Kalifornia már az űrben gyűjtené be a napenergiát
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#54
Jah tiszta Gundam 00, csak ott hatalmas tornyok voltak meg két föld körüli gyûrû...mondjuk sztem azt a torony dolgot nem igazán lehet megvalósítani. De ha meglehetne az ûrbejuttatás költsége, tényleg jelentõsen csökkenne. Mi van az ûrszeméttel? Az nem pukkasztja ki a napfény gyûjtõ lufikat?
#53
Vannak olyan technológiai újítások, amely lehetõvé teszik, hogy egy darurobot, emberi beavatkozás nélkül, földvájog felhasználásával, 24 óra alatt felépít egy komplett 200 nm házat. Anyag költésgen és némi áram költségen.
Igen, ezt a technológiát téglagyárnak hívják. A meghatározó költségek ott is az alapanyag és energia (gáz). Van némi munkabér, egyéb rezsi (karbantartás ugye), és persze ne felejtkezzünk el a beruházásról, ami nagy méretekben, bármi is legyen az ("darurobot", vagy téglagyár vagy fúrótorony, bármi) elég tetemes is tud lenni.
Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy egy átlagos családi ház költségvetésének legfeljebb 30%-át adja a szerkezet (alap, fal, tetõ), a többi a gépészet, burkolás, festés, nyílászárók, stb. stb.
Igen, ezt a technológiát téglagyárnak hívják. A meghatározó költségek ott is az alapanyag és energia (gáz). Van némi munkabér, egyéb rezsi (karbantartás ugye), és persze ne felejtkezzünk el a beruházásról, ami nagy méretekben, bármi is legyen az ("darurobot", vagy téglagyár vagy fúrótorony, bármi) elég tetemes is tud lenni.
Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy egy átlagos családi ház költségvetésének legfeljebb 30%-át adja a szerkezet (alap, fal, tetõ), a többi a gépészet, burkolás, festés, nyílászárók, stb. stb.
#52
Ez inkább rád lehet igaz.
Talán tanulj egy kis energetikát, áramlástant, hõtant és vízkezelési techológiát és geológiát. Rád férne..
Talán tanulj egy kis energetikát, áramlástant, hõtant és vízkezelési techológiát és geológiát. Rád férne..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51
Oké, hogy a 80-as években épült, de azért voltak ott modernizálások. A teljesítménynövelést sem úgy csinálták, hogy rántottak egyet a szabályozórudakon, 'oszt jól van.
Sõt, a növelés egy jelentõs részét szekunder oldali optimalizálással érték el, és az utóbbi években folytak fejlesztések, hogy menetrendtartóra üzemre is fel lehessen használni az erõmûvet.
Ezért írtam, hogy azóta igazán beszerezhettek volna valami tisztességes elektronikát, mert a kavitáció által tönkrement alkatrészek cseréje jelentõs pénzbe kerül.
Üzemanyagcella meg nem 50 éve, hanem több mint 150 éve létezik (persze ez sem a mai formában), és maga az üzemanyagcella az jó, "csak" H2 elõállítási és tárolási nehézségek merülnek fel.
Sõt, a növelés egy jelentõs részét szekunder oldali optimalizálással érték el, és az utóbbi években folytak fejlesztések, hogy menetrendtartóra üzemre is fel lehessen használni az erõmûvet.
Ezért írtam, hogy azóta igazán beszerezhettek volna valami tisztességes elektronikát, mert a kavitáció által tönkrement alkatrészek cseréje jelentõs pénzbe kerül.
Üzemanyagcella meg nem 50 éve, hanem több mint 150 éve létezik (persze ez sem a mai formában), és maga az üzemanyagcella az jó, "csak" H2 elõállítási és tárolási nehézségek merülnek fel.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#50
Ha ez igaz, akkor semmi értelme az egésznek <#wow1>
#49
A Második Világháború óta, egyes témákban már régebben, rendszeresen elõjön néhány ötlet.
Ez a világûrben felépítendõ napelemes erõmû is visszaköszön; a faterom '70-es évekbeli Delta Magazinjában szóról-szóra pont ugyanez van leírva, plagonizáltak a kedves "feltalálók".
Ami a vízsugaras fúrást illeti ok. kifúrja. De hogyan bélésezed ki a furatot? Frayer, Frayer az érdemi munkát tudod mindig a szakembereknek kell elvégezni, nem pedig a fantasztáknak!
Ez a világûrben felépítendõ napelemes erõmû is visszaköszön; a faterom '70-es évekbeli Delta Magazinjában szóról-szóra pont ugyanez van leírva, plagonizáltak a kedves "feltalálók".
Ami a vízsugaras fúrást illeti ok. kifúrja. De hogyan bélésezed ki a furatot? Frayer, Frayer az érdemi munkát tudod mindig a szakembereknek kell elvégezni, nem pedig a fantasztáknak!
#48
De bepörögtél már megint.
Mit szívsz? Hagyjál nekem is.
Mit szívsz? Hagyjál nekem is.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#47
Én biztos vagyok benne, hogy az a kurva teljesítmény szabályozás technológiailag megoldható. Ami miatt mégsem megoldható, az pusztán emberi ok.
Meg talán töprengj el egy kicsit. Mikor épült Paks? A '80-as évek legelején. Az azt jelenti, hogy '70-es évek közepe beli technikát terveztek bele. Akkoriban ilyen méretben frekiváltóról szó sem volt, a fojtásos szabályzást meg felejtsd el a pocsék hatásfok miatt. Paksot eleve nem arra tervezték, hogy rángassák. Pont. Vagy megy, vagy nem megy. Magyarán akkor minek is akarsz olyan szivattyút ami cibálható? Felesleges. Talán nézd meg Pask adatait, hogy milyen teljesítményen megy. Csak leálláskor tér el a közel állandó teljesítménytõl.
Különbség van a között, hogy valami lehetetlen, vagy az emberek nem akarják
Igen. Mert nem ez az atomerõmû mûködési koncepciója. Soha a büdös életben nem térülne meg és nincs rá indok, hogy miért kéne ez. Pont. A szaron csámcsogsz, már bocsánat...
Természetesen nem olcsó a fúrás sem.
De még mindig sokkal olcsóbb mint az ûrbe feljuttatni több tonna tükröt.
Na ezt aláírom. De nem mindenhol van kétszeres geotermikus gradiens és Kalifornia picit szeizmikusan aktív. Tudtak már fúrással szeizmikus aktivitás elõidézni, de maga a természet ezek tevékenysége is gond. Sebaj...
Itt csak két lyukat kell csinálni a földbe, igaz jó mélyen.
