124
-
Epikurosz #124 Nem mondtad, de lerí. -
#123
Mondtam egy szóval is, hogy nekem fáj??? -
Epikurosz #122 És ez mért fáj neked? -
#121
Mucikám! Neked az agyadat érte komoly mélykisülés, melynek következtében helyrehozhatatlan károsodást szenvedett és többé nem is lehet feltölteni. :P -
#120
Ezt én is tudom, de ebből a mondatodból indultunk ki:
"egy 2000mAh-ás akkuban annyi kivehető teljesítmény van holott lehet hogy 200mA van csak mert az akku nem tud valami oknál többet felvenni."
Egy - vagyis különálló - akkuról írtál, nem sorba kötött akkukról. Érdemes pontosan fogalmazni, mert nem mindegy. Vannak pl. olyan töltők, amelyek egyszerre 2 vagy 4 sorba kötött ceruzaakkut töltenek, de olyanok is, amelyek külön töltőáramkörrel töltik az egyes akkukat. Kicsit másként kell használni a két fajtát.
De szerintem ne hasogassuk a szőrszálat, alapjában véve mindketten tisztában vagyunk a dolgokkal. -
Epikurosz #119 Igen, a mélykisülésről tudtam, de azért gondoltam rákérdezek.
KB-nek sajnos nehéz gyerekkora volt (szigorú apa stb.), így ledorongolt engem, de sebaj, majd kiheverem valahogy. :-)) -
babajaga #118 Minden fényképezőgépnél akár kettő akár 4 AA akkuval megy sorban vannak az akkuk. -
#117
Sorba kapcsolást nem írtál, de így világos. Ni-MH-nél a mélykisütés is csak azért veszélyes, mert rendszerint több akkucellát használunk sorba kötve. Aztán ha van köztük egy gyengébb cella, akkor a többi azt elkezdi fordított polaritással "tölteni". -
babajaga #116 Akkukat főként NiMH nem szabad töltés nélkül hagyni ha eltesszük őket mert ha mélykisülésbe mennek az szintén káros élettartam csökkentő hatású. -
babajaga #115 Félreértettél én azt írtam hogy szintre lemerítés után feltöltök akkut midegyiknél bekövetkezik a -delta U és háromm akkuban 2000 van egyben csak 350 mA. Ez a garnitúra nem feszültségesés miatt nem fog működni elsősorban hanem mivel sorba vannak kötve az egyik nem tud áramot szolgáltatni mert kapacitáshiánya van. -
#114
A problémádra egyetlen jó tanácsom van: Dugd fel magadnak az akkumulátoraidat, ahogyan a
[URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1252740239&no=96]#96-os[/URL] hozzászólásodban nekem tanácsoltad.
-
#113
Nem biztos, hogy csökkent a kapacitása. Lehet, hogy csak jópárszor túltöltötték és ennek hatására terheléskor többet esik a feszültsége. Ettől még nem változik a kapacitása, de az eszköz az akku valamivel kisebb feszültségét lemerülésnek értelmezi.
-
Epikurosz #112 Ha már összegyűltetek itt ennyi okos szaki, akkor azt mondjátok meg nekem, hogy a NI-Mh újratölthető vagy a Li-ion aksikat - ha nem használod - újra kell-e néha tölteni?
Ugyanis nálam az történt, hogy vettem újratölthető elemeket, mert olcsók voltak, és hadd legyenek, de sokáig nem használtam őket.
Most, amikor újratöltöm őket nem sok szufla megy beléjük, mert secperc alatt lemerülnek. -
babajaga #111 Egen valóban -delta U a töltés befejeztét jelzi csak pld sokan azt hiszik ez azt is jelenti hogy pld hogy egy 2000mAh-ás akkuban annyi kivehető teljesítmény van holott lehet hogy 200mA van csak mert az akku nem tud valami oknál többet felvenni. Ezért csodálkoznak sokan mikor a "feltöltött" akku egy gépet nem működtet van feszültség de elegendő áram nincs. -
#110
Pontosan! :)
#108: A geostacionárius pálya 36,000 kilométer magasan van, onnan már csak jóval kisebb felbontás érhető el.
De nem igazán gond a keringésből eredő elmozdulás kiküszöbölése, már ha szükség van rá. Fogalmam sincs, konkrétan melyik megoldást alkalmazzák, de lehet elforduló tükörrel vagy akár OTCCD-vel (orthogonal transfer CCD, a CCD-n belül elektronikusan mindkét irányban elmozgatják a töltéseket) is. Igaz, ez utóbbiról még csak csillagászati távcsövekkel kapcsolatban olvastam.
