Fából bioenergia
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#74
De az is lehet, csak nem mered bevallani, hogy az ismos hegymászó srácra izgultál.
kvp #73:
Nagyon jól összefoglaltad. :)
kvp #73:
Nagyon jól összefoglaltad. :)
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#73
A cikkben emlitett 'angol tudosok' mit is talaltak fel?
-Azt, hogy a novenyekbol nyerheto elektromos energia? Nem, a citrom/krumpli alapu elemet meg altalanos isokolaban is tanitjak.
-Azt, hogy hogyan lehet kis feszultsegbol nagyot csinalni? Nem, feszultseg sokszorozokat mar nagyon reg ota hasznalunk. (angolul charge pump a neve)
-Azt, hogy hogyan lehet egy ilyen aramkort meghajtani egy specialis oraval? Nem, ezt kondenzatornak hivjak es kondenzator kisulesi idejevol szoktak idoziteni nagyon sok analog aramkort.
Amit kitalaltak, az az, hogy ha fognak egy taparamkort egy gyerekeknek keszult napelemes mikrorobotbol, napelem helyett beleszurjak a faba, akkor mukodini fog. Mar ameddig az elektroda vege az elo reszben van, ami kb. 1 ev, utanna a fa korbenovi. Nem igazan ertem hogy kaphattak erre penzt. (persze lehet, hogy cel nelkul kaptak, elkoltottek szorakozasra de kellett valamilyen bemutathato 'eredmeny') Az egyetlen tudomanyos eredmenyuk az, hogy a fa szovete es a fold kozott feszultsegkulonbseg van. (mondjuk ez minden elolenyrol ismert volt, de most konkretan tobb fafajtara is elvegeztek a vizsgalatot, legkozelebb valoszinuleg megnezik tartalmaznak-e vizet vagy szenatomokat)
-Azt, hogy a novenyekbol nyerheto elektromos energia? Nem, a citrom/krumpli alapu elemet meg altalanos isokolaban is tanitjak.
-Azt, hogy hogyan lehet kis feszultsegbol nagyot csinalni? Nem, feszultseg sokszorozokat mar nagyon reg ota hasznalunk. (angolul charge pump a neve)
-Azt, hogy hogyan lehet egy ilyen aramkort meghajtani egy specialis oraval? Nem, ezt kondenzatornak hivjak es kondenzator kisulesi idejevol szoktak idoziteni nagyon sok analog aramkort.
Amit kitalaltak, az az, hogy ha fognak egy taparamkort egy gyerekeknek keszult napelemes mikrorobotbol, napelem helyett beleszurjak a faba, akkor mukodini fog. Mar ameddig az elektroda vege az elo reszben van, ami kb. 1 ev, utanna a fa korbenovi. Nem igazan ertem hogy kaphattak erre penzt. (persze lehet, hogy cel nelkul kaptak, elkoltottek szorakozasra de kellett valamilyen bemutathato 'eredmeny') Az egyetlen tudomanyos eredmenyuk az, hogy a fa szovete es a fold kozott feszultsegkulonbseg van. (mondjuk ez minden elolenyrol ismert volt, de most konkretan tobb fafajtara is elvegeztek a vizsgalatot, legkozelebb valoszinuleg megnezik tartalmaznak-e vizet vagy szenatomokat)
#72
Na és benned, benned mi maradt meg KillerBészóló?
Kara kánként folytatom tanításom.
#71
Hát igen, egy normális pasiban a szép csaj maradt volna meg szép emlékként. A hozzád hasonló aberráltak meg a mûholdas megfigyelõrendszerre izgulnak... <#kocsog>
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#69
Mindesetre a geostacc m.holdak kameráin is nõ a felbontás, mert ott is dúl a pixelháború.
Kara kánként folytatom tanításom.
