80
-
aeena #80 A Vénusz légköre teli van maró savas gázokkal. Ki lehetne őket valahogy küszöbölni? Meg a hőmérséklet is csökkenhetne. 
Akkor talán meg is lehetne oldani, de hogy a Mars mágneses terével mi legyen...
-
Epikurosz #79 Miért nem forgat Kovi pornót a Marson!
1/3 gravitáció, nem fáradnának ki annyira a színészek, ritkább a légkör, nem izzadnának annyira. Hm? -
meteoreső #78 110 ezer év múlva érné el az Alfa Centaurit ?
Asszem sietnem kell el ne késsem a csatlakozást
Hallod belegondolva ez kiábrándító azért...
Az a baj hogy ez nem a tudományról szól már hanem az érdekekről.
Azért nincs gyors űrhajó mert nincs benne pornó meg nem lehet vele játszani.
A 3D-s kártyák gyorsabban fejlődnek mint az úrjhajók.
Lehet nemsokára a Xbox od vagy PS6-odba gyorsabb lesz a számítási sebesség mint a holdra szálló egység computere... mert hogy ehhez érdekek fűződnek.
-
Epikurosz #77 Akkor nézz be este egy csatornanyílásba. -
AbyssLord #76 Képeket akar a nép! Látni szeretném a naprendszerünk határát. 
-
#75
szerintem mivel a vénusznak eleve van számottevő légköre, ott egyszerűbb lenne a terraformálás, mint valahogy a marson megoldani hogy ne szökjön a légkör -
Epikurosz #74 Amúgy persze, tudtam, csak vártam, hogy milyen magyarázatot adtok. ;-) -
BlackRose #73 Majd monkey Bush épít "keritést" LoL ... és akkor nem lehet majd sétálni a részecskéknek sem. -
bvalek2 #72 A légkör elsősorban veszít anyagot, nézd pl. a Marsot, ott a gravitáció nem akkora mint a Földön, ami megtartotta a légkör java részét. Ráadásul nálunk a vulkánok még pótolják is a gázveszteséget, a Mars kérge viszont túl vastag és rideg már ahhoz, hogy a feláramlások vulkánokat alakítsanak ki rajta. -
Nos #71 A napszél főként elektronokból és hidrogénből áll. Plussz a fotonok is tudnak gerjeszteni. Ezekből a protonok (vagyis a hidrogén) lehetne légköri alkotó, de épp ez a legillékonyabb. Ráadásul ez nem úgy működik, hogy itt beöntök x-et, és ott x távozik. Egy nagy energiájú részecske többször is ütközhet, több más részecskének is elég energiát adhat a légkör elhagyására. -
Epikurosz #70 " Így lassan-lassan "párolog" a légkör."
De a napszél nem csak elvisz, hoz is anyagot... -
Nos #69 Nem egészen. Régen valószínűleg jóval vaskosabb légköre volt a Marsnak is. Gravitációra is szükség van persze. De a mágneseség fontos. A Földön van, a napszél részecskéit ez eltéríti, nem tudnak olyan könnyen közvetlenül kölcsönhatni a légkör részecskéivel, és még ezekre is hat az eltérítő erő. A Marson viszont igen nagy energiát adnak át, így a részecskék könnyen elérik a szökési sebességet. Így lassan-lassan "párolog" a légkör. -
BlackRose #68 Mi köze a mágneses térnek a gravitációhoz? A gyenge gravitáció miatt nincs légkör, nem a mágneses tér miatt. -
Nos #67 Igen, biztos. Pár 100 millió év alatt a Földön is kialakult a jelenlegi helyzet. Nyílván ez irányítottan gyorsabb is lehetne, de nem pár száz év. Ha belegondolsz mind az Antarktisz, mind a Szahara termékenyebb, mint a Mars legparadicsomibb része és ugye egyik sem nevezhető a Föld tüdejének. És azzal a fránya napszéllel is csinálni kellene valamit, mert ugye a Marsnak elenyésző a mágneses tere, így az a vékonyka légköre is folyamatosan szökik, ami van.
