Környezetszennyezőek a konzolok

Még így is kb. 10-12-szeres az ára az atomhoz képest és ahhoz képest atombrutálul környezetszennyezõ. Ha eljön a tenyésztõreaktorok kora, hol lesz ahhoz képest egy mostaniál 10-szer olcsóbb és 2-szer hatékonyabb napelem? SEHOL!

Kifelejted, hogy ez is fejlõdik. Épp a napokban olvastam elõrelépésekrõl a témában.

Amúgy a napenergiát fel lehet használni gazdaságosan is. Nem napelem kell, hanem feketére festett csövekkelteli tábla, amelyben szép lassan keringtetem a vizet és ezzel meg tudom oldani a melegvizet. Viszonylag olcsó de korlátozott a használhatósága. Nálunk télen a fagyveszély miatt nem használható. Ha azonban hõcserélõ módszerrel oldják meg, tehát ebben a táblában fagyálló kering és csak közvetítõ szerepet tölt be, akkor akár télen is használható, ha süt a nap.

Ha valami csak állami támogatással éri meg, akkor az olyan, mintha az egyik zsebembõl átraknám a másikba. (Spórolok az árammal, de mellé több adót fizetek.)

"lennének ha lenne rá normális állami támogatás ugyanúgy ahogy külföldön"

Ergo, anyagilag NEM ÉRI meg! Hol védi az környezetet az amit támogatni kell, de a támogatás meg környezetszennyezõ technológiák által elõállított termékek adójából jön? Nem látjátok át? Nehéz felfogni? Ez hol környezetvédõ? Zseniális mit ne mondjak. A sötétzöldek ennyit nem látnak át.

Az atomenergiát nem kell támogatni és mégis a legolcsóbb és 0 CO2 és egyéb károsanyag kibocsátása van! A kiégett fûtõelemek (ez sem igaz hogy azok, mert a jövõ tenyésztõ reaktorai tudják majd ezeket felhasználni) könnyedén kezelhetõek a hagyományos erõmûvek okozta problémákhoz képest. Néhány ezer tonna és pár 100 köméter az egész világon évente a sugárzó hulladék és ennek csak kisebb hányada a nagy aktivitású, de az meg 2-3 év után már nem olyan vészesen sugároz. (Kettõ kombinációja nincs, tehát ami hosszú ideig és erõsebben radiokatív az még fûtõelem ugyebár...) Vicckategóriás probléma a több milliárd tonna CO2 és egyéb gázokhoz képest amit teljesen kontrollálhatatlanul pumpálnuk a légkörbe.


"Tök buli pl, hogy nyáron neki arról mennek a klimák, de télen is összeszed annyi energiát, hogy a villanyszámlája csak 4-5e forint havonta."

És mennyibe fájt az egész rendszer? 1-2 milla? Ha SOHA semmi baj nem lesz vele akkor mennyi idõ alatt térül meg? Honnan szedjen az ember manapság 1-2 millát csak úgy. Ja persze, hitel. A magyar pénzügyi rendszerben mi? Kösz, nem...

Miért ilyen rövidlátó sok ember?

Azért vicc mert a kormány igy áll hozzá. Ugyanez igaz a szélerõmûvekre is. Ne csak erõmûvekre gondolj hanem arra, hogy ezek otthon egy családi házban is elérhetõek (lennének ha lenne rá normális állami támogatás ugyanúgy ahogy külföldön). Jelenleg túl hosszú a megtérülési idõ ezért vesznek kevesen. Ha állambácsi felfogná, hogy ezek vételét támogatni neki is jó akkor sokkal jobb lehetne a helyzet. Azért igy is van olyan ismerõsöm akinek napkollektorai vannak, nagyon jól lehet használni medencefûtésre, klimatizálásra. Tök buli pl, hogy nyáron neki arról mennek a klimák, de télen is összeszed annyi energiát, hogy a villanyszámlája csak 4-5e forint havonta. (a régebbi 20-25e helyett)

Napenergia jelenlegi szinten egy vicc. Baromira kis élettartam, drága és környezetszennyezõ elõállítás. Sivatagos vagy mediterrán területeken kívûl el lehet felejetni. Itthon is. Egyszerûen az az egész röhejes. Atomenergia és kész. Emellé még jöhet ami belefér és jól szabályozható. Vízierõmûvek (van még GAZDASÁGOSAN kiaknázatlan kapacitás). A szél, nap és többi termelési mód drága, bizonytalan, vagy nem képes nagy léptékben egyenletesen termelni amire szükség van.