#68
A tegnikai részletekhez ennyire nem értek, de láttam egy amcsi holivudi filmet (nem is friss), amely arról szólt, hogy repcsiszerencsétlenség történt, és a hegyen elveszettt egy bõrönd pénz, és a hegyimentõket túszul ejtették a rablók, és a hegyimentõ srác csaját is túszul ejtették, és a srác ezt nem tûrhette szó nélkül, és a rablóknak volt egy laptopjuk, amelyre rákapcsolódott a mûholdra, és mindent látott a hegyen infrában, és a csajt így tudta üldözni, de persze a végén gyõzött a jó, és a zsák pénz szétszóródott e hegyi szakadékban, és a csinos csaj az izmos hegymászó srácé lett, én meg maradtam a mûholdas infrás megfigyelõrencerrel, mint szép emlékkel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#67
Na és többezer négyzetkilométeres látómezõnél sem úszható meg a scannelés, mert eg y100x100 km-es terület még mindig túl kicsi.
Azt sem árt figyelembe venni, mennyi mûholdra lenne szükség. Használható felbontásnál csak LEO jöhet szóba, ahhoz nagyon sok mûhold kellene. Geostacionárius pályáról meg semmilyen létezõ optika nem látja meg a tábortüzet.
Az a helyzet, hogy egy ilyen rendszer kiépítése jelenleg drágább lenne, mint az erdõtüzek okozta kér. A meglévõ kémmûholdak nem képesek az egész szárazföld egyidejû és folyamatos megfigyelésére, eltekintve attól, hogy a hadsereg nem szívesen osztja meg az eszközeit polgári szervezetekkel.
Azt sem árt figyelembe venni, mennyi mûholdra lenne szükség. Használható felbontásnál csak LEO jöhet szóba, ahhoz nagyon sok mûhold kellene. Geostacionárius pályáról meg semmilyen létezõ optika nem látja meg a tábortüzet.
Az a helyzet, hogy egy ilyen rendszer kiépítése jelenleg drágább lenne, mint az erdõtüzek okozta kér. A meglévõ kémmûholdak nem képesek az egész szárazföld egyidejû és folyamatos megfigyelésére, eltekintve attól, hogy a hadsereg nem szívesen osztja meg az eszközeit polgári szervezetekkel.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#66
Szerinted az infrakameránál nem szempont a felbontás? Sõt a nagyobb hullámhossz miatt nagyobb objektívre is szükség van a látható fénynél meglévõvel azonos felbontás eléréséhez. Nextman jól írja, folyamatosan scannelnie kellene a kamerának, mert vagy áttekint többezer négyzetkilométert használhatatlan felbontással, vagy megfelelõ a felbpontás, de csak sokkal kisebb területet lát egyszerre.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#65
Pontyosan. Nem vették figyelembe, hogy kutyagolni is lehet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#64
Ezt melyik hozzászólásomra írtad válaszul?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#63
Egyszer az egyik csávó feltalálta a gõzmodonyt. Az okosok viszont azt mondták, hogy az ember számára halálos az olyan sebesség, amely nagyobb, mint ahogy egy ló vágtázni tud.
#62
Sõt!
Az ügyeletes tûzoltó akár bulizhatna is (de no alkohol!), mert a rendcer SMS-ben küldené a mobiljára a vészjelzést. Utána már csak ki kellene vonulni a helyszínre ("deployment és "Action", majd "Mission accomplished" :-).
Az ügyeletes tûzoltó akár bulizhatna is (de no alkohol!), mert a rendcer SMS-ben küldené a mobiljára a vészjelzést. Utána már csak ki kellene vonulni a helyszínre ("deployment és "Action", majd "Mission accomplished" :-).
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Részemrõl nem off, és nem ennyi.
A lényeg az infrakamerán van. Az olyan forró pontokat kell érzékelni, amelyek hõmérséklete nagyobb, mint - hasamra ütök - 250 Celsius fok. A vulkánokat kiszûröm, meg a gyárkéményeket, az augusztus 20-i tüzijátékot és egyéb ilyen hülyeségeket, vagy kiszûri ezeket a Tûzoltóság, ahová befut a riasztás, ha új hotspotot érzékelt a rencer. A gond csak felhõs idõben lenne, de ha felhõs az ég, utána elég gyakran esni szokott az esõ, így annyira nem vészes a szitu.
