47
-
#47
Még így is kb. 10-12-szeres az ára az atomhoz képest és ahhoz képest atombrutálul környezetszennyező. Ha eljön a tenyésztőreaktorok kora, hol lesz ahhoz képest egy mostaniál 10-szer olcsóbb és 2-szer hatékonyabb napelem? SEHOL! -
dez #46 Kifelejted, hogy ez is fejlődik. Épp a napokban olvastam előrelépésekről a témában. -
Ghoosty #45 Amúgy a napenergiát fel lehet használni gazdaságosan is. Nem napelem kell, hanem feketére festett csövekkelteli tábla, amelyben szép lassan keringtetem a vizet és ezzel meg tudom oldani a melegvizet. Viszonylag olcsó de korlátozott a használhatósága. Nálunk télen a fagyveszély miatt nem használható. Ha azonban hőcserélő módszerrel oldják meg, tehát ebben a táblában fagyálló kering és csak közvetítő szerepet tölt be, akkor akár télen is használható, ha süt a nap. -
Ghoosty #44 Ha valami csak állami támogatással éri meg, akkor az olyan, mintha az egyik zsebemből átraknám a másikba. (Spórolok az árammal, de mellé több adót fizetek.) -
#43
"lennének ha lenne rá normális állami támogatás ugyanúgy ahogy külföldön"
Ergo, anyagilag NEM ÉRI meg! Hol védi az környezetet az amit támogatni kell, de a támogatás meg környezetszennyező technológiák által előállított termékek adójából jön? Nem látjátok át? Nehéz felfogni? Ez hol környezetvédő? Zseniális mit ne mondjak. A sötétzöldek ennyit nem látnak át.
Az atomenergiát nem kell támogatni és mégis a legolcsóbb és 0 CO2 és egyéb károsanyag kibocsátása van! A kiégett fűtőelemek (ez sem igaz hogy azok, mert a jövő tenyésztő reaktorai tudják majd ezeket felhasználni) könnyedén kezelhetőek a hagyományos erőművek okozta problémákhoz képest. Néhány ezer tonna és pár 100 köméter az egész világon évente a sugárzó hulladék és ennek csak kisebb hányada a nagy aktivitású, de az meg 2-3 év után már nem olyan vészesen sugároz. (Kettő kombinációja nincs, tehát ami hosszú ideig és erősebben radiokatív az még fűtőelem ugyebár...) Vicckategóriás probléma a több milliárd tonna CO2 és egyéb gázokhoz képest amit teljesen kontrollálhatatlanul pumpálnuk a légkörbe.
"Tök buli pl, hogy nyáron neki arról mennek a klimák, de télen is összeszed annyi energiát, hogy a villanyszámlája csak 4-5e forint havonta."
És mennyibe fájt az egész rendszer? 1-2 milla? Ha SOHA semmi baj nem lesz vele akkor mennyi idő alatt térül meg? Honnan szedjen az ember manapság 1-2 millát csak úgy. Ja persze, hitel. A magyar pénzügyi rendszerben mi? Kösz, nem...
