79
-
#39
"Ma ilyen giga haszonról szó nincs."
Ebben igazad van, mert a marsutazás és a hozzá kapcsolódó tudományos és műszaki fejlődés értéke és hozama mérhetetlenül nagyobb (lenne), mint volt anno Amerika felfedezéséé. Tera- vagy petahaszonról van inkább szó. -
COOLancs #38 A sugárzás kivédésére már fejlesztenek mesterséges védőmezőket, úgyhogy nem kell méteres ólómfal.
Amúgy az orosz tervek szerint az ISS utáni időkben építenének egy kisebb űrállomást (OPSEK), aminek a fő feladata a holdra induló hajók ellátása lenne. -
#37
Columbus
Az ő matrózait ugyan nem fenyegette, hogy sugárbetegségben halnak meg, azonban olyan apróságok, mint skorbut, himlő, vagy akármilyen fertőzés, vitaminhiány, viszont igen!
Amúgy nem tudom mennyire tudod, hogy Columbus kicsit elszámolta magát, azt hitte, hogy kisebb a Föld. Így is majdnem éhen/szomjan haltak, pedig még csak nem is tudták, hogy Ázsiától egy egész földrész, meg egy 2X akkora óceán választja el őket.
Szal, ha választani lehetne én a Mars utazásra jelentkeznék be.:)))
Arra a témára, hogy mit lehet, vagy nem lehet robotokkal megoldani, majd térjünk vissza akkor, amikor ha bemegyek egy autó dílerhez, az tud olyan kocsit mutatni, amihez nem kell jogsi. Csak beülök és amit bemondok oda visz, és nem csak aszfaltos úton.
Egyelőre a híres marsjáró robotokban olyan fejlett intelligencia van, hogy valszeg a mobiltelcsimben combosabb a CPU, és gyak távvezérelve hetekre előre letisztázva az útvonalat naponta csak néhány métert tesznek meg.
Szal előbb építik fel emberek a marsbázist, minthogy erre a feladatra alkalmas, autonóm gépeink legyenek.
A többivel egyetértek. De én úgy látom, hogy ebben az esetben a kockázat nem üzleti, hanem politikai elsősorban.
Rövidebb távon az lenne a politikusoknak ideális, ha egy kormányzati cikluson belül egy nagy eséllyel sikeres vállalkozást meg tudnának valósítani. Erre az esély zéro. Ergo nem is erőltetik igazán ezt a Mars kolonizálást.
A hosszútávú kockázatot pedig az jelenti, hogy egyrészt ezeket a bázisokat, amennyire lehet önellátónak kell csinálni, másrészt viszont az űrben végtelen erőforrások vannak. Ergo létrehozunk egy olyan technológiát, ami nem szorul a földi erőforrásokra, gyak kontrollra.
És aztán ezt a kis közösséget egy olyan környezetbe helyezzük, ahol korlátlanul tudja majd magát sokszorozni, mert végül is ez a kolonizálás célja.
Vagy is hosszabb távon létrehozunk egy bármelyik földi államnál nagyobb hatalmat!
-
Amergin #36 Már megbocsáss de a kettőt egy lapon említeni...
Colombus Indiába akart eljutni, hogy az arab világot kihagyva maga tudjon kereskedni a mesés kelettel és giga pénzügyi hasznot söpörjön be. Ma ilyen giga haszonról szó nincs. Emellett nekik (bár nem tudtak róla) SOKKAL nagyobb esélyük volt épségben visszatérni az útról, mint a Marsra szánt űrhajósoknak.
Legalább egy értelmes Hold-bázist illett volna már összehozni a Mars utazás előtt, nem?
Nincs ilyen és nem is lesz egyhamar, mert nincs értelme.
NINCS olyan dolog, amit gépekkel és robotokkal ne lehetne megoldani és kikutatni más bolygókon vagy a Holdon. Olcsóbb, ellenállóbb és célfeladatokra sokkal hatékonyabbak az embernél, amely a földi körülmények nélkül hosszabb távon (1+ év) meghal. A sugárzástól, a gravitáció hirtelen változásától.
A Marson uralkodó szélsőséges körülmények pedig komoly eséllyel károsíthatják az életet biztosító berendezéseket ami simán kinyírhatja őket. A bezártság és összezártság valamint a Földtől való élő kapcsolat hiánya (egy üzenet átlagosan 10 percet megy oda-vissza) pedig olyan problémákhoz vezethet amibe jobb nem belegondolni...
Az a baj az emberes utazással, hogy az embernek magával kell vinni a földi körülményeket egy ilyen hosszú idejű útra ahhoz, hogy ne pusztuljon el. Ez pedig olyan luxus, aminek túl magas az ára, túl nagy a kockázata és túl kevés a várható haszna. Ez a baj.
