A kreacionizmus hadat üzen a materializmusnak

"Mi emberek, honnan jöttünk, hová tartunk és miért élünk?"

Na engem meg ezek a kérdések hidegen hagynak.

Honna jöttünk?

Ha nem lenne triviális evolució.

Hová tartunk?

Hát ahogy elnézem a rendõr állam felé.

Amúgy meg senki se tudja, függ nagyon sok faktortól, az egyik a rádióaktív háttérsugárzás.

Ja és miért kell ezekre "egzakt"* választ tudnod.

*azaz olyat amit hajlandó vagy a korábbi belsõ állapotodnak és az adott pillantban bekövetkezõ eseményeknek megfelelõen elfogadni.

"2Kor 4:4 Akikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsõséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe."

Erre egy magyar szó illik, SÜKETELÉS! Ez nem értelmes hanem logikátlan se füle se farka szöveg. Kár volt leírni.

"Mi emberek, honnan jöttünk, hová tartunk és miért élünk?"

Ezek neked kérdések? Nem tudod honnan jöttünk? Én tudom.Múltkor számítógépezés közben leereszkedett egy pók a plafonról a szemem elé, óvatosan megfogtam és kivittem az elõszobába, rátettem egy virágra, mert tudom honnan jöttünk.Tévedés ne essék a szúnyogot, legyet gondolkodás nélkül agyoncsapom mert veszélyeztet a pók nem, ez a pók legalábbis nem.Hová tartunk meg miért élünk az álkérdés a jósok hazudoznak róla eleget. Summázni csak megtörtént dolgokat lehet.

"Az információra vonatkozó tételek
IT1: Nincs információ kód nélkül.
IT2: Nincs kód szabad akaratból történõ megállapodás nélkül.
IT3: Nincs információ adó nélkül.
IT4: Nincs információs lánc anélkül, hogy az elején ne álljon egy szellemi alkotó (forrás).
IT5: Nincs információ akarat nélkül.
IT6: Nincs információ a következõ öt hierarchikus szint nélkül: statisztika, szintaxis, szemantika, pragmatika, apobetika.
IT7: Statisztikus folyamatokban nem keletkezhet információ.
(IT3)*= Lehetetlen, hogy olyan információ létezzen, amely nem valamilyen adótól származik. Ezek szintén tapasztalattal igazolható természettörvények"

Baromság. Lásd lentebb (#295). Attól hogy még egyszer beírod, még nem lesz igaz.

De lássuk csak:

IT1: kód itt nem biztos, hogy programot jelent, hanem valamilyen fizikai megjelenését az információnak. 2 a program egy információ, hogy az addott pillanatban mit csináljon.
IT2: a véletlen mi, hanem az abszolút szabad akarat. Lásd matematikai bizonyítás lent. (Remélem nem túl magas)
IT3: Igaz, csak megint nehéz úgy, hogy ha nem tudjuk, mi az adó, hiszen az lehet akár elektromágnese sugázás, ami egy sejtet stimulál (lásd szem).
IT4: Miért kéne, hiszen ha van nélküle elektromágeneses sugárzás, a klasszikus fizika, quantum-fizika (melyben a véletneknek bízonyítottan nagy szerepük van) és a még hiányzó fizikák szabályai egyszerre, akkor lesz forrás is kisértetek nélkül.
IT5: Az hogy megy egy fizikai változóban valamilyen változás, ami stimulál egy sejtet még nem jelenti azt, hogy a sejtnek akarata van és azért érzékeli.
IT6: javaslom ez a vallásos filozófus elme futása helyett az információ definiciójának a megértését (#296).

(*IT3): Persze hogy lehetlen, csak ugye az adó olyan tág fogalom.

További kellemes idézgetéseket ettõl az ürgétõl.

Valamint további jó manipulálást! (De ajánlom, hogy meg legyenek hozzá a kellõ tudományos ismeretek is, pl. nem jó az, ha nem tudsz programozni, valszám és statisztika sem ismert kellõ mélységben, információ és hírközlés elmélet, digitális számítás elmélet, matematikai analízis is kellene ezekhez.)

Ja és közüllünk senkit se fogsz levenni a lábáról azzal, ha ilyenekkel jõsz, mint megingathatlan bizonyíték.

"1Kor 3:19 Mert e világ bölcsessége bolondság az Isten elõtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az õ csalárdságukban.

2Kor 4:4 Akikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsõséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe."

Ezeket ugyan is valamilyen gyarló ember valamikor kétes célból letalálta írni.

Felrakom valahova a "Világokon át" sorozatból az informatikus beszédét

" Pasteur: „Minden élõ élõtõl származik” (omne vivum ex vivo"

Nem igaz, agyament leegyszerûsítés. Az ember minden egyes atomja élettelen. Az összekapcsolódások után mûködik élõként.

Sziasztok!

Kezdtek alakúlni!

A több millió éves Föld kora nem probléma, lásd:
A föld pedig kietlen és puszta lett, és sötétség vala a mélység színén, és az Isten Szelleme lebeg vala a vizek felett.
És utána jött a többi…….

1Kor 3:19 Mert e világ bölcsessége bolondság az Isten elõtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az õ csalárdságukban.

2Kor 4:4 Akikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsõséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe.
Zsid 11:1 A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyõzõdés.
Zsid 11:3 Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elõ.
Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.!!!
Péld 16:18 A megromlás elõtt kevélység , és az eset elõtt felfuvalkodottság.
Péld 18:12 A megromlás elõtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség elõtt pedig alázatosság van.

A világ megismerésével különbözõ tudományok foglalkoznak, amelyek között bizonyos hierarchikus rend van. Ez a rend nem önkényes, hanem a dolgok természetébõl fakad. Például a fizika a hierarchikus rendben a kémia felett áll, mert nem lehetséges olyan kémiai jelenség, amely ellentmondana a fizika törvényeinek. Hasonlóan: a kémia felette áll a biológiának, és így tovább. A hierarchia csúcsán a filozófia áll, ugyanis a filozófia az a tudomány, amely a tudományok összességébõl absztrahálható általános elvekkel foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy nem lehetséges olyan tudomány, amely ellentétben áll az általános filozófiai elvekkel.
„A világ nem több, mint Istennek egyre erõsödõ kinyilatkoztatása!”
(J.S.Haldane fiziológus, biológus és természetfilozófus +1936).
2. A legnagyobb kérdés és az erre adható alternatív válaszok. Tallózás további nagy kérdések között

A legnagyobb kérdés a filozófia alapkérdése, amely több változatban is megfogalmazható:
● Melyik az elsõdleges: a szellem vagy az anyag?
● Hogyan jött létre a Világ: intelligens tervezés és teremtés eredményeként vagy az önszervezõdõ anyag ma még jórészt ismeretlen tulajdonságai és véletlenek halmozódó sorozata következtében?
● Melyik az elsõdleges: az anyag vagy a tudat?
● Vajon a Világ az „alulról-felfelé” vagy a „felülrõl-lefelé” elv alapján jött létre?
Az alapkérdéssel szorosan összefüggõ, azzal „egylényegû” további kérdések:

● Vajon van-e az érzékszerveink által felfogható objektumokon és folyamatokon kívül valami más, amit természetfelettinek kell tekintenünk?
● Mi emberek, honnan jöttünk, hová tartunk és miért élünk?
● Tudomány és Kinyilatkoztatás: lehetséges-e az összhang?
● Volt-e Õsrobbanás, vagy másként jött létre a világ? Ezzel összefüggésben: ha igen a válasz, hogyan egyeztethetõ ez össze a természetfeletti teremtéssel, illetve az anyag önszervezõdésével?
● Hogyan magyarázható meg a Világegyetem mûködésének fenntartását szolgáló alapvetõ természettörvények eredete és a Világegyetem egészének általuk biztosított, felfoghatatlanul pontos összehangoltsága intelligens tervezés és teremtés nélkül, pusztán az anyag (energia) létének elfogadásával?
● A módszertani ateizmus paradigmáját szigorúan követõ mai tudomány azt tartja, hogy a Világegyetem látható anyaga a teljes Univerzum mintegy 3 %-a (fizikai részecskék), az ún. sötét anyag, amelyre különbözõ fizikai jelenségek szolgáltatnak közvetett bizonyítékot (pl. gravitáció) a teljes Univerzum anyagának 27 %-a. A fennmaradó kb. 70 % (amelyet sötét energiának, esetenként „kvintesszenciának” szokás nevezni) természetérõl, mibenlétérõl alig tudunk valamit. Mi ez a sötét energia, és hogyan befolyásolja a Világegyetem jövõjét?
A történelmi szemléletû tudományok elsõdleges kérdése, hogy a múltban lejátszódott, de a jelenben vizsgálni kívánt eseményeknek voltak-e hiteles szemtanúi, akik a kérdéses eseményeket írásban (is) rögzítették, létrehozva a történész legalapvetõbb forrásmunkáit. Ha léteznek ilyenek, akkor megbízhatóságukat általában három alapvetõ vizsgálati módszerrel állapítják meg, ezek:
(1) a bibliográfiai vizsgálat, amely az eredeti kézirat másolatainak számát, valamint azt az idõtartamot vizsgálja, amely az eredeti kézirat keletkezése és a szóban forgó másolatok elsõ elõfordulása között eltelt, beleértve annak az idõpontnak a meghatározását is, amikor már egyetlen eredeti kézirat sem létezett;
(2) a belsõ bizonyítékok vizsgálata a kéziraton belüli következetességek és következetlenségek felderítésére irányul és
(3) a külsõ bizonyítékok vizsgálata, más történelmi forrásokat és más segédtudományokat használ annak megállapítására, hogy azok megerõsítik-e a kéziratban található állításokat.
A természettudományok és a történeti szemléletû tudományok tudományossági kritériumai olyan erõteljes mértékben különböznek, hogy azok önkényes összekeverése hamis állításokhoz, ellenõrizhetetlen spekulációkhoz vezethet. Például egy több ezer évvel ezelõtt megtörtént esemény megmagyarázásában a jelenlegi természettudományos ismeretekre alapozva csak spekulatív, ellenõrizhetetlen következtetéseket lehet levonni. Még nagyobb a szubjektív tévelygés akkor, ha az esemény csak feltételezetten történt meg, mert akkor a magyarázat tárgya önmagában is kérdéses. Ezért a tudománynak fokozott figyelmet kell fordítania saját korlátainak korrekt felmérésére és az egyes tudományterületek illetékességi határainak, tudományossági kritériumainak minél pontosabb meghatározására.
Az a materialista indíttatású remény, hogy a tudomány végül teljes világmagyarázatra is képes lesz, elvezethet a tudományistenítés szintjéig. A kommunista rendszerek azt ígérték, hogy a tudomány segítségével az emberek minden problémája megoldható, beleértve a társadalom problémáit is. Szentágothai János akadémikus erre nyomatékosan felhívta a figyelmet: „Ezt ígérte a marxizmus-leninizmus, mint világnézet, ami – ma már tudjuk – lényegét tekintve vallás. Azzal a különbséggel, hogy a vallások zöme történelmi kialakulása folytán általában nem állít olyasmit, aminek könnyû az ellenkezõjét bebizonyítani, legfeljebb a felületes szemlélõ számára. …” A vallások, ha helyesen fogják fel saját elveiket és tanaikat, arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy mi az értelme, mi a célja az ember létének. A tudomány ezekkel a kérdésekkel eleve nem tud mit kezdeni. Nemhogy nem tudja megválaszolni, de feltenni sem tudja õket.”
Az intelligens hit leginkább a tapasztalaton alapul és az ember természetes intelligenciájára épül. Intelligenciának célszerûen az ember azon komplex képességét tekintjük, hogy életének minden szakaszában képes tanulni (okulni) a saját múltjából. A bibliai hit az intelligens hit egy különleges formája, amely a tudomány történelmi fejlõdése szempontjából alapvetõ fontosságú zsidó-keresztény kultúra világmagyarázatát koherens egésszé rendezõ, ésszerû meggyõzõdés. Fogalmát definíciószerûen a Biblia adja meg: „Hit pedig a reménylett dolgoknak valósága és a nem látott dolgokról való meggyõzõdés” (Zsid.11:1). „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elõ” (Zsid. 11:3). Ez a vers kijelentést ad arra vonatkozólag, hogy a világ, amelyben élünk, teremtett világ és a Biblia Istene a teremtõ; ez pedig az emberiség számára ma is az egyik lehetséges és teljes mértékben ésszerû alternatíva (Teremtéstan, teremtési modell).
Az élvonalbeli evolucionista kutatók szerint az evolúció alapvetõen idõbeli változásokat jelent – tipikusan nagyon lassú, fokozatos változásokat – egy nagyon hosszú idõintervallumban. Például Douglas J. Futuyma szerint: „A legszélesebb értelemben az evolúció pusztán változás, és így az mindent átható: a galaxisok, a nyelvek és a politikai rendszerek egyaránt fejlõdnek. A biológiai evolúció … változás az organizmusok populációinak tulajdonságaiban, amely túllépi az egyed élettartamát.” Hozzátehetjük: az evolúció szót tudományos értelemben mindig olyan változásokra vonatkoztatják, amelyek egy élettartamon túlra terjednek ki, esetenként millió vagy milliárd éves idõtartamokat véve figyelembe. Ezek a feltételezett nagy idõtartamok okozzák az evolúcióelmélet legfõbb problémáját, mivel történetiségükben elképzelt folyamatokról nyilvánít véleményt természettudományos kritériumok alapján. Márpedig a természettudományok legfõbb tudományossági kritériumai közül az elsõ helyen a megfigyelhetõség szerepel.
Poincaré nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az az esemény, amelyet nem lehet megfigyelni, természettudományosan nem vizsgálható.
A teremtéstan szerint a Világegyetem egésze, benne az elemek és az élet teljessége az emberrel együtt Isten tudatos tervezõ és teremtõ munkájának eredménye. A teremtéstan hívei az ateista evolúció magyarázatát tudományos szempontból több lényeges kérdésben nem tartják kielégítõnek. A kritika fõként két kérdéscsoport tekintetében erõteljes: az egyik az élõnek élettelenbõl való spontán kialakulásához (abiogenezis), a másik az egyszerûbb élõlényeknek külsõ információforrás nélküli, bonyolultabbá váló önszervezõdéséhez kapcsolódik (transzformizmus). Mindkét esetben teljesen ismeretlen az evolúció mechanizmusa és a feltételezett analógiák nem képesek hitelt érdemlõen megmagyarázni jelenlegi élõvilágunk létezését és sokféleségét.
Az információra vonatkozó tételek
IT1: Nincs információ kód nélkül.
IT2: Nincs kód szabad akaratból történõ megállapodás nélkül.
IT3: Nincs információ adó nélkül.
IT4: Nincs információs lánc anélkül, hogy az elején ne álljon egy szellemi alkotó (forrás).
IT5: Nincs információ akarat nélkül.
IT6: Nincs információ a következõ öt hierarchikus szint nélkül: statisztika, szintaxis, szemantika, pragmatika, apobetika.
IT7: Statisztikus folyamatokban nem keletkezhet információ.