Nincs alternatíva? Van. Napenergia. Napenergia szempontjából Magyarország nagyon jól áll itt Európában. HA jól tudom Békéscsabán a legjobb a napsütés.

Ez ÚGY téves ahogy van amit írsz. Még 15%-ot sem érnek el a szélerõmûbek. Magyarországon meg nagyon nem kéne erõltetni a szélerõmûveket. Én legszívsebben betiltanám. Miféle "környezetbarát" energiatermelés az aminek a veszteségességt a többi szennyezõ szénermû és egyép iparágak adójából támogatak? SEMMILYEN! Norvégiában és Ausztriában, oké mert szelesek és sok tározós erõmûvekkel lehet kombinálni, de mi hol vagyunk ilyen körülményektõl? SEHOL! És hidd el, 20% szélerõmû már elég kirtikus. Németeknél volt olyan, hogy fél nap alatt asszem 5-6 ezer MW elektromos teljesítmény esett ki. Kurva jó... Össze vissza ingadozik a teljesítmény és még drága is és pont az enerigigény csúcsokon nem termel, amikor vagy nagyon hideg, vagy nagyon meleg van és nincs igazán komoly légmozgás. A szélerõmû egy-két alkalmazási helyet leszámítva az én szememben egy rossz vicc. Csak azért építik õket, hogy az állami dotálást felmarkolják érte.

és szerinted az eleve valmennyire szelektíven gyûjtött szemetet könynebb/olcsóbb feldolgozni és gépesítetten tovább szelektálni, vagy amibõl csöpög a narancslé és körberohad a mûanyagon a karton? te most frankón kiemelted a mûanyagokat. de én továbbra is szelektíven fogom gyûjteni a papírt, mûanyagot, elemeket, színesfémet, mert lehet így egyszerûbb. arról nem tehetek, hogy vannak bunkó parasztok akik sima szemetesnek nézik a szelktív hulladékgyûjtõt. arról sem tehet az átlagpolgár, hogy miután õ szelektíven hulladékgyûjtött, simán gyújtósnak használják az újrahasznosítható hulladékot. mellesleg szerintem az olyan mûanyagot égetik amivel nem tudtak mit csinálni, >viszont< gondolom nem szabad ég alatt teszik ezt, hanem nagy hõfokon és a kéményen meg jó minõségû légmosókkal, tehát még így is kisebb a környezeti terhelés mintha a kertben égetném el, plusz ahogy írtad hõerõmûvet hajt. tehát egy haszontalan anyag utolsó útján azért mégis termelt egy kis energiát.
én továbbra is úgy hiszem, hogy a fogyasztók legalább annyira felelõsségre vonhatók, mint akik gyártják a termékeket. másfél hónapja ugyanazzal a szatyorral járok bevásárolni, mert még bírja. ha veszek valami kis méretû terméket és az eladó reflexbõl akar adni egy kb 10*15ös mûanyagzacskót, akkor én meg reflexbõl megmondom neki, hgy ne is próbálja belerakni, mert nem kell a mûanyag. de sajna nem mindenki ilyen, mint én.
én lennék az elsõ aki támogatja a pillepalackok magasabb betétdíját, sõt! én drágábbért adnám a nem visszaválthatókat, hogy a visszaválthatóak versenyképes alternatívát jelentsenek. elég sokat utazok és annyi helyen látom, hogy kis kupac szemét, kicsit nagyobb kupac szemét itt is, ott is és a nagy részében tetemes mennyiségû a pillepalack. én jól vesén rúgnám azokat akik arra vetemednek, hogy az éj leple alatt leborítják a város határában a szemetet a kocsiról. utána ha már nem fáj neki, akkor szedje össze aztán meg vigye el onnan.
különben a 300 féle mûanyag ellen is lehetne tenni. pl a RoHS-hoz hasonlóan elõ lehetne írni államilag, vagy mondjuk uniós szinten, hogy pl étel csomagolásához milyen mûanyagokat használhatnak és akkor rögtön nem 300 felé kéne szétválogatni, hanem csak mondjuk 40 felé. (mondtam egy számot). saját tapasztalatom, hogy a midennapi szemét 70+ százaléka étellel kapcsolatos. nem mindennap dobom ki a 20 éves crt tv-t. vagy nem minden héten döglik be a mosógép. így aztán az embereket szépen a médián keresztül oktatni kéne, hogy ha már veszitek a mûanyagokat és utána azonnal dobjátok is ki õket, legalább szelektíven csináljátok.
én speciel nem veszek elõre csomagolt felvágottat. gyönyörû dolog, hogy elõre felszeletelték nekem, de ugyanezt ingyen megteszik a húsos pultnál is, és még olcsóbb is. az én lelkiismeretemnek fájna, hogy a szimpla szemét közé dobjam ki a zsíros mûanyagot, és mivel arra lusta lennék, hogy elmossam(ami felesleges is lenne), így inkább nem veszem. hasonlóan bojkottálom az apró se fém-se mûanyag dobozban lévõ termékeket. amit a német ha jól emlékszem portions-verpackungnak hív. összesen egy étkezésnyi kaja van benne. táborozáshoz jó, de különben..
na elkapott a hév. a mondandóm lényege, hogy ha nem akarjuk széjjel mérgezni ezt a mi földünket, akkor tudatos és nem birkamód mûködõ vásárlókra van szükség. ezt megtámogatnám állami szabályozással és a gyártók kénytelenek lennének nem mérgezõt csinálni.