De vannak már olyan technológiák, amelyek nem gyémánt fúróval dolgoznak, hanem vízsugárral, ami a hangsebesség többszörösével mozog, és amely az eróziós képességével, bármin átvágja magát. Akár a legkeményebb acélon is.
A földpátokban, kondritokban úgy kivájja a lyukat mint kés a vajt.
Mégsem használják. Nem azért mert lehetetlen használni. Hanem mert olajos és bankszektoros érdekkörökben, ellenérdekeltsége van. Ez óriási különbség.
OK. Megkérhetném, hogy NWO-ba posztolj ilyen bornítt hülyeségeket. 1000-szer le lett írva, hogy a technológiát nem lehet megállítani. Ha pénz van benne akkor megcsinálja valaki és kaszál rajta.
Például tudtátok, hogy az üzemanyag cella már 50 éve létezik? Meglepõ mi?
A benzinmotor mióta is? A mai motort ne akard összemérni azzal ami 120 éve volt. Hiába létezik valami, ha használhatatlan gazadásilag és techológiailag is.
Meg talán töprengj el egy kicsit. Mikor épült Paks? A '80-as évek legelején. Az azt jelenti, hogy '70-es évek közepe beli technikát terveztek bele. Akkoriban ilyen méretben frekiváltóról szó sem volt, a fojtásos szabályzást meg felejtsd el a pocsék hatásfok miatt. Paksot eleve nem arra tervezték, hogy rángassák. Pont. Vagy megy, vagy nem megy. Magyarán akkor minek is akarsz olyan szivattyút ami cibálható? Felesleges. Talán nézd meg Pask adatait, hogy milyen teljesítményen megy. Csak leálláskor tér el a közel állandó teljesítménytõl.
Különbség van a között, hogy valami lehetetlen, vagy az emberek nem akarják
Igen. Mert nem ez az atomerõmû mûködési koncepciója. Soha a büdös életben nem térülne meg és nincs rá indok, hogy miért kéne ez. Pont. A szaron csámcsogsz, már bocsánat...
Természetesen nem olcsó a fúrás sem.
De még mindig sokkal olcsóbb mint az ûrbe feljuttatni több tonna tükröt.
Na ezt aláírom. De nem mindenhol van kétszeres geotermikus gradiens és Kalifornia picit szeizmikusan aktív. Tudtak már fúrással szeizmikus aktivitás elõidézni, de maga a természet ezek tevékenysége is gond. Sebaj...
Itt csak két lyukat kell csinálni a földbe, igaz jó mélyen.
De vannak már olyan technológiák, amelyek nem gyémánt fúróval dolgoznak, hanem vízsugárral, ami a hangsebesség többszörösével mozog, és amely az eróziós képességével, bármin átvágja magát. Akár a legkeményebb acélon is.
A földpátokban, kondritokban úgy kivájja a lyukat mint kés a vajt.
Mégsem használják. Nem azért mert lehetetlen használni. Hanem mert olajos és bankszektoros érdekkörökben, ellenérdekeltsége van. Ez óriási különbség.
OK. Megkérhetném, hogy NWO-ba posztolj ilyen bornítt hülyeségeket. 1000-szer le lett írva, hogy a technológiát nem lehet megállítani. Ha pénz van benne akkor megcsinálja valaki és kaszál rajta.
Például tudtátok, hogy az üzemanyag cella már 50 éve létezik? Meglepõ mi?
A benzinmotor mióta is? A mai motort ne akard összemérni azzal ami 120 éve volt. Hiába létezik valami, ha használhatatlan gazadásilag és techológiailag is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46
Konkrétan ott a baj, hogy a lent említett 10k $ /kg az low orbit pályára vonatkozik. Oda is a legnagyobb cucc amit felvittek a Skylab volt egy darabban és ahhoz is Saturn V kellett. Geostac pályára asszem kb. 1 nagyságrenddel kisebb tömeg jutattható el ma és az ár is "picit" magasabb.
Ez ma álomvilág elképzelés.
Ez ma álomvilág elképzelés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
Fayer nem mûszaki ember, olyanról beszél amirõl sajnos fogalma sincs. Olyan alapvetõ dolgokkal sincs tisztában, mint hõvezetés és energiasûrûség.
Lásd földvályogos hülyeség. Egészen "apró" dolgokról feledkezik el.
- elektromos kábelek a falakban?
- fûtõrendszer?
- alapozás?
- stb.
És ezek még nagyon basic problémák...
Komolyan mondom, hogy egy álomvilágban él....
Lásd földvályogos hülyeség. Egészen "apró" dolgokról feledkezik el.
- elektromos kábelek a falakban?
- fûtõrendszer?
- alapozás?
- stb.
És ezek még nagyon basic problémák...
Komolyan mondom, hogy egy álomvilágban él....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
Hiába ismételgeted attól még nem lesz igaz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43
És még egyszer mondom, INGYEN, nem kell hozzá semmi, csak egy döntés, hogy akarjuk vagy sem. Semmi áldozattal nem jár.
Már itt is NWO? Azt mégis fizikailag hogy a túróba készül ingyen egy erõmû? Komolyan mondom lefordulok a székrõl ilyen hülyeség hallatán. Akkor miért nem épít a fél világ így ingyen mindent? Pl. mi Paksot bõvíthetnéne így...
Már itt is NWO? Azt mégis fizikailag hogy a túróba készül ingyen egy erõmû? Komolyan mondom lefordulok a székrõl ilyen hülyeség hallatán. Akkor miért nem épít a fél világ így ingyen mindent? Pl. mi Paksot bõvíthetnéne így...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#42
Már párszor közöltem, hogy ez közel sem ilyen egyszerû. Nehéz a felfogásod? Ha ilyen egyszerû lenne akkor mindenki ezt építené és gennyesre keresné megát. Melyik hülyének nem érné meg, hogy beruház és aztán kvázi ingyen (erõs túlzás) - nincs fûtõanyag - termel. Talán, mert ez nem igaz. Nagyon kemény problémák vannak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
Van egy részlet a cikkben, amitõl nagyon rossz érzéseim támadtak:
"...azonban az általuk levédett szabadalmak szerint technológiájuk kulcsa..."
ÁLTALUK LEVÉDETT SZABADALMAK... <#gunyos1><#boxer><#violent><#mf1><#mf2><#gunyos1>
Nem folytatom, szerintem kitaláltátok már Ti is, hogy milyen aggályaim vannak.
És lehet, hogy nemcsak ezek csinálnak ilyesmiket.