Miért ilyen rövidlátó sok ember? -
#42
Azért vicc mert a kormány igy áll hozzá. Ugyanez igaz a szélerőművekre is. Ne csak erőművekre gondolj hanem arra, hogy ezek otthon egy családi házban is elérhetőek (lennének ha lenne rá normális állami támogatás ugyanúgy ahogy külföldön). Jelenleg túl hosszú a megtérülési idő ezért vesznek kevesen. Ha állambácsi felfogná, hogy ezek vételét támogatni neki is jó akkor sokkal jobb lehetne a helyzet. Azért igy is van olyan ismerősöm akinek napkollektorai vannak, nagyon jól lehet használni medencefűtésre, klimatizálásra. Tök buli pl, hogy nyáron neki arról mennek a klimák, de télen is összeszed annyi energiát, hogy a villanyszámlája csak 4-5e forint havonta. (a régebbi 20-25e helyett) -
#41
Napenergia jelenlegi szinten egy vicc. Baromira kis élettartam, drága és környezetszennyező előállítás. Sivatagos vagy mediterrán területeken kívűl el lehet felejetni. Itthon is. Egyszerűen az az egész röhejes. Atomenergia és kész. Emellé még jöhet ami belefér és jól szabályozható. Vízierőművek (van még GAZDASÁGOSAN kiaknázatlan kapacitás). A szél, nap és többi termelési mód drága, bizonytalan, vagy nem képes nagy léptékben egyenletesen termelni amire szükség van. -
SewerRat #40 Nincs alternatíva? Van. Napenergia. Napenergia szempontjából Magyarország nagyon jól áll itt Európában. HA jól tudom Békéscsabán a legjobb a napsütés. -
#39
Ez ÚGY téves ahogy van amit írsz. Még 15%-ot sem érnek el a szélerőműbek. Magyarországon meg nagyon nem kéne erőltetni a szélerőműveket. Én legszívsebben betiltanám. Miféle "környezetbarát" energiatermelés az aminek a veszteségességt a többi szennyező szénermű és egyép iparágak adójából támogatak? SEMMILYEN! Norvégiában és Ausztriában, oké mert szelesek és sok tározós erőművekkel lehet kombinálni, de mi hol vagyunk ilyen körülményektől? SEHOL! És hidd el, 20% szélerőmű már elég kirtikus. Németeknél volt olyan, hogy fél nap alatt asszem 5-6 ezer MW elektromos teljesítmény esett ki. Kurva jó... Össze vissza ingadozik a teljesítmény és még drága is és pont az enerigigény csúcsokon nem termel, amikor vagy nagyon hideg, vagy nagyon meleg van és nincs igazán komoly légmozgás. A szélerőmű egy-két alkalmazási helyet leszámítva az én szememben egy rossz vicc. Csak azért építik őket, hogy az állami dotálást felmarkolják érte. -
waterman #38 és szerinted az eleve valmennyire szelektíven gyűjtött szemetet könynebb/olcsóbb feldolgozni és gépesítetten tovább szelektálni, vagy amiből csöpög a narancslé és körberohad a műanyagon a karton? te most frankón kiemelted a műanyagokat. de én továbbra is szelektíven fogom gyűjteni a papírt, műanyagot, elemeket, színesfémet, mert lehet így egyszerűbb. arról nem tehetek, hogy vannak bunkó parasztok akik sima szemetesnek nézik a szelktív hulladékgyűjtőt. arról sem tehet az átlagpolgár, hogy miután ő szelektíven hulladékgyűjtött, simán gyújtósnak használják az újrahasznosítható hulladékot. mellesleg szerintem az olyan műanyagot égetik amivel nem tudtak mit csinálni, >viszont< gondolom nem szabad ég alatt teszik ezt, hanem nagy hőfokon és a kéményen meg jó minőségű légmosókkal, tehát még így is kisebb a környezeti terhelés mintha a kertben égetném el, plusz ahogy írtad hőerőművet hajt. tehát egy haszontalan anyag utolsó útján azért mégis termelt egy kis energiát.
én továbbra is úgy hiszem, hogy a fogyasztók legalább annyira felelősségre vonhatók, mint akik gyártják a termékeket. másfél hónapja ugyanazzal a szatyorral járok bevásárolni, mert még bírja. ha veszek valami kis méretű terméket és az eladó reflexből akar adni egy kb 10*15ös műanyagzacskót, akkor én meg reflexből megmondom neki, hgy ne is próbálja belerakni, mert nem kell a műanyag. de sajna nem mindenki ilyen, mint én.
