79
-
djhambi #79 Nos, egyrészt hővé, másrészt mágneses teret indukál, létrejönnek rvényáramok amik a Lenz tv. miatt lehúzzák.
Másrészt a diszipációnak pont az a lényege, hogy eltűnik az elktromos hálózatból. De ha energetikailag vizsgálom a rendszer, látom, hogy az energia nem tűnik el, mert részben hővé alakul. Ez olyan, mint a hógolyó, ami a falnak csapódik, dinamikailag elveszti mozgási energiáját, de ha kibővítjük a fizikai modellünket a termodinamika témkörére is, akkor látjuk, hogy hővé alakul (mikrofiziai szinten pedig a fal atom részecskéinek nő meg a sebessége, vagyis kiderül, hogy a hő-energia is mozgási energia.) -
polarka #78 Köszi.
Majd elolvasom. -
polarka #77 "dB~1/r^2"
Nem a teljesítményszinttel egyenesen arányos, hanem a teljesítménnyel.
"ezért fogysztó, vagyis van energiadiszipáció."
Sztem a vesztesége nagy része hővé alakul. -
djhambi #76 Olvastam hogy a kb. 220-700 kV-os távvezetékek vannak Magyarországon, a körfrekvencia 50Hz, ami alacsony eléggé, és képes örvényáramokat inukálni az emberben. Egészségügyi szempontból max. 50 méter távoságot érdemes tartni a legdurvább vezetékektől is. Persze a 100 klóméterre levő vezeték is hat rád, de az már nagyon ngyon kscit csak, mert a mágneses tér a 0-hoz tart a távolsg függvéyében. (dB~1/r^2)
Ahogy a frekvenciájából lehet következtetni, időben változik. Igen, a távvezeték nem nagyon veszteséges, ezért transzformálják az áramot, P=R*i^2 a teljesítménye, persze mivel P>0, ezért fogysztó, vagyis van energiadiszipáció. A teljesítmény csökkentését a fajlagos ellenállás csökkentésével, a hossz csökkentésével, a keresztmetsztet növelésével és az áramerősség csökkentésével lehet elérni. Persze mindenféle indukciós jelenség is fellép, pl. önindukció, és a vezeték pontos hossza és a rajta folyó áram ismerete nékül nehéz pontos becslést mondani. Meg kéne mérni a pontos eredményhez. -
kukacos #75 A távvezetékeknél sokszorosan durvább a mobiltelefon. Bővebben laborgyakorlat anyaga. -
polarka #74 "a változó elektromos tér változó mágness teret gerjeszt."
Igen.
"ezt így nem haszáljuk. Ha a töltéseket szétválasztjuk, és nem engedjük összeéni őket, attólmég elektromos mező alakul ki a potenciálülönbség miatt, ami elektrosztatikus vonzásban nyilvánul meg, aminem az energiája pont akkora, mint amennyi energia kell a szétválsztáshoz."
? Nem mondtam, h nem lesz elektromos mező. Csak felhívtam a figyelmet, h az statikus, ha nem mozognak a töltések (ami fontos dolog, mert így mágneses mezőt sem kelt). Felmerült bennem, h ekkor is mozognak az elemi töltések a testben, de azok eredője a valszeg a nullától épphogy térnek el (nagyon kicsi nagyságrendűek).
Az eredeti felvetés meg vmi ilyesmi volt: A hálózati távvezetékek (persze ezt is konkretizálni kéne, h hány V-os) közelében milyen EM sugárzás lép fel? Statikus mágneses/elektromos? EM(én erre tenném a voksom)? Frekije (logikus, h 50Hz, ami miatt tudtommal nem lép reakcióba az emberi szervezettel)? És a teljesítménye milyen nagyságrendbe esik (nyilván az átvitt energiához képest elhanyagolható, mert különben elég veszteséges lenne a rendszer)? Mivel nem izotóp sugárzó, ezért milyen korrekcióval kell élni, h meghatározhassuk, h bizonyos távolságban mekkora teljesítménysűrűséget jelent mindez? -
djhambi #73 Azért van, hogy ekkora a káosz, mert ugye kvantitatív módon épülfel a fizika. Látták az emberek, hogy jé, mágnes, vonzza a vasat. Aztán látták, hogy két pont közötti elektromos potenciál-különbség elektromos mezőt hoz létre. És akkor valamelyik tudós mufti be aakrta bizonyítani, hogy semmi kapcsolat sincs a kettő között, de mikor folyatta a vezetékben az áramot, akkor kiilengett az iránytűje. Merthogy mozgó töltés a vezeték körül mágneses mezőt generál. De ha váltóáramot használsz, akkor a mágneses mező is fluktoál (időben változik), és akkor az időben vátozómágneses mező változó elektromos teret generál. (pl egy másik eeztékben). Vasmagos tekercs így működik, csak ott a menetszámmal kalibrálják az értékeket. Szóval ha nem kvntitatív ódon, hanem kvalitatív módon vizsgáljuk a fizikát, akkor van 4 Maxwell egyenletünk, amivel fel lehet írni minden elektromágnesességet, és leveeztni, hogy pl. ha egyenáramot használsz, akkor (speciálisan) időben állndó mágneses mező jön létre, ami nem hoz létre semmilyen új elektromos mezőt.
