Intel: 32 magos lesz az első Larrabee

akkor beszéljünk az irregular shadow maprol 😊

HLSL/GLSL/Cg alatt igen, de az assemblyje is viszonylag kényelmes.

Mintha most nem lenne olyan egyszerû egy shader kódot írni, mint c#-ban programozni... fõleg dx11-ben.

És akkor még a TEX utasításokat nem is veséztük ki (1D, 2D, 3D, CUBE, Rectangle, 1DArray, 2DArray, CUBEArray, 4D), amiket ugye HW-sen tuda GPU, ráadásul, Bilinear, MIPmapping, Trilinear, Anisotróp, PCF szûrõkkel együtt, sõt DX10.1-tõl van támogatásrá, hogy gyorsabban lehesen akár milyen szûrõt implementálni pixel shaderben.

"Egy shader utasitas leforditva altalaban 1 vektor muvelet lesz, ..."

Khm.

DP3 utasítás
__asm
{
mulps xmm0, xmm1;
haddps xmm0, xmm0;
haddps xmm0, xmm0;
}

DP4 utasítás
__asm
{
mulps xmm0, xmm1;
haddps xmm0, xmm0;
haddps xmm0, xmm0;
haddps xmm0, xmm0;
}

CRS/XPD utasítás:
__asm
{
movaps xmm2,xmm0;
movaps xmm3,xmm1;
shufps xmm0, xmm0, 0x8d;
shufps xmm1, xmm1, 0x1e;
mulps xmm0, xmm1;
shufps xmm2, xmm2, 0x1e;
shufps xmm3, xmm3, 0x8d;
mulps xmm2, xmm3;
subps xmm0, xmm2;
}

MAD utasítás
madaps xmm0, xmm1, xmm2; //x64 only

Ráadásul a GPU utasítások 3 címes gépekkel modellezhetõek, míg az x64/x86 2 címes gépekkel.

"Na már most egy modern GPU tényleg GFLOPS felett van már, így nem értem hogy lesz Larrabee high end verziód, 1024 GPU teljesítményû?"

1024 gpu mag teljesitmenyu. Azaz a high end valtozat kb. egy mai dx10-es nvidia cpu teljesitmenyenek a negyszereset hozza majd. Az alap larrabee pedig eppen hogy eleri a mai 256 magos nvida gpu-k teljesitmenyet, ami nem szamit olyan rossz adatnak. Mindezt ugy, hogy 16 cpu es cpu magonkent 16 alu lesz benne, ami 256 gpu-s alu-nak felel meg, 16-os shader szal kotegekkel. (ehhez hasonlo az nvidia megoldasa is)

Egy shader utasitas leforditva altalaban 1 vektor muvelet lesz, ami egyszerre max. 16 shader szalat tud igy futtatni, a jelenlegi x86-ok 8 szalaval szemben, tovabba hardverbol tamogatnak majd nehany csak gpu-k eseten szukseges matematikai muveletet is, ami az altalanos celu x86-osokbol eddig kimaradt es csak emulalni lehetett. A branch egyseg az nvidia minajara a kozponti magokban kap helyett, tehat a 16 shader szal csak egyszerre tud branch-elni (mivel valojaban a 16 shader 1 valodi cpu-n fut vliw-es vektor utasitaskent). Az egyszerubb if/then/else megoldasokat loop unrolling-al es conditional store-okkal lehet linearizalni, ami bizonyos bonyolultsagig lehetove teszi a teljesitmenyvesztes nelkuli elagazasos shader programok irasat.

