Kalifornia már az űrben gyűjtené be a napenergiát
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#104
"...lesz egy bazi lyuk."
Oda mehet az beton v. égetett tégla alap, a pince és társai. Amúgy régen bevett hagyomány volt az, hogy kinéztek a közelben egy területet és onnan vitték az anyagot. Úgy mint ma a téglaégetõ nagyüzemek...
"A köveket ki kell belõle rostálni..."
Ha már köveket kell belõle rostálni, akkor az nem igazán megfelelõ anyag. Maximum elszenesedett fákat meg ilyeneket lehet belõle kibulványolni - relative kis mennyiségben.
"...törek (amit darálni kell..."
Például elég összeszedni a kombájn után. De az aprítása sem igényel annyi energiát, mint a téglaégetés, mészégetés (mondjuk ez kell, de nem mindegy hogy mennyi), a cementgyártás. Plusz még ezeknek a fuvarozása párszáz kilométeren keresztül.
"...szárítani, forgatni, esõtõl megvédeni..."
Szárazon történik az aratás. A szalma sem punnyad meg ha le van takarva. A természet elvégzi a 'piszkos munkát'. Bõven elég az esõtõl megvédeni. Mindössze egy éven keresztül.
"De az építkezés költségeit alapvetõen..."
Így igaz. Kelletik még oda ajtó és ablak, födémszerkezet, tetõ, kémény, satöbbi... Meg munkaerõ, mint ahogyan a 'hagyományos' házaknál is.
"...ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb..."
Errõl megvan a magam kis véleménye. Viszont a vályogházaknak megvan az az apró elõnye, hogy ha bontásra kerül, akkor nem terheli meg annyira a környezetet, mint a téglaházak, könnyûszerkezetes házak, illetve az üvegpaloták esetében. Sõt egy ház költségeibe nem árt beleszámolni a fenntartási költségeket (és ilyeneket) sem.
Oda mehet az beton v. égetett tégla alap, a pince és társai. Amúgy régen bevett hagyomány volt az, hogy kinéztek a közelben egy területet és onnan vitték az anyagot. Úgy mint ma a téglaégetõ nagyüzemek...
"A köveket ki kell belõle rostálni..."
Ha már köveket kell belõle rostálni, akkor az nem igazán megfelelõ anyag. Maximum elszenesedett fákat meg ilyeneket lehet belõle kibulványolni - relative kis mennyiségben.
"...törek (amit darálni kell..."
Például elég összeszedni a kombájn után. De az aprítása sem igényel annyi energiát, mint a téglaégetés, mészégetés (mondjuk ez kell, de nem mindegy hogy mennyi), a cementgyártás. Plusz még ezeknek a fuvarozása párszáz kilométeren keresztül.
"...szárítani, forgatni, esõtõl megvédeni..."
Szárazon történik az aratás. A szalma sem punnyad meg ha le van takarva. A természet elvégzi a 'piszkos munkát'. Bõven elég az esõtõl megvédeni. Mindössze egy éven keresztül.
"De az építkezés költségeit alapvetõen..."
Így igaz. Kelletik még oda ajtó és ablak, födémszerkezet, tetõ, kémény, satöbbi... Meg munkaerõ, mint ahogyan a 'hagyományos' házaknál is.
"...ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb..."
Errõl megvan a magam kis véleménye. Viszont a vályogházaknak megvan az az apró elõnye, hogy ha bontásra kerül, akkor nem terheli meg annyira a környezetet, mint a téglaházak, könnyûszerkezetes házak, illetve az üvegpaloták esetében. Sõt egy ház költségeibe nem árt beleszámolni a fenntartási költségeket (és ilyeneket) sem.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#103
Tegyük fel, hogy a portámon a föld alkalmas erre. Kiásom (energia), lesz egy bazi lyuk. A köveket ki kell belõle rostálni (energia), kell hozzá törek (amit darálni kell - energia), szárítani, forgatni, esõtõl megvédeni, stb. - energia és munkaerõ kell hozzá. A vályog, a döngölt fal valóban nagyszerû dolog - a mi környékünkön még ma is építenek ebbõl, és sok ház áll 100 év óta ebbõl az anyagból. De az építkezés költségeit alapvetõen nem befolyásolja. És arról se felejtkezzünk el, hogy ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb.
#102
Nem fogod elhinni. Pont ilyen okokból építkeznek pl. Kanada nagy részén fából, üvegbõl és acélból. Mert téglából és vályogból nem érné meg nekik, pont a szállítás miatt. Nálunk speciel a dél-alföld területén megéri a vályogból való építkezés. Sõt ha minden igaz, akkor néhány dimbes-dombos vidéken is. Más kérdés hogy manapság az égetett tégla a divat. Ahhoz meg kell agyag (a vályogban nincs ám ilyen, nem kell azt hinni), meg rengeteg energia. Plusz a szállítás.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#101
A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.
Oszt miért is? A talaj nagyon nem homogén. Vagy van megfelelõ vagy nincs. Pl. a Csepel-szigeten vannak olyan területek ahol leásol és sóder van jóformán mindenhol...
Oszt miért is? A talaj nagyon nem homogén. Vagy van megfelelõ vagy nincs. Pl. a Csepel-szigeten vannak olyan területek ahol leásol és sóder van jóformán mindenhol...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#100
"Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell."
Nem egészen így van. A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.
Nem egészen így van. A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#99
Vályogfalba pont oda mennek a dolgok, mint a nem vályog esetén. Kivés|átfúr, védõcsövez, beráncigál, vakol. Mondjuk a vizesblokk az kész szopás, úgy ahogy van. Az építészeti és engedélyeztetési szabványokat meg feldughatják a létrehozói oda ahova az való - ugyanis az jelen pillanatban csak hátráltatja a lakásépítést, legyen szó bármilyen anyagról is az építkezés folyamán.
Ha cementtel stabilizált vályogtéglát használ az ember, akkor arra lehet szerezni engedélyt - persze jó pénzért. Az egybefüggõ vályogfalra meg nem, mert csak. Még akkor sem, ha tele van nyomatva cementtel.
Ha cementtel stabilizált vályogtéglát használ az ember, akkor arra lehet szerezni engedélyt - persze jó pénzért. Az egybefüggõ vályogfalra meg nem, mert csak. Még akkor sem, ha tele van nyomatva cementtel.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#98
Az hagyján, de a hagyományosan falban futó dolgokról szó sem esik. Villany, víz és gázvezetékek hova mennek? Konnektorok és egyéb nem elhanyagolható dolgok? Építészeti és engedélyeztetési szabványoknak megfelel? Stb. Jaaaaaaa, hogy ezek Frayer barátunknak lényegtelenek...
Felhúz egy vályogvalamit ami nagyjából semmire sem jó és urbáus környezetben sem nyerõ.
Felhúz egy vályogvalamit ami nagyjából semmire sem jó és urbáus környezetben sem nyerõ.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#97
bocsi, a {/i] akarta bezárni az idézetet.
#96
Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hõszigetelése.{/i]
Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell. A hagyományos házak sem azért kerülnek annyiba, mert a szemét téglagyárosok extraprofitos üzletet csinálnak, hanem mert a költségek ekkorák.