Senki nem mondja azt a hülyeséget, hogy nem kell felfedezni az űrt, "mert még a földet sem ismerjük".
Hajózni "kell" -mondták az ókori rómaiak. Mit értettek ezen? Azt, hogy a haszon érdekében szükséges bizonyos egészséges mértékű kockázatot vállalni.
A kérdés itt csak az, hogy mekkora az a haszon és mekkora az a kockázat? -
#35
Az ötlet jó!
De hidd el, és most abszolút nem kekeckedni akarok, csak éppen nincs olyan, hogy "építőrobot". Illetve van, csak azt úgy hívják, hogy John Smith, meg Igor Alexejevics Szuharjev és általában rengeteg biológiailag aktív anyagot, meg vizet, meg levegőt fogyasztanak, amit a működésükhöz szintén oda kell vinni.
És ezzel a kör bezárult. Valszeg nincs rövidebb út, az elsőknek bizony vért kell izzadni, meg bexarni, meg amúgy is az egész marha sokba fog kerülni, amellett, hogy kockázatos is.
Lehet oda küldeni automatákat, csak éppen ahogy a példád is mutatja, mi van akkor ha a nagy terepmunkázás közben "megfog egy akkora követ, amit már nem tud letenni"? Küldünk még egy automatát, vagy esetleg egy embert, aki megjavítja? -
kvp #34 "Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk.
Erről valami link vagy forrás van esetleg? Mert nekem ez új. Konkrét terveket nem láttam, szóbeszédek voltak, hogy majd lehet egy új LEO űrállomás, de semmi konkrétum."
Semmi ujdonsag nincs a dologban. Csak annyi, hogy az iss-nel hasznalt ket fo modul orosz es tisztan orosz technologiaval juttatak az urbe, tovabba a tobbi reszegyseg nelkul is mukodokepesek. Szukseg eseten ugyanebbol legyartani meg egy sorozatot nem jelentne problemat oroszorszagnak. Viszont ezeket a terveket csak akkor lenne erdemes megvalositani, ha az iss kiesne a kepbol es/vagy rossz viszonyba kerulnenek a tobbi resztvevo allammal.
"A szabadba csak ólmozott űrruhában lehet majd kimenni pár percre de sebaj.
És akkor még nem beszéltünk a mindenhova behatoló porról, amelyik annyira finom mint a liszt."
A sugarzas nem mindig olyan nagy, mivel a bolygo egyes pontjai nem folyamatosan neznek a nap fele, de a bazist amugy is erdemes lenne beasni egy sziklafalba, akkor kevesebb epitoanyag kell. A finom porrol pedig csak annyit, hogy ha olyan finom lenne, akkor nem kellett volna a lapattal beleverni a fonix muszereibe, mert magatol belement volna. A helyzet az, hogy a jo resze beleragadt a kanalba. Ilyen voros talaj van a balatoni felvidek egyes reszein is.
Nemregiben volt egy eloadas Graz-ban ahol a nasa jpl egyik projectvezetoje beszelt a fonix kuldetes technikai reszeirol. Gyakorlatilag nem tudtak melyen beasni a talajba, mert olyan sok vizjeg volt benne, amit nem vitte a markolo. Nem tudtak megtolteni a muszerek egy reszet, mert a homok nem volt eleg finom szemcses, raadasul a legutolso adag beleragadt a kanalba, mert tul vizes volt. Viszont az kiderult, hogy a talaj alkalmas a novenyi elet fenttartasara, csak legkor kell es minimalis sugarvedelem. A legkor a jegbol eloallithato, ugyanis az fagyott viz es szendioxid kereveke, a novenyeknek a sugarvedelemhez pedig eleg par centi uveg, csak futeni kell az uveghazat.
Szerintem idealis esetben kuldeni kellene par epito robotot a Marsra, majd amikor mar van egy lakhato bazis, akkor menne az emberes szemelyzet. Mindezt erdemes egy bolygo koruli urallomassal kiegesziteni, mert ekkor van egy fix bazisa a csapatnak, masreszt nem kell mindenkit levinni a felszinre, mert a robotok valos ideju iranyitasa mar bolygokoruli palyarol is megoldhato. (tehat nehany tudos menne, a szemelyzet nagyobbik resze meg maradna fent, ez mar a Holdraszallaskor is bevalt) -
#33
Jogos. Csodálom, hogy ma még senki nem jött azzal a marhasággal, hogy minek az űrkutatás, amikor még nem él mindenki jól a Földön. -
#32
Valamelyik Sci-Fi könyvben volt, hogy a zürhajóst megkérdezték, hogy mondja már meg, hogy mi értelme ennek az egész felhajtásnak, ami egyrészt kockázatos és ahhoz képest akkora haszonnal sem kecsegtet?
