104
-
jeec #64 Ha annyira jó lenne a helyzet (fénynyomás), akkor már napvitorlások cipelnék a szondákat a Naprendszerben. Szóval ezzel számolni kell, kompenzálni kell (mindenképpen kell pályán (pozíción) tartás), de nem annyira jelentős. -
halgatyó #63 hibás gépelés! helyesen: öt ször tíz a minus hatodikon Newton 1 négyzetméterre (a Newtonm a munka mértékegysége, azaz 1 J, most annyi történt, hogy az m betű az n mellett van és vastag volt az ujjam) -
halgatyó #62 A nagyon kis tömegű, de nagy felületű űreszközök még egy problémával szembesülnek: a napfény és a napszél nyomása. Számoljuk ki az előbbit.
Tudjuk, hogy a fényben terjedő energia E=m*c^2 (a kalap most a hatványozást fogja jelenteni, a "c^2" jelentése cénégyzet)
A fényhez rendelhető impulzus: I=m*c. Ha a fény visszaverődik egy tükörről, akkor az impulzus MEGVÁLTOZÁSA ennek a duplája. Ha csak símán elnyelődik (pl 100% hatásfokú napelemen) akkor csak az m*c lesz a változás.
A továbbiakban elnyelődést veszek figyelembe. (Bármilyen módon termelünk energiát, a fény elnyelődik az űreszköz valamilyen részében. Akkor is, ha pl. egy homorú tükörrel gőzfejlesztőre koncentráljuk.)
Mivel a teljesímény az energia időszerinti deriváltja, ugyanúgy ahogy az erő az impulzus időszerinti deriváltja, ezért a fenti E=I*c ből következik, hogy a négyzetméterenkénti nyomóerőt úgy kapjuk meg, hogy az 1 négyzetméterre eső teljesítményt elosztjuk c-vel (minden számolást SI-ben)
Vegyük a fény teljesítményét kereken 1500W/m^2 -nek. Ekkor a 1500/(3*10^8) = 5 * 10 ^ -6 N (öt ször tíz a minusz hatodikon Newtonm 1 négyzetméterre)
Összehasonlításképpen: ennyi a súlya a földfelszínen egy 0,5 milligrammos testnek.
Ez az erő nem nagy, itt a földfelszínen. A világűrben, súlytalanság körülményei közt, egy fizikailag FÁTYOLVÉKONY elemekből felépített űrállomásra HOSSZÚ IDŐN keresztül komoly hatást gyakorol.
A napszél hatását nem számoltam bele, az LEGALÁBB akkora, mint a fénnyomás és a naptevékenységtől függően változik is.
Elvileg el tudok képzelni olyan speciális pályát, amelyen az 1 éves cilkusban (amíg a Föld megkerüli a Napot) a fénnyomás különböző hatásai kiegyenlítik egymást, ez esetben "csak" az ingadozó napszél, a Föld csóvája és az esetleges pontatlanságok folyamatos korrekciója marad az ionhajtóművekre.
Szeirntem 50 éven belül biztosan nem lesz űrbe telepített naperőmű. -
jeec #61 Pont a távolságkorlátozás miatt a geostacra tett SBSP erőmű olyan nagy lehet, amekkorát akarsz (kvázi), így csak egy darab, nem foglalja el több műhold "slot"ját.
A trükk valóban a tömeg csökkentése. A felfújható naptükrök is ilyen trükk. A hősugárzó esetében a lényeg a felület, nem pedig a tömeg, szóval itt is lehet tömeget csökkenteni. Az antennát nem tudom.