Egyébként szerintetek melyiket lenne könnyebb, Vénusz, vagy Mars. A Vénuszon van mágneses tér, csak ott meg túl vastag a légkör. -
Epikurosz #66 Szerencsére a természet tud sok mindent, csak be kell indítani.
Már most vannak olyan baktériumaink és algáink, amelyeket, ha eljuttatunk a Marsra, akkor be lehet indítani az evolúciót. Csak egyelőre megy a vacila, mert hátha van mégis saját baktériumflórája, és nem kellene összekeverni azzal.
Jusson eszedbe a Jurasic Park II. egyik beköpése:
"Az élet utat tör magának." -
BlackRose #65 "- In today's money, the cost to the U.S. would be over five trillion dollars (at 288 billion 1945 dollars)"
ez a II. Világháború USA költségére vonatkozik. -
BlackRose #64 Rövid leszek - mert úgy sincs annyi energiám amennyi szükséges lenne, hogy a szabad piacgazdaság felé fordítsak itt néhány embert - köztük téged is :) de nem lenne gond elgondolkozni a következő számokon (csak USA költségek):
- According to Steve Garber, the NASA History website curator, the final cost of project Apollo was between $20 and $25.4 Billion in 1969 Dollars (or approximately $135 Billion in 2005 Dollars).
- In today's money, the cost to the U.S. would be over five trillion dollars (at 288 billion 1945 dollars)
és csak néhány kérdés...
- Mennyi értéket romboltak le és embert mészároltak le (köztük ki tudja mennyi Einsteint, Bohrt és Teslát) az államok. Hasonlítsuk ezt össze azokkal az értékekkel amelyeket az állam vezetésével hozott létre az emberiség.
- Hogy a fenébe csinálták meg az elképesztő légiközlekedést (repülőket és minden ami kell hozzá) a magáncégek az én és te adópénzed nélkül, honnan volt nekik pénzük? Hidd el sokkal de sokkal több pénzbe és erőforrásba került mint az üsszes eddigi űrprogram egy kalap allatt. Hogy a fenébe fejlesztették ki a számítógépeket is és az egész telekommunikációs világot a magáncégek? És minden mást is ezen a világon.
Válasz:
Mert az embereknek szükségük volt rá, és amikor valamire szükség van és a fejlődés olyan pontra érkezik, hogy azt technikailag megtudjuk csinálni vagy ahhoz közel vagyunk, akkor az erőforrásokat is olyan irányba fordítják a magáncégek, mert gazdaságos lesz a dolog. Ha nem vagyunk közel a fejlődésben akkor semilyen állam és adómiliárdok nem segítenek (miért nem oldanak meg olyan problémákat amelyekre jelenleg nincs válasz, akármennyi miliárdot is költenek el). Az űrkutatás szerintem sokkal előrébb tartana ha magáncégek csinálták volna mert óriási kereseti lehetőség van az űrturizmusban. Ha pedig még nem értük el azt a színtet, hogy megtudjuk ezt fizetni akkor meg nincs is rá szükség még ha technikai szempontból elérhető is.
Mondja meg már valaki mekkora a ROI az Apollo program milliárdjain? És mekkora a ROI ugyanekkora befektetésen valami más iparágban amelyre az embereknek szükségük van? Na most miért van az állam, hogy alvegye a pénzem és olyan dolgokra költse amelyre nekem nincs szükségem és még az mellett sokszor kevesebb legyen a ROI mint ha valami másba fektettem volna (esetleg olyan dologra amire szükségem van) a saját pénzem. Érdekes megemlíteni, hogy az a szegény Joe is aki valahol Alabama déli részén napi 12 órát dolgozott és alig tudta a gyerekeinek a betevő falatot az asztalra tenni, egyetemről nem is gondolkodhatott az adó pénze egy része elmenet a holdra... pedig a gyereknek kellett új cipő is...
