82
-
N3XUS6 #42 Repülőkből meg vagy 4.:) -
N3XUS6 #41 Hát a NASA költségvetése az Apollo program törlése óta jelentősen esett. És valszeg az űrsikló nem okolható önmagában a forrás hiány miatt, eccerűen politikusék annyit adtak, hogy az űrsikló üzemeltetése kijöjjön belőle, mert szép beszédeket lehet mondani egy űrségisiklóval a háttérben, meg néha a népfiai, tanárnök stb is feljutnak vele, meg ilyen balfaxsádok. Ha nincs űrsikló, valszeg még alacsonyabb lenne a költségvetés.
A földkörüli pályára álláshoz még valszeg sokáig kémiai hajtás marad a nyerő, a zűrben viszont szerintem hamarosan jön a plazmahajtómű. (VASIMR). -
#40
Az űrprogramokat nem véletlenül kaszálták el. Ezt lehetne magyarázni a hidegháború végével, de önmagában az nem elég szvsz. Megvan annak a jó oka, hogy nem akar már senki nagy hirtelen Holdra/Marsra szállni és hogy negyed századdal visszavetették az űrkutatást (avagy többel).
Persze jó irány a kereskedelmi célú űrkutatás, de mint tudjuk egy pusztán üzleti célú vállalkozás igen gyorsan elkaszálható, így rengeteg hamvába halt projekt lesz, míg egy kormány által pénzelt SZÜKSÉGES vonal fent tud maradni bármilyen körülmények között. Most sok-sok erőforrást fordítunk majd sok-sok bukott projektre, amiket mindig újrakezdeni újabb és újabb cégekkel a NULLÁRÓL (mivel egymásnak nem adják át az eredményeiket) KISSÉ költséges és hosszadalmas.
Vannak dolgok, amihez egy nagyhatalom teljes (és töretlen) ereje lenne szükséges hosszútávon. Ez az amit pl. Kína képes véghezvinni, míg az USA saját magát nyírta ki etéren és vetette vissza magát évtizedekkel. Kíváncsi vagyok, ha majd ferdeszeműekkel lesznek teli az orbitális pályák, mit szólnak majd akkor az önelégült, dagadt amcsifattyak. Elbasztak több tucat billió dollárt az évek során anno és nem értek el vele semmit sem. A kínaiak meg szépen kisunnyognak és rá se bagóznak az anyagi és emberi veszteségre, mert ők megtehetik, mivel egységesek és kíméletlenül, központilag irányítottak.
Egy akkora hatalom, mint az USA nem teheti meg büntetlenül, hogy visszavonul az űrből... Szopnak majd még, mint a torkosborz és csökken a technológiai fölényük szépen, napról-napra.
-
#39
Újabb példa. Amikor én végeztem, csak néhány kiváltságos juthatott robotközelbe, programozhatta őket stb.-stb. (pl. én is) Manapság bármelyik hülyegyereknek vehetsz legórobotot, amit összerakhat és programozhat kedvére, de vannak más robotkitek is amiket megvehetsz otthonra (szervókkal, vezérlő elektronikával, szenzorokkal stb.-stb.). Eltelt 14 év! Ami akkor a milliomos fiacskája sem tehetett volna meg, ma bármelyik jómodú lurkó megtehetné. Ennyi.
Nyilván egy ipari robothoz nem hasonlítható egy kezdő robotkit, de tanulni, elsajátítani az alapokat elégséges. Utána ha kap egy kis pízt a lurkó, mikor felnő, nekiállhat összepakolni a saját robiját.
