Egereket lebegtet a NASA
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#79
Nos, egyrészt hõvé, másrészt mágneses teret indukál, létrejönnek rvényáramok amik a Lenz tv. miatt lehúzzák.
Másrészt a diszipációnak pont az a lényege, hogy eltûnik az elktromos hálózatból. De ha energetikailag vizsgálom a rendszer, látom, hogy az energia nem tûnik el, mert részben hõvé alakul. Ez olyan, mint a hógolyó, ami a falnak csapódik, dinamikailag elveszti mozgási energiáját, de ha kibõvítjük a fizikai modellünket a termodinamika témkörére is, akkor látjuk, hogy hõvé alakul (mikrofiziai szinten pedig a fal atom részecskéinek nõ meg a sebessége, vagyis kiderül, hogy a hõ-energia is mozgási energia.)
Másrészt a diszipációnak pont az a lényege, hogy eltûnik az elktromos hálózatból. De ha energetikailag vizsgálom a rendszer, látom, hogy az energia nem tûnik el, mert részben hõvé alakul. Ez olyan, mint a hógolyó, ami a falnak csapódik, dinamikailag elveszti mozgási energiáját, de ha kibõvítjük a fizikai modellünket a termodinamika témkörére is, akkor látjuk, hogy hõvé alakul (mikrofiziai szinten pedig a fal atom részecskéinek nõ meg a sebessége, vagyis kiderül, hogy a hõ-energia is mozgási energia.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#78
Köszi.
Majd elolvasom.
Majd elolvasom.
#77
"dB~1/r^2"
Nem a teljesítményszinttel egyenesen arányos, hanem a teljesítménnyel.
"ezért fogysztó, vagyis van energiadiszipáció."
Sztem a vesztesége nagy része hõvé alakul.
Nem a teljesítményszinttel egyenesen arányos, hanem a teljesítménnyel.
"ezért fogysztó, vagyis van energiadiszipáció."
Sztem a vesztesége nagy része hõvé alakul.
#76
Olvastam hogy a kb. 220-700 kV-os távvezetékek vannak Magyarországon, a körfrekvencia 50Hz, ami alacsony eléggé, és képes örvényáramokat inukálni az emberben. Egészségügyi szempontból max. 50 méter távoságot érdemes tartni a legdurvább vezetékektõl is. Persze a 100 klóméterre levõ vezeték is hat rád, de az már nagyon ngyon kscit csak, mert a mágneses tér a 0-hoz tart a távolsg függvéyében. (dB~1/r^2)
Ahogy a frekvenciájából lehet következtetni, idõben változik. Igen, a távvezeték nem nagyon veszteséges, ezért transzformálják az áramot, P=R*i^2 a teljesítménye, persze mivel P>0, ezért fogysztó, vagyis van energiadiszipáció. A teljesítmény csökkentését a fajlagos ellenállás csökkentésével, a hossz csökkentésével, a keresztmetsztet növelésével és az áramerõsség csökkentésével lehet elérni. Persze mindenféle indukciós jelenség is fellép, pl. önindukció, és a vezeték pontos hossza és a rajta folyó áram ismerete nékül nehéz pontos becslést mondani. Meg kéne mérni a pontos eredményhez.
Ahogy a frekvenciájából lehet következtetni, idõben változik. Igen, a távvezeték nem nagyon veszteséges, ezért transzformálják az áramot, P=R*i^2 a teljesítménye, persze mivel P>0, ezért fogysztó, vagyis van energiadiszipáció. A teljesítmény csökkentését a fajlagos ellenállás csökkentésével, a hossz csökkentésével, a keresztmetsztet növelésével és az áramerõsség csökkentésével lehet elérni. Persze mindenféle indukciós jelenség is fellép, pl. önindukció, és a vezeték pontos hossza és a rajta folyó áram ismerete nékül nehéz pontos becslést mondani. Meg kéne mérni a pontos eredményhez.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#75
A távvezetékeknél sokszorosan durvább a mobiltelefon. Bõvebben laborgyakorlat anyaga.
#74
"a változó elektromos tér változó mágness teret gerjeszt."
Igen.
"ezt így nem haszáljuk. Ha a töltéseket szétválasztjuk, és nem engedjük összeéni õket, attólmég elektromos mezõ alakul ki a potenciálülönbség miatt, ami elektrosztatikus vonzásban nyilvánul meg, aminem az energiája pont akkora, mint amennyi energia kell a szétválsztáshoz."