A legjobb persze az, ha egy NEA-t (vagy a Holdat) bányászunk (tudom, hogy még messzebb van), és orbitálison állítjuk össze az anyagigényes alkotóelemeket. -
#60
Mint atomerőműpárt állítom, hogy ez csak féligazság. Hosszútávon olcsó, mert a károsanyag emisszió 0 aminek nincs pénzben mérető értéke. Maga az üzemeltetés sem túl húzós, csak felépíteni az. -
Kain #59 Frayer:
Ezt írtad: "Sőt, azt kell mondanom, hogy van egy módszer is, amivel INGYEN lehet ilyen erőműveket építeni. A franciák találták ki. A semmiből az állam pénzt hoz létre, amit az erőművek építésére költ el, és mivel a pénz valódi értéket hoz létre, ami egy ország közösségét szolgálja, nem okoz semmi féle inflációt, de munkahelyeket teremt, növeli a nemzeti összvagyont, olcsóbb lakossági áramot tesz lehetővé, export termelés növekszik, ha más országoknak is termel az ilyen erőmű. Hosszútávon csak nyerni lehet vele."
Ez sajnos nem így működik. A pénzteremtés persze lehetséges, de szinte mindenképpen inflációt okoz. Kis léptékben persze nem, de annyi pénzzel meg nem sok erőművet tudsz felépíteni. Pénzteremtés -> több elkölthető pénz az emberek zsebében -> el is költik -> nő a kereslet -> nő az ár. Egyébként meg a geotermikus energia drága, NAGYON drága, meg nemigen tudni, hogy mik a hosszútávon környezetre gyakorolt hatásai. Az atom legalább olcsó, és ismerjük a negatív oldalát is :) -
#58
Csak már írtam, hogy milyen eszméletlenül korlátozottan vihető fel oda bármi tömegben és a geostac pályán távolsági elkülönítés miatt nagyonis korlátozott számú cucc lehet fent... -
jeec #57 A geostacon aránylag kevés az űrszemét, és ne feledjük: az űr igen nagyon nagy. -
jeec #56 De van. Két okból:
1. a földi fogadóállomás - bár nagy, de olcsón kivitelezhető, lényegesen olcsóbban, mint ugyanez napelemekkel, és olcsóbban, mint egy CSP erőmű. Ráadásul a területet fel lehet használni más célra is (mint pl. mezőgazdasági termelés, de akár lehet ott erdő is alatta).
2. Ez a viszonylag ritka energia 7/24 rendelkezésreállású (na jó, igen ritkán van Földárnyékban is a geostac-on keringő erőmű ("Since earth’s axis is tilted, it would be in earth’s shadow only for 70 minutes maximum at late night when power demands are at their lowest, during 42 days ... " - http://209.85.229.132/search?q=cache:hmYfWZvCNEMJ:profile.iiita.ac.in/blsaincha_b03/papers/SSP.htm+geostationary+earth+shadow+SUBSP&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a) -
#55
Az ötlet kitűnő akár fel van ilyesmire a technológia készülve akár nem. A baj csak az, hogy megint a profit hajtotta ezt a tervet, ezért olyasmiket találnak ki, amivel majd szinten tartják az energia magas árát, és persze az emberek továbbra is függjenek a nagy multiktól.. -
Devotus #54 Jah tiszta Gundam 00, csak ott hatalmas tornyok voltak meg két föld körüli gyűrű...mondjuk sztem azt a torony dolgot nem igazán lehet megvalósítani. De ha meglehetne az űrbejuttatás költsége, tényleg jelentősen csökkenne. Mi van az űrszeméttel? Az nem pukkasztja ki a napfény gyűjtő lufikat? -
kutyak #53 Vannak olyan technológiai újítások, amely lehetővé teszik, hogy egy darurobot, emberi beavatkozás nélkül, földvájog felhasználásával, 24 óra alatt felépít egy komplett 200 nm házat. Anyag költésgen és némi áram költségen.
Igen, ezt a technológiát téglagyárnak hívják. A meghatározó költségek ott is az alapanyag és energia (gáz). Van némi munkabér, egyéb rezsi (karbantartás ugye), és persze ne felejtkezzünk el a beruházásról, ami nagy méretekben, bármi is legyen az ("darurobot", vagy téglagyár vagy fúrótorony, bármi) elég tetemes is tud lenni.
Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy egy átlagos családi ház költségvetésének legfeljebb 30%-át adja a szerkezet (alap, fal, tető), a többi a gépészet, burkolás, festés, nyílászárók, stb. stb. -
#52
Ez inkább rád lehet igaz.
Talán tanulj egy kis energetikát, áramlástant, hőtant és vízkezelési techológiát és geológiát. Rád férne.. -
Caro #51 Oké, hogy a 80-as években épült, de azért voltak ott modernizálások. A teljesítménynövelést sem úgy csinálták, hogy rántottak egyet a szabályozórudakon, 'oszt jól van.
Sőt, a növelés egy jelentős részét szekunder oldali optimalizálással érték el, és az utóbbi években folytak fejlesztések, hogy menetrendtartóra üzemre is fel lehessen használni az erőművet.
Ezért írtam, hogy azóta igazán beszerezhettek volna valami tisztességes elektronikát, mert a kavitáció által tönkrement alkatrészek cseréje jelentős pénzbe kerül.
Üzemanyagcella meg nem 50 éve, hanem több mint 150 éve létezik (persze ez sem a mai formában), és maga az üzemanyagcella az jó, "csak" H2 előállítási és tárolási nehézségek merülnek fel. -
osztmivan #50 Ha ez igaz, akkor semmi értelme az egésznek 
-
teddybear #49 A Második Világháború óta, egyes témákban már régebben, rendszeresen előjön néhány ötlet.
Ez a világűrben felépítendő napelemes erőmű is visszaköszön; a faterom '70-es évekbeli Delta Magazinjában szóról-szóra pont ugyanez van leírva, plagonizáltak a kedves "feltalálók".
Ami a vízsugaras fúrást illeti ok. kifúrja. De hogyan bélésezed ki a furatot? Frayer, Frayer az érdemi munkát tudod mindig a szakembereknek kell elvégezni, nem pedig a fantasztáknak! -
#48
De bepörögtél már megint.
Mit szívsz? Hagyjál nekem is. -
#47
Én biztos vagyok benne, hogy az a kurva teljesítmény szabályozás technológiailag megoldható. Ami miatt mégsem megoldható, az pusztán emberi ok.
Meg talán töprengj el egy kicsit. Mikor épült Paks? A '80-as évek legelején. Az azt jelenti, hogy '70-es évek közepe beli technikát terveztek bele. Akkoriban ilyen méretben frekiváltóról szó sem volt, a fojtásos szabályzást meg felejtsd el a pocsék hatásfok miatt. Paksot eleve nem arra tervezték, hogy rángassák. Pont. Vagy megy, vagy nem megy. Magyarán akkor minek is akarsz olyan szivattyút ami cibálható? Felesleges. Talán nézd meg Pask adatait, hogy milyen teljesítményen megy. Csak leálláskor tér el a közel állandó teljesítménytől.
Különbség van a között, hogy valami lehetetlen, vagy az emberek nem akarják
Igen. Mert nem ez az atomerőmű működési koncepciója. Soha a büdös életben nem térülne meg és nincs rá indok, hogy miért kéne ez. Pont. A szaron csámcsogsz, már bocsánat...
Természetesen nem olcsó a fúrás sem.
De még mindig sokkal olcsóbb mint az űrbe feljuttatni több tonna tükröt.
Na ezt aláírom. De nem mindenhol van kétszeres geotermikus gradiens és Kalifornia picit szeizmikusan aktív. Tudtak már fúrással szeizmikus aktivitás előidézni, de maga a természet ezek tevékenysége is gond. Sebaj...
Itt csak két lyukat kell csinálni a földbe, igaz jó mélyen.
De vannak már olyan technológiák, amelyek nem gyémánt fúróval dolgoznak, hanem vízsugárral, ami a hangsebesség többszörösével mozog, és amely az eróziós képességével, bármin átvágja magát. Akár a legkeményebb acélon is.