én lennék az első aki támogatja a pillepalackok magasabb betétdíját, sőt! én drágábbért adnám a nem visszaválthatókat, hogy a visszaválthatóak versenyképes alternatívát jelentsenek. elég sokat utazok és annyi helyen látom, hogy kis kupac szemét, kicsit nagyobb kupac szemét itt is, ott is és a nagy részében tetemes mennyiségű a pillepalack. én jól vesén rúgnám azokat akik arra vetemednek, hogy az éj leple alatt leborítják a város határában a szemetet a kocsiról. utána ha már nem fáj neki, akkor szedje össze aztán meg vigye el onnan.
különben a 300 féle műanyag ellen is lehetne tenni. pl a RoHS-hoz hasonlóan elő lehetne írni államilag, vagy mondjuk uniós szinten, hogy pl étel csomagolásához milyen műanyagokat használhatnak és akkor rögtön nem 300 felé kéne szétválogatni, hanem csak mondjuk 40 felé. (mondtam egy számot). saját tapasztalatom, hogy a midennapi szemét 70+ százaléka étellel kapcsolatos. nem mindennap dobom ki a 20 éves crt tv-t. vagy nem minden héten döglik be a mosógép. így aztán az embereket szépen a médián keresztül oktatni kéne, hogy ha már veszitek a műanyagokat és utána azonnal dobjátok is ki őket, legalább szelektíven csináljátok.
én speciel nem veszek előre csomagolt felvágottat. gyönyörű dolog, hogy előre felszeletelték nekem, de ugyanezt ingyen megteszik a húsos pultnál is, és még olcsóbb is. az én lelkiismeretemnek fájna, hogy a szimpla szemét közé dobjam ki a zsíros műanyagot, és mivel arra lusta lennék, hogy elmossam(ami felesleges is lenne), így inkább nem veszem. hasonlóan bojkottálom az apró se fém-se műanyag dobozban lévő termékeket. amit a német ha jól emlékszem portions-verpackungnak hív. összesen egy étkezésnyi kaja van benne. táborozáshoz jó, de különben..
na elkapott a hév. a mondandóm lényege, hogy ha nem akarjuk széjjel mérgezni ezt a mi földünket, akkor tudatos és nem birkamód működő vásárlókra van szükség. ezt megtámogatnám állami szabályozással és a gyártók kénytelenek lennének nem mérgezőt csinálni. -
Ghoosty #37 Nem véletlenül nincs nálunk nagy hagyománya a szélmalmoknak, mint például hollandia, dánia, vagy németország északi részének. -
Ghoosty #36 http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9lenergia
A növekvő igények tekintetében még a 10% is túlzás.
2005-be 18415 MW volt
A legutóbbi pedig 21283 MW
A növekvő igények figyelembevétele nélkül is maximum 6-7% lehet jelenleg.
A jelenlegi szélenergia előállítása azért ennyire kedvező, mert óriási állami támogatást élveznek. Ha saját erőből kellene építeni, máris nem ennyire kedvező. Ráadásul a jó helyek elfogynak elég hamar, tehát a jelenlegi iszonyatos állami támogatás mellett is 3-4x annyiba kerülne az áram, mint jelenleg, akkor a rosszabb helyek kihasználásával ez tovább nőhet. Én a 100%-om megújulóra mondtam a 10x-es növekedést.
Nem néztem széltérképeket, de északdunántúlon élek. Nyáron olyan szélcsendek tudnak lenni, hogy meg lehet dögleni. Ezen az az 150 m csak kis mértékben képes változtatni.
Szakértői véleményeket olvastam/hallottam mindkét oldalról.
Ráadásul a szélerőművek ellen is tiltakoznak a zöldek, mert zavarja a pockokat vagy miket.
Még mielőtt félreértenél, nem azt mondom, hogy ne legyen szélerőmű, de Magyarországnak nincsenek olyan jó lehetőségei, hogy akár a 10%-os részesedést is elérje gazdaságosan.
