51
-
Alfa Of NS #51 Utánanéztem kicsit a dolgoknak. Ha jól veszem ki a melegvérüek felgyorsították az anyagcseréjüket, így az alap hőtermelés elegendő hőt termel. Ahogy írod ezután a hűtéssel csökkenti a kívánt mértékre a hőmérsékletet. A lázhoz meg lecöskkenti a hűtést és így túlmelegszik a test. -
#50
Elbeszélünk egymás mellett.
Te azt mondod, hogy a testünk képes szabályozni a hőmérsékletét. Természetesen ez így van, hiszen az izzadás is erre szolgál.
Én viszont arra gondolok, hogy a 'belső égést' már nem tudja szabályozni, mert ha tudná pár dolog másképp lenne. -
Alfa Of NS #49 "Ha kevesebb hőt tudna termelni a szervezet, akkor nem lenne szükség az izzadásra."
Pont azt magyaráztam, hogy ez nem lehet. Ha a levegő hőmérséklete 25 fok és a testednek abszolut nem lenne hőtermelése akkor is 25 minimum lenne a tested hőmérséklete, mert ugye kénytelen átvenni a környezet hőmérsékletét. Ha e mellé vesszük, hogy a tested alapjátorn is termel már hőt, pusztán a lét okán, valamint az élettel együtt járó mozgás is termel hőt, plusz ha a nap rádsüt az is ad hőt, akkor már átlépheted a kívánt testhőt és muszáj lesz hűteni. Ha meg többet kell mozognod akkor ismán túlmelegednél hűtés nélkül. -
Alfa Of NS #48 Hogyan lesz lázunk? -
#47
"A szervezet hőtermelése főképp vegyi folyamatok eredménye (ti: a kaja lebontása a szervezetben és a sejtekben való felhasználása hőtermelésel jár). Ezt a szervezet nem nagyon tudja befolyásolni, olyan mint a kocsinál az alapjárat."
Én is ezen a véleményen vagyok.
#49 | Alfa Of NS
"Szerintem kevesebb hőt is termel szándékosan a szervezet, bár a mechanizmust nem ismerem. De eleve nyílván van egy alapszintű hőtermelése a testnek, ezen kívűl ha sétálsz egyet a napon, akkor a nap is melegít plusz még a mozgás miatt plusz hő is termelődik. Így már simán magasabb lenne a hőmérsékleted a kelleténél, pedig semmit nem fűtött a szervezet. Muszáj hűteni."
Ha kevesebb hőt tudna termelni a szervezet, akkor nem lenne szükség az izzadásra. De mivel erre nem, vagy csak nagyon kis mértékben képes, valahogy másképp kell levezetni a hőt, ezért izzadunk. Az által hozott példa így nézne ki hőszabályozás esetén: alapjárat, 36-37 fok. Sétálni kezdesz, felmelegszel és még a Nap is süt. Ezt a testünk érzékeli, ezért csökkenti a hőtermelést, hogy megmaradjon a 36-37 fokos állapotban, ráadásul úgy, hogy közben még le sem izzadtál. Ez mindenképp gazdaságosabb volna, hiszen se vizet, se sót nem vesztenénk, és még több elégetésre váró oxigén meg mit tudom én mi maradna. -
torreadorz #46 "Amúgy volt egyszer egy film a nagyon hideg helyekről és a műsorvezető aki volt Oroszország lehidegebb helyén azt mesélte, hogy csak három naponta ment sz*rni a WC-re"
Vagy csak meglátta hogy néz ki az orosz wc és rögtön elment a kedve... :)
Ziip:
A szervezet hőtermelése főképp vegyi folyamatok eredménye (ti: a kaja lebontása a szervezetben és a sejtekben való felhasználása hőtermelésel jár). Ezt a szervezet nem nagyon tudja befolyásolni, olyan mint a kocsinál az alapjárat. -
Alfa Of NS #45 "Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hőt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hőfokon 'égnénk' a többi hőt meg felvennénk a környezetből?"
Szerintem kevesebb hőt is termel szándékosan a szervezet, bár a mechanizmust nem ismerem. De eleve nyílván van egy alapszintű hőtermelése a testnek, ezen kívűl ha sétálsz egyet a napon, akkor a nap is melegít plusz még a mozgás miatt plusz hő is termelődik. Így már simán magasabb lenne a hőmérsékleted a kelleténél, pedig semmit nem fűtött a szervezet. Muszáj hűteni.
Amúgy volt egyszer egy film a nagyon hideg helyekről és a műsorvezető aki volt Oroszország lehidegebb helyén azt mesélte, hogy csak három naponta ment sz*rni a WC-re, pedig kajált rendesen. Az lehet amit mondasz, hogy nálunk azért annyira nem hideg a tél hogy saját tapasztalatunk legyen. -
szily3 #44 "Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hőt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hőfokon 'égnénk' a többi hőt meg felvennénk a környezetből?"
Nem azért "égünk", hogy ne hűljünk le, hanem hogy energiát termeljünk. Energia nélkül nem működnének megfelelően, drasztikusabb esetben elhalnának a sejtjeink. Tehát ha nyáron kevesebb höt termelnél, kevesebbet égetnél, kevesebb energiád lenne, ergo belassulnál mint a fagyott gyík
. Egyszerűbb megoldás, ha izzadunk, mint hogy a sarkokra költözzünk 
.
De ha gondolod próbáld ki: nyáron egyél alkáli elemet majd ha kevesebbet izzadsz akár ide is irhatsz egy cikket
.
Attól hogy itt vitatkoztok, még általánosan elfogadott és nagyjából bizonyított tény, hogy ezekben az időkben a klíma is melegebb volt, és mind az oxigén mind a szén-dioxid koncentráció magasabb volt.
Ahogy látom, ti ott akadtatok fenn hogy nem fért össze a sok C2O az O2vel. Ezek a levegő összetételének csak 20-egynéhány százalékát teszik ki, tehát a kettő lehetett egyszerre magasabb, sok tényező befolyásolta aztán ezeket a folyamatokat.
FINN ·^^ -
#43
A dinoszauruszok korában a légkör összetétele is nagyban eltért a jelenlegitől. A szén-dioxid-szint 12-szer magasabb volt, az oxigén pedig a légkör 32-35%-át alkotta, a jelenlegi 21 helyett.
Sztem nézz utána, mielőtt hülyeségeket beszélsz... -
#42
7#
-
#41
Érdekes h ott vannak kryptolények ahol eredetileg is éltek 
Gondolok itt arra mikor bejelentették,h a lochness tónál találtak plesiosaurus maradványokat....... -
#40
Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hőt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hőfokon 'égnénk' a többi hőt meg felvennénk a környezetből?
Cat: Szerintem azért esznek fóka zsírt, mert más nem nagyon van, illetve azért, hogy a zsírpárnáik vastagodjanak, bár az utóbbiban nem vagyok biztos. Magamból kiindulva nem eszünk többet télen, mint nyáron. Konkrét méréseket ugyan nem végeztem, és lehet, hogy sok egyéb tényező is közre játszik - pl. Magyarországon viszonylag enyhe a tél, a városi életmód nagy vonalakban minden évszakban azonos -, ezért nem alakul ki számottevő eltérés a nyári és a téli fogyasztás között. -
Alfa Of NS #39 Hidegben valóban a nagyobb test az előny, mert például két jegesmedve esetén a kétszer akkora az nyolcor annyi hőt termel, mint a kisebb, viszont csak négyszer akkor felületen adja le, így jobban tudja melegen tartani magát.
Viszont ez tömzsibb alkat esetén működik igazán szerintem. A nagyon nagy mérető dínók mind hosszú és vékony nyakkal és farokkal rendelkeztek, amiket képtelenek lettek volna melegen tartani. Szerintem vagy iszonyat dögmeleg volt akkoriban, vagy melegvérüek voltak egyes dínók. Utóbbi szerintem valószínübb. -
Sir Ny #38 képzeld, nincs meg a 8 általános. és a cikkben azt írták, hogy az embernek nincs szüksége hőre, emiatt problémáztam. -
dzsagon #37 ez csak egy makett -
torreadorz #36 "2. a dinoszauruszok azért lettek nagyok, mert hideg volt. a felület négyzetesen,míg a térfogat köbösen nő,ezért a felület/térfogat arány nagyobb testű állatoknál kisebb->magasabb testhőmérséklet->a hidegvérűek gyorsabban mozognak"
Én ugy tudom hogy jóval melegebb volt mint ma... És arról is erősen vitatkoznak hogy egyáltalán hideg v. melegvérüek voltak-e (ti. jobban hasonlitanak a madarakra mint a hüllőkre)
"4.a nagyobb testű győz sem igaz akármekkora mértékig, megnézném,h a t-rex hogy nyírja ki az ősszúnyogot"
Szerintem sehogy de kb. annyira érdekelhette mint ma egy elefántot a szunyog. Nézd meg a bőrvastagságát -
qwas #35 Ember, ez nagyon jo lett. :) -
fleezeum #34 1. a hidegvérűek is termelnek hőt(mert ugye minden izommozgás hőt termel...) csak nekik olyan egyszerű a fehérjéik felépítése,h kevésbé érzékenyek a hőmérsékletre. ezért van az,h a hüllők megélnek télen is(!) de hidegbe lelassul a vérkeringésük aka. belassulnak.
2. a dinoszauruszok azért lettek nagyok, mert hideg volt. a felület négyzetesen,míg a térfogat köbösen nő,ezért a felület/térfogat arány nagyobb testű állatoknál kisebb->magasabb testhőmérséklet->a hidegvérűek gyorsabban mozognak
3.a vízben lényegesen kisebb az oxigénkoncentráció,mégis bazinagy cápák élnek benne... arra való a vérkeringés a tüdő a kopoltyú,h az ilyesmit megoldja
4.a nagyobb testű győz sem igaz akármekkora mértékig, megnézném,h a t-rex hogy nyírja ki az ősszúnyogot
5.dinoszauruszok nem is voltak:D -
#33
Fejezd már be ezt a szarságot. -
#32
nem fókazsírt esznek hanem fókát , mi se dobjuk ki a disznó szalonnáját ők se ,de szerintem 2009-be lehet hogy már ők is pidzát rendelnek 
-
aRoma #31 hule 
-
#30
Valóban nem egyenletesen termeli. Pl. erős munkavégzés közben felmehet 37 fok fölé is. Vagy sportolás közben is. -
szasz85 #29 Nekem tetszik de ha neked nem akkor menj vissza az őserdőbe bogarat enni. -
roliika #28 Milyen zsíír? Az eszkimók sarki zuzmót rágcsálnak, ettől olyan fehérek a fogaik (Épeszű ember nem vesz meg olyan fogkrémet amit így reklámoznak)! -
Dodo55 #27 Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön. -
Cat #26 "Ha így lenne, akkor télen sokkal többet kéne ennünk, vagy lefogynánk"
:) Igen, télen sokkal többet kell ennünk :) Szerinted az eszkimók miért esznek fókazsírt? :) -
#25
Mert csuszna a kigyo a jegen... -
#24
szerinted miért nincs havasi piton vagy antarktiszi varánusz , mert hülyén néznének ki kabátba ?
-
Alfa Of NS #23 Azt nem mondtam, hogy nem termel folyamatosan, de azt viszont nem hiszem, hogy mindig ugyanolyan tempóban termeli a hőt, annak majdnem semmi értelme nem lenne, mert akkor ugyanúgy hozzá kéen igazítania magát a külső hőmérséklethez, mint a hidegvérűeknél. Télen meg lehet, hogy több energiát fogyasztunk emiatt, viszont egyrészt melegen öltözünk, másrészt kevesebbet mozgunk. -
#22
"Az ember ideális testhőmérséklete 36-37 fok. Mivel általában a környezet alasonyabb, ezért a testünk belül hőt termel hogy megtartsa ezt a hőmérsékletet."
A testünk folyamatosan termeli a hőt, nem érdekli, hogy a külső hőmérséklet milyen. Ha így lenne, akkor télen sokkal többet kéne ennünk, vagy lefogynánk, de ez nem történik meg. -
Alfa Of NS #21 "Ha nem képesek hőt termelni a kígyók, akkor elnyelik a hőt a környezetükből?"
Nem úgy nyeli el hogy magába szívja, mert olyan nincs. Minden dolog hőmérséklete alkalmazkodik a környezet hőmérsékletéhez. Egyik legalapvetőbb fizikai jelenség. Az ember ideális testhőmérséklete 36-37 fok. Mivel általában a környezet alasonyabb, ezért a testünk belül hőt termel hogy megtartsa ezt a hőmérsékletet. Ha meg melegebb van, akkor izzadunk hogy azzal hőt adjunk le. Melegvérűek vagyunk. A hidegvérűek nem tudnak belül hőt termelni, ezért úgy próbálnak élni, hogy máshonnan szerezzenek hőt, pl amikor azt látod hogy napsütésben egy gyík egy kövön áll és felemeli a fejét, akkor azt nem azért teszi, mert ilyen arcos csávó, hanem hagyja hogy a nap felmelegítse a testét, ha meg túl melege van akkor fürdik egyet, mivel a víz alacsonyabb hőmérsékletű általában ezért hűti a testét. -
Stiff #20 Ha nem képesek hőt termelni a kígyók, akkor elnyelik a hőt a környezetükből? Mert ha igen, és jó a teljesítményük, ilyeneket kellene szerverszobákban tartani! Természetes hőelvonás, maximális védelemmel! :) -
dez #19 Neked a 8 ált. sincs meg? Nem azért hidegvérű valami, mert hideg a vére. :P Hanem mert nem képes a teste maga hőt termelni. Az emberi test pl. képes. -
torreadorz #18 "Ez az érték megegyezik a paleocén klíma modellek korábbi becsléseivel, ami magas légköri széndioxid koncentrációt feltételez."
Nekem inkább ez az érdekes, lehet hogy a magas co2 koncentráció nem is annyira természetellenes? -
msstz #17 megfogtad a lényeget. :/ -
#16
Ennek eredményeképpen ha mondjuk egy nyolcvan tonnás Argetinoszaurusz este benyomott egy erdőt és leöblítette egy tóval, majd egy hegynek dölve aludt egyet
Ez kurvajó!
A légkörben meg tudtommal is több volt az oxigén. A legtöbb kémiai folyamat hajtóereje a koncentráció különbség. Akkor miről is értetlenkednek egyesek? -
hodobaj #15 "a levegő oxigén tartalma közel dupla annyi volt, ezért nőtt minden nagyobbra "
Ezt honnan veted???? Akkoriban sokkal kevesebb volt az oxigén a vulkanikus tevékenységek miatt. Az erdők meg azért burjánoztak mert ugye több co2 több fotoszintézis és a kevesebb oxigén miatt nőttek nagyobbra mert nem "oxidálodtak" olyan gyorsan. -
Alfa Of NS #14 Az evolúció előrehaladtával egyre nőnek a méretek, így az tűnne logikusnak, hogy akkor ma élnének a legnagyobb állatok, ennek ellenére állandóan olyan híreket olvasunk, hogy mekkora dögök éltek régen. Nos a helyzet az, hogy a Földtörténet valaha élt legnagyobb állata valóban ma él: a kékbálna. Ekkora húsdarab még sose volt a Földön, mint ma.
Az hogy a legtöbb állatnál régebben sokkal nagyobbak is éltek, annak egy eléggé triviális oka van: a nagy állat sokat eszik. Hét tonnás T-Rex sose élt volna a Földön ha teszemazt mókusokkal kellett volna fedeznie napi energiaszükségletét. Helyette voltak viszont több tonnás növényevők, akikben volt anyag bőven. Persze ugye jön a kérdés, hogy ezek a böhőm növényevő dinoszauruszok hogyan nőttek ekkorára? Nos valószínűleg több oka is volt. Jobb lehetett a klíma a növények nöekedésének, nem a mai lassabban növő fák voltak hanem azok a gyorsabban növő bambusz vagy pálmaszerüek és a dinoszauruszok is lehet hogy hidegvérűek voltak, tehát csak amiatt hogy nem kellett saját magukat fűteniük, megspórolhatták a kaja egy részét. Ennek eredményeképpen ha mondjuk egy nyolcvan tonnás Argetinoszaurusz este benyomott egy erdőt és leöblítette egy tóval, majd egy hegynek dölve aludt egyet, reggelre már felbukott a friss fapalántába, majd két hét múlva mire újra megéhezett már visszanőtt az erdő. Na ezért voltak nagy növényevők, és így már összeáll a tápláléklánc: marha sok növény -> cefett nagy növényevők -> rohadt nagy ragadozók. Ez volt az élővilág minden szintjén, pl ezért lehetett marha nagy cápa is a vizekben.
Kicsit eltérő ok is előfordulhatott még az méretek megnövekedésénél. Engem gyerekkoromban érdekelt, hogy miért nincsennek tehén méretű rovarok. Nos, kiderült számomra, hogy a rovarok olyan szerencsétlenek, hogy nem tüdővel lélegeznek, ezért nem szabályozzák a légvételt. Ennek következménye, hogy a levegő minőségétől függ hogy mennyi oxigént tudnak magukhoz venni. Márpedig nagy rovarhoz sok oxigén kéne. Ezért nincsennek nagy rovarok. De történt egyszer a Föld történetében, hogy az oxigánszint nagyon megugrott felfele. A rovarok testfelépítésének ismeretében már következtetni lehet, hogy mi lett ennek a következménye. Akkor rovarok jelentek meg, hogy az erdőben mindenki szana-széjjel futott ha meglátta őket. Mondjuk ezt meg is tudták tenni, mivel pl egy kiseb méretű hüllő a tüdeje miatt tudta szabályozni a levegőt ezért egyszerűen lefutotta a rovart, ami meg kifulladt hamar. De aztán a légkör oxigénszintje visszaállt a normálisra és el is tüntek rögtön a több méretes százlábúak és a hasonló nagy pofájú rovarok. -
Sir Ny #13 "Mivel a kígyók az emberrel ellentétben hidegvérűek, hőre van szükségük a környezetükből metabolizmusuk működtetéséhez"
miaz, hogy azért van hőre szükségük, mert hidegvérűek? az ember ( a Titanoboával ellentétben ) nem hidegvérű, mégis hőre van szüksége... -
#12
igaz, sry 