A földpátokban, kondritokban úgy kivájja a lyukat mint kés a vajt.
Mégsem használják. Nem azért mert lehetetlen használni. Hanem mert olajos és bankszektoros érdekkörökben, ellenérdekeltsége van. Ez óriási különbség.
OK. Megkérhetném, hogy NWO-ba posztolj ilyen bornítt hülyeségeket. 1000-szer le lett írva, hogy a technológiát nem lehet megállítani. Ha pénz van benne akkor megcsinálja valaki és kaszál rajta.
Például tudtátok, hogy az üzemanyag cella már 50 éve létezik? Meglepő mi?
A benzinmotor mióta is? A mai motort ne akard összemérni azzal ami 120 éve volt. Hiába létezik valami, ha használhatatlan gazadásilag és techológiailag is. -
#46
Konkrétan ott a baj, hogy a lent említett 10k $ /kg az low orbit pályára vonatkozik. Oda is a legnagyobb cucc amit felvittek a Skylab volt egy darabban és ahhoz is Saturn V kellett. Geostac pályára asszem kb. 1 nagyságrenddel kisebb tömeg jutattható el ma és az ár is "picit" magasabb.
Ez ma álomvilág elképzelés. -
#45
Fayer nem műszaki ember, olyanról beszél amiről sajnos fogalma sincs. Olyan alapvető dolgokkal sincs tisztában, mint hővezetés és energiasűrűség.
Lásd földvályogos hülyeség. Egészen "apró" dolgokról feledkezik el.
- elektromos kábelek a falakban?
- fűtőrendszer?
- alapozás?
- stb.
És ezek még nagyon basic problémák...
Komolyan mondom, hogy egy álomvilágban él.... -
#44
Hiába ismételgeted attól még nem lesz igaz... -
#43
És még egyszer mondom, INGYEN, nem kell hozzá semmi, csak egy döntés, hogy akarjuk vagy sem. Semmi áldozattal nem jár.
Már itt is NWO? Azt mégis fizikailag hogy a túróba készül ingyen egy erőmű? Komolyan mondom lefordulok a székről ilyen hülyeség hallatán. Akkor miért nem épít a fél világ így ingyen mindent? Pl. mi Paksot bővíthetnéne így... -
#42
Már párszor közöltem, hogy ez közel sem ilyen egyszerű. Nehéz a felfogásod? Ha ilyen egyszerű lenne akkor mindenki ezt építené és gennyesre keresné megát. Melyik hülyének nem érné meg, hogy beruház és aztán kvázi ingyen (erős túlzás) - nincs fűtőanyag - termel. Talán, mert ez nem igaz. Nagyon kemény problémák vannak. -
halgatyó #41 Van egy részlet a cikkben, amitől nagyon rossz érzéseim támadtak:
"...azonban az általuk levédett szabadalmak szerint technológiájuk kulcsa..."
ÁLTALUK LEVÉDETT SZABADALMAK...
Nem folytatom, szerintem kitaláltátok már Ti is, hogy milyen aggályaim vannak.
És lehet, hogy nemcsak ezek csinálnak ilyesmiket.
Vajon amikor majd a technológia felfejlődik oda, hogy tényleg jöhet a megvalósítás, akkor milyen jogi és dollárköteg-akadályok tornyosulnak majd a megvalósulás elé?
Azoknak az IGAZI KÖRNYEZETVÉDŐKNEK, akik úgy érzik, hogy elkötelezettek a megújuló energia irányában, KÜZDENIÜK KELLENE A SZABADALMI JOGOKKAL VALÓ OKÁDÉK VISSZAÉLÉSEK ELLEN! -
halgatyó #40 A lehetőségeket taglaltam, amelyekből ELVILEG többféle is akad.