Az ilyen rencer kiválóan érzékelné - természetvédelmi körzetekben - a tiltott tûzgyújtást és riasztana. 10 percen belül menne a medicopteres csapat, és zúdítaná a táborozók nyakába a dézsa vizet.
A lényeg az infrakamerán van. Az olyan forró pontokat kell érzékelni, amelyek hõmérséklete nagyobb, mint - hasamra ütök - 250 Celsius fok. A vulkánokat kiszûröm, meg a gyárkéményeket, az augusztus 20-i tüzijátékot és egyéb ilyen hülyeségeket, vagy kiszûri ezeket a Tûzoltóság, ahová befut a riasztás, ha új hotspotot érzékelt a rencer. A gond csak felhõs idõben lenne, de ha felhõs az ég, utána elég gyakran esni szokott az esõ, így annyira nem vészes a szitu.
Az ilyen rencer kiválóan érzékelné - természetvédelmi körzetekben - a tiltott tûzgyújtást és riasztana. 10 percen belül menne a medicopteres csapat, és zúdítaná a táborozók nyakába a dézsa vizet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#60
Na ez az ami nem így mûködik. A mûhold átláthatja az egész erdõt, de egyszerre csak egy kis részét tudja megfigyelni. Folyamatosan scannelnie kéne, akkor sem egybõl venné észre a bajt, a képelemzés is sokkal bonyolultabb probléma, vagyis minden szempontból több a költség, mint szenzorokkal. Fõleg, ha a szenzorok áramellátása ingyenes. Na off, részemrõl ennyi.
#59
Szerintem használják is, mert bizonyos intenzitás felett belejeleznek. A kérdés a lefedettség és felbontóképesség. Errõl nem nagyon beszélnek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58
Látom megint nem fogalmaztam pontosan.:)
Szóval annyit akartam mondani, hogy annak nincs értelme, hogy valaki kamerán keresztül árgus szemmel ellenõrizgesse az erdõt. Akár mûholdon, akár odatelepített kamerán keresztül. Ettõl sokkal jobb a szenzorok telepítése az erdõbe ezzel az áramellátási módszerrel, mert így a monitorozás automatizálható lenne.
Szóval annyit akartam mondani, hogy annak nincs értelme, hogy valaki kamerán keresztül árgus szemmel ellenõrizgesse az erdõt. Akár mûholdon, akár odatelepített kamerán keresztül. Ettõl sokkal jobb a szenzorok telepítése az erdõbe ezzel az áramellátási módszerrel, mert így a monitorozás automatizálható lenne.
#57
Az erdõket nem lehet bekamerázni mind, akkor sem, ha a fa adja az áramot. Nem egyszerûbb fellõni egy mûholdat, amelyeik egyszerre figyeli a negyed bolygót? Már vannak ilyen mûholdak (bioholdak még nincsenek!), katonai célokra. Ideje lenne békés célokra is használni õket, vagy a testvéreiket.
Kara kánként folytatom tanításom.
#56
Már bocs, hallottam, de én azon jorábbi hozzászólásokra válaszoltam, miszerint mennyi pénzbe kerülne az ûrbõl figyelni a fákat, vagy azért fizetni embereket, hogy a kamerákat lessék. Nos erre semmi szükség, nem a kamerán keresztül veszik észre pl. az erdõtüzet. Ettõl függetlenül persze nem tilos kamerákat telepíteni, én ilyet nem mondtam.
#55
De például a ferdeszemûek már hessegetik a szúnyogokat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#54
Helló, te szenzoros kameráról ugye nem hallottál? Meg sok másról sem. Biztos kopasz vagy.
Kara kánként folytatom tanításom.
#53
Nem vetted, hogy itt nem is cél az energetikai célú felhasználás? A "feltalálóknak" eszük ágában sincs energiatermelésre használni a fákat, annyira azért nem hülyék.
Az atomenergiával és a napelemmel nem érdemes összehasonlítani. Mindkettõnél elõre pontosan kiszámítható volt az elméletileg kinyerhetõ energia mennyisége és nem volt gond az "üzemanyag" (bomló atomok ill. elnyelt fotonok) fogyása.