-
Praetor #35 Pontosítok, 3-4x-es árnál nem is kell többel kalkulálni, mert ha jól emléxem akkor 2 éve is 6-7Ft/kwh volt a legolcsóbb termelési költsége az áramnak, mikor a hatósági ár 19-ről 23Ft-ra lett emelve, akkor az amúgy is élénk érdeklődés mellett még több cég kezdett ezzel foglalkozni, mert ez az ár eléggé rövid megtérülési időt biztosított. -
Praetor #34 Igen utánaolvasva, tényleg alacsonyabb arányú a szélerőműparkok aránya, de nem mindenhol, és az országos átlag is minimum 10% körül lehet. Van olyan tartomány, ahol az energiaellátás 70%-át biztosítja.
link
Amúgy nézegettél te széltérképet? Szakértői véleményeket? Az észak-dunántúli területek legalább 80%-a alkalmas arra, hogy akár 2.5MW-os tornyokat kiszolgáljon szép nagy parkokban. De a dél-dunántúl is, és az alföld egy kis területe is alkalmas. Az ennél nagyobb teljesítményűeket tényleg szinte csak offshore telepítésre alkalmazzák.
A szélviszonyok teljesen más értéket mutatnak 10m-el a felszín fölött, és 120m magasan. Ezt rengeteg tényező befolyásolja, többek között a domborzat, az érdesség, és egyéb környezeti viszonyok. Magyarországon megoldható lenne 20-30%-os enegiaellátás a szélenergiából, minden egyéb kockázat nélkül.
A szélerőműparkok kiegyenlítő termelőállomásokkal képeznek teljes egészet. Egy ország területén valahol mindig fúj a szél. Minél nagyobb az ország területe annál kiegyenlítettebb a szélenergiából termelhető áram mennyisége, ergo annál kisebb arányú gyorsreagálású kiegyenlítőegység-telepre van szükség.
A 10x-es ár meg baromság. A szélenergia költsége a jelenlegi (!) helyzetben is maximum 3x-5x annyiba kerül, mint a legolcsóbb (!) akkor, ha 5-8 éves (!) megtérüléssel számolunk. Mikor számolnak egy atomerőmű, vagy hőerőmű esetében ilyen megtérülési adatokkal? Egy szélerőmű torony élettartama jelenleg 15-20 év. És utána is egy felújítást követően ugyanennyi időt kiszolgál. De ezzel kapcsolatban nincs is értelme vitatkoznunk.
A szélenergiából származó áram ára a következő 20 évben drasztikusan csökkenni fog. Gondoljunk arra, hogy 8 éve a legerősebb széltornyok úgy 600-750kw-osak voltak. Most már a földre telepíthető tornyok esetében is bőven 3MW fölött vagyunk, és az offshore (tengerre telepíthetőknél) meg már a 10MW körül jár a technika. A kwh-kénti ár meg folyamatosan csökken. Van jövő a szélenergiában.
Az atom persze még egy ideig vezető marad, de a szenet és egyéb éghető anyagokat égető erőműveket vissza kell szorítani a környezeti terhelés miatt. -
Ghoosty #33 Ennek nézz utána egy kicsit.
Németország vezet európában a szélerőmű tekintetében, ez igaz, de 2005-ben 5% körül volt a szélenergia aránya, most se lehet sokkal több.
EU tervezet szerint 2010-re szeretnének 12% megújulót és 2020-ra 20%-ot. Ez még mindig csak 1/5-e a termelésnek és nem csak szélenergia.
Szélenergia ott gazdaságos, ahol mindig fúj a szél azaz a tengeren, tengerpartok közelében.
Magyaroszág nem alkalmas ilyenre.
Ha még valahogy megoldanák, hogy 100%-ban megújuló energiát állítanának elő, akkor az áram ára sokszorosára növekedne akár 10 szeresére is. -
Praetor #32 Magyarországon az észak-dunántúli területek kiválóan alkalmasak. A mai szélerőmű tornyok magassága 100-120m magasan van.