Manapság egy hobbicélú ultrahang szenzor, vagy gyorsulásérzékelő, vagy útmérő, vagy kamera fillérekbe kerül, míg régen csak ipari volt és vagyonokért. -
#38
Sajnos a mérettel nem lineárisan nőnek a költségek, a pénz meg igen szűken csordogál. Az űrsiklóval pedig vagy 20 évre elkaszálták a fejlődés szinte minden lehetőségét, olyan drága volt az üzemeltetésük. De ez már sokszor és sok helyen ki lett tárgyalva, nem kellene itt ismételni. Amint azt is, hogy az alapvető gond a meghajtással van, a kémiaitól nem tudnak/akarnak/mernek szabdulni, de sajnos a jelenleg elképzelhető alternatívák sem túl biztatóak. -
#37
40 év, az negyven év (ma meg már inkább 60). Az majdnem két embergeneráció. -
#36
Oké, de három éve szívnak. Az azé nem két perc.
Ha azt a másik csákót veszem, aki a fiával üt össze ezt-azt, azoknál még oké, mert garázsprojekt (mintha mi állnánk neki bérből és fizetésből ami marad a gariban összeütni egy életnagyságú lunarlandert). DE Kármákéknak van dellája bőven ehhez, nemde??! Mérnökeik is vannak bőven stb.-stb. Átruccan oroszba és hoz egy-két kirúgott profi rakétamérnököt, hiszen ott az űrprogram nagyon rég elhasalt és voilá, máris kész a staff. -
N3XUS6 #35 Naaa, azért ne túlozzunk!
A németek elég rendesen szétforgácsolták a fejlesztő/gyártókapacitásukat megannyi csodafegyver tervezetre, hogy egálba lehessen állítani akár a Learjettel, vagy akármivel a Me-262 kifejlesztését.
Másrészt a Learjet nagyjából minden paraméterben lealázza a Me-262-őt, szinte csak az a közös bennük, hogy mindegyik repül és kerót kell beléjük tölteni. -
#34
Te nem érted látom.
1. Közel nem volt korlátlan háttere a III.Birodalomnak összevetve a többi versenyzővel.
2. Akkori szinted drága és csúcstechnika volt a Me-262. Ma meg a Learjet ez. Hány országnak van olyan repipara, aki képes olyan legyártani? A két kezemen meg tudom számolni. Ja, és nem is olcsó.
Ez a valami miről szól? Hogy ne a NASA-hoz mérhető forrással hozzál összes egy ilyet. Mivel eltelt 40 éve erre most van úgy ahogy esély. -
#33
Anno a Harmadik Birodalom korlátlan ereje és anyagi/emberi háttere kellett hozzá (katonai stuff), ma meg egy szaros üzleti alapokon nyugvó magáncég tervezi és gyártja őket csak ÚGY, mer megéri. Éééted?! :D -
#32
Amúgy szvsz. a stabilizátor fúvókákat úgysem ússzák meg, mert az esetleges tengely körüli forgást nem tudják kompenzálni egyetlen sugárral. Lehet is látni a videón, hogy néha elkezd forogni a cucc, de hála a légköri súrlódásnak és a nagy tehetetlenségnek, megáll. NA a Holdon/űrben ez olyan szépen forog majd így tovább, hogy öröm nézni. -
ATERRORISTA #31 Természetesen én csakis rendes, az emberiség számára hasznos kutatásokra, felfedezésekre használnám. Tehát nem kell félni, ha netán az én kezembe kerülnek ezek az eredmények. -
#30
Nem értem a hasonlatot. Komoly kutató és gyártó kapacitás kellett az Me-262-höz. A LearJethez is az adott kor szintjén. -
#29
Ezaz. Szinte mindenben fejlődtünk (igaz főleg elektronikában), ezért úgy látszik, hogy ha nagy problémáik vannak, az elvileg csakis abból fakadhat, hogy síkhülyék a mérnökeik. Vagy sem, de akkor meg miafszavan?!!?! -
#27
Nem is az elektronikus vezérléssel van gondja a NASA-nak ma sem. -
#26
Mondjuk ha nem kezelnék belső infóként, érdekes lenne meghallgatni, hogy az utóbbi 3 évben miken hasaltak el újra-, meg újra a buta amcsik! (pisztos tanulságos)
Szvsz. ha kiadták volna nekünk, vagy az oroszoknak a feladatot, akkor tized árból már három éve repülne a cucc. Pláne, hogy az oroszok rakétatechnikában mindig is élen jártak, ehhez van érzékük, de durván. :DDD -
#25
Node ugyanarról beszélünk ember! Ha 40 éves nem volt gond nekik, most miért az?!!! -
#24
Ugyanis a mechanika késleltetéséhez képest az elektronika működési sebessége csak erősen másodlagos tényező. -
#23
Ha megvan a kellő végzettséged, mint ahogy állítod, akkor azt is kell(ene) tudnod, hogy a videón látható szerkezet stabilizálása 40 évvel ezelőtt sem lett volna probléma. Nem is volt.
