XXI. századi űrverseny - II. rész
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#72
szvsz. ha szerencsénk van, akkor az elkövetkezõ évtizedeket (évszázadot?) az egyre újabb és hatékonyabb energiatermelés, a "genetich enginering" fejlõdése és az ûrkutatás (Mars utazás/verseny) fogja jellemezni. és talán ezek együtt pont segíthetik azt, hogy az ember megvethesse a lábát pl. a Marson és ott megfelelõ élõvilágot is teremthessen (genetika és új energiafajták segítségével). én úgy gondolom a jövõnk abban van, hogy egyre nagyobb környezetünkkel tudunk majd harmóniában élni
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#71
A hõmérséklettel csak annyi baj, hogy lehetne magasabb, de így is nagyobb a kiáramlási sebessége mint a kémiaiaké.
Pár példa a gázhõmérsékletre és a fajlagos tolóerõre:
1. Kerazin+Oxigén: 3400 celsius, 3250 Ns/kg fajlagos tolóerõ
2. Hidrogén+oxigén: 3100 celsius, 4180 Ns/kg fajlagos tolóerõ
3. Nerva2: kb 2700 celsius, 8090 Ns/kg fajlagos tolóerõ
Ja és még valami. A fajlagos tolóerõ pont megegyezik a kiáramlás sebességével (m/s).
Pár példa a gázhõmérsékletre és a fajlagos tolóerõre:
1. Kerazin+Oxigén: 3400 celsius, 3250 Ns/kg fajlagos tolóerõ
2. Hidrogén+oxigén: 3100 celsius, 4180 Ns/kg fajlagos tolóerõ
3. Nerva2: kb 2700 celsius, 8090 Ns/kg fajlagos tolóerõ
Ja és még valami. A fajlagos tolóerõ pont megegyezik a kiáramlás sebességével (m/s).
#70
a szojuz nem ballisztikus pályán lép be a légkörbe szerencsés esetben, mivel az alakja miatt hat rá felhajtó erõ... Ha bármilyen hiba lép fel akkor van egy ballisztikus vészüzemmód (Soyuz TMA-1, 10 és 11) ahol a visszatérõ legénységre sokkal nagyobb erõ hat... A Zondokat(emberre tervezett holdkörüli szojuz, legénység sosem használta) pedig direkt megpattintották a légkörön, amikor a holdtól jöttek vissza. Az apollo pedig különösen nem ballisztikus pályán tért vissza egy nagyon jól repülhetõ jószág volt a CMP-k(Command Module Pilot) büszkesége akik sok-sok órán át készültek rá a szimulátorban, hogyan vigyék végig az automatika esetleges meghibásodása esetén az ûrhajót a légkörönkézzel ha jönnek vissza a holdról. Nem véletlenül volt egy nagyon szûk szög az ahogy a bolygó légkörét el kelett hogy találja az apollo kapszula, hogy ne pattanjon le róla de ne is égjen el. Úgyhogy ez semmiképp sem ballisztikus visszatérés ugyanis ezeken a sebességeken ezek az órmótlannak tûnõ formák igenis repülnek. 😉
#69
Az alapvetõ gond az, hogy a NERVA-nál a reaktor felépítése miatt alacsony volt a kiáramló gáz maximális hõmérséklete. Az adott hõmérsékleten a reaktor alig tudott több energiát (impulzust) adni a hajtóanyagnak, mint amennyit a kémiai üzemanyag az elégetése során amúgy is kapott volna - és utóbbi esetben nincs ott a reaktor passzív tömege.
#68
Nem tudom feltûnt-e, de ezt nem is nagy tolóerõt igénylõ alkalmazásokhoz szánták. Végfokozatnak és Föld körüli pályáról induló ûreszközökbe tervezték elsõsorban. Ott az össztolóerõ részletkérdés, mert idõ és lehetõség van bõven. Ott a fajlagos tolóerõ számít. A hajtómû tolóerõ/tömeg arány esetén a helyzet távolról sem tragikus 30:1, ami csak fele olyan rossz mint a Shuttle SSME 73:1 aránya. Indulótömegben busásan megtérül ugyanis ha Föld körüli pályáról 100t tömeget a Mars felé akarunk indítani, akkor NTR-el az indulótömeg 143 tonna, szemben a kémiai megoldásra adódó 222 tonna indulótömeggel, emellett teljesen másodlagos hogy az erre az esetre számolt NTR hajtómû tömege 4 tonnával több a kémiainál.