(IT3)*= Lehetetlen, hogy olyan információ létezzen, amely nem valamilyen adótól származik. Ezek szintén tapasztalattal igazolható természettörvények
6. Támogatják-e a tudományos tapasztalatok a Szentírásban kinyilatkoztatott elveket? A tudomány valódi szerepe az alternatív világmagyarázatok közötti választásban
A Világegyetem létrejöttét illetõen az evolúciótan teljes világmagyarázatra törekszik és arra a kérdésre, hogy a világ az alulról felfelé, vagy a felülrõl lefelé elv alapján jött-e létre, határozottan az elsõ elv mellett érvel. Az elemi részekbõl kiindulva azt vizsgálja, hogyan épülnek fel azokból a kémiai elemek, majd az élettelen kémiai elemekbõl hogyan jön létre az élõ anyag, az élõ anyagból az egyre bonyolultabb életformák és végül hogyan jön létre a ma ismert legbonyolultabb anyagi életforma, maga az ember. Ez az elmélet súlyos ellentmondásban van a termodinamika 2. fõtételével, még akkor is, ha ezt idõnként ismert tudósok igyekeznek cáfolni. Az ellentmondás akkor vált igazán nyilvánvalóvá, amikor a termodinamika 2. fõtételét Weizsäcker a hetvenes években valószínûségelméleti-információelméleti alapokon is megfogalmazta.
Az élõ anyag létrejöttét magyarázni kívánó evolucionista elméletekbõl az élõ sejt kialakulását termodinamikai feltételek alapján elemzõ tudományos vizsgálatok vagy teljesen hiányoznak, vagy negatív eredményre vezetnek.
Ismeretes, hogy az élõlényekre különlegesen jellemzõ az entrópia lokálisan drasztikus csökkenése (a rendkívül komplex, rendezett struktúrák megléte és funkcionális fenntartása). A világon ma ismert anyagi struktúrák közül egyértelmûen az ember a legvalószínûtlenebb. Emellett tudjuk azt is, hogy az emberben is nagy hajlam van arra, hogy természetes szinten a valószínûbb entropikus állapot felé haladjon élete folyamán. Ez nem más, mint az öregedés és végül a halál folyamata. Könnyen belátható, hogy a Világ az állandó degradálódás állapotában van, vagyis kellett léteznie egy kezdeti idõpontnak, amikor a Világegyetem a legvalószínûtlenebb (strukturálisan a legbonyolultabb és legrendezettebb) állapotban volt.
Ez megfelel a Szentírásban szereplõ kinyilatkoztatásnak, amikor „látá Isten, hogy minden, a mit teremtett vala, ímé, igen jó”. A termodinamika 2. fõtétele pontosan arra a következtetésre vezet tudományos megfontolások alapján, hogy kezdetben nem az õsrobbanás (Big-Bang) játszódott le, hanem Isten a láthatatlanból elõhívta a látható szférába az Univerzumot.
A materialista tudománynak is fel kell tennie azt a kérdést, hogy ha a Világegyetemnek idõben volt kezdete, akkor mi volt elõtte (utalás Stephen Hawking: Az idõ rövid története c. könyvére). A materialista természettudomány is elismeri, hogy az õsrobbanás nem tekinthetõ fizikai fogalomnak, hiszen nem képes kezelni a szingularitás problémáját, amely több tekintetben a végtelen (és ezen keresztül a metafizika) ismeretlenjébe torkollik. Itt már messze túllépjük a tudomány határait és illetékességi körét, a természettudományok tárgya nem lehet végtelen. Teremtés vagy evolúció: hinni mind a két esetben kell!
Az anyagelvû magyarázat az életet és a szellemet (tudatot) az anyag törvényeibõl próbálja levezetni és értelmezni (redukcionista szemlélet) és ellentmondásai ebbõl származnak. Nem lehet két ellentétes irányú folyamatot azonos okokra visszavezetni. Az anyagi lét törvényei nem az élet, hanem a bomlás (halál) irányában hatnak. Ezzel szemben az élõ anyag (az élet) törvényei növelik az anyagi erõk és létformák rendezettségét, szervezeteket hoznak létre, felhalmozzák és felszabadítják a lekötött erõket/energiákat és az anyagcsere révén kétirányúak. Mivel minden élet program-terveken alapul és óriási mennyiségû információ gyûjtését, tárolását, feldolgozását és továbbítását tételezi fel, az élet létezése önmagában is bizonyítja a Szellem elsõdlegességét, mert az élet törvényeit elõször meg kellett teremteni és tervezésre, törvényalkotásra, információ létrehozására egyedül szellemi forrás képes. Az élet létezése ily módon az intelligens tervezést és a teremtést, vagyis az Szentírás által adott kinyilatkoztatást támogatja.
Minden élõ egységnek saját programterve van (életcsira), amely a jövõ elõképét rejtett (kódolt, latens) formában hordozza. Ez azt is jelenti, hogy az élõ egység minden alapvetõ tulajdonsága elõre meghatározott a tárolt és feldolgozott, valamint a környezettel való kölcsönhatásban felhasznált információ révén. Mivel az információ szellemi természetû és nem az anyag eleve meglévõ tulajdonsága, a programterv megvalósulása pedig információ átadásán alapul, tényszerûen kijelenthetõ, hogy
az élet nem keletkezhetett spontán módon az élettelen anyagból szellemi közremûködés – intelligens tervezés és teremtés – nélkül;
a Szellem elsõdleges az élettelen anyaggal szemben és a Világegyetem minden törvénye (ezen belül az élet törvényei is) tõle származik.
Tévedés az a széles körben elterjedt nézet, miszerint az evolúció tudományos, a teremtés pedig vallásos megközelítés: mindkettõt intelligens hit által lehet elfogadni. A tudomány szerepe abban van, hogy mérlegelhetõ: az ismert tudományos tények melyik alapvetõ megközelítési módszert (világmagyarázatot) támogatják jobban vagy kevésbé.
.
Mi jellemzõ a tudományos módszerre?
● A történések megfigyelése;
● a megfigyelésre alapozva elmélet felállítása, amely igaznak bizonyulhat;
● az elmélet ellenõrzése további megfigyelésekkel és kísérletekkel;
● annak megfigyelése, hogy az elméleten alapuló kijelentések helytállóak-e.
Ezt a módszert alkalmazva megállapíthatjuk, hogy
● az élet spontán kialakulását nem lehet megfigyelni. Egyetlen bizonyíték sincs arra, hogy ez ma bekövetkezne. Triviális, hogy az eredeti folyamat megfigyelhetetlen. A megismétlésre vonatkozó kísérletek csõdöt mondtak (labor).
● a tények híján felállított elmélet szükségszerûen spekulatív. (Ettõl még lehetne használható). Az elmélet alapján tett kijelentések nem igazolódtak be.
Olyan elméletet emel tények rangjára, amelyet lehetetlen tudományos vizsgálatnak alávetni.
A mûszaki-természettudományos alapelvek a teremtés elveivel szoros hasonlóságot tükröznek:
(1) Minden szerkezet feltételez egy tervet és egy konstruktõrt.
(2) Egy találmány minõsége a problémamegoldás célszerûségében nyilvánul meg. Nagyszerûsége utal a feltaláló ötletgazdagságára.
(3) Minden általunk vett információ feltételez egy adót, amely egy egyezményes kód alapján közvetíti azt felénk; a szemantika (jelentéstartalom) idegen az anyagtól.
(4) A magára hagyott anyag nem szül koncepciót (Egy híd nem magától ível át a túlsó partra, hanem emberek hasznára).
Az anyag építõköveinek nincsenek pszichikai tulajdonságaik. Nem terveznek és nem gondolkodnak. Nincsenek saját célkitûzéseik. Csak egy intelligens lény képes az anyagot célorientáltan megmunkálni és feldolgozni.
(6) Pasteur: „Minden élõ élõtõl származik” (omne vivum ex vivo).
. Az evolúció és a teremtés világmagyarázati alternatíváiban közös, hogy a véges képességû, nagyon korlátozott lehetõségekkel rendelkezõ ember számára olyan döntési helyzetet hoz létre, amelyben a végesnek a végtelent kellene befogadnia, ez pedig az intelligens elme számára abszurditás. Nem kerülhetjük el azt a kényszert, hogy a két alternatíva közül hiányos, igen behatárolt ismereteink alapján mégis választanunk kell. Ez a választás azonban teljes mértékben az ember, az egyén szabad akaratától függ.