Nem véletlenül nincs nálunk nagy hagyománya a szélmalmoknak, mint például hollandia, dánia, vagy németország északi részének.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9lenergia

A növekvõ igények tekintetében még a 10% is túlzás.
2005-be 18415 MW volt
A legutóbbi pedig 21283 MW
A növekvõ igények figyelembevétele nélkül is maximum 6-7% lehet jelenleg.

A jelenlegi szélenergia elõállítása azért ennyire kedvezõ, mert óriási állami támogatást élveznek. Ha saját erõbõl kellene építeni, máris nem ennyire kedvezõ. Ráadásul a jó helyek elfogynak elég hamar, tehát a jelenlegi iszonyatos állami támogatás mellett is 3-4x annyiba kerülne az áram, mint jelenleg, akkor a rosszabb helyek kihasználásával ez tovább nõhet. Én a 100%-om megújulóra mondtam a 10x-es növekedést.

Nem néztem széltérképeket, de északdunántúlon élek. Nyáron olyan szélcsendek tudnak lenni, hogy meg lehet dögleni. Ezen az az 150 m csak kis mértékben képes változtatni.

Szakértõi véleményeket olvastam/hallottam mindkét oldalról.
Ráadásul a szélerõmûvek ellen is tiltakoznak a zöldek, mert zavarja a pockokat vagy miket.

Még mielõtt félreértenél, nem azt mondom, hogy ne legyen szélerõmû, de Magyarországnak nincsenek olyan jó lehetõségei, hogy akár a 10%-os részesedést is elérje gazdaságosan.

Pontosítok, 3-4x-es árnál nem is kell többel kalkulálni, mert ha jól emléxem akkor 2 éve is 6-7Ft/kwh volt a legolcsóbb termelési költsége az áramnak, mikor a hatósági ár 19-rõl 23Ft-ra lett emelve, akkor az amúgy is élénk érdeklõdés mellett még több cég kezdett ezzel foglalkozni, mert ez az ár eléggé rövid megtérülési idõt biztosított.

Igen utánaolvasva, tényleg alacsonyabb arányú a szélerõmûparkok aránya, de nem mindenhol, és az országos átlag is minimum 10% körül lehet. Van olyan tartomány, ahol az energiaellátás 70%-át biztosítja.
link

Amúgy nézegettél te széltérképet? Szakértõi véleményeket? Az észak-dunántúli területek legalább 80%-a alkalmas arra, hogy akár 2.5MW-os tornyokat kiszolgáljon szép nagy parkokban. De a dél-dunántúl is, és az alföld egy kis területe is alkalmas. Az ennél nagyobb teljesítményûeket tényleg szinte csak offshore telepítésre alkalmazzák.
A szélviszonyok teljesen más értéket mutatnak 10m-el a felszín fölött, és 120m magasan. Ezt rengeteg tényezõ befolyásolja, többek között a domborzat, az érdesség, és egyéb környezeti viszonyok. Magyarországon megoldható lenne 20-30%-os enegiaellátás a szélenergiából, minden egyéb kockázat nélkül.