A fáknál eleve kicsi a feszültség és nagy a belsõ ellenállás. A feszültség nem növelhetõ soros kapcsolással, mert az egyik elektróda mindig a talajba van dugva. A belsõ ellenállás is csak úgy csökkenthetõ, ha az egész fát teleszurkálod elektródákkal, de akkor meg belehal a fa. Az energiakivétel fokozása a fa életfunkcióinak csökkenését eredményezi, nem véletlenül van az a bizonyos pH-különbség.
Na meg az egész végeredményben a napenergia közvetett hasznosítása, mivel szegény fák is csak a nap energiájából élnek. Nem egyszerûbb és természetkímélõbb akkor eleve a fák kihagyásával hasznosítani a napenergiát?
Az atomenergiával és a napelemmel nem érdemes összehasonlítani. Mindkettõnél elõre pontosan kiszámítható volt az elméletileg kinyerhetõ energia mennyisége és nem volt gond az "üzemanyag" (bomló atomok ill. elnyelt fotonok) fogyása.
A fáknál eleve kicsi a feszültség és nagy a belsõ ellenállás. A feszültség nem növelhetõ soros kapcsolással, mert az egyik elektróda mindig a talajba van dugva. A belsõ ellenállás is csak úgy csökkenthetõ, ha az egész fát teleszurkálod elektródákkal, de akkor meg belehal a fa. Az energiakivétel fokozása a fa életfunkcióinak csökkenését eredményezi, nem véletlenül van az a bizonyos pH-különbség.
Na meg az egész végeredményben a napenergia közvetett hasznosítása, mivel szegény fák is csak a nap energiájából élnek. Nem egyszerûbb és természetkímélõbb akkor eleve a fák kihagyásával hasznosítani a napenergiát?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#52
mekkora satuság már azt mondani, hogy a kamerákat könnyebb ellenõrizni, mint a szenzorokat. Max bölcsésztõl fogadok el ilyen hozzászólást, de tõle se szívesen.
A szenzorok akár automatikusan jelzik, ha baj van, anélkül, hogy bárki felügyelné õket. Akár még a tûzoltókat, különbözõ felügyeleti szerveket is automatikusan lehet így értesíteni.
A szenzorok akár automatikusan jelzik, ha baj van, anélkül, hogy bárki felügyelné õket. Akár még a tûzoltókat, különbözõ felügyeleti szerveket is automatikusan lehet így értesíteni.
#51
Ilyen alapon biztonsági õrök sem léteznek, mert elalszanak vagy csak azért nem foglalkoznak a fákkal, mert nagyon, de nagyon felmenne a fa ipari termékek ára.
Ennek a mondatnak alig van értelme. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy kb. 5-10 perc után a zsúfolt bevásárlóközpontok kameráit figyelni valami hihetetlenül unalmas dolog, pedig ott viszonylagosan történik valami. Akkor képzeld el ezt egy IR szenzorral. Az idõ 99,999%-ban nem történik semmit.
Továbbá nem értem, hogy miért kell szerinted ember ide. Az ICBM indítások figyelõ IR tartámányban mûködõ holdak mindig is automatikusan jelenztek. Ez 30 éve mûködik. Az a gond, hogy egy kezdõdõ erdõtû, mint jelforrás nagyon gyér egy ICBM indításhoz képest és szinte bárhol felbukkanhat. Az ICBM esetén ez a silók esetén fix. telepítési helyeket jelentett. (A középhatótávolságú rakétákat a '80-as évek végén kivonták, az SLBM meg nem véletlenül gond, bár ott a sima tengerháttérrel nem nagy kunsz kiszúrni. Csak éppen nagy területet kell lefedni...)
Pedg csak egy nagy gödör kéne helyenként ahova összegyûjtik a sok hulladékot és leöntik kerozinnal és akkor meg sem kéne gxújtani, hogy nehogy tûzvész legyen. Egy repcsi teli tankjával 1 négyzetkilómétert simán ki lehet írtani vele, csak akkor nem nõ utána semmi 2-3 évig.
Kérlek magyarázd meg amit itt és elõtte írtál, mert teljességgel összefüggéstelen. Azt sem tudom, hogy mit akartál írni.
