122
  • Alvarez999
    #82
    Nem vagyok toto66 fogadatlan prókátora, de ő egy szóval sem írta, hogy a tolóerő nem egyenlő a kiáramló tömeg és a sebesség szorzatával. Ő végig arról írt, hogy a tolóerő nem arányos a kiáramló hajtóanyag tömege és hőmérséklete szorzatával. Ez ui. csak akkor igaz, ha a térfogatnövekedés kizárólag a hőmérséklet-növekedésből származna, ami kémiai hajtóanyagok esetén nem igaz.

    Ez egyben válasz DrRadonnak is, aki szerintem még mindig nem teljesen érti.
  • Alwares
    #81
    Nagyon jó cikk! grat
  • NEXUS6
    #80
    Pedig naggyából igaz:
    link

    Szerintem mielött újra alkotod az egész rakéta tudományt, érdemes a már kifejlesztett dolgokat megismerni, időt spórolsz meg magadnak és nekünk is!:)))
    link
  • Szonár
    #79
    sry, legközelebb elolvasom a cikket is mielőtt kommentálok ^^
  • Szonár
    #78
    A legnagyobb probléma sok kutató szerint az hogy a gravitáció kérdése nem megoldott az ember űrbéli küldetése során. Az a helyzet hogy hiába is juttatunk el valakit pokoli erőfeszítések árán a célhoz, ha addigra fizikailag haszna vehetetlen. (lásd. eddigi több hetes űrutazások utáni fizikai állapot. Az űrhajósok olyan gyenge állapotba kerülnek hogy vinni kell őket.) Ezt a hiányt mármint a gravitációét gyakorlatban valószínű hogy a centrifugális erővel lehetne pótolni, de erre eddig csak elméleti feltételezések voltak. E nélkül azonban az emberi utazások nagy távolságokra nem kivitelezhetőek a fellépő biológiai problémák miatt. Talán ha a kutatást végző politikai hatalmak egyszer már magát a tudományos célt fölé helyeznék mindennek akkor talán...
  • toto66
    #77
    "fajlagos tolóerő értéke pont megegyezik a kiáramlási sebességgel méter per másodpercben."
    Nos ez nem lehet!
    Nagyon egyszerű miért, mert akkor azonosnak kellene lennie a kiáramló gázok tömegének.
  • DrRadon
    #76
    Ööö... ezt nem tudom biztosan. A lényeg, hogy a reakcióban keletkező hőenergia egy része mozgási energiává alakul.

    Azért álltak le vele, mert majdnem kitört a világbéke, mindenki aláírta hogy ezentúl nem lesz légköri meg világűri atomrobbantás, meg magasak voltak a költségek, emelkedett az olajár, a gazdaság recesszióba került, vietnam is sokba került. Amúgy is mindenki megcsömörlött az űrkutatástól, hiszen már ott volt a zászló a Holdon, a holdkőzetekre meg csak egy szűk kör volt kíváncsi.
    Meg aztán valljuk be, lenne mit finomítani rajta. A mai technikával lényegesen jobb hajtóművet lehetne készíteni, hiszen a modellezésekhez ma már hatalmas számítási kapacitás van. Az anyagtudomány is előrébb jár, a nukleáris technikáról nem is beszélve.
    Csak hát a politikát nem érdekli az űrkutatás, csak akkor ha nemzeti preztizsről van szó. Ezért jó ez az ébredő verseny.

