A paleocén Titanoboa a világ legnagyobb kígyója

Utánanéztem kicsit a dolgoknak. Ha jól veszem ki a melegvérüek felgyorsították az anyagcseréjüket, így az alap hõtermelés elegendõ hõt termel. Ahogy írod ezután a hûtéssel csökkenti a kívánt mértékre a hõmérsékletet. A lázhoz meg lecöskkenti a hûtést és így túlmelegszik a test.

Elbeszélünk egymás mellett.

Te azt mondod, hogy a testünk képes szabályozni a hõmérsékletét. Természetesen ez így van, hiszen az izzadás is erre szolgál.

Én viszont arra gondolok, hogy a 'belsõ égést' már nem tudja szabályozni, mert ha tudná pár dolog másképp lenne.

"Ha kevesebb hõt tudna termelni a szervezet, akkor nem lenne szükség az izzadásra."

Pont azt magyaráztam, hogy ez nem lehet. Ha a levegõ hõmérséklete 25 fok és a testednek abszolut nem lenne hõtermelése akkor is 25 minimum lenne a tested hõmérséklete, mert ugye kénytelen átvenni a környezet hõmérsékletét. Ha e mellé vesszük, hogy a tested alapjátorn is termel már hõt, pusztán a lét okán, valamint az élettel együtt járó mozgás is termel hõt, plusz ha a nap rádsüt az is ad hõt, akkor már átlépheted a kívánt testhõt és muszáj lesz hûteni. Ha meg többet kell mozognod akkor ismán túlmelegednél hûtés nélkül.

Hogyan lesz lázunk?

"A szervezet hõtermelése fõképp vegyi folyamatok eredménye (ti: a kaja lebontása a szervezetben és a sejtekben való felhasználása hõtermelésel jár). Ezt a szervezet nem nagyon tudja befolyásolni, olyan mint a kocsinál az alapjárat."

Én is ezen a véleményen vagyok.


#49 | Alfa Of NS

"Szerintem kevesebb hõt is termel szándékosan a szervezet, bár a mechanizmust nem ismerem. De eleve nyílván van egy alapszintû hõtermelése a testnek, ezen kívûl ha sétálsz egyet a napon, akkor a nap is melegít plusz még a mozgás miatt plusz hõ is termelõdik. Így már simán magasabb lenne a hõmérsékleted a kelleténél, pedig semmit nem fûtött a szervezet. Muszáj hûteni."

Ha kevesebb hõt tudna termelni a szervezet, akkor nem lenne szükség az izzadásra. De mivel erre nem, vagy csak nagyon kis mértékben képes, valahogy másképp kell levezetni a hõt, ezért izzadunk. Az által hozott példa így nézne ki hõszabályozás esetén: alapjárat, 36-37 fok. Sétálni kezdesz, felmelegszel és még a Nap is süt. Ezt a testünk érzékeli, ezért csökkenti a hõtermelést, hogy megmaradjon a 36-37 fokos állapotban, ráadásul úgy, hogy közben még le sem izzadtál. Ez mindenképp gazdaságosabb volna, hiszen se vizet, se sót nem vesztenénk, és még több elégetésre váró oxigén meg mit tudom én mi maradna.

"Amúgy volt egyszer egy film a nagyon hideg helyekrõl és a mûsorvezetõ aki volt Oroszország lehidegebb helyén azt mesélte, hogy csak három naponta ment sz*rni a WC-re"

Vagy csak meglátta hogy néz ki az orosz wc és rögtön elment a kedve... 😊

Ziip:
A szervezet hõtermelése fõképp vegyi folyamatok eredménye (ti: a kaja lebontása a szervezetben és a sejtekben való felhasználása hõtermelésel jár). Ezt a szervezet nem nagyon tudja befolyásolni, olyan mint a kocsinál az alapjárat.

"Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hõt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hõfokon 'égnénk' a többi hõt meg felvennénk a környezetbõl?"

