Kvantumszemekkel látnak a madarak?

Ezért ne nézz ismeretterjesztõ csatornákat, mert hülyeségeket beszélnek.
látás szerve

<#alien> ...de az is lehet, hogy az UFO-k kisérletezték ki a madarakat az emberek evoluciójának figyelemmel kisérésére... <#banplz>

Nem olvastam végig a fórumot, de már 100x volt egy mûsor vmelyik ismeretterjesztõ csatornán a galambokról. Ott pontosan elmondták, hogy apró vas "darabkák" (mikro-ferrit-lapkák) vannak a galambok fejében, amivel képesek a mágneses mezõt lokalizálni.

Ennek az egésznek semmi köze a mágneses erõvonalak látáshoz, mert szerintem nem is látják. Még az sem biztos, hogy a mágneses erõvonalak alapján tájékozódnak. A gólyák például mindig ugyanoda térnek vissza, és nem tartom valószínûnek, hogy a korábbi fészküket a mágneses erõvonalak alapján találják meg.

Na már megint bulvár. Elkeserítõ, komolyan.
Ad 1) a madarak NEM tudják érzékelni a mágnesességet, csak a fény beesési szögét, amit bizonyítottak is többször olyan kísérletekkel, melyben eltérítették a fényt tükrökkel, és lám, a madarak rossz irányba célozták meg északot. Ha mágnesességre figyelnének, ez nem fordulhatna elõ.
Ad 2) mégis minek van ott a szemük mellett az ún. fésûszerv, ami tükéletesen alkalmas a beesõ fény szögének mérésére?!?

Ennyit errõl.

Miért ne lehetne egy olyan egyszerû megoldás, hogy a madaraknak genetikailag benne van (ill. inkább kialakul) az agyukban egy komplett Föld-térkép?

Pl. a macskáknak is olyan fejlett tájékozódási képességük van,
hogy még most sem értjük pontosan, hogy csinálják; viszont azt már tudjuk, hogy elképesztõ 3d-memóriával rendelkeznek.

Lehet ilyesmi a madaraknál is,
csak nem egy generációs, hanem már a génekkel öröklõdik,
ezzel még azt is meg lehetne magyarázni, hogy olykor miért "tévednek".
Pl. vándormadarak olyan helyekre is visszatérnek,
ahol több 10 vagy 100 ezer éve nincs szárazföld.
Pedig több száz generáció van a korábbi és a mostaniak között.

A Föld mágneses terének valamilyen érzékelése meg lehet, hogy adalék,
ahogy mi emberek is fõként látással tájékozódunk,
de ezt nagy mértékben segíti a hallásunk is.

mi az extra a madár szemében? az ember, vagy a tyúk szeme miért nem tudja ugyanezt? mindenkinek van fényérzékeny fehérjéje.

Egyébként hallotam olyan kisérletrõl, hogy egy ketrecben tartott vándormadár viselkedését tanulmányozták, megváltoztatott mágneses erõtérben...
Az eredményre nem emlékszem...

Miért cinkét raktak a címhez, az nem vándormadár...

Hát nem tudom... Ha az emberi test mûködését veszem figyelembe, az minden, csak nem egyszerû. Véleményem szerint ez a "túl bonyolult" érv nem más, mint indok arra, hogy még véletlenül se kelljen gondolkodni.

És oké, hogy a madárkák elbújnak az esõ elõl, de mégis jó elõre jelzõk! Túl jók! <#lookaround>

Nekem ez a cikk kicsit olyan, mintha kényszerû érvekkel próbálnának egy máig ismeretlen dolgot megmagyarázni. Oké, hogy qvantum fizika áll mögötte, de akkor is belemagyarázás jellegû. Túl bonyolult az egész... És nem azért mert nem értjük. Szvsz a természet és minden, ami az eddig ismert univerzumban létrejött az egyszerûségre törekszik. Persze errõl is van egy elég bonyi elméletem, de azt most inkább nem osztanám meg. Alapjában véve a madár szeme hasonló felépítésû a miénkhez. Mibõl gondolják, hogy kvázi látják a hullámokat a madarak? Szerintem sokkal egyszerûbben mûködhet a dolog és több, mint valószínû, hogy nem a szemükkel látják. Egyszerûen az idegrendszerük lehet annyira érzékeny, hogy érzik a mágneses vonalakat, vagy csak az északot (ugyebár a Föld pólusának rotációja megkergíti a madarakat). Vihar idején alacsonyan szállnak a madarak, majd a vihar kitörése elõtt kiszámítható idõben el is bújnak. Vajon miért? Lehet, hogy a EM vihar túl "hangos" nekik?
Érdekes módon sok ember (pl. én is) érezzük ha mondjuk bekapcsolod a tévét (CRT). Nagyon magas sípoló hangot hallat. Ez lehet szerkezeti eredetû, de az is lehet, hogy az elektromágneses tér teszi. Csak könnyen hozzá szokik az ember füle. Lusta népség az emberiség...
Szóval túl sok itt a kérdés Mr. Kominis...