? Nem mondtam, h nem lesz elektromos mezõ. Csak felhívtam a figyelmet, h az statikus, ha nem mozognak a töltések (ami fontos dolog, mert így mágneses mezõt sem kelt). Felmerült bennem, h ekkor is mozognak az elemi töltések a testben, de azok eredõje a valszeg a nullától épphogy térnek el (nagyon kicsi nagyságrendûek).
Az eredeti felvetés meg vmi ilyesmi volt: A hálózati távvezetékek (persze ezt is konkretizálni kéne, h hány V-os) közelében milyen EM sugárzás lép fel? Statikus mágneses/elektromos? EM(én erre tenném a voksom)? Frekije (logikus, h 50Hz, ami miatt tudtommal nem lép reakcióba az emberi szervezettel)? És a teljesítménye milyen nagyságrendbe esik (nyilván az átvitt energiához képest elhanyagolható, mert különben elég veszteséges lenne a rendszer)? Mivel nem izotóp sugárzó, ezért milyen korrekcióval kell élni, h meghatározhassuk, h bizonyos távolságban mekkora teljesítménysûrûséget jelent mindez?
Igen.
"ezt így nem haszáljuk. Ha a töltéseket szétválasztjuk, és nem engedjük összeéni õket, attólmég elektromos mezõ alakul ki a potenciálülönbség miatt, ami elektrosztatikus vonzásban nyilvánul meg, aminem az energiája pont akkora, mint amennyi energia kell a szétválsztáshoz."
? Nem mondtam, h nem lesz elektromos mezõ. Csak felhívtam a figyelmet, h az statikus, ha nem mozognak a töltések (ami fontos dolog, mert így mágneses mezõt sem kelt). Felmerült bennem, h ekkor is mozognak az elemi töltések a testben, de azok eredõje a valszeg a nullától épphogy térnek el (nagyon kicsi nagyságrendûek).
Az eredeti felvetés meg vmi ilyesmi volt: A hálózati távvezetékek (persze ezt is konkretizálni kéne, h hány V-os) közelében milyen EM sugárzás lép fel? Statikus mágneses/elektromos? EM(én erre tenném a voksom)? Frekije (logikus, h 50Hz, ami miatt tudtommal nem lép reakcióba az emberi szervezettel)? És a teljesítménye milyen nagyságrendbe esik (nyilván az átvitt energiához képest elhanyagolható, mert különben elég veszteséges lenne a rendszer)? Mivel nem izotóp sugárzó, ezért milyen korrekcióval kell élni, h meghatározhassuk, h bizonyos távolságban mekkora teljesítménysûrûséget jelent mindez?
#73
Azért van, hogy ekkora a káosz, mert ugye kvantitatív módon épülfel a fizika. Látták az emberek, hogy jé, mágnes, vonzza a vasat. Aztán látták, hogy két pont közötti elektromos potenciál-különbség elektromos mezõt hoz létre. És akkor valamelyik tudós mufti be aakrta bizonyítani, hogy semmi kapcsolat sincs a kettõ között, de mikor folyatta a vezetékben az áramot, akkor kiilengett az iránytûje. Merthogy mozgó töltés a vezeték körül mágneses mezõt generál. De ha váltóáramot használsz, akkor a mágneses mezõ is fluktoál (idõben változik), és akkor az idõben vátozómágneses mezõ változó elektromos teret generál. (pl egy másik eeztékben). Vasmagos tekercs így mûködik, csak ott a menetszámmal kalibrálják az értékeket. Szóval ha nem kvntitatív ódon, hanem kvalitatív módon vizsgáljuk a fizikát, akkor van 4 Maxwell egyenletünk, amivel fel lehet írni minden elektromágnesességet, és leveeztni, hogy pl. ha egyenáramot használsz, akkor (speciálisan) idõben állndó mágneses mezõ jön létre, ami nem hoz létre semmilyen új elektromos mezõt.
A kvantitativitásból adódóan mindenkinek vannak részinformációi, és ezeket ütköztetitek (nem feltétlenül hibásan). Pedig gyakorlatban a Maxwell-egyenletekbõl lehet levezetni minden speciális helyzetet.