Szerintem kevesebb hõt is termel szándékosan a szervezet, bár a mechanizmust nem ismerem. De eleve nyílván van egy alapszintû hõtermelése a testnek, ezen kívûl ha sétálsz egyet a napon, akkor a nap is melegít plusz még a mozgás miatt plusz hõ is termelõdik. Így már simán magasabb lenne a hõmérsékleted a kelleténél, pedig semmit nem fûtött a szervezet. Muszáj hûteni.

Amúgy volt egyszer egy film a nagyon hideg helyekrõl és a mûsorvezetõ aki volt Oroszország lehidegebb helyén azt mesélte, hogy csak három naponta ment sz*rni a WC-re, pedig kajált rendesen. Az lehet amit mondasz, hogy nálunk azért annyira nem hideg a tél hogy saját tapasztalatunk legyen.

"Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hõt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hõfokon 'égnénk' a többi hõt meg felvennénk a környezetbõl?"
Nem azért "égünk", hogy ne hûljünk le, hanem hogy energiát termeljünk. Energia nélkül nem mûködnének megfelelõen, drasztikusabb esetben elhalnának a sejtjeink. Tehát ha nyáron kevesebb höt termelnél, kevesebbet égetnél, kevesebb energiád lenne, ergo belassulnál mint a fagyott gyík <#eplus2>. Egyszerûbb megoldás, ha izzadunk, mint hogy a sarkokra költözzünk <#hamm>.
De ha gondolod próbáld ki: nyáron egyél alkáli elemet majd ha kevesebbet izzadsz akár ide is irhatsz egy cikket <#alien2>.

Attól hogy itt vitatkoztok, még általánosan elfogadott és nagyjából bizonyított tény, hogy ezekben az idõkben a klíma is melegebb volt, és mind az oxigén mind a szén-dioxid koncentráció magasabb volt.
Ahogy látom, ti ott akadtatok fenn hogy nem fért össze a sok C2O az O2vel. Ezek a levegõ összetételének csak 20-egynéhány százalékát teszik ki, tehát a kettõ lehetett egyszerre magasabb, sok tényezõ befolyásolta aztán ezeket a folyamatokat.
FINN ·^^

A dinoszauruszok korában a légkör összetétele is nagyban eltért a jelenlegitõl. A szén-dioxid-szint 12-szer magasabb volt, az oxigén pedig a légkör 32-35%-át alkotta, a jelenlegi 21 helyett.

Sztem nézz utána, mielõtt hülyeségeket beszélsz...

7#

Érdekes h ott vannak kryptolények ahol eredetileg is éltek<#miaz>
Gondolok itt arra mikor bejelentették,h a lochness tónál találtak plesiosaurus maradványokat.......

Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hõt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hõfokon 'égnénk' a többi hõt meg felvennénk a környezetbõl?

Cat: Szerintem azért esznek fóka zsírt, mert más nem nagyon van, illetve azért, hogy a zsírpárnáik vastagodjanak, bár az utóbbiban nem vagyok biztos. Magamból kiindulva nem eszünk többet télen, mint nyáron. Konkrét méréseket ugyan nem végeztem, és lehet, hogy sok egyéb tényezõ is közre játszik - pl. Magyarországon viszonylag enyhe a tél, a városi életmód nagy vonalakban minden évszakban azonos -, ezért nem alakul ki számottevõ eltérés a nyári és a téli fogyasztás között.

Hidegben valóban a nagyobb test az elõny, mert például két jegesmedve esetén a kétszer akkora az nyolcor annyi hõt termel, mint a kisebb, viszont csak négyszer akkor felületen adja le, így jobban tudja melegen tartani magát.

