Megmutatta a Naprendszer peremét a Voyager 2
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#80
A Vénusz légköre teli van maró savas gázokkal. Ki lehetne õket valahogy küszöbölni? Meg a hõmérséklet is csökkenhetne.<#vigyor>Akkor talán meg is lehetne oldani, de hogy a Mars mágneses terével mi legyen...
#79
Miért nem forgat Kovi pornót a Marson!
1/3 gravitáció, nem fáradnának ki annyira a színészek, ritkább a légkör, nem izzadnának annyira. Hm?
1/3 gravitáció, nem fáradnának ki annyira a színészek, ritkább a légkör, nem izzadnának annyira. Hm?
Kara kánként folytatom tanításom.
#78
110 ezer év múlva érné el az Alfa Centaurit ?
Asszem sietnem kell el ne késsem a csatlakozást
Hallod belegondolva ez kiábrándító azért...
<#wilting>
Az a baj hogy ez nem a tudományról szól már hanem az érdekekrõl.
Azért nincs gyors ûrhajó mert nincs benne pornó meg nem lehet vele játszani.
A 3D-s kártyák gyorsabban fejlõdnek mint az úrjhajók.
Lehet nemsokára a Xbox od vagy PS6-odba gyorsabb lesz a számítási sebesség mint a holdra szálló egység computere... mert hogy ehhez érdekek fûzõdnek.
Asszem sietnem kell el ne késsem a csatlakozást
Hallod belegondolva ez kiábrándító azért...
<#wilting>
Az a baj hogy ez nem a tudományról szól már hanem az érdekekrõl.
Azért nincs gyors ûrhajó mert nincs benne pornó meg nem lehet vele játszani.
A 3D-s kártyák gyorsabban fejlõdnek mint az úrjhajók.
Lehet nemsokára a Xbox od vagy PS6-odba gyorsabb lesz a számítási sebesség mint a holdra szálló egység computere... mert hogy ehhez érdekek fûzõdnek.
#77
Akkor nézz be este egy csatornanyílásba.
Kara kánként folytatom tanításom.
#76
Képeket akar a nép! Látni szeretném a naprendszerünk határát.<#rinya>
#75
szerintem mivel a vénusznak eleve van számottevõ légköre, ott egyszerûbb lenne a terraformálás, mint valahogy a marson megoldani hogy ne szökjön a légkör
RF ONLINE Nethyrrea -LVL51 ARMOR RIDER - Novus server BlackTide L2- BDEyes Lvl 87 ISS/73necro EVE Online - Nethyrrean FGC/RAX
#74
Amúgy persze, tudtam, csak vártam, hogy milyen magyarázatot adtok. ;-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#73
Majd monkey Bush épít "keritést" LoL ... és akkor nem lehet majd sétálni a részecskéknek sem.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#72
A légkör elsõsorban veszít anyagot, nézd pl. a Marsot, ott a gravitáció nem akkora mint a Földön, ami megtartotta a légkör java részét. Ráadásul nálunk a vulkánok még pótolják is a gázveszteséget, a Mars kérge viszont túl vastag és rideg már ahhoz, hogy a feláramlások vulkánokat alakítsanak ki rajta.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#71
A napszél fõként elektronokból és hidrogénbõl áll. Plussz a fotonok is tudnak gerjeszteni. Ezekbõl a protonok (vagyis a hidrogén) lehetne légköri alkotó, de épp ez a legillékonyabb. Ráadásul ez nem úgy mûködik, hogy itt beöntök x-et, és ott x távozik. Egy nagy energiájú részecske többször is ütközhet, több más részecskének is elég energiát adhat a légkör elhagyására.
#70
" Így lassan-lassan "párolog" a légkör."
De a napszél nem csak elvisz, hoz is anyagot...
De a napszél nem csak elvisz, hoz is anyagot...
Kara kánként folytatom tanításom.
#69
Nem egészen. Régen valószínûleg jóval vaskosabb légköre volt a Marsnak is. Gravitációra is szükség van persze. De a mágneseség fontos. A Földön van, a napszél részecskéit ez eltéríti, nem tudnak olyan könnyen közvetlenül kölcsönhatni a légkör részecskéivel, és még ezekre is hat az eltérítõ erõ. A Marson viszont igen nagy energiát adnak át, így a részecskék könnyen elérik a szökési sebességet. Így lassan-lassan "párolog" a légkör.
#68
Mi köze a mágneses térnek a gravitációhoz? A gyenge gravitáció miatt nincs légkör, nem a mágneses tér miatt.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#67
Igen, biztos. Pár 100 millió év alatt a Földön is kialakult a jelenlegi helyzet. Nyílván ez irányítottan gyorsabb is lehetne, de nem pár száz év. Ha belegondolsz mind az Antarktisz, mind a Szahara termékenyebb, mint a Mars legparadicsomibb része és ugye egyik sem nevezhetõ a Föld tüdejének. És azzal a fránya napszéllel is csinálni kellene valamit, mert ugye a Marsnak elenyészõ a mágneses tere, így az a vékonyka légköre is folyamatosan szökik, ami van.
Egyébként szerintetek melyiket lenne könnyebb, Vénusz, vagy Mars. A Vénuszon van mágneses tér, csak ott meg túl vastag a légkör.
Egyébként szerintetek melyiket lenne könnyebb, Vénusz, vagy Mars. A Vénuszon van mágneses tér, csak ott meg túl vastag a légkör.
#66
Szerencsére a természet tud sok mindent, csak be kell indítani.
Már most vannak olyan baktériumaink és algáink, amelyeket, ha eljuttatunk a Marsra, akkor be lehet indítani az evolúciót. Csak egyelõre megy a vacila, mert hátha van mégis saját baktériumflórája, és nem kellene összekeverni azzal.
Jusson eszedbe a Jurasic Park II. egyik beköpése:
"Az élet utat tör magának."
Már most vannak olyan baktériumaink és algáink, amelyeket, ha eljuttatunk a Marsra, akkor be lehet indítani az evolúciót. Csak egyelõre megy a vacila, mert hátha van mégis saját baktériumflórája, és nem kellene összekeverni azzal.
Jusson eszedbe a Jurasic Park II. egyik beköpése:
"Az élet utat tör magának."
Kara kánként folytatom tanításom.
#65
"- In today's money, the cost to the U.S. would be over five trillion dollars (at 288 billion 1945 dollars)"
ez a II. Világháború USA költségére vonatkozik.
ez a II. Világháború USA költségére vonatkozik.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#64
Rövid leszek - mert úgy sincs annyi energiám amennyi szükséges lenne, hogy a szabad piacgazdaság felé fordítsak itt néhány embert - köztük téged is 😊 de nem lenne gond elgondolkozni a következõ számokon (csak USA költségek):
- According to Steve Garber, the NASA History website curator, the final cost of project Apollo was between $20 and $25.4 Billion in 1969 Dollars (or approximately $135 Billion in 2005 Dollars).
- In today's money, the cost to the U.S. would be over five trillion dollars (at 288 billion 1945 dollars)
és csak néhány kérdés...
- Mennyi értéket romboltak le és embert mészároltak le (köztük ki tudja mennyi Einsteint, Bohrt és Teslát) az államok. Hasonlítsuk ezt össze azokkal az értékekkel amelyeket az állam vezetésével hozott létre az emberiség.
- Hogy a fenébe csinálták meg az elképesztõ légiközlekedést (repülõket és minden ami kell hozzá) a magáncégek az én és te adópénzed nélkül, honnan volt nekik pénzük? Hidd el sokkal de sokkal több pénzbe és erõforrásba került mint az üsszes eddigi ûrprogram egy kalap allatt. Hogy a fenébe fejlesztették ki a számítógépeket is és az egész telekommunikációs világot a magáncégek? És minden mást is ezen a világon.