A szélerõmûparkok kiegyenlítõ termelõállomásokkal képeznek teljes egészet. Egy ország területén valahol mindig fúj a szél. Minél nagyobb az ország területe annál kiegyenlítettebb a szélenergiából termelhetõ áram mennyisége, ergo annál kisebb arányú gyorsreagálású kiegyenlítõegység-telepre van szükség.

A 10x-es ár meg baromság. A szélenergia költsége a jelenlegi (!) helyzetben is maximum 3x-5x annyiba kerül, mint a legolcsóbb (!) akkor, ha 5-8 éves (!) megtérüléssel számolunk. Mikor számolnak egy atomerõmû, vagy hõerõmû esetében ilyen megtérülési adatokkal? Egy szélerõmû torony élettartama jelenleg 15-20 év. És utána is egy felújítást követõen ugyanennyi idõt kiszolgál. De ezzel kapcsolatban nincs is értelme vitatkoznunk.

A szélenergiából származó áram ára a következõ 20 évben drasztikusan csökkenni fog. Gondoljunk arra, hogy 8 éve a legerõsebb széltornyok úgy 600-750kw-osak voltak. Most már a földre telepíthetõ tornyok esetében is bõven 3MW fölött vagyunk, és az offshore (tengerre telepíthetõknél) meg már a 10MW körül jár a technika. A kwh-kénti ár meg folyamatosan csökken. Van jövõ a szélenergiában.

Az atom persze még egy ideig vezetõ marad, de a szenet és egyéb éghetõ anyagokat égetõ erõmûveket vissza kell szorítani a környezeti terhelés miatt.

Ennek nézz utána egy kicsit.

Németország vezet európában a szélerõmû tekintetében, ez igaz, de 2005-ben 5% körül volt a szélenergia aránya, most se lehet sokkal több.

EU tervezet szerint 2010-re szeretnének 12% megújulót és 2020-ra 20%-ot. Ez még mindig csak 1/5-e a termelésnek és nem csak szélenergia.

Szélenergia ott gazdaságos, ahol mindig fúj a szél azaz a tengeren, tengerpartok közelében.
Magyaroszág nem alkalmas ilyenre.

Ha még valahogy megoldanák, hogy 100%-ban megújuló energiát állítanának elõ, akkor az áram ára sokszorosára növekedne akár 10 szeresére is.

Magyarországon az észak-dunántúli területek kiválóan alkalmasak. A mai szélerõmû tornyok magassága 100-120m magasan van.

Csak azért van kevés szélerõmû magyarországon, mert a rendszerváltozás során az akkori politikai grémium és klientúrája az energiaipart bekanalazta, és nem akarnak errõl még részben sem lemondani. A kormány meg aszisztált ehhez, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy a Mavir 300MW-nál meghúzza a telepíthetõ szélerõmû parkok összteljesítményét (2-3 éve volt, és a beadott engedélykérelmek esetében csak a fele teljesítményre adtak engedélyt). Ez asszem 5%-ot sem nagyon éri el.

Németországban azt hiszem már 30-40% környékén lehet a szélerõmûparkok aránya. Kamu az, hogy a rendszer biztonsága nem megoldható kiegyenlítõ termelési egységekkel. Úgyhogy Paks viszi a termelés 40%-át, valamennyit visznek a vízerõmûvek, de a többi részt azt nem kicsit szennyezõ hõerõmûvek viszik többnyire szén égetésével. <#ticking>

A greenpeace-el az a baj, hogy csak azt üvöltözi, hogy rossz ez, rossz az, de nem mond alternatívát. Ne legyenek atomerõmûvek mondják, de akkor mi legyen helyette? Pl. Magyarországon nincs túl sok haszna az alternatív energia termelésnek, mert nincsenek nagy esésû folyók, nincsenek szélerõmûvekhez megfelelõ területek a bioenergia meg drága ennivalóhoz vezet, mint ahogy látható mostanság. Itt atomerõmû az alternatíva. Ennek ellenére itt pofátlankodnak a greenpeace-esek Pakson, hogy zárják be.