#67
Dehogynem, értem a megközelítésed, de azzal nem érsz célt. Ne atomokban számold hanem kg-ban. 1 kg hidrogén ugyanakkora súlyú mint 1kg víz. Ha az elõbbi háromszor gyorsabban távozik, akkor mi a végeredmény? Melyik ad nagyobb tolóerõt? Melyik meghajtásnál kell kevesebb (KG(!) NEM ATOM)ugyanakkora gyorsítás eléréséhez? Na?
#66
"a személyzet szórakoztatásáért felelõs elektromos eszközök terén (tv, hifi, videojáték) sem kell spórolni."
mekkora feeling lehet az ûrben végignézni az összes Voyagert 😄
bár néhány szociális probléma is felvetõdik: mi van ha összevesznek a távirányítón??
mekkora feeling lehet az ûrben végignézni az összes Voyagert 😄
bár néhány szociális probléma is felvetõdik: mi van ha összevesznek a távirányítón??
#65
Nem érted mi?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#64
Vas?
<#hehe>
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#63
Általában Xenont használnak hajtóanyagnak, de ha ennyi kérdésed van elõbb olvasd el inkább a wikit:
ITT
ITT
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#62
Melyik a nehezebb, 1 kg toll vagy 1 kg vas? Anyám...
Most számold az egészet 1kg 10km/s sebességü hidrogénre és 1kg 3km/s sebességü oxigénre hidrogénre meg amire akarod, felõlem vasat is rakhatsz bele.
Most számold az egészet 1kg 10km/s sebességü hidrogénre és 1kg 3km/s sebességü oxigénre hidrogénre meg amire akarod, felõlem vasat is rakhatsz bele.
#61
Kérdés milyen ionokra gondolsz? Hogyan gyorsítod fel? Mi szolgéltatja az energiát?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#60
Én nem mondtam, hogy nem a nukleárisé a jövõ, én a felvetett módót nem tartottam jónak!
Mert a szimplán hõtágulás kevesebb mint a reakció+hõtágulás.
Nézzük mit írtál:
"A Nerva program végére a gáz 3000 fokos volt és kb10km/sec sebességgel áramlott. Ezt hasonlítsd össze a kémiai rakéták 3-4 km/sec kiáramlási sebességével és... lásd a lenti számolást😉 "
Ebbõl látszik: ha van 1 hidrogén atomom (3000 fokon igen csak az és nem molekula), de inkább tudod mit számoljunk molekulával tehát van H2 aminek 10Km/s sebessége van és van egy legkissebb tömegszámú elemekbõl égéstrermékem ez a H2O aminek a sebessége legyen 3Km/s
Azonos keresztmetszeten azonos idõ alatt kiáramló gázok tömegének aránya:
a hidrogén: 2*10=20
az égéstermék: 18*3=54
Ezeknek az impulzusa Kg-al számolva:
20Kg*10Km/s a te általad leírt esetben!
54Kg*3Km/s a vegyi meghajtásnál
Látszik hogy jóval kevesebb az impulzus.
Ebbõl az következik, hogy nagyobb rakétát kell építeni azonos tolóerõhöz amihez még a reaktor tömege is hozzájön, tehát nem lehet jobb hatásfokú! Annak ellenére sem hogy kevesebb hajtóanyagot használ fel, mert amit nyer a mérleg egyik oldalán veszti a másikon!
Ezért is hagyták abba!
Mert a szimplán hõtágulás kevesebb mint a reakció+hõtágulás.