Válasz:
Mert az embereknek szükségük volt rá, és amikor valamire szükség van és a fejlõdés olyan pontra érkezik, hogy azt technikailag megtudjuk csinálni vagy ahhoz közel vagyunk, akkor az erõforrásokat is olyan irányba fordítják a magáncégek, mert gazdaságos lesz a dolog. Ha nem vagyunk közel a fejlõdésben akkor semilyen állam és adómiliárdok nem segítenek (miért nem oldanak meg olyan problémákat amelyekre jelenleg nincs válasz, akármennyi miliárdot is költenek el). Az ûrkutatás szerintem sokkal elõrébb tartana ha magáncégek csinálták volna mert óriási kereseti lehetõség van az ûrturizmusban. Ha pedig még nem értük el azt a színtet, hogy megtudjuk ezt fizetni akkor meg nincs is rá szükség még ha technikai szempontból elérhetõ is.
Mondja meg már valaki mekkora a ROI az Apollo program milliárdjain? És mekkora a ROI ugyanekkora befektetésen valami más iparágban amelyre az embereknek szükségük van? Na most miért van az állam, hogy alvegye a pénzem és olyan dolgokra költse amelyre nekem nincs szükségem és még az mellett sokszor kevesebb legyen a ROI mint ha valami másba fektettem volna (esetleg olyan dologra amire szükségem van) a saját pénzem. Érdekes megemlíteni, hogy az a szegény Joe is aki valahol Alabama déli részén napi 12 órát dolgozott és alig tudta a gyerekeinek a betevõ falatot az asztalra tenni, egyetemrõl nem is gondolkodhatott az adó pénze egy része elmenet a holdra... pedig a gyereknek kellett új cipõ is...
Na de alapjában nekem teljesen mindegy, hogy ki megy a holdra... állam vagy magáncég... az ami nem mindegy, hogy ezt ki fizeti, hogy kényszer (véglegesen erõszak alkalmazása ha nem fizetsz - börtön és ha szökni akarsz vagy ellenálsz akkor golyó) által fizeti mindenki, vagy önkéntesen aki jónak látja és megengedheti is magának.
És nem árt azt sem elmondani, hogy igen is az USA esetében magáncégek mentek a holdra és azok fejlesztették ki az eszközöket, a NASA csak adminisztrálta a dolgokat (a neve is azt jelenti) és persze az adófizetõk pénzét szépen a magáncégeknek adta ellenértékben. Ha gazdaságilag értelmes a dolog (nem mondom sem, hog igen sem, hogy nem) és nem lenne NASA (állami) monopólium akkor ugyanezek a magáncégek egymás közötti egyöttmûködésel (mint sok más esetben a gazdaságban konzorciumok jönnek létre) megcsinálnák ugyanezt. Ha gazdaságilag még nincs értelme akkor pedig nem.
- According to Steve Garber, the NASA History website curator, the final cost of project Apollo was between $20 and $25.4 Billion in 1969 Dollars (or approximately $135 Billion in 2005 Dollars).
- In today's money, the cost to the U.S. would be over five trillion dollars (at 288 billion 1945 dollars)
és csak néhány kérdés...
- Mennyi értéket romboltak le és embert mészároltak le (köztük ki tudja mennyi Einsteint, Bohrt és Teslát) az államok. Hasonlítsuk ezt össze azokkal az értékekkel amelyeket az állam vezetésével hozott létre az emberiség.
- Hogy a fenébe csinálták meg az elképesztõ légiközlekedést (repülõket és minden ami kell hozzá) a magáncégek az én és te adópénzed nélkül, honnan volt nekik pénzük? Hidd el sokkal de sokkal több pénzbe és erõforrásba került mint az üsszes eddigi ûrprogram egy kalap allatt. Hogy a fenébe fejlesztették ki a számítógépeket is és az egész telekommunikációs világot a magáncégek? És minden mást is ezen a világon.
Válasz:
Mert az embereknek szükségük volt rá, és amikor valamire szükség van és a fejlõdés olyan pontra érkezik, hogy azt technikailag megtudjuk csinálni vagy ahhoz közel vagyunk, akkor az erõforrásokat is olyan irányba fordítják a magáncégek, mert gazdaságos lesz a dolog. Ha nem vagyunk közel a fejlõdésben akkor semilyen állam és adómiliárdok nem segítenek (miért nem oldanak meg olyan problémákat amelyekre jelenleg nincs válasz, akármennyi miliárdot is költenek el). Az ûrkutatás szerintem sokkal elõrébb tartana ha magáncégek csinálták volna mert óriási kereseti lehetõség van az ûrturizmusban. Ha pedig még nem értük el azt a színtet, hogy megtudjuk ezt fizetni akkor meg nincs is rá szükség még ha technikai szempontból elérhetõ is.
Mondja meg már valaki mekkora a ROI az Apollo program milliárdjain? És mekkora a ROI ugyanekkora befektetésen valami más iparágban amelyre az embereknek szükségük van? Na most miért van az állam, hogy alvegye a pénzem és olyan dolgokra költse amelyre nekem nincs szükségem és még az mellett sokszor kevesebb legyen a ROI mint ha valami másba fektettem volna (esetleg olyan dologra amire szükségem van) a saját pénzem. Érdekes megemlíteni, hogy az a szegény Joe is aki valahol Alabama déli részén napi 12 órát dolgozott és alig tudta a gyerekeinek a betevõ falatot az asztalra tenni, egyetemrõl nem is gondolkodhatott az adó pénze egy része elmenet a holdra... pedig a gyereknek kellett új cipõ is...
Na de alapjában nekem teljesen mindegy, hogy ki megy a holdra... állam vagy magáncég... az ami nem mindegy, hogy ezt ki fizeti, hogy kényszer (véglegesen erõszak alkalmazása ha nem fizetsz - börtön és ha szökni akarsz vagy ellenálsz akkor golyó) által fizeti mindenki, vagy önkéntesen aki jónak látja és megengedheti is magának.
És nem árt azt sem elmondani, hogy igen is az USA esetében magáncégek mentek a holdra és azok fejlesztették ki az eszközöket, a NASA csak adminisztrálta a dolgokat (a neve is azt jelenti) és persze az adófizetõk pénzét szépen a magáncégeknek adta ellenértékben. Ha gazdaságilag értelmes a dolog (nem mondom sem, hog igen sem, hogy nem) és nem lenne NASA (állami) monopólium akkor ugyanezek a magáncégek egymás közötti egyöttmûködésel (mint sok más esetben a gazdaságban konzorciumok jönnek létre) megcsinálnák ugyanezt. Ha gazdaságilag még nincs értelme akkor pedig nem.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#63
Egyébként nem értek egyet azzal, hogy elég pénzzel mindent el lehet érni. Vannak más korlátok is. Anno Európa összes pénze sem lett volna elég, ha nem születik egy Bohr, egy Planck, egy Einstein, vagy egy Maxvel. Bár tény, hogy nagyobb ráfordítással nagyobb valószínûséggel termel ki ilyen agyakat az oktatás. Mindenesetre zsenialitást nem könnyû tanítani, ha lehet egyáltalán bármennyire.
A Mars terraformálása sem csak elhatározás kérdése. Az egész világ több mint száz éves ipari termelése például gyakorlatilag semmit nem változtatott a légkör tömegén, csak egy pár összetevõ mennyiségét változtatta kissé. Így ezzel azért elértünk kb 1 foknyi melegedést. De a Marson nem egy kis mennyiségû összetevõt kellene megváltoztatni, hanem légkört kellene csinálni. Mibõl lenne az energia erre???? Ha a jelenleg feltárt összes olajat eltüzeljük itt a Földön az ugyan változtatna valamit a klímán, de a Marson ez édeskevésnek is elhanyagolható lenne.