És ahogy már lentebb is írtam, a falazóanyag költsége az építkezés összköltségének elenyészõ hányada. Az én házam 8 éve épült, 25000 darab téglából. Az akkori árára nem emlékszem pontosan, de most egy olyan tégla 85 Ft/db. 25.000*85= 2.125.000 A házam összköltségvetése 27 millió volt 8 évvel ezelõtt. Ha ez még nem is változott volna azóta, a falazóanyag költsége akkor is csak kb. 8%. Persze munkadíj, habarcs, stb. kell még hozzá. De ha nem téglából raktuk volna a falat, hanem kész panelekbõl, egy nap alatt, akkor se lett volna a 27 milliós házból 5 milliós. Csak mert a nyílászárók kerültek majdnem ennyibe.
Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell. A hagyományos házak sem azért kerülnek annyiba, mert a szemét téglagyárosok extraprofitos üzletet csinálnak, hanem mert a költségek ekkorák.
És ahogy már lentebb is írtam, a falazóanyag költsége az építkezés összköltségének elenyészõ hányada. Az én házam 8 éve épült, 25000 darab téglából. Az akkori árára nem emlékszem pontosan, de most egy olyan tégla 85 Ft/db. 25.000*85= 2.125.000 A házam összköltségvetése 27 millió volt 8 évvel ezelõtt. Ha ez még nem is változott volna azóta, a falazóanyag költsége akkor is csak kb. 8%. Persze munkadíj, habarcs, stb. kell még hozzá. De ha nem téglából raktuk volna a falat, hanem kész panelekbõl, egy nap alatt, akkor se lett volna a 27 milliós házból 5 milliós. Csak mert a nyílászárók kerültek majdnem ennyibe.
#95
Nézz utána a földvályognak. Önmagában sza... izé... semmit sem ér. Kellenek bele olyan szálak, amik (sok kicsi sokra megy) összetartják a falat. A lentebb emlegetett "gyurma" kilõve - hacsak nincs cementtel 'stabilizálva' a matéria - ha nincsenek benne az elõbb megemlített szálak, akkor a szakítószilárdsága vetekedik a béka alfelével.
Amit te emlegetsz, az érdekes technológia lehet, ámde... Egy nap alatt nem fog csontszárazra száradni a falad, tehát a falak felhúzása után kelletik még kapásból legalább egy hónap mire rá lehet helyezni a födémet meg ilyeneket. A cementes verziónál meg ott van a kötési idõ. Addig meg csak szépen zsugorodik a fal jópár centit, mire megáll a a mozgása. Ezenkívül a szivattyúk meg az ilyen anyámkínjai miatt nem árthat valami folyékonyabbra keverni az anyagot, ez plusz vízfelhasználás. Keverõgép, szivattyúk, motorok, cucc házhelyhez szállítása... Ezek meg plusz energiát igényelnek. Ami itt környezetbarát, az az hogy helyben nyerik ki az alapanyagot, peldának kedvéért a pince helyébõl, meg a téeszcsébõl (lásd.: szalma).
A vályog hõszigetelõ képessége meg elég tré. Viszont a hõtároló képessége meg igencsak jó. Ezért lehet az, hogy mire kihûlnek a falak annyira hogy ne érje meg fûteni, addigra itt a nyár, mire elviselhetetlenül átmelegednek, addigra meg jön a fûtési szezon... Jó, ez túlzás volt, de nyáron megfelelõ szellõztetéssel, mindenféle légkondi nélkül kellemes idõ van odabent. 😊 Télen meg nincs az mint a közkedvelt könnyûszerkezetes házaknál, hogy kislattyog az ember az udvarra és már bent is meg lehet fagyni. Nem kevés energiát meg lehet vele takarítani. Viszont igencsak karbantartásigényes. Mármint ez az építésmód. Vagy mi.
Amit te emlegetsz, az érdekes technológia lehet, ámde... Egy nap alatt nem fog csontszárazra száradni a falad, tehát a falak felhúzása után kelletik még kapásból legalább egy hónap mire rá lehet helyezni a födémet meg ilyeneket. A cementes verziónál meg ott van a kötési idõ. Addig meg csak szépen zsugorodik a fal jópár centit, mire megáll a a mozgása. Ezenkívül a szivattyúk meg az ilyen anyámkínjai miatt nem árthat valami folyékonyabbra keverni az anyagot, ez plusz vízfelhasználás. Keverõgép, szivattyúk, motorok, cucc házhelyhez szállítása... Ezek meg plusz energiát igényelnek. Ami itt környezetbarát, az az hogy helyben nyerik ki az alapanyagot, peldának kedvéért a pince helyébõl, meg a téeszcsébõl (lásd.: szalma).
A vályog hõszigetelõ képessége meg elég tré. Viszont a hõtároló képessége meg igencsak jó. Ezért lehet az, hogy mire kihûlnek a falak annyira hogy ne érje meg fûteni, addigra itt a nyár, mire elviselhetetlenül átmelegednek, addigra meg jön a fûtési szezon... Jó, ez túlzás volt, de nyáron megfelelõ szellõztetéssel, mindenféle légkondi nélkül kellemes idõ van odabent. 😊 Télen meg nincs az mint a közkedvelt könnyûszerkezetes házaknál, hogy kislattyog az ember az udvarra és már bent is meg lehet fagyni. Nem kevés energiát meg lehet vele takarítani. Viszont igencsak karbantartásigényes. Mármint ez az építésmód. Vagy mi.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#94
"ha jól tudom alap nélküli házak nem nagyon vannak, legalább valami döngölt föld alap van mindenhol..."
Jól tudod. Viszont az "alapozás" szó alatt a lenti hozzászólásban a vasbeton alapot értettem. Sajnálatos módon ezt nem említettem meg.
"a vasvillás dolog is kis túlzás, azért komolyabb technológiák kellenek a jópár tonna föld függõlegesbe állításához."
Nono. Kétháromnégyhatszáz évvel ezelõtt sem voltak 'komolyabb' technológiák, s mégis épültek vályogból házak... Gödörbe bele a vályogfal alapanyagai azaz az agyagos föld, 'szálastakarmány', víz, és egyszerûen felszántották az egészet sok soron. Utána csúszózsaluk közé behánytak egy arasznyit a vasvellával, jól letöcskölték és másnap kezdõdött minden elölrõl...
Vagy pedig cövekekkel és közéjük szõtt rõzsébõl megcsinálták a fal 'mintáját', és erre csapkodták fel az elõzõleg bekevert anyagot - kézzel és apránként. A felesleget meg letúrták ásóval. Az ablakok és ajtók helyét meg miután kiszáradt teljesen a fal, akkor fûrészelték ki.
Röviden: nem kell hozzá okvetlenül csúcstechnológia... Csak rohadt fárasztó, még vályogtéglából is.
Jól tudod. Viszont az "alapozás" szó alatt a lenti hozzászólásban a vasbeton alapot értettem. Sajnálatos módon ezt nem említettem meg.
"a vasvillás dolog is kis túlzás, azért komolyabb technológiák kellenek a jópár tonna föld függõlegesbe állításához."
Nono. Kétháromnégyhatszáz évvel ezelõtt sem voltak 'komolyabb' technológiák, s mégis épültek vályogból házak... Gödörbe bele a vályogfal alapanyagai azaz az agyagos föld, 'szálastakarmány', víz, és egyszerûen felszántották az egészet sok soron. Utána csúszózsaluk közé behánytak egy arasznyit a vasvellával, jól letöcskölték és másnap kezdõdött minden elölrõl...