A lenyeg az, hogy mindezt hagyomanyos x86-os kornyezetben lehet megtenni, ami azt jelenti, hogy a larrabbe extra tudasa elerheto lesz minden felhasznaloi program szamara (mint ahogy az mmx/sse utasitasok is). Mindezt specialis fejlesztoi kellekek es barmifele trukkozes nelkul. (tehat nyugodtan lehet majd akar c++-ban vagy c#-ban shader alapu kodot irni, mivel a larrabee is csak egy sima x86 lesz, csak sok maggal es uj multimedias utasitasokkal, mint a pentium ota az osszes intel cpu)

"Láttam én annó GF4MX-re is olyan demo-t ami tele volt shader szerû megoldásokkal, pedig a kártya amúgy ilyet nem tudott, elvileg."

Pedi igen, TNT 2 óta tudott olyat, csak nagyon primitív, textúra címzéssi lehetõségekkel nem rendelkezett, úgy hívták Register Combiner, bár dot3 bump-hoz nem kellett, meg volt ATI-kon is meg NV is még az EnvCombiner.

ez a másik... ha egy termék életciklusa 2+ év lenne, akkor nem ekkora lenne egy (mellesleg tök unalmas, de ezt már 1000000x ki van tárgyalva) mai játék gépigénye, hanem fele akkora. de hát üzlet az üzlet.

Hát nekem is van olyan érzésem, hogy adott nagyságú sziliciumból, adott technológián kb mindenki max ugyan azt tudja kihozni. Ha valamire rágyúr, akkor másban kell engedni. A jobb programozhatóság, az végül az elérhetõ max teljesítmény rovására megy.
Lásd X360 vs PS3 architektúra, ami elõször elõny, az hátrányt okoz a jövõben és fordítva.
PC-nél persze semelyik termék nem jut el odáig, hogy komolyan kelljen a programok optimalizálásán gondolkodni, ergó, ha amúgy is rövid a ciklusidõ, akkor a max teljesítménnyel szemben a könnyû programozhatóság jelent valós elõnyt.
Láttam én annó GF4MX-re is olyan demo-t ami tele volt shader szerû megoldásokkal, pedig a kártya amúgy ilyet nem tudott, elvileg. A kutyát nem érdekelte, hogy mi a grafkártya valós teljesítménye, mert mire a játékok odáig jutnak, már 2 generációval odébb járunk.

Amúgy hasonló megoldásokkal valszeg más cég pl. IBM is foglalkozik (valami fejlettebb cell-lel), csak nem csinálnak akkora felhajtást körülötte.

de ugye ezt Róma dicsõségére teszik? <#taps>

majd meglássuk, még nem tudhassuk mit fejlesztenek.

Mindegy is, a lényeg az, hogy nem akármekkora áll leejtés lesz, ha a kijön ps4/wii hd/x720, és ehhez hasonló technológiákat építenek beléjük ^^

Az biztos hogy hót egyszerû lesz programozni a többi gpu-hoz képest, de hogy a teljesítménye közel sem lesz akkora, az is biztos... Szerintem kb. 4x olyan gyors lesz mint az ugyanannyi shaderû ATik, tehát olyan HD4550-4650 között... Vagy a f.sz tudja 😄

"Egy high end larrabee (64 mag) eseten mar 1024 gpu mag teljesitmenye allna a chip rendelkezesere, akar sima x86-os felhasznaloi programok futtatasara is."

Na nézzük csak ez hogy jön ki?

Azt mondod 1 larrabee (32 mag) = 11 cell ~1 NVidia GPU, majd 1 larrabee (64 mag) = 1024 GPU? (Max valami Intel GMA920-asból).
Ez az állításod így elsõre még a matematikát is kiforgatja.
Na de vegyük át, mégegyszer más úton:
Intel high end core i7, 4 mag = szumma 51GFLOPS.
De atom procimagokból lesz, amit egy modernebb technológiával gyártott Athlon XP azonos órajelen aláz, de vegyük rendesnek 51/4 = ~17. 32*17=544, 64*17=1088. Na már most egy modern GPU tényleg GFLOPS felett van már, így nem értem hogy lesz Larrabee high end verziód, 1024 GPU teljesítményû? Ráadásul a sok mag egymás útjában is lesz. GPU-nál ez úgy van kiküszöbölve, hogy trükköznek a textúra, z-buffer, stb cachekkel és az adatbuszok számával.