Üdv.!

A monoteista vallásokon kívül van még egyetlen vallás, amiben egy szó is van teremtésrõl, illetve olyannal ami az evolúció elméletével ütközik?

"Igaz.De ha ilyen egyszerü lenne az élet,hogy a kilakulását akár egy matematikai függvénnyel le lehetne vezetni akkor már nem itt tartanánk..."

Programozással nem nagyon találkoztál igaz?

Sõt azt hiszem, hogy a Turing-Church tézis sem ismert számodra, leegyszerûsítve: A hardwer, a nyelv és az operációs renszer valamint a program ekvuvalens. Azaz amit meg tudsz csinálni programból, az meglehet csinálni nyelvbõl vagy OS-bõl és azt meglehet csinálni hardwarebõl. Az hogy mit hogyan alakítanak ki az a költségektõl függ.

"attól, hogy valaki vallásos, elfogadhatja az evolúciót"

Lehetetlen a kettõt egyszerre elfogadni mert az az ember nem épelméjû.Két egymással teljesen ellentétes dolgot egyszerre egy ember nem igenelhet. Aki elhiszi a teremtés képtelenségét amire semmi kézzelfogható bizonyíték nincs,( a bibliában leírtak az nulla, fikció) az nem tudja felfogni a föld keletkezését és a törzsfejlõdést amire kézbe vehetõ bizonyítékok százezrei vannak.

"a modern számítástechnikát nem Isten alkotta, hanem a fejlõdés révén jött létre"

Az emberi fejlõdés révén hiszen ezer és ezer példa van mikor valamit nem tudtak még létrehozni mert az ember és az általa alkotott technika még nem volt a fejlõdés szükséges szintjén.

Ha megnézed itt is biztosak lehetünk, hogy sokfehérje majdnem ugyan azt csinálja: lásd neurotransmiterek, különbözõ idegmérgek és a drogok. Ráadásul a fehérjét a DNS-ben szereplõ kód alapján szintetizálja a szervezet, már mindejárt nincs annyí kombináció, ráadásúl a szervezet, csak huszon-x féle aminosavat használ.

A földön majdnem több milliárd év kellett az élet megjelenéséig. Szerintem teljesen reális, hogy véletlenül, ugyan akkor a világegyetemet nézve szabályszerû a megjelenése, ala kvantum-fizika, ott is sokmindent véletlenek szabályoznak.

Különben meg miért akarod, egy semmibõl ide pottyanó tervezõvel ki komplikálni az egyszerût, mert túl mutat rajtad?

Mint mondtam, elég egyszer valahol, valamikor megtörténnie, hogy beszélhessünk errõl.

Nos kedves Archenemy, itt alapvetõen szó sincs arról hogy ki vallásos vagy ki miben hisz, idézek a cikkbõl amirõl tulajdonképpen folyik a vita.

"Mindez egybevág a Discovery Institute küldetésével, ami nem kisebb célt tûzött ki, mint "a materializmus és kulturális örökségeinek megdöntését", hogy a tudományos világnézetet egy kereszténnyel váltsa fel. Ennek elsõ lépéseként az intézet a nem materiális idegtudomány megalapozásába öli pénzeszközeit."

A materializmus és kulturális örökségeinek megdöntése?? Mit képzelnek ezek magukról? Még jó hogy nem tudományos könyveket égetnek.
Keresztény világnézet.
Itt bizony a tudományról van szó, arról hogy megpróbálják eltüntetni belõle ami nekik nem tetszik.
Mi ez ha nem agresszív vallási propaganda? A tudomány soha se akar eltüntetni más elképzeléseket.

Ez a hozzáállás ami miatt az a vélemény a hívõkrõl ami. Nyilván sokan nem ilyenek de az ehhez hasonló intézetek nem fogják közelebb hozni a két oldalt.
Egyébként se kéne beleavatkozni egymás ügyeibe, a tudomány se mondja meg milyen legyen a vallás. A vallás is tartsa magát távol a tudománytól.

"A materializmus mindenben alá van támasztva a tudomány által (modellekkel, kísérletekkel, megfigyeléssel?"

Miért kellene minden tételt alátámasztani?A vallás dogmái közül hány van komoly logikai érvvel alátámasztva? Én azt mondom hogyha az elõbbi 40%-ban akkor az utóbbi lényegesen kevesebb.Szignifikánsan kevesebb.És a jóval több igazának valószínûsége sokkal nagyobb. Számomra érthetetlen hogyan veheti készpénznek valaki hogy a világegyetemet párezer éve egy intéssel valaki csak úgy létrehozta mikor százezer kézzel megfogható tény (õskövületek pld) BIZONYÍTJÁK hogy millió évek teltek el a földön.

"attól, hogy valaki vallásos, elfogadhatja az evolúciót, tehát a vallás nem kizáró ok evolúcióelfogadásilag"

Arra gondoltam, hogy meg is fordíthatjuk a kérdést: attól még, hogy valaki tudományos materialista, elfogadhatja a lélek fogalmát. Íly módon mindkét irányból körbe jártuk, hogy a cikk alapvetõ kijelentése, miszerint "A dualizmus megfelelõ alátámasztásához azonban a nem materialista idegtudósoknak be kell bizonyítaniuk, hogy az elme valami más, mint pusztán az agy, annak fizikai valójában." egy nagy baromság.

Ha már itt tartunk, az én véleményem szerint, tudományosan az agy és az elme két különálló dolog: az agy genetika alkotta tárolóeszköz, az elme pedig ennek egy adott pillanatban tárolt állapota. Hasonló a dolog a winyókhoz: attól még, hogy tudod, milyen alkatrészekbõl áll, és mennyi a maximális kapacitása, még nem tudod, hogy milyen fileok vannak rajta... És bár a fizikai materializációja változatlan (nem kerül bele újabb csavar, mindig fix a mérete), mégis a tartalma folyton változhat.
Ha én ezt így gondolom, akkor már nem is lehetek materialista? Na ne. Tehet egy szívességet ez a Schwartz. Ennek az agyában dübörög a sötétség, hiába, nomen est omen.

"A programok és az információ véletlen létrejötte azonban éppúgy kizárt, mint a kör négyszögesítése. A modern tudomány és az informatika megmutatta, hogy a számítógépben és az élõlényben egyaránt nélkülözhetetlen információt sohasem a véletlen hozza létre, az mindig a szellemtõl származik. Ez a darwinizmus végsõ, döntõ buktatója."

Érvelésed végsõ, és legfõbb buktatója, hogy a modern számítástechnikát nem Isten alkotta, hanem a fejlõdés révén jött létre. olvasnivaló

"számos egymást követõ, csekély változás eredményeként alakult ki"
Mellesleg, hol olvastad Te, hogy "véletlen"? Én akárhogy nézem, nem látom ezt a szót Darwinnál...

"Ez esetben javaslom, hogy a (ti) "elvetitek" szó helyett az (õk) "elvetik" szót használd"
Jogos, mea maxima culpa.

"Ezért a "vallásosok elvakult fanatikusok, ellenben a tudományemberei nemes, értelmes úriemberek" sugalmazás is olyan, amit a tények megcáfolnak."
Nem egészen, attól még, hogy egy fórumozó nem vallásos, egyáltalán nem biztos, hogy a tudomány embere lenne, de ettõl függetlenül értem, mire gondoltál.

"Mitõl számít "elõbbre helyezésnek" az, hogy példának hozom fel annak bizonyítására, hogy "a vallás" nem zárja ki "az evolúciót" mindenképpen?"
Igen, ugyanis a contra jellegû érvelésnél elég egy ellenpélda, de a pro jellegûnél azon túl, hogy belátod, helyes volt a példád, azt is be kell látni, hogy teljes, azaz hogy ezen kívül más helyes nincs. (hû, ezt most kicsit bonyolultan írtam, de azért remélem érthetõ).

"Ebben nincs benne az, hogy akár egy vallás is igaz, csak az, hogy egy vallásos egyén könnyedén el tudja fogadni az evolúciót, tehát "a vallásosok nem fogadják el az evolúciót" eredeti tétel nem igaz."
Ebben igazad van, csak az eredeti feltétel nem az volt, hogy elfogadják-e, hanem hogy az általuk leírt teremtés volt-e.

"Az emberek többsége eléggé rugalmas ahhoz, hogy egymással csak részben ütközõ dolgok esetén ne az legyen a reakciója, hogy "jó, akkor valamelyiket dobjuk ki", hanem addig csiszoja a sarkokat, amíg el nem fér egymás mellett a kettõ."
Ebben tökéletesen egyetértünk. De ez nem dogmatikus szemlélet, hanem csak tudományos érvelés révén lehetséges (gonosz vagyok, tudom).

"De találni benne egy tévedést, és ebbõl kikiáltani azt, hogy "a vallás hazudik!", olcsó, megtévesztõ dolog, mert azt az érzetet kelti, hogy a vallás minden ízében és porcikájában hazudik, holott ez nem következik egy tévedésbõl."
Ez szerintem nézõpont kérdése. Nem egy tévedés miatt, de nekem az a véleményem, hogy minden vallás hazudik, és az egyetlen célja, hogy az elbutított népet a papok igája alá hajtsa (néhány keleti vallást leszámítva). És mint ilyen, a rabszolgaság intézményének eszköze, ezért nem kedvelem (lásd egyiptomi, azték piramisok, keresztesháborúk stb).