<OFF> Hajrá roliika, én veled vagyok! <#wave></OFF>

de ha rájön h mindez nem igaz, akkor egy világ omlik benne össze...nem csoda, hogy menekül...

kérlek mutass már egy olyan videót ahol 1-2 méterrõl mozgatod, másrészt nem értem a 6os pontodat nem értem. a búra miben akadályozza meg ezen hullámok hatását? a kiskocsis analógiád helytelen.

".márpedig ha ez van akkor egyes atomok vagy anyagrészek nem pont ott vannak ahol épp állsz hanem bárhol..akár egyes részei Hawaion nyaralnak. 😄D Nagyon kis részei. A tudatod pedig irányíthatja ezeket a kószáló részeket, mert a tudat mint olyan nem ennek a hullámtérnek a része amit most látunk, csak kicsit bele van ragadva."
ezek szerint ha lefedem búrával és mondjuk a búra alatt van egy kis körömdarabom, vagy egy hajszál akkor már mûködnie kéne, sõt még ennyi sem kell belõlem hogy ott legyen.

😊 Jó a vizsgálat majdnem de alapvetõ problémák vannak vele.

Úgy közelíted meg a dolgot mint egy eszközt ami elõállít valamit, és megnézed mi a bemenet és mit kapsz...pedig ha ismeretlennel állsz szemben nem biztos, hogy ez jó módszer.

1. Nézd meg a linkelt videót rakd össze magad, az Egely effektus alapján csináltam, mûködik ez is.

2. Vedd észre, hogy kéz nélkül 1-2 méter távolságból is mûködik a dolog, és figyeld meg, hogy bizony csak akkor mozog ha figyelsz rá.

4. Mivel a levegõt könnyebb megforgatni mint a hmm..."sûrûbb hullámokból" álló tárgyakat ezért elõször az kezd mozogni, és utána a kerék, de ebbõl nem következik, hogy bármelyik is forgatná a másikat.

5. Próbálkozhatsz, mûkézzel, vagy bármilyen mûvi dologgal, ha te nem vagy egy helységben a kísérlet tárgyával, az vagy egyáltalán nem fog forogni, vagy nem úgy ahogy szeretnéd vagy elvárnád.

6. És végezetül a búrás dolog. Ha egy kiskocsit egy búrával lefedsz, és a búrát meglököd, miért várod, hogy a kocsi mozogjon???
Mozoghat, ha a búra pórusos szerkezetû, esetleg lyukak vannak rajta.

Megjegyzés: Ez egy régi felfedezés, de rossz volt régen is meg most is a megközelítése a dolognak. Ezt egy erdész vette elõször észre, és õ úgy gondolta, hogy minden élõ anyagot jellemez egyfajta térerõ ami forgatónyomatékot hoz létre.

Egely György szerint szintén minden élõ anyag körül forgatónyomaték jön létre...hibás elképzelés, és könnyen ellenõrizhetõ.
Ha a linkelt videóm látható eszközt egy nagy búrába zárod, és mellé teszel egy békát ami valami élõ füvön ül, a kerék meg sem fog mozdulni.

De most ne ragaszkodjunk már annyira a kerékhez...ha egy szívószálat egy vékony pohár száján annyira kiegyensúlyozol, hogy épp majdnem leesik, és távolabbról koncentrálsz rá, az le fog esni. Nem a nyomatéktól, hanem mert a tested atomjainak egy részre meglökte...nem nem csodás energia hanem atomok. Ugyanis a tudatod tudja irányítani a tested atomjainak egy részét. Ez kicsit vadul hangzik tudom..de gondolj bele...ha minden test energia hullámok tömege akkor van egy hullámhossza, és feltételezi hogy akkor van erõsítés és kioltás is...márpedig ha ez van akkor egyes atomok vagy anyagrészek nem pont ott vannak ahol épp állsz hanem bárhol..akár egyes részei Hawaion nyaralnak. 😄D Nagyon kis részei. A tudatod pedig irányíthatja ezeket a kószáló részeket, mert a tudat mint olyan nem ennek a hullámtérnek a része amit most látunk, csak kicsit bele van ragadva. Ez most megint vad volt.