Lajti: az elektromágneses tér az, amikor váltó áram és váltó mágness tér egymásba alakul. (Rezgõkör hozza létre.) Egyenáramnál nincs ilyen.
polarka: a változó elektromos tér változó mágness teret gerjeszt.
kukacos: igazad va a #65-ös hozzászólásban, de érdemes kiahngsúlyozni az egymásba alakulást, és nem az együtt jelen levést, mert ok-okozati viszony van közöttük.
willcox: azért van kis áram meg nagy fesztség, mert a távvezetéknek si va ellenállsa, olyan, mintha sok pici dR (infizit dezimális) ellenállást kötnél sorba. Soros kapcsolásnál az áram osztódik el az ellenállások között, a potenciálkülönbség viszont ugyanakkora minden dR ellenálls-részleten. Vagyis nem lesz akkora energiaveszteség. (Mert úgy kapod meg vezetéken elhasznált energiát, hogy az idõ szerint kiintegrálod a dR*i^2 szorzatot (ami a teljesítmény minden dR darabra)).
polarka#56: ezt így nem haszáljuk. Ha a töltéseket szétválasztjuk, és nem engedjük összeéni õket, attólmég elektromos mezõ alakul ki a potenciálülönbség miatt, ami elektrosztatikus vonzásban nyilvánul meg, aminem az energiája pont akkora, mint amennyi energia kell a szétválsztáshoz.
A kvantitativitásból adódóan mindenkinek vannak részinformációi, és ezeket ütköztetitek (nem feltétlenül hibásan). Pedig gyakorlatban a Maxwell-egyenletekbõl lehet levezetni minden speciális helyzetet.
Lajti: az elektromágneses tér az, amikor váltó áram és váltó mágness tér egymásba alakul. (Rezgõkör hozza létre.) Egyenáramnál nincs ilyen.
polarka: a változó elektromos tér változó mágness teret gerjeszt.
kukacos: igazad va a #65-ös hozzászólásban, de érdemes kiahngsúlyozni az egymásba alakulást, és nem az együtt jelen levést, mert ok-okozati viszony van közöttük.
willcox: azért van kis áram meg nagy fesztség, mert a távvezetéknek si va ellenállsa, olyan, mintha sok pici dR (infizit dezimális) ellenállást kötnél sorba. Soros kapcsolásnál az áram osztódik el az ellenállások között, a potenciálkülönbség viszont ugyanakkora minden dR ellenálls-részleten. Vagyis nem lesz akkora energiaveszteség. (Mert úgy kapod meg vezetéken elhasznált energiát, hogy az idõ szerint kiintegrálod a dR*i^2 szorzatot (ami a teljesítmény minden dR darabra)).
polarka#56: ezt így nem haszáljuk. Ha a töltéseket szétválasztjuk, és nem engedjük összeéni õket, attólmég elektromos mezõ alakul ki a potenciálülönbség miatt, ami elektrosztatikus vonzásban nyilvánul meg, aminem az energiája pont akkora, mint amennyi energia kell a szétválsztáshoz.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#72
Én is ezt akartam írni, de nem küdtem el.
Kara kánként folytatom tanításom.
#71
Néha borzasztó, az emberek miket tudnak leírni (ezt most nem feltétlenül rád értem).
A középiskolás elektronika tankönyvünk ezzel kezdõdik:
"Nincs elektromos vagy mágneses tér, csak elektromágneses van; legfeljebb az egyik komponens elhanyagolható mértékben van jelen. Éppen ezért lehet generátort, dinamót, vagy elektromotort készíteni."
A középiskolás elektronika tankönyvünk ezzel kezdõdik:
"Nincs elektromos vagy mágneses tér, csak elektromágneses van; legfeljebb az egyik komponens elhanyagolható mértékben van jelen. Éppen ezért lehet generátort, dinamót, vagy elektromotort készíteni."
#70
Ha az "elektromos tér nagy" és váltakozó áramról beszélünk, akkor az a változó elektromos tér mágneses teret gerjeszt.
#69
Ott épp azt írtad, "az elektromos tér nagyon erõs, az elektromágneses tér elhanyagolható", ami több okból is butaság. Elõször is, ha A erõs, akkor A+B nem lehet elhanyagolható, legfeljebb hiányzik a B komponens. Másrészt a vezetékeknél épp hogy mind az elektromos, mind a mágneses tér erõs, épp hogy a kettõ egymásra hatásával folyhat egyáltalán energia az elektromágneses térben.