Nézzük mit írtál:
"A Nerva program végére a gáz 3000 fokos volt és kb10km/sec sebességgel áramlott. Ezt hasonlítsd össze a kémiai rakéták 3-4 km/sec kiáramlási sebességével és... lásd a lenti számolást😉 "
Ebbõl látszik: ha van 1 hidrogén atomom (3000 fokon igen csak az és nem molekula), de inkább tudod mit számoljunk molekulával tehát van H2 aminek 10Km/s sebessége van és van egy legkissebb tömegszámú elemekbõl égéstrermékem ez a H2O aminek a sebessége legyen 3Km/s
Azonos keresztmetszeten azonos idõ alatt kiáramló gázok tömegének aránya:
a hidrogén: 2*10=20
az égéstermék: 18*3=54
Ezeknek az impulzusa Kg-al számolva:
20Kg*10Km/s a te általad leírt esetben!
54Kg*3Km/s a vegyi meghajtásnál
Látszik hogy jóval kevesebb az impulzus.
Ebbõl az következik, hogy nagyobb rakétát kell építeni azonos tolóerõhöz amihez még a reaktor tömege is hozzájön, tehát nem lehet jobb hatásfokú! Annak ellenére sem hogy kevesebb hajtóanyagot használ fel, mert amit nyer a mérleg egyik oldalán veszti a másikon!
Ezért is hagyták abba!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#59
Itt kicsit mást írnak.
#58
Nem az egész nasa, de a döntéshozatalokat rengeteg kritika éri.
#57
Te aztán értessz hozzá, az egész NASA meg hülye, mi?
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#56
Talán azért nevetséges mert egy atombomba nem 10 fillér, az az Orion tervezet meg másodpercenként 1-10 kis atomtöltetet lõtt volna ki maga mögé. Ezzel kemény 8km es másodpercenként sebességet értek volna a tervek szerint. Szerinted ez nem megmosolyogni való?
#55
Az ionhajtómûhöz kb 1/10 annyi hajtóanyagra van szükség ugyan annyi összimpulzus eléréséhez, mint a kémiai rakéták esetén. Ha már a személyzet ellátása miatt amúgy is szükség van egy nagyobb teljesítményû energiaforrásra, akkor már pláne megéri egy ilyen meghajtást alkalmazni és még ezzel is jobban jártak, mintha azt a hatalmas mennyiségû üzemanyagot is gyorsíthatni kéne, ezt szerintem kifelejtetted a számításból.
Az út során amúgy a H2 30%-a elszökik a tartályból, tehát ebbõl a szempontból is jobb az ion meghajtás, mert ott általában más nehezebb anyagot használnak, ami nem diffundál át a tartály falán.
Az út során amúgy a H2 30%-a elszökik a tartályból, tehát ebbõl a szempontból is jobb az ion meghajtás, mert ott általában más nehezebb anyagot használnak, ami nem diffundál át a tartály falán.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#54
Miért is nevetséges? Az még nem minõsíti, hogy nem lett belõle semmi, mert sok másból sem lett. Igaz, nem a Naprendszeren belüli utazásra való, vagy legalábbis nem a Mars pályáján belülre.
#53
LOL 15N tolóerõ és ezért kell egy egész atom reaktor meg minden szarság ennyi erõvel szoba biciklivel is hajthatják.
techgarazs.com ingyendomain.tk BME
#52
Nem. Nem tudom mit találtál, de ez az 50-es évektõl kezdõdött. A hetvenes években leálltak vele az atom egyezmények miatt, maja a csillagháborús idõkben újra indították a kutatásokat. 1993-ban álltak le vele véglegesen, de persze mindenki kacérkodik vele, mivel ez a kulcsa annak, hogy a naprendszert igazán birtokba vegyük.
Amit olvastál az olyasmi lehet, mant amikor kétévente böfögnek egyet: hogy "antianyag hajtaná a jövõ nasa eszközeit", vagy "lézervitorlással a marsra" meg egyéb ilyen javaslat.
A lényeg a lényeg, a nukleáris meghajtásé lenne a jövõ, ha nem lenne mindenki atomfób.
Amit olvastál az olyasmi lehet, mant amikor kétévente böfögnek egyet: hogy "antianyag hajtaná a jövõ nasa eszközeit", vagy "lézervitorlással a marsra" meg egyéb ilyen javaslat.
A lényeg a lényeg, a nukleáris meghajtásé lenne a jövõ, ha nem lenne mindenki atomfób.