Csak azért van kevés szélerőmű magyarországon, mert a rendszerváltozás során az akkori politikai grémium és klientúrája az energiaipart bekanalazta, és nem akarnak erről még részben sem lemondani. A kormány meg aszisztált ehhez, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy a Mavir 300MW-nál meghúzza a telepíthető szélerőmű parkok összteljesítményét (2-3 éve volt, és a beadott engedélykérelmek esetében csak a fele teljesítményre adtak engedélyt). Ez asszem 5%-ot sem nagyon éri el.
Németországban azt hiszem már 30-40% környékén lehet a szélerőműparkok aránya. Kamu az, hogy a rendszer biztonsága nem megoldható kiegyenlítő termelési egységekkel. Úgyhogy Paks viszi a termelés 40%-át, valamennyit visznek a vízerőművek, de a többi részt azt nem kicsit szennyező hőerőművek viszik többnyire szén égetésével.
-
#31
A greenpeace-el az a baj, hogy csak azt üvöltözi, hogy rossz ez, rossz az, de nem mond alternatívát. Ne legyenek atomerőművek mondják, de akkor mi legyen helyette? Pl. Magyarországon nincs túl sok haszna az alternatív energia termelésnek, mert nincsenek nagy esésű folyók, nincsenek szélerőművekhez megfelelő területek a bioenergia meg drága ennivalóhoz vezet, mint ahogy látható mostanság. Itt atomerőmű az alternatíva. Ennek ellenére itt pofátlankodnak a greenpeace-esek Pakson, hogy zárják be. -
#30
Szerintem több fát ültettem mint a Greenpeace legtöbb tagja. Amig töménytelen gázolajat elhasználnak arra, hogy feleslegesen akadályoznak pár japán halászhajót, addig nem tekinthetők környezetvédőknek. A japánok ígyis-úgyis leölik a bálnákat, nem zavarja őket igazán a greenpeace. -
Praetor #29 Igen, ez különösen a PCB és PCT esetében volt megdöbbentő. Mikorra betiltották őket, addigra a sarkvidék leveőjében, vizeiben, és emberi anyatejben is kimutatható volt.
Nincs olyan ember vagy nép, akinek a gazdagodása érne annyit, hogy hagyjuk szétmérgezni ez a földet.
Ipari forradalom előtt is éltek az emberek pár ezer évet, és ha nem tudunk úgy termékeket gyártani, hogy ne pusztítsa a természetet, akkor lehet ezek nélkül is élni.
És ez a baj, hogy hatósági beavatkozás nélkül nem lehet regulázni a gyártókat. A hatóságokat különösen itt a "keleti blokkban" nem sűrűn érdekli ez a kérdés. Bár azok a hatósági szervek, amik politikailag érdektelenek, azok jóval szakmaibb munkát végeznek, mint azok ahol a politika jelen van.
Soxor hivatkoznak a gazdasági kárra, amit okoz egy-egy ilyen szabályozás, mint a RoHS, vagy a gyártók hulladékfeldolgozási/felhasználási kötelezettsége. Az angolok hogy kapálództak, hogy hány mrd font kárt jelent ez a gazdaságuknak. Igen, próbálják menteni a gazdaságot és ez érthető is rövidtávon.
De ha nem tesszük meg ezeket a lépéseket, akkor hosszútávon nem sokra megyünk azzal a néhány mrd fonttal, mert a kárhoz képest aprópénznek fog tűnni. -
#28
Természetesen nem te adod a statisztikát hanem a rengeteg külföldi ahol a képcsöves régi tévét nem a nagyi "örökli" hanem a kuka. -
#27
Itt sg-n is szoktak irni róla. Most hirtelen fogalmam sincs, de ha rákeresel akkor gondolom megtalálod. -
dez #26 Ez nem csak elméleti lehetőség, hanem gyakorlatilag az egész Földet beterítik az emberek által létrehozott és termelt mérgező anyagok, kimutatható koncentrációban. Minden ember vérében is ott vannak. De ennek nyilván semmi köze az egyre több rákhoz és allergiához... Szerencsére nem csak a Greenpeace foglalkozik ezekkel a dolgokkal. De kérdés, hogy a hatóságok mennyi idő alatt mozdulnak, ha senki sem nógatja őket. -
dez #25 Nem igazán értem azokat, akik itt a gyártókat védik mindenáron.