Szerintem több fát ültettem mint a Greenpeace legtöbb tagja. Amig töménytelen gázolajat elhasználnak arra, hogy feleslegesen akadályoznak pár japán halászhajót, addig nem tekinthetõk környezetvédõknek. A japánok ígyis-úgyis leölik a bálnákat, nem zavarja õket igazán a greenpeace.

Igen, ez különösen a PCB és PCT esetében volt megdöbbentõ. Mikorra betiltották õket, addigra a sarkvidék leveõjében, vizeiben, és emberi anyatejben is kimutatható volt.

Nincs olyan ember vagy nép, akinek a gazdagodása érne annyit, hogy hagyjuk szétmérgezni ez a földet.
Ipari forradalom elõtt is éltek az emberek pár ezer évet, és ha nem tudunk úgy termékeket gyártani, hogy ne pusztítsa a természetet, akkor lehet ezek nélkül is élni.

És ez a baj, hogy hatósági beavatkozás nélkül nem lehet regulázni a gyártókat. A hatóságokat különösen itt a "keleti blokkban" nem sûrûn érdekli ez a kérdés. Bár azok a hatósági szervek, amik politikailag érdektelenek, azok jóval szakmaibb munkát végeznek, mint azok ahol a politika jelen van.

Soxor hivatkoznak a gazdasági kárra, amit okoz egy-egy ilyen szabályozás, mint a RoHS, vagy a gyártók hulladékfeldolgozási/felhasználási kötelezettsége. Az angolok hogy kapálództak, hogy hány mrd font kárt jelent ez a gazdaságuknak. Igen, próbálják menteni a gazdaságot és ez érthetõ is rövidtávon.
De ha nem tesszük meg ezeket a lépéseket, akkor hosszútávon nem sokra megyünk azzal a néhány mrd fonttal, mert a kárhoz képest aprópénznek fog tûnni.

Természetesen nem te adod a statisztikát hanem a rengeteg külföldi ahol a képcsöves régi tévét nem a nagyi "örökli" hanem a kuka.

Itt sg-n is szoktak irni róla. Most hirtelen fogalmam sincs, de ha rákeresel akkor gondolom megtalálod.

Ez nem csak elméleti lehetõség, hanem gyakorlatilag az egész Földet beterítik az emberek által létrehozott és termelt mérgezõ anyagok, kimutatható koncentrációban. Minden ember vérében is ott vannak. De ennek nyilván semmi köze az egyre több rákhoz és allergiához... Szerencsére nem csak a Greenpeace foglalkozik ezekkel a dolgokkal. De kérdés, hogy a hatóságok mennyi idõ alatt mozdulnak, ha senki sem nógatja õket.

Nem igazán értem azokat, akik itt a gyártókat védik mindenáron.
Hiszen az a ti érdeketek is, hogy lehetõség szerint minnél kevesebb veszélyes anyag legyen a cuccokban.
Valahogy nem túl okos dolog a saját érdekünk elé helyezni a multik érdekeit.

Olyan cuccok házában, amikkel sok gyerek érintkezik, igenis ne legyen semmi káros anyag.
És lehetõleg belülrõl se párologjon ki mindenféle káros anyag.

A modern hulladékszelektáló rendszerek több mint 300 különbözö müanyagtípust ismernek fel és különítenek el, emberi beavatkozás nélkül. Egyszerü halandóként Te is képes vagy erre? Németországban mi is szelektíven gyüjtjük a szemetet, van sima konyhai, müanyag és papír. Országos szinten a müanyag 80%-át és a papír 50%-át égetik el a kohók felmelegítése során - ergó gyújtósnak használják a sima szeméthez. Mégpedig azért, mert az emberi szelektálás nem megfellö, általa a hulladék továbbra sem lesz újrahasznosítható.

A megoldás kézenfekvö: szelektív hulladékgyüjtést elfelejteni, szemétfeldolgozást gépesíteni. Persze ez egy kissé költségesebb, mint "beletúrni a szemetet a földbe". A másik jó megoldás a betétdíj felemelése. Itt a köbányai szintü pillepalackos sör 50 €cent, amiböl 25 €cent a betétdíj. Nem is találsz eldobott üveget az utcán. Majálison pl. kiskölykök gyüjtötték a sörösüvegeket az emberek kezéböl, zsebpénzkiegászítés gyanánt.