Viszont ez tömzsibb alkat esetén mûködik igazán szerintem. A nagyon nagy méretõ dínók mind hosszú és vékony nyakkal és farokkal rendelkeztek, amiket képtelenek lettek volna melegen tartani. Szerintem vagy iszonyat dögmeleg volt akkoriban, vagy melegvérüek voltak egyes dínók. Utóbbi szerintem valószínübb.

képzeld, nincs meg a 8 általános. és a cikkben azt írták, hogy az embernek nincs szüksége hõre, emiatt problémáztam.

ez csak egy makett

"2. a dinoszauruszok azért lettek nagyok, mert hideg volt. a felület négyzetesen,míg a térfogat köbösen nõ,ezért a felület/térfogat arány nagyobb testû állatoknál kisebb->magasabb testhõmérséklet->a hidegvérûek gyorsabban mozognak"

Én ugy tudom hogy jóval melegebb volt mint ma... És arról is erõsen vitatkoznak hogy egyáltalán hideg v. melegvérüek voltak-e (ti. jobban hasonlitanak a madarakra mint a hüllõkre)

"4.a nagyobb testû gyõz sem igaz akármekkora mértékig, megnézném,h a t-rex hogy nyírja ki az õsszúnyogot"
Szerintem sehogy de kb. annyira érdekelhette mint ma egy elefántot a szunyog. Nézd meg a bõrvastagságát

Ember, ez nagyon jo lett. 😊

1. a hidegvérûek is termelnek hõt(mert ugye minden izommozgás hõt termel...) csak nekik olyan egyszerû a fehérjéik felépítése,h kevésbé érzékenyek a hõmérsékletre. ezért van az,h a hüllõk megélnek télen is(!) de hidegbe lelassul a vérkeringésük aka. belassulnak.
2. a dinoszauruszok azért lettek nagyok, mert hideg volt. a felület négyzetesen,míg a térfogat köbösen nõ,ezért a felület/térfogat arány nagyobb testû állatoknál kisebb->magasabb testhõmérséklet->a hidegvérûek gyorsabban mozognak
3.a vízben lényegesen kisebb az oxigénkoncentráció,mégis bazinagy cápák élnek benne... arra való a vérkeringés a tüdõ a kopoltyú,h az ilyesmit megoldja
4.a nagyobb testû gyõz sem igaz akármekkora mértékig, megnézném,h a t-rex hogy nyírja ki az õsszúnyogot
5.dinoszauruszok nem is voltak😄

Fejezd már be ezt a szarságot.

nem fókazsírt esznek hanem fókát , mi se dobjuk ki a disznó szalonnáját õk se ,de szerintem 2009-be lehet hogy már õk is pidzát rendelnek <#hehe>

hule <#taps>

Valóban nem egyenletesen termeli. Pl. erõs munkavégzés közben felmehet 37 fok fölé is. Vagy sportolás közben is.

Nekem tetszik de ha neked nem akkor menj vissza az õserdõbe bogarat enni.

Milyen zsíír? Az eszkimók sarki zuzmót rágcsálnak, ettõl olyan fehérek a fogaik (Épeszû ember nem vesz meg olyan fogkrémet amit így reklámoznak)!

Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön.

"Ha így lenne, akkor télen sokkal többet kéne ennünk, vagy lefogynánk"

😊 Igen, télen sokkal többet kell ennünk 😊 Szerinted az eszkimók miért esznek fókazsírt? 😊

Mert csuszna a kigyo a jegen...

szerinted miért nincs havasi piton vagy antarktiszi varánusz , mert hülyén néznének ki kabátba ?

Azt nem mondtam, hogy nem termel folyamatosan, de azt viszont nem hiszem, hogy mindig ugyanolyan tempóban termeli a hõt, annak majdnem semmi értelme nem lenne, mert akkor ugyanúgy hozzá kéen igazítania magát a külsõ hõmérséklethez, mint a hidegvérûeknél. Télen meg lehet, hogy több energiát fogyasztunk emiatt, viszont egyrészt melegen öltözünk, másrészt kevesebbet mozgunk.