Hiszen az a ti érdeketek is, hogy lehetőség szerint minnél kevesebb veszélyes anyag legyen a cuccokban.
Valahogy nem túl okos dolog a saját érdekünk elé helyezni a multik érdekeit.
Olyan cuccok házában, amikkel sok gyerek érintkezik, igenis ne legyen semmi káros anyag.
És lehetőleg belülről se párologjon ki mindenféle káros anyag. -
Commandante #24 A modern hulladékszelektáló rendszerek több mint 300 különbözö müanyagtípust ismernek fel és különítenek el, emberi beavatkozás nélkül. Egyszerü halandóként Te is képes vagy erre? Németországban mi is szelektíven gyüjtjük a szemetet, van sima konyhai, müanyag és papír. Országos szinten a müanyag 80%-át és a papír 50%-át égetik el a kohók felmelegítése során - ergó gyújtósnak használják a sima szeméthez. Mégpedig azért, mert az emberi szelektálás nem megfellö, általa a hulladék továbbra sem lesz újrahasznosítható.
A megoldás kézenfekvö: szelektív hulladékgyüjtést elfelejteni, szemétfeldolgozást gépesíteni. Persze ez egy kissé költségesebb, mint "beletúrni a szemetet a földbe". A másik jó megoldás a betétdíj felemelése. Itt a köbányai szintü pillepalackos sör 50 €cent, amiböl 25 €cent a betétdíj. Nem is találsz eldobott üveget az utcán. Majálison pl. kiskölykök gyüjtötték a sörösüvegeket az emberek kezéböl, zsebpénzkiegászítés gyanánt. -
#23
Amen. -
waterman #22 lehet, hogy a greenpeace nem a legjobb módon éri el, hogy igenis figyeljenek a környezetvédelem fontosságára valamint arra, hogy már a gyártó megválasztásánál is figyeljenek az anyaghasználatra, de az biztos, hogy beszélni kell róla.
valószínűleg nem deviáns őrültek találták ki a RoHS irányelveket és valószínűleg megoldást is kínáltak az eddig kényelms ólom meg egyéb vackok felváltására, mert biztosan tudták, hogy ha nem tudják megcsinálni a gyártók amit kérnek tőlük, akkor nem lesz RoHS még évekig.
mindenkinek érdeke és kötelessége, hogy az elektronikus hulladékot ne az általános szemetek közé dobálja ki, hanem a méh telepre, vagy elektronikus cikkek begyűjésekor adja le ezeket az eszközöket(esetleg a klopfoló kalapácsal szétszedve). de minden más válogatható hulladékfélét szelektíven kéne gyűjteni! elemeket, papírt, műanyagot, színesfémet. aki meg üveget dob a kukába azt felrúgnám a holdig. a legtisztábban és környezetet legjobban kímélő módon újrahasznosítható anyag, és vannak akik kidobják a kukába az általános szemétbe. az olyanokat elküldeném etiópiába éhenhalni.
én speciel lakótelepi lakásban gyűjtöm a színesfémeket is (mert a tejeszacskó és műanyag újrahasznosítás alap), és kiviszem a méhtelepre, ha megtelik. fél év alatt összejött 2 kiló színesfém. nem mindegy hogy ebből huszad annyi energiából újra sörösdoboz lesz, vagy örökre ott rohad egy rakás műanyag között a szeméttelepen és a termékciklusa végeztével tulajdonképpen elveszik az anyag, mert csak beletúrják a szemetet a földbe a város szélén. nagyon kényelmes kivágni a műanyagzacskót is a kukába, majd a férgek szétrágják. csak hogy ők sem bírják már egy idő után. meg miért is rágnák?