Röviden és tömören a technika adott, csak anyagi támogatás kellene hozzá. Azért a fent említett mûholdak nem a filléres eszközök és másra is készültek. Persze kettõs feladatot is simán elláthatnak. Azok a mûholdak, amik a jenki mezõdgazadási prognózishoz fotóznak épp olyan jól fotzóták a SZU-t is. :)
Ennek a mondatnak alig van értelme. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy kb. 5-10 perc után a zsúfolt bevásárlóközpontok kameráit figyelni valami hihetetlenül unalmas dolog, pedig ott viszonylagosan történik valami. Akkor képzeld el ezt egy IR szenzorral. Az idõ 99,999%-ban nem történik semmit.
Továbbá nem értem, hogy miért kell szerinted ember ide. Az ICBM indítások figyelõ IR tartámányban mûködõ holdak mindig is automatikusan jelenztek. Ez 30 éve mûködik. Az a gond, hogy egy kezdõdõ erdõtû, mint jelforrás nagyon gyér egy ICBM indításhoz képest és szinte bárhol felbukkanhat. Az ICBM esetén ez a silók esetén fix. telepítési helyeket jelentett. (A középhatótávolságú rakétákat a '80-as évek végén kivonták, az SLBM meg nem véletlenül gond, bár ott a sima tengerháttérrel nem nagy kunsz kiszúrni. Csak éppen nagy területet kell lefedni...)
Pedg csak egy nagy gödör kéne helyenként ahova összegyûjtik a sok hulladékot és leöntik kerozinnal és akkor meg sem kéne gxújtani, hogy nehogy tûzvész legyen. Egy repcsi teli tankjával 1 négyzetkilómétert simán ki lehet írtani vele, csak akkor nem nõ utána semmi 2-3 évig.
Kérlek magyarázd meg amit itt és elõtte írtál, mert teljességgel összefüggéstelen. Azt sem tudom, hogy mit akartál írni.
Röviden és tömören a technika adott, csak anyagi támogatás kellene hozzá. Azért a fent említett mûholdak nem a filléres eszközök és másra is készültek. Persze kettõs feladatot is simán elláthatnak. Azok a mûholdak, amik a jenki mezõdgazadási prognózishoz fotóznak épp olyan jól fotzóták a SZU-t is. :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50
Minden új energianyerési módszer így indult, nem kell rögtön fikázni. Az elsõ eraktorok mndig többet fogyasztottak, mint termeltek, a napelemre is ezt mondták hog soha se lesz jobb számológépek üzemeltetésénél. És teszemazt több elõnye van ennek a módszernek. A fákban éjszaka is van potenciálkülönbség, amikor nem süt a nap. Olcsó, és egyszerû. És ha több energia kell, max. több fát ültetnek, és azzal kinek van baja?!
Sok sikert a kutatásokhoz, és a hatékonyság növeléséhez!
Sok sikert a kutatásokhoz, és a hatékonyság növeléséhez!
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#49
Hozzáteszem, ha leég az erdõ, utána a talaj többet fog érni, mert feketébb lesz és lehet virágokat ültetni. XD
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#47
Ilyen alapon biztonsági õrök sem léteznek, mert elalszanak vagy csak azért nem foglalkoznak a fákkal, mert nagyon, de nagyon felmenne a fa ipari termékek ára.
Már megint az elsöbbrendûséget hozom fel, de nem is várok választ, mert tudom égejen le az erdõ, mivel természetes és szükség van rá, mert ezzel magyarázzák ki azt, hogy nem takarítanak. Pedg csak egy nagy gödör kéne helyenként ahova összegyûjtik a sok hulladékot és leöntik kerozinnal és akkor meg sem kéne gxújtani, hogy nehogy tûzvész legyen. Egy repcsi teli tankjával 1 négyzetkilómétert simán ki lehet írtani vele, csak akkor nem nõ utána semmi 2-3 évig.