Vajon amikor majd a technológia felfejlõdik oda, hogy tényleg jöhet a megvalósítás, akkor milyen jogi és dollárköteg-akadályok tornyosulnak majd a megvalósulás elé?
Azoknak az IGAZI KÖRNYEZETVÉDÕKNEK, akik úgy érzik, hogy elkötelezettek a megújuló energia irányában, KÜZDENIÜK KELLENE A SZABADALMI JOGOKKAL VALÓ OKÁDÉK VISSZAÉLÉSEK ELLEN!
"...azonban az általuk levédett szabadalmak szerint technológiájuk kulcsa..."
ÁLTALUK LEVÉDETT SZABADALMAK... <#gunyos1><#boxer><#violent><#mf1><#mf2><#gunyos1>
Nem folytatom, szerintem kitaláltátok már Ti is, hogy milyen aggályaim vannak.
És lehet, hogy nemcsak ezek csinálnak ilyesmiket.
Vajon amikor majd a technológia felfejlõdik oda, hogy tényleg jöhet a megvalósítás, akkor milyen jogi és dollárköteg-akadályok tornyosulnak majd a megvalósulás elé?
Azoknak az IGAZI KÖRNYEZETVÉDÕKNEK, akik úgy érzik, hogy elkötelezettek a megújuló energia irányában, KÜZDENIÜK KELLENE A SZABADALMI JOGOKKAL VALÓ OKÁDÉK VISSZAÉLÉSEK ELLEN!
#40
A lehetõségeket taglaltam, amelyekbõl ELVILEG többféle is akad.
Ez az ûrbeli naperõmû nem új ötlet, már sokszor felvetõdött korábban is, és még ezután is sokszor fel fog vetõdni, mire -- valamikor a jövõben, talán -- megvalósul.
Ez az ûrbeli naperõmû nem új ötlet, már sokszor felvetõdött korábban is, és még ezután is sokszor fel fog vetõdni, mire -- valamikor a jövõben, talán -- megvalósul.
#39
Hát ez azért kissé gázos. Ha a mûhold bármilyne okból letér a pályáról, esetleg szépen végigéget pár száz km-t(ha nem sikerül kikapcsolni)
#38
jó érzés ilyen híreket hallani 😊
#37
Igen, tudom, így értettem a hûtõfelületet 😊
400 K-es hûtés esetén kell kb. akkora hûtõfelület, mint gyûjtõfelület (abszolút fekete testbõl).
400 K-es hûtés esetén kell kb. akkora hûtõfelület, mint gyûjtõfelület (abszolút fekete testbõl).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#36
Elsõ észrevétel: Pont Kaliforniában akarnak ilyet csinálni, ahol amúgy is jó hatékonysággal mûködik a napenergia földi hasznosítása? Szerintem egy Alaszka vagy Finnország többet nyerne egy ilyen módszerrel...
Második észrevétel: Pont Kaliforniában akarnak ilyet csinálni, a földrengések hazájában? Kiváncsi vagyok, Szent András (a geológiai törésvonalak védõszentje 😄) mit fog szólni a dologhoz... 😛
@Frayer: a geotermikus és a napenergia felhasználása nem egymást kizáró lehetõségek. Legyen minél több mindkettõbõl! A pártodnak meg van még egy szavazója =)
@halgatyó: Nem igazán értem az érvelésed; elõször bebizonyítod, hogy mennyire lehetetlen egy keringõ pályáról lesugározni az energiát pár mp alatt, aztán levonod a következtetést, hogy geostacionárius pályáról lehetetlen letükrözni a napot. 😞? Egyébként is minek pontba sûríteni? Ha pár 10 méter átmérõjû (neadjisten pár 100m) abból prímán lehet napelemmel áramot csinálni, így is sokszoros sûrûségû a megvilágítás. Pláne, hogy nem is errõl van szó. Ahogy én kivettem, a napfényt ott fent átalakítják árammá (pl. napelemmel) az energiát lesugározzák egy másik sugárral, amit itt lent újra átalakítanak árammá. Tudom, minden átalakítási lépés veszteséges, de tökmindegy, ha éjjel-nappal mehet.
@caro: Hiába szerelnének rá hûtõfelületet, az ûrben nincs hõátadás, ott csak hõsugárzással tudnak hõt veszíteni a tárgyak. A két km-es tükör nekem is gyanús. Ezzel az erõvel azt is ráírhatnák, hogy "meteorit-céltábla". 😄
Második észrevétel: Pont Kaliforniában akarnak ilyet csinálni, a földrengések hazájában? Kiváncsi vagyok, Szent András (a geológiai törésvonalak védõszentje 😄) mit fog szólni a dologhoz... 😛
@Frayer: a geotermikus és a napenergia felhasználása nem egymást kizáró lehetõségek. Legyen minél több mindkettõbõl! A pártodnak meg van még egy szavazója =)
@halgatyó: Nem igazán értem az érvelésed; elõször bebizonyítod, hogy mennyire lehetetlen egy keringõ pályáról lesugározni az energiát pár mp alatt, aztán levonod a következtetést, hogy geostacionárius pályáról lehetetlen letükrözni a napot. 😞? Egyébként is minek pontba sûríteni? Ha pár 10 méter átmérõjû (neadjisten pár 100m) abból prímán lehet napelemmel áramot csinálni, így is sokszoros sûrûségû a megvilágítás. Pláne, hogy nem is errõl van szó. Ahogy én kivettem, a napfényt ott fent átalakítják árammá (pl. napelemmel) az energiát lesugározzák egy másik sugárral, amit itt lent újra átalakítanak árammá. Tudom, minden átalakítási lépés veszteséges, de tökmindegy, ha éjjel-nappal mehet.
@caro: Hiába szerelnének rá hûtõfelületet, az ûrben nincs hõátadás, ott csak hõsugárzással tudnak hõt veszíteni a tárgyak. A két km-es tükör nekem is gyanús. Ezzel az erõvel azt is ráírhatnák, hogy "meteorit-céltábla". 😄
#35
Én biztos vagyok benne, hogy az a kurva teljesítmény szabályozás technológiailag megoldható. Ami miatt mégsem megoldható, az pusztán emberi ok. Különbség van a között, hogy valami lehetetlen, vagy az emberek nem akarják. Vagy nincs rá pénz, nem vonnak be mérnöki erõforrásokat stb stb. Minden lehetséges amit a természeti törvények megengednek.
Természetesen nem olcsó a fúrás sem.
De még mindig sokkal olcsóbb mint az ûrbe feljuttatni több tonna tükröt.
Vagy hatalmas több ezer tonnás víztározó gátat építeni, vagy több tucat négyzet kilométernyi területet beborítani napcellákkal.
