Orion: újabb lépés a megvalósulás felé
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48
Afganisztánról azt hiszem, elég érthetõen leírtam a véleményemet, nagyjából Cifu is ahhoz hasonlót írt késõbb. Afganisztán nagyon rossz hasonlat volt tõled, szerintem ne tárgyaljuk tovább, nincs értelme.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#47
Egy aszteroida eltérítéséhez kicsit több kell annál, amit írsz. Mindenekelõtt egy aszteroida... 😄
Ez nem is olyan könnyû, mert a felderítéshez nagy teljesítményû távcsövek kellenek, nem is egy. Kisebb aszteroidát igen nehéz felderíteni, a nagyobbat meg igen nehéz eltéríteni a kívánt irányba. És már eleve olyat kell találni, amelynek a pályáját nem kell nagyon módosítani ahhoz, hogy a Földdel ütközzék. Ilyen pedig nincs olyan sok, legalábbis nagyon kis hányaduk ilyen.
Aztán ha megvan egy aszteroida, akkor elé kell menni, le kell fékezni és telepíteni kell rá a hajtómûveket. Na és mindezt úgy, hogy a Földrõl senki semmit ne vegyen észre. Nagyon valószínûtlen.
Mindezzel szemben a Földrõl elég indítani egy rakétát termonukleáris töltettel és az teljesen elpusztítja a szakadár kolóniát. Erre azért még csak futja a Földnek.
Ez nem is olyan könnyû, mert a felderítéshez nagy teljesítményû távcsövek kellenek, nem is egy. Kisebb aszteroidát igen nehéz felderíteni, a nagyobbat meg igen nehéz eltéríteni a kívánt irányba. És már eleve olyat kell találni, amelynek a pályáját nem kell nagyon módosítani ahhoz, hogy a Földdel ütközzék. Ilyen pedig nincs olyan sok, legalábbis nagyon kis hányaduk ilyen.
Aztán ha megvan egy aszteroida, akkor elé kell menni, le kell fékezni és telepíteni kell rá a hajtómûveket. Na és mindezt úgy, hogy a Földrõl senki semmit ne vegyen észre. Nagyon valószínûtlen.
Mindezzel szemben a Földrõl elég indítani egy rakétát termonukleáris töltettel és az teljesen elpusztítja a szakadár kolóniát. Erre azért még csak futja a Földnek.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#46
A nyugati országok még is már 6-7 éve szenvednek Afganisztánnal és marhára nem úgy néz ki, hogy katonai gyõzelmet tudnak kicsikarni.
Nem is, ha tekintettel kell lenniük a helyi lakosokra, akik hol barátok, hol ellenségek az éppen aktuális helyzettõl függõen. Ezzel az erõvel a Vietnami háborút is fel lehet hozni, ott sem volt jobb a helyzet.
Ellenben te teljes pusztításról beszélsz, illetve arról beszéltünk, figyelmen kívül hagyva a civil áldozatokat.
Szal olyan szituban, amikor egyszercsak a Hold kolónia elhatározza, hogy politikailag elszakad és elkezd geciskedni, akkor valszeg nem lesz 100 számra olyan rakéta, ami eléri a Holdat, az ICBM-ek nem alkalmasak ilyen feladatra ugye. 1-2 rakéta ellen pedig lehetséges a hatékony védekezés, fõleg ha napok állnak rendelkezésre ehhez.
Fogj egy olyan hordozórakétát, amely képes kb. fél tonnányi terhet eljuttatni a Holdhoz, fél tonnába belefér egy cirka 750kT-nás termonukleáris robbanófej. A többi roppant egyszerû.
Nem értem, hogy miért a robbanótöltet Holdhoz való eljuttatásán akadsz fel, mikor pont azzal pedáloztál, hogy a jelenlegi technológiával már le lehet téríteni a pályájukról a Föld-közeli-aszteroidákat (Near Earth Objects). 😊
Másik oldalról viszont a Holdról sokkal könnyebb észrevétlenül ûrhajót indítani, merthogy sokkal kisebb a garvitációja, ezért nem kell olyan energiakibocsájtást produkálnia a kilövéskor. Egy olyan rakéta indítását a Földrõl, ami képes elérni a Holdat viszont valszeg könnyû érzékelni. Egy több ezer tonnás dög elég nagy ricsajt csap.
Egy Mars körül keringõ mûhold pályaváltoztatását észre lehet venni, ha a Földi távcsövek azokat figyelnék. Már pedig ha mondjuk a Hold kolónia el akarna szakadni, akkor bizony az összes távcsõ õket fogja vizslatni.
De elõrébb megyek: egyszerû hírszerzés - hogy tartod titokban az elszakadást? Elég egy ember, aki akár azért, mert nem ért egyet az elszakadással, akár más okból feltárja a terveket a nyílvánosságnak. Utána a következõ Hold felé tartó ûrhajó már megfelelõen kiképzett katonákat fog szállítani... 😊
Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy ûreszközt jelentõs energiát felhasználva. Az Apolló ûrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!
A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével.
Elõször is nézd meg, hogy a két rendszer mire szolgál.
A Hold felé elvitt egy leszálló modult, amire nincs szükség (hiszen nem leszálni akarsz). Elvitt egy túlmérezetett mûszaki modult, amely utána képes vissza is indítani a Parancsnoki modult.
Ezzel szemben a visszatérõ Apollo csak arra szolgál, hogy LMO pályáról a Földhöz eljuttassa a Parancsnoki modult.
Ahhoz, hogy 447kg-ot eljuttas a Holdhoz, már egy nyamvadt 41 tonnás Minotaur V. is elég. A Trindent II./D5 orrában lévõ W88-as, 475kT-nás nukleáris robbanófej a MIRV-el (manõverezõ visszatérõ egységgel) együtt 360kg.
Nincs szükség tehát Saturn V. méretû rakétákra, hogy a Hold felszínét nukleáris robbanófejekkel szórd meg...
Nem is, ha tekintettel kell lenniük a helyi lakosokra, akik hol barátok, hol ellenségek az éppen aktuális helyzettõl függõen. Ezzel az erõvel a Vietnami háborút is fel lehet hozni, ott sem volt jobb a helyzet.
Ellenben te teljes pusztításról beszélsz, illetve arról beszéltünk, figyelmen kívül hagyva a civil áldozatokat.
Szal olyan szituban, amikor egyszercsak a Hold kolónia elhatározza, hogy politikailag elszakad és elkezd geciskedni, akkor valszeg nem lesz 100 számra olyan rakéta, ami eléri a Holdat, az ICBM-ek nem alkalmasak ilyen feladatra ugye. 1-2 rakéta ellen pedig lehetséges a hatékony védekezés, fõleg ha napok állnak rendelkezésre ehhez.
Fogj egy olyan hordozórakétát, amely képes kb. fél tonnányi terhet eljuttatni a Holdhoz, fél tonnába belefér egy cirka 750kT-nás termonukleáris robbanófej. A többi roppant egyszerû.
Nem értem, hogy miért a robbanótöltet Holdhoz való eljuttatásán akadsz fel, mikor pont azzal pedáloztál, hogy a jelenlegi technológiával már le lehet téríteni a pályájukról a Föld-közeli-aszteroidákat (Near Earth Objects). 😊
Másik oldalról viszont a Holdról sokkal könnyebb észrevétlenül ûrhajót indítani, merthogy sokkal kisebb a garvitációja, ezért nem kell olyan energiakibocsájtást produkálnia a kilövéskor. Egy olyan rakéta indítását a Földrõl, ami képes elérni a Holdat viszont valszeg könnyû érzékelni. Egy több ezer tonnás dög elég nagy ricsajt csap.
Egy Mars körül keringõ mûhold pályaváltoztatását észre lehet venni, ha a Földi távcsövek azokat figyelnék. Már pedig ha mondjuk a Hold kolónia el akarna szakadni, akkor bizony az összes távcsõ õket fogja vizslatni.
De elõrébb megyek: egyszerû hírszerzés - hogy tartod titokban az elszakadást? Elég egy ember, aki akár azért, mert nem ért egyet az elszakadással, akár más okból feltárja a terveket a nyílvánosságnak. Utána a következõ Hold felé tartó ûrhajó már megfelelõen kiképzett katonákat fog szállítani... 😊
Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy ûreszközt jelentõs energiát felhasználva. Az Apolló ûrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!
A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével.
Elõször is nézd meg, hogy a két rendszer mire szolgál.