A Mars terraformálása sem csak elhatározás kérdése. Az egész világ több mint száz éves ipari termelése például gyakorlatilag semmit nem változtatott a légkör tömegén, csak egy pár összetevõ mennyiségét változtatta kissé. Így ezzel azért elértünk kb 1 foknyi melegedést. De a Marson nem egy kis mennyiségû összetevõt kellene megváltoztatni, hanem légkört kellene csinálni. Mibõl lenne az energia erre???? Ha a jelenleg feltárt összes olajat eltüzeljük itt a Földön az ugyan változtatna valamit a klímán, de a Marson ez édeskevésnek is elhanyagolható lenne.
#62
Ez a hõmérsklet eltér attól, amit te érzel. A részecskék ugyan nagy energiájuak, de rendkívûl ritkák.
#61
A részecskék hömérsékletérõl van szó nem a tér hõmérsékletérõl. Picit sok lenne hiszen a nap felszíne is csak kb. 5500 C.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#60
Szisztok!
Csak én nem értem, hogy bírja ki a szonda a ~18000 F (=10000 C) ill. 180000 F (=20000 C) homérsékletet? Vagy mit értek félre?
Köszi a segítséget!
Csak én nem értem, hogy bírja ki a szonda a ~18000 F (=10000 C) ill. 180000 F (=20000 C) homérsékletet? Vagy mit értek félre?
Köszi a segítséget!
#59
Bocs, de csak szólok. A többivel nagyrész egyetértek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#57
Én a gondot abban látom, hogy az emberiség számára, ha nem is abszolút, de viszonylagosan korlátlan formában állnak rendelkezésre alapvetõ erõforrások.
Csakhogy a korlátlanságra nem lehet egy olyan pénzügyi rendszert alapozni, aminek fenntartásában érdekeltek azok akik a viszonylagos korlátozottság évezredei alatt szerezték meg a hatalmukat az emberek felett. Szal ami most van, az a viszonylagos korlátlan erõforrások közepette, a viszonylagos korlátozottság látszatának fenntartása.
Ahogy írod más a verseny és más a harc. A verseny alatt a résztvevõk csak kisebb mértékben befolyásolják egymás létezési valószínûségét, mert az erõforrások viszonylagosan korlátlanul rendelkezésre állnak. A verseny lényegét az adja, hogy milyen sikeresen tudják a rendszerek önmagukat újratermelni. A harc akkor jelenik meg, amikor az erõforrások korlátozottsk, és ez önmagában is befolyásolja a résztvevõk létezési valószínûségét, arról nem is beszélve, hogy erõs szelekciós környezetben beindul a "csak egy maradhat" effektus.
Az élet lehet tejfel, ami azt jelenti emberi nyelvre lefordítva, hogy nem kell senkinek alapvetõ egzisztenciális problémákon felõrlõdni, és mindenki arra koncentrálhat, hogy az az identitás amit õ képvisel, minnél sikeresebben újratermelõdjön a társadalomban.
Ha a termelõeszközök fejlettségét nézzük, akkor ezt a szintet a fejlett nyugati társadalmak az 50-es 60-as években elérték. Nem véletlenül voltak ekkor a híres diákmegmozdulások, mert látták azt, hogy akkora az egyetlen akadály egy viszonylagos jóléthez már csak tudati szinten van.
"Szerencsékre" azok az erõk, amik évezredekig a hiányra alapozva uralták a társadalmat, gyorsan kitalálták, hogy az emberek fejében hogy tartsák fenn a hiány illúzióját. Erre az elsõ lecke az olajár robbanás volt a '70es években, de a divathülyeségek is ilyenek, amik hirtelen megnyomják a keresletet valami irányában, ami által így idõlegesen hiány tud kialakulni, ami viszont hyper profitot termel. Népszerû hiány biznisz a katasztrófáktól, a környezet összeomlásától, vagy a biztonság elvesztésétõl való félelem, terrorizmus, a sátán tengelyéhez tartozó országok, vagy a csúcsok csúcsa amikor az embereknek azt a koncepciót adják el mint valami titok(mint az információ hiánya) felfedezése, amit valójában tõk nyiltan csinálnak, lásd a konspirációs elméletekkel kapcsolatos divat. Mindezt egy olyan társadalomban ami egyre inkább az információk nyíltságára épül.
Szerintem akik ezt az emberek 99%-ával a XXI. szd-ban még is meg tudják csinálni, azok a maguk nemében zseniálisak!!!!😉)))
Csakhogy a korlátlanságra nem lehet egy olyan pénzügyi rendszert alapozni, aminek fenntartásában érdekeltek azok akik a viszonylagos korlátozottság évezredei alatt szerezték meg a hatalmukat az emberek felett. Szal ami most van, az a viszonylagos korlátlan erõforrások közepette, a viszonylagos korlátozottság látszatának fenntartása.
Ahogy írod más a verseny és más a harc. A verseny alatt a résztvevõk csak kisebb mértékben befolyásolják egymás létezési valószínûségét, mert az erõforrások viszonylagosan korlátlanul rendelkezésre állnak. A verseny lényegét az adja, hogy milyen sikeresen tudják a rendszerek önmagukat újratermelni. A harc akkor jelenik meg, amikor az erõforrások korlátozottsk, és ez önmagában is befolyásolja a résztvevõk létezési valószínûségét, arról nem is beszélve, hogy erõs szelekciós környezetben beindul a "csak egy maradhat" effektus.
Az élet lehet tejfel, ami azt jelenti emberi nyelvre lefordítva, hogy nem kell senkinek alapvetõ egzisztenciális problémákon felõrlõdni, és mindenki arra koncentrálhat, hogy az az identitás amit õ képvisel, minnél sikeresebben újratermelõdjön a társadalomban.
Ha a termelõeszközök fejlettségét nézzük, akkor ezt a szintet a fejlett nyugati társadalmak az 50-es 60-as években elérték. Nem véletlenül voltak ekkor a híres diákmegmozdulások, mert látták azt, hogy akkora az egyetlen akadály egy viszonylagos jóléthez már csak tudati szinten van.
"Szerencsékre" azok az erõk, amik évezredekig a hiányra alapozva uralták a társadalmat, gyorsan kitalálták, hogy az emberek fejében hogy tartsák fenn a hiány illúzióját. Erre az elsõ lecke az olajár robbanás volt a '70es években, de a divathülyeségek is ilyenek, amik hirtelen megnyomják a keresletet valami irányában, ami által így idõlegesen hiány tud kialakulni, ami viszont hyper profitot termel. Népszerû hiány biznisz a katasztrófáktól, a környezet összeomlásától, vagy a biztonság elvesztésétõl való félelem, terrorizmus, a sátán tengelyéhez tartozó országok, vagy a csúcsok csúcsa amikor az embereknek azt a koncepciót adják el mint valami titok(mint az információ hiánya) felfedezése, amit valójában tõk nyiltan csinálnak, lásd a konspirációs elméletekkel kapcsolatos divat. Mindezt egy olyan társadalomban ami egyre inkább az információk nyíltságára épül.
Szerintem akik ezt az emberek 99%-ával a XXI. szd-ban még is meg tudják csinálni, azok a maguk nemében zseniálisak!!!!😉)))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#56
Hát ha nem lenne központi hatalom, akkor nem lenne ûrkutatás sem, mert magáncég nem tud ennyi pénzt ilyen dolgokra kidobni. Ja és nem lenne atomenergia és általában nem lenne komoly tudományos kutatás, aztán nem lennének infrastruktúrális létesítmények, csatornázás utak, mondjuk közoktatás egészségügyi intézmények, stb stb stb.
A fenti funkciók szinergiuks egységét úgy hívjuk, hogy állam és mivel mind a mai napig ezek a legnagyobb gazdasági és akármilyen tényezõk tök felesleges úgy tenni mintha lehetne nélkülük élet. Igen, lehet szabályozni, meg bizonyos területeken csökkenten a jelentõségét 100%-ról 98%-ra. De ha magánkézbe adsz dolgokat, akkor jönnek a 3X-os árú autópályák meg ilyenek, mert senki nem hülye dolgozni a pénzért, ha nem muszály. A központi hatalom az egyetlen erõ arra, hogy muszály legyen.
