#37
Columbus
Az ő matrózait ugyan nem fenyegette, hogy sugárbetegségben halnak meg, azonban olyan apróságok, mint skorbut, himlő, vagy akármilyen fertőzés, vitaminhiány, viszont igen!
Amúgy nem tudom mennyire tudod, hogy Columbus kicsit elszámolta magát, azt hitte, hogy kisebb a Föld. Így is majdnem éhen/szomjan haltak, pedig még csak nem is tudták, hogy Ázsiától egy egész földrész, meg egy 2X akkora óceán választja el őket.
Szal, ha választani lehetne én a Mars utazásra jelentkeznék be.:)))
Arra a témára, hogy mit lehet, vagy nem lehet robotokkal megoldani, majd térjünk vissza akkor, amikor ha bemegyek egy autó dílerhez, az tud olyan kocsit mutatni, amihez nem kell jogsi. Csak beülök és amit bemondok oda visz, és nem csak aszfaltos úton.
Egyelőre a híres marsjáró robotokban olyan fejlett intelligencia van, hogy valszeg a mobiltelcsimben combosabb a CPU, és gyak távvezérelve hetekre előre letisztázva az útvonalat naponta csak néhány métert tesznek meg.
Szal előbb építik fel emberek a marsbázist, minthogy erre a feladatra alkalmas, autonóm gépeink legyenek.
A többivel egyetértek. De én úgy látom, hogy ebben az esetben a kockázat nem üzleti, hanem politikai elsősorban.
Rövidebb távon az lenne a politikusoknak ideális, ha egy kormányzati cikluson belül egy nagy eséllyel sikeres vállalkozást meg tudnának valósítani. Erre az esély zéro. Ergo nem is erőltetik igazán ezt a Mars kolonizálást.
A hosszútávú kockázatot pedig az jelenti, hogy egyrészt ezeket a bázisokat, amennyire lehet önellátónak kell csinálni, másrészt viszont az űrben végtelen erőforrások vannak. Ergo létrehozunk egy olyan technológiát, ami nem szorul a földi erőforrásokra, gyak kontrollra.
És aztán ezt a kis közösséget egy olyan környezetbe helyezzük, ahol korlátlanul tudja majd magát sokszorozni, mert végül is ez a kolonizálás célja.
Vagy is hosszabb távon létrehozunk egy bármelyik földi államnál nagyobb hatalmat!