A Hold felé elvitt egy leszálló modult, amire nincs szükség (hiszen nem leszálni akarsz). Elvitt egy túlmérezetett mûszaki modult, amely utána képes vissza is indítani a Parancsnoki modult.
Ezzel szemben a visszatérõ Apollo csak arra szolgál, hogy LMO pályáról a Földhöz eljuttassa a Parancsnoki modult.
Ahhoz, hogy 447kg-ot eljuttas a Holdhoz, már egy nyamvadt 41 tonnás Minotaur V. is elég. A Trindent II./D5 orrában lévõ W88-as, 475kT-nás nukleáris robbanófej a MIRV-el (manõverezõ visszatérõ egységgel) együtt 360kg.
Nincs szükség tehát Saturn V. méretû rakétákra, hogy a Hold felszínét nukleáris robbanófejekkel szórd meg...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#45
Csak nehogy egyszer a terroristák kezébe kerülj!
Mert akkor nekünk végünk!
<#eplus2>
Mert akkor nekünk végünk!
<#eplus2>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#44
Sok fajta konstrukció lehetséges és én csak azt mondtam hogy mi az a legkisebb szerkezet, amivel az adott égitest (Hold és FöD) körül pályára tudsz állni. De pontosítanék az LM 15 tonna volt és képes arra, hogy egyszer leszálljon egy légkör nélküli égitestre, majd orbitális pályára álljon. Ergo a fékezéshez leszálláshoz is energia, hajtóanyag kell. A Föld esetében egy sima Szojúz rakéta 300 tonnás kb ugyan erre a feladatra. Illetve ha hasonló repülési profilt kéne követnie, még több lenne egy ilyen szerkezet, mert a Szojúznak nem kell orbitális pályáról visszatérnie elõbb.
A pusztító erõ jelenleg nem csak a hagyományos katonai erõ függvénye.
Szept 11-én két utasszállítógéppel elpusztítottak 3000 embert, hihetetlen anyagi kárt okoztak és egy nemzet önbecsülését olyan szintig alázták, ahogy talán a vesztes Vietnámi-háború sem volt képes.
Erre írtam, hogy nem kellenek hagyományos fegyverek, ha egy több száz méteres aszteroidát eltérítenek, akkor akár az egész emberiség létét fenyegethetik. Nagyobb pusztító erõ lehet a kezükben mint bármilyen más viszonylag kis csoport kezében valaha is volt a történelem során.
És még csak valami hihetetlen drága és kifinomult technológia sem kel hozzá. Egy atomreaktor + hajtómû aszteroidára telepítésével megoldható a dolog, jelenleg létezõ technológia.
Az hogy a bázis önállátó legyen pusztán racionális feltétel, ennek alsó határa valszeg pár száz ember.
Egy öngyilkos terroristát az ilyenek nem érdekelnék, merthogy egyszerûen el akarná pusztítani akár az egész emberiséget.
Van kockázat, véleményem szerint a nagyhatalmak 1967-ben látszólag túl könnyen írták alá a világûr nagyléptékû kolonizálását gyak kderékba törõ világûr egyezményt és azóta sem tesznek minimális erõfeszítést sem erre.
Amit írsz az az érem másik oldala, hogy a kolonizálás semmilyen jelentõsebb haszonnal nem jár. Az én általam vázolt szempontok viszont azt mutatják, hogy mellette még beláthatatlan kockázatot is rejt magában a dolog. Az, hogy adott hatalomnak melyik a lényegesebb szempont gyak ízlés kérdése. Az amcsik valszeg az elmaradt haszon, a szovjetek meg a növekvõ kockázat miatt aggódhattak inkább.
A pusztító erõ jelenleg nem csak a hagyományos katonai erõ függvénye.
Szept 11-én két utasszállítógéppel elpusztítottak 3000 embert, hihetetlen anyagi kárt okoztak és egy nemzet önbecsülését olyan szintig alázták, ahogy talán a vesztes Vietnámi-háború sem volt képes.
Erre írtam, hogy nem kellenek hagyományos fegyverek, ha egy több száz méteres aszteroidát eltérítenek, akkor akár az egész emberiség létét fenyegethetik. Nagyobb pusztító erõ lehet a kezükben mint bármilyen más viszonylag kis csoport kezében valaha is volt a történelem során.
És még csak valami hihetetlen drága és kifinomult technológia sem kel hozzá. Egy atomreaktor + hajtómû aszteroidára telepítésével megoldható a dolog, jelenleg létezõ technológia.
Az hogy a bázis önállátó legyen pusztán racionális feltétel, ennek alsó határa valszeg pár száz ember.
Egy öngyilkos terroristát az ilyenek nem érdekelnék, merthogy egyszerûen el akarná pusztítani akár az egész emberiséget.
Van kockázat, véleményem szerint a nagyhatalmak 1967-ben látszólag túl könnyen írták alá a világûr nagyléptékû kolonizálását gyak kderékba törõ világûr egyezményt és azóta sem tesznek minimális erõfeszítést sem erre.
Amit írsz az az érem másik oldala, hogy a kolonizálás semmilyen jelentõsebb haszonnal nem jár. Az én általam vázolt szempontok viszont azt mutatják, hogy mellette még beláthatatlan kockázatot is rejt magában a dolog. Az, hogy adott hatalomnak melyik a lényegesebb szempont gyak ízlés kérdése. Az amcsik valszeg az elmaradt haszon, a szovjetek meg a növekvõ kockázat miatt aggódhattak inkább.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#43
Igeeen? én éppen elszomorodtam volna a felébredek, és nem úgy van. Jó lenne ha egy a fostenger eltûnne a föld színérõl. (megmég jópár fostenger város)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#42
A visszatéréshez bárhonnan sokkal kisebb tömeg kell, mert akkor már nem kell hordozni az odaúthoz szükséges eszközöket és üzemanyagot. A LM is csak a Hold körüli pályára álláshoz kellett, önállóan nem lett volna visszatérni a Földre.
"A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével."
Persze, hiszen neki nem kellett leszállnia a Holdra. Ha az egész ûrhajó leszállt volna és nem csak a LM, akkor nem lett volna elég a 25 tonna.
Nem azt vonom kétségbe, hogy a Földrõl bármit elindítani sokkal több energiát igényel. Abban nem értünk egyet, hogy ez lényeges tényezõ lehetne egy harci helyzetben. Háborús konfliktusok nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, akkor pedig a Föld körüli pályára telepítéshez van elég idõ és így a gravitációs hátrány sikeresen megszüntethetõ.
"az hogy a Föld jelentõs gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentõs lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy ûrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erõfeszítéseivel."
Ha az ellenséges holdkolónia még pici - ahogy írod -, akkor annak nemigen lesznek erõforrásai egy támadáshoz. Annyi fegyvere meg végképp nem lesz, hogy az egész Földet elpusztítsa, így viszont bizton számíthat a megsemmisítõ válaszcsapásra.
Ha már nem is kolóniáról, hanem holdon élõ hatalomról beszélünk, akkor pedig az annyira a távoli jövõben lesz, hogy az akkor technikával vajmi kevés hátrányt jelentene a Földrõl indítás nagyobb energiaigénye. Plusz a mit írtam a Föld körüli pályára telepítésrõl.
Mindent összevetve nem tudom elfogadni azt a véleményedet, hogy egy konfliktustól való félelem tartja vissza az ûrhatalmakat egy holdkolónia létrehozásától. Inkább a közvetlen anyagi haszon hiányára és a buta, rövidlátó takarékoskodásra tippelek.
"A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével."
Persze, hiszen neki nem kellett leszállnia a Holdra. Ha az egész ûrhajó leszállt volna és nem csak a LM, akkor nem lett volna elég a 25 tonna.
Nem azt vonom kétségbe, hogy a Földrõl bármit elindítani sokkal több energiát igényel. Abban nem értünk egyet, hogy ez lényeges tényezõ lehetne egy harci helyzetben. Háborús konfliktusok nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, akkor pedig a Föld körüli pályára telepítéshez van elég idõ és így a gravitációs hátrány sikeresen megszüntethetõ.
"az hogy a Föld jelentõs gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentõs lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy ûrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erõfeszítéseivel."
Ha az ellenséges holdkolónia még pici - ahogy írod -, akkor annak nemigen lesznek erõforrásai egy támadáshoz. Annyi fegyvere meg végképp nem lesz, hogy az egész Földet elpusztítsa, így viszont bizton számíthat a megsemmisítõ válaszcsapásra.