"Az ember ideális testhõmérséklete 36-37 fok. Mivel általában a környezet alasonyabb, ezért a testünk belül hõt termel hogy megtartsa ezt a hõmérsékletet."

A testünk folyamatosan termeli a hõt, nem érdekli, hogy a külsõ hõmérséklet milyen. Ha így lenne, akkor télen sokkal többet kéne ennünk, vagy lefogynánk, de ez nem történik meg.

"Ha nem képesek hõt termelni a kígyók, akkor elnyelik a hõt a környezetükbõl?"

Nem úgy nyeli el hogy magába szívja, mert olyan nincs. Minden dolog hõmérséklete alkalmazkodik a környezet hõmérsékletéhez. Egyik legalapvetõbb fizikai jelenség. Az ember ideális testhõmérséklete 36-37 fok. Mivel általában a környezet alasonyabb, ezért a testünk belül hõt termel hogy megtartsa ezt a hõmérsékletet. Ha meg melegebb van, akkor izzadunk hogy azzal hõt adjunk le. Melegvérûek vagyunk. A hidegvérûek nem tudnak belül hõt termelni, ezért úgy próbálnak élni, hogy máshonnan szerezzenek hõt, pl amikor azt látod hogy napsütésben egy gyík egy kövön áll és felemeli a fejét, akkor azt nem azért teszi, mert ilyen arcos csávó, hanem hagyja hogy a nap felmelegítse a testét, ha meg túl melege van akkor fürdik egyet, mivel a víz alacsonyabb hõmérsékletû általában ezért hûti a testét.

Ha nem képesek hõt termelni a kígyók, akkor elnyelik a hõt a környezetükbõl? Mert ha igen, és jó a teljesítményük, ilyeneket kellene szerverszobákban tartani! Természetes hõelvonás, maximális védelemmel! 😊

Neked a 8 ált. sincs meg? Nem azért hidegvérû valami, mert hideg a vére. 😛 Hanem mert nem képes a teste maga hõt termelni. Az emberi test pl. képes.

"Ez az érték megegyezik a paleocén klíma modellek korábbi becsléseivel, ami magas légköri széndioxid koncentrációt feltételez."

Nekem inkább ez az érdekes, lehet hogy a magas co2 koncentráció nem is annyira természetellenes?

megfogtad a lényeget. :/

Ennek eredményeképpen ha mondjuk egy nyolcvan tonnás Argetinoszaurusz este benyomott egy erdõt és leöblítette egy tóval, majd egy hegynek dölve aludt egyet

Ez kurvajó!

A légkörben meg tudtommal is több volt az oxigén. A legtöbb kémiai folyamat hajtóereje a koncentráció különbség. Akkor mirõl is értetlenkednek egyesek?

"a levegõ oxigén tartalma közel dupla annyi volt, ezért nõtt minden nagyobbra "
Ezt honnan veted???? Akkoriban sokkal kevesebb volt az oxigén a vulkanikus tevékenységek miatt. Az erdõk meg azért burjánoztak mert ugye több co2 több fotoszintézis és a kevesebb oxigén miatt nõttek nagyobbra mert nem "oxidálodtak" olyan gyorsan.

Az evolúció elõrehaladtával egyre nõnek a méretek, így az tûnne logikusnak, hogy akkor ma élnének a legnagyobb állatok, ennek ellenére állandóan olyan híreket olvasunk, hogy mekkora dögök éltek régen. Nos a helyzet az, hogy a Földtörténet valaha élt legnagyobb állata valóban ma él: a kékbálna. Ekkora húsdarab még sose volt a Földön, mint ma.