    Ja, és az utolsó mondat helyesebben: a fajlagos tolóerő értéke pont megegyezik a kiáramlási sebességgel méter per másodpercben.
  • toto66
    #75
    Ez nem teljesen így van, mert a marsi utazáshoz elég nagy tolóerejű hajtómű kell ha emberek szállítására, létfentartására alkalmas űreszközt akarunk méghozzá viszonylag gyorsan odajuttatni (legalább az emberek életben maradjanak oda és vissza is, annyi idő alatt, szóval nem sok év alatt).
  • toto66
    #74
    Szóval áruld el nekem miért alacsonyabb a a hőtágulása 3100 fokos gáznak mint a 2700 fokosnak? (a gázok hőtágulása eltér az ideális gázétól, de nem ennyire)
    A kiáramló gáz sebessége azért nagyobb, mert kisebb a hidrogén atom tömege?
    De akkor az impulzusa ugyan akkora, azonos hő mellett!
    És miért álltak le vele, ha több mint a duplája?
    Valami nem stimmel!
    Az utolsó mondatod nem értelmezhető!
    Bocs hogy kötekedek, de ez már szokásom! C:
  • valamit
    #73
    illetve pontosítanám: szóval szerintem a jövőnk abban van, hogy egyre nagyobb környezetünkkel tudunk egyre nagyobb harmóniában élni
  • valamit
    #72
    szvsz. ha szerencsénk van, akkor az elkövetkező évtizedeket (évszázadot?) az egyre újabb és hatékonyabb energiatermelés, a "genetich enginering" fejlődése és az űrkutatás (Mars utazás/verseny) fogja jellemezni. és talán ezek együtt pont segíthetik azt, hogy az ember megvethesse a lábát pl. a Marson és ott megfelelő élővilágot is teremthessen (genetika és új energiafajták segítségével). én úgy gondolom a jövőnk abban van, hogy egyre nagyobb környezetünkkel tudunk majd harmóniában élni
  • DrRadon
    #71
    A hőmérséklettel csak annyi baj, hogy lehetne magasabb, de így is nagyobb a kiáramlási sebessége mint a kémiaiaké.

    Pár példa a gázhőmérsékletre és a fajlagos tolóerőre:
    1. Kerazin+Oxigén: 3400 celsius, 3250 Ns/kg fajlagos tolóerő
    2. Hidrogén+oxigén: 3100 celsius, 4180 Ns/kg fajlagos tolóerő
    3. Nerva2: kb 2700 celsius, 8090 Ns/kg fajlagos tolóerő

    Ja és még valami. A fajlagos tolóerő pont megegyezik a kiáramlás sebességével (m/s).
  • joebacsi777
    #70
    a szojuz nem ballisztikus pályán lép be a légkörbe szerencsés esetben, mivel az alakja miatt hat rá felhajtó erő... Ha bármilyen hiba lép fel akkor van egy ballisztikus vészüzemmód (Soyuz TMA-1, 10 és 11) ahol a visszatérő legénységre sokkal nagyobb erő hat... A Zondokat(emberre tervezett holdkörüli szojuz, legénység sosem használta) pedig direkt megpattintották a légkörön, amikor a holdtól jöttek vissza. Az apollo pedig különösen nem ballisztikus pályán tért vissza egy nagyon jól repülhető jószág volt a CMP-k(Command Module Pilot) büszkesége akik sok-sok órán át készültek rá a szimulátorban, hogyan vigyék végig az automatika esetleges meghibásodása esetén az űrhajót a légkörönkézzel ha jönnek vissza a holdról. Nem véletlenül volt egy nagyon szűk szög az ahogy a bolygó légkörét el kelett hogy találja az apollo kapszula, hogy ne pattanjon le róla de ne is égjen el. Úgyhogy ez semmiképp sem ballisztikus visszatérés ugyanis ezeken a sebességeken ezek az órmótlannak tűnő formák igenis repülnek. ;)
  • Alvarez999
    #69
    Az alapvető gond az, hogy a NERVA-nál a reaktor felépítése miatt alacsony volt a kiáramló gáz maximális hőmérséklete. Az adott hőmérsékleten a reaktor alig tudott több energiát (impulzust) adni a hajtóanyagnak, mint amennyit a kémiai üzemanyag az elégetése során amúgy is kapott volna - és utóbbi esetben nincs ott a reaktor passzív tömege.
  • kamov
    #68
    Nem tudom feltűnt-e, de ezt nem is nagy tolóerőt igénylő alkalmazásokhoz szánták. Végfokozatnak és Föld körüli pályáról induló űreszközökbe tervezték elsősorban. Ott az össztolóerő részletkérdés, mert idő és lehetőség van bőven. Ott a fajlagos tolóerő számít. A hajtómű tolóerő/tömeg arány esetén a helyzet távolról sem tragikus 30:1, ami csak fele olyan rossz mint a Shuttle SSME 73:1 aránya. Indulótömegben busásan megtérül ugyanis ha Föld körüli pályáról 100t tömeget a Mars felé akarunk indítani, akkor NTR-el az indulótömeg 143 tonna, szemben a kémiai megoldásra adódó 222 tonna indulótömeggel, emellett teljesen másodlagos hogy az erre az esetre számolt NTR hajtómű tömege 4 tonnával több a kémiainál.
  • DrRadon
    #67
    Dehogynem, értem a megközelítésed, de azzal nem érsz célt. Ne atomokban számold hanem kg-ban. 1 kg hidrogén ugyanakkora súlyú mint 1kg víz. Ha az előbbi háromszor gyorsabban távozik, akkor mi a végeredmény? Melyik ad nagyobb tolóerőt? Melyik meghajtásnál kell kevesebb (KG(!) NEM ATOM)ugyanakkora gyorsítás eléréséhez? Na?
  • smaczylaci
    #66
    "a személyzet szórakoztatásáért felelős elektromos eszközök terén (tv, hifi, videojáték) sem kell spórolni."