Ha már nem is kolóniáról, hanem holdon élõ hatalomról beszélünk, akkor pedig az annyira a távoli jövõben lesz, hogy az akkor technikával vajmi kevés hátrányt jelentene a Földrõl indítás nagyobb energiaigénye. Plusz a mit írtam a Föld körüli pályára telepítésrõl.
Mindent összevetve nem tudom elfogadni azt a véleményedet, hogy egy konfliktustól való félelem tartja vissza az ûrhatalmakat egy holdkolónia létrehozásától. Inkább a közvetlen anyagi haszon hiányára és a buta, rövidlátó takarékoskodásra tippelek.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#41
Hát ne is mondd!
Pont volt egy álmom, hogy valami szállító ûrhajót vezettem amirõl sajna lepottyan egy nagyobb konténer, ami sajna pont a Lánchíd magasságában kötött ki.
Amikor visszatértem a Földre Budapest közepén egy hatalmas tó hullámzott.
Jó nagy hülyeség volt , de azért nagy megkönnyebbülés amikor felébredtem!
<#nyes>
Tudod, csak nehogy...<#eplus2>
Pont volt egy álmom, hogy valami szállító ûrhajót vezettem amirõl sajna lepottyan egy nagyobb konténer, ami sajna pont a Lánchíd magasságában kötött ki.
Amikor visszatértem a Földre Budapest közepén egy hatalmas tó hullámzott.
Jó nagy hülyeség volt , de azért nagy megkönnyebbülés amikor felébredtem!
<#nyes>
Tudod, csak nehogy...<#eplus2>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
Azt nem veszed figyelembe, hogy a biztonság összetett dolog és ráadásul viszonylagos.
Afganisztán megtámadása nem csökkenti, hanem inkább növeli a nyugati országokat fenyegetõ kockázati tényezõket. Másrészt azokat az gerilla erõket, amik amúgy a nyugati országokban tevékenykednének, ez a háború otthon köti le. A mi szempontunkból inkább Afganisztánban támadjanak meg 1-1 katonai alakulatot, mégha valójában egyik félnek sincs esélye a gyõzelemre a hagyományos módon, minthogy a nyugati országokban beláthatatlan következményû támadásokat hajtsanak végre a civilek ellen.
A gerilláknak is ugyan ez a céljuk, ha nem tudják a civileket terrorizálni, akkor számukra bõségesen elégséges, hogy nagyon jelentõs katonai erõt kötnek le, ezzel is folyamatosan biztosítva van sajtójuk.
Egy terrortámadást túlélt civil és egy a körülményekre panaszkodó katona panaszkodása a médiában körülbelül ugyan olyan hatással bír a közvélemény felé.
A mai világban bármilyen csoport számára rendelkezésre állnak viszonylagosan nagy pusztító erõvel rendelkezõ fegyverek és gyakorlatilag közvetlen kapcsolat a világmédia irányában. Ez lehetõvé teszi, hogy egy alacsony intenzitású konfliktussal is jelentõsen közelebb jussanak politikai céljaik elérésében.
Afganisztán megtámadása nem csökkenti, hanem inkább növeli a nyugati országokat fenyegetõ kockázati tényezõket. Másrészt azokat az gerilla erõket, amik amúgy a nyugati országokban tevékenykednének, ez a háború otthon köti le. A mi szempontunkból inkább Afganisztánban támadjanak meg 1-1 katonai alakulatot, mégha valójában egyik félnek sincs esélye a gyõzelemre a hagyományos módon, minthogy a nyugati országokban beláthatatlan következményû támadásokat hajtsanak végre a civilek ellen.
A gerilláknak is ugyan ez a céljuk, ha nem tudják a civileket terrorizálni, akkor számukra bõségesen elégséges, hogy nagyon jelentõs katonai erõt kötnek le, ezzel is folyamatosan biztosítva van sajtójuk.
Egy terrortámadást túlélt civil és egy a körülményekre panaszkodó katona panaszkodása a médiában körülbelül ugyan olyan hatással bír a közvélemény felé.
A mai világban bármilyen csoport számára rendelkezésre állnak viszonylagosan nagy pusztító erõvel rendelkezõ fegyverek és gyakorlatilag közvetlen kapcsolat a világmédia irányában. Ez lehetõvé teszi, hogy egy alacsony intenzitású konfliktussal is jelentõsen közelebb jussanak politikai céljaik elérésében.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#39
Én Marsi kolóniáról nem beszélek, az hasonlóan rossz helyzetben van mint a Föld ilyen szempontból. Messze van és a bolygó elhagyásához hatalmas hordozóra van szükség a Holdhoz képest.
Másrészt csak gondolj bele, hogy a Hold LM milyen kis gyík valami volt, ehhez képest egy Szojúz rakéta mekkora, ha az adott égitest körüli orbitális pálya elérését nézzük.
Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy ûreszközt jelentõs energiát felhasználva. Az Apolló ûrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!
A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével.
Összegezve: igen, az hogy a Föld jelentõs gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentõs lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy ûrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erõfeszítéseivel.
Másrészt csak gondolj bele, hogy a Hold LM milyen kis gyík valami volt, ehhez képest egy Szojúz rakéta mekkora, ha az adott égitest körüli orbitális pálya elérését nézzük.
Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy ûreszközt jelentõs energiát felhasználva. Az Apolló ûrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!
A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével.
Összegezve: igen, az hogy a Föld jelentõs gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentõs lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy ûrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erõfeszítéseivel.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#38
Afganisztán és általában az egyik harcoló fél területén folyó harc a gerillák és egyéb paramilitáris erõk ellen rossz példa. Próbáld ui. megfordítani a dolgot: vajon milyen sikerrel harcolhatnának az afgán harcosok NATO-területen? Ehhez képest a NATO-erõk sokkal nagyobb sikereket érnek el.
A NATO éppen azért szenved Afganisztánban, mert NEM akarja elpusztítani az országot, sõt nem is az ország ellen folytat háborút. Ha Afganisztán és a NATO hadba lépne egymás ellen, akkor a harc kimenetele egy pillanatig sem lenne kétséges.
A NATO éppen azért szenved Afganisztánban, mert NEM akarja elpusztítani az országot, sõt nem is az ország ellen folytat háborút. Ha Afganisztán és a NATO hadba lépne egymás ellen, akkor a harc kimenetele egy pillanatig sem lenne kétséges.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#37
Nem értek egyet veled. Tegyük fel, hogy az adott mars- vagy holdkolónia mûszakilag azonos képességekkel és erõforrásokkal rendelkezik, mint a Föld.
(Megjegyzem, akkor ez már nem kolónia, hanem önálló állami entitás, saját bányászattal és természeti erõforrásokkal, nyersanyagokkal, teljes vertikumú saját iparral, beleértve a fegyvergyártásra is alkalmas nukleáris ipart, oktatással és legfõképpen kutatási intézményekkel. Ehhez sok tízmilliós népesség szükséges, mert különben nincs mibõl kiválogatni a kutatásra kellõképpen alkalmas számú és minõségû koponyákat.)
Ebben az esetben a te hozzászólásod szerint csak a Föld erõsebb gravitációja jelent különbséget a két szemben álló fél katonai lehetõségei között - ami szerintem egy vicc, mert Föld körüli pályáról indítással ez a hátrány könnyen megszüntethetõ. Azt se feledd, hogy az általad említett kolónia a Hold vagy a Mars egészen ki területét foglalja csak el, ezért könnyebben elpusztítható kis számú csapással. A Föld elpusztításához "kicsit" több csapásra lenne szükség.
(Megjegyzem, akkor ez már nem kolónia, hanem önálló állami entitás, saját bányászattal és természeti erõforrásokkal, nyersanyagokkal, teljes vertikumú saját iparral, beleértve a fegyvergyártásra is alkalmas nukleáris ipart, oktatással és legfõképpen kutatási intézményekkel. Ehhez sok tízmilliós népesség szükséges, mert különben nincs mibõl kiválogatni a kutatásra kellõképpen alkalmas számú és minõségû koponyákat.)