Vagy pedig cövekekkel és közéjük szõtt rõzsébõl megcsinálták a fal 'mintáját', és erre csapkodták fel az elõzõleg bekevert anyagot - kézzel és apránként. A felesleget meg letúrták ásóval. Az ablakok és ajtók helyét meg miután kiszáradt teljesen a fal, akkor fûrészelték ki.
Röviden: nem kell hozzá okvetlenül csúcstechnológia... Csak rohadt fárasztó, még vályogtéglából is.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#93
Ne rugdosd szegényt, alaposan beégett már a kW és a kWh keverésével.
#92
Már megint Téged dugdoslak... hááát <#idiota><#gonosz2>
Néhány éven át olyan munkakörben dolgoztam, ahol különbözõ meteorológiai adatok folyamatos (éjjel-nappali) automatikus figyelése zajlott, általában 10 percenkénti adatrögzítéssel. Az adatok között volt egy "sugárzásegyenleg" nevû mennyiség is.
Ez a mennyiség úgy mérõdik, hogy van egy kis golyó a földfelszín fölött 2 m magasságban, nagyon vékony, a Nap fényét valamennyi spektrumtartományban jól átengedõ fallal. Ez a kis gömb egy vastagabb vízszintes mûanyag lappal két félgömbre van osztva.
A lap alsó és felsõ oldalán van egy-egy mûszer, amely a (hõ) sugárzás mennyiségét méri, a "hõ"-be a látható fény tartományt is bele kell érteni.
A felsõ félgömbben lévõ mûszer gyakorlatilag a Nap beesõ sugárzását méri, nagyon kis járulékkal az égbolt sugárzása is bennevan.
Az alsó félgömb mûszere a földfelszín hõsugárzását méri.
A sugárzásegyenleg nevû mennyiség W/m2 egységben, 10 perces átlagokban jött ki a mûszerbõl. A felsõ félgömb mért értékébõl ki kell vonni az alsó fégömb mért értékét.
Néhány tájékoztató mért adat: nyáron, júliusban elérte a 760 W/m2 értéket. Éjszaka, derült ég mellett -50 .. -70 W/m2 (szintén nyáron, nem sokkal a naplemente után)
Ez egy eléggé sok helyen meglévõ eszköz, aki ismeri, az most feleslegesen olvasott sokat:-))
Az éves adatfeldolgozást elvégeztem erre a mûszerre is. Az eredmény: a földfelszín 1 m2 VÍZSZINTES felületére (tehát nem napraforgó-szerûen forgatjuk mindig a napra merõlegesen) egy év alatt kb. 2400 MJ (MegaJoule) energia esik.
Ez természetesen a felülrõl bejövõ és a földfelszínrõl visszasugárzott energia különbsége, de ez max. 10% hibát jelent.
A 2400 MJ -- ha elosztjuk az 1 évben levõ kb 30nillió másodperccel -- 80 W/m2 ÁTLAGOS sugárzási teljesítményt jelent 1 évre kiátlagolva (az éjjeli órákra is).
Ha a napelemek (vízszintesen elhelyezett, nem napraforduló) hatásfoka 20%, akkor errõl a naperõmûrõl 16W energia jön le négyzetméterenként, egész évre átlagolva.
Máshogyan fogalmazva: 1 km2 naperõmû a földfelszínen annyi villamosenergiát termel, mint egy egész évben egyfolytában mûködõ 16 MW teljesítményû hagyományos mosóp... akarommondani erõmû ..igen, erõmû.<#vigyor5>
Ez a 16MW nem sok.
Ráadásul az éves eloszlása igen kedvezõtlen, ha nemcsak klímagépeket akarunk üzemeltetni róla. Ha az energia tárolását is meg akarjuk oldani, akkor húúú-ha!
(Volt az Indexen egy topic, "Elfogy az olaj..." címmel, ott eléggé ki van vesézve. Jól kiegészíti a Wikit)
Néhány éven át olyan munkakörben dolgoztam, ahol különbözõ meteorológiai adatok folyamatos (éjjel-nappali) automatikus figyelése zajlott, általában 10 percenkénti adatrögzítéssel. Az adatok között volt egy "sugárzásegyenleg" nevû mennyiség is.
Ez a mennyiség úgy mérõdik, hogy van egy kis golyó a földfelszín fölött 2 m magasságban, nagyon vékony, a Nap fényét valamennyi spektrumtartományban jól átengedõ fallal. Ez a kis gömb egy vastagabb vízszintes mûanyag lappal két félgömbre van osztva.
A lap alsó és felsõ oldalán van egy-egy mûszer, amely a (hõ) sugárzás mennyiségét méri, a "hõ"-be a látható fény tartományt is bele kell érteni.
A felsõ félgömbben lévõ mûszer gyakorlatilag a Nap beesõ sugárzását méri, nagyon kis járulékkal az égbolt sugárzása is bennevan.
Az alsó félgömb mûszere a földfelszín hõsugárzását méri.
A sugárzásegyenleg nevû mennyiség W/m2 egységben, 10 perces átlagokban jött ki a mûszerbõl. A felsõ félgömb mért értékébõl ki kell vonni az alsó fégömb mért értékét.
Néhány tájékoztató mért adat: nyáron, júliusban elérte a 760 W/m2 értéket. Éjszaka, derült ég mellett -50 .. -70 W/m2 (szintén nyáron, nem sokkal a naplemente után)
Ez egy eléggé sok helyen meglévõ eszköz, aki ismeri, az most feleslegesen olvasott sokat:-))
Az éves adatfeldolgozást elvégeztem erre a mûszerre is. Az eredmény: a földfelszín 1 m2 VÍZSZINTES felületére (tehát nem napraforgó-szerûen forgatjuk mindig a napra merõlegesen) egy év alatt kb. 2400 MJ (MegaJoule) energia esik.
Ez természetesen a felülrõl bejövõ és a földfelszínrõl visszasugárzott energia különbsége, de ez max. 10% hibát jelent.
A 2400 MJ -- ha elosztjuk az 1 évben levõ kb 30nillió másodperccel -- 80 W/m2 ÁTLAGOS sugárzási teljesítményt jelent 1 évre kiátlagolva (az éjjeli órákra is).
Ha a napelemek (vízszintesen elhelyezett, nem napraforduló) hatásfoka 20%, akkor errõl a naperõmûrõl 16W energia jön le négyzetméterenként, egész évre átlagolva.
Máshogyan fogalmazva: 1 km2 naperõmû a földfelszínen annyi villamosenergiát termel, mint egy egész évben egyfolytában mûködõ 16 MW teljesítményû hagyományos mosóp... akarommondani erõmû ..igen, erõmû.<#vigyor5>
Ez a 16MW nem sok.
Ráadásul az éves eloszlása igen kedvezõtlen, ha nemcsak klímagépeket akarunk üzemeltetni róla. Ha az energia tárolását is meg akarjuk oldani, akkor húúú-ha!