Túl egyoldalú ez a dolog ahoz, hogy még akár akármilyen automatikákat építsenek a fákba vagy a környezetükbe, hogy magukat ne gyújtsák fel, pedig az irány elv tetszik, hogy csináljunk egy nagy betegkórházat a természetbõl, úgy hogy minden rá van kötve az infúzióra, mert nem vigyázott magára, csakhát a fa nem tud magára vigyázni az emberrel szemben és ezért kéne nekünk foglalkozni velük és nem figyelgetni, mint a haldokló embert, de attól hogy figyelik, attól nem változik a helyzet. Ugyan úgy fel fog gyúlladni. Akkor meg mi értele lenne. Részemrõl ennek se eleje, se vége.
Mondhatnám, hogy kevés az infóm a dologról, ami talán igaz is vagy tényleg nem csak én vagyok bolond.
Már megint az elsöbbrendûséget hozom fel, de nem is várok választ, mert tudom égejen le az erdõ, mivel természetes és szükség van rá, mert ezzel magyarázzák ki azt, hogy nem takarítanak. Pedg csak egy nagy gödör kéne helyenként ahova összegyûjtik a sok hulladékot és leöntik kerozinnal és akkor meg sem kéne gxújtani, hogy nehogy tûzvész legyen. Egy repcsi teli tankjával 1 négyzetkilómétert simán ki lehet írtani vele, csak akkor nem nõ utána semmi 2-3 évig.
Túl egyoldalú ez a dolog ahoz, hogy még akár akármilyen automatikákat építsenek a fákba vagy a környezetükbe, hogy magukat ne gyújtsák fel, pedig az irány elv tetszik, hogy csináljunk egy nagy betegkórházat a természetbõl, úgy hogy minden rá van kötve az infúzióra, mert nem vigyázott magára, csakhát a fa nem tud magára vigyázni az emberrel szemben és ezért kéne nekünk foglalkozni velük és nem figyelgetni, mint a haldokló embert, de attól hogy figyelik, attól nem változik a helyzet. Ugyan úgy fel fog gyúlladni. Akkor meg mi értele lenne. Részemrõl ennek se eleje, se vége.
Mondhatnám, hogy kevés az infóm a dologról, ami talán igaz is vagy tényleg nem csak én vagyok bolond.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#46
Ez automatizálni kell, az ilyen melóban 2 nap után kiég az ember.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
Ha még csak hektárokról lenne szó. Inkább km2-rõl.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
A felfedezés szerintem megy, csak ha a tûz olyan helyen van, hogy a környéknen 20 km-es körzetben nincs sem út sem tûzoltóság, mir felszáll pár tûzoltó gép és odaéer az 1-2 óra is lehet. Sajnos még a legfelszereltebb országokban is elég öregecske és kisteljesítményû oltóflotta van. Pár éve volt egy baleset ahol egy C-130-asnek nemes egyszerûséggel letörtek a szárnyai. Õsrégi gép volt és a sárkányszerkezt túlságosan igénybe volt véve.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43
A mûholdakat meg szerintem csak a riasztások ellenõrzésére lehetne használni a viszonylag kicsi objektum(ok) miatt.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#42
Esetleg rányom az alkalmazott egy gomra és a központ ránéz, hogy tûz van e vagy csak a vizilovak vonulnak.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#41
Ráadásul sok webes kamera lenne amikel lehetne gyönyörködni a tájakban, de forgatatni csak az alkalmazottnak lenne lehetõsége.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#40
Sok otthonvégezhetõ állást tudnának ezzel nyûjtani a népnek, ha az illetõnek van netje és kap pár kamerát amit felügyelnie kell és csak telefonálnia kell, ha ég valami. Nem annyira bonyolult, mint a mûhold ami eszméletlenül drága és még cserélni is kell idõnként. Ilyen kamerákból meg több ezret is telepíthetnének, még egy kicsi országban is. Csakhát nem költenek rá, mert ellopják, nem foglalkoznak vele stb. Sok a kifogás, mint a vizilónak. XD
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#39
A Google Earth képek felbontása már épp elég lenne, infrában, gyakrabban.
Kara kánként folytatom tanításom.
#38
Az erdõtüzeket megelõzni nem lehet, mert kimegy egy hülye turista szallonnát sütni, és miután hazavitte a flancoló méhecskéjét, utána lobban lángra a parázs.