Ebben az esetben a te hozzászólásod szerint csak a Föld erõsebb gravitációja jelent különbséget a két szemben álló fél katonai lehetõségei között - ami szerintem egy vicc, mert Föld körüli pályáról indítással ez a hátrány könnyen megszüntethetõ. Azt se feledd, hogy az általad említett kolónia a Hold vagy a Mars egészen ki területét foglalja csak el, ezért könnyebben elpusztítható kis számú csapással. A Föld elpusztításához "kicsit" több csapásra lenne szükség.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#36
Jó de beszéljünk konkrét dolgokról és nem ilyen, "mer a Föld sokkal erõsebb és lenyomnánk õket izombol elven."
Általánosságban: pl. az afgán milíciák összereje is töredéke a NATO erõkének. A nyugati országok még is már 6-7 éve szenvednek Afganisztánnal és marhára nem úgy néz ki, hogy katonai gyõzelmet tudnak kicsikarni.
Ismétlem, mint azt te is tudod egy Földrõl indított rakéta több napig repül a Hold felé, amíg eléri. Gyakorlatilag bármikor felderíthetõ, megsemmisíthetõ. Az ICBM-ek nem csak azért veszélyesek mert atom van rajtuk és az mindent elpusztítanak, hanem mert egyrészt marha rövid a repülési idejük, hogy reagáljunk rájuk, ráadásul egy erõsebb ország 100 számra küldheti õket.
Szal olyan szituban, amikor egyszercsak a Hold kolónia elhatározza, hogy politikailag elszakad és elkezd geciskedni, akkor valszeg nem lesz 100 számra olyan rakéta, ami eléri a Holdat, az ICBM-ek nem alkalmasak ilyen feladatra ugye. 1-2 rakéta ellen pedig lehetséges a hatékony védekezés, fõleg ha napok állnak rendelkezésre ehhez.
Másik oldalról viszont a Holdról sokkal könnyebb észrevétlenül ûrhajót indítani, merthogy sokkal kisebb a garvitációja, ezért nem kell olyan energiakibocsájtást produkálnia a kilövéskor. Egy olyan rakéta indítását a Földrõl, ami képes elérni a Holdat viszont valszeg könnyû érzékelni. Egy több ezer tonnás dög elég nagy ricsajt csap.
"A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Tartósan lakott, legalább részben önellátó Holdkolónia sem lesz még legalább vagy 50 évig... "
Én is pont errõl a résrõl beszélek. Másrészt már rég lesz olyan ûrkolónia, ami pusztán helyzete miatt hatékonyan fenyegetheti a Föld biztonságát bizonyos szempontból, minthogy a Földi hatalmak számára elégséges, de legalább is arányosan ugyan akkora eszközök állnának rendelkezésre a védekezéshez.
Afganisztán egy viszonylag jelentéktelen, kis létszámú ország, azonban ennek ellenére jelentõs katonai erõt tud lekötni adottságai révén. Tulajdonságaihoz képest jelentõs biztonsági tényezõ, aminek világpolitikai hatása van. Ugyan ez lesz igaz egy pár száz fõs holdbázisra is.
Általánosságban: pl. az afgán milíciák összereje is töredéke a NATO erõkének. A nyugati országok még is már 6-7 éve szenvednek Afganisztánnal és marhára nem úgy néz ki, hogy katonai gyõzelmet tudnak kicsikarni.
Ismétlem, mint azt te is tudod egy Földrõl indított rakéta több napig repül a Hold felé, amíg eléri. Gyakorlatilag bármikor felderíthetõ, megsemmisíthetõ. Az ICBM-ek nem csak azért veszélyesek mert atom van rajtuk és az mindent elpusztítanak, hanem mert egyrészt marha rövid a repülési idejük, hogy reagáljunk rájuk, ráadásul egy erõsebb ország 100 számra küldheti õket.
Szal olyan szituban, amikor egyszercsak a Hold kolónia elhatározza, hogy politikailag elszakad és elkezd geciskedni, akkor valszeg nem lesz 100 számra olyan rakéta, ami eléri a Holdat, az ICBM-ek nem alkalmasak ilyen feladatra ugye. 1-2 rakéta ellen pedig lehetséges a hatékony védekezés, fõleg ha napok állnak rendelkezésre ehhez.
Másik oldalról viszont a Holdról sokkal könnyebb észrevétlenül ûrhajót indítani, merthogy sokkal kisebb a garvitációja, ezért nem kell olyan energiakibocsájtást produkálnia a kilövéskor. Egy olyan rakéta indítását a Földrõl, ami képes elérni a Holdat viszont valszeg könnyû érzékelni. Egy több ezer tonnás dög elég nagy ricsajt csap.
"A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Tartósan lakott, legalább részben önellátó Holdkolónia sem lesz még legalább vagy 50 évig... "
Én is pont errõl a résrõl beszélek. Másrészt már rég lesz olyan ûrkolónia, ami pusztán helyzete miatt hatékonyan fenyegetheti a Föld biztonságát bizonyos szempontból, minthogy a Földi hatalmak számára elégséges, de legalább is arányosan ugyan akkora eszközök állnának rendelkezésre a védekezéshez.
Afganisztán egy viszonylag jelentéktelen, kis létszámú ország, azonban ennek ellenére jelentõs katonai erõt tud lekötni adottságai révén. Tulajdonságaihoz képest jelentõs biztonsági tényezõ, aminek világpolitikai hatása van. Ugyan ez lesz igaz egy pár száz fõs holdbázisra is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#35
Milyen komoly lenne, Holbázis 1-i teadélután, amikor a földi ûrhajók rakományát a nyugalom tengerébe dobják 😄D
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#34
Ez nem technológia, vagy hókuszpókusz, hanem pusztán fizika. Amit a Föld felé irányítanak az rá akar esni, és ha ráesik akkor kiba nagyot szól, illetve a Földröl, gyak egy gravitációs kútból bármit indítani 100X olyan energia igényes mint teszem azt a Holdról.
A probléma csak annyi, hogy ez a technológia akkor a "Földiek" számára is ismeretes és rendelkezésre áll, ráadásul nekik ott vannak a nukleáris fegyverek is. Tehát egy rebellis Holdbázis hamarabb pusztulna el, mint egy Földi civilizáció...
Szal egy ilyet egy a jelenlegi technológiánkkal megépített ûrhajóval simán el lehetne téríteni.
Az ûrhajót viszont végig követni fogják, vagyis meglepetésrõl éppenséggel nem beszélhetünk. Továbbá a jelenlegi technológiával lehetséges olyan elfogó rakétákat építeni, amivel le is lehet lõni.
A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Tartósan lakott, legalább részben önellátó Holdkolónia sem lesz még legalább vagy 50 évig...
A probléma csak annyi, hogy ez a technológia akkor a "Földiek" számára is ismeretes és rendelkezésre áll, ráadásul nekik ott vannak a nukleáris fegyverek is. Tehát egy rebellis Holdbázis hamarabb pusztulna el, mint egy Földi civilizáció...
Szal egy ilyet egy a jelenlegi technológiánkkal megépített ûrhajóval simán el lehetne téríteni.
Az ûrhajót viszont végig követni fogják, vagyis meglepetésrõl éppenséggel nem beszélhetünk. Továbbá a jelenlegi technológiával lehetséges olyan elfogó rakétákat építeni, amivel le is lehet lõni.
A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Tartósan lakott, legalább részben önellátó Holdkolónia sem lesz még legalább vagy 50 évig...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#33
"Addigra valoszinuleg a Foldon is kepesek lennenek erre es az elso viccre megjelenne a fejuk felett egy fel Hold meretu foldi urhajo. A Fold es a Hold osszetartoznak es szinte semmivel sincs nagyobb elonyben az aki a Holdon van mintha Foldon lenne. Csak ott bonyolultabb es nehezebb eletben maradni, tovabba a Folddel ellentetben szinte semmi vedelmuk sincs a vilagur karos hatasaival szemben."
Nyugodtan írd, hogy ha azok a xemétgecik ránkakarnak dobni egy aszteroidát akkor mi szétlõjjük a kiba nagy halálcsillagunkkal. 😄
Az elmélet ott hibádzik, hogy mondjuk egy 50 m átmérõjû aszteroidát ami kb 10Mt-ás atomrobbanófejjel egyenértékû pusztítást tudna végezi, amilyet pl 2002-ben csak az után vettek észre, hogy a Föld-Hold távolság kb felén belül elhúzott mellettünk és távolodik. Szal egy ilyet egy a jelenlegi technológiánkkal megépített ûrhajóval simán el lehetne téríteni.
A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Amúgy lejjebb leírtam, hogy miben van egy Hold kolóniának elõnye.