(Volt az Indexen egy topic, "Elfogy az olaj..." címmel, ott eléggé ki van vesézve. Jól kiegészíti a Wikit)
#91
Ritkán hülyézek le vitapartnert, de most óriási ingerem van...<#csodalk>
Hogy a Duna visszafelé folyik? Ezt te komolyan írod? Vagy a legsötétebb agyú ál-környezetvédõket akarod kikarikírozni? Utóbbi esetben elnézésedet kérem.<#wilting>
Hogy a Duna visszafelé folyik? Ezt te komolyan írod? Vagy a legsötétebb agyú ál-környezetvédõket akarod kikarikírozni? Utóbbi esetben elnézésedet kérem.<#wilting>
#90
Hol van ilyen háznyomtató gép?
Hol vannak ilyen nyomtatott házak?
Mekkora egy ilyen gép?
Hogy szállítják, mindígy szétszedik és újra felépítik?
A talajszemcséket mivel köti egymáshoz?
Ha valahol nincs nagy kohéziójú talaj, akkor ott nem tud építeni?
Mibõl csinálja a födémet?
A nyomtatófejet, és a ház anyagát mi mozgatja meg?
Mennyi energiát fogyaszt egy ilyen?
Mitõl olcsó?
Hol képeznek ilyen mérnökzseniket mint te?
Hasonló technológiát én is ismerek, csak az mûanyagból építkezik.
Láttam ahohy kinyomtatta a Tadzsmahalt, egy 3x3 cm-es papírlapkára<#kuss>
Hol vannak ilyen nyomtatott házak?
Mekkora egy ilyen gép?
Hogy szállítják, mindígy szétszedik és újra felépítik?
A talajszemcséket mivel köti egymáshoz?
Ha valahol nincs nagy kohéziójú talaj, akkor ott nem tud építeni?
Mibõl csinálja a födémet?
A nyomtatófejet, és a ház anyagát mi mozgatja meg?
Mennyi energiát fogyaszt egy ilyen?
Mitõl olcsó?
Hol képeznek ilyen mérnökzseniket mint te?
Hasonló technológiát én is ismerek, csak az mûanyagból építkezik.
Láttam ahohy kinyomtatta a Tadzsmahalt, egy 3x3 cm-es papírlapkára<#kuss>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#89
Aranyos ötleteid vannak, de az elektromos ergiát nem tudjuk közlekedésre használni.
A napelemeket a mûszerek mûködtetésére használják.
Az energia önmagában semmit sem ér, kell valami amit kilõsz a másik irányba, hogy elõe hakadhass (rakétaelv) egyenlõre csak így tudunk közlehedni az ûrben.
Másrészt egy akkumulátorba nagyságrendekkel kevesebb energia "fér" mint amennyi egy ugyanakkora tömegû hagyományos hajtóanyagba.
A napelemeket a mûszerek mûködtetésére használják.
Az energia önmagában semmit sem ér, kell valami amit kilõsz a másik irányba, hogy elõe hakadhass (rakétaelv) egyenlõre csak így tudunk közlehedni az ûrben.
Másrészt egy akkumulátorba nagyságrendekkel kevesebb energia "fér" mint amennyi egy ugyanakkora tömegû hagyományos hajtóanyagba.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#88
Nézzetek utána a neten.
Nem a kisujjamból szoptam ki amit írtam.
Láttam a neten videót is errõl.
Egy daru robot szerûség, szó szerint kinyomtatja a ház falait, az alapoktól.
Körbe körbe jár, és a falak egyre magasabbak lesznek.
Ilyen nyomtató fejjel préseli ki a képlékeny földagyagot, amely olyan állagú mint a gyurma, és gyorsan keményedik.
Ez a robot, kevesebb mint 24 óra alatt kinyomtat egy akár milyen házat, akár még ferde falakat is tud csinálni, vagy köridomú épületeket.
Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hõszigetelése. Igaz, nem olyan jó a teherbírása, mint az acélbetonnak, de ezt nem arra fejlesztették ki, hogy irodaépületeket és toronyépületeket építsenek, hanem tömegtermelésre családi házakat.
Akkor láttam már olyan robotot is tubon, amely maga burkolja be a padlót, parkettázik, csempéket ragaszt, akkor vannak vakoló robotok, ezek mind nagyon gyorsak és a milliméter tized részének a pontosságával dolgoznak.
Ezeket a technológiákat kellene honosítani, elérhetõbbé tenni, felhasználni napjainkban, hiszen már elérhetõ.
Én is dolgoztam automatizálásban, ezért tudom, hogy ha lenne rá akarat a megvalósításra, akkor OLCSÓN megoldható lenne.
Olyan eredménye lenne, hogy egy 200 nm ház felépítése nem 40 millió Ft lenne 200 ezer ft / nm áron. Hanem megúszható lenne 4-5 millió forintból, és nem hónapok alatt, hanem 24-48 óra alatt.
Technológia kérdése az egész. Ma az automatizálás korát éljük.
Nagyon sok minden lehetséges, még az is amire most azt mondod, hogy lehetetlen.
Ma már vannak olyan robotok az építõiparban, amelyek felhõkarcolókat építenek, saját maguk alá pakolják az idomokat, és lépcsõszerûen emelkednek a magasba, ember csak a felügyeletére kell. Meg persze pakolni a közelébe a fémszerkezeti idomokat, amiket felhasznál.
Sok minden lehetséges. De az ember buta, és nem akarja magának a jót, a kényelmet. Inkább dolgozik álló nap, a napi megélhetésért, ahelyett, hogy ezt a munkát robotizálná.
Molnika, azt ne felejtsd el, hogy nem csak te vagy mérnöki szakágon, hanem én is.
Nem a kisujjamból szoptam ki amit írtam.
Láttam a neten videót is errõl.
Egy daru robot szerûség, szó szerint kinyomtatja a ház falait, az alapoktól.
Körbe körbe jár, és a falak egyre magasabbak lesznek.
Ilyen nyomtató fejjel préseli ki a képlékeny földagyagot, amely olyan állagú mint a gyurma, és gyorsan keményedik.
Ez a robot, kevesebb mint 24 óra alatt kinyomtat egy akár milyen házat, akár még ferde falakat is tud csinálni, vagy köridomú épületeket.
Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hõszigetelése. Igaz, nem olyan jó a teherbírása, mint az acélbetonnak, de ezt nem arra fejlesztették ki, hogy irodaépületeket és toronyépületeket építsenek, hanem tömegtermelésre családi házakat.
Akkor láttam már olyan robotot is tubon, amely maga burkolja be a padlót, parkettázik, csempéket ragaszt, akkor vannak vakoló robotok, ezek mind nagyon gyorsak és a milliméter tized részének a pontosságával dolgoznak.
Ezeket a technológiákat kellene honosítani, elérhetõbbé tenni, felhasználni napjainkban, hiszen már elérhetõ.
Én is dolgoztam automatizálásban, ezért tudom, hogy ha lenne rá akarat a megvalósításra, akkor OLCSÓN megoldható lenne.
Olyan eredménye lenne, hogy egy 200 nm ház felépítése nem 40 millió Ft lenne 200 ezer ft / nm áron. Hanem megúszható lenne 4-5 millió forintból, és nem hónapok alatt, hanem 24-48 óra alatt.
Technológia kérdése az egész. Ma az automatizálás korát éljük.
Nagyon sok minden lehetséges, még az is amire most azt mondod, hogy lehetetlen.