Ha fogsz egy nagyon vékony de hosszú, nagyon kis tömegû fóliát, észreveheted, hogy csak akkor mozog ha akarod...1-2mm-t fog csak kimozdulni.

OFF (sry) - h lezárjuk

"DcsabaS_


Hááááát fiúk, a fene sem hinné, hogy ez a téma még mindig aktuális (:-)...
Pár éve volt nálunk (KFKI) is az Egely kerék, így volt alkalmam kipróbálni. (Használati utasításra nem emlékszem.) Leírnék egy-két dolgot, aztán mindenki kezdjen vele, amit akar. De mielõtt megtenném, rögzítem, hogy nem különösebben érdekel Iván Gábor, Egely György, vagy a vitájuk. Az Egely kereket úgy tekintem, mint egy eszközt, ami önmagában csinál valamit, és az a kérdés, hogy hogyan, és mire jó.
Na szóval:
1.) Amikor elõször megpillantottam a kereket, akkor a szükségtelennek tûnõ bonyolultsága miatt az elsõ gondolatom az volt, hogy talán valami csalás lehet a dologban. Ugyanis egy kereket nagyon sokféle trükkel lehet mozgatni, ha van egy kis elektronika és elem. (Márpedig van.) Lehet parányi indukciós tekercsekkel, lehet változó fegyverzetû kondenzátorokkal, kicsike szelepekkel, mechanikus rezgetéssel, lokális melegítéssel és még nagyon sokféle huncutsággal machinálni. Ezért az idõm jó részét az vette el, hogy ezeket zártam ki (a cuccot is szétszedtem). A vizsgálódásom eredménye az volt, hogy nem láttam kimondottan csalásra irányuló próbálkozás nyomát. Amit láttam, az az volt, hogy a kerék igen könnyû, jól csapágyazott, a levegõbe jól belekapaszkodó (fogak), az elektronika pedig tényleg a számlálásra van használva, ami egyébként szükségtelen, de tudományosabb külsõt kölcsönöz az eszköznek (:-).
2.) Ezután nekiálltam kimondottan a forgást vizsgálni. Az hamar világossá vált, hogy idõnként tényleg forog a kerék, és hogy van korreláció az emberi kéz és a forgás között. A természetes feltevés az, hogy a kéz befolyásoló hatása a következõkön alapulhat:
2.1.) legyezi a levegõt
2.2.) tereli a levegõt
2.3.) párásítja a levegõt
2.4.) melegíti és áramoltatja a levegõt (hõátadás)
2.5.) melegíti és mozgatja a kereket (hõsugárzás)
2.6.) megváltoztatja a környezõ elektromos teret
3.) A legyezõ hatás 2.1.) ellen kis odafigyeléssel lehet védekezni, nem az okozza a forgást.
4.) Miután az eszközt leborítottam egy üvegbúrával, a forgás gyakorlatilag megszûnt. Ezért a 2.6.)-os effektus ki is esik, hiszen az üveg nem árnyékolja le az elektromos teret. (Azért kipróbáltam plexivel is, a hatás ugyanaz volt.)
Kipróbáltuk azt is, hogy enyhe vákuumban (1 torr környékén) mi történik. Ha a kerék korábban forgott, akkor sokkal lassabban állt le (a várakozásnak megfelelõen), de ha egyszer leállt, akkor már nem indult el. Ez a légáramlások szerepét valószínûsíti.
5.) Erõs fényû lámpákkal és lézerrel is megcsiklandoztuk a kereket, hátha mozgásba tudjuk hozni. (Ez elvben lehetséges, hiszen a lokálisan magasabb hõmérsékletû felületrõl a levegõ molekulái jobban visszapattannak, és ez nagyobb impulzust ad neki.) Optimális esetben ehhez a fogak helyett lapátoknak kellene lenniük a keréken. A tapasztalat az volt, hogy a fogaskerék érdemben nem jött mozgásba. Ezért kizárható 2.5.), vagyis hogy a kerék forgásának az lenne az oka, hogy közvetlenül melegíti a kereket.
6.) A kéz párolgásának hatását úgy vizsgáltam, hogy felvettem egy vékony gumikesztyût (az UHV vákuumtechnikában általánosan használatosat). Ez átengedi a kéz hõjét, de a külsõ felülete rendkívül tiszta, és nem párologtat vizet. A kereket ettõl még lehetett mozgatni, szóval a 2.3.) párásítás nem szükséges a forgatáshoz, még ha lehet is valami szerepe.
7.) Maradt tehát a következõ két természetes feltevésünk a kerék mozgatására:
2.2.) tereli a levegõt
2.4.) melegíti és áramoltatja a levegõt (hõátadás)
Minthogy a légáramlások szerepe ilyen nagynak tûnt, szárazjéggel (fagyott szén-dioxiddal) láthatóvá tettük õket. Ekkor közvetlenül látható volt a keréknek a légáramlásokkal való kapcsolata. Sajnos videó felvételt nem csináltunk (éppen nem volt kéznél kamera), az Egely kereket meg hamarosan vissza kellett adjam a gazdájának. Mindenesetre, akinek van kereke, és hozzá tud jutni szárazjéghez, esetleg folyékony és párolgó nitrogénhez, vagy valamivel tud alkalmas füstöt generálni, az megnézheti a kapcsolatot maga is. A kerék mozgása a várható fáziskéséssel mintegy követni igyekszik a légáramlatokat.
Volt ez utóbbi vizsgálatnak számomra is egy tanulsága. A légáramlás olyan, hogy amikor olyan gyenge, hogy szinte már nem is érzékeljük a kezünkkel, vagy az arcunkkal, akkor is nagyon gyors. (A lélegzésünk is nagyon zavaró lehet.) De nem csak hogy gyors, gyakran TURBULENS is. És most jön a lényeg: úgy tapasztaltam, hogy az Egely kerék hatékony mozgatása lényegében azon múlik, hogy ki milyen ügyesen tudja a kezével terelgetni, erõsítgetni a turbulenciákat. A nehézséget az okozza, hogy ha nincs a levegõ megfestve valamilyen füstszerû anyaggal, akkor nehéz manõvereznünk, ugyanis a kerék csak jelentõs fáziskéséssel követi a levegõ mozgását. A stratégia mindenesetre az, hogy a kerék forgáának változásait kell minél hamarabb észlelnünk.
Visszatérve a kérdésre, hogy mire jó az Egely kerék, azt mondanám, hogy lényegében egy ügyességi játék, ezért alkalmas a gyakorlottság és a pillanatnyi koncentráló képesség tesztelésére. Persze, erre a célra alkalmas lehet az is, ha megpróbálunk ujjunk hegyén egyensúlyozni egy hosszú pálcát, vagy megpróbálunk egy fonálon lengõ kis testet belelógatni egy nem sokkal nagyobb lyukba, vagy úgy próbálunk meg szorosan körberajzolni valamit, hogy ne érjünk hozzá, stb."