Itt csak két lyukat kell csinálni a földbe, igaz jó mélyen.
De vannak már olyan technológiák, amelyek nem gyémánt fúróval dolgoznak, hanem vízsugárral, ami a hangsebesség többszörösével mozog, és amely az eróziós képességével, bármin átvágja magát. Akár a legkeményebb acélon is.
A földpátokban, kondritokban úgy kivájja a lyukat mint kés a vajt.
Mégsem használják. Nem azért mert lehetetlen használni. Hanem mert olajos és bankszektoros érdekkörökben, ellenérdekeltsége van. Ez óriási különbség.
Például tudtátok, hogy az üzemanyag cella már 50 éve létezik? Meglepõ mi?
Azóta is csak csiszolgatják, fényesítik, de nem foglalkoznak vele mint kellene.
Versenyképes alternatíva csak akkor lesz, ha a nagyok is úgy akarják. Elõbb nem.
Természetesen nem olcsó a fúrás sem.
De még mindig sokkal olcsóbb mint az ûrbe feljuttatni több tonna tükröt.
Vagy hatalmas több ezer tonnás víztározó gátat építeni, vagy több tucat négyzet kilométernyi területet beborítani napcellákkal.
Itt csak két lyukat kell csinálni a földbe, igaz jó mélyen.
De vannak már olyan technológiák, amelyek nem gyémánt fúróval dolgoznak, hanem vízsugárral, ami a hangsebesség többszörösével mozog, és amely az eróziós képességével, bármin átvágja magát. Akár a legkeményebb acélon is.
A földpátokban, kondritokban úgy kivájja a lyukat mint kés a vajt.
Mégsem használják. Nem azért mert lehetetlen használni. Hanem mert olajos és bankszektoros érdekkörökben, ellenérdekeltsége van. Ez óriási különbség.
Például tudtátok, hogy az üzemanyag cella már 50 éve létezik? Meglepõ mi?
Azóta is csak csiszolgatják, fényesítik, de nem foglalkoznak vele mint kellene.
Versenyképes alternatíva csak akkor lesz, ha a nagyok is úgy akarják. Elõbb nem.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#34
Én nagyon örülnék annak, ha egy ilyen ûrbe telepített naprõmû mûködne!
Csakhát ez a cikkbeli elképzelés kb. az óvodások vágyálmainak szintjén mozog. Így hát az ûrbeli napenergiára sajnos még várnunk kell.
Csak pár dolog, ami miatt ez kb. aúgy visoznyul egy mûködõ naperõmûhöz, mint egy kisgyerek fakockákból összerakott "autója" az igazihoz:
1.) Milyen magasságban kering? A geostacionárius pálya kb. 36000 km magasan van, a 2-3száz km magaságú pályán repülve meg nagyon rövid ideig tartózkodik a földfelszín egy pontja felett.
2.) A Napkorong látszó szögátmérõje a Földrõl elég nagy, kb 1/100 radián (150millió km-rõl 1,3millió km).
Emiatt bármilyen optikával próbáljuk a nap fényét egy pontba gyûjteni, az mindig korong lesz, soha nem pont. A korong átmérõje az optika fókusztávolságától függ: 150 méter esetén 1,3méter lesz a korong átmérõje, 150 km esetén 1,3 km. (300 km-rõl letükrözve a Földre, 2,6 km átmérõjû korongot kapunk... néhány másodpercig, amíg a 8km/s sebességgel mozgó tükör pont fölöttünk van)
36ezer km magsból gyakorlatilag nem lehet ésszerû megoldással letükrözni a napkorongot.
3.) Ha a rendszer napelemeket tartalmaz, akkor -- tegyük fel, hogy ezek nagyon hosszú élettartamú napelemek és az ûrszemét se bizirgálja õket) a termelt energiát lézerrel le lehetne sugározni a Föld felszínére.
Ekkor az ûrállomás lebeghetne akár 36ezer km magasan is.
A gond az, hogy momentán nincs erre alkalmas lézerünk (vagy csak az én tudásom van nagyon elmaradva?).
4.) a lesugárzott energia meglehetõsen veszélyes tud lenni. Gõzzé vált repülõgépek, tornádó pusztítására emlékeztetõ széles sáv a földfelszínen, amely azonban nem törött deszkákkal van megszórva, mint a tornádó nyoma, hanem szép fekete...
De azért drukkolok az álmodozóknak.
Csakhát ez a cikkbeli elképzelés kb. az óvodások vágyálmainak szintjén mozog. Így hát az ûrbeli napenergiára sajnos még várnunk kell.
Csak pár dolog, ami miatt ez kb. aúgy visoznyul egy mûködõ naperõmûhöz, mint egy kisgyerek fakockákból összerakott "autója" az igazihoz:
1.) Milyen magasságban kering? A geostacionárius pálya kb. 36000 km magasan van, a 2-3száz km magaságú pályán repülve meg nagyon rövid ideig tartózkodik a földfelszín egy pontja felett.
2.) A Napkorong látszó szögátmérõje a Földrõl elég nagy, kb 1/100 radián (150millió km-rõl 1,3millió km).
Emiatt bármilyen optikával próbáljuk a nap fényét egy pontba gyûjteni, az mindig korong lesz, soha nem pont. A korong átmérõje az optika fókusztávolságától függ: 150 méter esetén 1,3méter lesz a korong átmérõje, 150 km esetén 1,3 km. (300 km-rõl letükrözve a Földre, 2,6 km átmérõjû korongot kapunk... néhány másodpercig, amíg a 8km/s sebességgel mozgó tükör pont fölöttünk van)
36ezer km magsból gyakorlatilag nem lehet ésszerû megoldással letükrözni a napkorongot.
3.) Ha a rendszer napelemeket tartalmaz, akkor -- tegyük fel, hogy ezek nagyon hosszú élettartamú napelemek és az ûrszemét se bizirgálja õket) a termelt energiát lézerrel le lehetne sugározni a Föld felszínére.
Ekkor az ûrállomás lebeghetne akár 36ezer km magasan is.
A gond az, hogy momentán nincs erre alkalmas lézerünk (vagy csak az én tudásom van nagyon elmaradva?).
4.) a lesugárzott energia meglehetõsen veszélyes tud lenni. Gõzzé vált repülõgépek, tornádó pusztítására emlékeztetõ széles sáv a földfelszínen, amely azonban nem törött deszkákkal van megszórva, mint a tornádó nyoma, hanem szép fekete...
De azért drukkolok az álmodozóknak.
