122
-
toto66 #42 De hiszen dupla teljesítmény azonos tömeg mellett kétszeres sebességű hajtóanyaggal lehet elérni, akkor ez azt jelenti, hogy dupla hőmérsékleten (mivel csak a hőtágulás adja a hajtóerőt ebben az esetben).
Tehát a duplázáshoz már 5000 fok kell, és ez még kevés, a négyszereshez már 10000 tehát igaz amit mondtam az már "atombomba" (olvass vissza mit írtam) -
#41
Fajlagosan jobb. Ez a lényeg. Vagyis nyersz vele.
A Nerva program végére a gáz 3000 fokos volt és kb10km/sec sebességgel áramlott. Ezt hasonlítsd össze a kémiai rakéták 3-4 km/sec kiáramlási sebességével és... lásd a lenti számolást;) -
toto66 #40 Az ion hajtóművel is ez a probléma, mert igaz hogy hosszú idő alatt felgyorsít egy aránylag kicsi hajtóerő is, csak az helyzet az összimpulzus akkor is megegyezik, tehát a tömegre akkor is szükség van ha hosszú időn keresztűl lassan használjuk fel. Tehát nem nyertünk semmit vele. Lásd a lenti számolást! -
#39
Na de az az első változat volt. Épp csak elkezdték a teszteléseket.Ma már lehetne nagyobbat, jobbat építeni, ami kevesebbet sugároz. Azt azért tudnod kell, hogy ezzel fajlagosan nagyobb teljesítményt lehet elérni mint a kémiaiakkal, vagyis kevesebb üzemanyaggal-nagyobb sebesség. Ez a jövő, nem az ion. -
toto66 #38 Nem a sugárzás a probléma vele, hanem az hogy amint olvasom kétezer valahányszázfokra hevitett hidrogén hőtágulásából nem jön ki azonos tömegű hagyományos hajtóanyagal elérhető tolóerő! Már csak azért sem, mert nem nagyságrendekkel alacsonyabb a hagyományos rakéta üzemi hőfoka sem, a hidrogén meg mint tudjuk nem a legnagyobb tömegszámú elem, tehát lényegesen nagyobb sebességre kell gyorsítani, mint egy égésterméket, amely alapból nagyobb tömegszámú oxigént és még más éghető elemből álló molekulákat tartalmaz.
Olvasd el a lentebb leírt okfejtés a rakéta elvről! -
#37
Nem mellesleg az 50-es 60-as években az állandó légköri, felszíni atombomba robbantásoknak köszönhetően jelentősen nagyobb volt a háttér sugárzás mint most. Na most persze, hogy ennek következtében növekedett-e hosszútávon a lakosságnál tapasztalható rákos daganatok számának, azt soha az életben nem fogják bevallani. -
#36
Igen, azzal az apró különbséggel, hogy az űrben nincs semmi amit megöljön, ráadásul amúgy is elég nagy a különböző forrásokból származó háttér sugárzás.
Ezért is kell pl. az emberkéket a víztartály mögött elhelyezni, ahogy az az űrhajótervezetben is látható, mert 1-1 napkitörés alkalmával összeszednek annyit, mint amennyit a hajtómű üzemzavara esetén kaphatnak. -
toto66 #35 A Saturn1 első fokozatának tolóereje: 6,7 MN volt -
toto66 #34 "néhányszor 10 KN tolóerőt adott 10 percig"
Hát épp ez az, marha kevés! -
#33
Már működött. Nerva néven kisérleteztek vele. A próba hajtomű kétezer valahányszáz fokra hevítette reakciótéren átvezetett hidrogént és asszem néhányszor 10 KN tolóerőt adott 10 percig. Csak böszme nagy volt a sugárzás, meg hát a fúvóka sem bírta sokáig. -
kamov #32 Nukleáris hőgenerátoros meghajtás.
Wiki
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_thermal_rocket
Project NERVA
http://www.daviddarling.info/encyclopedia/N/NERVA.html -
#31
szerintem jók ezek a tervek. a nagyobb holdautóra meg ha tesznek egy markolólapátot is, akkor lesz ami kiássa meg betemesse így védve a hold bázist :) -
toto66 #30 Nem tudod Te! ez már a reaktor robbanása utáni ábra (mi után kitört)! C: -
nett #29 Valójában >>jobbra parancsnoki moduljának "robbantott" ábrája<< nem robbantott ábra, hanem "kitöréses".