Egy kellően gyors PID szabályzás párezer forintért kapható eszközökkel megoldható ma, de az volt már 10 éve is. Régebben drágább volt az eszköz, de akkor sem kellett hozzá az akkori csúcsteljesítmény. -
#22
Emlékszünk az első lunarlander proggikra (magam is kóklerkodtam velük), amikben jóeseteben egy képpontot kellett elhelyezni a képernyő alján lévő csíkon, akárcsak a holdraszállásban (sok-sok számmal). Aztán manapság full 3D-ben valós árnyékolással és csillogással, valós fizikai szimuláció, valós terep szimulációja mellett fut ugyanaz és még az űrhajósok életfunkcióit is valós időben emulálja, sőt az arcuk is felismerhető bent stb.-stb. Merthogy eltelt 20-30 év. -
#21
Jóak, pocsika, én vagyok a hülye és tényleg nincsenek olyan problémák, amiket régebben nem nagyon (vagy nagyon nehezen) lehetett leküzdeni a számítási kapacitás hiányában... Vagy mégis?!?! Jah, mégis!
Folyamat és gyártásautomatizálás és Ipari robotokon végeztem, úgyhogy jónak magyarázod a mérnöki kreativitást... :DDDD
Manapság olyan érzékelők vannak, amiről NEM IS ÁLMODTAK pár éve még. Márpedig egy szabályzásban ez az első kör! Azután jönnek a döntéshozó egységek (manapság ebben sincs kapacitáshiány) és végül a végrehajtó/beavatkozó egységek, amikben szintén fényévekkel előrébb járunk.
Hogy érzékeltessem különbséget:
A nácik iszonyat erőbefektetéssel kidolgozták a sugárhajtású gépeiket (amikkel végül szart sem értek már), míg manapság bármelyik tahó milliomosnak lehet saját LearJet-je. Jah, hogy eltelt 60-70 év és simán gyártják őket szarérhúgyér?! Ki hitte volna... -
#20
Ez szintén butaság.
Az ICBM-ek körkörös szórása 80-120 méter körül van.
A "cirkálórakétáké meg olyan 5-9 méter körül. A BGM-109 értéke asszem 9 méter volt 1990 táján. Hogy azóta mennyi azt nem tudom. Viszont azt nem ilyen összegből rakták összem, teljesen más probléma volt. Olyan apróságok vannak, mint tehetetlenségi navigáció, meg TERCOM stb. Összehasonítottad a jegesmedvét a bengáli tigrissel...
A "cirkálórakéta" kifejezést meg utálom, mert rossz fordítás csakúgy, mint a robotrepülőgép. Azok az ekszököz amikre ezt használják az alábbiak miatt nem jó.
- A repülőgép nem egyszerhasználhatos.
- Többnyire nem rakétahajtóművük van, hanem gázturbina. -
Drinkman #19 Azthittem ezt is a q3 motor hajcsa 
Hajrá crackman!
-
#18
Jaj, jaj és jaj. A mérnöki kreativitás nem a GHz-ek számától függ. Kicsit elegem van már az ilyen faék egyszerűségű logikából.
Vagy te tehetségesebben használod az excelt, ha több GHz-es gépen fut és több RAM van a gépben? Nem... -
#17
Erről van szó. Ma hol találasz olyan szakembergárdát aki képes megépíteni egy 1600-as évek beli fahajót? Akkor voltak, me szint kihaltak.