A zürhajós meg visszakérdezett, hogy vajon ugyan ezt hányan kérdezték meg Columbus-tól?
-
Amergin #31 A szabadba csak ólmozott űrruhában lehet majd kimenni pár percre de sebaj.
És akkor még nem beszéltünk a mindenhova behatoló porról, amelyik annyira finom mint a liszt. Meg a hónapokig tartó egész bolygóra kiterjedő porviharok...
Még jó, hogy "kizárólag a tudomány" a hajtóereje az emberes Mars utazásnak és véletlenül sem az öncélú és értelmetlen presztizs. -
#30
Nem kell semmi update, Cifu helyesen használta a szovjet és Szovjetunió szavakat. -
katonalevi #29 szovjetunio mar nincs....oroszorszag az igen...(need update :D) -
COOLancs #28 Abban jó a terv h egy viszonylag nagy hajóval számol (600t!)Szerintem is el kellene kezdeni nagy, akár többször felhasználható hajókat gyártani, ami már elsőre egy fél mars bázist visz magával, és a küldetés végén feltöltve újra használható lenne. Érdekesek az orosz tervek, de szerintem ha megvalósulnak, akkor nem orosz hanem kínai szinekben fog megtörténni... -
#27
"A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtóműben gondolkodtak, de aztán nagyon eltűntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet."
Ami nem csoda. Hagyományos (nem gas core) reaktorokkal a kémiai meghajtás hatékonyságának csak 2-3-szorosát lehet elérni, és ez a jelek szerint kevés nyereség a kapcsolódó kockázatokhoz képest.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#26
Pardon, lehetséges, csak a megfelelő sugárvédelemről kell gondoskodni... -
kamov #25 Lehetséges, csak gondoskodni kell a sugárvédelemről.
A VASIMR hajtőmű köré kigondolt USS Bekuo űrhajón a lakóegység köré vannak elhelyezve az üzemanyagtartályok. A bennük lévő több mint 100 tonna hidrogénnél jobb passzív védelem nincs. Mágneses mezővel szintén lehet védekezni.
A felszíni lakóegységeket víztartályokkal és betemetéssel lehet védeni.
-
#24
Az kimaradt, hogy azért nem véd a Mars mert nincs mágnesen mezeje. És éppen ezért nem lehetséges egy Hold állomás sem. -
#23
Nexus mondta ki a lényeget. Az emberi Mars utazás nem csak a megfelelő technilógiai fejlettség miatt nem lehetséges, hanem a sugárzás miatt sem, mi védi meg az utasokat az űrben arra a jó pár hónapra amíg odaérnak, és mi védi meg őket a Marson, ugyanis a Földdel ellentétebn a Mars nem védi meg az embereket a sugárzástól. Egy pár hete volt a NGO-n erről egy film, hogy a mars utazás lehetetlen amíg a sugárzás ellen nincs védelem. -
#22
Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk.
Erről valami link vagy forrás van esetleg? Mert nekem ez új. Konkrét terveket nem láttam, szóbeszédek voltak, hogy majd lehet egy új LEO űrállomás, de semmi konkrétum.
Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne.
Pont az Ion-hajtómű esetén ekkora tolóerőt kinyerni nem lehetséges, a maximum pár kiloNewton, ami édeskevés akár a 0.2G-hez is egy több száz tonnás űrhajó esetén. A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtóműben gondolkodtak, de aztán nagyon eltűntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet.
. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.
A korábban tárgyalt amerikai űrhajó "szétnyílik", tehát két-három nagyobb hordozórakétával feljuttatható. Az fenti orosz űrhajónál igen, űrbéli építkezésben kell gondolkozni. -
#21
Viszont Putyinelnök életnagyságú lovasszobra ott van!
-
#20
Van ilyen terv. Az oroszok egy atomerőművet küldenének a Marsra, ami a légkörbűl vonnya ki a zoxgént. -
#19
Az ion/plazmahajtómű által biztosított gyorsulás töredéke a földi gravitációnak, ezért aztán ez így nem működne.
A korábban említett ISS Holdhoz történő átvontatása meg azért értelmetlen, mert ott már nem érvényesül a Föld mágneses mezejének védő hatása. Ami egyrészt azt okozza, hogy az emberkék max pár hetet tölthetnének ott a sugárzás miatt, (napkitörés esetén meg kisebb nagyobb sugárbetegséget kapnának azonnal) másrészt a szerkezet is jobban korrodálódik valszeg, így jelentősen csökkenne az élettartama. -
#18
Azt feltételezed, hogy a tudós urak erre nem gondoltak? Hol élsz?