Ma már vannak olyan robotok az építõiparban, amelyek felhõkarcolókat építenek, saját maguk alá pakolják az idomokat, és lépcsõszerûen emelkednek a magasba, ember csak a felügyeletére kell. Meg persze pakolni a közelébe a fémszerkezeti idomokat, amiket felhasznál.
Sok minden lehetséges. De az ember buta, és nem akarja magának a jót, a kényelmet. Inkább dolgozik álló nap, a napi megélhetésért, ahelyett, hogy ezt a munkát robotizálná.
Molnika, azt ne felejtsd el, hogy nem csak te vagy mérnöki szakágon, hanem én is.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#87
ha jól tudom alap nélküli házak nem nagyon vannak, legalább valami döngölt föld alap van mindenhol (marha durungokkal jártak körbe-körbe). a vasvillás dolog is kis túlzás, azért komolyabb technológiák kellenek a jópár tonna föld függõlegesbe állításához.
ettõl függetlenül persze megfelelõ anyag esetén lehetséges robottal is építeni.
egyébként meg hajrá papírlauncs, ebbõl se lesz semmi. nem is baj, nem hiszem hogy ez a megfelelõ út.
ettõl függetlenül persze megfelelõ anyag esetén lehetséges robottal is építeni.
egyébként meg hajrá papírlauncs, ebbõl se lesz semmi. nem is baj, nem hiszem hogy ez a megfelelõ út.
#86
A földvályogos dologgal most amúgy konkrétan mi a baj? Mondjuk az más kérdés hogy egy nap alatt biztosan nem megy. Viszont régen szó szerint vasvillával dobáltak össze egy házat, s amennyiben nem lett lebetonozva az összes helyiség (meg ilyenek), akkor azok még ma is lakhatóak, mindenféle alapozás, és anyámkínja nélkül. Tehát én nem érteni problem.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#85
pont olyan lehetne cserélhetõ akkumlátorral, mint ahogy benzinkúton a kocsinak a tartályba töltik az üzemanyagot. a nagy naperõmû folyamatosan tölt cellákat, a mûholdak meg visszatérve lecserélik a kimerülteket feltöltöttre. és míg egy ilyen nagy napcella pláne itt a Föld környékén hamar megtermeli az energiát, addig minden külön eszközre jutó kis napelem a Jupiter környékén már kevésbé könnyen tudná megtenni. ugyanakkor szép lassan akár minden fontosabb objektum környékén lehetne egy-egy "kút".
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#84
Sajnos elég sokan keverik a kW-ot a kWh-val 😞
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#83
Azért hihetetlen, hogy Akumának fel sem tûnt, hogy irreális számokkal dolgozik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#82
Magyarországon az éves átlagos napteljesítmény 150-200 W/m^2 körül van. Ahhoz hogy a paksi erõmûvet kiváltsd, ahhoz nem 1000, hanem 10 000 000 négyzetméter kell. És ez még mindig csak hõenergia, még 30% hatásfokkal is 30 km^2 kellene.
Ez persze lényegesen kevesebb, mintha szélgenerátorokkal kellene az országot telerakni (abból kb. 10000 db. kellene), de 30 km^2 napelem jelenleg ÖSSZESEN van a földön. A többi fajta naperõmû meg bonyolult konstrukció.
A teljes energiafogyasztás 15 TW körül van, a nap teljesítménye 86000 TW, úgyhogy az a 15 meg sem látszana, ha az ûrbõl még ennyi plusz lejönne.
Ez persze lényegesen kevesebb, mintha szélgenerátorokkal kellene az országot telerakni (abból kb. 10000 db. kellene), de 30 km^2 napelem jelenleg ÖSSZESEN van a földön. A többi fajta naperõmû meg bonyolult konstrukció.
A teljes energiafogyasztás 15 TW körül van, a nap teljesítménye 86000 TW, úgyhogy az a 15 meg sem látszana, ha az ûrbõl még ennyi plusz lejönne.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#81
De nem járulunk hozzá ezzel. Pont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#80
Ja nem azért van, de nem is azt mondtam, hogy azért van, ne fordítsd ki a szavam. Azt mondtam ezzel hozzájárulunk a felmelegedéshez, márpedig a megújuló energiának pont ellenkezõ értelmûnek kell lennie.
Másfelõl
"Hazánkban a napsütéses órák száma évente kb. 2000, a felületegységre jutó sugárzás energiája pedig 1168–1305 kilowattóra négyzetméterenként."
Tehát 1,2MW, míg a paksi atomerõmû ha emlékezetem nem csal akkor 1400MW-ot termel. Tehát 1000 négyzetméter nap besugárzás egyenlõ a paksi atomerõmû teljesítményével... Itt pedig ha beválik a módszer akkor tuti nem csak 1000 négyzetmétert fognak alkalmazni az ûrben. Ennél még a telkünk is nagyobb 😄
Keress rá neten nyugodtan.
Másfelõl
"Hazánkban a napsütéses órák száma évente kb. 2000, a felületegységre jutó sugárzás energiája pedig 1168–1305 kilowattóra négyzetméterenként."
Tehát 1,2MW, míg a paksi atomerõmû ha emlékezetem nem csal akkor 1400MW-ot termel. Tehát 1000 négyzetméter nap besugárzás egyenlõ a paksi atomerõmû teljesítményével... Itt pedig ha beválik a módszer akkor tuti nem csak 1000 négyzetmétert fognak alkalmazni az ûrben. Ennél még a telkünk is nagyobb 😄
Keress rá neten nyugodtan.
#79
Miért is növelné lesugárzott elektromos eneregia a hõmérsékletet? Nevetséges léptékû az az energia amirõl beszélsz. A légy és elefánt hasonlat is túlzó lenne még erre nézve...
Nem azért van globális felmelegedés, mert pumpáljuk az energiát a zárt rendszerbe henem, mert a légkör megváltozott összetétele megváltoztatja a Föld energiamérlegét.
Nem azért van globális felmelegedés, mert pumpáljuk az energiát a zárt rendszerbe henem, mert a légkör megváltozott összetétele megváltoztatja a Föld energiamérlegét.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#78
Ez a téma hogy jön ide?
Egyébként sem a gleccservíztõl kell tartani, az semmiség, sõt az összes édesvíz is elég kevés ahhoz, hogy ilyesmi történhessen.
De ha egyéb okokból emelkedni fog a tengervízszint akkor is a legalacsonyabban fekvõ nagyvárosunk Szeged, átlagosan 86 mBf. Nem tudom érzed-e, hogy ez mit jelent.
A legveszélyeztetettebb nagyvárosok Velence, és New Orleans, valamint a hollandok vízszint alatti területei. Persze van még pár ilyen cinkes hely a világban, közös jellemzõjük, hogy a tengerparton fekszenek. A Fiumei kikötõt még félthetnéd, de az már lassan 100 éve nem a mienk.
Egyébként sem a gleccservíztõl kell tartani, az semmiség, sõt az összes édesvíz is elég kevés ahhoz, hogy ilyesmi történhessen.
De ha egyéb okokból emelkedni fog a tengervízszint akkor is a legalacsonyabban fekvõ nagyvárosunk Szeged, átlagosan 86 mBf. Nem tudom érzed-e, hogy ez mit jelent.