#51
Pedig mostanában úgy is olyan kevés az esküvõ!!!😉)))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#50
Mûszeresen kimérhetõ volt, de az átlagember ebbõl semmit nem érzett. A természetes háttérsugárzás 1%-a sem volt. Kimérhetõ volt. Pont. Nem kéne itt is összeesküvésbe meg NWO-ba átmenni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49
Rá kerestem! Egy halott program, eredetileg 2010-re tervezték vele a bolygóközi utazást vele, hát nem jött össze!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#48
Na meg nem szabad kihagyni azt a fránya tömeget sem!
Ha kihagyhatnánk a tömeget, akkor elmondhatnám, nekem is volt olyan hajtómûvem amely kicsit melegedett ugyan, de 300 000Km/s-al lépett ki belölle a hajtóanyag. (zseblámpám) C:
Ha kihagyhatnánk a tömeget, akkor elmondhatnám, nekem is volt olyan hajtómûvem amely kicsit melegedett ugyan, de 300 000Km/s-al lépett ki belölle a hajtóanyag. (zseblámpám) C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#47
Azt felejtsd el. Az atombombákat hátrafelé köpködõ Orion egy halva született ötlet. És nevetséges is.
Figyelj csak. Mit nem értesz azon, hogy fajlagosan jobb? Hogy fajlagosan majdnem kétszer nagyobb tolóerõre képes mint a kémiai? Keress rá ezekre: Nerva Kiwi Phoebus.
Figyelj csak. Mit nem értesz azon, hogy fajlagosan jobb? Hogy fajlagosan majdnem kétszer nagyobb tolóerõre képes mint a kémiai? Keress rá ezekre: Nerva Kiwi Phoebus.
#46
És akkor miért hagyták abba a los alamosiak, ha szuper volt?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#45
Ja és még valami a levegõn más tolóerõt ad a felhevített hidrogén, mert hasonlóan mûködik, mint a vadászgépek utánégetõje, viszont a világûrben tényleg csak a hõtágulás marad!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#44
A hajtóanyag tömege a fele akkor dupla a sebesség azonos eredménynél. Igen ám, de a reaktor meg nehezebb tehát mégnagyobb teljesítményre van szükség, és ez egy ördögi kör, csak akkora teljesítménynöveléssel lehet elõnyösebb, mint amit írtam, de az már nem stabil, inkább robbanásszerû. És van is ilyen elképzelés.
Gyakorlatilag kicsi atombombák robbantása sorozatban egymás után!
Gyakorlatilag kicsi atombombák robbantása sorozatban egymás után!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#43
Hú akkor szólj a los alamos-iaknak, hogy valamit marha rosszul mértek. Vagy a hõmérõjük volt rossz, vagy a gáz sebességét mérték rosszul.
#42
De hiszen dupla teljesítmény azonos tömeg mellett kétszeres sebességû hajtóanyaggal lehet elérni, akkor ez azt jelenti, hogy dupla hõmérsékleten (mivel csak a hõtágulás adja a hajtóerõt ebben az esetben).
Tehát a duplázáshoz már 5000 fok kell, és ez még kevés, a négyszereshez már 10000 tehát igaz amit mondtam az már "atombomba" (olvass vissza mit írtam)
Tehát a duplázáshoz már 5000 fok kell, és ez még kevés, a négyszereshez már 10000 tehát igaz amit mondtam az már "atombomba" (olvass vissza mit írtam)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#41
Fajlagosan jobb. Ez a lényeg. Vagyis nyersz vele.
A Nerva program végére a gáz 3000 fokos volt és kb10km/sec sebességgel áramlott. Ezt hasonlítsd össze a kémiai rakéták 3-4 km/sec kiáramlási sebességével és... lásd a lenti számolást😉
A Nerva program végére a gáz 3000 fokos volt és kb10km/sec sebességgel áramlott. Ezt hasonlítsd össze a kémiai rakéták 3-4 km/sec kiáramlási sebességével és... lásd a lenti számolást😉
#40
Az ion hajtómûvel is ez a probléma, mert igaz hogy hosszú idõ alatt felgyorsít egy aránylag kicsi hajtóerõ is, csak az helyzet az összimpulzus akkor is megegyezik, tehát a tömegre akkor is szükség van ha hosszú idõn keresztûl lassan használjuk fel. Tehát nem nyertünk semmit vele. Lásd a lenti számolást!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#39
Na de az az elsõ változat volt. Épp csak elkezdték a teszteléseket.Ma már lehetne nagyobbat, jobbat építeni, ami kevesebbet sugároz. Azt azért tudnod kell, hogy ezzel fajlagosan nagyobb teljesítményt lehet elérni mint a kémiaiakkal, vagyis kevesebb üzemanyaggal-nagyobb sebesség. Ez a jövõ, nem az ion.