    mekkora feeling lehet az űrben végignézni az összes Voyagert :D

    bár néhány szociális probléma is felvetődik: mi van ha összevesznek a távirányítón??
  • toto66
    #65

    Nem érted mi?
  • NEXUS6
    #64
    Vas?
  • NEXUS6
    #63
    Általában Xenont használnak hajtóanyagnak, de ha ennyi kérdésed van előbb olvasd el inkább a wikit:
    ITT
  • DrRadon
    #62
    Melyik a nehezebb, 1 kg toll vagy 1 kg vas? Anyám...
    Most számold az egészet 1kg 10km/s sebességü hidrogénre és 1kg 3km/s sebességü oxigénre hidrogénre meg amire akarod, felőlem vasat is rakhatsz bele.
  • toto66
    #61
    Kérdés milyen ionokra gondolsz? Hogyan gyorsítod fel? Mi szolgéltatja az energiát?
  • toto66
    #60
    Én nem mondtam, hogy nem a nukleárisé a jövő, én a felvetett módót nem tartottam jónak!
    Mert a szimplán hőtágulás kevesebb mint a reakció+hőtágulás.
    Nézzük mit írtál:
    "A Nerva program végére a gáz 3000 fokos volt és kb10km/sec sebességgel áramlott. Ezt hasonlítsd össze a kémiai rakéták 3-4 km/sec kiáramlási sebességével és... lásd a lenti számolást;) "
    Ebből látszik: ha van 1 hidrogén atomom (3000 fokon igen csak az és nem molekula), de inkább tudod mit számoljunk molekulával tehát van H2 aminek 10Km/s sebessége van és van egy legkissebb tömegszámú elemekből égéstrermékem ez a H2O aminek a sebessége legyen 3Km/s
    Azonos keresztmetszeten azonos idő alatt kiáramló gázok tömegének aránya:
    a hidrogén: 2*10=20
    az égéstermék: 18*3=54
    Ezeknek az impulzusa Kg-al számolva:
    20Kg*10Km/s a te általad leírt esetben!
    54Kg*3Km/s a vegyi meghajtásnál
    Látszik hogy jóval kevesebb az impulzus.
    Ebből az következik, hogy nagyobb rakétát kell építeni azonos tolóerőhöz amihez még a reaktor tömege is hozzájön, tehát nem lehet jobb hatásfokú! Annak ellenére sem hogy kevesebb hajtóanyagot használ fel, mert amit nyer a mérleg egyik oldalán veszti a másikon!
    Ezért is hagyták abba!
  • Alvarez999
    #59
    Itt kicsit mást írnak.
  • DrRadon
    #58
    Nem az egész nasa, de a döntéshozatalokat rengeteg kritika éri.
  • Emmegki
    #57
    Te aztán értessz hozzá, az egész NASA meg hülye, mi?
  • DrRadon
    #56
    Talán azért nevetséges mert egy atombomba nem 10 fillér, az az Orion tervezet meg másodpercenként 1-10 kis atomtöltetet lőtt volna ki maga mögé. Ezzel kemény 8km es másodpercenként sebességet értek volna a tervek szerint. Szerinted ez nem megmosolyogni való?
  • NEXUS6
    #55
    Az ionhajtóműhöz kb 1/10 annyi hajtóanyagra van szükség ugyan annyi összimpulzus eléréséhez, mint a kémiai rakéták esetén. Ha már a személyzet ellátása miatt amúgy is szükség van egy nagyobb teljesítményű energiaforrásra, akkor már pláne megéri egy ilyen meghajtást alkalmazni és még ezzel is jobban jártak, mintha azt a hatalmas mennyiségű üzemanyagot is gyorsíthatni kéne, ezt szerintem kifelejtetted a számításból.