A legveszélyeztetettebb nagyvárosok Velence, és New Orleans, valamint a hollandok vízszint alatti területei. Persze van még pár ilyen cinkes hely a világban, közös jellemzõjük, hogy a tengerparton fekszenek. A Fiumei kikötõt még félthetnéd, de az már lassan 100 éve nem a mienk.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#77
Szerintem ezen dolgoznod kell még egy kicsit.
Mi lesz az energiahordozó?
Egyszerû akkumulátorral nem sokra mész.
Mi lesz az energiahordozó?
Egyszerû akkumulátorral nem sokra mész.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#76
(globális felmelegedés => gleccser intenzívebb olvadása => alacsony vízparti élõhelyek eltûnnek == katasztrófa) Az se kizárt, hogy a pl. Duna Visszafele folyjon amígcsak nem feltöltõdik pl. a Kárpátmedence, Magyarország.
#75
Én nem tartom jó ötletnek, hogy az ûrbõl is erõmûvet csináljunk a Föld számára...
Az energiamegmaradás törvénye továbbra is igaz és ha kintrõl besugárzunk plusz energiát a Földre, az olyan hatás lenne, mintha még egy kicsi nap sütné a Földet, a lényeg tehát, hogy növelné a globális felmelegedést... Most akkor ez egy rossz példa a megújuló energia hasznosítására...
Az energiamegmaradás törvénye továbbra is igaz és ha kintrõl besugárzunk plusz energiát a Földre, az olyan hatás lenne, mintha még egy kicsi nap sütné a Földet, a lényeg tehát, hogy növelné a globális felmelegedést... Most akkor ez egy rossz példa a megújuló energia hasznosítására...
#74
Persze, használják, csak nem ilyen méretben. Viszont ha lenne fent erõmû, ami akár várost el tudna látni energiával, akkor az tölthetné fel többször, többfele felhasználható robotok, mûholdak, ûrhajók energiacelláit is, amelyek ilyenkor nem szállnának le a Földre, hanem ehhez a tölthõz csatlakoznának visszaérva, majd újra irány valamerre a Naprendszerbe vagy épp Föld körüli pályára.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#73
Ez meg mi?
A kezdetek óta használják a napelemet az ûrben.
Senki nem akart fosszilis vagy atomerõmûvet az ûrbe telepíteni, nagyon beteg gondolat.
A kezdetek óta használják a napelemet az ûrben.
Senki nem akart fosszilis vagy atomerõmûvet az ûrbe telepíteni, nagyon beteg gondolat.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#72
Miért nem használják egyszerûen ûrerõmûnek, az ottani eszközök és létesítmények számára? Amíg ilyen drága a feljutás addig jó lenne, ha onnan fentrõl tudnánk expedíciókat indítani, többször felhasználahtó mûholdakkal, robotokkal, ûrhajókkal. Ez a hatékonysági kérdést is megoldaná, odafent ugyanis nincs versenytársa és az olajra illetve az atomenergiára épülõ erõmûvek más-más okból (kellõ olajmennyiség feljuttatása drága, az atom lezuhanásától pedig tartanak) egyelõre szóba se jöhetnek.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#71
Látom a fúrás nem az erõsséged<#hehe>
A geotermikus energia termelésére nem minden hely alkalmas annyira, hogy gazdaságos legyen. Nálunk lehetne, de rohadt drága még így is. Ez igazából luxusberuházás, politikai üggyé kéne válni, hogy ilyeneket építhessünk, és senkinek sem lenne jó. Pont olyan mint a 4-es metró, remélem nem csinálunk több hasonló ökörséget.
Mûszakilag, gazdaságilag, és környezetvédelmi szempontból is az atomenergia lenne a legkedvezõbb nálunk, de azt nem lehet kis adagokban csinálni, egyszerre kell hozzá nagyon sok pénz, ez az egyetlen probléma. De igazából ez lenne az amit csak akarni kéne, és jó is lenne nekünk.
A geotermikus energia termelésére nem minden hely alkalmas annyira, hogy gazdaságos legyen. Nálunk lehetne, de rohadt drága még így is. Ez igazából luxusberuházás, politikai üggyé kéne válni, hogy ilyeneket építhessünk, és senkinek sem lenne jó. Pont olyan mint a 4-es metró, remélem nem csinálunk több hasonló ökörséget.
Mûszakilag, gazdaságilag, és környezetvédelmi szempontból is az atomenergia lenne a legkedvezõbb nálunk, de azt nem lehet kis adagokban csinálni, egyszerre kell hozzá nagyon sok pénz, ez az egyetlen probléma. De igazából ez lenne az amit csak akarni kéne, és jó is lenne nekünk.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#70
Más pályára kell állítani, ez igazából nem gond.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#69
Most már ideje lenne csinálni valamit, ebben a tempóban 80 éves korunkban sem lesz Marsbázis. Fel kell kelteni a gazdasági érdeklõdést az ûr iránt, hogy ne csak állami intézmények hobbija legyen az ûrutazás. Remélem ez most nem csak egy nagyotmondó cégmenedzsment marketingfogasa...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#68
A napfény hatására a pálya módosulása periodikusan kijjebb, majd beljebb tolja a naperõmûvet, szóval ezek elég jól kiegyenlítik egymást (napi ciklus).
A napszél hatása szerintem nagyobb.
A napszél hatása szerintem nagyobb.
#67
Sci fi az én szememben ez. A legalapvetõbb dolgok sincsenek meg hozzá semmilyen szinten.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#66
Érdemes egy kicsit számolni. Képzeljünk el egy olyan ûrszerkezetet, amely ÁTLAGOSAN 1 mm vastagásgú, víz-sûrûségû anyagból van. (Vagyis hogy egy 1km^2 felületû naperõmûvet valahopgyan kihoznak 1000 tonnából) Ez nem tûnik elérhetetlennek.
Tegyük fel, hogy ez a test geostaci pályán kering, mégpedig az ekliptika síkjára merõlegesen. Ekkor a Napfény hatása az 1 év során mindig más lesz a pályályára.
Nagyságrendi becslés (a nagyságok érzékelése) célából számoljuk ki, hogy pl. ha 1/3 évig, teljesen gravitációmentes térben magára hagynánk egy tárgyat, akkor mekkora elmozdulást szenvedne.
Az 1 mm vastag 1m^2 felületû tárgy (víz sûrûséggel) 1 kg tömegû. Ezt a tömeget a 5*10^-6 N erõ 5*10^-6 m/s2 gyorsulással mozgatja.
1/3 év az durván 10^7 (10millió) másodperc. Ennyi idõ alatt a tárgy 50 m/s sebességre gyorsul fel, elmozdulása pedig 250 ezer km lenne.
Ha még a napszél és a földcsóva hatását is hozzáadom, akkor biztos, hogy fog fogyni rendesen a pályakorrekcióra szánt üzemanyag. Idõnként pótlást kell felvinni, ami nem túl olcsó a 36ezer km magasságba.
Tegyük fel, hogy ez a test geostaci pályán kering, mégpedig az ekliptika síkjára merõlegesen. Ekkor a Napfény hatása az 1 év során mindig más lesz a pályályára.
Nagyságrendi becslés (a nagyságok érzékelése) célából számoljuk ki, hogy pl. ha 1/3 évig, teljesen gravitációmentes térben magára hagynánk egy tárgyat, akkor mekkora elmozdulást szenvedne.