Ez az űrbeli naperőmű nem új ötlet, már sokszor felvetődött korábban is, és még ezután is sokszor fel fog vetődni, mire -- valamikor a jövőben, talán -- megvalósul. -
#39
Hát ez azért kissé gázos. Ha a műhold bármilyne okból letér a pályáról, esetleg szépen végigéget pár száz km-t(ha nem sikerül kikapcsolni) -
#38
jó érzés ilyen híreket hallani :) -
Caro #37 Igen, tudom, így értettem a hűtőfelületet :)
400 K-es hűtés esetén kell kb. akkora hűtőfelület, mint gyűjtőfelület (abszolút fekete testből). -
64b0r #36 Első észrevétel: Pont Kaliforniában akarnak ilyet csinálni, ahol amúgy is jó hatékonysággal működik a napenergia földi hasznosítása? Szerintem egy Alaszka vagy Finnország többet nyerne egy ilyen módszerrel...
Második észrevétel: Pont Kaliforniában akarnak ilyet csinálni, a földrengések hazájában? Kiváncsi vagyok, Szent András (a geológiai törésvonalak védőszentje :D) mit fog szólni a dologhoz... :P
@Frayer: a geotermikus és a napenergia felhasználása nem egymást kizáró lehetőségek. Legyen minél több mindkettőből! A pártodnak meg van még egy szavazója =)
@halgatyó: Nem igazán értem az érvelésed; először bebizonyítod, hogy mennyire lehetetlen egy keringő pályáról lesugározni az energiát pár mp alatt, aztán levonod a következtetést, hogy geostacionárius pályáról lehetetlen letükrözni a napot. :(? Egyébként is minek pontba sűríteni? Ha pár 10 méter átmérőjű (neadjisten pár 100m) abból prímán lehet napelemmel áramot csinálni, így is sokszoros sűrűségű a megvilágítás. Pláne, hogy nem is erről van szó. Ahogy én kivettem, a napfényt ott fent átalakítják árammá (pl. napelemmel) az energiát lesugározzák egy másik sugárral, amit itt lent újra átalakítanak árammá. Tudom, minden átalakítási lépés veszteséges, de tökmindegy, ha éjjel-nappal mehet.
@caro: Hiába szerelnének rá hűtőfelületet, az űrben nincs hőátadás, ott csak hősugárzással tudnak hőt veszíteni a tárgyak. A két km-es tükör nekem is gyanús. Ezzel az erővel azt is ráírhatnák, hogy "meteorit-céltábla". :D -
#35
Én biztos vagyok benne, hogy az a kurva teljesítmény szabályozás technológiailag megoldható. Ami miatt mégsem megoldható, az pusztán emberi ok. Különbség van a között, hogy valami lehetetlen, vagy az emberek nem akarják. Vagy nincs rá pénz, nem vonnak be mérnöki erőforrásokat stb stb. Minden lehetséges amit a természeti törvények megengednek.
Természetesen nem olcsó a fúrás sem.
De még mindig sokkal olcsóbb mint az űrbe feljuttatni több tonna tükröt.
Vagy hatalmas több ezer tonnás víztározó gátat építeni, vagy több tucat négyzet kilométernyi területet beborítani napcellákkal.
Itt csak két lyukat kell csinálni a földbe, igaz jó mélyen.
De vannak már olyan technológiák, amelyek nem gyémánt fúróval dolgoznak, hanem vízsugárral, ami a hangsebesség többszörösével mozog, és amely az eróziós képességével, bármin átvágja magát. Akár a legkeményebb acélon is.
A földpátokban, kondritokban úgy kivájja a lyukat mint kés a vajt.
Mégsem használják. Nem azért mert lehetetlen használni. Hanem mert olajos és bankszektoros érdekkörökben, ellenérdekeltsége van. Ez óriási különbség.
Például tudtátok, hogy az üzemanyag cella már 50 éve létezik? Meglepő mi?