"Oda es vissza is hasonlo a tavolsag es Fold koruli palyarol meg az ut megtetelehez szukseges ido es energia is kb. ugyanannyi. Nuklearis raketahordozo muholdat pedig mar eleg sokat terveztek. (a szovjetek epitettek is egyet, csak felloveskor a hordozoraketa miatt megsemmisult) A masik a kolcsonos elretettentes elve. Az alapja az, hogy lehet hogy az egyik fel meg tudja semmisiteni a masikat, de akkor o is csak annyi idovel marad tovabb eletben, ameddig a valaszcsapas megerkezik. A Hold nem alkalmas arra, hogy fuggetlen legyen a Foldtol, hanem arra jo, hogy kikotonek hasznaljuk mas bolygok fele."
Ismétlem még egyszer, nem az a gond, ha függetlenné válnak, hogy majd jól szétpusztítanak bennünket. Hanem viszonylagos kicsinységük ellenére komoly politikai erõt képviselhetnek, a potenciális pusztító erõnél fogva, pusztán csak azért, mert ha valamit ránkdobnak az kiba nagyot puffan. KB.
Nyugodtan írd, hogy ha azok a xemétgecik ránkakarnak dobni egy aszteroidát akkor mi szétlõjjük a kiba nagy halálcsillagunkkal. 😄
Az elmélet ott hibádzik, hogy mondjuk egy 50 m átmérõjû aszteroidát ami kb 10Mt-ás atomrobbanófejjel egyenértékû pusztítást tudna végezi, amilyet pl 2002-ben csak az után vettek észre, hogy a Föld-Hold távolság kb felén belül elhúzott mellettünk és távolodik. Szal egy ilyet egy a jelenlegi technológiánkkal megépített ûrhajóval simán el lehetne téríteni.
A Halálcsillag az meg még nem létezik és még pár száz évig valszeg nem is fog.
Amúgy lejjebb leírtam, hogy miben van egy Hold kolóniának elõnye.
"Oda es vissza is hasonlo a tavolsag es Fold koruli palyarol meg az ut megtetelehez szukseges ido es energia is kb. ugyanannyi. Nuklearis raketahordozo muholdat pedig mar eleg sokat terveztek. (a szovjetek epitettek is egyet, csak felloveskor a hordozoraketa miatt megsemmisult) A masik a kolcsonos elretettentes elve. Az alapja az, hogy lehet hogy az egyik fel meg tudja semmisiteni a masikat, de akkor o is csak annyi idovel marad tovabb eletben, ameddig a valaszcsapas megerkezik. A Hold nem alkalmas arra, hogy fuggetlen legyen a Foldtol, hanem arra jo, hogy kikotonek hasznaljuk mas bolygok fele."
Ismétlem még egyszer, nem az a gond, ha függetlenné válnak, hogy majd jól szétpusztítanak bennünket. Hanem viszonylagos kicsinységük ellenére komoly politikai erõt képviselhetnek, a potenciális pusztító erõnél fogva, pusztán csak azért, mert ha valamit ránkdobnak az kiba nagyot puffan. KB.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#32
Nem azt mondom, hogy a hold kolónia többre képes, hanem, hogy egy földi államhoz képest minimális lélekszámú közösség ugyan akkora pusztítóerõt képes felmutatni, mint egy földi nagyhatalom, csak azért mert az ûrben van.
Ez nem technológia, vagy hókuszpókusz, hanem pusztán fizika. Amit a Föld felé irányítanak az rá akar esni, és ha ráesik akkor kiba nagyot szól, illetve a Földröl, gyak egy gravitációs kútból bármit indítani 100X olyan energia igényes mint teszem azt a Holdról.
Ennyi.
Ez ugyan olyan fizika, minthogy pl Svájc, vagy Norvégia gazdag vízienergiában, ergo nem kell atom, vagy hõerõmûvet építeniük. Ez is egyfajta energiaforrás. A világ leghatalmasabb energia kibocsájtó objektumai a kvazárok elég jól el vannak belõle.
Ez nem technológia, vagy hókuszpókusz, hanem pusztán fizika. Amit a Föld felé irányítanak az rá akar esni, és ha ráesik akkor kiba nagyot szól, illetve a Földröl, gyak egy gravitációs kútból bármit indítani 100X olyan energia igényes mint teszem azt a Holdról.
Ennyi.
Ez ugyan olyan fizika, minthogy pl Svájc, vagy Norvégia gazdag vízienergiában, ergo nem kell atom, vagy hõerõmûvet építeniük. Ez is egyfajta energiaforrás. A világ leghatalmasabb energia kibocsájtó objektumai a kvazárok elég jól el vannak belõle.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#31
Olvasva a beszélgetéseket nem értem, miféle olyan hadviselési dologra lenne/lehetne képes egy marsi vagy holdbéli kolónia, amire Föld nem lenne képes. Még akkor is, ha eltekintünk a Föld hozzájuk képest kimondhatatlanul hatalmasabb gazdasági, ipari és haditechnikai potenciáljától.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#30
"Azonban, ha rendelkeznének ûrhajók gyártásának képességével, gyakorlatilag lehetségessé válna az amit írtam."
Addigra valoszinuleg a Foldon is kepesek lennenek erre es az elso viccre megjelenne a fejuk felett egy fel Hold meretu foldi urhajo. A Fold es a Hold osszetartoznak es szinte semmivel sincs nagyobb elonyben az aki a Holdon van mintha Foldon lenne. Csak ott bonyolultabb es nehezebb eletben maradni, tovabba a Folddel ellentetben szinte semmi vedelmuk sincs a vilagur karos hatasaival szemben.
"Gyakorlatilag azonnal érzékelnek, érzékelhetnek minden rakéta indítást, azonban a földi nukleáris csapásméréssel ellentétben nem percekben, hanem napokban mérhetõ a rakéta útja. Bõven van idejük cselekedni. Ráadásul túl sok ilyen rakétát sem tudunk indítani, ilyen rakétából nincsen 1000 számra raktáron, mint ICBM-bõl."
Oda es vissza is hasonlo a tavolsag es Fold koruli palyarol meg az ut megtetelehez szukseges ido es energia is kb. ugyanannyi. Nuklearis raketahordozo muholdat pedig mar eleg sokat terveztek. (a szovjetek epitettek is egyet, csak felloveskor a hordozoraketa miatt megsemmisult) A masik a kolcsonos elretettentes elve. Az alapja az, hogy lehet hogy az egyik fel meg tudja semmisiteni a masikat, de akkor o is csak annyi idovel marad tovabb eletben, ameddig a valaszcsapas megerkezik. A Hold nem alkalmas arra, hogy fuggetlen legyen a Foldtol, hanem arra jo, hogy kikotonek hasznaljuk mas bolygok fele.
Addigra valoszinuleg a Foldon is kepesek lennenek erre es az elso viccre megjelenne a fejuk felett egy fel Hold meretu foldi urhajo. A Fold es a Hold osszetartoznak es szinte semmivel sincs nagyobb elonyben az aki a Holdon van mintha Foldon lenne. Csak ott bonyolultabb es nehezebb eletben maradni, tovabba a Folddel ellentetben szinte semmi vedelmuk sincs a vilagur karos hatasaival szemben.
"Gyakorlatilag azonnal érzékelnek, érzékelhetnek minden rakéta indítást, azonban a földi nukleáris csapásméréssel ellentétben nem percekben, hanem napokban mérhetõ a rakéta útja. Bõven van idejük cselekedni. Ráadásul túl sok ilyen rakétát sem tudunk indítani, ilyen rakétából nincsen 1000 számra raktáron, mint ICBM-bõl."
Oda es vissza is hasonlo a tavolsag es Fold koruli palyarol meg az ut megtetelehez szukseges ido es energia is kb. ugyanannyi. Nuklearis raketahordozo muholdat pedig mar eleg sokat terveztek. (a szovjetek epitettek is egyet, csak felloveskor a hordozoraketa miatt megsemmisult) A masik a kolcsonos elretettentes elve. Az alapja az, hogy lehet hogy az egyik fel meg tudja semmisiteni a masikat, de akkor o is csak annyi idovel marad tovabb eletben, ameddig a valaszcsapas megerkezik. A Hold nem alkalmas arra, hogy fuggetlen legyen a Foldtol, hanem arra jo, hogy kikotonek hasznaljuk mas bolygok fele.
#29
Egy szinten persze csak sci-fi az egész.