Amen.

lehet, hogy a greenpeace nem a legjobb módon éri el, hogy igenis figyeljenek a környezetvédelem fontosságára valamint arra, hogy már a gyártó megválasztásánál is figyeljenek az anyaghasználatra, de az biztos, hogy beszélni kell róla.
valószínûleg nem deviáns õrültek találták ki a RoHS irányelveket és valószínûleg megoldást is kínáltak az eddig kényelms ólom meg egyéb vackok felváltására, mert biztosan tudták, hogy ha nem tudják megcsinálni a gyártók amit kérnek tõlük, akkor nem lesz RoHS még évekig.
mindenkinek érdeke és kötelessége, hogy az elektronikus hulladékot ne az általános szemetek közé dobálja ki, hanem a méh telepre, vagy elektronikus cikkek begyûjésekor adja le ezeket az eszközöket(esetleg a klopfoló kalapácsal szétszedve). de minden más válogatható hulladékfélét szelektíven kéne gyûjteni! elemeket, papírt, mûanyagot, színesfémet. aki meg üveget dob a kukába azt felrúgnám a holdig. a legtisztábban és környezetet legjobban kímélõ módon újrahasznosítható anyag, és vannak akik kidobják a kukába az általános szemétbe. az olyanokat elküldeném etiópiába éhenhalni.
én speciel lakótelepi lakásban gyûjtöm a színesfémeket is (mert a tejeszacskó és mûanyag újrahasznosítás alap), és kiviszem a méhtelepre, ha megtelik. fél év alatt összejött 2 kiló színesfém. nem mindegy hogy ebbõl huszad annyi energiából újra sörösdoboz lesz, vagy örökre ott rohad egy rakás mûanyag között a szeméttelepen és a termékciklusa végeztével tulajdonképpen elveszik az anyag, mert csak beletúrják a szemetet a földbe a város szélén. nagyon kényelmes kivágni a mûanyagzacskót is a kukába, majd a férgek szétrágják. csak hogy õk sem bírják már egy idõ után. meg miért is rágnák?
a folyóinkat, a légkört, a tavakat, tengereket, a földet egyszóval indent mérgezünk, bizonyítottan az emberi mûködés miatt halnak ki fajok, annyit nõt a föld átlaghõmérséklete 140 év alatt mint elõtte 40ezer év alatt, leaprítottuk 20 éve az ózonpajzs 35%-át, kiássuk a kõolajat és belefüstöljük az egészet a légkörbe (mióta a növényi életnél bonyolultabb élet van a földön, nem volt nagyobb a légköri co2 koncentráció a mostaninál), kinyírjuk az õserdõket, hogy legyen valami egynyári szar növényünk, túlhalásszuk a tengereket és már az a gond, hogy a halpopulációk egyedszáma olyan súlyosan lecsökkent, hogy már képtelenek olyan gyorsan reprodukálódni mint ahogy halásszuk, ergó kezdenek kihalni. egy levegõvel ennyi probléma. és még vannak akik szerint a greenpeace hülye célokért harcol..

lehet,hogy ezek a még használható valamik havernál landolnak, vagy a padláson - majdcsak jó lesz vmire alapon (vagy aki szaki: "lehet,hogy kell majd belõle 1 kondi 2-3 év múlva"😊)) -
viszont menj ki egy bolhapiacra:tele van kacatokkal: rossz TV-k,videók, õsrégi konzolok, walkmanek stb...
hidd el: elõbb utóbb szeméttelepre fog jutni mind.nem 1-2 év, legyen 10-20.vagy 30-40.
max nem a gyereked szív, hanem az unokád...

Ezzel együtt a nagy többségük igenis a kukában köt ki elõbb vagy utóbb.
PS1-talán még nem annyira, de pár év múlva az is ott köt ki.
A gyerekek kinõnek a hardcore gamer korszakból. Az õ gyerekeik meg már bottal sem nyúlnak a konzolhoz, anyuci (aki szerint már eleve csak porfogónak volt jó) pedig egy idõ után megunja, hogy foglalja a helyet a polcon, vagy a padláson, és kihajítja a következõ lomtalanításkor.
Utánna esetleg még fut egy kört barnább bõrû honfitársaink körében aztán tényleg megy a szemétbe...