A kvantitativitásból adódóan mindenkinek vannak részinformációi, és ezeket ütköztetitek (nem feltétlenül hibásan). Pedig gyakorlatban a Maxwell-egyenletekből lehet levezetni minden speciális helyzetet.
Lajti: az elektromágneses tér az, amikor váltó áram és váltó mágness tér egymásba alakul. (Rezgőkör hozza létre.) Egyenáramnál nincs ilyen.
polarka: a változó elektromos tér változó mágness teret gerjeszt.
kukacos: igazad va a #65-ös hozzászólásban, de érdemes kiahngsúlyozni az egymásba alakulást, és nem az együtt jelen levést, mert ok-okozati viszony van közöttük.
willcox: azért van kis áram meg nagy fesztség, mert a távvezetéknek si va ellenállsa, olyan, mintha sok pici dR (infizit dezimális) ellenállást kötnél sorba. Soros kapcsolásnál az áram osztódik el az ellenállások között, a potenciálkülönbség viszont ugyanakkora minden dR ellenálls-részleten. Vagyis nem lesz akkora energiaveszteség. (Mert úgy kapod meg vezetéken elhasznált energiát, hogy az idő szerint kiintegrálod a dR*i^2 szorzatot (ami a teljesítmény minden dR darabra)).
polarka#56: ezt így nem haszáljuk. Ha a töltéseket szétválasztjuk, és nem engedjük összeéni őket, attólmég elektromos mező alakul ki a potenciálülönbség miatt, ami elektrosztatikus vonzásban nyilvánul meg, aminem az energiája pont akkora, mint amennyi energia kell a szétválsztáshoz. -
Epikurosz #72 Én is ezt akartam írni, de nem küdtem el. -
Lajti #71 Néha borzasztó, az emberek miket tudnak leírni (ezt most nem feltétlenül rád értem).
A középiskolás elektronika tankönyvünk ezzel kezdődik:
"Nincs elektromos vagy mágneses tér, csak elektromágneses van; legfeljebb az egyik komponens elhanyagolható mértékben van jelen. Éppen ezért lehet generátort, dinamót, vagy elektromotort készíteni." -
polarka #70 Ha az "elektromos tér nagy" és váltakozó áramról beszélünk, akkor az a változó elektromos tér mágneses teret gerjeszt. -
kukacos #69 Ott épp azt írtad, "az elektromos tér nagyon erős, az elektromágneses tér elhanyagolható", ami több okból is butaság. Először is, ha A erős, akkor A+B nem lehet elhanyagolható, legfeljebb hiányzik a B komponens. Másrészt a vezetékeknél épp hogy mind az elektromos, mind a mágneses tér erős, épp hogy a kettő egymásra hatásával folyhat egyáltalán energia az elektromágneses térben.
#62 meg aztán végképp zöldség: a nagy feszültség és kis áramerősség nem azt jelenti, hogy az elektromágneses tér "kicsi", az elektromos meg "nagy". Azt jelenti, hogy az elektronokat nagyobb sebességre gyorsítunk, viszont kevesebbet mozgatunk belőle. Másrészt egy 500 kV-os távvezeték simán elvisz néhány ezer MW-ot, szóval saccra ezer amperek folynak át rajta, de majd egy erősáramú villanymérnök megmondja. Az minden, csak nem "kis" áram. -
willcox #68 Ilyesmit tényleg csak láma tud. LOL! -
willcox #67 Köszi, de ezt már az #51-ben leírtam. -
ilf667 #66 fail
-
kukacos #65 Emberek, elektromos meg mágneses tér van. Elektromágnesesről akkor beszélünk, amikor mindkettő együtt van jelen, ez nem valamiféle harmadik entitás. -
willcox #64 Legközelebb akkor szólj le valakit, ha értesz is hozzá, mert így csak nevetségessé válsz. -
P3h3ly #63 http://christwire.org/2009/09/scientists-use-magic-to-levitate-mice/
Itt már megmondták mi a pálya. Amúgy az sg még hozzájuk képest is késésbe van.
-
willcox #62 Hmmm... Ezt eddig is tudtam. De a távvezetékek lényege az, hogy lehetőleg minél kisebb áram folyjon a vezetékben, mert így csökken a veszteség. Vagyis transzformátorral nagy feszültséget és kis áramot érnek el, vagyis az elektromos tér nagy, az elektromágneses tér viszonylag kicsi. -
kukacos #61 Ezt mondom én is. Kovalens vegyületekben is lehet, de pl. fehérjék reakciócentrumában mindig ionos, pl. a hemoglobinban. -
babajaga #60 "A szervezet fémeket legfeljebb oldott, ionos formában tartalmaz"
A szervezet fémeket vegyületek formájában tartalmazhat csak. És a fémek vegyületei másképp viselkednek mint a fémek. -
kukacos #59 "A femtartalmu molekulakat pedig csak siman vonzza a magnes."