#33
De te is dönthetsz. Például úgy, hogy pártot alapítasz ezzel a programmal. Egy szavazód már biztosan lenne 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#32
Annyira az a fúrás nem olcsó. Arra meg hogy 2010 van... hát. Nézd. Én is meglepõdtem, mikor megtudtam, hogy a paksi erõmûben a fõkeringetõ szivattyúk teljesítményszabályozása nem megoldható.
Én is azt mondtam, de hát 2008 (akkor még), meg minden, de nem. Két üzemállapot van: bekapcsolt, kikapcsolt.
Pedig azért a félvezetõ technológia már van annyira kiforrt, hogy egy VFD összeállítása még MW tartományban sem okozna problémát.
És lenne is értelme a szabályozásnak, mert okoz problémákat, hogy nem lehet. (Így a szabályozásra marad a szelep, ami energiapazarló, és idõközönként ki is kell cserélni, mert elkavitál)
Debreceni ciklotron hasonlóan, kb. 60 kW teljesítmény, csöves vezérlés. 2009-ben.
Én is azt mondtam, de hát 2008 (akkor még), meg minden, de nem. Két üzemállapot van: bekapcsolt, kikapcsolt.
Pedig azért a félvezetõ technológia már van annyira kiforrt, hogy egy VFD összeállítása még MW tartományban sem okozna problémát.
És lenne is értelme a szabályozásnak, mert okoz problémákat, hogy nem lehet. (Így a szabályozásra marad a szelep, ami energiapazarló, és idõközönként ki is kell cserélni, mert elkavitál)
Debreceni ciklotron hasonlóan, kb. 60 kW teljesítmény, csöves vezérlés. 2009-ben.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#31
"vagy hosszú távon elhülyíti õket 😉 "
Ilyen sugárzást már alkalmaznak: tv.
Ilyen sugárzást már alkalmaznak: tv.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#30
Én úgy vagyok vele, hogy elõbb itthon kellene rendet rakni. Felszámolni a szegénységet, technológiai fejlesztésekre kellene költeni elõbb a pénzt, amivel teljes mértékben automatizálnánk és modernizálnánk az élelmiszer elõállítást, amivel az élelmiszer árak a tizedükre esnének. Modernizálni kellene az építõipart.
Vannak olyan technológiai újítások, amely lehetõvé teszik, hogy egy darurobot, emberi beavatkozás nélkül, földvájog felhasználásával, 24 óra alatt felépít egy komplett 200 nm házat. Anyag költésgen és némi áram költségen.
Ugyan így az építõanyag elõállítást is lehetne modernizálni.
Lehetne modernizálni a fiskális és monetáris politikát. Több szabadság jogot is lehetne adni a kisembereknek. Mérsékelni az adósrabszolgaságot, beszüntetni az ország tovább adósítását, minimálisra mérsékelni az adókat amelyet 100 % ban csak közellátásra kellene fordítani.
Sok mindent lehetne, mégsem tesszük meg. Sajnos én nem dönthetek errõl. A közösségnek kell errõl határoznia.
Vannak olyan technológiai újítások, amely lehetõvé teszik, hogy egy darurobot, emberi beavatkozás nélkül, földvájog felhasználásával, 24 óra alatt felépít egy komplett 200 nm házat. Anyag költésgen és némi áram költségen.
Ugyan így az építõanyag elõállítást is lehetne modernizálni.
Lehetne modernizálni a fiskális és monetáris politikát. Több szabadság jogot is lehetne adni a kisembereknek. Mérsékelni az adósrabszolgaságot, beszüntetni az ország tovább adósítását, minimálisra mérsékelni az adókat amelyet 100 % ban csak közellátásra kellene fordítani.
Sok mindent lehetne, mégsem tesszük meg. Sajnos én nem dönthetek errõl. A közösségnek kell errõl határoznia.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#29
Nem mondom, hogy a földhõ rossz lenne, de muszáj a világûrbe lépni végre valahára rendesen. A technikánk megvan hozzá (mint a geotermikushoz is megvan), már csak a pénz kellene - de ez messze vezet.
#28
Most írom még egyszer. Hogy olcsó.
Egy ilyen erõmû olcsó energiát állít elõ. Nem szennyezi a környezetet.
Ingyen hozzálehet jutni.
Nem bonyolult, nem drága. Van rá kiforrott technológia.
Ásványi anyag tartalom, sótartalom.. nevetséges kifogások. Mindjárt 2010 van, ilyen problémák már száz éve megoldhatóak. Van olyan aranybánya, ahol gépekkel 4 kilométer mélyen dolgoznak. Itthon ilyen mélyen 200-300 C fok van.
Egy ilyen erõmû olcsó energiát állít elõ. Nem szennyezi a környezetet.
Ingyen hozzálehet jutni.
Nem bonyolult, nem drága. Van rá kiforrott technológia.
Ásványi anyag tartalom, sótartalom.. nevetséges kifogások. Mindjárt 2010 van, ilyen problémák már száz éve megoldhatóak. Van olyan aranybánya, ahol gépekkel 4 kilométer mélyen dolgoznak. Itthon ilyen mélyen 200-300 C fok van.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#27
A témához: Kaliforniában az éves napteljesítmény átlag 250 W/m^2 körül mozog. Az ûrben a teljesítménysûrûség 1400 W/m^2.
Vagyis az ûrbeli komplexum kiváltható 5.6 szoros mennyiségû Földre telepített napelemmel.
Igen, a napelemek drágák, itt lent kb. 20 év alatt térül meg az olcsóbb típusok ára, végfelhasználói (nem termelõi!) áramárakat számolva.
De amíg ûrsiklóval felvinni valamit 20000$/kg, addig nem látom, hogy ez mikor térülne meg.
Igaz, ha jól veszem ki, akkor valami fóliával fókuszálnák, és nem napcellákat használnának, de annak meg ott fent az a baja, hogy ahhoz meg brutálisan nagy hûtõfelület kell.
Ez a dolog akkor érheti csak meg, ha nagyon olcsón lehet feljuttatni anyagot és jó hatásfokkal lehet lehozni az áramot.
Erre az ûrlift tökéletesen alkalmas lenne, egy nanocsövekbõl készült érpár ellenállása a számítások szerint nagyon kicsi a csövek mentén, tehát a felvonókábel vezetõ is lenne egyben.
De kellõ erõsségût még nem nagyon lehet gyártani, ahogy tudom.
Vagyis az ûrbeli komplexum kiváltható 5.6 szoros mennyiségû Földre telepített napelemmel.
Igen, a napelemek drágák, itt lent kb. 20 év alatt térül meg az olcsóbb típusok ára, végfelhasználói (nem termelõi!) áramárakat számolva.