Spore. Épp aktuális.

A1274815

Igaz.De ha ilyen egyszerü lenne az élet,hogy a kilakulását akár egy matematikai függvénnyel le lehetne vezetni akkor már nem itt tartanánk...
A véletlenröl egyépként nagyon sok tudos másképp vélekedik.Itt van például Hoyle(csillagász,Biologus)

"..a fehérje olyan aminosavakláncokból áll,melyben az aminosavak egy bizonyos mondón kapcsolódnak egymáshoz, hanem az aminosavaknak az a meghatározott sorrendje, amely figyelemre méltó tulajdonságokkal ruházza fel magát a láncot.Ha az aminosavak csak úgy találomra(véletlenszerûen) kötõdnének egymáshoz, akkor roppant nagy számban lennének a láncban olyan rendezõdések, melyeket nem lehetne arra használni, hogy szolgálják az élõ sejt célját és rendeltetését.Ha az ember figyelembe veszi , hogy egy tipikus enzimnek a lánca esetleg 200 kapcsolódási pontból is állhat,és minden egyes kapcsolódás 20 féle képen lehetséges,akkor könnyen beláthatja, hogy milyen végtelen nagy a haszontalan rendezõdések lehetõségeinek száma.Még a legnagyobb távcsövekkel látható összes galaxis atomjainál is több.Ez csak egy enzim,és több mint 2000 van belõlük,melyek nagyon eltérõ célokat szolgálnak.
Annak a fantasztikusan csekély valószínûségnek az elfogadása helyett hogy az élet a természet vak erõ által keletkezett,okosabbnak tûnne azt feltételezni hogy az élet létrehozása kifejezetten intellektuális tett volt..."

Na hát ez az aura-s link nem a legjobb. Mind1 én töltöttem le oldalakat errõl, abból idézek (gondolom páran hülyének fogtok tartani ez miatt, meg nem is annyira a cikkhez kapcsolódik, inkább a hozzászólásokhoz).
------
Mi a Reiki?

A Reiki egy õsi gyógyítási módszer amelyet a 19.-dik század végén újra felfedezett számunkra Dr. Mikao Usui.Ez egy energia szemléletû gyógymód, nem erõszakos és abszolút kellemes.A Reiki minden szinten hat:fizikai, mentális, érzelmi, és spirituálisan, helyre állítja a spirituális és mentális egyensúlyt.Az okszinten hat a betegségre, megszünteti a negatív energia blokkokat,energia mintákat.A reiki mindenen felül áll és holisztikus hatásában.

Szószerinti fordításban a REIKI univerzális élet erõ energiát jelent."REI" japán kanji karakter jelentése:univerzális, lélek, szellem, isteni, szent.Mélyebb szinten "REI" spirituális tudatosságot jelent, bülcsesség amely Isten-i tudatosságból, felsõbb éntõl származik."KI" jelentése ami keresztül folyik testünkön az élet szükségszerûje.Kínában CHI-nek,Indiában PRANA-nak ,Hawaii-on AUMAKUA-nak nevezik.

"A Chi univerzális életerõ energia amely keresztül megy és alkotója mindennek. . . Amikor a Chi mozog azt életnek nevezzük.Amikor elválik, visszahúzódik azt halálnak nevezzük.Amikor a Chi áramlik akadály nélkül akkor azt egészségnek nevezzük.Amikor a Chi áramlása blokkolódik akkor ott betegség alakul ki"

Én például ebben látok egy lehetõséget, ami kapcsolatban állhat az élet kialakulásával, de nyilván errõl sem tudunk mindent, a tudomány nem fogadja el tudtommal.

Most így összefoglalólag lenne néhány kérdésem. Kezdek egyre jobban összezavarodni...
A materializmus mindenben alá van támasztva a tudomány által (modellekkel, kísérletekkel, megfigyeléssel)?
A jelenlegi tudomány teljesen kizárja bármilyen szellem, erõ, lélek, akár tudatos valamilyen tudatos beavatkozás, külsõ információforrás lehetõségét?
Információ létrejöhet véletlen folytán, de mennyi az esélye, hogy ennyi minden magától kialakuljon teljesen magától, csak anyagból? Nyilván ha teremtõ kialakulhatott volna, akkor már az élet is, de valami nem tudatos energia? Aminek mondjuk köze van a Reiki energiához is? ^^
aura
(tudom, részben nem tudományos, így ez sem elfogadható...).

Emellett ha jól tudom, az evolúció elméletbõl is hiányzik elég sok lépcsõfok, bár a felfedezések folyamatosan alátámasszák, még lehet bennük 1-2 meglepetés, ami egyáltalán nem biztos, hogy a materializmust fogja alátámasztani.

Nagyon sok vallás, irányzat van, amik bár idõ során formálódtak (pl. Hinduizmus), ha az alapját nézzük (amit nem biztos, hogy ismerünk egáyltalán), lehet bennük igazság.

Nem, Budapest BME.

P.S.: A lehetetlen esemény valószínûsége 0, de 0 valószínûségû esemény nem 0. <#wink>

Off Hova jártál? Szegedre?

Akár, de úgy nézki legalább is innen, hogy ott még nem tartunk ezen a bolygón. <#vigyor>

<#eljen><#wave>
Akkor az alkotó (Isten)is létre jöhet az evolúció során C:<#taps>

Az információ fogalma:

a Wiki-n

" A programok és az információ véletlen létrejötte azonban éppúgy kizárt, mint a kör négyszögesítése. A modern tudomány és az informatika megmutatta, hogy a számítógépben és az élõlényben egyaránt nélkülözhetetlen információt sohasem a véletlen hozza létre, az mindig a szellemtõl származik. Ez a darwinizmus végsõ, döntõ buktatója."

Mondta egy ...

Valszám kedves anti-darwinista barátaim, hányotoknak volt?

Egy primitív mûködõ kód mérete legyen 256 bájt, ahogy egy bájl 256 kombinációt tartalmaz, ekkor 256^256-on kombináció lehet, de ugyan azt a funkciót más kód is eltudja végezeni (optimalizáció, un-optimalizáció, matematikailag ekvivalens viselkedés), de ezt most zárjuk ki.

Legyen P256 az adott program és legyen T256=Kszi0, Kszi1, ... Kszi255 egymás után írt diskrét valószínûségi változok, ahol Kszii elem U(0, 255), i=0,...255.

Ekkor hogy P(P256==T256)=1/256^256-on valószínéségû, de egyszerre több 100 milliárd próbát végzünk, egy próba idelye majdnem 0, azaz mûködés képtelen esetben, tovább próbálkozhatunk. Egy próba összeállítási idelye legyen t. Addig próbálkozhatunk, míg egyszer nem lesz P256==T256-tal.

Na szerinetet még mégmindig lehetlen?

Legyen MH(f)->C, ahol f egy tetszõleges függvény, matematikai hash függvény, mely f1(x)=f2(x), x a teljes értelmezési tartomány (dom(f1)) és dom(f1)=dom(f2), de f1!=f2, ekkor MH(f1)=MH(f2).

Legyen Tn tetszõleges hosszú valószínûségi változokból álló kód.

Ekkor 1>>P(MH(P256)==MH(Tn))>>P(MH(P256)==MH(T256))>>P(P256==T256)>0.

Legyen MH|u(f) egy olyan matematikai hash függvény és legyen u része dom(f1) és/vagy dom(f2), f1 és/vagy f2 p>0 valószínûséggel vett általános a mûködési tartománya (az adott élõlény életfeltételeinek megfelelõen). És legyen MH(f1)!=MH(f2) és f1(x)==f2(x), ha x eleme u és legyen f1(x)!=f2(x) ha x nem eleme u. Ekkor legyen MH|u(f1)==MH|u(f2).

Ekkor 0<P(MH(P256)==MH(Tn))<<P(MH|u(P256)==MH|u(Tn))<<1.

Na még mindig lehetlen?

