Az orosz Mars-program
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#29
szovjetunio mar nincs....oroszorszag az igen...(need update 😄)
Szerinted a spiritualitas es a tudomany ket kulonbozo dolog ? matol nem : http://www.jogameditacio.hu/
#28
Abban jó a terv h egy viszonylag nagy hajóval számol (600t!)Szerintem is el kellene kezdeni nagy, akár többször felhasználható hajókat gyártani, ami már elsõre egy fél mars bázist visz magával, és a küldetés végén feltöltve újra használható lenne. Érdekesek az orosz tervek, de szerintem ha megvalósulnak, akkor nem orosz hanem kínai szinekben fog megtörténni...
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#27
"A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtómûben gondolkodtak, de aztán nagyon eltûntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet."
Ami nem csoda. Hagyományos (nem gas core) reaktorokkal a kémiai meghajtás hatékonyságának csak 2-3-szorosát lehet elérni, és ez a jelek szerint kevés nyereség a kapcsolódó kockázatokhoz képest.
Ami nem csoda. Hagyományos (nem gas core) reaktorokkal a kémiai meghajtás hatékonyságának csak 2-3-szorosát lehet elérni, és ez a jelek szerint kevés nyereség a kapcsolódó kockázatokhoz képest.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#26
Pardon, lehetséges, csak a megfelelõ sugárvédelemrõl kell gondoskodni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#25
Lehetséges, csak gondoskodni kell a sugárvédelemrõl.
A VASIMR hajtõmû köré kigondolt USS Bekuo ûrhajón a lakóegység köré vannak elhelyezve az üzemanyagtartályok. A bennük lévõ több mint 100 tonna hidrogénnél jobb passzív védelem nincs. Mágneses mezõvel szintén lehet védekezni.
A felszíni lakóegységeket víztartályokkal és betemetéssel lehet védeni.
A VASIMR hajtõmû köré kigondolt USS Bekuo ûrhajón a lakóegység köré vannak elhelyezve az üzemanyagtartályok. A bennük lévõ több mint 100 tonna hidrogénnél jobb passzív védelem nincs. Mágneses mezõvel szintén lehet védekezni.
A felszíni lakóegységeket víztartályokkal és betemetéssel lehet védeni.
#24
Az kimaradt, hogy azért nem véd a Mars mert nincs mágnesen mezeje. És éppen ezért nem lehetséges egy Hold állomás sem.
#23
Nexus mondta ki a lényeget. Az emberi Mars utazás nem csak a megfelelõ technilógiai fejlettség miatt nem lehetséges, hanem a sugárzás miatt sem, mi védi meg az utasokat az ûrben arra a jó pár hónapra amíg odaérnak, és mi védi meg õket a Marson, ugyanis a Földdel ellentétebn a Mars nem védi meg az embereket a sugárzástól. Egy pár hete volt a NGO-n errõl egy film, hogy a mars utazás lehetetlen amíg a sugárzás ellen nincs védelem.
#22
Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk.
Errõl valami link vagy forrás van esetleg? Mert nekem ez új. Konkrét terveket nem láttam, szóbeszédek voltak, hogy majd lehet egy új LEO ûrállomás, de semmi konkrétum. <#fejvakaras>
Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne.
Pont az Ion-hajtómû esetén ekkora tolóerõt kinyerni nem lehetséges, a maximum pár kiloNewton, ami édeskevés akár a 0.2G-hez is egy több száz tonnás ûrhajó esetén. A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtómûben gondolkodtak, de aztán nagyon eltûntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet.
. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.
A korábban tárgyalt amerikai ûrhajó "szétnyílik", tehát két-három nagyobb hordozórakétával feljuttatható. Az fenti orosz ûrhajónál igen, ûrbéli építkezésben kell gondolkozni.
Errõl valami link vagy forrás van esetleg? Mert nekem ez új. Konkrét terveket nem láttam, szóbeszédek voltak, hogy majd lehet egy új LEO ûrállomás, de semmi konkrétum. <#fejvakaras>
Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne.
Pont az Ion-hajtómû esetén ekkora tolóerõt kinyerni nem lehetséges, a maximum pár kiloNewton, ami édeskevés akár a 0.2G-hez is egy több száz tonnás ûrhajó esetén. A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtómûben gondolkodtak, de aztán nagyon eltûntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet.
. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.
A korábban tárgyalt amerikai ûrhajó "szétnyílik", tehát két-három nagyobb hordozórakétával feljuttatható. Az fenti orosz ûrhajónál igen, ûrbéli építkezésben kell gondolkozni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#21
Viszont Putyinelnök életnagyságú lovasszobra ott van!
<#hehe>
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#20
Van ilyen terv. Az oroszok egy atomerõmûvet küldenének a Marsra, ami a légkörbûl vonnya ki a zoxgént.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#19
Az ion/plazmahajtómû által biztosított gyorsulás töredéke a földi gravitációnak, ezért aztán ez így nem mûködne.
A korábban említett ISS Holdhoz történõ átvontatása meg azért értelmetlen, mert ott már nem érvényesül a Föld mágneses mezejének védõ hatása. Ami egyrészt azt okozza, hogy az emberkék max pár hetet tölthetnének ott a sugárzás miatt, (napkitörés esetén meg kisebb nagyobb sugárbetegséget kapnának azonnal) másrészt a szerkezet is jobban korrodálódik valszeg, így jelentõsen csökkenne az élettartama.
A korábban említett ISS Holdhoz történõ átvontatása meg azért értelmetlen, mert ott már nem érvényesül a Föld mágneses mezejének védõ hatása. Ami egyrészt azt okozza, hogy az emberkék max pár hetet tölthetnének ott a sugárzás miatt, (napkitörés esetén meg kisebb nagyobb sugárbetegséget kapnának azonnal) másrészt a szerkezet is jobban korrodálódik valszeg, így jelentõsen csökkenne az élettartama.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#18
Azt feltételezed, hogy a tudós urak erre nem gondoltak? Hol élsz?
<#rinya>
<#rinya>
http://www.tradeximp.com/
#17
Izé, nem lehetne olyat, hogy elõreküldenek valami tartályt tele hidrogénnel és oxigánnel, majd amikor odaér az ûrhajó akkor csak felhasználják? Megspórolhatnának vele pár hónap gyorsítást-lassítást.
#16
A lakómodul szekciói között nem találom a kocsmát és a 2. világháborús emlékmûvet.
#15
Tetszõlegest nem nagyon, mert ahhoz nincs elég energia a hajón. Talán gigawattos elektromos teljesítményû atomerõmûvel, de az meg egy sor más problémát vet fel.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#14
Mit vár a tudomány az emberes Mars-utazástól?
iSS!
#13
"Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO ûrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következõ részben)."
Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk. A masik oldalon meg ott vannak a kereskedelmi urallomas otletek (bigelow es tarsai). A kinaiakrol szolo cikket pedig nagyon varom!
"Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-ûrhajó tervrõl, ott az ûrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták."
Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.
Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk. A masik oldalon meg ott vannak a kereskedelmi urallomas otletek (bigelow es tarsai). A kinaiakrol szolo cikket pedig nagyon varom!
"Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-ûrhajó tervrõl, ott az ûrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták."
Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.
#12
LOL anti-gravitációs ûrhajó😄
Persze a marslakók meg a kis manók pont USA-ba szálltak le és olyan rohadt ügyes és fejlett a technikájuk, hogy lezuhantak egybõl a sivatag köözepébe😄
Persze a marslakók meg a kis manók pont USA-ba szálltak le és olyan rohadt ügyes és fejlett a technikájuk, hogy lezuhantak egybõl a sivatag köözepébe😄
techgarazs.com ingyendomain.tk BME
#11
A Mars kb. 40%-os földi gravitációjához talán hamarabb alkalmazkodnak. Az igazán durva a Földre való visszatérés lenne, szóval szerintem mesterséges gravitáció nélkül ez túl veszélyes lenne az ûrhajósokra.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#10
Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-ûrhajó tervrõl, ott az ûrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#9
Egy 20 éves repülõgép már legalább két komolyabb átvizsgáláson túl van, ahol darabokra szedték, átvizsgálták, újrafestették, stb.
Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO ûrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következõ részben).
Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO ûrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következõ részben).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#8
Azt az apró problémát, hogy az ûrhajósok 1 év ûrben tartózkodás után nem tudnak járni megoldotta már a tudomány?
iSS!