/OFF

Van aki vasalóval forgatja, vagy simán felmelegített testekkel.
Az Egely-kerék valszeg egy nagyon jó kis biofeedback cuccos, leméri, hogy mennyire tudsz akaratlagosan olyan dolgot irányítani, amit általában nem tudsz: a kezed hõmérsékletét. Namost ha így nézzük végül is tényleg méri, hogy mennyire vagy életerõs, mert fáradtan, betegen valszeg nem tudsz erre olyan jól koncentrálni.
😉

Én kíváncsiságból vettem egy egely-kereket,
a korábban leírt módszert szintén kipróbáltam még évekkel ezelõtt.

Na, és valóban csak akkor forog, amikor leveszem róla a mûanyag védõfedelet.

Viszont nem valószínû , hogy a légáramlat csinálja, mert van, hogy erõsebben meg tudom forgatni (érintés nélkül, még mielõtt vkinek eszébe jut 😊 ),
mint amit a légáramlat magyarázna.

Szóval vannak még feltáratlan jelenségek.

Elnézést az offért

Igen, a jó témaválasztás a sikeres doktori legfontosabb feltétele! Ha olyanról írsz, amihez csak te értesz (vagy még te sem), akkor a bizottság nem tud komoly kérdéseket feltenni!😄

Valaki úgy néz ki megint PhD-t akar szerezni. Idegen civilizációkról, meg ilyenekrõl lehet a legjobb disszertációkat írni, úgysem lehet ellenõrizni.