Az hogy a legtöbb állatnál régebben sokkal nagyobbak is éltek, annak egy eléggé triviális oka van: a nagy állat sokat eszik. Hét tonnás T-Rex sose élt volna a Földön ha teszemazt mókusokkal kellett volna fedeznie napi energiaszükségletét. Helyette voltak viszont több tonnás növényevõk, akikben volt anyag bõven. Persze ugye jön a kérdés, hogy ezek a böhõm növényevõ dinoszauruszok hogyan nõttek ekkorára? Nos valószínûleg több oka is volt. Jobb lehetett a klíma a növények nöekedésének, nem a mai lassabban növõ fák voltak hanem azok a gyorsabban növõ bambusz vagy pálmaszerüek és a dinoszauruszok is lehet hogy hidegvérûek voltak, tehát csak amiatt hogy nem kellett saját magukat fûteniük, megspórolhatták a kaja egy részét. Ennek eredményeképpen ha mondjuk egy nyolcvan tonnás Argetinoszaurusz este benyomott egy erdõt és leöblítette egy tóval, majd egy hegynek dölve aludt egyet, reggelre már felbukott a friss fapalántába, majd két hét múlva mire újra megéhezett már visszanõtt az erdõ. Na ezért voltak nagy növényevõk, és így már összeáll a tápláléklánc: marha sok növény -> cefett nagy növényevõk -> rohadt nagy ragadozók. Ez volt az élõvilág minden szintjén, pl ezért lehetett marha nagy cápa is a vizekben.

Kicsit eltérõ ok is elõfordulhatott még az méretek megnövekedésénél. Engem gyerekkoromban érdekelt, hogy miért nincsennek tehén méretû rovarok. Nos, kiderült számomra, hogy a rovarok olyan szerencsétlenek, hogy nem tüdõvel lélegeznek, ezért nem szabályozzák a légvételt. Ennek következménye, hogy a levegõ minõségétõl függ hogy mennyi oxigént tudnak magukhoz venni. Márpedig nagy rovarhoz sok oxigén kéne. Ezért nincsennek nagy rovarok. De történt egyszer a Föld történetében, hogy az oxigánszint nagyon megugrott felfele. A rovarok testfelépítésének ismeretében már következtetni lehet, hogy mi lett ennek a következménye. Akkor rovarok jelentek meg, hogy az erdõben mindenki szana-széjjel futott ha meglátta õket. Mondjuk ezt meg is tudták tenni, mivel pl egy kiseb méretû hüllõ a tüdeje miatt tudta szabályozni a levegõt ezért egyszerûen lefutotta a rovart, ami meg kifulladt hamar. De aztán a légkör oxigénszintje visszaállt a normálisra és el is tüntek rögtön a több méretes százlábúak és a hasonló nagy pofájú rovarok.

"Mivel a kígyók az emberrel ellentétben hidegvérûek, hõre van szükségük a környezetükbõl metabolizmusuk mûködtetéséhez"
miaz, hogy azért van hõre szükségük, mert hidegvérûek? az ember ( a Titanoboával ellentétben ) nem hidegvérû, mégis hõre van szüksége...

igaz, sry <#worship>

regen?? ne hujeskeggy! egesz biztos nem volt fejlett! 😄D

Nem esznek meg az óriáskígyók. <#heureka>

FEJLEDT egész biztos nem volt. maximum fejlett <#banplz>

Régen minden sokkal nagyobb volt, mert nem volt olyan fejledt a nanotechnológia mint most

lehet rossz a logika, de ha több az oxigén, nagyobb testeket tud ellátni a tüdõ ugyan akkora lélegzetvétellel. sztem ennyire egyszerû. a másik meg hogy mindig a nagyobb és erõsebb gyõz, szóval muszáj volt nõni 😄

lol<#idiota>

WTF??? <#zavart2>
Ennek mióta van köze a mérethez? <#idiota>

Most van tesco meg autópálya. És most mennyivel vagyunk elõrébb?

a levegõ oxigén tartalma közel dupla annyi volt, ezért nõtt minden nagyobbra

Fantasztikus,hogy akkoriban ,hogy tobzodott a termeszet,minden milyen korlatlan es hatalmas volt.10-20 ezer km kiterjedesu vegtelen erdok,ahol korlatlanul volt taplalek.