a folyóinkat, a légkört, a tavakat, tengereket, a földet egyszóval indent mérgezünk, bizonyítottan az emberi működés miatt halnak ki fajok, annyit nőt a föld átlaghőmérséklete 140 év alatt mint előtte 40ezer év alatt, leaprítottuk 20 éve az ózonpajzs 35%-át, kiássuk a kőolajat és belefüstöljük az egészet a légkörbe (mióta a növényi életnél bonyolultabb élet van a földön, nem volt nagyobb a légköri co2 koncentráció a mostaninál), kinyírjuk az őserdőket, hogy legyen valami egynyári szar növényünk, túlhalásszuk a tengereket és már az a gond, hogy a halpopulációk egyedszáma olyan súlyosan lecsökkent, hogy már képtelenek olyan gyorsan reprodukálódni mint ahogy halásszuk, ergó kezdenek kihalni. egy levegővel ennyi probléma. és még vannak akik szerint a greenpeace hülye célokért harcol.. -
neoG #21 lehet,hogy ezek a még használható valamik havernál landolnak, vagy a padláson - majdcsak jó lesz vmire alapon (vagy aki szaki: "lehet,hogy kell majd belőle 1 kondi 2-3 év múlva":))) -
viszont menj ki egy bolhapiacra:tele van kacatokkal: rossz TV-k,videók, ősrégi konzolok, walkmanek stb...
hidd el: előbb utóbb szeméttelepre fog jutni mind.nem 1-2 év, legyen 10-20.vagy 30-40.
max nem a gyereked szív, hanem az unokád... -
L3zl13 #20 Ezzel együtt a nagy többségük igenis a kukában köt ki előbb vagy utóbb.
PS1-talán még nem annyira, de pár év múlva az is ott köt ki.
A gyerekek kinőnek a hardcore gamer korszakból. Az ő gyerekeik meg már bottal sem nyúlnak a konzolhoz, anyuci (aki szerint már eleve csak porfogónak volt jó) pedig egy idő után megunja, hogy foglalja a helyet a polcon, vagy a padláson, és kihajítja a következő lomtalanításkor.
Utánna esetleg még fut egy kört barnább bőrű honfitársaink körében aztán tényleg megy a szemétbe... -
haxoror #19 A Greenpeace egy rossz vicc.
(minden tiszteletem az IGAZI környezetvédő szervezeteké, a greenpeace nem az) -
Praetor #18 Hol írtam, hogy az előírásoknak megfelelően gyártott elektronikai termékben nincs mérgező anyag? Azt írtam, hogy cél az, hogy mérgező anyagokat lehetőleg ne tartalmazzon egy termék. Elektronikai cumóknál ez szinte lehetetlen megoldani, ezért a RoHS nem minden ilyen anyag használatát tiltotta be/korlátozta le, mert akkor a gyártók becsukhatnák a gyárat. De a cél, hogy a technika fejlődésével lehetőleg az ilyen anyagok mellőzve legyenek. -
Skyline #17 Valaki írta hogy pár év mulva kukjában kötnek ki a konzolok,stb..Én nemtom hogy vagy vele,a segamegadrive és a snes a polcomon figyel a ps1-em havernél landolt,elvan vel...A ps2-m szintén ismerősnél landolt,egyik sem szart be....
Nemnagyon hajigálnak ki az emberek még ps1-eket sem,nemtom ezt honnan szedted...Más tészta ha full behal,elég álá xbox...De ez még mindig jóval kevesebb mint amennyi szgépes alkatrészt basznak ki lomtalanításkor..:) -
#16
fuj a rohadékok, hogy mertek a szent ps3-al szemben ilyen szentségtörést elkövetni :D -
#15
Grinpisz legmocsokabb álszent szervezet.
"A" halászcég fizet nekik X összeget, és mennek "B" halászcég hajóit akadályozni a munkában, stb.