A Greenpeace egy rossz vicc.

(minden tiszteletem az IGAZI környezetvédõ szervezeteké, a greenpeace nem az)

Hol írtam, hogy az elõírásoknak megfelelõen gyártott elektronikai termékben nincs mérgezõ anyag? Azt írtam, hogy cél az, hogy mérgezõ anyagokat lehetõleg ne tartalmazzon egy termék. Elektronikai cumóknál ez szinte lehetetlen megoldani, ezért a RoHS nem minden ilyen anyag használatát tiltotta be/korlátozta le, mert akkor a gyártók becsukhatnák a gyárat. De a cél, hogy a technika fejlõdésével lehetõleg az ilyen anyagok mellõzve legyenek.

Valaki írta hogy pár év mulva kukjában kötnek ki a konzolok,stb..Én nemtom hogy vagy vele,a segamegadrive és a snes a polcomon figyel a ps1-em havernél landolt,elvan vel...A ps2-m szintén ismerõsnél landolt,egyik sem szart be....
Nemnagyon hajigálnak ki az emberek még ps1-eket sem,nemtom ezt honnan szedted...Más tészta ha full behal,elég álá xbox...De ez még mindig jóval kevesebb mint amennyi szgépes alkatrészt basznak ki lomtalanításkor..😊

fuj a rohadékok, hogy mertek a szent ps3-al szemben ilyen szentségtörést elkövetni 😄

Grinpisz legmocsokabb álszent szervezet.

"A" halászcég fizet nekik X összeget, és mennek "B" halászcég hajóit akadályozni a munkában, stb.

Ez a konzolosdi meg unalmukban lehetett. A konzolok nem játékok, hanem szórakoztatóipari termékek. Játék a tologatós falepke meg a kínai Luek Skwyakler action figure, amit tényleg nem jó szájbavenni...

Nem félre címeztem, de köszönöm a linkeket.

Narumontól idézve: "Rendszeres kijön a friss lista" erre a listára gondoltam.

Urán egyes elektron csövek lábainál taláható kismértékben az üvegben.

Szerintem férre címezted és igazából nekem szól.

Ha utánna olvasol, hogy milyen szennyezõ anyagokat használnak félvezetõknél, akkor megtalálhatod õket. Igazából a többségérõl tanultam, valamint a wikipedia kémiasi elemeinél olvastam, hogy mire használják õket.

Egyrészüket itt, megtalálod:
Elektroncsõ angol
Tranzisztor angol

Elektroncsõ német

Engem nem az érdekel, hogy egy adott termékben mennyi káros anyag van, hanem az, hogy az odott termék hogy kerül ki a természetbe, hogy a benne lévõ káros anyag bejussok a táplálék láncba.

Egy termék(nem élelmiszer/gyerekjáték) jobban érdelek, az ár/minõség arány mint az, hogy mennyi szennyezõ/mérgezõ anyagot tartalmaz. Ez a része legyen a környezetvédelmi és hasonló hivatalok dolga. Szabják meg õk, hogy mennyi az elfogadható, aztán aki ezt nem tartja be azt tessék rendesen szankcionálni.

Az hogy valaki készít ilyen listát, hogy mibe mennyi káros anyag van, az csak az egyik oldal. A másik pedig, hogy a gyártás során mennyi ilyen anyag keletkezik és azt hogy kezelik. Sajnos ez utóbbit sokkal nehezebb leelenõrízni, mert általában okkal védik a kíváncsi szemek elöl.

Amúgy hol találtál te ilyen listát? Tudsz adni linket?

deráérnek ezek a füvesek....

"Ha egy elektronikai berendezés nem tartalmaz mérgezõ anyagokat, ..."

Na én ilyet még nem láttam.
Csak egy kis rövid lista az álatlános elektronikai dolgokban felhasznált anyagokról: Aluminium, Szilicium, Szelén, Arzén, Tellur, Foszfor, Gálium, Indium, Ólom, Germánium, Arany, Ezüst, Réz, Ón, Berilium, Tálium, bakelit, PVC, polyetilén, teflon; ha elektron csõ (CRT is az) is van benne, akkor még hozzá tartozik Tórium, Vas, Bárium, Uránium, Kálium is.
Aksik: Ólom + Kén-sav, Nikkel-Kádmium + Nátrium-hidroxid, Litium.
TFT: Indium, Higgany, Arzén, Aluminium, Szilicium.
OLED: Indium, Arzén, Aluminium, Szilicium.