Az 1 mm vastag 1m^2 felületû tárgy (víz sûrûséggel) 1 kg tömegû. Ezt a tömeget a 5*10^-6 N erõ 5*10^-6 m/s2 gyorsulással mozgatja.
1/3 év az durván 10^7 (10millió) másodperc. Ennyi idõ alatt a tárgy 50 m/s sebességre gyorsul fel, elmozdulása pedig 250 ezer km lenne.
Ha még a napszél és a földcsóva hatását is hozzáadom, akkor biztos, hogy fog fogyni rendesen a pályakorrekcióra szánt üzemanyag. Idõnként pótlást kell felvinni, ami nem túl olcsó a 36ezer km magasságba.
#65
A napvitorla ötlet fel-feltûnik, szóval nem teljesen képtelenség, csakhogy.
A fénnyomás egy bizonyos irányba mutat, mi meg nagy valószínûséggel épp nem arra akarunk menni. Leginkább azért, mert a fénnyomás nagyon kicsi, egy CÉÉLAL felrakott rakomány pedig (pl a Mars kolónia anyagai) nem feltétlenül fátyolsúlyú tárgyak.
A nagyon kis tolóerõ (pl. ionhajtómû) spirális pályán tud csak érvényesülni, soha nem direkt sugárirányban repülné át a Nparendszert egy ilyen jármû.
A rendes földfelszíni vitorlának gyökeresen más a fizikája, a vitorlás hajó még széllel szemben is tud lavírozgatni. Egy fénnyomás-vitorla esetén ilyesmi nem megy.
További gond, hogy a Naptól távolodva a "vitorla" hatékonysága rohamosan csökken.
Valamint: a célba érve le is kell fékezni. Útközben esetleg irányt kell változtatni.
Valószínûleg nem vagyunk túl messze a dologtól, bár az kérdéses, hogy akad-e majd olyan feladat, amit ilyen fényvitorlával ÉRDEMES lesz megoldani.
A fénnyomás egy bizonyos irányba mutat, mi meg nagy valószínûséggel épp nem arra akarunk menni. Leginkább azért, mert a fénnyomás nagyon kicsi, egy CÉÉLAL felrakott rakomány pedig (pl a Mars kolónia anyagai) nem feltétlenül fátyolsúlyú tárgyak.
A nagyon kis tolóerõ (pl. ionhajtómû) spirális pályán tud csak érvényesülni, soha nem direkt sugárirányban repülné át a Nparendszert egy ilyen jármû.
A rendes földfelszíni vitorlának gyökeresen más a fizikája, a vitorlás hajó még széllel szemben is tud lavírozgatni. Egy fénnyomás-vitorla esetén ilyesmi nem megy.
További gond, hogy a Naptól távolodva a "vitorla" hatékonysága rohamosan csökken.
Valamint: a célba érve le is kell fékezni. Útközben esetleg irányt kell változtatni.
Valószínûleg nem vagyunk túl messze a dologtól, bár az kérdéses, hogy akad-e majd olyan feladat, amit ilyen fényvitorlával ÉRDEMES lesz megoldani.
#64
Ha annyira jó lenne a helyzet (fénynyomás), akkor már napvitorlások cipelnék a szondákat a Naprendszerben. Szóval ezzel számolni kell, kompenzálni kell (mindenképpen kell pályán (pozíción) tartás), de nem annyira jelentõs.
#63
hibás gépelés! helyesen: öt ször tíz a minus hatodikon Newton 1 négyzetméterre (a Newtonm a munka mértékegysége, azaz 1 J, most annyi történt, hogy az m betû az n mellett van és vastag volt az ujjam)
#62
A nagyon kis tömegû, de nagy felületû ûreszközök még egy problémával szembesülnek: a napfény és a napszél nyomása. Számoljuk ki az elõbbit.
Tudjuk, hogy a fényben terjedõ energia E=m*c^2 (a kalap most a hatványozást fogja jelenteni, a "c^2" jelentése cénégyzet)
A fényhez rendelhetõ impulzus: I=m*c. Ha a fény visszaverõdik egy tükörrõl, akkor az impulzus MEGVÁLTOZÁSA ennek a duplája. Ha csak símán elnyelõdik (pl 100% hatásfokú napelemen) akkor csak az m*c lesz a változás.
A továbbiakban elnyelõdést veszek figyelembe. (Bármilyen módon termelünk energiát, a fény elnyelõdik az ûreszköz valamilyen részében. Akkor is, ha pl. egy homorú tükörrel gõzfejlesztõre koncentráljuk.)
Mivel a teljesímény az energia idõszerinti deriváltja, ugyanúgy ahogy az erõ az impulzus idõszerinti deriváltja, ezért a fenti E=I*c bõl következik, hogy a négyzetméterenkénti nyomóerõt úgy kapjuk meg, hogy az 1 négyzetméterre esõ teljesítményt elosztjuk c-vel (minden számolást SI-ben)
Vegyük a fény teljesítményét kereken 1500W/m^2 -nek. Ekkor a 1500/(3*10^8) = 5 * 10 ^ -6 N (öt ször tíz a minusz hatodikon Newtonm 1 négyzetméterre)
Összehasonlításképpen: ennyi a súlya a földfelszínen egy 0,5 milligrammos testnek.
Ez az erõ nem nagy, itt a földfelszínen. A világûrben, súlytalanság körülményei közt, egy fizikailag FÁTYOLVÉKONY elemekbõl felépített ûrállomásra HOSSZÚ IDÕN keresztül komoly hatást gyakorol.
A napszél hatását nem számoltam bele, az LEGALÁBB akkora, mint a fénnyomás és a naptevékenységtõl függõen változik is.
Elvileg el tudok képzelni olyan speciális pályát, amelyen az 1 éves cilkusban (amíg a Föld megkerüli a Napot) a fénnyomás különbözõ hatásai kiegyenlítik egymást, ez esetben "csak" az ingadozó napszél, a Föld csóvája és az esetleges pontatlanságok folyamatos korrekciója marad az ionhajtómûvekre.
Szeirntem 50 éven belül biztosan nem lesz ûrbe telepített naperõmû.
Tudjuk, hogy a fényben terjedõ energia E=m*c^2 (a kalap most a hatványozást fogja jelenteni, a "c^2" jelentése cénégyzet)
A fényhez rendelhetõ impulzus: I=m*c. Ha a fény visszaverõdik egy tükörrõl, akkor az impulzus MEGVÁLTOZÁSA ennek a duplája. Ha csak símán elnyelõdik (pl 100% hatásfokú napelemen) akkor csak az m*c lesz a változás.
A továbbiakban elnyelõdést veszek figyelembe. (Bármilyen módon termelünk energiát, a fény elnyelõdik az ûreszköz valamilyen részében. Akkor is, ha pl. egy homorú tükörrel gõzfejlesztõre koncentráljuk.)
Mivel a teljesímény az energia idõszerinti deriváltja, ugyanúgy ahogy az erõ az impulzus idõszerinti deriváltja, ezért a fenti E=I*c bõl következik, hogy a négyzetméterenkénti nyomóerõt úgy kapjuk meg, hogy az 1 négyzetméterre esõ teljesítményt elosztjuk c-vel (minden számolást SI-ben)
Vegyük a fény teljesítményét kereken 1500W/m^2 -nek. Ekkor a 1500/(3*10^8) = 5 * 10 ^ -6 N (öt ször tíz a minusz hatodikon Newtonm 1 négyzetméterre)
Összehasonlításképpen: ennyi a súlya a földfelszínen egy 0,5 milligrammos testnek.