Na de alapjában nekem teljesen mindegy, hogy ki megy a holdra... állam vagy magáncég... az ami nem mindegy, hogy ezt ki fizeti, hogy kényszer (véglegesen erőszak alkalmazása ha nem fizetsz - börtön és ha szökni akarsz vagy ellenálsz akkor golyó) által fizeti mindenki, vagy önkéntesen aki jónak látja és megengedheti is magának.
És nem árt azt sem elmondani, hogy igen is az USA esetében magáncégek mentek a holdra és azok fejlesztették ki az eszközöket, a NASA csak adminisztrálta a dolgokat (a neve is azt jelenti) és persze az adófizetők pénzét szépen a magáncégeknek adta ellenértékben. Ha gazdaságilag értelmes a dolog (nem mondom sem, hog igen sem, hogy nem) és nem lenne NASA (állami) monopólium akkor ugyanezek a magáncégek egymás közötti egyöttműködésel (mint sok más esetben a gazdaságban konzorciumok jönnek létre) megcsinálnák ugyanezt. Ha gazdaságilag még nincs értelme akkor pedig nem. -
Nos #63 Egyébként nem értek egyet azzal, hogy elég pénzzel mindent el lehet érni. Vannak más korlátok is. Anno Európa összes pénze sem lett volna elég, ha nem születik egy Bohr, egy Planck, egy Einstein, vagy egy Maxvel. Bár tény, hogy nagyobb ráfordítással nagyobb valószínűséggel termel ki ilyen agyakat az oktatás. Mindenesetre zsenialitást nem könnyű tanítani, ha lehet egyáltalán bármennyire.
A Mars terraformálása sem csak elhatározás kérdése. Az egész világ több mint száz éves ipari termelése például gyakorlatilag semmit nem változtatott a légkör tömegén, csak egy pár összetevő mennyiségét változtatta kissé. Így ezzel azért elértünk kb 1 foknyi melegedést. De a Marson nem egy kis mennyiségű összetevőt kellene megváltoztatni, hanem légkört kellene csinálni. Miből lenne az energia erre???? Ha a jelenleg feltárt összes olajat eltüzeljük itt a Földön az ugyan változtatna valamit a klímán, de a Marson ez édeskevésnek is elhanyagolható lenne. -
Nos #62 Ez a hőmérsklet eltér attól, amit te érzel. A részecskék ugyan nagy energiájuak, de rendkívűl ritkák. -
BlackRose #61 A részecskék hömérsékletéről van szó nem a tér hőmérsékletéről. Picit sok lenne hiszen a nap felszíne is csak kb. 5500 C. -
rexi #60 Szisztok!
Csak én nem értem, hogy bírja ki a szonda a ~18000 F (=10000 C) ill. 180000 F (=20000 C) homérsékletet? Vagy mit értek félre?
Köszi a segítséget! -
#59
Bocs, de csak szólok. A többivel nagyrész egyetértek. -
BlackRose #58 http://www.youtube.com/watch?v=XwzHWO0G1nY
1 perc után :) -
#57
Én a gondot abban látom, hogy az emberiség számára, ha nem is abszolút, de viszonylagosan korlátlan formában állnak rendelkezésre alapvető erőforrások.
Csakhogy a korlátlanságra nem lehet egy olyan pénzügyi rendszert alapozni, aminek fenntartásában érdekeltek azok akik a viszonylagos korlátozottság évezredei alatt szerezték meg a hatalmukat az emberek felett. Szal ami most van, az a viszonylagos korlátlan erőforrások közepette, a viszonylagos korlátozottság látszatának fenntartása.