De amíg ûrsiklóval felvinni valamit 20000$/kg, addig nem látom, hogy ez mikor térülne meg.
Igaz, ha jól veszem ki, akkor valami fóliával fókuszálnák, és nem napcellákat használnának, de annak meg ott fent az a baja, hogy ahhoz meg brutálisan nagy hûtõfelület kell.
Ez a dolog akkor érheti csak meg, ha nagyon olcsón lehet feljuttatni anyagot és jó hatásfokkal lehet lehozni az áramot.
Erre az ûrlift tökéletesen alkalmas lenne, egy nanocsövekbõl készült érpár ellenállása a számítások szerint nagyon kicsi a csövek mentén, tehát a felvonókábel vezetõ is lenne egyben.
De kellõ erõsségût még nem nagyon lehet gyártani, ahogy tudom.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#26
A földhõ sem kimeríthetetlen forrás: egy erõmû levezetett csövei (megjegyzem a zárt ciklusú ölég drága) körül a föld kõzetei veszíteni fognak a hõmérsékletükbõl, és nem tudom milyen gyorsan pótolják a veszteséget.
ráadásul a vízfelhasználása nem egyszerû kérdés: vissza kell pumpálni a mélybe a kivett vizet (nyílt ciklusúnál). A szabadba nem engedheted a magas sótartalom miatt. Ja, a só, ásványi anyag tartalom miatt hajalmosak a csövek vízkövesedni, ami komoly probléma lehet.
ráadásul a vízfelhasználása nem egyszerû kérdés: vissza kell pumpálni a mélybe a kivett vizet (nyílt ciklusúnál). A szabadba nem engedheted a magas sótartalom miatt. Ja, a só, ásványi anyag tartalom miatt hajalmosak a csövek vízkövesedni, ami komoly probléma lehet.
#25
Ezzel az a gond, hogy geotermikust jól lehet fûtésre használni, de áramtermelésre csak valami egzotikus munkaközeggel alkalmas (pl. ammónia), az ilyen rendszerek veszélyesek és drágák.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#24
Végülis jah... de ennél bonyolultabb, és hülyébb ötlettel nem is tudtak volna elõállni 😄 talán ûrbéli tükrök helyett az is értelmesebb lenne, ha megcsapolnának egy vulkánt 😄 és a feltörõ gázok energiájából csinálnának áramot, vulkánkitörés esetén meg leégnének az elektromos hálózatok XD
#23
Ezek bolondok.
Sokkal olcsóbban ki lehetne jönni geotermikus erõmûvek építésébõl.
Nagyságrendileg olcsóbb. Le kell fúrni pár kilométer mélyre, be kell keringetni a vizet, és felhozni a gyakorlatilag bõséges hõt, amibõl könnyen elektromos energiát lehet csinálni.
Fajlagosan a világ legolcsóbb megújuló, nem szennyezõ energia fajtája a geotermikus. Sokkal olcsóbb mint a szén, vagy a szél és napenergia alapúak.
Technológiailag kiforrott módszerek vannak erre.
Sõt, azt kell mondanom, hogy van egy módszer is, amivel INGYEN lehet ilyen erõmûveket építeni. A franciák találták ki. A semmibõl az állam pénzt hoz létre, amit az erõmûvek építésére költ el, és mivel a pénz valódi értéket hoz létre, ami egy ország közösségét szolgálja, nem okoz semmi féle inflációt, de munkahelyeket teremt, növeli a nemzeti összvagyont, olcsóbb lakossági áramot tesz lehetõvé, export termelés növekszik, ha más országoknak is termel az ilyen erõmû. Hosszútávon csak nyerni lehet vele.
És még egyszer mondom, INGYEN, nem kell hozzá semmi, csak egy döntés, hogy akarjuk vagy sem. Semmi áldozattal nem jár.
A nagy kérdés:
Ha ez a módszer máshol már bevált. Akkor miért nem veszünk példát róla, és a mi államunk miért nem hoz létre így ingyen geotermikus erõmûveket? Hiszen mi geotermikus nagyhatalom vagyunk elvileg. Mégsem használjuk fel ezt az erõforrást elektromos áram elõállítására, csak fürdõk melegvízzel való ellátására.
Sokkal olcsóbban ki lehetne jönni geotermikus erõmûvek építésébõl.
Nagyságrendileg olcsóbb. Le kell fúrni pár kilométer mélyre, be kell keringetni a vizet, és felhozni a gyakorlatilag bõséges hõt, amibõl könnyen elektromos energiát lehet csinálni.
Fajlagosan a világ legolcsóbb megújuló, nem szennyezõ energia fajtája a geotermikus. Sokkal olcsóbb mint a szén, vagy a szél és napenergia alapúak.
Technológiailag kiforrott módszerek vannak erre.
Sõt, azt kell mondanom, hogy van egy módszer is, amivel INGYEN lehet ilyen erõmûveket építeni. A franciák találták ki. A semmibõl az állam pénzt hoz létre, amit az erõmûvek építésére költ el, és mivel a pénz valódi értéket hoz létre, ami egy ország közösségét szolgálja, nem okoz semmi féle inflációt, de munkahelyeket teremt, növeli a nemzeti összvagyont, olcsóbb lakossági áramot tesz lehetõvé, export termelés növekszik, ha más országoknak is termel az ilyen erõmû. Hosszútávon csak nyerni lehet vele.
És még egyszer mondom, INGYEN, nem kell hozzá semmi, csak egy döntés, hogy akarjuk vagy sem. Semmi áldozattal nem jár.
A nagy kérdés:
Ha ez a módszer máshol már bevált. Akkor miért nem veszünk példát róla, és a mi államunk miért nem hoz létre így ingyen geotermikus erõmûveket? Hiszen mi geotermikus nagyhatalom vagyunk elvileg. Mégsem használjuk fel ezt az erõforrást elektromos áram elõállítására, csak fürdõk melegvízzel való ellátására.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#22
-A sugarak elõl menekülõknek mondanám, h a 200MW-ot nem írták, h hány ilyen mûhold küldené le, tehát külön-külön eloszlik a teljesítmény.
-A kép félrevezetõ.
-2 km átmérõjû tömb, érdekes. Hiszem, ha látom.
-1 reaktor 500MW-ot termel.
-Az ISS-en kb. 120kW-ot termelnek. Most mennyi az esélye, h kísérletileg/tesztelésben legalább lehagynák a nemzetközi programot? Csekély...
-Sztem az egész cikk/publikáció max arról szól, h közöltek egy elméletet. De a valóságtól még távol vannak.
-A kép félrevezetõ.
-2 km átmérõjû tömb, érdekes. Hiszem, ha látom.
-1 reaktor 500MW-ot termel.
-Az ISS-en kb. 120kW-ot termelnek. Most mennyi az esélye, h kísérletileg/tesztelésben legalább lehagynák a nemzetközi programot? Csekély...
-Sztem az egész cikk/publikáció max arról szól, h közöltek egy elméletet. De a valóságtól még távol vannak.
#21
Azt írják, inkább 10 km átmérõ az... ekkor lenne egy 750 MW-os erõmû fogadói oldalán az energiasûrûség alacsonyabb az eü. határértékeknél. Mo. teljes ellátásához ezek szerint ~1700 km2-t kéne antennával borítani, ami az ország területének 1/50-ed része, bár végül is ha póznára rakjuk az antennákat, alatta még körözhetnek a traktorok a búzamezõn, csak sokat kell majd magyarázni a traktorosnak, hogy nem a sugárzástól rákos.
#20
ahogy láttam a tv-ben régebben minél nagyobb energiát sugároznak le mikrohullámmal annál forróbb a sugár.. ahogy a példában mutatták 1nm felületen egy kissebb izzót asszem 60w-ost kis melegedéssel lehetett üzemeltetni. ha azt fókuszálják akkor mintha keményebb hõ keletkezne.. és ezek meg 200MW-ot akarnak küldözgetni... :S
#19
Nyilván azért mondják a mikrohullámot, mert ott van valami "ablak" a légkörben, ahol viszonylag kis veszteséggel jön át az energia. Azt írják a wikin, hogy kb. 500 MHz-2.5 GHz között a dipólusos molekulák, mint a víz, gerjesztõdnek (sõt, vízgõzben felmegy 25 GHz-ig), szóval a forralós sáv elég széles.
Mindenesetre látványos lenne a világûrbõl lenyúló gõzoszlop 😊 De ez nem ionizáló sugárzás, szóval alapból "csak" a hõhatásán keresztül veszélyes. Valódi sugárfegyverhez, tehát ami radioaktivitáshoz hasonló problémákat okoz, ultraibolyán túlra kellene menni, szóval a legkékebb lézer se elég hozzá. Ha valaki gamma-sugárforrást rakna geostac pályára, na az egyértelmûen fegyver lenne.
Ugyanakkor elvileg lehetséges, hogy valanelyik fehérjénknek van valami reakciócentruma, ami érzékeny valami alacsony frekis sugárzásra is. Ezek hatása lehet nagyon lassú, szinte észrevehetetlen és elképesztõen komplex. Nem tudom, végeztek-e nyílt, tudományos, teljes körû statisztikai felméréseket egereken a teljes elektromágneses spektrumra, de kétlem, hogy bárkinek lett volna ehhez érkezése. Lehet, hogy valamelyik titkos katonai laborban már megvan az a titkos alacsony hullámhosszú frekvencia, ami mondjuk meddõvé teszi a besugárzottakat, vagy hosszú távon elhülyíti õket 😉 Titokban, békeidõben nem lehet csinálni, a mûszereknek feltûnne, de háború esetén el lehet vele népteleníteni a városokat.
Mindenesetre látványos lenne a világûrbõl lenyúló gõzoszlop 😊 De ez nem ionizáló sugárzás, szóval alapból "csak" a hõhatásán keresztül veszélyes. Valódi sugárfegyverhez, tehát ami radioaktivitáshoz hasonló problémákat okoz, ultraibolyán túlra kellene menni, szóval a legkékebb lézer se elég hozzá. Ha valaki gamma-sugárforrást rakna geostac pályára, na az egyértelmûen fegyver lenne.
Ugyanakkor elvileg lehetséges, hogy valanelyik fehérjénknek van valami reakciócentruma, ami érzékeny valami alacsony frekis sugárzásra is. Ezek hatása lehet nagyon lassú, szinte észrevehetetlen és elképesztõen komplex. Nem tudom, végeztek-e nyílt, tudományos, teljes körû statisztikai felméréseket egereken a teljes elektromágneses spektrumra, de kétlem, hogy bárkinek lett volna ehhez érkezése. Lehet, hogy valamelyik titkos katonai laborban már megvan az a titkos alacsony hullámhosszú frekvencia, ami mondjuk meddõvé teszi a besugárzottakat, vagy hosszú távon elhülyíti õket 😉 Titokban, békeidõben nem lehet csinálni, a mûszereknek feltûnne, de háború esetén el lehet vele népteleníteni a városokat.
#18
Ja, az energiasûrûség kisebb lenne, mint a direkt (árnyékolatlan) napsugárzásé.
#17
"nem csak kis meleget érezne szerintem.."
Az elkészült tervezetekben tanulmányokban ilyen sûrûséggel számolnak. A befogadó terület nagysága lenne nagy (1km átmérõ, vagy nagyobb). A poén, hogy a befogadó antenna hálózat kifeszíthetõ a talaj fölé olyan magasságban, hogy azon a területen még lehet termeszteni növényeket. Az antenna drótok árnyékolása nem akadályozná a növények növekedését. Nézzétek meg a Wiki-t, ott elég jól össze van szedve tételesen a témakör, és az aggodalmak (és azok megválaszolása).
Az elkészült tervezetekben tanulmányokban ilyen sûrûséggel számolnak. A befogadó terület nagysága lenne nagy (1km átmérõ, vagy nagyobb). A poén, hogy a befogadó antenna hálózat kifeszíthetõ a talaj fölé olyan magasságban, hogy azon a területen még lehet termeszteni növényeket. Az antenna drótok árnyékolása nem akadályozná a növények növekedését. Nézzétek meg a Wiki-t, ott elég jól össze van szedve tételesen a témakör, és az aggodalmak (és azok megválaszolása).
#16
Azért a napsugárzásból is sokat elnyel a légkör. Ha pedig nem a fogyasztást csökkentjük a jobb energiahasznosítással rendelkezõ gépekkel elektromos fogyasztókkal, hanem több energiát termelünk akkor az ugyanúgy a felmelegedést segíti elõ. Több energia -> több elektromos eszköz -> több veszteség -> gyorsabban melegszik a Föld.
Az energia lesugárzást én sem értem. Ha fény akkor azt akadályozza/szétsugározza a légkör nedvességtartalma. Ha rádióhullám akkor hatalmas teljesítményt kell lesugározni, ami szerintem káros az élõvilágra. Hacsak nem találtak Tesla fiókjában egy eddig titkosan kezelt találmányt ami nem káros sem a légkörre, sem az élõvilágra.