Mondjuk ez is olyan kérdése a kvantumfizikának, amit magyarázni lehet, csak megérteni nem. Illetve a jelenség elfogadása olyan dolgokkal van összefüggésben, mint tudat, gondolat, vagy szabad akarat. A kavantummechanikáról elég sokat tudunk, de hogy mi köze a felsoroltakhoz arról meg semmit.

Egy biztos, hogy több olyan kvantummechanikai jelenség is van, aminek során egy bizonyos kvantumállapot megnöveli az azonos kvantumállapotok valószínûségét. A lézer is valahogy így mûködik.
Szerintem nincs itt semmi hókuszpókusz, csak éppen a világ nem 3+1 dimenzióra épül, hanem valszeg van két idõ dimenzió is. A hullámfüggvény gyak az ilyen képzetes idõ szerint párhuzamos világok között cikázó részecskék létezési valószínûségét jellemzi az adott világban. Bizonyos események csökkentik a részecskék/kvantumállapotok szabadságát, korlátozzák azt, hogy hány világban szóródnak szét ezért a "megjelenési frekvenciájuk" itt növekszik. De ez is csak egy értelmezés, bár elég sok matematikai segédfogalmat bele lehet építeni.
Szal Sliders rulez!😉))

roliika!

fedd le egy pohárral, és már nem megy!
az a helyzet h a kezeddel csak a levegõ áramlatokat irányítod.De ha lefeded egy pohárral nem lesznek áramlatok, és már nem is tudod forgatni.
Én is kipróbáltam, és mûködött pohár nélkül, de pohárral már nem!
még nem sikerült pohárral megcsinálni...de láttam már olyan videót..nem tudom mennyire hinni neki, amikor megcsinálom saját kezüleg azt mondom igen!

Nem nem..én roliika vagyok hivatalosan. 😄

kiváncsi vagyok mit látnak a fecskék a drótból amin ülnek :-)

végülis...hallottam már ennél merészebb ötleteket is😊
legyen😄

Ajjajj... arrakistor te vagy az? 😄

<#wink> A fenét...patkómágnes van a fejükben.<#nevetes2><#nezze>

Csináltam rég egy videót..én voltam az elsõ ha megnézed a dátumot..aztán az amcsik elkezdtek utánozni, de a lényegét nem értik sem õ, sem Egely úr.

De valóban tényleg arról van szó, hogy hat a tudat az anyagra!

Égy kéttõ három...görbülj!

Te is simán 5 perc alatt kipróbálhatod otthon.

Mondjuk amcsik psi wheel -nk nevezik. Egy lazán alátámasztott szívószállal vagy bármi mással megismételhetõ akár több méterrõl is...valószínû messzebbrõl is menne a dolog csak a tudatunk nem engedi mert megszoktuk hogy mindent kézzel mozgatunk.

"A mérések alatt a részecskék különös módon nem változtatják állapotukat, mintha tudnák, hogy figyelik õket." A helyzet inkább fordítva igaz. Azért állandó az állapotuk, mert a tudós szeretné, hogy állandó legyen. Ez tényleg a kvantumfizika területe. A gondolatok hatnak a részecskékre, mert minden az univerzumban rezgésben van, így a gondolatok is. Bár amikor elõször hallottam én is hülyeségnek tartottam, de végsõ soron bármit el lehet érni amit az ember akar. Itt volt hír hogy nem úgy van a mûanyagok szerkezete, mint ahogy azt régen elképzelték, mégse esett szét 1db se.

1 valami igaz a kvantumfizikai kísérletekben. Mindenki azt bizonyít be, amit akar. Azt is bebizonyították, ha 2 részecske kapcsolatban volt egymással a múltban, akkor mindig kapcsolatban lesznek. Az egyik részecske spinjének megváltozásával a másik részecske spinje is megváltozott. Mivel szinte végtelen részecske van kapcsolatba végtelen részecskével, ez azt jelenti, hogy minden-mindennel összefügg.

Igazából Dez ebbe a szakértõ. Érdekes lehet látni a Föld mágneses mezõvonalait és összehasonlítani különbözõ elektromos tárgyakkal.

1. 😊

nekem is kell egy kvantumszem apu!!!
megölöm a házi pintyõkét, vagy legalábbis kiszedem a szemét. 😊
Asszem kicsit brutál lettem.