És jelenleg tényleg még sokkal inkább az önfenntartó rendszeren múlna az egész.
Azonban, ha rendelkeznének ûrhajók gyártásának képességével, gyakorlatilag lehetségessé válna az amit írtam.
Ezeknek az ûrhajóknak nem kellenének olyan képességek, mint pl az ûrrepülõgépnek. Ahhoz képest sokkal primitívebb szerkezet is lehetne, egyszerûen mert nem kell a légkörben manõverezniük.
Viszont egy ilyen ûrhajó képes lehet arra, hogy egy atombomba többszörösével, akár több 10 ezer szeresével egyenértékû pusztítóerõt irányítson a Föld felé.
Egy holdbázist elpusztítani meg nem olyan egyszerû.
Gyakorlatilag azonnal érzékelnek, érzékelhetnek minden rakéta indítást, azonban a földi nukleáris csapásméréssel ellentétben nem percekben, hanem napokban mérhetõ a rakéta útja. Bõven van idejük cselekedni. Ráadásul túl sok ilyen rakétát sem tudunk indítani, ilyen rakétából nincsen 1000 számra raktáron, mint ICBM-bõl.
És jelenleg tényleg még sokkal inkább az önfenntartó rendszeren múlna az egész.
Azonban, ha rendelkeznének ûrhajók gyártásának képességével, gyakorlatilag lehetségessé válna az amit írtam.
Ezeknek az ûrhajóknak nem kellenének olyan képességek, mint pl az ûrrepülõgépnek. Ahhoz képest sokkal primitívebb szerkezet is lehetne, egyszerûen mert nem kell a légkörben manõverezniük.
Viszont egy ilyen ûrhajó képes lehet arra, hogy egy atombomba többszörösével, akár több 10 ezer szeresével egyenértékû pusztítóerõt irányítson a Föld felé.
Egy holdbázist elpusztítani meg nem olyan egyszerû.
Gyakorlatilag azonnal érzékelnek, érzékelhetnek minden rakéta indítást, azonban a földi nukleáris csapásméréssel ellentétben nem percekben, hanem napokban mérhetõ a rakéta útja. Bõven van idejük cselekedni. Ráadásul túl sok ilyen rakétát sem tudunk indítani, ilyen rakétából nincsen 1000 számra raktáron, mint ICBM-bõl.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#28
Nem igazán értem mirõl beszélsz az aszteroidákkal kapcsolatban.
Attól hogy nincs levegõjük, és kisebb a gravitáció, még õk sem tudnak kilépni az ajtón, és megtolni az aszteroidát.
Az önellátó bázis meg nagyon messze van attól, hogy komoly ipari kapacitásuk legyen amivel tucatszám gyártják az ûrhajókat, amivel aszteroidákat taszigálnának a Föld felé még csak elméletben létezõ (talán nem is mûködõképes) megoldásokkal.
Pusztán az önellátás és a létfenntartás is felemészti jóformán minden energiájukat.
Bizony minden komolyabb projekthez a Föld támogatására és erõforrásaira lenne szükség.
Az a bizonyos "effektíve lehetetlen" védekezés meg annyiból állna, hogy elküldenének egy atomtöltetet a holdbázis irányába és szétlõnék az egészet.
Hidd el, ezt elég gyorsan össze tudnák hozni itt a Földön, ha szükség volna rá.
Attól hogy nincs levegõjük, és kisebb a gravitáció, még õk sem tudnak kilépni az ajtón, és megtolni az aszteroidát.
Az önellátó bázis meg nagyon messze van attól, hogy komoly ipari kapacitásuk legyen amivel tucatszám gyártják az ûrhajókat, amivel aszteroidákat taszigálnának a Föld felé még csak elméletben létezõ (talán nem is mûködõképes) megoldásokkal.
Pusztán az önellátás és a létfenntartás is felemészti jóformán minden energiájukat.
Bizony minden komolyabb projekthez a Föld támogatására és erõforrásaira lenne szükség.
Az a bizonyos "effektíve lehetetlen" védekezés meg annyiból állna, hogy elküldenének egy atomtöltetet a holdbázis irányába és szétlõnék az egészet.
Hidd el, ezt elég gyorsan össze tudnák hozni itt a Földön, ha szükség volna rá.
#27
Tuti fog valami olyasmi történni mint a fallout világában. Ott is ugye az olaj miatt tört ki pár elszigetelt háború, aztán mikor már az utolsó készletnél tartottak és nem akarták megosztani, akkor meg jött a 2 órás háború, gombafelhõkkel...
Mert leváltani egy erõforrást amire 1000 alternatíva van, büdös, mert csak a pénz számít. Ennyi a lényege a fantasztikus kápítálizmusnak: pénz kizárólag. emberélet nem érdekes, persze a kormányok úgy tesznek mintha az lenne, de az is csak azért van, mert az ember mégtöbb pénzt hoz a konyhára (rabszolga).
Mert leváltani egy erõforrást amire 1000 alternatíva van, büdös, mert csak a pénz számít. Ennyi a lényege a fantasztikus kápítálizmusnak: pénz kizárólag. emberélet nem érdekes, persze a kormányok úgy tesznek mintha az lenne, de az is csak azért van, mert az ember mégtöbb pénzt hoz a konyhára (rabszolga).
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#26
Nem vicces.
A NASA annyit költ amennyi pénzt adnak neki. Már az 50-es 60-as években elég konkrét tervek voltak egy a jelenlegi elképzelésekhez képest igen csak komoly holdbázis kialakítására.
link
Egy pár száz, esetleg ezer fõs, önálló kolónia igen csak komoly meglepetéseket tudna okozni.
Az hogy nekik mennyi erõfeszítésbe kerülne egy feladat megvalósítása az ûrben és nekünk mennyibe, azt jól jelzi az az arány, ha a Saturn V rakéta teljes tömegét összehasonlítjuk azzal a jármûvel, ami a földkörüli pályáról eljutott a Holdra.
3000 t Vs. 150 t (Apollo CM + SM + LM + harmadik fokozat)
Egy nagyobb aszteroida eltérítése nekik töredék erõfeszítésbe kerülne mint nekünk.
Ráadásul az sem mindegy mennyi idõ áll a rendelkezésre. Õk pár hónap/hét alatt megtudnák csinálni. A földi erõk szempontjából viszont több év hosszúságú projektröl van szó.
Effektíve lehetetlen lenne hatékonyan védekezni az ellen, ha egy ilyen ûrkolónia a fejébe venné, hogy aszteroidákkal megbombázza a Földet!
Szal csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!<#hehe>
A NASA annyit költ amennyi pénzt adnak neki. Már az 50-es 60-as években elég konkrét tervek voltak egy a jelenlegi elképzelésekhez képest igen csak komoly holdbázis kialakítására.
link
Egy pár száz, esetleg ezer fõs, önálló kolónia igen csak komoly meglepetéseket tudna okozni.
Az hogy nekik mennyi erõfeszítésbe kerülne egy feladat megvalósítása az ûrben és nekünk mennyibe, azt jól jelzi az az arány, ha a Saturn V rakéta teljes tömegét összehasonlítjuk azzal a jármûvel, ami a földkörüli pályáról eljutott a Holdra.
3000 t Vs. 150 t (Apollo CM + SM + LM + harmadik fokozat)
Egy nagyobb aszteroida eltérítése nekik töredék erõfeszítésbe kerülne mint nekünk.
Ráadásul az sem mindegy mennyi idõ áll a rendelkezésre. Õk pár hónap/hét alatt megtudnák csinálni. A földi erõk szempontjából viszont több év hosszúságú projektröl van szó.
Effektíve lehetetlen lenne hatékonyan védekezni az ellen, ha egy ilyen ûrkolónia a fejébe venné, hogy aszteroidákkal megbombázza a Földet!
Szal csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#25
Megvettem a Soros könyvét a válságról. Aminek az elején írja, hogy õ már teljesen átállt a spekulációról, meg ilyenekrõl a különbözõ karitatív jellegû alapokra, szal amit ír az csak szinte, mint kivül álló írja.
Erre mondják ezerrel a hírekben, hogy mennyire megszedte magát a faxgeci a válságon.
Úgy repült a könyv a sarokba, hogy öröm volt nézni!
Erre mondják ezerrel a hírekben, hogy mennyire megszedte magát a faxgeci a válságon.