Ahogy írod más a verseny és más a harc. A verseny alatt a résztvevők csak kisebb mértékben befolyásolják egymás létezési valószínűségét, mert az erőforrások viszonylagosan korlátlanul rendelkezésre állnak. A verseny lényegét az adja, hogy milyen sikeresen tudják a rendszerek önmagukat újratermelni. A harc akkor jelenik meg, amikor az erőforrások korlátozottsk, és ez önmagában is befolyásolja a résztvevők létezési valószínűségét, arról nem is beszélve, hogy erős szelekciós környezetben beindul a "csak egy maradhat" effektus.
Az élet lehet tejfel, ami azt jelenti emberi nyelvre lefordítva, hogy nem kell senkinek alapvető egzisztenciális problémákon felőrlődni, és mindenki arra koncentrálhat, hogy az az identitás amit ő képvisel, minnél sikeresebben újratermelődjön a társadalomban.
Ha a termelőeszközök fejlettségét nézzük, akkor ezt a szintet a fejlett nyugati társadalmak az 50-es 60-as években elérték. Nem véletlenül voltak ekkor a híres diákmegmozdulások, mert látták azt, hogy akkora az egyetlen akadály egy viszonylagos jóléthez már csak tudati szinten van.
"Szerencsékre" azok az erők, amik évezredekig a hiányra alapozva uralták a társadalmat, gyorsan kitalálták, hogy az emberek fejében hogy tartsák fenn a hiány illúzióját. Erre az első lecke az olajár robbanás volt a '70es években, de a divathülyeségek is ilyenek, amik hirtelen megnyomják a keresletet valami irányában, ami által így időlegesen hiány tud kialakulni, ami viszont hyper profitot termel. Népszerű hiány biznisz a katasztrófáktól, a környezet összeomlásától, vagy a biztonság elvesztésétől való félelem, terrorizmus, a sátán tengelyéhez tartozó országok, vagy a csúcsok csúcsa amikor az embereknek azt a koncepciót adják el mint valami titok(mint az információ hiánya) felfedezése, amit valójában tők nyiltan csinálnak, lásd a konspirációs elméletekkel kapcsolatos divat. Mindezt egy olyan társadalomban ami egyre inkább az információk nyíltságára épül.
Szerintem akik ezt az emberek 99%-ával a XXI. szd-ban még is meg tudják csinálni, azok a maguk nemében zseniálisak!!!!;))))
-
#56
Hát ha nem lenne központi hatalom, akkor nem lenne űrkutatás sem, mert magáncég nem tud ennyi pénzt ilyen dolgokra kidobni. Ja és nem lenne atomenergia és általában nem lenne komoly tudományos kutatás, aztán nem lennének infrastruktúrális létesítmények, csatornázás utak, mondjuk közoktatás egészségügyi intézmények, stb stb stb.
A fenti funkciók szinergiuks egységét úgy hívjuk, hogy állam és mivel mind a mai napig ezek a legnagyobb gazdasági és akármilyen tényezők tök felesleges úgy tenni mintha lehetne nélkülük élet. Igen, lehet szabályozni, meg bizonyos területeken csökkenten a jelentőségét 100%-ról 98%-ra. De ha magánkézbe adsz dolgokat, akkor jönnek a 3X-os árú autópályák meg ilyenek, mert senki nem hülye dolgozni a pénzért, ha nem muszály. A központi hatalom az egyetlen erő arra, hogy muszály legyen.
A kereskedelmi korlátok nélküli önszabályozó piac egy olyan ábránd amivel az emberek nagyrészét át lehet baxni, szerintem. Mert sajnos nem nyilvánvalóan hülyeség, és szerencsére még senki nem merte megcsinálni tökéletesen tiszta formában, de így viszont működőképtelenségéről nincs is tapasztalatunk, pedig kb olyan mint amikor valaki a saját hajánál fgva húzza ki magát a mocsárból. Pl Münchausennek elvileg elhitték, hogy sikerült.;))) -
BlackRose #55 És most fenékig tejfel? Van akinek igen de a többségnek még véletlenül sem. És ez soha nem fog változni egyszerűen mert semmiből sincs korlátlan mennyiség. Minnél nagyobb tőkét (nem pénzt hanem valós tőkét) halmozunk fel, és fejletebb eszközökkel (tőkével) rendelkezünk úgy emelkedik az életszínvonal és az élet is némileg könyebb és kiszámíthatobb, de tejfel nem lesz soha. Különben ott nyugatabbra ha csak elegendő energiát tartalmazó élelemre gondolunk és fedezékre akkor majdnem 100% lakoság gondjai megvannak oldva, a gond, hogy emberek vagyunk és nem elékszünk meg a 2000 kcal-al naponta és egy kis szegény szobával amelyben egy kis ágy van :) hanem akarunk élni is, élvezni az életet, boldogak lenni... most ez mindenki esetében valami más, valaki kevesebbel is boldog valaki nem, valaki sonkát akar valaki meg almát valaki 3 szobás lakást valaki pedig nagy házat stb. valaki számítógépet valaki pedig minden este másik csajt :) -
#54
A gépek fajlagos teljesítménye a mérettől is erősen függ ám, ez nem olyan egyszerű. Tehát, ha fogsz pl. egy gátturbinát és hajtasz vele egy 1:20 méretarámyú modellt nagyon más fajlagos teljesítményt kapsz, mintha egy valós gépen néznéd a teljesítmény / térfogat vagy /tömeg arányát. Clear? Tehát, ha valami működik 1:100-ban akkor semmi garancia nincs arra, hogy 1:1-ben azt olyanm könnyű összehozni. Lézerrel szétlőni kis modellrepcsit, ment a 80-as években. Ballisztikus rakéta elleni repcsire tett rendszeren cirka 20 éve dolgoznak és még midig nem megy, mert ugyebár egy lézer teljesítményének a növelése az nem csak abból áll, hogy pumpálom bele az energiát...
-
#53
Ezer milliárdok... Azt mégis honnan lopja az ember? Végül is csak a 8 legfejlettebb országok teljes éves költésgvetése van ebben a súlycsoportban...
Az atom meg rossz példa, mert a fúzióhoz képest vicckategóra. A hasadás során előálló max. elméleti hőmérséklet a reakotorkban az 1000K-es nagyságrendben van a fúzió során ennél 5-6 nagyságrenddel nagyobb. Semmiség... -
#52
Az akkori átlagos nyugat európai színvonalon. Nos '80-es években nyugaton sem volt olyan fenékig teljfel az élet. Protugália, Spanyolhon kb. olyan sem volt, mint most Mo. az írekről meg ne is beszéljünk. Az angliai bányássztrák is elárult egy-két dolgot az angol "munkásosztály" életkörülényeiről... -
Epikurosz #51 A napszél meg ugye protonokból áll (plazma). -
Epikurosz #50 A lökéshullám a napszélé, amely aztán ütközik a csillagközi anyag áramlásával, és ekkor keletkezik a fejhullám. -
Dany007 #49 A verseny akkor is meglenne.
Az egységes Földdel az lenne a gond, hogy nem lenne elég pozíció a milliónyi hatalomra éhes buta embernek!
Ha lenne egy kis eszük, akkor sokkal nagyobb bizniszeket lehetne csinálni összefogással mint háborúval... Csak...eleinte több befektetés kéne, és kevesebb hatalomvágy. -
BlackRose #48 Jó úton jársz. Éppen ez a probléma az állam is túl hatalmas, hát még akkor egy nagy állam. Központi hatalom mindég káros. A jelenlegi integrációk pedig olyan problémákat akarnak megoldani amelyeket maguk az államok csináltak (pl. minden államnak saját pénze, kereskedelmi korlátok stb.) Egy olyan világban ahol az államok nem állnak egymásnak útat, ahol nincs kereskedelmi korlát és ahol egységes a pénz ott nincs semmi gond az együttműködésre és a fejlődésre és a verseny is megvan. A verseny jó de a harc az már nem. Ha jobb akarsz lenni a másiknál az verseny, ha eltöröd a másik lábát vagy valahogy megakadályozod hogy gyorsabb legyen akkor az harc. Az a baj, hogy ma több a harc mint a verseny. Az országok vagy inkább régiók, népcsoportok természetes hatékonyságot növelő egységek, azért jöttek létre mert könyebb és hatékonyabb a csere azok között akik közelebb élnek egymáshoz, és egy vagy hasonló nyelvet beszélnek és kultúrának a részei. Ezt megszüntetni nem lehet, és nem is kell, de erősíteni sem mások számlájára. -
BlackRose #47 "A Földön a '80-as (!) évek technikai színvonalán és megművelt terület nagyságán kb. 20 (!!) milliárd emrnek lehet élelmiszert előállítani TECHNIKAILAG. Az, hogy ezt nem teszik ez tisztán a piacgazdság miatt van, technikailag kivitelezhető."
Most még csak egy dologra kell válaszolnod (mivel ennyire tudod azt amit még soha senki nem csinált), hogy Prágai sonkát, Szegedi kolbászt, Szarajevói csevápcsicsát, Párizsi galambpecsennyét, Sékely puliszkát vagy orosz hadifogoly moslékot értesz a 20 milliárd embernek való élelmiszer allatt? Vagy keverve mindenből egy kicsit... és akkor ha kinyírjuk a piacgazdaságot (ami egyébként csak az újságokban és a TV-ben van) de ha mégis teljesen kinyírjuk akkor mi alapján osztod ezt a sok színes élelmiszertermékeket el, hogy kinek mi jut? Persze nem beszélve, hogy ilyen problémád nem lenne mert nem is volna mit osztani, vagy esetleg rabszolgák termelnék mert, szabad ember ingyen nem dolgozik főleg nem orosz hadifogoly moslékon.
A földön valószínűleg 20 milliárd embertől több is megélhet (persze ezt nem állíthatjuk 100%), és élelmiszert igy is többet termelünk mint amennyien vagyunk (másképen nem növekedne az emberek száma), a probléma, hogy vannak emberek akik nem termelnek semmit és ezért éheznek (nem mindég a saját hibájuk miatt).
És persze az amcsik ahol a gazdaság a világon legjobban nevezhető piacgazdaságnak a legelhízotabbak a világon, gondolom éppen azért mert a piacgazdaság miatt nem tudnak elég élelmiszert termelni. :) ... úgy nézem szerinted ez a helyzet. -
#46
...t arra hogy bizonyítsanak. -
#45
Ez a nagy sci-fi utópia az együttes összefogás, az államok megszűnése ... totális baromság. Ahogy jól szemléltetted, az emberi faj ilyen módon nem lenne képes fejlődni. Egyetlen dolog hajtotta eddig előre az egész technikai fejlődést .... a versenyszellem! Ha egyetlen "állam" lenne az egész föld, nem lenne kit lekörözni, nem éreznék a kényszer -
#44
Hitler is így kezdte ... és hamar rájött hogy nem megoldás, túl hosszú távú, ezért csinálta azt amit .... tehát te is csak a hitleri verziót mondtad a kettő közül. -
Dany007 #43 Látom kezded megérteni :) Erről beszélek én is! Ha nem számítana a pénz, akkor menne minden... -
Dany007 #42 Nézd, egy teljes órás tudományos ismeretterjesztő műsor volt csak erről.
Erről a részleteket én se tudom, de az biztos, hogy a végkifejlet a megvalósíthatóság volt. Gázokkal mesterséges üvegházhatást akarnak elérni, hogy felmelegedjen a felszín. Aztán ha már a hőmérsékelt megvan, akkor jöhetnek a nővények, amik segítik a légkör helyreállítását... De ez nem két éves folyamat, és nem egyszerű. De ha annyit áldoznának rá megvalósítható lenne.
A fűzió is csak azért nem működik még, mert leszarják amíg van olaj, amíg nem elég égető probléma az atomerőmű stb...
Értsd meg a fejlődés csak ettől függ. Fel lehet gyorsítani ha pénzt és energiát áldoznak rá az országok! De nem csak 1-1 kutató labor.
Az atomt is 20 év alatt majdnem a semmiből készítették el! És mégis sikerült. A 10-es években még alig tudtak valamit a maghasadásról sőt még az atomokról se sokat, és 45ben már robbantottak! Mindez azért volt mert szükség volt rá. Azonnali szükség! A háború miatt. Így nem számított se a pénz se az emberi erő se semmi.
A 60-70-es években az usaban több tudománnyal foglalkozó iskola alapúlt mint ahány összesen van itthon! Csak azért mert tudatosan terveztek a technológiai fejlődésre!
Kutatólaoborokat pénzeltek. Speciális iskolákat hoztak létre. Nagyon nagy propaganda volt a tudomány és a techika mellett, hogy minnél több diák menjen tudósnak vagy hasonlónak. Nem nagyon volt pénzbeli határa a kutatásoknak. Hány meg hány kudarc volt mielőtt elérték a célt ? Hány rakéta esett vissza és robbant szét ? Hányan haltak meg a kísérletek alatt? Rengetegen és rengeteg pénzt emésztett fel, de nem állították le a projectet és 12 év alatt el is jutottak a semmiből a Holdra!
Erről beszélek én!
Ne hülyéskedj, ma már a tervekig se juthatnak el, ha az előre kalkulált költségek egy dollárral is meghaladják a limitet! Így persze, hogy nem lehet fejleszteni!
Nem persze, hogy nem tudok más meghajtási formát mondani. Azért mert még nincs. De nem a láthatáron sem.
A lézeres fellövésről hallottál ?:) Videót is láttam róla... Nem nagy tárggyal, de működik.
Értsd meg az apró fejlesztések, elméleti tervezések 50%-a megvalósítható lenne, vagy ha nem akkor kialakulhatna belőle egy működő prototípus ha képesek lennének pénzt fektetni bele!
Nem milliárdokat, ezer milliárdokat kéne! És nem csak a pénz. Tudósokat képezni, oktatni, összefogni stb...
Sz.ted a jelenlegi rakétahajtóműt hogyan kísérletezték ki? Gondold csak át... Azok is ugyan ilyen elméleti tervek voltak! CSak akkor szükség volt rá mindenképpen! Ezért nem számított hány kudarc, hány élet és mennyi pénz veszik oda! De kellett! És bejött!
Ma már nem nagyon mernek pénzt áldozni az extrémebb elképzelésekre! Azért mert kétséges a kimenetel és sokba kerül... Ennyi... -
#41
"Ugye 1957-ben fellőtték a szputnyikot. Ekkor még az Usa sehol se volt."
Hát ez rohadtl téves. Nézd meg, hogy mennyivel később jött az első USA szonda. 1 év? Ez neked a nem volt sehol? Viccnek szántad? Nem jártak annyira elől az oroszk, mint azt sokan szereték láttani. USA igen hamar észbekapott és '65 táján már elég nyolt kenték a témát. Rakétatechnikéban mind a mai napig senki nem szorongatta meg az USA-t. SENKI nem volt képes olyan kriogén hajtóanyaggal működő hajóművet összerakni, mint ők tették az űrsiklóhoz, vagy olyan rakétát építeni, mint a Saturn V.
Akkor számolatlanul volt pénzt erre. Az Apolló program 24 milliárd dollár volt. Nem'tom mennyit ért az akkori dollár a mostanihoz képest, de nyugodtan szorozd fel az összeseget 10-20-szal. Ma egy ilyen beterjesztéstől hanyattvágá magát mindenki..