A megoldás az, hogy infrakamerákkal figyeled a területet az ûrbõl, és ha erdõben érzékelsz mondjuk 10 négyzetméternél nagyobb tüzet, azonnal riasztod a tûzoltókat. Pláne tûzgyûjtási tilalom alá esõ parkerdõben.
A megoldás az, hogy infrakamerákkal figyeled a területet az ûrbõl, és ha erdõben érzékelsz mondjuk 10 négyzetméternél nagyobb tüzet, azonnal riasztod a tûzoltókat. Pláne tûzgyûjtási tilalom alá esõ parkerdõben.
Kara kánként folytatom tanításom.
#37
Úgy tûnik, rossz helyre címeztél, és ezt nekem írtad.
Nos, a "napelemes" számológépek nagy részén a "napelem" csak dísz. :)
Nekem van egy valódi napelemes számológépem, amiben elem sincs (mert sokszor akkor is van elem, ha valódia a napelem), nos ez egy árnyékos szobában sem mûködik.
Nos, a "napelemes" számológépek nagy részén a "napelem" csak dísz. :)
Nekem van egy valódi napelemes számológépem, amiben elem sincs (mert sokszor akkor is van elem, ha valódia a napelem), nos ez egy árnyékos szobában sem mûködik.
#36
"egy rendben tartott erdo eseteben ugyan fujhatja."
Arra gondolsz, hogy több tízezer hektárnyi erdõben rendszeresen felgereblyézni az elszáradt leveleket és aljnövényzetet, lehullott ágakat? Nem rossz ötlet, talán annyi fûtõanyagot össze lehetne gyûjteni, amennyi fát most ellopnak az erdõkbõl. Én valahogy mégis kétlem, hogy megvalósítható a dolog.
Arra gondolsz, hogy több tízezer hektárnyi erdõben rendszeresen felgereblyézni az elszáradt leveleket és aljnövényzetet, lehullott ágakat? Nem rossz ötlet, talán annyi fûtõanyagot össze lehetne gyûjteni, amennyi fát most ellopnak az erdõkbõl. Én valahogy mégis kétlem, hogy megvalósítható a dolog.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#35
mier lenne mar mukodeskeptelen? menj el a legsotetebb erdobe, vedd elo a zsebszamologeped nappal (napelemest), utana gyere vissza. ha meg azt is hozzaszamitod, hogy itt a szamologep igenyenek a toredekerol van szo, akkor pedig meg tul sok is a napelem. de lehetne talalni mondjuk az emberberben (ez jutott eszembe) olyan teruletet, ahol a beszurt elektrodak nem kenyelmetlenek, es az igy nyert energiaval taplalt csip idonkent elkuld egy "taviratot". uhh. mar megint az atkozott gyomrom...
#34
a bozottuzek viszont sokkal veszelyesebbek. mar gondolkozom rajta, hogy minden szal fuvet is figyelni kene. biztosan meg lehet oldani. ember van ra. idezek: "annyian voltak, mint fuszal a reten". ekkora munkanelkulisegnel igazan megfontolando.
#33
igen, de csak akkor, ha van mit felgyujtania. egy rendben tartott erdo eseteben ugyan fujhatja. (hacsak nem esik egy rendkivul gazdag olajtartalmu koronazatra:) ) persze, mindig vannak kivetelek, de ez olyan, mint, amikor a biztonsagi ov ol meg valakit. azert, ha az aljat tisztan tartjuk, es nincs, ami meggyulladjon, akkor szepen el fog egni ott a foldon, azt' annyi.
#32
Arra gondoltatok, hogy a sûrûbb erdõkben a lombkorona alatt gyakorlatilag mûködésképtelen lenne egy napcella? A fák tetejére szerelni meg kicsit nehézkes lenne az érzékelõket, fõleg ha ezt sokszor kell megtenni.