Úgy repült a könyv a sarokba, hogy öröm volt nézni!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#24
Hát ja. Amúgy tök mindegy, hogy mennyire virtuális. Meghogy a pénz aranyfedezettel, árufedezettel akármivel rendelkezik.
Nekem is kb 300-400 ezer Ft-omba került a <#kocsog> pénzügyi szakembereknek ez a hülye kis játéka, november óta kb ennyi jövedelemtõl estem el.
Ez szerintem marhára nem virtuális, meg az sem gondolja annak akinek az áruját, szolgáltatását ezért megvásároltam volna.
Az OTP-nek is ez alatt tíz milliárdos tiszta nyeresége volt, na ez sem virtuális.
Valakinek már marhára kéne valamit csinálnia!
Nekem is kb 300-400 ezer Ft-omba került a <#kocsog> pénzügyi szakembereknek ez a hülye kis játéka, november óta kb ennyi jövedelemtõl estem el.
Ez szerintem marhára nem virtuális, meg az sem gondolja annak akinek az áruját, szolgáltatását ezért megvásároltam volna.
Az OTP-nek is ez alatt tíz milliárdos tiszta nyeresége volt, na ez sem virtuális.
Valakinek már marhára kéne valamit csinálnia!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#23
Szerintem arra gondolt, hogy amíg az államok és ezáltal az átlagemberek igen csak sok pénzt vesztettek el, egy szûk réteg, ami "okozta" a válságot, az meg is szedte magát. Pl. a spekulánsok sem pojénból döntökkék össze a foritot, és a biztosító válság is elkezdõdött valahol - egy csábító, de tarthatatlan, kecsegtetõ hosszútávú ajánlattal, ami a hosszú táv végén visszafizethetetlen a befektetõnek, mert abban a pilanatbn csõdbe megy a biztosító, de a hosszú táv ideje alatt zsírosra szedi magát. És akkor már úgysem érdekli, hogy mi van a befektetõkkel. A piramis játékok is kb. így néznek ki.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#22
Szerintem vicces ilyen bolygóközi háborúkban gondolkodni. Mint írtam ott tartunk, hogy örülnek majd a NASA-nal, ha embert tudnak juttatni az ISS-re. Sajnos ez van. Mars utazás meg amilyen léptekben haladunk, jó ha összejön a század közepe felé. A Hold talán a 30-as évekeben összejöhet.
#21
A Haegeminia c. magyar ûrstratégi is ezen az ötleten alap, de tgyük hozzá, hogy az amerikaikolónia sose támadta meg Európát, amíg nem vált indokolttá a beavatkozás. Mert kellett a puszi pajtás, míg voltak nagyobb "ellenségek". Viszont, ha eljutunk oda, hogy a Föld lenne a Mars egyetlen ellensége, akkor ez azt jelenti, hogy a Föld népe teljesen összefogott. Akkor az emberiség stabil, és nem akarja a Mars megtámadni. De ez akkor is nagyon távoli. Szerintem egy "fegyveres" marsi kolónia több millió emberrel (teljes Mars-klíma megváltoztatása), vagy olyan hadsereggel, ami ha visszajön a Földre, nem okoz gondot a harcban a kétszeres gravitáció, szerintem elég messzi.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#20
Remélem, nem erre gondolt, mert ez túlságosan kitágítaná a virtuális pénz fogalmát. Na meg nem szabad isteníteni az aranyfedezetet, az 1929-33-as válság alatt aranyfedezeti pénzrendszer volt érvényben, mégis az történt, ami. De itt ne menjünk bele az aranyfedezeti pénzrendszer bajaiba.
Én virtuális pénzen elsõsorban a bankrendszer és a derivatív pénzügyi termékek által gyártott és mindenféle reálgazdasági fezedet nélküli pénzt értem.
Én virtuális pénzen elsõsorban a bankrendszer és a derivatív pénzügyi termékek által gyártott és mindenféle reálgazdasági fezedet nélküli pénzt értem.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#19
Kara kánként folytatom tanításom.
#18
A kolléga arra gondol, hogy amióta megszüntették az aranypénzrendszert, azóta igazi fedezet nincs a pénzek mögött. Ezért fiktív a pénz, mert az értéke nincs garantálva. Korábban a bankjegyet fix mennyiségû aranyra lehetett váltani, ami nagy elõny volt.
Amióta ezt megszüntették, azóta annyi dollárt nyomtat a FED, amennyit nem szégyell, meg amennyit még elbír a világ.
Amióta ezt megszüntették, azóta annyi dollárt nyomtat a FED, amennyit nem szégyell, meg amennyit még elbír a világ.
#17
Ezt nem mondanám, mert a kormány igenis valós pénzzel segítette ki a bankokat. Akinek elúszott a megtakarított pénze, az nagyon is valós pénzt vesztett el. Az is valós pénzt vesztett, akinek a nyugdíjpénztári megtakarítása párolgott el.
Az elmaradt nagy haszon, na az volt virtuális pénz.
Az efféle spekulációkkal, befektetésekkel és lufikkal az a baj, hogy amennyiben a spekuláns vagy "befektetõ" realizálja is a hasznát - és sokan megteszik ezt -, akkor az a pénz máris valós pénzzé válik - természetesen a reálgazdaságtól véve el azt a valódi pénzt.
Az elmaradt nagy haszon, na az volt virtuális pénz.
Az efféle spekulációkkal, befektetésekkel és lufikkal az a baj, hogy amennyiben a spekuláns vagy "befektetõ" realizálja is a hasznát - és sokan megteszik ezt -, akkor az a pénz máris valós pénzzé válik - természetesen a reálgazdaságtól véve el azt a valódi pénzt.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#16
"Ez a legutóbbi kis bankárválság a világnak néhány ezer milliárd $-jába került."
Nem valós pénz, hanem a virtuális. Fedezet nélkül.
Nem valós pénz, hanem a virtuális. Fedezet nélkül.
It\'s a definitive role-playing experience, and the only reason it can\'t be called the best game in its class is because in a sense there\'s nothing available that compares to it. /Baldur\'s Gate 2/
#15
Egyetértek, csak azért írtam, mert nem a hadseregekre költött pénz ami a legfeleslegesebb itt a földön.
Mert ugye pl. egy 15 millió forintos luxusóra, vajon milyen gazdasági, pénzügyi multiplikátor funkcióval rendelkezik?
Mert ugye pl. egy 15 millió forintos luxusóra, vajon milyen gazdasági, pénzügyi multiplikátor funkcióval rendelkezik?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#14
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#13
"A fegyvert le kell gyártani, a katonát fizetni, etetni kell, a fegyverekre, hadseregekre elköltött pénz gyakorlatilag családoknak ad kenyeret, visszafolyik a gazdaságba."
Ugyanez a helyzet az ûrkutatással is. Az eszközöket, hajtóanyagot, hajtómûvet, tartályt le kel gyártani, az indító-, követõ állomást karban kell tartani, a mérnököket, technikusokat, takaritókat fizetni kell. Semmiben sem különbözik a hadászatra költött milliárdoktól, max annyiban, hogy ez utóbbiakkal lehet keménykedni.
Ugyanez a helyzet az ûrkutatással is. Az eszközöket, hajtóanyagot, hajtómûvet, tartályt le kel gyártani, az indító-, követõ állomást karban kell tartani, a mérnököket, technikusokat, takaritókat fizetni kell. Semmiben sem különbözik a hadászatra költött milliárdoktól, max annyiban, hogy ez utóbbiakkal lehet keménykedni.
#12
Jó ötlet, de majd csak akkor, ha lesz csillgkapu a Holdra. Vagy több száz milliárd dolláros ipari bázis a Holdon. Mert ugye a Holdhoz vinni a Mars expedíció kellékeit és onnan a Marsra jutni drágább mint a Földrõl a Marsra.
Egyébként meg Mars expedícióról és tartós ûrkolóniákról ábrándozni teljesen felesleges addig, amig nem lesz nukleáris reaktorral felturbózott VASIMR meghajtás az ürben, és olcsó, többször felhasználható hordozóeszköz a Földön.
Egyébként meg Mars expedícióról és tartós ûrkolóniákról ábrándozni teljesen felesleges addig, amig nem lesz nukleáris reaktorral felturbózott VASIMR meghajtás az ürben, és olcsó, többször felhasználható hordozóeszköz a Földön.
#11
"Egy ûrben levõ kolonia, ha politikai érdekei úgy kívánják viszonylagos kicsinysége ellenére, könnyûszerrel elpusztíthatná akár az egész Földi civilizációt."
