sebességtartományban maradjon. Persze, ha a levegő viszkozitását és sűrűségét tudod változtatni, akkor ez csökkente eme hatást. A repcsiknél szint a hajóknál tapasztalt ellenállás problémához hasonló dolog van. Vagy a Ma szám hasonlóságát tartják fent, vagy másét (fejből most nem emlékszem, hogy melyik a másik).
A hasonlóság elmélet nem túl egyszerű. Lajos Tamás féle Áramlástan könyvet próbálj kölcsönözni, ha érdekel a dolog, mert nem tudom, hogy mennyit értesz meg abból, amit most leírtam. -
logs #10 én inkább azt szeretném, hogy a szúnyogokat ne kelljen lecsapkodni, hanem a műlégy kaszabolja le őket. képzeld csak el: három-négy ilyen szúnyog-killer repked körülötted, és nem kell semmilyen szúnyogriasztót magadra kenned, ha túrázni mész :D és rovarirtó sem kéne -
nextman #9 Mért, ha ugyanazt nagyban megcsinálják, az nem jó? -
teddybear #8 A természet nem is tudott 1-2 száz kilónál nagyobb tömeget a levegőbe emelni. De az ember igen. Több mint 200 tonnát aerodinamikai, és annál is többet tiszta fizikai módszerekkel.
A felismert törvényeket előbb-utóbb mindig felhasználják, ha valami előnyt ad. -
#7
-
#6
Nem is az a cél. Olyan kis repülő szerkezeteket akarnak megalkotni, amivel épületen belül lehet kontrolláltan repkedni. Lehet, hogy 20 év múlva agyon kell csapni miden legyen Langley-ben, mert ki tudja, hogy melyik a kamerás műlégy. :) -
Xantia #5 De azért a természet nem csinált 100-150kg-os repülő szerkezeteket, sem néhány 100km/ó sebességgel szárnyaló egyedeket.
Szóval bármit is találnak a rovaroknál a kutatók, a polgári repülésben csak korlátozottan használható. -
#4
Én meg azt mondtam, hogy soha nem is létezett. Az, hogy a mi modelljeink szerint "nem tudott" repülni az nem azt jelenti, hogy a természet hülye hanem azt, hogy talán gyenge a modell. Őszintén szólva az ilyen mondásoktól kaptam mindig is agyfrászt.
Az a lépték nem az, amire a klasszikus mérnöki szoftvereket tervezik és nem merev test van az áramlásban. Pár éve kezdődött az, hogy az ármalási erők miatti deformáció számítható a testeken. Ehhez még itt az is jön, hogy magától a mozgástól is csavarodik a szárny. Hát ez többi, mint nehéz probléma. -
Cefet #3 :) -
#2
"Az úgynevezett 'poszméh paradoxon', mely szerint a rovarok ellenszegülnek az aerodinamika törvényeinek, halott."
Két és fél éve már meghalt egyszer. Hányszor hal még meg? -
Tenorista #1 Brit tudósok...
Az a rohadt rasszista természet! Hogy a fenébe képzeli ez, hogy olyan szerkezeteket hoz létre, amit az ember maximum lemásolni tud? Ezért megfizet! Mondjuk kiírtjuk a jegesmedvét! Ha ebből se tanul, akkor megnézheti magát!