#62 meg aztán végképp zöldség: a nagy feszültség és kis áramerõsség nem azt jelenti, hogy az elektromágneses tér "kicsi", az elektromos meg "nagy". Azt jelenti, hogy az elektronokat nagyobb sebességre gyorsítunk, viszont kevesebbet mozgatunk belõle. Másrészt egy 500 kV-os távvezeték simán elvisz néhány ezer MW-ot, szóval saccra ezer amperek folynak át rajta, de majd egy erõsáramú villanymérnök megmondja. Az minden, csak nem "kis" áram.
#62 meg aztán végképp zöldség: a nagy feszültség és kis áramerõsség nem azt jelenti, hogy az elektromágneses tér "kicsi", az elektromos meg "nagy". Azt jelenti, hogy az elektronokat nagyobb sebességre gyorsítunk, viszont kevesebbet mozgatunk belõle. Másrészt egy 500 kV-os távvezeték simán elvisz néhány ezer MW-ot, szóval saccra ezer amperek folynak át rajta, de majd egy erõsáramú villanymérnök megmondja. Az minden, csak nem "kis" áram.
#68
Ilyesmit tényleg csak láma tud. LOL!
#67
Köszi, de ezt már az #51-ben leírtam.
#66
fail
<#lama>
<#lama>
#65
Emberek, elektromos meg mágneses tér van. Elektromágnesesrõl akkor beszélünk, amikor mindkettõ együtt van jelen, ez nem valamiféle harmadik entitás.
#64
Legközelebb akkor szólj le valakit, ha értesz is hozzá, mert így csak nevetségessé válsz.
#63
http://christwire.org/2009/09/scientists-use-magic-to-levitate-mice/
Itt már megmondták mi a pálya. Amúgy az sg még hozzájuk képest is késésbe van. <#banplz>
Itt már megmondták mi a pálya. Amúgy az sg még hozzájuk képest is késésbe van. <#banplz>
#62
Hmmm... Ezt eddig is tudtam. De a távvezetékek lényege az, hogy lehetõleg minél kisebb áram folyjon a vezetékben, mert így csökken a veszteség. Vagyis transzformátorral nagy feszültséget és kis áramot érnek el, vagyis az elektromos tér nagy, az elektromágneses tér viszonylag kicsi.
#61
Ezt mondom én is. Kovalens vegyületekben is lehet, de pl. fehérjék reakciócentrumában mindig ionos, pl. a hemoglobinban.
#60
"A szervezet fémeket legfeljebb oldott, ionos formában tartalmaz"
A szervezet fémeket vegyületek formájában tartalmazhat csak. És a fémek vegyületei másképp viselkednek mint a fémek.
A szervezet fémeket vegyületek formájában tartalmazhat csak. És a fémek vegyületei másképp viselkednek mint a fémek.
#59
"A femtartalmu molekulakat pedig csak siman vonzza a magnes."
Ez butaság. Attól, hogy valami vas, még nem vonzza automatikusan a mágnes. A fémek nem atomi szerkezetük miatt ferromágnesesek, hanem nagyléptékû kristályrácsuk miatt. A szervezet fémeket legfeljebb oldott, ionos formában tartalmaz. Egy magányos vasatomra éppúgy hat a mágnes, mint a szénre: csak az itteni kísérletben felhasznált diamágnesességen keresztül, magyarán hétköznapi mágneses terekben sehogy. Szerencsére, különben már az fMRI is széttépne.
Persze ami láthatatlan, az alapból gyanús, mint a radioaktivitás. Innen jönnek aztán olyan hisztériák, mint a pécsi lokátor esete.
Ez butaság. Attól, hogy valami vas, még nem vonzza automatikusan a mágnes. A fémek nem atomi szerkezetük miatt ferromágnesesek, hanem nagyléptékû kristályrácsuk miatt. A szervezet fémeket legfeljebb oldott, ionos formában tartalmaz. Egy magányos vasatomra éppúgy hat a mágnes, mint a szénre: csak az itteni kísérletben felhasznált diamágnesességen keresztül, magyarán hétköznapi mágneses terekben sehogy. Szerencsére, különben már az fMRI is széttépne.