És ha még hozzávesszük, hogy esetleg végtelen sok bolygon próbálozhatunk egyszerre (esetleg plazam állapotok esetében is), valamint ha világ egyetem periodusosan újra létrejön, vagy folyamatosan születik/meg újjúl, kezdet és végnélkül. Valamint ne felejtsük el egyszer kell megtörténnie. Onnatól már genetikus algoritmus mintájára fejleszti õn magát.

Na még mindig lehetlen?

"Az ilyen kísérletekkel Schwartz és azonos nézeteket valló kollégái azt bizonygatják, hogy az elme képes megváltoztatni az agyat, ezért az elmének különböznie kell magától az agytól."
Nos az ember tanul, és az agyban új idegi kapcsolatok jönnek létre (tehát a szoftver fejleszti a hardvert) az ember "agyi érelmeszesedésben szenvedhet" a hardver leépíti a szoftvert. Mi ebben az új és fõleg mi utal arra hogy ez ellentmond az evolúciónak?
Én elsõsorban vagyok a saját gondolataim, és másodsorban a testem amely nélkül nincsenek saját gondolataim (nem létezhetnének nélküle tehát én sem), tehát a kettõ elválaszthatatlan egység, ha valamelyik megszünik az én szünik meg!
Sajnos ez így van! De van egy jó hírem a hívõknek: soha sem fognak csalódni ha igazán hisznek, mert ha nincs túlvilági élet akkor megszünik a gondolat is ami a hiányára irányulna...C:

Szamárság. Számtalanszor bemutatták, hogy információ keletkezhet véletlen folyamat révén. Mintha az "információ" valami jól definiált fogalom lenne. Lehet beszélni Kolmogorov-komplexitásról vagy entrópiáról, de nem ilyen konyhanyelven. Egy könyv információtartama attól függ, ki olvassa a könyvet: ami egy kínainak betûk, neked csak irkafirka. A természet lassú módosításokkal számára értelmes jeleket kényszerít a DNS-re.

Szamárság az is, hogy a történeti szemléletû tudományágakban nem végezhetõ kísérlet vagy nem lehet falszifikálni õket. Minden új fosszília egy kísérlet, amin megbukhatna az egész darwinizmus. Eddig nem tette.

Tehát még javítok: Az evolúciót elfogadja több hívõ is, mint a termtés egy módját.

A teremtésben nem hiszek (bocs, de csak mehet gomb után olvasom el és nem vagyok jó gépíró!)

És sajnos ez a kérdés is megosztja a társadalmat.
Az ateisták egy része sötét középkori embernek tartja a hívõket. A hívõk pedig gonosz erkölcstelen embereknek az ateistákat.
Pedig mind a kettõ általánosítás, épp úgy van okos hívõ, mint becsületes ateista, és van buta ateista és erkölcstelen vallásos ember...
Nem függvénye a hitnek egyik sem!
Vitatkozni persze lehet, de csak úgy érdemes ha nem a gyûlölködés vezet.
És a tudományt és a hitet nem keverjük, az független a hittõl...
Ez utóbbi azt jelenti, ne a meggyõzõdésunk probáljuk igazolni a tudománnyal, hanem a meggyõzõdésünk igazítsuk a tudományhoz (az evolúciót elfogadja több hívõ is a teremtést)C:
Szerintem az evolúció olyan mint a relativitás elmélete: jó-jó de még nem az igazi. De ez nem baj, majd talán többet is megismerünk a világból...
A termetésben nem hiszek mert több ellentmondást hoz létre ez az elmélet mint amit megmagyarázna!

Gondolom nem nekem akartad címezni 😄

Mindegy mennyit ismerünk a világegyetembõl ez akkor is áll...
Ja és nem akarlak meggyõzni, csak én így gondolom!
És régen igen is volt létjogosultsága a hitnek, a társadalom összetartó ereje volt, manapság pedig nincs ami pótolja...
De akkor is csak egy szép álommal egyenlõ, csak úgy ahogy a kommunizmus (eredetileg) vagy a demokrácia, vagy bármely emberi ideológia.
Tanácslom olvasd el az Ember tragédiája címû müvet. Egy ateistának is tanulságos (mármint nekem is)

Toto66:
Ha nem része a világegyetemnek akkor már nem is létezhet?Ugy tudom még keresik a világegyetem több mint 60-70%-át.
és mivan a labdán túl?😊M
Egyépként Tibi777 azt irta miszerint
Alkotó+Információ+kod+anyag= Materialis élet.
Ebböl ami kézzelfogható illetve érzékelhetõ az maga az anyag.De remélem elöbb utobb a többire is fényderül...

<#eljen>

Tisztelt Szerkesztõség!

Kérem, ilyen témák helyett írjanak inkább a nemlétezõ ufókról vagy a létezõ globális felmelegedésrõl, vagy a rákellenes csodagyógyszerrõl, mert azokról a Nagyérdemû még rendesen el tud vitatkozni, de a materializmus-idealizmus évezredes vitáját sajnos nem tudja kellõ bölcsességgel abszolválni. Minden ilyen témafelvetés istenkísértés, a jelenlegi erkölcsi helyzetben és vitakultúrával.

Tisztelettel:
egy nyájas olvasójuk.

Isten része a világegyetemnek?
Ha nem, akkor nem létezik!
Ha igen, akkor nem teremtette azt!
A többi hablaty...<#nevetes1>

Tibi777.
Igen!Ez az amire az elején én is probáltam rámutatni.Persze a te megfogalmazásod az egyszerüen szuper.
Nagyon jo volt elolvasni.Köszi.

Ez az!!!
Ezt akartam olvasni!
Fú de jó!!!
Jó meg idézted nekik!
Így tovább tibcsó!
:-))

Hmm.

Idézem Darwint:
Ha be lehetne bizonyítani, hogy létezik csak egyetlen olyan bonyolult szerv, amely esetleg nem számos egymást követõ, csekély változás eredményeként alakult ki, akkor elméletem teljesen romba dõlne
Darwin ma – egy utópia vége
Az 1882-ben elhunyt Darwin még nem sejthette, amit mi már régóta tudunk: a materialista véletlen-hipotézis végeredményben az informatika tudományán (a szoftvereken, a programokon és a bennük tárolt információ teljességén) fut zátonyra. Program nélkül egy számítógép éppen olyan kevéssé mûködõképes, mint ahogyan egyetlen élõ szervezet sem tudná magát program nélkül felépíteni és élni sem tudna. A programok és az információ véletlen létrejötte azonban éppúgy kizárt, mint a kör négyszögesítése. A modern tudomány és az informatika megmutatta, hogy a számítógépben és az élõlényben egyaránt nélkülözhetetlen információt sohasem a véletlen hozza létre, az mindig a szellemtõl származik. Ez a darwinizmus végsõ, döntõ buktatója.