A kereskedelmi korlátok nélküli önszabályozó piac egy olyan ábránd amivel az emberek nagyrészét át lehet baxni, szerintem. Mert sajnos nem nyilvánvalóan hülyeség, és szerencsére még senki nem merte megcsinálni tökéletesen tiszta formában, de így viszont mûködõképtelenségérõl nincs is tapasztalatunk, pedig kb olyan mint amikor valaki a saját hajánál fgva húzza ki magát a mocsárból. Pl Münchausennek elvileg elhitték, hogy sikerült.😉))
A fenti funkciók szinergiuks egységét úgy hívjuk, hogy állam és mivel mind a mai napig ezek a legnagyobb gazdasági és akármilyen tényezõk tök felesleges úgy tenni mintha lehetne nélkülük élet. Igen, lehet szabályozni, meg bizonyos területeken csökkenten a jelentõségét 100%-ról 98%-ra. De ha magánkézbe adsz dolgokat, akkor jönnek a 3X-os árú autópályák meg ilyenek, mert senki nem hülye dolgozni a pénzért, ha nem muszály. A központi hatalom az egyetlen erõ arra, hogy muszály legyen.
A kereskedelmi korlátok nélküli önszabályozó piac egy olyan ábránd amivel az emberek nagyrészét át lehet baxni, szerintem. Mert sajnos nem nyilvánvalóan hülyeség, és szerencsére még senki nem merte megcsinálni tökéletesen tiszta formában, de így viszont mûködõképtelenségérõl nincs is tapasztalatunk, pedig kb olyan mint amikor valaki a saját hajánál fgva húzza ki magát a mocsárból. Pl Münchausennek elvileg elhitték, hogy sikerült.😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#55
És most fenékig tejfel? Van akinek igen de a többségnek még véletlenül sem. És ez soha nem fog változni egyszerûen mert semmibõl sincs korlátlan mennyiség. Minnél nagyobb tõkét (nem pénzt hanem valós tõkét) halmozunk fel, és fejletebb eszközökkel (tõkével) rendelkezünk úgy emelkedik az életszínvonal és az élet is némileg könyebb és kiszámíthatobb, de tejfel nem lesz soha. Különben ott nyugatabbra ha csak elegendõ energiát tartalmazó élelemre gondolunk és fedezékre akkor majdnem 100% lakoság gondjai megvannak oldva, a gond, hogy emberek vagyunk és nem elékszünk meg a 2000 kcal-al naponta és egy kis szegény szobával amelyben egy kis ágy van 😊 hanem akarunk élni is, élvezni az életet, boldogak lenni... most ez mindenki esetében valami más, valaki kevesebbel is boldog valaki nem, valaki sonkát akar valaki meg almát valaki 3 szobás lakást valaki pedig nagy házat stb. valaki számítógépet valaki pedig minden este másik csajt 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#54
A gépek fajlagos teljesítménye a mérettõl is erõsen függ ám, ez nem olyan egyszerû. Tehát, ha fogsz pl. egy gátturbinát és hajtasz vele egy 1:20 méretarámyú modellt nagyon más fajlagos teljesítményt kapsz, mintha egy valós gépen néznéd a teljesítmény / térfogat vagy /tömeg arányát. Clear? Tehát, ha valami mûködik 1:100-ban akkor semmi garancia nincs arra, hogy 1:1-ben azt olyanm könnyû összehozni. Lézerrel szétlõni kis modellrepcsit, ment a 80-as években. Ballisztikus rakéta elleni repcsire tett rendszeren cirka 20 éve dolgoznak és még midig nem megy, mert ugyebár egy lézer teljesítményének a növelése az nem csak abból áll, hogy pumpálom bele az energiát...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53
Ezer milliárdok... Azt mégis honnan lopja az ember? Végül is csak a 8 legfejlettebb országok teljes éves költésgvetése van ebben a súlycsoportban...
Az atom meg rossz példa, mert a fúzióhoz képest vicckategóra. A hasadás során elõálló max. elméleti hõmérséklet a reakotorkban az 1000K-es nagyságrendben van a fúzió során ennél 5-6 nagyságrenddel nagyobb. Semmiség...
Az atom meg rossz példa, mert a fúzióhoz képest vicckategóra. A hasadás során elõálló max. elméleti hõmérséklet a reakotorkban az 1000K-es nagyságrendben van a fúzió során ennél 5-6 nagyságrenddel nagyobb. Semmiség...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52
Az akkori átlagos nyugat európai színvonalon. Nos '80-es években nyugaton sem volt olyan fenékig teljfel az élet. Protugália, Spanyolhon kb. olyan sem volt, mint most Mo. az írekrõl meg ne is beszéljünk. Az angliai bányássztrák is elárult egy-két dolgot az angol "munkásosztály" életkörülényeirõl...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51
A napszél meg ugye protonokból áll (plazma).
Kara kánként folytatom tanításom.
#50
A lökéshullám a napszélé, amely aztán ütközik a csillagközi anyag áramlásával, és ekkor keletkezik a fejhullám.
Kara kánként folytatom tanításom.
#49
A verseny akkor is meglenne.
Az egységes Földdel az lenne a gond, hogy nem lenne elég pozíció a milliónyi hatalomra éhes buta embernek!
Ha lenne egy kis eszük, akkor sokkal nagyobb bizniszeket lehetne csinálni összefogással mint háborúval... Csak...eleinte több befektetés kéne, és kevesebb hatalomvágy.
Az egységes Földdel az lenne a gond, hogy nem lenne elég pozíció a milliónyi hatalomra éhes buta embernek!
Ha lenne egy kis eszük, akkor sokkal nagyobb bizniszeket lehetne csinálni összefogással mint háborúval... Csak...eleinte több befektetés kéne, és kevesebb hatalomvágy.
#48
Jó úton jársz. Éppen ez a probléma az állam is túl hatalmas, hát még akkor egy nagy állam. Központi hatalom mindég káros. A jelenlegi integrációk pedig olyan problémákat akarnak megoldani amelyeket maguk az államok csináltak (pl. minden államnak saját pénze, kereskedelmi korlátok stb.) Egy olyan világban ahol az államok nem állnak egymásnak útat, ahol nincs kereskedelmi korlát és ahol egységes a pénz ott nincs semmi gond az együttmûködésre és a fejlõdésre és a verseny is megvan. A verseny jó de a harc az már nem. Ha jobb akarsz lenni a másiknál az verseny, ha eltöröd a másik lábát vagy valahogy megakadályozod hogy gyorsabb legyen akkor az harc. Az a baj, hogy ma több a harc mint a verseny. Az országok vagy inkább régiók, népcsoportok természetes hatékonyságot növelõ egységek, azért jöttek létre mert könyebb és hatékonyabb a csere azok között akik közelebb élnek egymáshoz, és egy vagy hasonló nyelvet beszélnek és kultúrának a részei. Ezt megszüntetni nem lehet, és nem is kell, de erõsíteni sem mások számlájára.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#47
"A Földön a '80-as (!) évek technikai színvonalán és megmûvelt terület nagyságán kb. 20 (!!) milliárd emrnek lehet élelmiszert elõállítani TECHNIKAILAG. Az, hogy ezt nem teszik ez tisztán a piacgazdság miatt van, technikailag kivitelezhetõ."