#38
Nem a sugárzás a probléma vele, hanem az hogy amint olvasom kétezer valahányszázfokra hevitett hidrogén hõtágulásából nem jön ki azonos tömegû hagyományos hajtóanyagal elérhetõ tolóerõ! Már csak azért sem, mert nem nagyságrendekkel alacsonyabb a hagyományos rakéta üzemi hõfoka sem, a hidrogén meg mint tudjuk nem a legnagyobb tömegszámú elem, tehát lényegesen nagyobb sebességre kell gyorsítani, mint egy égésterméket, amely alapból nagyobb tömegszámú oxigént és még más éghetõ elembõl álló molekulákat tartalmaz.
Olvasd el a lentebb leírt okfejtés a rakéta elvrõl!
Olvasd el a lentebb leírt okfejtés a rakéta elvrõl!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#37
Nem mellesleg az 50-es 60-as években az állandó légköri, felszíni atombomba robbantásoknak köszönhetõen jelentõsen nagyobb volt a háttér sugárzás mint most. Na most persze, hogy ennek következtében növekedett-e hosszútávon a lakosságnál tapasztalható rákos daganatok számának, azt soha az életben nem fogják bevallani.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
Igen, azzal az apró különbséggel, hogy az ûrben nincs semmi amit megöljön, ráadásul amúgy is elég nagy a különbözõ forrásokból származó háttér sugárzás.
Ezért is kell pl. az emberkéket a víztartály mögött elhelyezni, ahogy az az ûrhajótervezetben is látható, mert 1-1 napkitörés alkalmával összeszednek annyit, mint amennyit a hajtómû üzemzavara esetén kaphatnak.
Ezért is kell pl. az emberkéket a víztartály mögött elhelyezni, ahogy az az ûrhajótervezetben is látható, mert 1-1 napkitörés alkalmával összeszednek annyit, mint amennyit a hajtómû üzemzavara esetén kaphatnak.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#35
A Saturn1 elsõ fokozatának tolóereje: 6,7 MN volt
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#34
"néhányszor 10 KN tolóerõt adott 10 percig"
Hát épp ez az, marha kevés!
Hát épp ez az, marha kevés!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#33
Már mûködött. Nerva néven kisérleteztek vele. A próba hajtomû kétezer valahányszáz fokra hevítette reakciótéren átvezetett hidrogént és asszem néhányszor 10 KN tolóerõt adott 10 percig. Csak böszme nagy volt a sugárzás, meg hát a fúvóka sem bírta sokáig.
#32
Nukleáris hõgenerátoros meghajtás.
Wiki
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_thermal_rocket
Project NERVA
http://www.daviddarling.info/encyclopedia/N/NERVA.html
Wiki
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_thermal_rocket
Project NERVA
http://www.daviddarling.info/encyclopedia/N/NERVA.html
#31
szerintem jók ezek a tervek. a nagyobb holdautóra meg ha tesznek egy markolólapátot is, akkor lesz ami kiássa meg betemesse így védve a hold bázist 😊
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#30
Nem tudod Te! ez már a reaktor robbanása utáni ábra (mi után kitört)! C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#29
Valójában >>jobbra parancsnoki moduljának "robbantott" ábrája<< nem robbantott ábra, hanem "kitöréses".
A robbantott az, amikor minden alkatrész, csavar szétszerelve egymás mellett látszik a rajzon.
A robbantott az, amikor minden alkatrész, csavar szétszerelve egymás mellett látszik a rajzon.
#28
"A másik lehetõség, hogy a reaktort magát használni hajtómûként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerõt."