A tudomány fogalmának egy lehetséges meghatározása: tudományon a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás objektív összefüggéseirõl szerzett, igazolható ismeretek mindenkori rendszerét értjük.
A minket körülvevõ Univerzumból származó tények összegyûjtése és megmagyarázása szempontjából a természettudományok a legnagyobb jelentõségûek. Tudományossági kritériumaikat alapvetõen az határozza meg, hogy a természettudományok olyan eseményekkel foglalkoznak, amelyek:
(1) megfigyelhetõk,
(2) modellezhetõk,
(3) megismételhetõk,
(4) reprodukálhatók és
(5) a modellekbõl levont elméleti következtetések tapasztalati úton gyakorlatban (kísérletben) ellenõrizhetõk
Henri Poincaré szerint amit nem lehet megfigyelni, az természettudományosan nem vizsgálható. A megfigyelhetõség kritériuma ugyanakkor egyértelmûen a jelen fogalmához kötött. A tudósok elmélkedhetnek a múltról és a várható jövõrõl, de csak a jelent figyelhetik meg. Ebbõl következik, hogy a történelmi szemléletû tudományok esetében a természettudományos módszer nem is értelmezhetõ, hiszen a múltbeli eseményeket nem lehet megfigyelni, megismételni, tapasztalati úton ellenõrizni. Az a kérdés pedig, amely úgy kezdõdik, hogy „Mi lett volna, ha …” a történeti nézõpontú tudományokban felesleges és helytelen, mivel a tényszerûen valamikor végbement eseményeken utólag nem lehet változtatni.
Az információ: anyagi vagy szellemi mennyiség?
Karl Steinbuch: "A klasszikus információelmélet egy olyan emberhez hasonlítható, aki egyenértékûnek tart egy kiló aranyat és egy kiló homokot." (1968).
Warren Weaver: "Két hír egzaktul egyenértékûnek tekinthetõ, noha az egyik esetleg jelentésben gazdag, a másik pedig merõ értelmetlenség." (1949).
J.Peil: "Az információ nem fizikai vagy kémiai létezõ, mint az energia és az anyag, mégha hordozóként szüksége is van rájuk."
H.J.Fletchner: "Egy jel elõállítása valamilyen szellemi tartalom kódolása - arra nézve, hogy ez a szellemi tartalom jelentõs vagy jelentéktelen, értékes, használható vagy értelmetlen-e, a jel nem tartalmaz semmit. Ilyen ítélet csak a vevõben lezajló hírfeldolgozási folyamat eredményeként születhet." (1969).
Az információra vonatkozó tételek
IT1: Nincs információ kód nélkül.
IT2: Nincs kód szabad akaratból történõ megállapodás nélkül.
IT3: Nincs információ adó nélkül.
IT4: Nincs információs lánc anélkül, hogy az elején ne álljon egy szellemi alkotó (forrás).
Vagyis:
Az információ nem anyag, mégis szükség van anyagra a tárolásához és az átviteléhez.
Az információ nem élet, a sejtekben rejlõ információ mégis alapvetõ az élõlények szempontjából. Az információ az élet szükséges feltétele.
Az élet se nem anyag, se nem információ, mégis mindkét tényezõ szükséges hozzá.

Tévedés az a széles körben elterjedt nézet, miszerint az evolúció tudományos, a teremtés pedig vallásos megközelítés: mindkettõt intelligens hit által lehet elfogadni. A tudomány szerepe abban van, hogy mérlegelhetõ: az ismert tudományos tények melyik alapvetõ megközelítési módszert (világmagyarázatot) támogatják jobban vagy kevésbé.
.
Mi jellemzõ a tudományos módszerre?
A történések megfigyelése;
a megfigyelésre alapozva elmélet felállítása, amely igaznak bizonyulhat;
az elmélet ellenõrzése további megfigyelésekkel és kísérletekkel;
annak megfigyelése, hogy az elméleten alapuló kijelentések helytállóak-e
Compton, Arthur Holly (1882-1962) – amerikai fizikus, az 1927. évi fizikai Nobel-díj nyertese, amelyet C.T.R. Wilson-nal megosztva kapott a róla elnevezett hatás, az ún. „Compton-szórás” felfedezéséért. Nagy-Britanniából Rutherford tanítványaként tért vissza az USA-ba és 1923-ban a chicagói egyetemen fedezte fel az elektromágneses sugárzás részecske-természetével kapcsolatos, jellegzetes röntgensugár-szóródást, amiért késõbb Nobel-díjat kapott. 1930-tól érdeklõdése a kozmikus sugárzás vizsgálata felé fordult és ezen a területen is igen jelentõs eredményeket ért el.
„Számomra a hit annak felismerésével kezdõdik, hogy egy legmagasabb intelligencia hívta létre a világmindenséget és alkotta az embert. Nem nehéz ezt hinnem, mivel vitathatatlan, hogy ahol terv van, ott van intelligencia is – és egy rendezett, kibontakozó világmindenség arról tesz tanúságot, hogy igaz a valaha elhangzott legnagyszerûbb kijelentés: <Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet>”
(1936. április 12. Chicago).

"A tudomány nem elvakult, és nem fanatikus, képes önnönmaga korrigálására, ha eltévedt, képes elvetni, és megvallani a tévedéseit. Hogy a tudománnyal mit kezdünk, az meg az embereken múlik."
De a materializmus is képes rá? A materializmusnak mi a célja?

Doktor Kotász:
Ez egy korrekt álláspont, és elnézést kérek, hogy a "hülyék" közé soroltalak.

"Neeem, én ezt nem is rád értettem, hanem az ebben a témában megszólaló ateisták általános hozzáállására. Nézd meg pl. babajagát, szasz85-öt, Doktor Kotászt, az összes "fúúúúúúj ircsukkijavallást" fórumidiótát. Ezzel szemben hány vallásos fanatikust találsz itt? Melyik valláspárti fórumozó érvelt azzal, hogy "mert különben megégetünk"? Egyik sem. Ezért a "vallásosok elvakult fanatikusok, ellenben a tudományemberei nemes, értelmes úriemberek" sugalmazás is olyan, amit a tények megcáfolnak."

Ha már így megszólítottál, akkor érdemben reagálok.
A tudomány a világot próbálja meg feltérképezni, és az összefüggésekbõl, amiket a tudomány felderített, kézzelfogható dolgok származnak. Tudomány nélkül internet sem lenne, hogy itt errõl beszéljünk. A tudomány célja a világ megismerése. A világ olyan amolyan, a tudomány meg fejlõdik, és egyre jobban ismeri meg az univerzumot, a holt és élõ dolgokat.

Ha a vallás célja az, hogy az embernek erkölcsi tartást adjon, hát tegye, ha az a célja, értelmet adjon az emberek életének, hát tegye, mert vannak emberek, akik ezek nélkül eltévednek, bizonytalanok, félnek, céltalanok.

De a vallás célja ne legyen az önigazolás, és az önigazolás miatt ne akarja befolyásolni a tudományt! Mert akkor, ha a vallás a tudomány eredményeit akarja meghamisítani, alakítani a saját létjogosultságának az igazolására, az nem erkölcsös vallás, az nem olyan vallás, amelyik értelmet ad az ember életének, hanem olyan vallás, amelyik undorító, aljas, manipulatív és élõsködõ emberidegen, emberiségellenes és elnyomó. Egyszerûen nincs joga a vallásnak bármilyen tudományos kérdésben állást foglalni.

A tudomány nem elvakult, és nem fanatikus, képes önnönmaga korrigálására, ha eltévedt, képes elvetni, és megvallani a tévedéseit. Hogy a tudománnyal mit kezdünk, az meg az embereken múlik.

"Megint csak ott van a csí vagy reiki energia (aura fotó), amit tudományosan szintén nem fogadnak el ha jól tudom (csak a hit-re fogják a reiki gyógyító erejét is), pedig elég sok vallásban, mûvészetben is megjelenik, mert voltak akik tudták érzékelni."

Sok skizotípál. <#szomoru1>

Idézet a cikkbõl:
„az elme képes megváltoztatni az agyat, ezért az elmének különböznie kell magától az agytól”

Ha ez így van, akkor megváltozhat-e az elme, ha megváltozik az agy? Konkrétan: biztos ismeritek a történetet a bányászról, akinek a koponyáján keresztül repült egy vascsõ a robbantásnál. Túlélte, de el kellet távolítani az agya egy részét, aminek következtében teljesen megváltozott a személyisége.

Vagy még érdekesebb kérdés: Valóban képesek egyes emberek regresszív hipnózis hatására „felidézni”, olyan eseményeket, adatokat, amik más emberekkel történtek, akár évszázadokkal korábban. Ha ez bizonyítható, és nem átverés, akkor most fogadjuk el a lélekvándorlást, vagy esetleg van rá más magyarázat?

"Hát, biztos én vagyok figyelmetlen, de mintha a cikk címe az lenne, hogy: "A kreacionizmus hadat üzen a materializ­musnak"."

Ja értem, tehát ezt, hogy "elvetitek a materializmust", ezt nem nekem írtad, hanem csak úgy, bele a levegõbe, mintegy figyelmen kívül hagyva az eddigi kb. 270 hozzászólást, az elõtte történõ párbeszédet. Ez esetben javaslom, hogy a (ti) "elvetitek" szó helyett az (õk) "elvetik" szót használd, vagy egyéb módon jelezd, hogy nem a már itt beszélgetõkhöz intézed szavaidat.