Most még csak egy dologra kell válaszolnod (mivel ennyire tudod azt amit még soha senki nem csinált), hogy Prágai sonkát, Szegedi kolbászt, Szarajevói csevápcsicsát, Párizsi galambpecsennyét, Sékely puliszkát vagy orosz hadifogoly moslékot értesz a 20 milliárd embernek való élelmiszer allatt? Vagy keverve mindenbõl egy kicsit... és akkor ha kinyírjuk a piacgazdaságot (ami egyébként csak az újságokban és a TV-ben van) de ha mégis teljesen kinyírjuk akkor mi alapján osztod ezt a sok színes élelmiszertermékeket el, hogy kinek mi jut? Persze nem beszélve, hogy ilyen problémád nem lenne mert nem is volna mit osztani, vagy esetleg rabszolgák termelnék mert, szabad ember ingyen nem dolgozik fõleg nem orosz hadifogoly moslékon.
A földön valószínûleg 20 milliárd embertõl több is megélhet (persze ezt nem állíthatjuk 100%), és élelmiszert igy is többet termelünk mint amennyien vagyunk (másképen nem növekedne az emberek száma), a probléma, hogy vannak emberek akik nem termelnek semmit és ezért éheznek (nem mindég a saját hibájuk miatt).
És persze az amcsik ahol a gazdaság a világon legjobban nevezhetõ piacgazdaságnak a legelhízotabbak a világon, gondolom éppen azért mert a piacgazdaság miatt nem tudnak elég élelmiszert termelni. 😊 ... úgy nézem szerinted ez a helyzet.
Most még csak egy dologra kell válaszolnod (mivel ennyire tudod azt amit még soha senki nem csinált), hogy Prágai sonkát, Szegedi kolbászt, Szarajevói csevápcsicsát, Párizsi galambpecsennyét, Sékely puliszkát vagy orosz hadifogoly moslékot értesz a 20 milliárd embernek való élelmiszer allatt? Vagy keverve mindenbõl egy kicsit... és akkor ha kinyírjuk a piacgazdaságot (ami egyébként csak az újságokban és a TV-ben van) de ha mégis teljesen kinyírjuk akkor mi alapján osztod ezt a sok színes élelmiszertermékeket el, hogy kinek mi jut? Persze nem beszélve, hogy ilyen problémád nem lenne mert nem is volna mit osztani, vagy esetleg rabszolgák termelnék mert, szabad ember ingyen nem dolgozik fõleg nem orosz hadifogoly moslékon.
A földön valószínûleg 20 milliárd embertõl több is megélhet (persze ezt nem állíthatjuk 100%), és élelmiszert igy is többet termelünk mint amennyien vagyunk (másképen nem növekedne az emberek száma), a probléma, hogy vannak emberek akik nem termelnek semmit és ezért éheznek (nem mindég a saját hibájuk miatt).
És persze az amcsik ahol a gazdaság a világon legjobban nevezhetõ piacgazdaságnak a legelhízotabbak a világon, gondolom éppen azért mert a piacgazdaság miatt nem tudnak elég élelmiszert termelni. 😊 ... úgy nézem szerinted ez a helyzet.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#46
...t arra hogy bizonyítsanak.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#45
Ez a nagy sci-fi utópia az együttes összefogás, az államok megszûnése ... totális baromság. Ahogy jól szemléltetted, az emberi faj ilyen módon nem lenne képes fejlõdni. Egyetlen dolog hajtotta eddig elõre az egész technikai fejlõdést .... a versenyszellem! Ha egyetlen "állam" lenne az egész föld, nem lenne kit lekörözni, nem éreznék a kényszer
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#44
Hitler is így kezdte ... és hamar rájött hogy nem megoldás, túl hosszú távú, ezért csinálta azt amit .... tehát te is csak a hitleri verziót mondtad a kettõ közül.
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#43
Látom kezded megérteni 😊 Errõl beszélek én is! Ha nem számítana a pénz, akkor menne minden...
#42
Nézd, egy teljes órás tudományos ismeretterjesztõ mûsor volt csak errõl.
Errõl a részleteket én se tudom, de az biztos, hogy a végkifejlet a megvalósíthatóság volt. Gázokkal mesterséges üvegházhatást akarnak elérni, hogy felmelegedjen a felszín. Aztán ha már a hõmérsékelt megvan, akkor jöhetnek a nõvények, amik segítik a légkör helyreállítását... De ez nem két éves folyamat, és nem egyszerû. De ha annyit áldoznának rá megvalósítható lenne.
A fûzió is csak azért nem mûködik még, mert leszarják amíg van olaj, amíg nem elég égetõ probléma az atomerõmû stb...
Értsd meg a fejlõdés csak ettõl függ. Fel lehet gyorsítani ha pénzt és energiát áldoznak rá az országok! De nem csak 1-1 kutató labor.
Az atomt is 20 év alatt majdnem a semmibõl készítették el! És mégis sikerült. A 10-es években még alig tudtak valamit a maghasadásról sõt még az atomokról se sokat, és 45ben már robbantottak! Mindez azért volt mert szükség volt rá. Azonnali szükség! A háború miatt. Így nem számított se a pénz se az emberi erõ se semmi.
A 60-70-es években az usaban több tudománnyal foglalkozó iskola alapúlt mint ahány összesen van itthon! Csak azért mert tudatosan terveztek a technológiai fejlõdésre!
Kutatólaoborokat pénzeltek. Speciális iskolákat hoztak létre. Nagyon nagy propaganda volt a tudomány és a techika mellett, hogy minnél több diák menjen tudósnak vagy hasonlónak. Nem nagyon volt pénzbeli határa a kutatásoknak. Hány meg hány kudarc volt mielõtt elérték a célt ? Hány rakéta esett vissza és robbant szét ? Hányan haltak meg a kísérletek alatt? Rengetegen és rengeteg pénzt emésztett fel, de nem állították le a projectet és 12 év alatt el is jutottak a semmibõl a Holdra!
Errõl beszélek én!
Ne hülyéskedj, ma már a tervekig se juthatnak el, ha az elõre kalkulált költségek egy dollárral is meghaladják a limitet! Így persze, hogy nem lehet fejleszteni!
Nem persze, hogy nem tudok más meghajtási formát mondani. Azért mert még nincs. De nem a láthatáron sem.
A lézeres fellövésrõl hallottál ?😊 Videót is láttam róla... Nem nagy tárggyal, de mûködik.
Értsd meg az apró fejlesztések, elméleti tervezések 50%-a megvalósítható lenne, vagy ha nem akkor kialakulhatna belõle egy mûködõ prototípus ha képesek lennének pénzt fektetni bele!
Nem milliárdokat, ezer milliárdokat kéne! És nem csak a pénz. Tudósokat képezni, oktatni, összefogni stb...
Sz.ted a jelenlegi rakétahajtómût hogyan kísérletezték ki? Gondold csak át... Azok is ugyan ilyen elméleti tervek voltak! CSak akkor szükség volt rá mindenképpen! Ezért nem számított hány kudarc, hány élet és mennyi pénz veszik oda! De kellett! És bejött!
Ma már nem nagyon mernek pénzt áldozni az extrémebb elképzelésekre! Azért mert kétséges a kimenetel és sokba kerül... Ennyi...
Errõl a részleteket én se tudom, de az biztos, hogy a végkifejlet a megvalósíthatóság volt. Gázokkal mesterséges üvegházhatást akarnak elérni, hogy felmelegedjen a felszín. Aztán ha már a hõmérsékelt megvan, akkor jöhetnek a nõvények, amik segítik a légkör helyreállítását... De ez nem két éves folyamat, és nem egyszerû. De ha annyit áldoznának rá megvalósítható lenne.
A fûzió is csak azért nem mûködik még, mert leszarják amíg van olaj, amíg nem elég égetõ probléma az atomerõmû stb...
Értsd meg a fejlõdés csak ettõl függ. Fel lehet gyorsítani ha pénzt és energiát áldoznak rá az országok! De nem csak 1-1 kutató labor.
Az atomt is 20 év alatt majdnem a semmibõl készítették el! És mégis sikerült. A 10-es években még alig tudtak valamit a maghasadásról sõt még az atomokról se sokat, és 45ben már robbantottak! Mindez azért volt mert szükség volt rá. Azonnali szükség! A háború miatt. Így nem számított se a pénz se az emberi erõ se semmi.