    Az út során amúgy a H2 30%-a elszökik a tartályból, tehát ebből a szempontból is jobb az ion meghajtás, mert ott általában más nehezebb anyagot használnak, ami nem diffundál át a tartály falán.
  • Alvarez999
    #54
    Miért is nevetséges? Az még nem minősíti, hogy nem lett belőle semmi, mert sok másból sem lett. Igaz, nem a Naprendszeren belüli utazásra való, vagy legalábbis nem a Mars pályáján belülre.
  • hodobaj
    #53
    LOL 15N tolóerő és ezért kell egy egész atom reaktor meg minden szarság ennyi erővel szoba biciklivel is hajthatják.
  • DrRadon
    #52
    Nem. Nem tudom mit találtál, de ez az 50-es évektől kezdődött. A hetvenes években leálltak vele az atom egyezmények miatt, maja a csillagháborús időkben újra indították a kutatásokat. 1993-ban álltak le vele véglegesen, de persze mindenki kacérkodik vele, mivel ez a kulcsa annak, hogy a naprendszert igazán birtokba vegyük.
    Amit olvastál az olyasmi lehet, mant amikor kétévente böfögnek egyet: hogy "antianyag hajtaná a jövő nasa eszközeit", vagy "lézervitorlással a marsra" meg egyéb ilyen javaslat.
    A lényeg a lényeg, a nukleáris meghajtásé lenne a jövő, ha nem lenne mindenki atomfób.
  • NEXUS6
    #51
    Pedig mostanában úgy is olyan kevés az esküvő!!!;))))
  • Molnibalage
    #50
    Műszeresen kimérhető volt, de az átlagember ebből semmit nem érzett. A természetes háttérsugárzás 1%-a sem volt. Kimérhető volt. Pont. Nem kéne itt is összeesküvésbe meg NWO-ba átmenni.

  • toto66
    #49
    Rá kerestem! Egy halott program, eredetileg 2010-re tervezték vele a bolygóközi utazást vele, hát nem jött össze!
  • toto66
    #48
    Na meg nem szabad kihagyni azt a fránya tömeget sem!
    Ha kihagyhatnánk a tömeget, akkor elmondhatnám, nekem is volt olyan hajtóművem amely kicsit melegedett ugyan, de 300 000Km/s-al lépett ki belölle a hajtóanyag. (zseblámpám) C:
  • DrRadon
    #47
    Azt felejtsd el. Az atombombákat hátrafelé köpködő Orion egy halva született ötlet. És nevetséges is.
    Figyelj csak. Mit nem értesz azon, hogy fajlagosan jobb? Hogy fajlagosan majdnem kétszer nagyobb tolóerőre képes mint a kémiai? Keress rá ezekre: Nerva Kiwi Phoebus.
  • toto66
    #46
    És akkor miért hagyták abba a los alamosiak, ha szuper volt?
  • toto66
    #45
    Ja és még valami a levegőn más tolóerőt ad a felhevített hidrogén, mert hasonlóan működik, mint a vadászgépek utánégetője, viszont a világűrben tényleg csak a hőtágulás marad!
  • toto66
    #44
    A hajtóanyag tömege a fele akkor dupla a sebesség azonos eredménynél. Igen ám, de a reaktor meg nehezebb tehát mégnagyobb teljesítményre van szükség, és ez egy ördögi kör, csak akkora teljesítménynöveléssel lehet előnyösebb, mint amit írtam, de az már nem stabil, inkább robbanásszerű. És van is ilyen elképzelés.
    Gyakorlatilag kicsi atombombák robbantása sorozatban egymás után!
  • DrRadon
    #43
    Hú akkor szólj a los alamos-iaknak, hogy valamit marha rosszul mértek. Vagy a hőmérőjük volt rossz, vagy a gáz sebességét mérték rosszul.