Azóta is csak csiszolgatják, fényesítik, de nem foglalkoznak vele mint kellene.
Versenyképes alternatíva csak akkor lesz, ha a nagyok is úgy akarják. Előbb nem. -
halgatyó #34 Én nagyon örülnék annak, ha egy ilyen űrbe telepített naprőmű működne!
Csakhát ez a cikkbeli elképzelés kb. az óvodások vágyálmainak szintjén mozog. Így hát az űrbeli napenergiára sajnos még várnunk kell.
Csak pár dolog, ami miatt ez kb. aúgy visoznyul egy működő naperőműhöz, mint egy kisgyerek fakockákból összerakott "autója" az igazihoz:
1.) Milyen magasságban kering? A geostacionárius pálya kb. 36000 km magasan van, a 2-3száz km magaságú pályán repülve meg nagyon rövid ideig tartózkodik a földfelszín egy pontja felett.
2.) A Napkorong látszó szögátmérője a Földről elég nagy, kb 1/100 radián (150millió km-ről 1,3millió km).
Emiatt bármilyen optikával próbáljuk a nap fényét egy pontba gyűjteni, az mindig korong lesz, soha nem pont. A korong átmérője az optika fókusztávolságától függ: 150 méter esetén 1,3méter lesz a korong átmérője, 150 km esetén 1,3 km. (300 km-ről letükrözve a Földre, 2,6 km átmérőjű korongot kapunk... néhány másodpercig, amíg a 8km/s sebességgel mozgó tükör pont fölöttünk van)
36ezer km magsból gyakorlatilag nem lehet ésszerű megoldással letükrözni a napkorongot.
3.) Ha a rendszer napelemeket tartalmaz, akkor -- tegyük fel, hogy ezek nagyon hosszú élettartamú napelemek és az űrszemét se bizirgálja őket) a termelt energiát lézerrel le lehetne sugározni a Föld felszínére.
Ekkor az űrállomás lebeghetne akár 36ezer km magasan is.
A gond az, hogy momentán nincs erre alkalmas lézerünk (vagy csak az én tudásom van nagyon elmaradva?).
4.) a lesugárzott energia meglehetősen veszélyes tud lenni. Gőzzé vált repülőgépek, tornádó pusztítására emlékeztető széles sáv a földfelszínen, amely azonban nem törött deszkákkal van megszórva, mint a tornádó nyoma, hanem szép fekete...
De azért drukkolok az álmodozóknak. -
Caro #33 De te is dönthetsz. Például úgy, hogy pártot alapítasz ezzel a programmal. Egy szavazód már biztosan lenne :) -
Caro #32 Annyira az a fúrás nem olcsó. Arra meg hogy 2010 van... hát. Nézd. Én is meglepődtem, mikor megtudtam, hogy a paksi erőműben a főkeringető szivattyúk teljesítményszabályozása nem megoldható.
Én is azt mondtam, de hát 2008 (akkor még), meg minden, de nem. Két üzemállapot van: bekapcsolt, kikapcsolt.
Pedig azért a félvezető technológia már van annyira kiforrt, hogy egy VFD összeállítása még MW tartományban sem okozna problémát.
És lenne is értelme a szabályozásnak, mert okoz problémákat, hogy nem lehet. (Így a szabályozásra marad a szelep, ami energiapazarló, és időközönként ki is kell cserélni, mert elkavitál)
Debreceni ciklotron hasonlóan, kb. 60 kW teljesítmény, csöves vezérlés. 2009-ben. -
toto66 #31 "vagy hosszú távon elhülyíti őket ;) "
Ilyen sugárzást már alkalmaznak: tv. -
#30
Én úgy vagyok vele, hogy előbb itthon kellene rendet rakni. Felszámolni a szegénységet, technológiai fejlesztésekre kellene költeni előbb a pénzt, amivel teljes mértékben automatizálnánk és modernizálnánk az élelmiszer előállítást, amivel az élelmiszer árak a tizedükre esnének. Modernizálni kellene az építőipart.