A 60-70-es években az usaban több tudománnyal foglalkozó iskola alapúlt mint ahány összesen van itthon! Csak azért mert tudatosan terveztek a technológiai fejlõdésre!
Kutatólaoborokat pénzeltek. Speciális iskolákat hoztak létre. Nagyon nagy propaganda volt a tudomány és a techika mellett, hogy minnél több diák menjen tudósnak vagy hasonlónak. Nem nagyon volt pénzbeli határa a kutatásoknak. Hány meg hány kudarc volt mielõtt elérték a célt ? Hány rakéta esett vissza és robbant szét ? Hányan haltak meg a kísérletek alatt? Rengetegen és rengeteg pénzt emésztett fel, de nem állították le a projectet és 12 év alatt el is jutottak a semmibõl a Holdra!
Errõl beszélek én!
Ne hülyéskedj, ma már a tervekig se juthatnak el, ha az elõre kalkulált költségek egy dollárral is meghaladják a limitet! Így persze, hogy nem lehet fejleszteni!
Nem persze, hogy nem tudok más meghajtási formát mondani. Azért mert még nincs. De nem a láthatáron sem.
A lézeres fellövésrõl hallottál ?😊 Videót is láttam róla... Nem nagy tárggyal, de mûködik.
Értsd meg az apró fejlesztések, elméleti tervezések 50%-a megvalósítható lenne, vagy ha nem akkor kialakulhatna belõle egy mûködõ prototípus ha képesek lennének pénzt fektetni bele!
Nem milliárdokat, ezer milliárdokat kéne! És nem csak a pénz. Tudósokat képezni, oktatni, összefogni stb...
Sz.ted a jelenlegi rakétahajtómût hogyan kísérletezték ki? Gondold csak át... Azok is ugyan ilyen elméleti tervek voltak! CSak akkor szükség volt rá mindenképpen! Ezért nem számított hány kudarc, hány élet és mennyi pénz veszik oda! De kellett! És bejött!
Ma már nem nagyon mernek pénzt áldozni az extrémebb elképzelésekre! Azért mert kétséges a kimenetel és sokba kerül... Ennyi...
#41
"Ugye 1957-ben fellõtték a szputnyikot. Ekkor még az Usa sehol se volt."
Hát ez rohadtl téves. Nézd meg, hogy mennyivel késõbb jött az elsõ USA szonda. 1 év? Ez neked a nem volt sehol? Viccnek szántad? Nem jártak annyira elõl az oroszk, mint azt sokan szereték láttani. USA igen hamar észbekapott és '65 táján már elég nyolt kenték a témát. Rakétatechnikéban mind a mai napig senki nem szorongatta meg az USA-t. SENKI nem volt képes olyan kriogén hajtóanyaggal mûködõ hajómûvet összerakni, mint õk tették az ûrsiklóhoz, vagy olyan rakétát építeni, mint a Saturn V.
Akkor számolatlanul volt pénzt erre. Az Apolló program 24 milliárd dollár volt. Nem'tom mennyit ért az akkori dollár a mostanihoz képest, de nyugodtan szorozd fel az összeseget 10-20-szal. Ma egy ilyen beterjesztéstõl hanyattvágá magát mindenki..
Hát ez rohadtl téves. Nézd meg, hogy mennyivel késõbb jött az elsõ USA szonda. 1 év? Ez neked a nem volt sehol? Viccnek szántad? Nem jártak annyira elõl az oroszk, mint azt sokan szereték láttani. USA igen hamar észbekapott és '65 táján már elég nyolt kenték a témát. Rakétatechnikéban mind a mai napig senki nem szorongatta meg az USA-t. SENKI nem volt képes olyan kriogén hajtóanyaggal mûködõ hajómûvet összerakni, mint õk tették az ûrsiklóhoz, vagy olyan rakétát építeni, mint a Saturn V.
Akkor számolatlanul volt pénzt erre. Az Apolló program 24 milliárd dollár volt. Nem'tom mennyit ért az akkori dollár a mostanihoz képest, de nyugodtan szorozd fel az összeseget 10-20-szal. Ma egy ilyen beterjesztéstõl hanyattvágá magát mindenki..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#40
"Elméletben már megvalósítható, csak pénz és idõ kérdése. Persze nagyon sok pénz."
Aha. Akkor mutasd ezeket az elmleteket. HOGYAN? Én még nem találkoztam BIZONYÍTHATÓAN mûködõvel. Elméletben nagyon sok dolog megy, de a gyakorlat más.
Mellesleg mik az igényei ennek az elméleti úton mûködõ dolognak?
"De teljesen mind1, mert technikailag szinte(!) mindent lehetséges lenne megoldani."
Aha. Szép dolog az opimizmus, de átesn sem kéne a ló túloldalára. A fúzión is csak kb. 40 éve gyötrõdnek és még kb. 40 mire talán lesz belõle valami.
"A nasa is holdbázist tervezett már ezelõtt 30 éve... "
Tervezni én is tudok sokmindent. Jelenleg komoly tömegû dolgokat a Holdnál messzebb még eluttatni sem tudunk semmivel. Mekkora a legnagyobb tömeg ami a Marsig eljutott? 200 kg?
"Ha áldoznának egy kicsit rá, és egyszerûbbé olcsóbbá tennék az ûrbejutást, akkor az ûrturizmus is lendületet kapna."
Eddig csak dollármilliárdokat áldoztak rá...
"Persze, hogy baromi drága 1Kg-ot felküldeni az ûbe amikor még mindig a 20-40 éves technikát alkalmazzák. "
Na ennél a mondatnál szokott felforrni az egyvizem. Mondj egy mûködõ hajtásti elvet ami felvisz nagy tömeget és nem rakétaelven mûködik. Ja, hogy ilyen nincs még a láthatáron sem? Az összes "újhullámos" hajtás csak akkor mûködik, ha már fent vagy és nagyon kis hatásfokkal, de viszont állandóan. Mûszeres szondáknak ez jó, de egyébként felejtõsek. Mellesleg a belsõ éségû motor hány éves? Cirka 120.. A váltóáramú hálózat? 100? De szarok is ezek a dolgok mi? Szóval el kéne felejteni azt, hogy aminek az elve régi az ócska is.
Milyen régóta szolgál jól a kerék például?
Aha. Akkor mutasd ezeket az elmleteket. HOGYAN? Én még nem találkoztam BIZONYÍTHATÓAN mûködõvel. Elméletben nagyon sok dolog megy, de a gyakorlat más.
Mellesleg mik az igényei ennek az elméleti úton mûködõ dolognak?
"De teljesen mind1, mert technikailag szinte(!) mindent lehetséges lenne megoldani."
Aha. Szép dolog az opimizmus, de átesn sem kéne a ló túloldalára. A fúzión is csak kb. 40 éve gyötrõdnek és még kb. 40 mire talán lesz belõle valami.
"A nasa is holdbázist tervezett már ezelõtt 30 éve... "
Tervezni én is tudok sokmindent. Jelenleg komoly tömegû dolgokat a Holdnál messzebb még eluttatni sem tudunk semmivel. Mekkora a legnagyobb tömeg ami a Marsig eljutott? 200 kg?
"Ha áldoznának egy kicsit rá, és egyszerûbbé olcsóbbá tennék az ûrbejutást, akkor az ûrturizmus is lendületet kapna."
Eddig csak dollármilliárdokat áldoztak rá...
