XXI. századi űrverseny - II. rész

← ElőzőOldal 3 / 3

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Molnibalage
#22
A másik lehetõség, hogy a reaktort magát használni hajtómûként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerõt.

Ezt a részét nem értem. Akkor ilyenkor is kell valami hajtóanyagot magával vinni nem? A hajtóanyagnak meg távoznia kell a jármûbõl.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Sanyix
#21
igen.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

Sanyix
#20
hoppá javítani kéne, a trícium a hidrogén izotópja (1p+2n)

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

#19
Pontosítok: a mars koncepció hasonlít rá, de nagyon.

#18
Ez az Orion miért is emlékeztet engem kísértetiesen Arthur C. Clarke Discovery -ére?

#17
Aviak a cikk is azt írja amit te, de igazából a trícium a neve a hidrogén 3as tömegszámú izotópjának, ugyanakkor béta bomlással a hidrogén 3-as tömegszámú izotópjává alakul 😊

Nekem pl. kifejezetten tetszik, hogy a marsûrhajó hasonlít a 2001 ûrodüsszeia filmben/könyvben látottakra 😊
#16
Az senkinek sem szúrt szemet, hogy a cikk szerint a hélium hármas tömegszámú izotópja a trícium, nem a hidrogéné?
#15
Így igaz!

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#14
"Egyébként az angol doksikban a centripetális szót használják ha mesterséges gravitációról van szó."

Talán azért, mert centrifugális erõ csak a hétköznapi nyelvben létezik, a fizikában nem. Ott inkább a gyorsuló (körforgást végzõ) tömeg tehetetlenségérõl van szó.
#13
Centrifugális erõ nincs a fizikában.

#11
ránkfér egy ûrversegy, talán a gazdaságnak is jót tesz
DrRadon
#10
Az ébredõ nehézségi érõt a vele ellentétesen ható centripetális erõ határozza meg. Viszont abban igazatok van, hogy hála a hajó merev szerkezetének a centrifugális a centripetális erõ megegyezik, vagyis értelmetlenség volt részemrõl ez a kötözködés, hiszen nem fognak végtelenül nyúló elasztikus hajót építeni, vagy ha igen, akkor azt nagy botorság lenne megforgatni.

Egyébként az angol doksikban a centripetális szót használják ha mesterséges gravitációról van szó.

Tetsuo
#9
A (nagyobb) garvitacios ero meg1ezik a centrifugalis erovel.
A ()jel azt jelenti, h Te is kimozditod a zurhajot, de joval kisebb mertekben, mint "o" teged. 😉
Vagyis vehetjuk a centrifugalis erot a gravitacios eronek.
A centripetalis, csak ellene tart, vagyis a szilard urhajotest kolcsonhatasa veled, a gravitacio elleneben.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

DrRadon
#8
Nem, a centripetális a kulcs szó, nem a centrifugális. Az elõbbi tartja a forgó rendszerben a tárgyat és ennek köszönhetõ a mesterséges gravitáció. Nem mindegy, mint ahogy a különbség sem külömbség.

#7
Jó a cikk, kimondottan tetszett! Jókat álmodoztunk!
Jaaaa! A centripetális szót, centrifugálisnak értsétek. Bár a centripetális sokkal tudományosabban hangzik azok számára, akiknek fogalmuk sincs róla, mi is a külömbség.
#6
Ami engem elgondolkoztatott, hogy szinte mindegyik tervben elõbb-utóbb megjelenik a beásott holdbázis koncepciója, hiszen védelmi szempontól triviális - viszont holdbéli nehézgép terveket nem nagyon látok.😊 Dunát lehetne rekeszteni a különféle leszállóegység, lakómodul, rover, stb tervekkel, de ásó-szállító-mozgató jármûvekrõl nem találtam infókat a látványterveken kívül.

Ti tudtok ilyenekrõl?

DrRadon
#5
Köszi Cifu.

Valami azt súgja, hogy elõ fog még kerülni a Nerva tervezet, ha komolyan gondolják az emberes Mars expedíciót.

Ha meg nem: akkor tartok tõle, hogy mire ez a terv (vagy a akármelyik, ami nem használ komolyabb meghajtást) a megvalósulás útjára lépne, a robottechnika és a mesterséges intelligencia olyan szintet ér el, hogy az automatákkal végzett felszíni kutatások sokkal eredményesebbek lehetnek mint egy emberekre alapozott expedíció. Vagyis teljesen értelmetlen lesz két éves, nem kis kockázattal járó utazásokra küldeni embereket. Nesze neked vörös felszínen integetõ ûrhajósok...

Teppik Amon
#4
Csak már látnánk. Szeretném én is miliárdokkal egyetemben élõben látni az ÚJ holdraszállást a TV-ben 😄 Nem amerika dicsõségére hanem az emberiségére.
<#eljen><#eljen> nagyon jó írás Cifu, ismét gratula! Még sok ilyet 😊

Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok

#3
Ha figyelembe vesszük, mennyi pénzt hajlandó az USA kormánya áldozni az ûrkutatásra, akkor örülhetünk, ha a holdraszállás századik évfordulóján sor kerül az elsõ marsraszállásra. Ami pedig a Holdra tervezett jármûveket és fix vagy mobil állomásokat illeti, szerintem 30 éven belül ezekbõl sem lesz semmi.

smv
#2
<#worship>

Starcraft + Diablo III - esemve

#1
"a szakértõi gárdája vizsgálja azt, hogy az Orion ûrhajó az európai Ariane V, illetve a japán H-2A hordozórakétával is indítható lenne-e, ezzel pedig a Constellation program nemzetközivé bõvülhetne."

Tuti nem fog...

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

← ElőzőOldal 3 / 3