Ez az erõ nem nagy, itt a földfelszínen. A világûrben, súlytalanság körülményei közt, egy fizikailag FÁTYOLVÉKONY elemekbõl felépített ûrállomásra HOSSZÚ IDÕN keresztül komoly hatást gyakorol.
A napszél hatását nem számoltam bele, az LEGALÁBB akkora, mint a fénnyomás és a naptevékenységtõl függõen változik is.
Elvileg el tudok képzelni olyan speciális pályát, amelyen az 1 éves cilkusban (amíg a Föld megkerüli a Napot) a fénnyomás különbözõ hatásai kiegyenlítik egymást, ez esetben "csak" az ingadozó napszél, a Föld csóvája és az esetleges pontatlanságok folyamatos korrekciója marad az ionhajtómûvekre.
Szeirntem 50 éven belül biztosan nem lesz ûrbe telepített naperõmû.
#61
Pont a távolságkorlátozás miatt a geostacra tett SBSP erõmû olyan nagy lehet, amekkorát akarsz (kvázi), így csak egy darab, nem foglalja el több mûhold "slot"ját.
A trükk valóban a tömeg csökkentése. A felfújható naptükrök is ilyen trükk. A hõsugárzó esetében a lényeg a felület, nem pedig a tömeg, szóval itt is lehet tömeget csökkenteni. Az antennát nem tudom.
A legjobb persze az, ha egy NEA-t (vagy a Holdat) bányászunk (tudom, hogy még messzebb van), és orbitálison állítjuk össze az anyagigényes alkotóelemeket.
A trükk valóban a tömeg csökkentése. A felfújható naptükrök is ilyen trükk. A hõsugárzó esetében a lényeg a felület, nem pedig a tömeg, szóval itt is lehet tömeget csökkenteni. Az antennát nem tudom.
A legjobb persze az, ha egy NEA-t (vagy a Holdat) bányászunk (tudom, hogy még messzebb van), és orbitálison állítjuk össze az anyagigényes alkotóelemeket.
#60
Mint atomerõmûpárt állítom, hogy ez csak féligazság. Hosszútávon olcsó, mert a károsanyag emisszió 0 aminek nincs pénzben méretõ értéke. Maga az üzemeltetés sem túl húzós, csak felépíteni az.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#59
Frayer:
Ezt írtad: "Sõt, azt kell mondanom, hogy van egy módszer is, amivel INGYEN lehet ilyen erõmûveket építeni. A franciák találták ki. A semmibõl az állam pénzt hoz létre, amit az erõmûvek építésére költ el, és mivel a pénz valódi értéket hoz létre, ami egy ország közösségét szolgálja, nem okoz semmi féle inflációt, de munkahelyeket teremt, növeli a nemzeti összvagyont, olcsóbb lakossági áramot tesz lehetõvé, export termelés növekszik, ha más országoknak is termel az ilyen erõmû. Hosszútávon csak nyerni lehet vele."
Ez sajnos nem így mûködik. A pénzteremtés persze lehetséges, de szinte mindenképpen inflációt okoz. Kis léptékben persze nem, de annyi pénzzel meg nem sok erõmûvet tudsz felépíteni. Pénzteremtés -> több elkölthetõ pénz az emberek zsebében -> el is költik -> nõ a kereslet -> nõ az ár. Egyébként meg a geotermikus energia drága, NAGYON drága, meg nemigen tudni, hogy mik a hosszútávon környezetre gyakorolt hatásai. Az atom legalább olcsó, és ismerjük a negatív oldalát is 😊
Ezt írtad: "Sõt, azt kell mondanom, hogy van egy módszer is, amivel INGYEN lehet ilyen erõmûveket építeni. A franciák találták ki. A semmibõl az állam pénzt hoz létre, amit az erõmûvek építésére költ el, és mivel a pénz valódi értéket hoz létre, ami egy ország közösségét szolgálja, nem okoz semmi féle inflációt, de munkahelyeket teremt, növeli a nemzeti összvagyont, olcsóbb lakossági áramot tesz lehetõvé, export termelés növekszik, ha más országoknak is termel az ilyen erõmû. Hosszútávon csak nyerni lehet vele."
Ez sajnos nem így mûködik. A pénzteremtés persze lehetséges, de szinte mindenképpen inflációt okoz. Kis léptékben persze nem, de annyi pénzzel meg nem sok erõmûvet tudsz felépíteni. Pénzteremtés -> több elkölthetõ pénz az emberek zsebében -> el is költik -> nõ a kereslet -> nõ az ár. Egyébként meg a geotermikus energia drága, NAGYON drága, meg nemigen tudni, hogy mik a hosszútávon környezetre gyakorolt hatásai. Az atom legalább olcsó, és ismerjük a negatív oldalát is 😊
#58
Csak már írtam, hogy milyen eszméletlenül korlátozottan vihetõ fel oda bármi tömegben és a geostac pályán távolsági elkülönítés miatt nagyonis korlátozott számú cucc lehet fent...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#57
A geostacon aránylag kevés az ûrszemét, és ne feledjük: az ûr igen nagyon nagy.
#56
De van. Két okból:
1. a földi fogadóállomás - bár nagy, de olcsón kivitelezhetõ, lényegesen olcsóbban, mint ugyanez napelemekkel, és olcsóbban, mint egy CSP erõmû. Ráadásul a területet fel lehet használni más célra is (mint pl. mezõgazdasági termelés, de akár lehet ott erdõ is alatta).
2. Ez a viszonylag ritka energia 7/24 rendelkezésreállású (na jó, igen ritkán van Földárnyékban is a geostac-on keringõ erõmû ("Since earth’s axis is tilted, it would be in earth’s shadow only for 70 minutes maximum at late night when power demands are at their lowest, during 42 days ... " - http://209.85.229.132/search?q=cache:hmYfWZvCNEMJ:profile.iiita.ac.in/blsaincha_b03/papers/SSP.htm+geostationary+earth+shadow+SUBSP&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a)
1. a földi fogadóállomás - bár nagy, de olcsón kivitelezhetõ, lényegesen olcsóbban, mint ugyanez napelemekkel, és olcsóbban, mint egy CSP erõmû. Ráadásul a területet fel lehet használni más célra is (mint pl. mezõgazdasági termelés, de akár lehet ott erdõ is alatta).
2. Ez a viszonylag ritka energia 7/24 rendelkezésreállású (na jó, igen ritkán van Földárnyékban is a geostac-on keringõ erõmû ("Since earth’s axis is tilted, it would be in earth’s shadow only for 70 minutes maximum at late night when power demands are at their lowest, during 42 days ... " - http://209.85.229.132/search?q=cache:hmYfWZvCNEMJ:profile.iiita.ac.in/blsaincha_b03/papers/SSP.htm+geostationary+earth+shadow+SUBSP&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a)
#55
Az ötlet kitûnõ akár fel van ilyesmire a technológia készülve akár nem. A baj csak az, hogy megint a profit hajtotta ezt a tervet, ezért olyasmiket találnak ki, amivel majd szinten tartják az energia magas árát, és persze az emberek továbbra is függjenek a nagy multiktól..
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
Oldal 1 / 3Következő →