"Persze, hogy baromi drága 1Kg-ot felküldeni az ûbe amikor még mindig a 20-40 éves technikát alkalmazzák. "
Na ennél a mondatnál szokott felforrni az egyvizem. Mondj egy mûködõ hajtásti elvet ami felvisz nagy tömeget és nem rakétaelven mûködik. Ja, hogy ilyen nincs még a láthatáron sem? Az összes "újhullámos" hajtás csak akkor mûködik, ha már fent vagy és nagyon kis hatásfokkal, de viszont állandóan. Mûszeres szondáknak ez jó, de egyébként felejtõsek. Mellesleg a belsõ éségû motor hány éves? Cirka 120.. A váltóáramú hálózat? 100? De szarok is ezek a dolgok mi? Szóval el kéne felejteni azt, hogy aminek az elve régi az ócska is.
Milyen régóta szolgál jól a kerék például?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39
Az elmúlt század már bebizonyította, ha egyes országok nagyon akarnak valamit, akkor úgyis elérik. Csak az a kérdés, hogy az adott ország mennyit hajlandó áldozni rá.
Ugye 1957-ben fellõtték a szputnyikot. Ekkor még az Usa sehol se volt.
Viszont 1969-ben meg már megelõzve az oroszokat Holdraszálltak. Ez alig több mint 10 év... 57-ben még az usa nem volt képes épkézláb mûholdat pályáraállítani, rá 12 évre meg már Holdraszálltak.
Te teljesen mind1, addig úgysem lesz nagy elõrelépés, amíg rá nem jönnek, hogy nem egy országban vagy unióban élnek, hanem a Földön. És mind1, hogy orosz vagy amerikai vagy kínai.
Bele se gondolok mi lenne, ha ezek nem egymást akarnák leelõzni, hanem együtt fejlõdni.
Persze ez túlon túl utópisztikus xD .
Viszont jöhetne már valami, akármi ami rádöbbenti ezeket a nagyokosokat, hogy a Földön élünk, és nem az usában vagy kínában vagy a közel-keleten...
Ugye 1957-ben fellõtték a szputnyikot. Ekkor még az Usa sehol se volt.
Viszont 1969-ben meg már megelõzve az oroszokat Holdraszálltak. Ez alig több mint 10 év... 57-ben még az usa nem volt képes épkézláb mûholdat pályáraállítani, rá 12 évre meg már Holdraszálltak.
Te teljesen mind1, addig úgysem lesz nagy elõrelépés, amíg rá nem jönnek, hogy nem egy országban vagy unióban élnek, hanem a Földön. És mind1, hogy orosz vagy amerikai vagy kínai.
Bele se gondolok mi lenne, ha ezek nem egymást akarnák leelõzni, hanem együtt fejlõdni.
Persze ez túlon túl utópisztikus xD .
Viszont jöhetne már valami, akármi ami rádöbbenti ezeket a nagyokosokat, hogy a Földön élünk, és nem az usában vagy kínában vagy a közel-keleten...
#38
A terraformálási dolog annyira sci-fi mint a holdbázis.
Elméletben már megvalósítható, csak pénz és idõ kérdése. Persze nagyon sok pénz.
És amíg nincs rá szükség addig csak terv marad semmi több.
A vénuszt elég nehéz lenne emberi életre alkalmassá tenni. Nehéz lenne megbírkózni az átlag 400fokos hõmérséklettel... Akkor már inkább a Mars.
De teljesen mind1, mert technikailag szinte(!) mindent lehetséges lenne megoldani.
Kizárólag pénz kérdés. Persze irdatlan mennyiségû pénz és technikai fejlesztés kutatás és rengeteg idõ... De ha akarnák meg lehetne oldani.
A nasa is holdbázist tervezett már ezelõtt 30 éve... De akik a pénzt osztják feleslegesnek tartották így nem lett belõle semmi.
Amiben profit van, azt fogják csinálni. Sajnos.
Ha áldoznának egy kicsit rá, és egyszerûbbé olcsóbbá tennék az ûrbejutást, akkor az ûrturizmus is lendületet kapna. Csak ehhez is az szükséges, hogy sok sok évig profit nélküli kutatásokat, kísérleteket pénzeljenek.
Persze, hogy baromi drága 1Kg-ot felküldeni az ûbe amikor még mindig a 20-40 éves technikát alkalmazzák.
Viszont senki sem ad nagyobb összeget azért, hogy újabb és késõbbiekben olcsóbb technikát kísérletezzenek ki. Mivel az addig semmi hasznot sem fog hozni.
Dehát a 30-as években még a sima repülést is csak a kiváltságosok tudták megfizetni.
Elméletben már megvalósítható, csak pénz és idõ kérdése. Persze nagyon sok pénz.
És amíg nincs rá szükség addig csak terv marad semmi több.
A vénuszt elég nehéz lenne emberi életre alkalmassá tenni. Nehéz lenne megbírkózni az átlag 400fokos hõmérséklettel... Akkor már inkább a Mars.
De teljesen mind1, mert technikailag szinte(!) mindent lehetséges lenne megoldani.
Kizárólag pénz kérdés. Persze irdatlan mennyiségû pénz és technikai fejlesztés kutatás és rengeteg idõ... De ha akarnák meg lehetne oldani.
A nasa is holdbázist tervezett már ezelõtt 30 éve... De akik a pénzt osztják feleslegesnek tartották így nem lett belõle semmi.
Amiben profit van, azt fogják csinálni. Sajnos.
Ha áldoznának egy kicsit rá, és egyszerûbbé olcsóbbá tennék az ûrbejutást, akkor az ûrturizmus is lendületet kapna. Csak ehhez is az szükséges, hogy sok sok évig profit nélküli kutatásokat, kísérleteket pénzeljenek.
Persze, hogy baromi drága 1Kg-ot felküldeni az ûbe amikor még mindig a 20-40 éves technikát alkalmazzák.
Viszont senki sem ad nagyobb összeget azért, hogy újabb és késõbbiekben olcsóbb technikát kísérletezzenek ki. Mivel az addig semmi hasznot sem fog hozni.
Dehát a 30-as években még a sima repülést is csak a kiváltságosok tudták megfizetni.
#37
Az USA egyelõre erõsen bukik az iraki háborún, és nem kell feltétlen a vezetõ szerepre törekedni az állampolgári boldogsághoz és jóléthez (lásd például Svájc). Persze egy óriási ország nem játszhat adóparadicsomot, de kereshet alternatív utakat a megszokott erõszakos eljárás helyett. Az USA becsületére legyen mondva, próbált már más megoldást (ez volt az elzárkózás politikája az elsõ világháború környékén), de aztán Európa a háborúival mindig visszarángatta a színpadra, most meg a globalizáció nem hagyja lelépni. Aztán hogy elég pocsék színész, arról már nem igazán tehet, kinn van, muszáj ugrálnia, ha lelépne, azért utálnák. Legalább megpróbál pozitív karaktert alakítani, más domináns formációk a történelemben meg se próbálták. Sajnos az elmúlt száz évben azt tanította neki a történelem, hogy a problémáit mindig az erõs hadsereg oldotta meg, és a beidegzõdések már automatizmussá válnak. Tanulhatna a mostani európai kísérletbõl (a két nagyjából egyforma gazdaság együttesen ugyanannyit költ fegyverkezésre + segélyekre együtt, csak az arányok mások), de még egyelõre kétséges, hogy melyik taktika fog hosszútávon beválni.
#36
"Pont pár napja mondta a rádió, hogy 99’-ben lett 6 milliárd ember a Földön és (ha jól értettem?) 4 év múlva leszünk 7 milliárdan…"
1. Az nem '99-ben volt, hanem olyan kb. 5 éve.
2. A 7 millárd ember odébb van.
3. A népességnövekedést kicsit túlbecsülték. Kínában már megállt a boom és máshol meg csökken a népesség. Persze most is nõ, de nem olyan drámai mértékben.
"A másik, a békésebb pedig a többi égitest lakhatóvá tétele"
Ez jelenleg a sci-fi / utópia kategóra. Amíg ALACSONY földkörüli pályára felvinni 1 kg tömeget 10'000 dollár ezt felejtsd el. A Vénusz és a Mars van még abban a sávban ahol talán emberi élet úgy-ahogy lehetséges. Mindkettõ lakhatóvá tétele (Vénusz esetében ez szerintem reménytelen) ma meghaladja az egész Földön található erõforrásokét...