Ez nagyon kicsi hatékonyságú lenne, mert hõtágulás csak nagy hõmérsékletnél jelentõs, tehát nagyon fel kell hevíteni az üzemanyagot, ami a reaktor hülésével jár, ami viszont meggátolná a folyamatos üzemet, illetve annyira fel kellene hevíteni, hogy az már egy "atombomba" lenne.
No persze van "atombomba tipusú elképzelés is, de én azért nem lennék egy ilyen jármû fedélzetén...
Ez nagyon kicsi hatékonyságú lenne, mert hõtágulás csak nagy hõmérsékletnél jelentõs, tehát nagyon fel kell hevíteni az üzemanyagot, ami a reaktor hülésével jár, ami viszont meggátolná a folyamatos üzemet, illetve annyira fel kellene hevíteni, hogy az már egy "atombomba" lenne.
No persze van "atombomba tipusú elképzelés is, de én azért nem lennék egy ilyen jármû fedélzetén...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#27
Persze ez még nem lehetséges, mert képzeljünk el egy LHC- egy atomerõmûvel és azzal a ténnyel, hogy mekkora tömegû részecskéket tud felgyorsítani rögtön látható, hogy a lentebbi képletbe írt t a valóságban nem hanyagolható el, mert rendkívûl sok idõbe telne még a berendezés tízezred részének megfelelõ tömegû üzemanyagot felgyorsítanának. (ki halna az emberiség közben)
Tehát lassab üzemanyagokkal kell beérjük!
Tehát lassab üzemanyagokkal kell beérjük!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#26
Még egy kis helyreigazítás, a Szojuznak nem ballisztikus a visszatérése.
http://en.wikipedia.org/wiki/Ballistic_reentry
+ a szokásos: kilövés -> indítás.
Egyébként jó a cikk, gratula!
http://en.wikipedia.org/wiki/Ballistic_reentry
+ a szokásos: kilövés -> indítás.
Egyébként jó a cikk, gratula!
#25
"A másik lehetõség, hogy a reaktort magát használni hajtómûként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerõt."
Itt most a Project Pluto-ban látottakhoz hasonló rakétahajtõmûvet kellene elképzelni, ami nagyjából mindent megöl a környezetében a kellemes kis kisugárzásával?
Itt most a Project Pluto-ban látottakhoz hasonló rakétahajtõmûvet kellene elképzelni, ami nagyjából mindent megöl a környezetében a kellemes kis kisugárzásával?
My name is ios... Edios. Not Eidos you f*ck*n pr*ck!
#24
Példa:
Ha egy gyorsítóval fénysebességre gyorsítanánk részecskéket, akkor:
300 000Km/s *m üzemanyag =30Km/s* m ûrhajó
Azt jelentené hogy 30Km/s sebesség eléréséhez m ûrhajó/10 000 tömegû hajtóanyagra van szükség (kb.)
Ha egy gyorsítóval fénysebességre gyorsítanánk részecskéket, akkor:
300 000Km/s *m üzemanyag =30Km/s* m ûrhajó
Azt jelentené hogy 30Km/s sebesség eléréséhez m ûrhajó/10 000 tömegû hajtóanyagra van szükség (kb.)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#23
Igen ez megkerülhetetlen, mert a hatás ellenhatás elvén mûködõ hajtómûvek esetében a hátralökött üzemanyag impulzusa megegyezik az ûrhajó impulzusával.
Tehát m1*v1*t=m2*v2*t; t-vel egyszerûsíthetõ ezért egyezik meg az impulzusuk.
Ha a hajtóanyag tömegét csökkentem a sebességét növelnem kell ugyan akkora impulzushoz. Tehát nagyon meg kell növelni a sebességet a hagyományos rakétához képest akkor lehet jelentõsen kevesebb üzemanyag. A kitágulásos megoldás nem biztos, hogy a legjobb erre.
Tehát m1*v1*t=m2*v2*t; t-vel egyszerûsíthetõ ezért egyezik meg az impulzusuk.
Ha a hajtóanyag tömegét csökkentem a sebességét növelnem kell ugyan akkora impulzushoz. Tehát nagyon meg kell növelni a sebességet a hagyományos rakétához képest akkor lehet jelentõsen kevesebb üzemanyag. A kitágulásos megoldás nem biztos, hogy a legjobb erre.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C: