51
-
#1
"A busz méretű óriás ma könnyedén nyelne el egy tehenet, a régmúltban valószínűleg a krokodilok őseivel táplálkozhatott. A felfedezés a múlt trópusainak éghajlatát is elénk tárhatja."
De nem. Az eredeti cikkben erről szó sincs. Jól hangzik persze, csak nem biztos hogy igaz. Például a krokodilok ősei is jóval nagyobbak voltak akkoriban. -
duke #2 Fantasztikus,hogy akkoriban ,hogy tobzodott a termeszet,minden milyen korlatlan es hatalmas volt.10-20 ezer km kiterjedesu vegtelen erdok,ahol korlatlanul volt taplalek. -
#3
a levegő oxigén tartalma közel dupla annyi volt, ezért nőtt minden nagyobbra -
Anomaly #4 Most van tesco meg autópálya. És most mennyivel vagyunk előrébb? -
Déta #5 WTF??? 
Ennek mióta van köze a mérethez?
-
Masakari #6 lol
-
samuzsolt #7 lehet rossz a logika, de ha több az oxigén, nagyobb testeket tud ellátni a tüdő ugyan akkora lélegzetvétellel. sztem ennyire egyszerű. a másik meg hogy mindig a nagyobb és erősebb győz, szóval muszáj volt nőni :D -
#8
Régen minden sokkal nagyobb volt, mert nem volt olyan fejledt a nanotechnológia mint most -
tom235 #9 FEJLEDT egész biztos nem volt. maximum fejlett 
-
who am I 7 #10 Nem esznek meg az óriáskígyók. 
-
#11
regen?? ne hujeskeggy! egesz biztos nem volt fejlett! :DD -
#12
igaz, sry 
-
Sir Ny #13 "Mivel a kígyók az emberrel ellentétben hidegvérűek, hőre van szükségük a környezetükből metabolizmusuk működtetéséhez"
miaz, hogy azért van hőre szükségük, mert hidegvérűek? az ember ( a Titanoboával ellentétben ) nem hidegvérű, mégis hőre van szüksége... -
Alfa Of NS #14 Az evolúció előrehaladtával egyre nőnek a méretek, így az tűnne logikusnak, hogy akkor ma élnének a legnagyobb állatok, ennek ellenére állandóan olyan híreket olvasunk, hogy mekkora dögök éltek régen. Nos a helyzet az, hogy a Földtörténet valaha élt legnagyobb állata valóban ma él: a kékbálna. Ekkora húsdarab még sose volt a Földön, mint ma.
Az hogy a legtöbb állatnál régebben sokkal nagyobbak is éltek, annak egy eléggé triviális oka van: a nagy állat sokat eszik. Hét tonnás T-Rex sose élt volna a Földön ha teszemazt mókusokkal kellett volna fedeznie napi energiaszükségletét. Helyette voltak viszont több tonnás növényevők, akikben volt anyag bőven. Persze ugye jön a kérdés, hogy ezek a böhőm növényevő dinoszauruszok hogyan nőttek ekkorára? Nos valószínűleg több oka is volt. Jobb lehetett a klíma a növények nöekedésének, nem a mai lassabban növő fák voltak hanem azok a gyorsabban növő bambusz vagy pálmaszerüek és a dinoszauruszok is lehet hogy hidegvérűek voltak, tehát csak amiatt hogy nem kellett saját magukat fűteniük, megspórolhatták a kaja egy részét. Ennek eredményeképpen ha mondjuk egy nyolcvan tonnás Argetinoszaurusz este benyomott egy erdőt és leöblítette egy tóval, majd egy hegynek dölve aludt egyet, reggelre már felbukott a friss fapalántába, majd két hét múlva mire újra megéhezett már visszanőtt az erdő. Na ezért voltak nagy növényevők, és így már összeáll a tápláléklánc: marha sok növény -> cefett nagy növényevők -> rohadt nagy ragadozók. Ez volt az élővilág minden szintjén, pl ezért lehetett marha nagy cápa is a vizekben.
Kicsit eltérő ok is előfordulhatott még az méretek megnövekedésénél. Engem gyerekkoromban érdekelt, hogy miért nincsennek tehén méretű rovarok. Nos, kiderült számomra, hogy a rovarok olyan szerencsétlenek, hogy nem tüdővel lélegeznek, ezért nem szabályozzák a légvételt. Ennek következménye, hogy a levegő minőségétől függ hogy mennyi oxigént tudnak magukhoz venni. Márpedig nagy rovarhoz sok oxigén kéne. Ezért nincsennek nagy rovarok. De történt egyszer a Föld történetében, hogy az oxigánszint nagyon megugrott felfele. A rovarok testfelépítésének ismeretében már következtetni lehet, hogy mi lett ennek a következménye. Akkor rovarok jelentek meg, hogy az erdőben mindenki szana-széjjel futott ha meglátta őket. Mondjuk ezt meg is tudták tenni, mivel pl egy kiseb méretű hüllő a tüdeje miatt tudta szabályozni a levegőt ezért egyszerűen lefutotta a rovart, ami meg kifulladt hamar. De aztán a légkör oxigénszintje visszaállt a normálisra és el is tüntek rögtön a több méretes százlábúak és a hasonló nagy pofájú rovarok. -
hodobaj #15 "a levegő oxigén tartalma közel dupla annyi volt, ezért nőtt minden nagyobbra "
Ezt honnan veted???? Akkoriban sokkal kevesebb volt az oxigén a vulkanikus tevékenységek miatt. Az erdők meg azért burjánoztak mert ugye több co2 több fotoszintézis és a kevesebb oxigén miatt nőttek nagyobbra mert nem "oxidálodtak" olyan gyorsan. -
#16
Ennek eredményeképpen ha mondjuk egy nyolcvan tonnás Argetinoszaurusz este benyomott egy erdőt és leöblítette egy tóval, majd egy hegynek dölve aludt egyet
Ez kurvajó!
A légkörben meg tudtommal is több volt az oxigén. A legtöbb kémiai folyamat hajtóereje a koncentráció különbség. Akkor miről is értetlenkednek egyesek? -
msstz #17 megfogtad a lényeget. :/ -
torreadorz #18 "Ez az érték megegyezik a paleocén klíma modellek korábbi becsléseivel, ami magas légköri széndioxid koncentrációt feltételez."
Nekem inkább ez az érdekes, lehet hogy a magas co2 koncentráció nem is annyira természetellenes? -
dez #19 Neked a 8 ált. sincs meg? Nem azért hidegvérű valami, mert hideg a vére. :P Hanem mert nem képes a teste maga hőt termelni. Az emberi test pl. képes. -
Stiff #20 Ha nem képesek hőt termelni a kígyók, akkor elnyelik a hőt a környezetükből? Mert ha igen, és jó a teljesítményük, ilyeneket kellene szerverszobákban tartani! Természetes hőelvonás, maximális védelemmel! :) -
Alfa Of NS #21 "Ha nem képesek hőt termelni a kígyók, akkor elnyelik a hőt a környezetükből?"
Nem úgy nyeli el hogy magába szívja, mert olyan nincs. Minden dolog hőmérséklete alkalmazkodik a környezet hőmérsékletéhez. Egyik legalapvetőbb fizikai jelenség. Az ember ideális testhőmérséklete 36-37 fok. Mivel általában a környezet alasonyabb, ezért a testünk belül hőt termel hogy megtartsa ezt a hőmérsékletet. Ha meg melegebb van, akkor izzadunk hogy azzal hőt adjunk le. Melegvérűek vagyunk. A hidegvérűek nem tudnak belül hőt termelni, ezért úgy próbálnak élni, hogy máshonnan szerezzenek hőt, pl amikor azt látod hogy napsütésben egy gyík egy kövön áll és felemeli a fejét, akkor azt nem azért teszi, mert ilyen arcos csávó, hanem hagyja hogy a nap felmelegítse a testét, ha meg túl melege van akkor fürdik egyet, mivel a víz alacsonyabb hőmérsékletű általában ezért hűti a testét. -
#22
"Az ember ideális testhőmérséklete 36-37 fok. Mivel általában a környezet alasonyabb, ezért a testünk belül hőt termel hogy megtartsa ezt a hőmérsékletet."
A testünk folyamatosan termeli a hőt, nem érdekli, hogy a külső hőmérséklet milyen. Ha így lenne, akkor télen sokkal többet kéne ennünk, vagy lefogynánk, de ez nem történik meg. -
Alfa Of NS #23 Azt nem mondtam, hogy nem termel folyamatosan, de azt viszont nem hiszem, hogy mindig ugyanolyan tempóban termeli a hőt, annak majdnem semmi értelme nem lenne, mert akkor ugyanúgy hozzá kéen igazítania magát a külső hőmérséklethez, mint a hidegvérűeknél. Télen meg lehet, hogy több energiát fogyasztunk emiatt, viszont egyrészt melegen öltözünk, másrészt kevesebbet mozgunk. -
#24
szerinted miért nincs havasi piton vagy antarktiszi varánusz , mert hülyén néznének ki kabátba ?
-
#25
Mert csuszna a kigyo a jegen... -
Cat #26 "Ha így lenne, akkor télen sokkal többet kéne ennünk, vagy lefogynánk"
:) Igen, télen sokkal többet kell ennünk :) Szerinted az eszkimók miért esznek fókazsírt? :) -
Dodo55 #27 Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön. -
roliika #28 Milyen zsíír? Az eszkimók sarki zuzmót rágcsálnak, ettől olyan fehérek a fogaik (Épeszű ember nem vesz meg olyan fogkrémet amit így reklámoznak)! -
szasz85 #29 Nekem tetszik de ha neked nem akkor menj vissza az őserdőbe bogarat enni. -
#30
Valóban nem egyenletesen termeli. Pl. erős munkavégzés közben felmehet 37 fok fölé is. Vagy sportolás közben is. -
aRoma #31 hule 
-
#32
nem fókazsírt esznek hanem fókát , mi se dobjuk ki a disznó szalonnáját ők se ,de szerintem 2009-be lehet hogy már ők is pidzát rendelnek 
-
#33
Fejezd már be ezt a szarságot. -
fleezeum #34 1. a hidegvérűek is termelnek hőt(mert ugye minden izommozgás hőt termel...) csak nekik olyan egyszerű a fehérjéik felépítése,h kevésbé érzékenyek a hőmérsékletre. ezért van az,h a hüllők megélnek télen is(!) de hidegbe lelassul a vérkeringésük aka. belassulnak.
2. a dinoszauruszok azért lettek nagyok, mert hideg volt. a felület négyzetesen,míg a térfogat köbösen nő,ezért a felület/térfogat arány nagyobb testű állatoknál kisebb->magasabb testhőmérséklet->a hidegvérűek gyorsabban mozognak
3.a vízben lényegesen kisebb az oxigénkoncentráció,mégis bazinagy cápák élnek benne... arra való a vérkeringés a tüdő a kopoltyú,h az ilyesmit megoldja
4.a nagyobb testű győz sem igaz akármekkora mértékig, megnézném,h a t-rex hogy nyírja ki az ősszúnyogot
5.dinoszauruszok nem is voltak:D -
qwas #35 Ember, ez nagyon jo lett. :) -
torreadorz #36 "2. a dinoszauruszok azért lettek nagyok, mert hideg volt. a felület négyzetesen,míg a térfogat köbösen nő,ezért a felület/térfogat arány nagyobb testű állatoknál kisebb->magasabb testhőmérséklet->a hidegvérűek gyorsabban mozognak"
Én ugy tudom hogy jóval melegebb volt mint ma... És arról is erősen vitatkoznak hogy egyáltalán hideg v. melegvérüek voltak-e (ti. jobban hasonlitanak a madarakra mint a hüllőkre)
"4.a nagyobb testű győz sem igaz akármekkora mértékig, megnézném,h a t-rex hogy nyírja ki az ősszúnyogot"
Szerintem sehogy de kb. annyira érdekelhette mint ma egy elefántot a szunyog. Nézd meg a bőrvastagságát -
dzsagon #37 ez csak egy makett -
Sir Ny #38 képzeld, nincs meg a 8 általános. és a cikkben azt írták, hogy az embernek nincs szüksége hőre, emiatt problémáztam. -
Alfa Of NS #39 Hidegben valóban a nagyobb test az előny, mert például két jegesmedve esetén a kétszer akkora az nyolcor annyi hőt termel, mint a kisebb, viszont csak négyszer akkor felületen adja le, így jobban tudja melegen tartani magát.
Viszont ez tömzsibb alkat esetén működik igazán szerintem. A nagyon nagy mérető dínók mind hosszú és vékony nyakkal és farokkal rendelkeztek, amiket képtelenek lettek volna melegen tartani. Szerintem vagy iszonyat dögmeleg volt akkoriban, vagy melegvérüek voltak egyes dínók. Utóbbi szerintem valószínübb. -
#40
Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hőt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hőfokon 'égnénk' a többi hőt meg felvennénk a környezetből?
Cat: Szerintem azért esznek fóka zsírt, mert más nem nagyon van, illetve azért, hogy a zsírpárnáik vastagodjanak, bár az utóbbiban nem vagyok biztos. Magamból kiindulva nem eszünk többet télen, mint nyáron. Konkrét méréseket ugyan nem végeztem, és lehet, hogy sok egyéb tényező is közre játszik - pl. Magyarországon viszonylag enyhe a tél, a városi életmód nagy vonalakban minden évszakban azonos -, ezért nem alakul ki számottevő eltérés a nyári és a téli fogyasztás között.