A robbantott az, amikor minden alkatrész, csavar szétszerelve egymás mellett látszik a rajzon. -
toto66 #28 "A másik lehetőség, hogy a reaktort magát használni hajtóműként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerőt."
Ez nagyon kicsi hatékonyságú lenne, mert hőtágulás csak nagy hőmérsékletnél jelentős, tehát nagyon fel kell hevíteni az üzemanyagot, ami a reaktor hülésével jár, ami viszont meggátolná a folyamatos üzemet, illetve annyira fel kellene hevíteni, hogy az már egy "atombomba" lenne.
No persze van "atombomba tipusú elképzelés is, de én azért nem lennék egy ilyen jármű fedélzetén... -
toto66 #27 Persze ez még nem lehetséges, mert képzeljünk el egy LHC- egy atomerőművel és azzal a ténnyel, hogy mekkora tömegű részecskéket tud felgyorsítani rögtön látható, hogy a lentebbi képletbe írt t a valóságban nem hanyagolható el, mert rendkívűl sok időbe telne még a berendezés tízezred részének megfelelő tömegű üzemanyagot felgyorsítanának. (ki halna az emberiség közben)
Tehát lassab üzemanyagokkal kell beérjük! -
tvik #26 Még egy kis helyreigazítás, a Szojuznak nem ballisztikus a visszatérése.
http://en.wikipedia.org/wiki/Ballistic_reentry
+ a szokásos: kilövés -> indítás.
Egyébként jó a cikk, gratula! -
#25
"A másik lehetőség, hogy a reaktort magát használni hajtóműként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerőt."
Itt most a Project Pluto-ban látottakhoz hasonló rakétahajtőművet kellene elképzelni, ami nagyjából mindent megöl a környezetében a kellemes kis kisugárzásával? -
toto66 #24 Példa:
Ha egy gyorsítóval fénysebességre gyorsítanánk részecskéket, akkor:
300 000Km/s *m üzemanyag =30Km/s* m űrhajó
Azt jelentené hogy 30Km/s sebesség eléréséhez m űrhajó/10 000 tömegű hajtóanyagra van szükség (kb.) -
toto66 #23 Igen ez megkerülhetetlen, mert a hatás ellenhatás elvén működő hajtóművek esetében a hátralökött üzemanyag impulzusa megegyezik az űrhajó impulzusával.
Tehát m1*v1*t=m2*v2*t; t-vel egyszerűsíthető ezért egyezik meg az impulzusuk.
Ha a hajtóanyag tömegét csökkentem a sebességét növelnem kell ugyan akkora impulzushoz. Tehát nagyon meg kell növelni a sebességet a hagyományos rakétához képest akkor lehet jelentősen kevesebb üzemanyag. A kitágulásos megoldás nem biztos, hogy a legjobb erre. -
#22
A másik lehetőség, hogy a reaktort magát használni hajtóműként, például úgy, hogy a hajtóanyagot átvezetik a forró reaktormagon, amely felhevülve és kitágulva nyújtana tolóerőt.
Ezt a részét nem értem. Akkor ilyenkor is kell valami hajtóanyagot magával vinni nem? A hajtóanyagnak meg távoznia kell a járműből. -
#21
igen. -
#20
hoppá javítani kéne, a trícium a hidrogén izotópja (1p+2n) -
Sturm44 #19 Pontosítok: a mars koncepció hasonlít rá, de nagyon. -
Sturm44 #18 Ez az Orion miért is emlékeztet engem kísértetiesen Arthur C. Clarke Discovery -ére? -
csibra #17 Aviak a cikk is azt írja amit te, de igazából a trícium a neve a hidrogén 3as tömegszámú izotópjának, ugyanakkor béta bomlással a hidrogén 3-as tömegszámú izotópjává alakul :)
Nekem pl. kifejezetten tetszik, hogy a marsűrhajó hasonlít a 2001 űrodüsszeia filmben/könyvben látottakra :) -
Aviak #16 Az senkinek sem szúrt szemet, hogy a cikk szerint a hélium hármas tömegszámú izotópja a trícium, nem a hidrogéné? -
toto66 #15 Így igaz! -
Alvarez999 #14 "Egyébként az angol doksikban a centripetális szót használják ha mesterséges gravitációról van szó."