Persze ami láthatatlan, az alapból gyanús, mint a radioaktivitás. Innen jönnek aztán olyan hisztériák, mint a pécsi lokátor esete.
#58
Azt írják a wikin, hogy 6MW-ot eszik 😊
#57
Szegény egér milyen pánikban lehetett. 😄
Nem tudom pontosan hogy hol van az a nagy mágnesességet vizsgáló intézmény Európában, de ott volt sokáig olyan hogy cseresznyét meg epret lebegtettek.
Azt kivette az egyik tudós és mondta hogy ennek nincs semmi káros hatása még meg is lehet enni! Bekapta a cseresznyét és a mag a torkán akadt és el kezdett fuldokolni. xD Persze túl élte, de groteszk 😄
Nem tudom pontosan hogy hol van az a nagy mágnesességet vizsgáló intézmény Európában, de ott volt sokáig olyan hogy cseresznyét meg epret lebegtettek.
Azt kivette az egyik tudós és mondta hogy ennek nincs semmi káros hatása még meg is lehet enni! Bekapta a cseresznyét és a mag a torkán akadt és el kezdett fuldokolni. xD Persze túl élte, de groteszk 😄
#56
Az elektrosztatikus teret kelti álló töltés.
#54
Ha átütöd egy százas szöggel, akkor tuti... 😛
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#53
Ha ez a cucc képes taszítani az egeret, akkor képes vonzani is?
#52
Csak a tisztánlátás végett: fizika egyes. Ha kijavítasz valakit, akkor legalább jól javítsd ki, baszod! Esetleg utána is nézhetsz, ha nem vagy benne biztos...
Az elektromos teret álló töltés kelti, az elektromágnesest meg mozgó. Tehát pont fordítva, elég baj is lenne, ha a távvezetékben állna a töltés...
Az elektromos teret álló töltés kelti, az elektromágnesest meg mozgó. Tehát pont fordítva, elég baj is lenne, ha a távvezetékben állna a töltés...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#51
Csak a tisztánlátás végett: van elektromos tér, mágneses tér, és persze van elektromágneses tér is. A távvezetékek esetén az elektromos tér nagyon erõs, az elektromágneses tér elhanyagolható.
#50
nem ok-okozati viszony van?
#49
Lehet, mert kisebb mértékben nyomják. Nem 0 a kisebb természetesen, de mégiscsak csökken részlegesen a kölcsönhatás.
#48
jaja ne keverd össze az elektromágneses térrel...
#47
"Tobbek kozott ezek a hatasok okozzak azokat a betegsegeket, amik a tavvezetekek alatt elo embereket veszelyeztetik." - ne keverd az elektromos teret a mágneses térrel!
#46
😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#45
Nekem kell egy vákumbuborékos sugárhajtású tengeralattjáró!
Csak parkolni ne kelljen vele 😄
Csak parkolni ne kelljen vele 😄
Mekkora divat itt a configra verni...
#44
Egér a Marson!!
iSS!
#43
Ja, a lelki hatásokat lehet kukkolni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#42
A csontból akkor mászik ki a Ca, ha nem nyomja semmi.
Ha nyomja - márpedig itt a molekulák nyomják - akkor nem mászik ki, tehát a súlytalanságot ezzel a cuccal nem lehet tanulmányozni. Akkor minek ez az egész felhajtás?
Ha nyomja - márpedig itt a molekulák nyomják - akkor nem mászik ki, tehát a súlytalanságot ezzel a cuccal nem lehet tanulmányozni. Akkor minek ez az egész felhajtás?
Kara kánként folytatom tanításom.
#41
"szerény véleményem szerint a sejtek nem tudják, hogy õk most a gravitációs mezõ hiánya, vagy annak hatását kioltó elektromágneses mezõ miatt levitálnak."
Nem tudjak, hanem erzik. Erzekelheto gravitacio hianyaban minden molekula egyforman viselkedik es lebeg, mig magneses ter hatasara a polaritassal rendelkezo molekulak emelik a tobbit. Ez molekula szinten (sejten belul) okoz erohatasokat, tovabba minden polarizalt molekula egyenaram eseten beall a megneses ter iranyaba, mig valtoaram eseten rezeg (ez utobbi pl. roncsolja a dns-t). A femtartalmu molekulakat pedig csak siman vonzza a magnes. Tobbek kozott ezek a hatasok okozzak azokat a betegsegeket, amik a tavvezetekek alatt elo embereket veszelyeztetik.