És mindezt hol álmodtad? 😄

"A szoftveres 3d emulációtól nem kéne sokat várni, legalábbis a ps3ban is van egy gyenge videochip, hogy majd a 8 magos cpu leemulálja a dolgokat,"

A ps3-ban csak 6 aktiv spe mag van es 1 ppe. A larrabee eseten 16 x86-os cpu mag (ppe) lesz, magonkent 16 vektoregyseggel (tehat egy larrabee kb. egy 16 ppe/64 spe-s cell-nek felelne meg azonos orajelen, vagy kb. 11 darab a ps3-ba rakott cell-nek, esetleg 1 darab jelenlegi dx10-es nvidia chipnek). A larrabee tovabbi elonye, hogy minden mag latja a teljes rendszermemoriat es a teljes cache-t, tehat mindenfele trukkozes nelkul erheto el a teljes fizikai ram, ha a cim eppen a cache-ben van akar 1 orajel alatt is. Ezt akarjak megfejelni meg smt tamogatassal, ami akkor ad munkat a magoknak ha eppen varnak valamire (memoriara), es ez az utobbi megoldas megint nem igenyel semmilyen programozoi trukkot.

Egy high end larrabee (64 mag) eseten mar 1024 gpu mag teljesitmenye allna a chip rendelkezesere, akar sima x86-os felhasznaloi programok futtatasara is.

A szoftveres 3d emulációtól nem kéne sokat várni, legalábbis a ps3ban is van egy gyenge videochip, hogy majd a 8 magos cpu leemulálja a dolgokat, aztán csak mostanában kezdünk eljutni oda hogy kicsit szebbek lesznek ps3mon a játékok mint xbox360on. Mindenesetre ha a következõ konzolgenerációban 32magos procik lesznek, akkor nem semmi látvány lesz, habár nekem az xbox 360as cryengine3 techdemo is teljesen valósághûnek hatott.

Kevesebbet fog tudni. Az NV chipnek, még mindig meg lesz az az elõnye, hogy a fix funkciós feladatokat nem emulálja. A Larrabee a textúrázáson kívül mindent emulál. Még a DX11-es tesszellátort is, bár a hírek szerint azt a GT300 is emulálni fogja. Mindenesetre az látszik, hogy az Intel nem a PC-s VGA piacra koncentrál, ahogy már az NVIDIA sem.

Semennyivel se lesz jobb. Valószínûleg jóval rosszabb lesz. Ez egy bemutató, hogy majd egyszer ilyesmit kell csinálni.

hmm.... érdekes fejlesztés. Valami hasonlóval próbálkozik az ATI/AMD ha jól emlékszek hybrid-eknek nevezték õket. Elég régen olvastam és nem emlékszem, hogy hol. Szóval lehet tévedek, viszont arról nemigazán van hírmorzsa.

Ennek tényleg több magja lesz, mint nekem ahány fogam. <#idiota>

A larrabee-ben az intel pentium mmx magok leszarmazottai lesznek, egy meg ujabb mmx/sse/stb vektoregyseggel. Ez gyakorlatilag az nvidia jelenlegi megoldasara hasonlit, ahol 1 gpu branch egyseghez 16 alu csoport tartozik (risc vliw). Az intel eseten egy maghoz egy darab 16 alu-t tartalmazo matematikai egyseg tartozik (cisc vliw). Igy gyakorlatilag a larrabee ugyanazt tudja mint egy 16*16=256 magos nvidia gpu, csak valamiel magasabb lesz az orajel es mag tartalmaz egy sima x86-os skalar egyseget is, igy kepes besegiteni vagy helyettesiteni a cpu-t. Egy-egy larrabee mag gyakorlatilag egy-egy atom chipet tartalmaz mint branch egyseget, tehat 16 atom teljesitmenyet hozza ha cpu-nak hasznaljak vagy egy darab 256 magos nvidia gpu-t tud helyettesiteni. Lehetoseg van arra is, hogy osztozzanak a munkan, tehat a gepben csak egy larrabee legyen, ami cpu-kent es gpu-kent is mukodik, az alapjan eppen mire van szuksege a rendszernek. Az architektura amire fejleszteni kell, gyakorlatilag egy 16 magos x86 ujfajta vektoregyseggel kiegeszitve. Ilyenre irta a microsoft a directx referencia driver-et (directx software render), amit csak ki kell egesziteni az uj vektoregyseg hasznalataval (tobb es nagyobb vektor regiszter + par uj utasitas). Ha az intel vegre kihozna, akkor eleg nagyot tudnanak vele tarolni. (ez a chip gyakorlatilag cpu/gpu/eszaki hid is egyben)