A Földön a '80-as (!) évek technikai színvonalán és megmûvelt terület nagyságán kb. 20 (!!) milliárd emrnek lehet élelmiszert elõállítani TECHNIKAILAG. Az, hogy ezt nem teszik ez tisztán a piacgazdság miatt van, technikailag kivitelezhetõ.
1. Az nem '99-ben volt, hanem olyan kb. 5 éve.
2. A 7 millárd ember odébb van.
3. A népességnövekedést kicsit túlbecsülték. Kínában már megállt a boom és máshol meg csökken a népesség. Persze most is nõ, de nem olyan drámai mértékben.
"A másik, a békésebb pedig a többi égitest lakhatóvá tétele"
Ez jelenleg a sci-fi / utópia kategóra. Amíg ALACSONY földkörüli pályára felvinni 1 kg tömeget 10'000 dollár ezt felejtsd el. A Vénusz és a Mars van még abban a sávban ahol talán emberi élet úgy-ahogy lehetséges. Mindkettõ lakhatóvá tétele (Vénusz esetében ez szerintem reménytelen) ma meghaladja az egész Földön található erõforrásokét...
A Földön a '80-as (!) évek technikai színvonalán és megmûvelt terület nagyságán kb. 20 (!!) milliárd emrnek lehet élelmiszert elõállítani TECHNIKAILAG. Az, hogy ezt nem teszik ez tisztán a piacgazdság miatt van, technikailag kivitelezhetõ.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
A születésszabályozást kihagytad... szigorúan végezve az egyetlen fájdalommentes és humánus út és 35 év alatt megoldódna a probléma.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#34
’’Hogy az ûrkutatás teljesen baromságnak tartom az sem igaz mert vannak dolgok amik az érdekességen túl olyan problémák amiknek megoldása egy talán jobb földi léthez vezet, de felesleges a problémákért olyan messzire menni!
A másik ha jól tudom simán látják amit akarnak távcsõvel, akkor ismét felesleges ûrhajókra fejleszteni’’
-Pont pár napja mondta a rádió, hogy 99’-ben lett 6 milliárd ember a Földön és (ha jól értettem?) 4 év múlva leszünk 7 milliárdan…
Thomas Malthus: ’’A népesség ereje határtalanul nagyobb a Föld erejénél, amellyel élelmet termel az ember számára.’’
A túlnépesedés elkerülésére szerintem (lényegileg) kétféle forgatókönyv van: az egyik a hitleri verzió…
A másik, a békésebb pedig a többi égitest lakhatóvá tétele.(Ez azért szimpatikusabb nekem.)
Vajon hány éve van az embernek arra, hogy olyan szintre fejlessze fel a technikát, hogy a Marsot (is) lehessen terraformálni?
Tehát e feladat megoldására nem pusztán egy technikai kihívásként, érdekességként kell tekinteni, hanem szociális, társadalmi LÉTSZÜKSÉGLETként!!!
A másik ha jól tudom simán látják amit akarnak távcsõvel, akkor ismét felesleges ûrhajókra fejleszteni’’
-Pont pár napja mondta a rádió, hogy 99’-ben lett 6 milliárd ember a Földön és (ha jól értettem?) 4 év múlva leszünk 7 milliárdan…
Thomas Malthus: ’’A népesség ereje határtalanul nagyobb a Föld erejénél, amellyel élelmet termel az ember számára.’’
A túlnépesedés elkerülésére szerintem (lényegileg) kétféle forgatókönyv van: az egyik a hitleri verzió…
A másik, a békésebb pedig a többi égitest lakhatóvá tétele.(Ez azért szimpatikusabb nekem.)
Vajon hány éve van az embernek arra, hogy olyan szintre fejlessze fel a technikát, hogy a Marsot (is) lehessen terraformálni?
Tehát e feladat megoldására nem pusztán egy technikai kihívásként, érdekességként kell tekinteni, hanem szociális, társadalmi LÉTSZÜKSÉGLETként!!!
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#33
Az USA-nak rengeteg pénzt, hoz a szenvedés senkit nem érdekel (már akik fent vannak)és ha za USA nem érezne kényszert, hogy fenttartsa a pozícióját, akkor jönne valaki más aki átveszi a helyét és akkor jönne a csúnya világ (ugye volt már valaki aki küzdött ezért).
#32
A dollár gyengesége és a háború között van összefüggés, de a gazdaság erõssége és a pénz erõssége között valóban semmilyen összefüggés nincs. Egyszerû példa: ha holnaptól megegyezünk, hogy hozzáírunk egy nullát minden forintösszeghez, akkor a gazdaság, fizetések, egyebek reálértéke semmit sem változik, de az átváltási árfolyam tizedére nõ/csökken.
A valutaárfolyamokat az határozza meg, hogy az adott pénz, mint áru mennyire keresett, és nem a gazdaság ereje. Ez tucatnyi különbözõ faktortól függ, de stabil helyzetben a legfontosabb befolyásoló tényezõje a jegybanki kamatszintek különbsége, amely most épp nagyon nem kedvez a dollárnak. A kamatok valóban gyakran korrelálnak a gazdaság erõsségével, mert nehéz gazdasági helyzetben kamatot szokás csökkenteni, így azt az illúziót kelti, hogy a gyenge gazdasgá gyenge valutát jelent. Valóságban elõfordul az is, hogy nehéz gazdasági helyzetben egy ország valutája erõsödik, mert pénzhiány lép fel a bankrendszer összeomlása idején. Ilyen volt pl. a japán jen felértékelõdése a 90-es évek lakáspiaci összeomlása idején vagy a dollár erõsödése a nagy gazdasági világválság elején. Addig jó, amíg a dollár gyengül, mert az azt jelenti, hogy a FED még kézben tartja az eseményeket. Ha a mostani válság erõsödne és a banki hitelezés valóban összeomlana, akkor a dollár akár pillanatok alatt az egekbe repülne.
A valutaárfolyamokat az határozza meg, hogy az adott pénz, mint áru mennyire keresett, és nem a gazdaság ereje. Ez tucatnyi különbözõ faktortól függ, de stabil helyzetben a legfontosabb befolyásoló tényezõje a jegybanki kamatszintek különbsége, amely most épp nagyon nem kedvez a dollárnak. A kamatok valóban gyakran korrelálnak a gazdaság erõsségével, mert nehéz gazdasági helyzetben kamatot szokás csökkenteni, így azt az illúziót kelti, hogy a gyenge gazdasgá gyenge valutát jelent. Valóságban elõfordul az is, hogy nehéz gazdasági helyzetben egy ország valutája erõsödik, mert pénzhiány lép fel a bankrendszer összeomlása idején. Ilyen volt pl. a japán jen felértékelõdése a 90-es évek lakáspiaci összeomlása idején vagy a dollár erõsödése a nagy gazdasági világválság elején. Addig jó, amíg a dollár gyengül, mert az azt jelenti, hogy a FED még kézben tartja az eseményeket. Ha a mostani válság erõsödne és a banki hitelezés valóban összeomlana, akkor a dollár akár pillanatok alatt az egekbe repülne.
#31
A háborúk nem feltétlen hoznak pénzt, de sok szenvedést. Ha az országok jobban bíznának egymásban, az USA sem érezne kényszert arra, hogy vezetõ pozícióját minden áron bebiztosítsa.
Távcsövekkel ilyen információkat nem lehet beszerezni, csak helybe küldött mérõmûszerekkel. Azonkívül a jó távcsövek is drágák.
Távcsövekkel ilyen információkat nem lehet beszerezni, csak helybe küldött mérõmûszerekkel. Azonkívül a jó távcsövek is drágák.
Oldal 1 / 2Következő →