Nem tudjak, hanem erzik. Erzekelheto gravitacio hianyaban minden molekula egyforman viselkedik es lebeg, mig magneses ter hatasara a polaritassal rendelkezo molekulak emelik a tobbit. Ez molekula szinten (sejten belul) okoz erohatasokat, tovabba minden polarizalt molekula egyenaram eseten beall a megneses ter iranyaba, mig valtoaram eseten rezeg (ez utobbi pl. roncsolja a dns-t). A femtartalmu molekulakat pedig csak siman vonzza a magnes. Tobbek kozott ezek a hatasok okozzak azokat a betegsegeket, amik a tavvezetekek alatt elo embereket veszelyeztetik.
#40
Tutam, tuttam tuttam!
Szal mégiscsak igaz: http://www.youtube.com/watch?v=v1-cK5P4EDE !!!
<#eplus2>
Szal mégiscsak igaz: http://www.youtube.com/watch?v=v1-cK5P4EDE !!!
<#eplus2>
CS.N.T.K.K.!!! NI!:D
#39
Különben sajnálom az egereket, a kis aranyosokat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#38
"Egy ember lebegtetésére alkalmas változat azonban még bõven meghaladja mûszaki képességeinket, tette hozzá Liu."
100 év múlva mosolyogni fogtok ezen!
A szuperkavitációs torpedókon is, amelyeket én is láttam a tévében.
A másik: szerény véleményem szerint a sejtek nem tudják, hogy õk most a gravitációs mezõ hiánya, vagy annak hatását kioltó elektromágneses mezõ miatt levitálnak.
100 év múlva mosolyogni fogtok ezen!
A szuperkavitációs torpedókon is, amelyeket én is láttam a tévében.
A másik: szerény véleményem szerint a sejtek nem tudják, hogy õk most a gravitációs mezõ hiánya, vagy annak hatását kioltó elektromágneses mezõ miatt levitálnak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#37
"meg kell fordítani a Hublet"
Ez mar a megforditott valtozat. A hubble rokonai katonai kemmuholdak. Mivel mindet sikerult palyara allitani, ezert a tartalekpeldanyt kapta meg a nasa. Tettek meg ra par extra muszert es felkuldtek. Normalis fotot pedig nagyon nehez nagy tavolsagbol tukrokon keresztul csinalni. Mert egy ekkora magnes kozelebe egy femalkatreszeket tartalmazo fenykepezogeppel nem tanacsos odamenni.
Ez mar a megforditott valtozat. A hubble rokonai katonai kemmuholdak. Mivel mindet sikerult palyara allitani, ezert a tartalekpeldanyt kapta meg a nasa. Tettek meg ra par extra muszert es felkuldtek. Normalis fotot pedig nagyon nehez nagy tavolsagbol tukrokon keresztul csinalni. Mert egy ekkora magnes kozelebe egy femalkatreszeket tartalmazo fenykepezogeppel nem tanacsos odamenni.
#36
csak nehogy a macskák kezére kerüljön.
tudhatna, de nem tud. még...
meg kell fordítani a Hublet 😊)
#33
annál sokkal többet, akár hangsebességgel is tud menni. (igen, tudom, és nem érdekel)
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Szuperkavitáció: "A szuperkavitáció jelensége akkor lép fel, ha a kavitáció nem csak néhány gõzbuborékra terjed ki, hanem a folyadékban nagy sebességgel haladó testet teljes egészében gõzköpeny veszi körül. Ezt a jelenséget használják ki újabban szuperkavitációs torpedóknál. Az elsõ szuperkavitációs torpedó, az orosz Skval rakétahajtású eszköz, igen nagy sebességet ér el a víz alatt. Hátránya, hogy az erõs zaj és a rakétából kiáramló gázok miatt könnyen felismerhetõ és lokalizálható."
forrás: wikipedia
forrás: wikipedia
#31
<#nemtudom>
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
valami olyasmit gagyogtak, hogy a nagy sebesség miatt egyfajta levegõ buborék képzõdik a test körûl ami jelentõsen csökkenti a közegellenállást. A torpedó a szuperkavitáció nevû jelenséget használja ki. A cuc neve Barracuda és elvileg akár 800km/h sebességet is képes elérni a víz alatt!
Oldal 1 / 2Következő →