A fentiek alapján látható, hogy kevés a nem mérgezõ elektrónika.

Ezt természetesen és szerencsére nem igaz. Rendszeres kijön a friss lista, hogy melyik gyártó hogyan áll ezekkel az anyagokkal, és lehet hogy téged nem de engem pl érdekel, hogy pl egy LG LCD tévében sokkal kevesebb káros anyag van mint más gyártóéban. Az a baj, hogy egy kis környezettudatosság nagyon ránkférne emberekre, tisztelet a kivételnek.
Tudod nagyon sokan gondolkodnak úgy, hogy ezt a szemetet eldobom ugysem ezen az egyen múlik, hogy szemetes a környezetünk. Jah csak másik egymillió ember igy gondolja akkor már nagy gáz van.
Ez ugyanez a helyzet. 1 ember csak keveset tud tenni, node itt 70 millió konzolról beszélünk. Ráadásul a Wii az állitólag valami überbrutál környezetszennyezõ. Igenis hajrá Greenpeace.

Én azért említettem a nyalogatást(gondolom mad mind is) mert azt sugalja a cikk, hogy a konzoloknak játék kategóriában kellene lenniük amire természetesen sokkal szigorúbbak a követelmények.

Ezért említettem, hogy semmiben nem különböznek akármelyik másik otthon megtalálható géptõl.

Kíváncsi lennék hogyan készítesz elektronikai terméket mérgezõ anyagok nélkül. Egyébként az ólom számûzésével nála sokkal mérgezõbb anyagok használatára kényszerítették a gyártókat...

"e-mail kampánnyal" Ezt nevezik spam-nek.

A mérgezõ anyagokat nem azért tiltják, és nem azért lett bevezetve a RoHS is az EU-n belül, mert beveszed a konzolt a szádba.
Hanem azért, mert 5 év múlva kidobod a konzolt, vagy tönkremegy, és a kidobott kacatod a talajt szennyezi, ha valami oknál fogva nem lesz elektronikai hulladékként újrafelhasználva, vagy ártalmatlanítva.

Ez pedig talaj/víz és akár levegõ szennyezést is jelenthet, és simán belekerülhet a hamburgeredbe.
Ha egy elektronikai berendezés nem tartalmaz mérgezõ anyagokat, akkor általánosságban véve kisebb a hulladékkezelési kockázat a környezetre nézve, és valamivel könnyebb is ártalmatlanítani, talán még újra felhasználni is (ti. a mérgezõ anyagok speciális kezelést igényelnek).

Nem baj, ha az ilyen szervezetek ugrálnak, mert ez is ösztönzi a gyártókat, hogy a botrányok elkerülése végett lehetõleg ne használjanak mérgezõ anyagokat.

Azért ez egy elég semmitmondó vizsgálat/cikk volt.
1. A porszívóm meg 1600 Wattot fogyaszt.
2. A szennyvízcsövek PVC-bõl készülnek, valamint egy csomó elektronikai és háztartási eszköz tartalmaz PVC-t.
3. Azért mert játszol egy konzollal, azt nem kezded el nyalogatni vagy olyan tevékenységet végezni vele, amivel a szervezetetdbe kerülne a káros anyag.

Tehát összefoglalava a cikket arról szól, hogy a konzolok semmiben nem különböznek a többi háztartási/elektronikai cikkektõl.

Azért örülök, hogy valaki vizsgálja ezeket a termékeket.

nem vagyok annyira képben konzoltípusok teren, de emléxem hogy anno a doboznak 160 watt körüli fogyasztást mondtak, azóta már kijött valami revised edition vagy valami hasonló?

A Greenpeace megy is fát ültetni, s te?
A gond az, hogy pár év múlva a konzolok millió számra fognak kikötni a kukában, s a környezetszennyezõ, nem újra felhasználható anyagok meg a kajádban és a ívóvizedben kötnek majd ki...

Én nem szoktam kinyitni a konzolom és szopogatni az alkatrészeket. Szerintem a Greenpeace menjen fátültetni.<#mf1>