"én ezt kétlem, mikor még a 16 magig sem jutottunk, otthon a 8-at se lehet használni és már négy szálra is nehéz programozni."


Minden GPU alap felépítésében párhuzamosan hajtja végre a mûveleteket. Ez is ugyanazt fogja csinálni mint a többi, remélem gyorsabban. Amúgy rengeteg lehetõség van benne, fantasztikus fejlesztés. Hihetetlen sok mindenre használható majd az x86-os kivitelezés miatt. Sokkal többre mint akármelyik GPU.
Más:
Elég fura lenne ha nem lehetne programozni 16 magra 😄
Más kérdés hogy nincs rá szükség, de a grafikában teljesítmény kell, nem úgy mint az általános alkalmazásokban, msn, webböngészés, ezért nincs otthoni CPU 8 magos.

Ezeken a magokon nem mezei PC-s programok futnak majd, hanem grafikai driverek. És az az alapötlet, hogy ezeket a drivereket könnyebb lesz megírni, mert bár az architektúra egyedi, de az utasításkészlet ismerõs lesz a fejlesztõknek.

Ráadásul kézenfekvõ a kettõs célú felhasználás: ha nem köti le a grafika a kapacitását, akkor (megfelelõ libraryn keresztül) mezei PC-s programokból is kihasználható a teljesítménye, például video-, kép- és hangfeldolgozásra. A video-, kép- és hangfeldolgozás ugyanis kiválóan párhuzamosítható.

De ezek szerintem egyelõre csak találgatások, az Intel elindult egy merõben új irányba, és lehet, hogy nem folytatja majd. Vagyis ez lényegében kísérlet.

és ha akkora magok lesznek mint egy mai VGA-ban egy shader-proci? erre akartam rávílágítani. úgy adtak ki infókat, hogy nem adtak ki semmit. még azt se mondták, hogy a mai kártyáknál (teszem azt egy HD4870) mennyivel lesz gyorsabb? jobb... semmi infó nincs ebben az infóban.

Ott a pont! 😉 Amúgy egy ilyen akkor mekkora lesz? 45 nanométeren úgy kéne kinézzen, mint egy kisebbfajta VGA. Mekkora Processzorfoglalat kell? Mivel akarják hûteni? Mi a tökömre lesz jó? Nem lehet, hogy az Intel kidobott valami fantáziaképet, és a nagyokos elemzõk rögtön 'kitalálták' a terveit?? Mer én ezt kétlem, mikor még a 16 magig sem jutottunk, otthon a 8-at se lehet használni és már négy szálra is nehéz programozni... _?_

Nem kell fûtened a szobádat 😄

azért elég sok nyitott kérdés marad. otthini játékra jó lesz? vagy csak pofesszionális körökbe szánják? is-is? mennyibe kerül? meg persze ami fontos: gt300/RV800-hoz képest mit nyújt majd? <#nemtudom>

megint elmondták a semmit. annyi a biztos infó hogy 2010-ben jelenik meg, és 45 majd 32nm-es lesz. de ezt eddig is tudtuk.