#31
A szél messze elfújhat egy izzó vagy éppen lángoló faágat, ilyenkor semmiféle erdõsáv nem segít. A fák alatti égõ avart is messze el tudja fújni, hasonló eredménnyel.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#30
en mar gyujtottam fel labon allo fat. bizonyos fafajtak rendkivul gazdag olajtartalmu levelzettel rendelkeznek. nem nehez langra lobbantani, ha nem a torzsnel kezdi el az ember. egy leegett erdonel lathato, hogy a torzsek alja altalaban egyben van.
Termeszetesen teljesen igazad van, valoban az altalad leirt modszer szerint lehet megelozni az erdotuzeket. a problema az, hogy vannak olyan erdorengetegek a vilagon, amikben meg lehet, ember nem jart, es a nagy tuzek sokszor pont ilyen helyeken keletkeznek. de miert is kell ezt megelozni? telpulesek, gazdasagi teruletek kozeleben lehetseges, es szukseges, de, az erdotuzekre a Termeszetnek szuksege van.
Termeszetesen teljesen igazad van, valoban az altalad leirt modszer szerint lehet megelozni az erdotuzeket. a problema az, hogy vannak olyan erdorengetegek a vilagon, amikben meg lehet, ember nem jart, es a nagy tuzek sokszor pont ilyen helyeken keletkeznek. de miert is kell ezt megelozni? telpulesek, gazdasagi teruletek kozeleben lehetseges, es szukseges, de, az erdotuzekre a Termeszetnek szuksege van.
#29
Könyörgöm, az erdõtüzeket nem monitorozni kell, hanem megelõzni. És azt sem locsolással lehet, hanem erdõsávok mesterséges, kontrollált, idõközönkénti felégetésével. (ugyanis a felgyûlt nagy mennyiségû avar, száraz ág terjeszti, szítja a tüzet, onnan indul ki. /próbáltál már egy lábon álló fát felgyújtani? sikerült?/)
#28
,
#27
na, szegeny fak. mar nekik sem lesz maganeletuk. igazi beteg otlet. ha a faban mukodik egy masik eloleny testeben is. nem erre megy ki a jatek?
#26
Na, elolvastam a cikket. Nem nagy szám.
A szerzõ is elgurította a vaskarikát - mondjuk ez várható volt.
Egész erdõk bedrótozását nem tartom jó ötletnek, csak egy beteg elme akarhat ilyent, persze, mondjuk hektáronként egy fára lehetne érzékelõket szerelni, de az meg nem lenne elég az erdõtüzek megelõzésére.
Én egyébként sehogy sem tudom megérteni, hogy most, amikor annyi mûhold, járõrözõ repülõgép és automata felderítõ repülõ van, hogy a fészkes fenébe nem lehet az erdõtüzeket idõben felfedezni és elfojtani?
A szerzõ is elgurította a vaskarikát - mondjuk ez várható volt.
Egész erdõk bedrótozását nem tartom jó ötletnek, csak egy beteg elme akarhat ilyent, persze, mondjuk hektáronként egy fára lehetne érzékelõket szerelni, de az meg nem lenne elég az erdõtüzek megelõzésére.
Én egyébként sehogy sem tudom megérteni, hogy most, amikor annyi mûhold, járõrözõ repülõgép és automata felderítõ repülõ van, hogy a fészkes fenébe nem lehet az erdõtüzeket idõben felfedezni és elfojtani?
Kara kánként folytatom tanításom.
#25
Jelzem, még nem olvastam el a cikket, gondoltam teszek egy próbát, hogy pusztán a hozzászólásokra alapozva mennyi jön át belõle.
Annyira nem rossz a helyzet, mert azt már sejtem, hogy a brit tudósok meg akarják szúrkálni a fákat, és ezt sokan ellenzik, bár akkor a gumifákat se lett volna szabad megcsapolni, de a britek mindig ilyen érzéketlenek voltak.
Az is átjött, hogy fából nem lesz vaskarika.
Annyira nem rossz a helyzet, mert azt már sejtem, hogy a brit tudósok meg akarják szúrkálni a fákat, és ezt sokan ellenzik, bár akkor a gumifákat se lett volna szabad megcsapolni, de a britek mindig ilyen érzéketlenek voltak.
Az is átjött, hogy fából nem lesz vaskarika.
Kara kánként folytatom tanításom.