Vannak olyan technológiai újítások, amely lehetővé teszik, hogy egy darurobot, emberi beavatkozás nélkül, földvájog felhasználásával, 24 óra alatt felépít egy komplett 200 nm házat. Anyag költésgen és némi áram költségen.
Ugyan így az építőanyag előállítást is lehetne modernizálni.
Lehetne modernizálni a fiskális és monetáris politikát. Több szabadság jogot is lehetne adni a kisembereknek. Mérsékelni az adósrabszolgaságot, beszüntetni az ország tovább adósítását, minimálisra mérsékelni az adókat amelyet 100 % ban csak közellátásra kellene fordítani.
Sok mindent lehetne, mégsem tesszük meg. Sajnos én nem dönthetek erről. A közösségnek kell erről határoznia. -
jeec #29 Nem mondom, hogy a földhő rossz lenne, de muszáj a világűrbe lépni végre valahára rendesen. A technikánk megvan hozzá (mint a geotermikushoz is megvan), már csak a pénz kellene - de ez messze vezet. -
#28
Most írom még egyszer. Hogy olcsó.
Egy ilyen erőmű olcsó energiát állít elő. Nem szennyezi a környezetet.
Ingyen hozzálehet jutni.
Nem bonyolult, nem drága. Van rá kiforrott technológia.
Ásványi anyag tartalom, sótartalom.. nevetséges kifogások. Mindjárt 2010 van, ilyen problémák már száz éve megoldhatóak. Van olyan aranybánya, ahol gépekkel 4 kilométer mélyen dolgoznak. Itthon ilyen mélyen 200-300 C fok van. -
Caro #27 A témához: Kaliforniában az éves napteljesítmény átlag 250 W/m^2 körül mozog. Az űrben a teljesítménysűrűség 1400 W/m^2.
Vagyis az űrbeli komplexum kiváltható 5.6 szoros mennyiségű Földre telepített napelemmel.
Igen, a napelemek drágák, itt lent kb. 20 év alatt térül meg az olcsóbb típusok ára, végfelhasználói (nem termelői!) áramárakat számolva.
De amíg űrsiklóval felvinni valamit 20000$/kg, addig nem látom, hogy ez mikor térülne meg.
Igaz, ha jól veszem ki, akkor valami fóliával fókuszálnák, és nem napcellákat használnának, de annak meg ott fent az a baja, hogy ahhoz meg brutálisan nagy hűtőfelület kell.
Ez a dolog akkor érheti csak meg, ha nagyon olcsón lehet feljuttatni anyagot és jó hatásfokkal lehet lehozni az áramot.
Erre az űrlift tökéletesen alkalmas lenne, egy nanocsövekből készült érpár ellenállása a számítások szerint nagyon kicsi a csövek mentén, tehát a felvonókábel vezető is lenne egyben.
De kellő erősségűt még nem nagyon lehet gyártani, ahogy tudom. -
jeec #26 A földhő sem kimeríthetetlen forrás: egy erőmű levezetett csövei (megjegyzem a zárt ciklusú ölég drága) körül a föld kőzetei veszíteni fognak a hőmérsékletükből, és nem tudom milyen gyorsan pótolják a veszteséget.
ráadásul a vízfelhasználása nem egyszerű kérdés: vissza kell pumpálni a mélybe a kivett vizet (nyílt ciklusúnál). A szabadba nem engedheted a magas sótartalom miatt. Ja, a só, ásványi anyag tartalom miatt hajalmosak a csövek vízkövesedni, ami komoly probléma lehet. -
Caro #25 Ezzel az a gond, hogy geotermikust jól lehet fűtésre használni, de áramtermelésre csak valami egzotikus munkaközeggel alkalmas (pl. ammónia), az ilyen rendszerek veszélyesek és drágák.