#7
Elõ kéne venni a pincébõl kedves USA a titkos antigravitációs ûrhajókat nem rakétákkal bohóckodni.
Csak ugyebár az árt a gazdaságnak....
1947 Roswell óta sok idõ eltelt. Kiismerhették a technikát.
Csak ugyebár az árt a gazdaságnak....
1947 Roswell óta sok idõ eltelt. Kiismerhették a technikát.
#6
Szerintem értelmesebb megoldás, mint az USA bohóckodása a kámiai rakétákkal.
Én úgy olvastam, hogy az argonnal jobb eredményt lehet elérni, mint a xenonnal, ha az ún. VASIMR hajtómûvet alkalmazzák. Fõleg azért, mert a változtatható specific impulse miatt jobban lehet játszani a teljes tömeg és a reaktív tömeg arányával. A Mars pályáján ui. kisebb a napelemek által leadott teljesítmény, ott a plazma kilépési sebességét csökkentve - és persze több reaktív anyag felhasználásával - változatlan tolóerõt lehet elérni.
Én úgy olvastam, hogy az argonnal jobb eredményt lehet elérni, mint a xenonnal, ha az ún. VASIMR hajtómûvet alkalmazzák. Fõleg azért, mert a változtatható specific impulse miatt jobban lehet játszani a teljes tömeg és a reaktív tömeg arányával. A Mars pályáján ui. kisebb a napelemek által leadott teljesítmény, ott a plazma kilépési sebességét csökkentve - és persze több reaktív anyag felhasználásával - változatlan tolóerõt lehet elérni.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#5
Mondjuk nemárt figyelembe venni, hogy 2015-re milyen öreg lesz a szerkezet. Közeledik a 20. életévéhez. Ami nem tûnik soknak, hiszen egy repülõt, sõt az amcsi ûrrepülõket is használták addig, vagy még tovább. Csak éppen azokat folyamatosan ellenõrzik, szervizelik, az ûrrepülõgépet pedig szinte minden út után újraépítik.
Nem tudom milyen eljárások vannak a karbantartásra, de nem hiszem, hogy félévenként röntgennel végig világítják az összes hermetizált modul oldalfalát, repedéseket, anyagfáradást keresve!
Nem tudom milyen eljárások vannak a karbantartásra, de nem hiszem, hogy félévenként röntgennel végig világítják az összes hermetizált modul oldalfalát, repedéseket, anyagfáradást keresve!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#4
Az iss mukodtetese 2015 utan mindenkeppen fontos lenne. Nincs masik es mindenkeppen szukseg van ra, ha barmifele emberes urutazast akarunk a kozeljovoben. Az viszont igaz, hogy az orosz egysegek kepesek az iss tobbi resze nelkul is mukodni, sot egy vontatoegyseggel akar Hold koruli palyara is lehet allitani oket. (ezt az elod tks szeria mar megtette egyszer) A lenyeg, hogy vagy a teljes iss, vagy annak orosz resze, de valami mindenkeppen marad 2015 utan is. (mondjuk ha rajtuk mult volna meg a mir is ott keringene)
#3
így igaz
Mackószanitéc! ignored list: pares,tetsuo,
#2
az a helyzet, hogy te is annyira túl pozitívan látod a dolgokat, mint én 😊
de hidd el, ha van akkkármilyen másik hely, ahova tehetik ezt a pénzt, oda fogják.. amíg nem lesz ûrfegyverkezés, vagy külsõ bolygók természeti erõforrásainak kiaknázására való terv, addig az a 'szaros' 20mrd nem valószínû, hogy ilyen kutatásokba lesz invesztálva..
de hidd el, ha van akkkármilyen másik hely, ahova tehetik ezt a pénzt, oda fogják.. amíg nem lesz ûrfegyverkezés, vagy külsõ bolygók természeti erõforrásainak kiaknázására való terv, addig az a 'szaros' 20mrd nem valószínû, hogy ilyen kutatásokba lesz invesztálva..
#1
Megvalósíthatónak tûnik az eddigi terveikhez képest, a mai üzleti világban 20 milliárd szinte semmi. Csak politikai döntést kell hozni, nem a Gaszprom felvásárlós nyomulására kell elkölteni a pénzt, hanem mondjuk egy Mars-programra.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
← ElőzőOldal 2 / 2