-
#109
Ez az amiről beszélsz? Talán így megértem, hogy miről is beszélsz. :) -
johnsmitheger #108 Olvastam egy ilyet:
Geosynchronous or geostationary satellite --- A satellite (usually for domestic communications or TV) whos position is constant relative to a point on the earth. An orbit of 22,300 miles above the equator causes the satellite to circle the earth at the same speed the earth rotates. [20]
Ez úgy tűnik, hogy "egy helyben" áll az égen. Így már nem annyira vészes a feladat :) -
#107
Ha jól emlékszem, LEO pályán kb. 8 km/s, ahol a Föld forgása sem okoz lényeges eltérést (max. 6% körül) a felszínhez viszonyított sebességben. Biztos lehetne, csakhogy ehhez sokkal több infó kellene, pl. a szenzor érzékenysége és egy pixel mérete a szenzoron, na meg az objektív gyújtótávolsága és fényereje. :)
A színekkel szerencsére általában nem kell törődni, mivel többnyire külön szenzorok vannak az egyes színekhez, így a Bayer-rácsot el lehet felejteni. -
johnsmitheger #106 Matekból sem vagyok jó :) nem lehetne ezt valahogy megbecsülni? Talán 6-8 km/s-el megy a műhold? Egy pixelnyi elmozdulás már sokkal több dolgotól függ, hiszen nem mindegy a fényképezett terület nagysága sem, de ez lehetne 1 km*km mondjuk... -
#105
Áramgenerátorosan általában az olyan áramköri elemeket szokták meghajtani, amelyek U/I karakterisztikájában az üzemi tartományban egy meredek letörési feszültség található. Pl. Zéner-diódák vagy LED-ek.
De áramgenerátorosan töltik az akkumulátorokat is, természetesen figyelve a hőmérsékletet és a kapocsfeszültséget, továbbá a töltés befejezéséhez a delta V-t is. -
#104
A két megfogalmazás (a tiéd és a cikkbéli) tökéletesen azonos tartalmú, a kívánt áramerősség ui. csak egy adott feszültségen fog kialakulni.
Mivel azonban a legtöbb áramkör feszültséggenerátoros meghajtást kíván, komplett működő elektronikák pedig szinte kivétel nélkül ilyet kívánnak, ezért több értelme van feszültségről beszélni. -
#103
"A fotózók több mint 90%-a nem tudja hogy az optika vonalas felbontását nem lehet tervezni, ez egy teljesen adódó érték."
Azt hiszem, ilyet nem is írtam.
Inkább úgy mondanám, hogy az objektív tervezésekor adódik egy elméleti maximum a vonalas felbontásra (legalábbis a képmező közepén), hiszen azt meghatározza a hullámhossz, az objektív fókusztávolsága és átmérője, valamint kisebb mértékben maga az üveg.
Viszont lehet tervezni az objektív rajzolatát, hiszen azonos felbontás esetén is van lágyabb vagy keményebb képalkotás. Ezzel sincsenek sokan tisztában, ui. egy lágy és egy kemény rajzolatú objektívnek lehet azonos felbontása.
(Szigorúan nézve ez a vágási meredekségtől függ.) -
#102
Ez a záridőtől és az elmozdulás mértékétől függ. Ha a záridő alatt az elmozdulás kisebb a pixelek közötti távolságnál, akkor semmi baj.
Ha egyáltalán szükség van stabilizálásra, akkor az sokkal hatékonyabb, mint a szokásos kamerákban, mivel a műhold mozgása pontosan kiszámítható elmozdulást eredményez a szenzoron, ellentétben egy kézben tartott kamerával. Maga a műhold (vagy repülőgép) eleve stabilizálva van 3 giroszkóppal. -
nessboth #101 ...És a terroristák tudnak erről?! -
babajaga #100 A fotózók több mint 90%-a nem tudja hogy az optika vonalas felbontását nem lehet tervezni, ez egy teljesen adódó érték. Gyújtótávolságot lehet tervezni fényerőt lehet tervezni de a felbontás mindíg adódó érték, nincs ilyen hogy nosza tervezzünk egy nagy felbontást az a lencsék összességéből adódik. -
babajaga #99 "Egy hagyományos áramkör ilyen alacsony feszültséggel nem fog működni, ezért ki kell találnunk olyan megoldásokat, amik az alacsony feszültséget valami használhatóvá alakítják" - tette hozzá."