Ez a konzolosdi meg unalmukban lehetett. A konzolok nem játékok, hanem szórakoztatóipari termékek. Játék a tologatós falepke meg a kínai Luek Skwyakler action figure, amit tényleg nem jó szájbavenni... -
Ghoosty #14 Nem félre címeztem, de köszönöm a linkeket.
Narumontól idézve: "Rendszeres kijön a friss lista" erre a listára gondoltam. -
A1274815 #13 Urán egyes elektron csövek lábainál taláható kismértékben az üvegben. -
A1274815 #12 Szerintem férre címezted és igazából nekem szól.
Ha utánna olvasol, hogy milyen szennyező anyagokat használnak félvezetőknél, akkor megtalálhatod őket. Igazából a többségéről tanultam, valamint a wikipedia kémiasi elemeinél olvastam, hogy mire használják őket.
Egyrészüket itt, megtalálod:
Elektroncső angol
Tranzisztor angol
Elektroncső német -
Ghoosty #11 Engem nem az érdekel, hogy egy adott termékben mennyi káros anyag van, hanem az, hogy az odott termék hogy kerül ki a természetbe, hogy a benne lévő káros anyag bejussok a táplálék láncba.
Egy termék(nem élelmiszer/gyerekjáték) jobban érdelek, az ár/minőség arány mint az, hogy mennyi szennyező/mérgező anyagot tartalmaz. Ez a része legyen a környezetvédelmi és hasonló hivatalok dolga. Szabják meg ők, hogy mennyi az elfogadható, aztán aki ezt nem tartja be azt tessék rendesen szankcionálni.
Az hogy valaki készít ilyen listát, hogy mibe mennyi káros anyag van, az csak az egyik oldal. A másik pedig, hogy a gyártás során mennyi ilyen anyag keletkezik és azt hogy kezelik. Sajnos ez utóbbit sokkal nehezebb leelenőrízni, mert általában okkal védik a kíváncsi szemek elöl.
Amúgy hol találtál te ilyen listát? Tudsz adni linket?
-
#10
deráérnek ezek a füvesek.... -
A1274815 #9 "Ha egy elektronikai berendezés nem tartalmaz mérgező anyagokat, ..."
Na én ilyet még nem láttam.
Csak egy kis rövid lista az álatlános elektronikai dolgokban felhasznált anyagokról: Aluminium, Szilicium, Szelén, Arzén, Tellur, Foszfor, Gálium, Indium, Ólom, Germánium, Arany, Ezüst, Réz, Ón, Berilium, Tálium, bakelit, PVC, polyetilén, teflon; ha elektron cső (CRT is az) is van benne, akkor még hozzá tartozik Tórium, Vas, Bárium, Uránium, Kálium is.
Aksik: Ólom + Kén-sav, Nikkel-Kádmium + Nátrium-hidroxid, Litium.
TFT: Indium, Higgany, Arzén, Aluminium, Szilicium.
OLED: Indium, Arzén, Aluminium, Szilicium.
A fentiek alapján látható, hogy kevés a nem mérgező elektrónika. -
#8
Ezt természetesen és szerencsére nem igaz. Rendszeres kijön a friss lista, hogy melyik gyártó hogyan áll ezekkel az anyagokkal, és lehet hogy téged nem de engem pl érdekel, hogy pl egy LG LCD tévében sokkal kevesebb káros anyag van mint más gyártóéban. Az a baj, hogy egy kis környezettudatosság nagyon ránkférne emberekre, tisztelet a kivételnek.
Tudod nagyon sokan gondolkodnak úgy, hogy ezt a szemetet eldobom ugysem ezen az egyen múlik, hogy szemetes a környezetünk. Jah csak másik egymillió ember igy gondolja akkor már nagy gáz van.
Ez ugyanez a helyzet. 1 ember csak keveset tud tenni, node itt 70 millió konzolról beszélünk. Ráadásul a Wii az állitólag valami überbrutál környezetszennyező. Igenis hajrá Greenpeace.