-
Alfa Of NS #17 Izé, nem lehetne olyat, hogy előreküldenek valami tartályt tele hidrogénnel és oxigánnel, majd amikor odaér az űrhajó akkor csak felhasználják? Megspórolhatnának vele pár hónap gyorsítást-lassítást. -
Alfa Of NS #16 A lakómodul szekciói között nem találom a kocsmát és a 2. világháborús emlékművet. -
#15
Tetszőlegest nem nagyon, mert ahhoz nincs elég energia a hajón. Talán gigawattos elektromos teljesítményű atomerőművel, de az meg egy sor más problémát vet fel. -
Amergin #14 Mit vár a tudomány az emberes Mars-utazástól? -
kvp #13 "Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO űrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következő részben)."
Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk. A masik oldalon meg ott vannak a kereskedelmi urallomas otletek (bigelow es tarsai). A kinaiakrol szolo cikket pedig nagyon varom!
"Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-űrhajó tervről, ott az űrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták."
Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni. -
hodobaj #12 LOL anti-gravitációs űrhajó:D
Persze a marslakók meg a kis manók pont USA-ba szálltak le és olyan rohadt ügyes és fejlett a technikájuk, hogy lezuhantak egyből a sivatag köözepébe:D
-
#11
A Mars kb. 40%-os földi gravitációjához talán hamarabb alkalmazkodnak. Az igazán durva a Földre való visszatérés lenne, szóval szerintem mesterséges gravitáció nélkül ez túl veszélyes lenne az űrhajósokra. -
#10
Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-űrhajó tervről, ott az űrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták. -
#9
Egy 20 éves repülőgép már legalább két komolyabb átvizsgáláson túl van, ahol darabokra szedték, átvizsgálták, újrafestették, stb.
Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO űrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következő részben). -
Amergin #8 Azt az apró problémát, hogy az űrhajósok 1 év űrben tartózkodás után nem tudnak járni megoldotta már a tudomány? -
alien47 #7 Elő kéne venni a pincéből kedves USA a titkos antigravitációs űrhajókat nem rakétákkal bohóckodni.
Csak ugyebár az árt a gazdaságnak....
1947 Roswell óta sok idő eltelt. Kiismerhették a technikát.
-
#6
Szerintem értelmesebb megoldás, mint az USA bohóckodása a kámiai rakétákkal.
Én úgy olvastam, hogy az argonnal jobb eredményt lehet elérni, mint a xenonnal, ha az ún. VASIMR hajtóművet alkalmazzák. Főleg azért, mert a változtatható specific impulse miatt jobban lehet játszani a teljes tömeg és a reaktív tömeg arányával. A Mars pályáján ui. kisebb a napelemek által leadott teljesítmény, ott a plazma kilépési sebességét csökkentve - és persze több reaktív anyag felhasználásával - változatlan tolóerőt lehet elérni. -
#5
Mondjuk nemárt figyelembe venni, hogy 2015-re milyen öreg lesz a szerkezet. Közeledik a 20. életévéhez. Ami nem tűnik soknak, hiszen egy repülőt, sőt az amcsi űrrepülőket is használták addig, vagy még tovább. Csak éppen azokat folyamatosan ellenőrzik, szervizelik, az űrrepülőgépet pedig szinte minden út után újraépítik.
Nem tudom milyen eljárások vannak a karbantartásra, de nem hiszem, hogy félévenként röntgennel végig világítják az összes hermetizált modul oldalfalát, repedéseket, anyagfáradást keresve! -
kvp #4 Az iss mukodtetese 2015 utan mindenkeppen fontos lenne. Nincs masik es mindenkeppen szukseg van ra, ha barmifele emberes urutazast akarunk a kozeljovoben. Az viszont igaz, hogy az orosz egysegek kepesek az iss tobbi resze nelkul is mukodni, sot egy vontatoegyseggel akar Hold koruli palyara is lehet allitani oket. (ezt az elod tks szeria mar megtette egyszer) A lenyeg, hogy vagy a teljes iss, vagy annak orosz resze, de valami mindenkeppen marad 2015 utan is. (mondjuk ha rajtuk mult volna meg a mir is ott keringene) -
kissssss #3 így igaz -
FlyingV #2 az a helyzet, hogy te is annyira túl pozitívan látod a dolgokat, mint én :)
de hidd el, ha van akkkármilyen másik hely, ahova tehetik ezt a pénzt, oda fogják.. amíg nem lesz űrfegyverkezés, vagy külső bolygók természeti erőforrásainak kiaknázására való terv, addig az a 'szaros' 20mrd nem valószínű, hogy ilyen kutatásokba lesz invesztálva.. -
bvalek2 #1 Megvalósíthatónak tűnik az eddigi terveikhez képest, a mai üzleti világban 20 milliárd szinte semmi. Csak politikai döntést kell hozni, nem a Gaszprom felvásárlós nyomulására kell elkölteni a pénzt, hanem mondjuk egy Mars-programra.