Az energia lesugárzást én sem értem. Ha fény akkor azt akadályozza/szétsugározza a légkör nedvességtartalma. Ha rádióhullám akkor hatalmas teljesítményt kell lesugározni, ami szerintem káros az élõvilágra. Hacsak nem találtak Tesla fiókjában egy eddig titkosan kezelt találmányt ami nem káros sem a légkörre, sem az élõvilágra.
#15
az biztos, hogy sugárfegyver lehetne belõle, de gondolj bele, ha lézerként viszik le, akkor még durvább lehetne, ha meg mikrohullámként, akkor is szét lehetne perzselni bárkit, mivel 2-3 centi a mikrohullám behatolási mélysége. véletlenül rosszul fókuszálnak, aztán belülrõl forrna fel az akit eltalál a sugár. nem csak kis meleget érezne szerintem..
ellenben egy tükörnél minimális lenne az átalakítási veszteség, mert csak le kéne tükrözni. úgymond a fenti dolgok bonyolultsága is minimális lehetne, mert csak némi tükrönkénti mechanika kéne, ami pár tizedfokot korrigál. kirakják valami sivatagba a gyüjtõt, akkor a légkör nem nagyon nyelné el a sugarakat és idelenn meg nagy hatékonysággal lehetne villamos energiává alakítani.
pont a mikorhullámú frekvenciákat szeretik nagyon elnyelni a vízmolekulák, tehát a légkör a mikrohullámon is legalább annyit tompítana, mint a sima fény esetén. de én jobban érezném magam, ha csak az infravörös spektrum jönne, mert azzal együtt a fényt is lejuttatná a ketyere és ha azt látom, hogy fénylik elõttem nagyon, akkor behajtok valami alá. mikrohullámnál meg csak azt látnám, hogy hopp már nem is látok semmit.
ellenben egy tükörnél minimális lenne az átalakítási veszteség, mert csak le kéne tükrözni. úgymond a fenti dolgok bonyolultsága is minimális lehetne, mert csak némi tükrönkénti mechanika kéne, ami pár tizedfokot korrigál. kirakják valami sivatagba a gyüjtõt, akkor a légkör nem nagyon nyelné el a sugarakat és idelenn meg nagy hatékonysággal lehetne villamos energiává alakítani.
pont a mikorhullámú frekvenciákat szeretik nagyon elnyelni a vízmolekulák, tehát a légkör a mikrohullámon is legalább annyit tompítana, mint a sima fény esetén. de én jobban érezném magam, ha csak az infravörös spektrum jönne, mert azzal együtt a fényt is lejuttatná a ketyere és ha azt látom, hogy fénylik elõttem nagyon, akkor behajtok valami alá. mikrohullámnál meg csak azt látnám, hogy hopp már nem is látok semmit.
\"The voices are back... Excellent.\"
#14
Ahhoz meg nem kell az ûrbe menni. Nekem is a lesugárzással van bajom. Nem vágom, hogy mi visz át ekkora teljesítményt veszélytelenül.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#13
Na ez lenne az igazi sugárfegyver, nem a mikrohullám lesugárzás. 😊
#12
Az ûrben nem a nagyság a korlátozó tényezõ, hanem a súly.
#11
"brutálisan fekete" új ISO színkód? <#vigyor>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#10
nem lehetne simán a tükröket úgy állítani, hogy mondjuk a földön elhelyezett 200*200 méteres brutálisan fekete gyüjtõre fókuszálják a visszavert napsugarakat? hatalmas hõ keletkezne ott, amit ugyanúgy turbinákkal lehetne átalakítani árammá, mint a mostani hõerõmûvekben.
\"The voices are back... Excellent.\"
#9
Én 2 féle lesugárzási módról hallottam eddig. Az egyik a mikrohullám, Ha ez alatt elsétál vki akkor csak egy kis meleget érez max. És ezt nem befolyásolják a légköri viszonyok. Viszont ahhoz hogy onnan olyan erõs mikrohullámot indítsanak hatalmas antenna kéne. Ami nemigazán kivitelezhetõ.
A másik megoldás a lézeres, de ez meg veszélyes. Valamint a légköri viszonyok is befolyásolják.
Ha tévedtem akkor bocs.
Elég régen láttam errõl vmi mûsort, aztán már nem nagyon emlékszem.
A másik megoldás a lézeres, de ez meg veszélyes. Valamint a légköri viszonyok is befolyásolják.
Ha tévedtem akkor bocs.
Elég régen láttam errõl vmi mûsort, aztán már nem nagyon emlékszem.
#8
Hát igen, kétlem, hogy magáncégnek egy ilyen jó kis fegyvernek használható berendezést valaha is megengednek. Ha rányitnak egy többszáz MW-os mikrosütõt egy városra, az minimum megakadályozza, hogy az emberek kimenjenek az utcára. Bár a konstrukció elvileg tudja garantálni, hogy nem használható fegyvernek, pl. ha szigorúan csak veszélytelen frekvenciákon tud adni. Az is valószínû, hogy a klasszikus mikrosütõ elve itt megvalósíthatatlan, mert a levegõben levõ vízpára hamarabb lenyelné az energiát, minthogy az elérje a földfelszínt. De lehetne valami élettanilag fontos molekula gerjesztési sávjára ráállni, és megvan az igazi neutronbomba: az élõlények meghalnak, minden más megy tovább.
#7
értem én.. .. de ez a lesugárzós szöveg ez nem világos.. .. Ez az egész cucc lehet akkora lesz, hogy szabad szemmel látni lehessen? Másrészt.. .. ha ilyen optikai hullámokkal sugároz (ez a fény lenne? ) akkor az égre nézve látnánk egy mindig világító izét? Nem értek semmit, bocsi a sok kérdésért, léci ne hurrogjatok le 😄
#6
Jo 5letnek tünik, de engem aggasztanak a meteorok, ott kinn ez az egesz rendszer vedtelen az a rosz erzesem h nem huzna ki 15 evig foleg nem 2 kilometeres napcellakkal. nem tudom h a tobbi muholdnak mekkora napcellai vannak ha vki tudja kivancsian varom de egyenkent 2 kilometer (es valszeg nem 1 cella lesz ott) az megnoveli rendesen az eselyt h egy ûrszemét v meteorit szetkapja.
masreszt viszont en orulnek ha egy ilyen energia rendszert a fold korul korbe kiepitenenek de arra meg varhatunk 200 evet. 😞
masreszt viszont en orulnek ha egy ilyen energia rendszert a fold korul korbe kiepitenenek de arra meg varhatunk 200 evet. 😞
#5
Inkább fogják Fegyvernek használni 😄
http://bexter.hu Szép Fényeket!