Nagyon hülye ez a villamosmérnöknek titulált valaki. Működni bármi feszültséggel soha nem fog, mert bármi csak megfelelő árammal fog működni.
-
#98
Számomra is felfoghatatlan, hogy hogyan csinálnak borotvaéles képeket mozgó tárgyakról vagy azokról álló tárgyakról. Gondolom ezért drágák az ilyen cuccok. -
johnsmitheger #97 Tök hülye vagyok a fényképezéshez, de nem kell már az ilyen nagy felbontásnál "szinte" mozdulatlannak lennie a gépnek vagy nagyon nagy sebességgel készíteni a felvételt? Láttam már nagyfelbontású, de nagyon sz@r mosott képet és a kép készítője is csodálkozott, hogy miért trágya a kép... -
Epikurosz #96 OK, akkor KillerBee fenekébe szúrják az aksikat meg a kapcsokat. -
#95
Én is csak az amatőr fotós szintjén értek hozzá - már ha ezt lehet hozzáértésnek nevezni -, de szerintem ezeknél a céleszközöknél nem a marketing a lényeg, ezért pontosan összehangolják a szenzor méretét, felbontását és az optika felbontását.
Az optika egyértelműen meghatározza a szenzor maximális méretét, a pixelek méretét pedig meghatározza az objektív felbontása (vonal/mm). Az ennél kisebb pixelméretnek nincs értelme, mert csak a zajt növelné. -
#94
"Még a fák törzsébe szúrt aksikról is szó van."
Na ne mondd! Ugyan miért szúrnának akkumulátorokat a fák törzsébe? Nem lehet, hogy hiányos angoltudásod miatt félreértetted a szöveget? -
#93
Sajnos nem értek a digitális fotózáshoz és az optikához igazán, de nem minden a megapixeleken múlik. A felküldött bolygókutató hol is "csak" 100 megpixeles. -
Epikurosz #92 Okosabb lettem. Amint látom, a legfejlettebb fényképezőgép Phase One P65+ és 60 megapixeles: 8.984×6.732 pont. -
Epikurosz #91 A Wikin szépen össze van foglalva az erdőtüzes téma. Még a fák törzsébe szúrt aksikról is szó van. -
johnsmitheger #90 Persze ok, de ez pont egy ilyen speciális eset, amikor akkor van jel, amikor jelezni kell. A női logika szerint megy a folyamatos csevegés, és teljes csönd, amikor tényleg mondani kellene valamit. A lentikek szerint folyamatosan dudálnia kellene minden autósnak, és amikor veszély van, el kell hallgatni. A mentő is akkor szirénázzon, amikor már hazafelé mennek vele beteg nélkül. Á, kezdem érteni :) ez vicc volt :D -
Epikurosz #89 Mondjuk az meglepett, hogy a Raytheon infrás műholdján csak 16 megapixeles kamera van. Ennyi van egy profi fotós gépében is.
A NASA infrakamerás műholdjának még nem tudtam kideríteni a felbontását. Ezt használják erdőtüzek megfigyelésére is. -
Epikurosz #88 2 megoldás van:
1. le kell cseréni a fákat éghetetlen műfákra
2. olyan fafajokat kell kitermeszteni, amelyek tűz hatására sok vizet eresztenek magukból, amely gyorsan eloltja a tüzet. ráadásul, oltanák az arra tévedő vándor szomját is. -
bleifrei #87 ingergazdag környezetben az emberi elme szinte szárnyra kap... -
#86
A megoldás igen egyszerű: mikor lemerül a berendezés áramforrása (persze most következetlen vagyok, hiszen alább valaki szerint ennek az áramellátási módnak épp az az előnye, hogy nem kell hozzá akku), kikapcsolás előtt gyorsan csinál egy kis erdőtüzet, amiből feltöltheti az akkumulátorát. -
kutyak #85 Az a baj a "van tűz, van energia" módszerrel, hogy amikor nincs energia (=jelzés), nem tudom, hogy azért nincs mert nincs tűz vagy csak elromlott a jelzőberendezés. A "védelmi feladatokat" ellátó rendszereknél az OK állapotot mindig azzal jelezzük, hogy van jel. Ha a jel megszünik, akkor vagy esemény van, vagy műszaki hiba, de mindenképpen ellenőrizni kell. Egyszerűen: 1. madárcsicsergés az erdőben - ez a normál állapot; 2. állapot: füst, gyors hőingadozás - tűz van, 3. állapot: az érzékelő nem válaszol - lehet, hogy tűz van és elégett a berendezés, vagy csak simán meghibásodott.