Érdekes elmélet. Hányadikat szívtad el, mire elhagytad minden logikádat és erre a következtetésre jutottál?
Érdekes elmélet. Hányadikat szívtad el, mire elhagytad minden logikádat és erre a következtetésre jutottál?
#10
Biztos, hogy van valami, amitõl bárki erõsebb lehet, ha odamegy.
Ha más nem a képesség, hogy ha valamelyik ország kifejleszt egy ilyen vállalkozáshoz szükséges hátteret, akkor ezt másoknak bérbe adhatja.
Szerintem azért nem kolonizálják az ûrt, mert félnek a jelenlegi status quo felborításától.
Az amcsik még mindíg a világ urai, õk nem mennek, mások meg vagy nem képesek rá, vagy pont az amcsik akadályoznák meg, hogy megtegyék.
De nem is a Földön levõ hatalmak jelentenek nagy veszélyt. Hanem az ûrben létrehozott önálló gyarmatok.
Egy ûrben levõ kolonia, ha politikai érdekei úgy kívánják viszonylagos kicsinysége ellenére, könnyûszerrel elpusztíthatná akár az egész Földi civilizációt.
Könnyebb nem létrehozni egy komoly tényezõt, mint utólag kezelgetni a konfliktusokat.
Ha más nem a képesség, hogy ha valamelyik ország kifejleszt egy ilyen vállalkozáshoz szükséges hátteret, akkor ezt másoknak bérbe adhatja.
Szerintem azért nem kolonizálják az ûrt, mert félnek a jelenlegi status quo felborításától.
Az amcsik még mindíg a világ urai, õk nem mennek, mások meg vagy nem képesek rá, vagy pont az amcsik akadályoznák meg, hogy megtegyék.
De nem is a Földön levõ hatalmak jelentenek nagy veszélyt. Hanem az ûrben létrehozott önálló gyarmatok.
Egy ûrben levõ kolonia, ha politikai érdekei úgy kívánják viszonylagos kicsinysége ellenére, könnyûszerrel elpusztíthatná akár az egész Földi civilizációt.
Könnyebb nem létrehozni egy komoly tényezõt, mint utólag kezelgetni a konfliktusokat.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
Gyakorlatilag azért halad lassú léptekben az ûrkutatás, és ezzel egyetemben a Hold, és Mars utazás, mert ezek nem megtérülõ, jobban mondva nem azonnal megtérülõ befektetések. Ha lenne valami a Marson, amivel az amcsik, vagy bárki más katonai, vagy gazdasági fölényre tehetne szert, akkor már oda-vissza megjártuk volna. Arról a területrõl veszik el a pénzt, aminek az emberiség köszönheti a jelenlegi fejlettségét, infrastruktúráját. Nem tudom hol tartanánk jelenleg pl. mûholdak nélkül. Egyébként ha azt mondanák, hogy nincs pénz ûrkutatásra mert inkább a globális felmelegedés megkadályozására költik, fejet hajtanék, hiszen gondolnak a jövõre. Kérdem én, ilyen nem törõdöm emberekkel, mi lesz itt 100 év múlva? Leszünk még 100 év múlva?
#8
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#7
"A háborúk csak cirkusz a népnek, a show ami hitet ad a kisembereknek, hogy vannak vesztesek és vannak gyõztesek, hogy valamilyen értelemben õk is gyõzhetnek. Ha más nem amikor megölnek egy másik kisembert."
Van benne valami, de szerintem azért ez nem egészen így mûködik. Csak "show" miatt nem folytatnának háborút, inkább komoly politikai és pénzügyi érdekek vannak a háttérben. A háború indokául persze nem ezeket az érdekeket mondják, ha nem pl: békefenntartást, igaszságosztást, stb.
És szerintem itt jön be amit említettél.
Van benne valami, de szerintem azért ez nem egészen így mûködik. Csak "show" miatt nem folytatnának háborút, inkább komoly politikai és pénzügyi érdekek vannak a háttérben. A háború indokául persze nem ezeket az érdekeket mondják, ha nem pl: békefenntartást, igaszságosztást, stb.
És szerintem itt jön be amit említettél.
\"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt.\" Albert A. Bartlett
#6
A fegyvert le kell gyártani, a katonát fizetni, etetni kell, a fegyverekre, hadseregekre elköltött pénz gyakorlatilag családoknak ad kenyeret, visszafolyik a gazdaságba.
Sokkal dúrvábbak azok a pénzek amit egyszerûen eltõzsdéznek.
Ez a legutóbbi kis bankárválság a világnak néhány ezer milliárd $-jába került.
Többszörösébe, mint amennyit a világ 1 évben a haderõkre költ, mindezt kb fél év alatt. Akkor gondolhatjátok, hogy mennyit forog a tõzsdén megy ide oda, gazdagít olyan embereket, akik már most is gazdagabbak, mint egy kisebb ország.
A háborúk csak cirkusz a népnek, a show ami hitet ad a kisembereknek, hogy vannak vesztesek és vannak gyõztesek, hogy valamilyen értelemben õk is gyõzhetnek. Ha más nem amikor megölnek egy másik kisembert.
Közben már minden lapot leosztottak, egyértelmû ki fog veszíteni, max annyi a kérdés, hogy mikor száll ki.
Sokkal dúrvábbak azok a pénzek amit egyszerûen eltõzsdéznek.
Ez a legutóbbi kis bankárválság a világnak néhány ezer milliárd $-jába került.
Többszörösébe, mint amennyit a világ 1 évben a haderõkre költ, mindezt kb fél év alatt. Akkor gondolhatjátok, hogy mennyit forog a tõzsdén megy ide oda, gazdagít olyan embereket, akik már most is gazdagabbak, mint egy kisebb ország.
A háborúk csak cirkusz a népnek, a show ami hitet ad a kisembereknek, hogy vannak vesztesek és vannak gyõztesek, hogy valamilyen értelemben õk is gyõzhetnek. Ha más nem amikor megölnek egy másik kisembert.
Közben már minden lapot leosztottak, egyértelmû ki fog veszíteni, max annyi a kérdés, hogy mikor száll ki.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#5
Közröhej, hogy a háborukra, meg a fegyverekre, évente több 100 milliárd dollár elmegy, de értelmes kutatásokra, a jövöre, alig jut morzsa...SZÉGYENE EZ AZ EMBERISÉGNEK!!
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#4
Sebaj, majd a kínaiak mennek helyettük. Hogy a Holdra ki ér oda elõbb, az még kérdéses, de az már tuti, hogy a Marsra kínai lép majd elõször.
#3
Az egész csak parasztvakítás!
Azt a pénzt amit a kutatásra fordíthatnának elköltik "békemissziókra". Földhöz ragadt, bürokrata seggek kezében van a döntés. Sajnos a háborúk, és az olaj utáni hajsza meggáltolja, hogy az emberiség elmozduljon a holtpontról. Bár ez az én személyes véleményem. És az sem véletlen, hogy elviekben 10 év alatt feljutottak a holdra az amcsik, most 40 évvel késõbb, meg már az ûrbe jutás is nehézséget okoz. Szánalmas.
Azt a pénzt amit a kutatásra fordíthatnának elköltik "békemissziókra". Földhöz ragadt, bürokrata seggek kezében van a döntés. Sajnos a háborúk, és az olaj utáni hajsza meggáltolja, hogy az emberiség elmozduljon a holtpontról. Bár ez az én személyes véleményem. És az sem véletlen, hogy elviekben 10 év alatt feljutottak a holdra az amcsik, most 40 évvel késõbb, meg már az ûrbe jutás is nehézséget okoz. Szánalmas.
#2
A Marsra szerintem csak a Holdról lenne érdemes elindulni. Alacsonyabb gravitáció, nincs atmoszféra, kicsit rövidebb út. Bár míg a Holdon ûrbázisunk lesz, nem beszélve egy kilövõállomásról...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#1
Jó lesz, ha 2030-ra eljutnak a Holdra. Bár olvastam olyat is, hogy kihagyják a Holdat és egyenesen a Marsot veszik célba. Jó ötlet, rögtön fejest a mélyvízbe. Nagyobb lesz a kudarc vagy emberveszteség veszélye, amire hivatkozással végleg be lehet csukni a boltot.
Csak azt nem értem, kinek és miért jó ez.
Csak azt nem értem, kinek és miért jó ez.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)