Ez butaság. Attól, hogy valami vas, még nem vonzza automatikusan a mágnes. A fémek nem atomi szerkezetük miatt ferromágnesesek, hanem nagyléptékű kristályrácsuk miatt. A szervezet fémeket legfeljebb oldott, ionos formában tartalmaz. Egy magányos vasatomra éppúgy hat a mágnes, mint a szénre: csak az itteni kísérletben felhasznált diamágnesességen keresztül, magyarán hétköznapi mágneses terekben sehogy. Szerencsére, különben már az fMRI is széttépne.
Persze ami láthatatlan, az alapból gyanús, mint a radioaktivitás. Innen jönnek aztán olyan hisztériák, mint a pécsi lokátor esete. -
kukacos #58 Azt írják a wikin, hogy 6MW-ot eszik :) -
Youri #57 Szegény egér milyen pánikban lehetett. :D
Nem tudom pontosan hogy hol van az a nagy mágnesességet vizsgáló intézmény Európában, de ott volt sokáig olyan hogy cseresznyét meg epret lebegtettek.
Azt kivette az egyik tudós és mondta hogy ennek nincs semmi káros hatása még meg is lehet enni! Bekapta a cseresznyét és a mag a torkán akadt és el kezdett fuldokolni. xD Persze túl élte, de groteszk :D -
polarka #56 Az elektrosztatikus teret kelti álló töltés. -
polarka #55 link
A körülményektől függ, h elhanyagolod-e. -
#54
Ha átütöd egy százas szöggel, akkor tuti... :P -
Talley #53 Ha ez a cucc képes taszítani az egeret, akkor képes vonzani is? -
#52
Csak a tisztánlátás végett: fizika egyes. Ha kijavítasz valakit, akkor legalább jól javítsd ki, baszod! Esetleg utána is nézhetsz, ha nem vagy benne biztos...
Az elektromos teret álló töltés kelti, az elektromágnesest meg mozgó. Tehát pont fordítva, elég baj is lenne, ha a távvezetékben állna a töltés... -
willcox #51 Csak a tisztánlátás végett: van elektromos tér, mágneses tér, és persze van elektromágneses tér is. A távvezetékek esetén az elektromos tér nagyon erős, az elektromágneses tér elhanyagolható. -
lapaleves #50 nem ok-okozati viszony van? -
nextman #49 Lehet, mert kisebb mértékben nyomják. Nem 0 a kisebb természetesen, de mégiscsak csökken részlegesen a kölcsönhatás. -
brueni #48 jaja ne keverd össze az elektromágneses térrel... -
willcox #47 "Tobbek kozott ezek a hatasok okozzak azokat a betegsegeket, amik a tavvezetekek alatt elo embereket veszelyeztetik." - ne keverd az elektromos teret a mágneses térrel! -
#46
:) -
Utokverek #45 Nekem kell egy vákumbuborékos sugárhajtású tengeralattjáró!
Csak parkolni ne kelljen vele :D -
Amergin #44 Egér a Marson!! -
Epikurosz #43 Ja, a lelki hatásokat lehet kukkolni. -
Epikurosz #42 A csontból akkor mászik ki a Ca, ha nem nyomja semmi.
Ha nyomja - márpedig itt a molekulák nyomják - akkor nem mászik ki, tehát a súlytalanságot ezzel a cuccal nem lehet tanulmányozni. Akkor minek ez az egész felhajtás? -
kvp #41 "szerény véleményem szerint a sejtek nem tudják, hogy ők most a gravitációs mező hiánya, vagy annak hatását kioltó elektromágneses mező miatt levitálnak."
Nem tudjak, hanem erzik. Erzekelheto gravitacio hianyaban minden molekula egyforman viselkedik es lebeg, mig magneses ter hatasara a polaritassal rendelkezo molekulak emelik a tobbit. Ez molekula szinten (sejten belul) okoz erohatasokat, tovabba minden polarizalt molekula egyenaram eseten beall a megneses ter iranyaba, mig valtoaram eseten rezeg (ez utobbi pl. roncsolja a dns-t). A femtartalmu molekulakat pedig csak siman vonzza a magnes. Tobbek kozott ezek a hatasok okozzak azokat a betegsegeket, amik a tavvezetekek alatt elo embereket veszelyeztetik. -
N3XUS6 #40 Tutam, tuttam tuttam!
Szal mégiscsak igaz: http://www.youtube.com/watch?v=v1-cK5P4EDE !!!