"Szó sincs semmiféle nézetek tukmálásáról. "

Neeem, én ezt nem is rád értettem, hanem az ebben a témában megszólaló ateisták általános hozzáállására. Nézd meg pl. babajagát, szasz85-öt, Doktor Kotászt, az összes "fúúúúúúj ircsukkijavallást" fórumidiótát. Ezzel szemben hány vallásos fanatikust találsz itt? Melyik valláspárti fórumozó érvelt azzal, hogy "mert különben megégetünk"? Egyik sem. Ezért a "vallásosok elvakult fanatikusok, ellenben a tudományemberei nemes, értelmes úriemberek" sugalmazás is olyan, amit a tények megcáfolnak.

"Erre kérdeztem én, hogy mire fel helyezed elõrébb az egyik vallást a másiknál?"

Mitõl számít "elõbbre helyezésnek" az, hogy példának hozom fel annak bizonyítására, hogy "a vallás" nem zárja ki "az evolúciót" mindenképpen? Azért hozom fel ezt példának, mert ez egy jó példa. Nem tudhatom a hindu vallást felhozni példának, mert nem ismerem, lehet hogy õk is elfogadják az evolúciót, lehet hogy nem, tökmindegy nekem.

"A+B"
Nem azt állítom, hogy _minden_ vallással összeegyeztethetõ az evolúció, hanem azt, hogy attól, hogy valaki vallásos, elfogadhatja az evolúciót, tehát a vallás nem kizáró ok evolúcióelfogadásilag. Erre hoztam példának a katkókat, akik az evolúcióval ütközõ tanaikat félrerakták.

Ebben nincs benne az, hogy akár egy vallás is igaz, csak az, hogy egy vallásos egyén könnyedén el tudja fogadni az evolúciót, tehát "a vallásosok nem fogadják el az evolúciót" eredeti tétel nem igaz.

Az emberek többsége eléggé rugalmas ahhoz, hogy egymással csak részben ütközõ dolgok esetén ne az legyen a reakciója, hogy "jó, akkor valamelyiket dobjuk ki", hanem addig csiszoja a sarkokat, amíg el nem fér egymás mellett a kettõ.

Itt szerintem arról is van szó, hogy egy vallás, mivel rettentõ sok dolgot üzen egyszerre, nem tudhat mindenben mindig igazat mondani és önellentmondásmentes maradni, tévedés, buzgóság, bármi miatt. De találni benne egy tévedést, és ebbõl kikiáltani azt, hogy "a vallás hazudik!", olcsó, megtévesztõ dolog, mert azt az érzetet kelti, hogy a vallás minden ízében és porcikájában hazudik, holott ez nem következik egy tévedésbõl.

Ennyi erõvel a mûhibát elkövetõ orvosok, a fegyvert fejlesztõ mérnökök miatt "a tudomány halált okoz!" címmel is lehetne fórumozni, csak minek. Igaznak igaz, okozza emberek halálát a tudomány. De valóban ez az a vonása, amit említésre érdemesnek tartunk?

A vallások nagy része "összerakott" elméletekbõl áll, és különbözõ vallások különbözõ céllal jöhettek létre. A keresztény vallásokat alapítoknak nyilván nem az volt a lényeg, hogy hogyan jött létre minden, Isten megalkotta és kész, leírtak valamit amit nem kellett volna szó szerint értelmezni. Hiszen egyértelmû, hogy nem történhetett úgy megy. A lényeg az, hogy a bibliai történeteken keresztül az embereknek hitet adjanak, vagy hogy boldogan éljenek, vagy hogy irányítani tudják õket. Történelem során is úgy alakították ki. Én ezért tartom feleslegesnek kiemelni és szembeállítani a materializmussal, illetve evolúció elméletekkel meg minden tudománnyal.
Nem hiszem el, hogy minden pap, ember aki keresztény vallású, teljesen szó szerint elfogadna mindent, ami a bibliában van, és nem is az a lényege. Aki elfogadja az elfogadja, felesleges vitába szállni ezzel. Ahogy valaki írta is, hogy a pápa elfogadja az evolúció elméletet, miért ne fogadná el, a tudományt nem tudja megakadályozni és talán nem is akarja.

De például a buddhizmus, hinduizmus, és egyéb Keleti vallások hol ütköznek az evolúció elmélettel, a tudománnyal? A materializmus filozófiai irányzattal már ütközik, hiszen azok a rések a falon még a vallások felé is tolódhatnak, vagy lehet nem fognak mert nem fogjuk tudni érzékelni azokat.

Megint csak ott van a csí vagy reiki energia (aura fotó), amit tudományosan szintén nem fogadnak el ha jól tudom (csak a hit-re fogják a reiki gyógyító erejét is), pedig elég sok vallásban, mûvészetben is megjelenik, mert voltak akik tudták érzékelni.
Ha Jézus élt, lehet hogy õ pont ezt a reiki-t használta mikor meggyógyított valakit, ilyenek most is vannak és csodának vesszük, nem kellett Isten fiának lennie sem ahhoz!

’’Undorítónak tartom, hogy vallási fanatikusok a tudományba akarnak beleszólni’’

-Pontosan ezt szajkózom én is!!!😊


babajaga:
’’A logikáról pofázok fél napja az pedig minddíg úgy mûködik hogy megnézem, és következtetek. Mond az neked valamit hogy Summa Cum Laude végeztem? Kémia.’’

-Miért, és szerinted például a Pauli-elv végsõ soron mi, ha nem egy vallásos, korlátolt, begyöpösödött agyú, 20-as IQ-jú, kapitális faszság???😊 Ahogy szernitem a reáltudományok ’’axiómáinak’’<#mf1> 😊 80-90 százaléka… Meg amikor valaki a koszmojógigjaji ájjangyóról kezd el süketelni, aszondja’ hogy a fénysebesség az Androméda–ködben is biztosan ugyanannyi, mint itt a Földön, anékül, hogy elment volna oda és ott is leellenõrizte volna, elvégezte volna ugyanazokat a kísérlezteket!

Meg amikor az Euklidész-fasz aszondja’, hogy a pontnak nincs kiterjedése, az mi, ha nem egy elvakult, fanatikus, agymosott vallás??? (A háznak van kiterjedése, de a téglának már nincs???!!!<#mf1><#mf1><#mf1> 😊 )

Én egyáltalán nem képzelem magam mindentudónak, tévedhetetlenek, de szerintem a Bibliában lévõ tudás az minimum tízezer évvel megelõzi a jelenlegi ’’tévedhetetlen, megalapozott’’ ’’tudományt’’!… Azért, mert te nem látsz valamiben értelmet akkor az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs is értelme, hanem talán lehet, hogy szimplán csak te nem érted… (És fordítva: sokan szeretnék rámerõszakolni, hogy a materializmusank végsõ soron van értelme, ha egyszer nincs.)Bár neked van papírod arról, hogy okos vagy.De ha meg elmondanám, hogy én mit, hogyan értelmezek a Bibliából, akkor azt vágnád hozzám, hogy fanatikusan meg akarlak téríteni. (Meg különben sem vagyok méltó, arra hogy arról beszéljek!) Ezért sem állok le veled vitázni.

Meg ha annyira nagy materialista vagy, mint amilyennek mutatod magad, akkor írd ki a homlokodra az ateizmus alaptézisét, hogy mindenki lássa (elvégre biztos senki nem fog hülyének nézni érte):
Ami azt mondja, hogy az ÉRTELEM az ÉRTELMERTLENSÉGBÕL, A KÁOSZBÓL, A NAGY BÜDÖS SEMMIBÕL, A HÁNYADÉKBÓL, A LÓHUGYBÓL SZÜLETETT!!! HOGY A LOGIKA A LOGIKÁTLANSÁGBÓL, A RACIONALITÁS AZ IRRACIONALITÁSBÓL, AZ ÉSZ AZ ÕRÜLETBÕL LETT!!! Elvégre ebben biztosan nincs semmi egetverõ logikai, filozófiai önellentmondás, ugye?<#mf1>😊 De mindenki csak a saját nevében beszéljen!


Ti is sugárban hánytok az én vallásomtól, de én is sugárban hányok a tiétektõl!!!<#mf1><#mf1><#mf1>😊

Most jöhetnek anyázni, meg terelni a ’’deejinstejinydedarvinydebebizonyítottademegmontadekiszámoltademegmérte’’ ’’elfogulatlan, hiperobjektív, nyitottan’’ gondolkodó arcok!😊 …