A leszállóegységet is megtervezte rohammunkában sok mérnök, szinte korlátlan $ supporttal. Ez ahozképest csak hétvégi hobbielfoglaltság. Naná, hogy nehezebben megy. Viszont olcsóbb is. Ja, és nem a Holdon használják, hanem a Földön, ahol van légkör. Hát nagyon nem mindegy... -
#16
Főleg, hogy egy több évtizedes ballisztikus, vagy cirkálórakétával be lehet lőni egy WC ablakon ami 6000mérfölddel ARRÉBB van. -
#15
Ember! Akkoriban nem voltak gigahertzes procik, meg olyan durva hájtek érzékelők mint manapság. Mindent mekánikusra, meg félelektromosra kellett tervezni és MÉGIS működött. Ezeknek ott van a kétezredik év összes teknikai vívmánya és évek óta bénáznak. ÉRTED??!? A vezérlésen van a lényeg (mivel aerodinamikai szempontból ez kb. egy égetett téglával vetekszik)!
Kb. a gőzgép kontra mikrochip tech-különbségről beszélünk vaze! -
ATERRORISTA #14 Nem értem. Mire célzol? Én komolyan írtam, amit írtam, és abszolút releváns, hiszen magánkézben lévő csúcstechnológiáról van szó. -
#13
Tessék, ez meg nagyon burkolt "csak nehogy a terr...." hsz. Így csak nem ad elakadásjelzőt a moderátor, mi? :) -
#12
Ja, gondolod, hogy az elsőre pikk-pakk működött? Gondolod, hogy ez nem tudja majd megismételni azt, amit az elődje megtett? Há' dehogynem! Csakhogy ezen nem dolgozik 5-ször annyi mérnök/kutató, nem költhetnek rá 10-szer annyit, stb-stb.
Ja, és nem elvileg, hanem gyakorlatilag is használták. Ennyire burkolt holdraszállás tagadást még nem hallottam :)
-
#11
Az tény hogy durván nagy a szerkentyű, merthogy két ember magas, az ránézésre nem derül ki egyből. :D Igaz a végső verza ennél sokkal nagyobb kell legyen.
A vicc az, hogy sok-sok évtizeddel ezelőtt elvileg a kormány tudósai ugye megcsinálták MŰKÖDŐRE a lunarlandert és (elvileg) használták is. Az akkori technikával szép teljesítmény volt az. Ezek meg a legmodernebb elektronika mellett mit össze bénáznak vaze... Vajon TÉNYLEG volt működő lunarlander anno, vagy tényleg kamu az egész?!? -
#9
Már sokkal hamarabb is.
Tiszta élvezet volt nézni a szerkentyűt, ahogyan a PID szabályzás (az volt, gondolom) irányította a fúvóka szögét. A talaj fölött erősebb volt az ingadozás, bizonyára a felszaínről visszaáramló gázok lökdösték a szerkezetet.
Csak hát nem egymillió dollárt kellene szánni az efféle próbálkozások ösztönzésére, hanem egymilliárdot, legalább. Igaz, a díj összege inkább csak jelképes, mert a fejlesztés ennek a többszörösébe kerülhet. -
who am I 7 #8 hát még 1000 év múlva..haha :D -
Epikurosz #7 Ne légy ennyire biztos, Csocsó! -
#6
Amúgy meg nagy grat! -
#5
100 év múlva már alulról fogjuk szagolni az ibolyát, ahogy Te is. -
Epikurosz #4 100 év múlva mosolyogni fogtok ezen.
Meg ezen is. -
macseke #3 jaja! persze lehet, hogy kicsi ember volt kicsi poroltóval.. :) -
bermuda3 #2 a poén h a gép méretéről semmit nem írt, és néztem a videót és azt hittem, hogy ilyen max 1 méter magas a szerkezet, aztán csak néztem amikor odarohant a poroltóval az ember :):):) -
#1
Fáin cuccos! Végre van valami sikerélményük is szerencsétlen mérnököknek.