Talán azért, mert centrifugális erő csak a hétköznapi nyelvben létezik, a fizikában nem. Ott inkább a gyorsuló (körforgást végző) tömeg tehetetlenségéről van szó. -
Cat #13 Centrifugális erő nincs a fizikában. -
Tsol #11 ránkfér egy űrversegy, talán a gazdaságnak is jót tesz -
#10
Az ébredő nehézségi érőt a vele ellentétesen ható centripetális erő határozza meg. Viszont abban igazatok van, hogy hála a hajó merev szerkezetének a centrifugális a centripetális erő megegyezik, vagyis értelmetlenség volt részemről ez a kötözködés, hiszen nem fognak végtelenül nyúló elasztikus hajót építeni, vagy ha igen, akkor azt nagy botorság lenne megforgatni.
Egyébként az angol doksikban a centripetális szót használják ha mesterséges gravitációról van szó. -
#9
A (nagyobb) garvitacios ero meg1ezik a centrifugalis erovel.
A ()jel azt jelenti, h Te is kimozditod a zurhajot, de joval kisebb mertekben, mint "o" teged. ;)
Vagyis vehetjuk a centrifugalis erot a gravitacios eronek.
A centripetalis, csak ellene tart, vagyis a szilard urhajotest kolcsonhatasa veled, a gravitacio elleneben. -
#8
Nem, a centripetális a kulcs szó, nem a centrifugális. Az előbbi tartja a forgó rendszerben a tárgyat és ennek köszönhető a mesterséges gravitáció. Nem mindegy, mint ahogy a különbség sem külömbség. -
tamasmester #7 Jó a cikk, kimondottan tetszett! Jókat álmodoztunk!
Jaaaa! A centripetális szót, centrifugálisnak értsétek. Bár a centripetális sokkal tudományosabban hangzik azok számára, akiknek fogalmuk sincs róla, mi is a külömbség.
-
mrzool #6 Ami engem elgondolkoztatott, hogy szinte mindegyik tervben előbb-utóbb megjelenik a beásott holdbázis koncepciója, hiszen védelmi szempontól triviális - viszont holdbéli nehézgép terveket nem nagyon látok.:) Dunát lehetne rekeszteni a különféle leszállóegység, lakómodul, rover, stb tervekkel, de ásó-szállító-mozgató járművekről nem találtam infókat a látványterveken kívül.
Ti tudtok ilyenekről? -
#5
Köszi Cifu.
Valami azt súgja, hogy elő fog még kerülni a Nerva tervezet, ha komolyan gondolják az emberes Mars expedíciót.
Ha meg nem: akkor tartok tőle, hogy mire ez a terv (vagy a akármelyik, ami nem használ komolyabb meghajtást) a megvalósulás útjára lépne, a robottechnika és a mesterséges intelligencia olyan szintet ér el, hogy az automatákkal végzett felszíni kutatások sokkal eredményesebbek lehetnek mint egy emberekre alapozott expedíció. Vagyis teljesen értelmetlen lesz két éves, nem kis kockázattal járó utazásokra küldeni embereket. Nesze neked vörös felszínen integető űrhajósok...
-
#4
Csak már látnánk. Szeretném én is miliárdokkal egyetemben élőben látni az ÚJ holdraszállást a TV-ben :D Nem amerika dicsőségére hanem az emberiségére.
nagyon jó írás Cifu, ismét gratula! Még sok ilyet :)
-
Alvarez999 #3 Ha figyelembe vesszük, mennyi pénzt hajlandó az USA kormánya áldozni az űrkutatásra, akkor örülhetünk, ha a holdraszállás századik évfordulóján sor kerül az első marsraszállásra. Ami pedig a Holdra tervezett járműveket és fix vagy mobil állomásokat illeti, szerintem 30 éven belül ezekből sem lesz semmi.
-
#2
